Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Konteókönyv!

Végre_megjelent_300.jpg

Hirdetés

Naptár

szeptember 2014
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó négy komment

Címkék

1848 49 (33) abel (2) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (43) áldozatok (2) állat (6) amerikai (72) angolok (8) anthrax (4) anzac (2) arabok (15) area51 (2) argentin (3) átirányítás (12) atom (11) átverés (4) ausztrál (4) ausztria (2) ázsia (16) bajonett (2) balkán (6) békeműveletek (2) bem (3) bevezető (2) biblia (2) biofegyver (5) biopreparat (2) bismarck (2) bomba (2) bosznia (2) brazil (7) breaking news (4) brian boru (2) brit (58) buli (5) bulvár (2) bunker (2) bunkerromboló (2) büntetésvégrehajtás (6) büntetőjog (10) búr (2) caesar (2) cáhál (3) CCTV (2) címer (6) csatabemutató (3) cserkészek (2) dánia (2) délvidék (2) dél amerika (8) díszőr (2) ebola (2) egészségügy (2) ejtőernyős (27) életrajz (35) elfelejtett (2) elfelejtett vértanúk (2) elmélet (11) erdély (4) erdemes megnezni (4) erőd (5) észak korea (2) évforduló (38) fbi (3) felderítők (3) ferencjózsef (10) film (2) finn (3) fönícia (2) francia (21) gall (2) gladiátor (2) görgey (7) görögök (6) grúz (2) gyűjtemény (3) háború (2) háborús bűn (7) háborús bűnös (2) hadifogoly (3) haditechnika (48) haditengerészet (37) hadkiegészítés (3) hadmérnök (2) hadsereg (10) hadtörténelem (101) hadtörténet (9) hadtorteneti muzeum (2) hadvezérek (3) hagyományőrzők (4) hajók (5) harci elefánt (2) harckocsi (17) határőrség (3) hegyi csapatok (3) hellókarácsony (2) helyi háborúk (17) hidegháború (31) himlő (3) híres bűnözők (5) honvédség (2) horthy (3) humint (23) huszár (4) i. világháború (30) idegenlégió (2) ii világháború (77) india (2) informatika (2) inkvizíció (3) ír (4) irak (2) irán (3) izrael (25) japán (15) játék (4) jugoszláv (2) kalandorok (3) kalóz (6) kamikaze (4) kanada (5) katasztrófa (3) katonai stratégia (2) katonaszent (4) katonazene (9) kaukázus (4) kelták (5) kémek és hírszerzők (53) kiképzés (6) kína (4) kínai (6) királyok (4) kirándulás (2) kisszótár (4) kitty (3) kivégzés (3) kohen (2) koncentrációs tábor (3) könyv (4) középkor (9) közép amerika (7) kriptográfia (2) kuba (8) különlegesek (76) landsknecht (3) légierő (35) légió (4) légvédelem (5) lengyel (11) lengyel magyar barátság (5) liburna (2) lovas (2) lovasság (8) machaerophorus (3) macskák (2) magyar (87) makett (5) megszállás (2) mesterlövész (6) modellezés (2) monarchia (4) múzeum (11) német (54) nemzetiség (2) nemzetközi szervezet (4) nők (11) norvég (4) nyelvészet (2) ókor (13) oláh (3) olasz (12) olvasóink kérdezik (3) olvasói levél (2) önvédelem (2) orosz (18) ostrom (2) osztrák (20) osztrák magyar (16) partraszállás (3) pénzügy (3) pénzügyőrség (3) pestis (6) philby (3) plakát (11) podcast (3) porosz (4) portugál (6) portugália (2) programajánló (5) q láz (2) rác (2) rakétapajzs (4) reform (5) reklám (5) rendvédelem (39) robert bruce (2) rohamosztag (2) róma (13) római (2) román (4) rövidhír (18) sigint (5) skandináv (5) skorzeny (3) skót (5) skótok (3) sniper (3) sobieski (2) sorge (3) sorozat (4) spanyol (2) svájci (5) svéd (7) számítógép (8) számmal jelölt bankszámla (2) szavazás (2) szerb (11) szervezett bűnözés (4) szex (3) szilveszter (2) szlovák (2) szolgálati közlemény (37) szovjet (44) szubjektív (3) Technika (2) telefonkártya (6) tengeralattjáró (14) tengerészgyalogos (11) terror (18) titkosszolgálat (50) tömegpusztító fegyver (2) török (12) trebitsch (2) túszejtés (2) tűzfegyver (5) tűzoltók (2) új zéland (3) unalom (2) ünnep (4) usa (44) utánközlés (25) utász (3) vadászgép (10) vallás (2) varsó (2) vasút (2) vendégposzt (72) vercingetorix (2) vértanú (10) vicc (7) vietnam (3) vikingek (4) virtuális (2) vitaposzt (32) wysocki légió (9) zene (9) zsoldos (2) A többi címke

Közkívánatra: feedek

William T. Sherman

2008.07.20. 06:00 Neoprimitív

Helyi adottságainknak köszönhetően történelmünk bővelkedik az ideiglenesen nálunk vendégszereplő külföldi hadvezérekben, Batu kántól Bem apón át Tolbuhin marsallig. Ennek tudható be, hogy azokról, akik tehetségüket se értünk, se ellenünk nem akarták kamatoztatni, méltatlanul keveset tudunk (lásd szegény Jominit). Ha politikai pályára adták előtte/alatta/utána a fejüket vagy királyok, hercegek, grófokként tengették életüket, akkor esetleg eljutott nevük a magyar történelemkönyvek lapjaira. Következzen most valaki, aki ki sem tette a lábát tőlünk távoli hazájából, soha nem töltött be semmilyen politikusi funkciót, a nevét mégis ismeri mindenki, aki látott már amerikai filmet a II. világháborúról: William T. Sherman.

A kis Billy szülei elég elkötelezett polgárjogi harcosok lehettek már akkor, amikor ezt a kifejezést még nem is ismerték, különben nehéz megmagyarázni, hogy fiacskájuknak miért a Tecumseh nevet adták. 1820-ban, mikor Ohioban megszületett, ez a név még nem a romantikus indiánregényeket idézte. (A jobbra látható sóni főnök vezette felkelést alig nyolc éve verték le.) Minden esetre, gyerekkorában ha indiánosdit játszottak, neki aligha volt sok választása, hogy melyik csapatot erősítse. A papa ugyan sikeres ügyvéd és az ohioi Legfelsőbb Bíróság tagja volt, mégis mikor kilenc évvel később váratlanul elhunyt, Vili és tíz testvére egy büdös vas nélkül találta magát. (Ebből is látszik, mennyit változott a sikeres ügyvéd fogalma Amerikában.) Így aztán az ifjú Sherman hamarosan nevelőszülőknél találta magát, a Ewing családnál. (Nem, Jockey-t nem fogom beleszőni a történetbe.) Ewingéknek elég nagy befolyásosuk volt, Shermant pedig családtagként kezelték, tizenhat évesen segítettek neki bejutni a West Point-ra.

Saját visszaemlékezései alapján nem ez volt élete legboldogabb időszaka: "Nem voltam jó katona, ami az alakiságot illeti. Nem véletlen, hogy én voltam az egyetlen, aki semmilyen rangot nem szerzett a főiskolán." Az esze viszont segítette, így az eredetileg 141 fős évfolyamból hatodikként végzett. Az ifjú tiszt Dél-Karolinába kerül, ahol a befolyásos rokonságnak köszönhetően tökéletes partyboy lesz belőle. A mexikói háborút kihagyja, helyette Kaliforniában szolgál, majd 1853-ban leszerel és bankár lesz. A polgárháború későbbi fontos hadvezérei közül ő az egyetlen, akinek a háború kitörésekor semmilyen harci tapasztalata nem volt (némi apróbb csetepatét leszámítva a szeminola indiánok ellen folytatott hadjáratban). A civil életben eléldegél, de a sikerek elkerülik, ezért végül inkább reaktiváltatná magát. Barátai azonban rábeszélik, hogy inkább vállalja el a louisiana-i Állami Szeminárium (tk. egyetem) vezetését, így 1859-ben újból egy déli államban találja magát. Mivel sem a rabszolgaságot, sem a rend elleni lázadást nem tudja elfogadni, 1861-ben nyilvánosan leköszön és ott hagyja a Délhez csatlakozó Louisiana-t.

Washingtonba megy, de egyelőre még nem katonaként, sőt Lincoln túl radikális is neki, igazából tele van a hócipője a szart kavaró politikusokkal. Nem sokkal a fegyveres harcok kitörése előtt végül mégis úgy dönt, hogy újra bezupál, így Bull Run-nál (aki nem hallott róla, ez a polgárháború "győri csatája") rögtön futhat is egy kicsit. Mivel mindenki ezt csinálta, ez nem számít rossz pontnak, de azért áthelyezik Kentuckyba. Itt sikerül elkövetnie élete egyik legnagyobb ostobaságát: megmondja az igazat, amikor nem azt akarják hallani. Mivel elég jól ismeri a Délt, ragaszkodik hozzá, hogy a nyugati frontállamok megtartása legalább 60 ezer, a Mexikói-öbölig vezető út megnyitása 100 ezer katonát igényel. Szó szerint idiótának bélyegzik, az újságok a fejét követelik, hiszen ez egy mellékfront - két évvel később Grant egyedül Vicksburg ostromához 77 000 emberrel vonult fel, szóval mégsem beszélt hülyeségeket.

Ha nem lett volna háború, Sherman bizonyára súlyos alkoholista, depressziós paranoid lett volna, annyira megviselték a vádak. Így viszont nem volt sok ideje rajtuk tökölni, mert a nyugati front (ami tulajdonképpen a Mississippi völgye feletti uralom megszerzéséről szólt) hirtelen fontos lett a déliek számára. Shiloh mellett rajtaütöttek az elmélázó északi táboron és az addigi operett-háborúskodás irgalmatlan mészárlásba csapott át. Sherman a csatában kétszer megsebesült, három lovat lőttek ki alóla, ő lett a nap hőse. (A rossz nyelvek szerint azért Sherman irányította a kritikus első napon a védelmet, mert Grant behatóbb ismerettségbe került a Tenessee-whiskyvel, de ez csak pletyka.) A hadjárat későbbi szakaszában azt is bebizonyította, hogy nem csak harcolva, menetelve is meg lehet verni az ellenséget, vagy legalább is el lehet érni, hogy feladja azt, amit meg akarunk szerezni - a west point-i elméleti tudás kezdett kézzelfoghatóvá válni.

A következő években Sherman Grant jobbkezeként egyre nagyobb szerepet kap és mikor Grantet kinevezik az uniós seregek főparancsnokának, Sherman megörökli a teljes nyugati frontot. Nekilát végrehajtani nagy tervét, hogy kettévágja a Délt és ezzel olyan lehetetlen helyzetbe hozza a Konföderációt, hogy végre békét kelljen kötnie. Ehhez előbb be kell vennie Atlantát, ami sokkal nehezebb, mint elsőre gondolta. Déli ellenfele, Johnston tábornok (itt jobbra) ugyanis pontosan tisztában van vele, hogy Sherman sokkal erősebb, ezért mindig csak lecsap, arat egy kis győzelmet, majd visszavonul, kíméli az embereit. Ez persze egy idő után elfogadhatatlan a sok Kávéházi Konrád déli politikusnak - "mi az, hogy hős seregeink állandóan visszavonulnak" - és három hónap után kirúgják. Utóda Hood, igazi tökös parancsnok, jól megmutatja, hogyan kell harcolni - Sherman persze azonnal ronggyá veri és végre bevonul Atlantába. Itt felszereli magát, majd a november 15-i indulás előtt kiürítteti a várost és felgyújtatja az összes hadianyag raktárt és üzemet. A dolog balul sül el, a tűz tovaterjed és egész Atlanta porig ég, a részletekről lásd még Margaret Mitchell: Elfújta a szél. (A déliek felfogása szerint persze eleve így volt kitalálva az egész.)

 

Innen kezdve Sherman egy durván 60 mérföld széles sávban végigtarolja egész Georgiát. Gyakorlatilag ő az első, aki az ellenséget a hátország gazdaságának szisztematikus lerombolásával akarja térdre kényszeríteni - bizony, ha úgy vesszük, akkor Douhet, Arthur "Bomber" Harris és utódaik mind az ő kék köpönyegévől bújtak elő. Északon semmit sem tudnak róla, csak ami a déli jelentésekből kiderül, mígnem 1864. december 23-án táviratot hoz a kétszer csengető postás Lincolnnak: " I beg to present to you, as a Christmas gift, the city of Savannah, with 150 heavy guns and plenty of ammunition, and also about 25,000 bales of cotton." (Átnyújtom Önnek karácsonyi ajándékul Savannah városát, 150 nehéz ágyúval, bőséges munícióval és kb. 25 000 bála gyapottal.) Merry Christmas!

Innen kezdve a háború már nem tart sokáig, Sherman még hátba kapja a délieket és szólhatnak is a győzelmi harsonák - meg néhány nap múlva John Wilkes Booth pisztolya. Sherman továbbra sem akar politizálni, még mikor Grant elnök lesz, akkor is megmarad a főparancsnoki széknél - azt viszont szeretné elérni, hogy a hadsereg szervezetét, működését ne a hadügyminiszter, hanem a főparancsnok irányítsa. Sok időbe telik, mire sikerül elfogadtatnia az elképzelését, de melyik hozzá nem értő politikus ismerte be valaha is, hogy hülye ahhoz, amit csinál? Közben folynak az indián háborúk, amikben Tecumseh ide vagy oda, mindent megtesz a katonai győzelemért. 1884-ben vonul vissza és még megírja emlékiratait majd 1891-ben lelép a színpadról. Nevét a híres harckocsin kívül - többek között - a világ legnagyobb fája, a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban lévő óriásfenyő is őrzi. (Csak érdekességnek: a fa eredetileg Karl Marx nevét viselte, mivel egy utópista szocialista közösség írta le először. A Nemzeti Park Szolgálat azonban valami hazafiasabb nevet akart adni neki.)

Gondolom, nem meglepő, hogy Sherman megítélése távolról sem egységes. A csatatéren nem volt igazán sikeres, stratégiai tehetsége mégis az Unió győzelmének kulcsa volt. Az, hogy Georgiában legfeljebb olyan lovasszobrot állítanának neki, amin a ló ül őrajta, érthető. A háború előtt többet élt Délen, mint Északon, mégis habozás nélkül kék zubbonyba bújt, mikor az Egyesült Államok egységének és erejének megőrzéséről volt szó. Miközben "Georgia üvölt", személyesen gondoskodik róla, hogy west point-i szerelme házában nehogy kárt tegyenek. Bár ő soha nem lépett túl a szabályokon, sőt megtorolta az ilyen vétségeket, ha egy hadseregnek a pusztítás a feladata, akkor ott a "túlkapások" borítékolhatók. Az atlantai polgároknak írt levele azonban pontosan megvilágítja álláspontját: a háború olyan borzalmas, hogy mindent megtesz azért, hogy minél hamarabb véget érjen, akik pedig lehetővé teszik, hogy máshol, másokat földönfutóvá tegyenek, azok ne tiltakozzanak, ha ez a sors őket is eléri. Nem gyűlölte a vele szemben állókat, azt akarta, hogy döbbenjenek rá, nem éri meg háborúzni. A temetésén koporsója mellett ott állt egykori ellenfele, Joseph E. Johnston is. Mikor rászóltak, hogy a februári hidegben ne álljon hajadonfőtt, azt válaszolta, hogy fordított helyzetben Sherman sem tartaná fején a kalapot. Johnston súlyosan megfázott és nem sokkal később meghalt.

44 komment

Címkék: usa amerikai polgárháború életrajz hadtörténelem harckocsi

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr28560830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Papp Sanyi 2008.07.20. 08:57:46

Jó lenne egy külön poszt a polgárháborúról. Kicsit elkerült dolog az oktatásban, kimerül az évszámok bemagolásában. Scarlett meg elbújhat:)

Papp Sanyi 2008.07.20. 08:59:02

Ja! Kösz a cikket :) jó kis írás!

capcabi 2008.07.20. 10:44:48

Aháboru pokol-ezt is Sherman monta.és milyen igaz!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.07.20. 16:37:24

War is hell. -- valahogy így mondhatta. :)

Condottiere 2008.07.20. 18:33:14

Nos, tekintve hogy Tistedur eddig nem csapott le a lehetőségre:

www.youtube.com/watch?v=xfitC5PV1M8


És egy ideillő idézet:

Tuco Ramirez: Isten a mi oldalunkon áll, mert gyűlöli a jenkiket.
A Jó:Isten nem áll a mi oldalunkon, mert a hülyéket is gyűlöli.

Neoprimitív 2008.07.20. 19:01:59

Had szóljon a másik oldal is:

www.youtube.com/watch?v=p5mmFPyDK_8&feature=related

ZZ: Igen, ennél tömörebben nehéz lenne összefoglalni.

Papp Sanyi: Köszi! Gondolkozom egy összefoglalón, de az is legalább két részre rúgna és még nem szántam rá magam.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.07.20. 19:03:56

Sokat gondolkoztam már azon, hogy egy polgárháborúban - például az amerikaiban, ahol gyakorlatilag földrajzi választóvonal (is) volt - hogyan nyilvánul meg a hazafiság? Hogyan "választ" oldalt, tábort az ember?

És hogy lehet, hogy tényleg gyűlöli (?) az ellenséget, aki honfitárs?

Egy ilyen helyzetben hol kezdődik a "haza"árulás?

Érdekes dolgok ezek, és a poszt is nagyon jóra sikeredett, köszönöm.

pirx kapitány 2008.07.20. 19:28:23

"És hogy lehet, hogy tényleg gyűlöli (?) az ellenséget, aki honfitárs?"

Lila majmok! Mocskos fradi! Büdös zsidók! ... Hát valahogy így lehet gyűlölni a honfitársat, hogy csak pár példát említsek.

"Egy ilyen helyzetben hol kezdődik a "haza"árulás?"

Ahogy nálunk. Aki mást gondol, máshogy érez, másképp cselekszik, mint én, na AZ a hazaáruló.

Neoprimitív 2008.07.20. 20:03:41

Igen, sokak számára ez elég a címkézéshez. Az amerikaiaknál azért ez kicsit érdekesebb, hiszen Délen teljes természetességgel használják ma is szimbólumként az András-keresztes konföderációs zászlót, és bár az "Északiakat" sokszor utálják, az Egyesült Államokat nem kérdőjelezik meg, holott ez volt az egész alapja. Sherman azért is volt érdekes számomra, mert bár a róla olvasottak alapján egyértelműen jól érezte magát a korabeli Délen, a kapcsolatai is oda kötötték, a "Törvényes Rendhez" való, szinte monomániás ragaszkodása elképzelhetetlenné tették számára, hogy ne az Unió fennmaradásáért harcoljon. A szüleiről (főleg a jogász papáról) sajnos nem találtam sok adatot, pedig aligha nem nekik köszönhető ez a beállítottság.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.07.20. 20:16:43

pirx kapitány,

jójó, de HÁBORÚBAN? Amikor tényleg van (volt) lövészárok, golyózápor, hadmozdulatok, lovasroham, ütközet, ostrom, miegymás...

Condottiere 2008.07.20. 20:26:03

Neo,

Igazándiból a másik oldalról inkább ez szólt

www.youtube.com/watch?v=zgimvM5Swbw

Az fentebb belinkelt ír eredetű nóta, a johnny comes marchin' home againt először az unionisták oldalán énekelték, de az tény hogy ha jól tudom mindkét oldalon előszeretettel gyújtottak rá, ezért is raktam be. Most nézem viszont, hogy a slideshow kicsit becsapós ebből a szempontból.

Condottiere 2008.07.20. 20:39:18

Tiboru,

voltak azért komoly különbségek dél meg észak között társadalmi szempontból, elsőnek a leginkább elcsépelt Agrárius - ipari ellentétet. Aztán vegyük hozzá, hogy etnikailag is egy igencsak sokszínű ország volt, és szinte az egyetlen közös nemzeti élményük a függetlenségi háború volt, csakhogy azóta a népesség megsokszorozódott. Ráadásul ebben az esetben a háború nem csak véres volt, hanem együtt járt a hátország szisztematikus puszttításával, gondolj bele hány westrenfilmnek ez a kiindulópontja. Gondolom nem véletlenül, a civil lakosság ellen elkövetett atrocitások mélyen beleivódtak a kollektív emlékzetbe.

Condottiere 2008.07.20. 20:44:06

Én azt hiszem az Amerikai Polgárháborúnál kevesebb olyan konfliktus volt, ami jobban igazolja az állítást, hogy a történelmet a győztesek írják.

Amúgy érdekelne egy post a következő témában is:

Grant tábornok kedvenc kocsmái.

Állítólag nagy piás volt az öreg legalábbis én úgy hallotam.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.07.20. 22:00:32

A két oldal - Unió és a Konföderáció - "vitáját" eldöntő háború megítélésekor szíveskedjetek nem elfelejteni, hogy mindez nettó 625 ezer hulla legyártása és ki tudja hány még más ember megnyomorítása árán sikerült. Ez azért elég magas ár - nemde? (összehasonlításként: a 2VH-ban összesen 405 ezer hullazsák fogyott. Meg hát az akkori US populáció picinykét nagyobb volt, mint a polgárháorús időkben)

bmiky 2008.07.20. 22:04:57

Zig Zag, az USA éppen a polgárháborús veszteségekből levont tanulságok miatt folytatott olyan hadviselést a két vh-ban, hogy minél kevesebb áldozattal nyerjen.

Neoprimitív 2008.07.20. 22:29:04

Condi:

Bocs, zene műveltségem - beleértve az indulókat is - finoman szólva hiányos. A képekből azt gondoltam, hogy ez egy déli induló.

Az áldozatok nagy száma nem utolsó sorban annak is volt köszönhető, hogy sok ütközetben a "hagyományos", Nagy Frigyes óta alig változott harcászatot művelték, zárt alakzatban lassan masírozó gyalogsággal. Csak éppen a korábbi, sima csövű puskák kb. 100 méteres hatótávolságával, a huzagolt puskák hatásos lőtávolsága ennek a duplája volt, ráadásul sokkal pontosabbak is voltak. Grant is, Lee is (és szinte mindegyik tábornok) elkövette azt a hibát, hogy a klasszikus gyalogos alakzatokat nekihajtotta az ellenfél állásainak.

Condottiere 2008.07.20. 22:40:17

Mindehhez hozzájött még ha jól rémlik a tüzérségi eszközök fejlődése.

Amúgy nem tudom ki hogy van vele, de számomra a polgárháború legerőteljesebb filmes ábrázolása a Jó a Rossz és a Csúfban volt. Talán az európai rendező miatt, nem tudom...

spájdernecc 2008.07.21. 07:39:06

seguoia gigantea= mammutfenyő
a többi stimmel :)

lohere 2008.07.21. 07:45:15

en is q-val tudtam, igy: sequoia

lohere 2008.07.21. 07:50:09

es jo ez az uj rakteapajzsos link is itt oldalt, szivesen kommentelnek oda is, de nem lehet

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.07.21. 09:39:30

lohere,
tiboru nem véletlenül ajánlja ott oldalt azokat a cikkeket :) ha átjönnek ide bizonyos idő elteltével, majd lehet kommentálni (amelyik átjön). nekem is volna némelyikhez kapcsolódó megjegyzésem :)

bmiky,
igy ahogy mondod. még annyi kiegészítés, hogy a harctér védelmi berendezése kapcsán itt kezdtek el igazán ásni a felek. az ismétlőpuskák miatt megtöbbszöröződött tűzerő és lőtáv, meg Condi által is említett pontosság egy idő után valami sürgős megoldást követelt az élőerő védelme érdekében. (tehát a közkeletű tévedéssel ellentétben nem az I.vh-ban találták ki a kanálban a mélyedést - azaz a lövészárok alkalmazását, legfeljebb ott csak tökéletesítették az állásháborút (állásharcászatot).

ErrorFlynn 2008.07.21. 10:56:36

william t. sherman dúlt, részeg fejjel és napóleoni pózban. ez igen.

Condottiere 2008.07.21. 17:34:02

Error,

Shermannél alighanem ez volt a default beállítás.

Neoprimitív 2008.07.21. 19:38:37

Error,

próbáltam keresni róla olyan képet, amin kicsit kevésbé eszelős tekintettel tekint a világra, de nem sikerült. Mivel nem valószínű, hogy az összes hadifotósnak úgy pózolt volna, hogy közben a delírium kredencnek támaszkodik, meg kellett békélnem a gondolattal, hogy gyártási hiba, a kedves mamánál kell reklamálni. A napóleoni kéztartás pedig akkor nagy divat volt, szerintem a fényképészek addig nem voltak hajlandók másmilyen képet csinálni, amíg egy ilyet el nem pukkanthattak.

Neoprimitív 2008.07.21. 19:41:39

Spájder,

neked egy ekkora mammutfenyő nem óriás? :-)) (Ja, és valóban q, nem g.)

tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.07.21. 19:54:43

Nem akarok profán lenni, de mintha a zubbonyát egy kicsit kinőtte volna. A magas homlok pedig inkább filozófusra vall, nem tábornokra, de ez az apai jogász-gének rosszindulatú túlburjánzása lehet.

Condottiere 2008.07.21. 20:43:19

Szerintem csak szimplán kopaszodik amire ráfésüli a haját, valamint egy kicsit fel van puffadva a whisky-től.

Condottiere 2008.07.21. 20:46:51

www.old-picture.com/civil-war/pictures/General-William-Sherman.jpg

Tegye fel a kezét, aki szívesen bízna hősünk könyörületességében.

Herbert West 2008.07.21. 21:11:20

Stonewallról mikor lesz cikk? Csak úgy teljes a kép.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.07.21. 21:52:30

Condi,

egyszer találkoztam egy fazonnal, akinek ilyen arca volt; eredetileg juhász volt a Retyezát bércei között, de a juhok később felmondtak neki, mert elapadt a tejük.

Condottiere 2008.07.22. 01:45:42

Olyan sok tejet ivott? :)))

Neoprimitív 2008.07.22. 06:51:25

Condi, ott a pont!

HW: Stonewall Jacksonról részemről legfeljebb az egyszer talán megírandó polgárháborús összefoglaló cikkben lesz szó. Nem akarom lebecsülni, de hozzá hasonló fontosságú hadvezér volt még néhány a két oldalon, ráadásul Isten nyugosztalja, de elég korán az örök vadászmezőkre távozott.

ekkerjoz 2008.07.22. 08:36:37

Csak a polgárháborúhoz:

A korabeli Dél olcsó termelőeszközei a rabszolgák voltak, gyakorlatilag minden agrárterméket Dél és Középnyugat termelt, állított elő. Észak viszont nem tudott mit kezdeni a rabszolgákkal, az iparba azért írástudó, valamennyire szakképzett emberek kellettek. Tehát könnyedén lemondhattak a rabszolgatartás luxusáról. Nem úgy Délen, ahol gyakorlatilag nem volt más munkaerő, és a tulajdonát képező rabszolgát senki nem szívesen "adta oda" ingyen.
Nagyon durva csúsztatással, a szituáció olyan, mint a múlt század elején Oroszországban, mikor a proletárok államosították az arisztokrácia és a polgárság vagyonát. Az usa-ban ilyen osztályok nem voltak persze, de az indulat azért hasonló lehetett.
Végül is, a rabszolga felszabadítás persze csak ürügy volt arra, hogy Észak letörje a szakadár Dél függetlenségi törekvéseit. Mai napig nem sikerült, Texas például bármikor hajlandó lenne elszakadni, ezt a zászlójuk is jelzi, a magányos csillag. Pedig hol vannak már a rabszolgák...

ErrorFlynn 2008.07.22. 11:35:36

kedvelte azt a kinőtt zubbonyt, úgy látom.
meg ha egy ilyen fejű tábornok áll az ember háta mögött, feltehetően inkább előreveti magát a puskatűzbe. képzeljétek el Shermant, amint haragszik.

Herbert West 2008.07.24. 13:14:57

Kiegyezek Leevel is, ha arról van szó, de az, hogy a minden szempontból magasan vezető északnak mennyi időbe és vérbe telt, hogy lenyomja a nálánál sokkal gyengébb delet (még ha a korabeli harcmodor egyértelműen a védekezőt favorizálta is), szinte egyértelműen a -taktikai szempontból mindenképp- jobb vezetőiknek köszönhető.

Neoprimitív 2008.07.24. 14:25:15

HW,

ez így nem teljesen igaz. Észak ipari potenciálja ugyan valóban nagyobb volt a déliekénél, azonban a korabeli - vagy inkább azt mondom, hogy a polgárháborúig alkalmazott - harcászat / hadászat szempontjából Dél egyáltalán nem volt hátrányban. Egyrészt a korabeli magyar nemesurakhoz hasonlóan, akinek nem jutott már saját örökrész, annak szinte csak a katonáskodás maradt tisztes foglalkozásnak, ellentétben az északi féllel. A képzett tisztikarnak úgy emlékszem több mint 60%-a a déliekhez állt a harcok kitörésekor. A rabszolgákra alapozott termelés (főleg az élelmiszerek esetén) sokkal kevésbé sínylette meg egy ideig a besorozásokat, mint északon, ahol ha a farmer elment katonának, akkor nem volt, aki helyette művelje a földet. Éppen a rabszolgák esetleges lázadásától való félelem miatt délen sokkal általánosabb volt a fegyverrel való bánni tudás (de szépen mondtam), mint északon. Számtalan fegyvergyár működött délen és a polgárháború kitörésekor az első dolguk volt a Harper's Ferry-ben lévő nagy fegyverraktárak elfoglalása és kirámolása is, tehát hadianyaggal sem álltak rosszabbul.

A másik, de ez már szubjektív dolog: sokszor hallok hasonló érvelést (főleg a II. vh.-s Németországgal kapcsolatban) és nagyon nem értek vele egyet. Nem szabad elfelejteni, hogy a háborút Dél kezdte. Lehet, hogy úgy gondolta, az északi elképzelések az Államok jövőjéről számukra elfogadhatatlanok, de akkor is tény, hogy ők kezdtek lőni. Az északi oldal nem volt felkészülve a hadviselésre (ahogy Németország ellenfelei sem), viszont nem roppant össze, hanem harcolt egészen addig, amíg nem tudott győzni.

Ráadásul az egész háború pont azt siettette, amit el akartak kerülni: a rabszolgák felszabadítását. A háború előtt erről szó sem volt, csak az újonnan csatlakozó államokban nem akarták engedélyezni a rabszolgatartást, ami azért legyünk őszinték, a XIX. század második felében nem olyan meglepő. Lincoln egészen 1863-ig nem hirdette meg a rabszolgák felszabadítását, részben mert nem akarta ezzel útját állni egy esetleges gyors kiegyezéses békének, részben nem akarta, hogy Északon úgy érezzék, ők a rabszolgákért harcolnak.

Balfake 2008.08.01. 13:41:59

ekkerjoz:

A hajlandóság remek dolog, de a büszke Dél azért máig az USA része. Lehet, hogy nagy divat konföderációs zászlókat kiaggatni minden stonermetálosnak világszerte, de a leválási törekvéseknek (ha vannak egyáltalán, hitelt érdemlő forrásból még nem nagyon hallottam) sztem annyi realitásuk van manapság, mint a független BAZ megyének.

dowNLoad · http://www.rense.com 2008.08.01. 13:42:04

Vajon az északi gyári munkás, vagy a déli, földeken dolgozó "rabszolga" járt rosszabbul? Szerintem, ha normális "gazdához" került a rabszolga, akkor messze ő élhetett jobban, mint a gyári munkás. Persze nem ez volt a szempont. (sehol) A háborúba meg bele lehet kényszeríteni bárkit, hacsak nincs valami olyan eszköze, ami mindent visz. (az adu ász mostanában az atombomba)

Balfake 2008.08.01. 13:47:34

Igen, feltehetően a rabláncon tartott, a kajáján kívül a puszta életéért güriző, időnként megkorbácsolt és a gazdájának szaporodó rabszolga élt jobban, nem a munkaerejét önként áruba bocsátó és ebből általában egész jól prosperáló szabad állampolgár. Bocs, de ez akkora ostobaság, mint egy ház.

csurtus · http://csurtus.blog.hu 2008.08.01. 14:43:30

dowNLoad kolléga feltehetően az Elfújta a szél típusú dokumentumokból inspirálódva írta le a véleményét.

Amúgy pedig a "háztartási" rabszolgák az ókorban sem éltek rosszul - már ha a Maslow-piramis legalsó egy-két szintjét nézzük. Dehát ezeknek az aránya lehetett úgy 2-3 százalék.

Neoprimitív 2008.08.01. 18:05:34

downLoad,

ahogy csurtus is írta, természetesen voltak viszonylag jó helyzetben lévő rabszolgák is, másrészt mivel a rabszolga érték volt, természetesen nem öldösték, korbácsolták őket halálra csak úgy, szórakozásból. DE! Ez utóbbi kizárólag a tulajdonosa erkölcsi érzékétől, részegségétől, agresszivitásától függött, a büntetések ellen sem jogvédelem, sem fellebbezés nem volt. Különösen igaz volt ez a nőkre - Délen igen dinamikusan nőtt a félvérek száma.

Másodszor egy északi munkás, ha tele lett a bakancsa a mohó kizsákmányolással, még mindig dönthetett úgy, hogy szerencsét próbál nyugaton. Lefoglal egy földdarabot, megpróbál gazdálkodni. Ha esetleg volt valamilyen ötlete, találmánya, megpróbálhatta megvalósítani és eladni - a "self made man" nem csak egy mitosz volt. A rabszolgának nem volt sem kiút, sem választás, mindene a gazdájáé volt.