Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Plakátpropaganda 1.0: Amerika pénzt kér

2010.05.03. 08:00 proletair

A háborúk egyik állandó kísérője a csatazaj mellett a propaganda. Nem is oly régen, még az elektronikus média térnyerése előtt a propaganda kedvenc hadszíntere az újságok, filmhíradók és a plakátok voltak. Az utóbbiakból megszámlálhatatlan készült, ám néhány gyöngyszem bemutatásával képet kaphatunk az akkori háborús készülődés hangulatáról.

Az első plakátválogatásból az Egyesült Államok második világháborús felkészülése érhető tetten, és az, hogy milyen profi módon ösztönzik a lakosságot arra, hogy adják pénzüket önként a háborús kiadások fedezésére. 

 

A hadikölcsön a háború költségeinek fedezésére a nagyközönség (lakosság) által nyújtott kölcsön, állami kötvények útján. Ezt a módszert szinte mindegyik háborúzó ország igénybe vette, és lépten-nyomon propagálta is, hiszen - mint azt tudjuk - a háborúhoz három rendkívül fontos dologra van szükség: pénzre, pénzre, és még pénzre.

Nem véletlen, hogy amerikai plakátpropaganda egyik fő csapásiránya a patrióta érzelmek felszítása, továbbá a patrióta zsebek megpumpolása volt. Mint azt látni fogjuk, ügyesen adagolt érzelmi zsarolással, hatásvadász képi megjelenítésekkel, néhol pedig allegórikusan, már-már a mesebeli gonosz felidézésével operálva.

Az első plakáton a békés viszonyok közt éldegélő hátország azonnal arcába kapja a háborút, mégpedig egy elszántan harcoló amerikai katona képében, aki természetesen éppen lő. Ezt ellensúlyozandó, a 7. Háborús Kölcsönt reklámozó jólszituált úr került az előtérbe, kezeiben büszkén tartva az általa vásárolt kötvényeket. Hiszen azok is a hazát szolgálják, akik kötvényt vesznek- így a hirdetés szövege. 
A következő három plakát a már emlegetett patrióta érzelmekre apellál, hisz mindhármon ott a csillagos-sávos lobogó. A bal oldali plakát készítése idején is alapigazságnak számíthatott, hogy gyerekekkel mindent el lehet adni. Itt a középpontban három kisgyerek (két fiú és egy lány) áll. A nagyobbik fiú egy bombázórepülővel játszik, a kisebbik egy barkácsolt rúdon amerikai zászlót lenget, a kislány babázik. Idilli állapot lenne, ha nem vetülne rájuk egy horogkereszt alakú árnyék… Ez ellen a veszedelem ellen persze háborús kötvények vásárlásával szállhatunk szembe.

A középső plakát sokkal egyszerűbb. Itt elég volt egy katonát és a lobogót párosítani. A harmadik plakát kissé didaktikus módon próbálja bemagyarázni, hogy Amerika erejét csak hadikötvény- és bélyegvásárlással tudjuk fenntartani.
Egy civil szemében a katonai pilóta mint foglalkozás, mindig is az irigyelt munkakörök között szerepelt. A pilótákra mindig fel lehetett nézni (ténylegesen és képletesen is), így nem csoda, hogy a plakátokon is megjelentek a levegő hősei.

Az alábbi plakátok közül a bal oldalin egy fedélzeti lövész figyeli a légteret, a háttérben egy zuhanó japán géppel. Az üzenet nem szarozik: vegyél kötvényt minden fizetésnapon! A középső plakáton egy egyszerű pilóta néz aggodalmasan az égre, a harmadikon egy tettre kész harcos lép a gépébe, amire legalább hat légigyőzelem van felfestve, kis japán zászlók képében.  
A következő három plakáton már nyersebben jelenik meg a harc. Az elsőn egy katona épp egy gránátot hajít, felette a felirat: ”Hadd kapják meg”. Ez egy frappánsan kétértelmű mondat, hiszen első értelmezésben a jenki katona hadd kaphassa meg a hőn áhított gránátját (a kötvények eladásából befolyt zöldhasúakból), vagy épp az ellenség hadd kaphassa meg a maga egyáltalán nem áhított gránátját, amit a jenki katonától kap, vissza nem térítendő formában.

A középső képen is egy megkapó jelenet lett megfestve: az egyik katona felsegíti társára a málháját. A felirat szerint mindenki viselje a maga terhét. Ez persze az otthon üldögélő polgároknak szólt, így ösztönözve őket a hadi kötvények vásárlására. Az utolsó kép egy igazi összfegyvernemi eksön jelenetet ábrázol. Van itt kérem szuronnyal rohamozó gyalogság géppuskatűz fedezete mellett, harckocsi támogatással, miközben felettük a fél amerikai légierő húz el, a háttérben pedig hadihajók úsznak. Kijelenthetjük, hogy ez a plakát azért erősen el lett túlozva.
Az alábbi három plakát már igazi mintapéldánya a háborús propagandákban fellelhető allegórikus ábrázolásnak. Az elsőn nem is akárki, hanem mindjárt maga Uncle Sam vezényli a harcba vonuló erőket, és bár erős a felütés, a zászló inkább hasonlít egy lopott szajréval megtömött tolvajzsákra. Természetesen itt sem maradhatnak el a rohamozó gyalogosok, és a légi fedezet.

A következő plakát arról büszkélkedik, hogy már 85 millió amerikai jegyzett háborús kötvényt. Az nem világos, hogy ezt miért így ábrázolták. Az összegyűrt százdollárosok képe valahogy nem passzol a szabadságszobor híres jobbjához. Bár a cél érthető. A harmadik kép igazi csemege. Van itt megnyomorított német rohamsisak, szétszaggatott japán és német zászló, és egy igazi övön aluli ütés a japánok felé: egy kettétört szamurájkard. Mindezeket persze a hadi kötvény márkájú seprű takarítja el. 
És akkor következzenek az érzelmi zsarolás minősített esetei. Igaz, az első képen ez annyira nem veszélyes. Itt a bájos kislány esdekel apukájának, hogy ugyan ne a csoki-cukor-nyalóka szentháromsággal szúrja ki a szemét, hanem most vegyen neki kötvényt. Bár egy propagandaplakátnak nem feltétlenül kell életszerűnek lennie, ez azért még így is meredek, valljuk be.

A következő két poszter már erősen hat a nagyközönség érzelmeire: sebesült katonákkal operál, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy ezek inkább serkentették a kötvény és bélyeg iránti vásárlási kedvet, mint az első kislányos plakát. Noha talán kissé morbidnak, vagy durvának tűnhet, voltak ennél keményebb háborús plakátok is. 
Az utolsó három plakát közül az első - bár nem a hadikötvényeket reklámozza - mégis erősen nevelő célzatú. Arra próbálja rávenni a nem harcoló hátország polgárait, hogy ne menjenek nyaralni, hanem inkább otthon töltsék a vakációjukat. Ez a kétségtelenül spórolásra ösztönző kérés nem okozhat gondot egy floridainak… na de egy alaszkai lehet, hogy nem örült felhőtlenül annak a hírnek, hogy így szolgálja legjobban a haza javát.

A második kép tipikus. És didaktikus: „Kötvényekből épülnek a hajók. Vegyél több kötvényt.” És egy avatott szem észre is veheti az épp épülő hajót a szárazdokkban. A harmadik plakát egészen letisztult képi világgal és lakonikus tömörséggel örvendezteti meg a szemlélőt. A minél több bomba fogja kinyiffantani a két gonoszt, a japánt és a németet. Akiknek a jelképei ötletesen lettek egy helyre tömörítve.
A második világháború idejéből rengeteg fénykép és film maradt fenn, ám hogy megértsük egyes országok háborús erőfeszítéseit, hozzáállását, érdemes nézegetni a plakátjaikat. Talán ez volt az egyetlen propagandaeszköz, amely a komoly mondanivaló mellett elbírt egy cseppnyi humort is. De erről többet majd a folytatásokban.

38 komment

Címkék: amerikai plakát ii világháború

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hazitroll 2010.05.03. 08:22:18

Nagyon fasza! Ugye lesznek britek is!? Cipruson egy hangulatos kis étteremben láttam jópárat, szerintem még jobbak voltak, mint ezek itten, csak nem akartam lefényképezni, azon a félhomályos helyen bűn lett volna vakuzni... Apropó, ezek a kötvények praktikusan államkötvénynek minősülnek? Tehát X idő múlva Y kamattal kapta vissza őket a honpolgár?

Titus Pullo Urbino 2010.05.03. 08:42:25

A vesztes Magyarország jóvátételt (magyarul: hadisarcot) fizetett a győztes USA-nak, volt miből visszafizetni a hadikölcsönöket. Csak egy kis cinizmus: ugye a magyar bombázók döntötték romba New Yorkot, vagy Bostont, és nem pedig az amerikaiak Győrt, Csepelt és Százhalombattát.

hazitroll 2010.05.03. 09:38:13

@Titus Pullo Urbino: Hát igen, de sajnos történelmileg mi sokkal többet voltunk a rossz oldalon, mint a jón... (a győztes-vesztes párhuzamra gondolva) Viszont ami engem érdekelt az az, hogy egy honpolgár, aki vette gy kötvényt, az cserébe az erkölcsi jóérzésen keresztül mit kapott? Kamatot, állami garanciát?

Leadfoot 2010.05.03. 09:38:48

Bírom az ilyen plakátokat, és nem csak a kötvények vásárlásáról.

Apropó: van otthon két karikagyűrűm, amiket az ükszüleim kaptak anno az I. VH. alatt. Ugyanis önként beszolgáltatták az (arany) jeggyűrűiket. Helyette kapták a vasat belevésve valami ezt igazoló szöveggel, ha jól emlékszem.

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.05.03. 10:02:24

a fedélzeti lövészes plakátot érdemesebb lett volna teljesen lefordítani, ugyanis remek a dolog:
"te sem hibázhatsz el egyet sem,
vásárolj _minden_ fizetésnapon kötvényt."
(ha minden olvasó beszél angolul, akkor bocsi :)

az a horogkeresztes árnyék meg fotósopp.

érdekes, hogy ma mennyire gyengék ezek az üzenetek, sokat kurvult a világ.

drazsé 2010.05.03. 10:23:17

@Titus Pullo Urbino:

alapvetően ez már elég régóta így működött, a vesztes hadisarcot fizet

amenyniben a tengely nyer, akkor nekünk is fizettek volna valószínűleg

@hazitroll:

igen, kamatot
gyakorlatilag egy kincstárjegyszerű valami volt, némi hazafias mázzal megspékelve, meg persze nem ártott nyerni hozzá

egyébként kifejezetten dupla haszon egy ilyen hadikötvény, lévén egyrészt forrást szerez az állam a háborúra, másrészt a civil fogyasztástól von el forrásokat
mondom, dupla haszon
persze, vásárolni is kell belőle :)

spájdernecc 2010.05.03. 10:29:49

@Titus Pullo Urbino:
na ezért jegyeztek apámék "békekölcsönt"
:)

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2010.05.03. 10:33:42

@drazsé:

Az itthoni békekölcsön is hasonló volt az ötvenes években; elvileg volt kamatozó típusa is, de főleg (tárgy)nyeremény-sorsolásokat rendeztek a kölcsönt jegyzők között.

www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/bekekolcson.htm

spájdernecc 2010.05.03. 10:42:43

@csurtus:
középső nevem: fürge :)

ace22 2010.05.03. 11:04:59

a békekölcsönt az alacsony öntudatúak nem átallották "muszálypénznek" nevezni. Ők tudták, miért...

stoppos76 2010.05.03. 11:08:43

Kíváncsi lennék, mennyibe került a háború és ennek mekkora részét fedezték végül a hadikötvények?

stoppos76 2010.05.03. 11:11:00

@Radio Free Aberrania: "érdekes, hogy ma mennyire gyengék ezek az üzenetek, sokat kurvult a világ."

De csak felénk. Az USA-ban még mindig ilyen "komoly" szövegekkel nyomják. A multiknál meg lehet figyelni, ők nálunk is az amcsi módszerrel próbálkoznak, csak épp körbe vannak röhögve az értelmesebbje által.

drazsé 2010.05.03. 11:42:13

@stoppos76:

óvatosan a durva propaganda fikázásával ugyanis megfelelő közegben működik, mint ahogyan működik itt is... ha olyanok a körülmények (gondoljunk csak egy átlagos választási kampányra.. faékegyszerű üzenetek mindenütt!)

az más kérdés, hogy egységsugarú kke lakos nagyobb rezisztanciát mutat fel az ilyennel szemben, tehát ha csak úgy szembejön, pofátlan módon hátsó gondolatai támadnak...

tistedur 2010.05.03. 12:15:54

jó kis gyűjtemény lett :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.05.03. 12:24:49

@stoppos76: a jó reklám az egyszerű reklám, ezt így tanítják. A hadikölcsön szükségességét nem kell magyarázni, csak népszerűsíteni kell.
Az ötpengés borotvát el kell magyarázni. A legtöbb férfi teljesen faszán meg tud borotválkozni a sima kétpengéssel (én pl. a dm/rossmann/müller/schlecker gazdaságos hárompengéssel) nagyon bonyolult reklám kell ahhoz, hogy az ember ötpengésre költsön.
Azt, hogy "disznózsír olcsón" na azt nem kell marketingelni.

hazitroll 2010.05.03. 13:29:29

@Professor Pizka: Én 3 pengés hangsebességűvel borotválkozom - igaz, ritkán - de én érzem a különbséget a kétpengés gazdaságosabbakhoz képest. Igaz, ahhoz is reklám kell, hogy kipróbálja az ember. Viszont azt nem kell elmagyaráznom, hogy egy kötvénynek ennyi a kamata, vagy annyi. A többet választom. Szóval ahhoz szerintem igenis kell reklám, hogy az ember valamely, akár alacsonyabb kamatú kötvényt vegyen. Viszont az is igaz, hogy szerencsére semmilyen háborút nem éltem meg, így nem tudom, hogy ez hogy befolyásolná a pénzköltési-lekötési kedvemet.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2010.05.03. 13:29:44

A hadi kötvények eladását legjobban Clint Eastwood mutatja be szerintem a Dicsőség zászlajában. Mondjuk, a Pacific is operált vele egy keveset, de ott annyira nem jött át szerintem

xstranger 2010.05.03. 13:40:38

@hazitroll: a warbondokrol mar akkor is lehetett tudni hogy rossz befektetesek lesznek amikor megvettek oket mert messze piaci hozamon alul hoztak.

Korbeneztem feluletesen es ugy tunik hogy 10 evre adtak 75%os erteken kupont nem fizeto bondokat, amiket kesobb meghosszabitottak 20-30-40 evre. Raadasul nevre szoloak voltak ugyhogy el se adhattad. Gyanitom a legtobb befekteto sose latta vissza a penzet.

Persze ennek nem is igazan "befektetes" volt a celja, hacsak az nem hogy minnel hamarabb vege legyen a haborunak es ne kelljen tovabb hadigazdalkodasban elni.

A masik megoldas amit alkalmazni szoktak hogy nincs lejarati ideje a bondnak tehat a kormany addig fizeti a kamatot amig jonak latja aztan ha alacsony a kamat akkor vesz fel piaci kamatozasu hitelt es abbol fizeti vissza a nem lejaro kotvenyeket. Ez nyilvan akkor jo ha fogalmad sincs meddig fog tartani a haboru.

hechtgrau 2010.05.03. 14:04:59

Olasz háborús plakát: "Se tu mangi troppo, derubi la patria!" - Ha sokat eszel, meglopod a hazát!
Ezt nehéz überelni...

drazsé 2010.05.03. 14:21:44

@hechtgrau:

pláne az olaszoknál :)

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.03. 15:16:51

Van ezekben vmi indiszkrét báj. Szeretem nézegetni a régi plakátokat, magyarázattal egybekötve meg külön élvezet. Köszi :)

Vienna 2010.05.03. 15:26:18

A "piaci hozam" meghatározásához két adat: az alapkamat (NY FED discount rate) 1% volt a háború végéig. Az AAA vállalatok átlagos kamatlába 2,9%-on tetőzött.

Ehhez hozzájön hogy a háború alatt mind a kockázatvállalási hajlandóság, mind a fogyasztás szerzkezete jelentősen megváltozott. Ergó az állam jelentősen túlköltött, esetenként több mint kétszer annyit, mint a bevétele (pl. 1944-ben 92 milliárd kiadás 45 milliárd bevétel mellett), a lakosság viszont baromira nem fogyasztott, hanem mint a hülye megtakarított.

A hadiipar nem bocsátott ki kötvényt, mert állami megrendelésekből élt, és ehhez az állam hozta a finanaszírozást is (kb. mint manapság az infrastruktúraberuházások esetén).

Mint minden válságkor, így a világháború alatt is a béka hátsója alatt volt az átlagbefektető kockázatvállalási hajlandósága. Nem csak a kormány akart több kötvényt eladni Perl Harbour után, hanem a lakosság is menekült az államkötvénybe.

A visszafizetés pedig nem a hadisarc terhére ment. Gyakorlatilag a hirtelen megnőtt megtakarításokat felszívta az állam, és a gazdaság visszaeső fogyasztását a hadiipar fogyasztásával ellensúlyozta. A háború végén újra felpörgött a fogyasztás, így a lejáró tőke a fogyasztói gazdaságot fűtötte az 50-es években.

Eközben az állam meg "kispórolta" a hadikölcsönöket egy nagyon visszafogott költségvetéssel. Jellemző adat erre: 1945-ben a szövetségi költségvetés bevétele 45 milliárd volt, 1958-ban 79 milliárd. Eközben az államadósság 12 milliárddal csökkent.

Vienna 2010.05.03. 15:31:40

A névre szóló kötvény pedig nem jelenti azt, hogy ezeket ne lehetett volna értékesíteni. A fizikai kötvények korában még vezettek könyveket a tulajdonosokról, hogy ha elveszett, megsérült az értékpapír, akkor visszakövethető legyen hogy ki a tulaj. Ma is így működik egyébként pl. a névre szóló részvények esetén, csak dematerializált formában a KELER tartja nyilván a tulajdonosok személyét.

Márai Coelhó · anygyalszarny.blog.hu 2010.05.03. 16:34:58

Ebben a történetben az is pikáns, hogy feltehetőleg ugyanaz a katonai propagandagépezet dolgozta meg a saját lakosságot, mint amelyik alapesetben a németeknek és a japánoknak szánt PSYOP anyagokat előállította és terítette. Kiváncsi lennék, hogy a saját lakosságukra irányuló műveleteknél is alkalmaztak-e "black" PSYOP eszközöket.

SchA · http://katpol.blog.hu 2010.05.03. 18:27:42

Nincs is szebb, mint a háborús propaganda :)

Sajnos manapság már nem csinálnak hasonló műalkotásokat, de pl pár jó remix azért akad:
www.cafepress.co.uk/warposter/379782

www.cafepress.co.uk/warposter/379783

www.cafepress.co.uk/warposter/379780

xstranger 2010.05.03. 20:58:54

@Vienna: bocsanat, nem nevre szolo hanem "non-negotiable" ami nevre szol ES nem lehet eladni.

Amugy a legtobb eszkoz nevre szolo ma is (reszvenyek es allamkotvenyek biztos) kiveve ami explicit bemutatasra szolo (bearer ami ugye angolul annyit tesz hogy "akinel van").

Errol jut eszembe talalos kerdes: Legnagyobb nyugati rablas osszerteke es a rablas modja?

Mas:

Erdekes amit mondasz a kockazatvallalasrol ebbol is latszik hogy mekkora uzlet a haboru hiszen aki tud kockazatot vallalni (gyk van sok penze) az hullara keresheti magat mivel mindenki mas kotvenyt vesz (barmilyet).

rognork 2010.05.04. 03:05:51

bocsánat, hogy belepiszkítok a szövetséges oldalba, de nekem a kedvencem:
"mit zwei Fingern kannst du 700 PS zu schalten" c örökérvényű, remélem nem kell a képet küldenem. Mennyivel jobb a férfias dolgokra ösztökélni a honpolgárt.
Amúgy nagyapámnak volt egy komenista plakát gyűjteménye, ez most nálam van. Talán a Munkásőrség 25. születésnapjára nyomták ki. Hát tanulságos az is...

vén betyár 2010.05.04. 10:41:41

Nagyon díjazom ezt a széleskörű érdeklődést, tájékozottságot és az erőfeszítést, hogy mindezt mi is megismerjük.Köszönet!Várjuk a folytatást.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2010.05.04. 19:09:04

@rognork: nem tudok németül a "gugli" meg hüje,mint rendesen

rognork 2010.05.04. 20:36:24

@HK417: "két ujjal 700 lóerőt kapcsolhatsz" kezdetű német hk toborzó plakát, ahol Fritz egy úrvezetővel van összehasonlítva. remek.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2010.05.05. 14:20:38

Valahogy mindig szerettem ezeket a plakátokat, oldaltól függetlenül :) Némelyik annyira primitív, de érdekes a belőlük áradó propaganda szöveg hatása.

odeon 2010.05.05. 15:00:13

@Titus Pullo Urbino:
Vae victis ! ( Livius, Ab urbe condita V,48)

odeon 2010.05.05. 15:06:18

@Leadfoot: A szöveg a gyűrű belsejében: "Aranyat vasért"
megjegyzem, hogy van egy levél háborús vas egycentesem, amit a réz helyett vertek.

HarrisonBergeron 2010.05.05. 20:36:51

Alig várom már, hogy lássam a Tü csem pomog frontu? (bocs a fonetikus átírásért - Te mivel segíted a frontot?) plakátot, mert a szovjetek ebben is verhetetlenek voltak...

M65od 2010.05.06. 15:40:01

Na most már lassan bojkottálom Proletair-t, mert nem lehet, hogy mindig olyanokról ír ami személy szerint is az érdeklődési körömbe vág és teszi ezt úgy, hogy egyszerűen el kell olvasni...:D
süti beállítások módosítása