Nyugodjanak békében a vértanúk... :(

Egy apró hiba a végéről: Andrássyt nem 1867-ben nevezték ki közös külügyminiszternek, hanem 1871-ben. 1867-ben ő magyar miniszterelnök volt.
Ettől eltekintve érdekes írás!

@Lord Ruthwen: köszönjük az észrevételt, de már javítottuk, mikor szóltál ;)

"December után nem is volt királyunk közjogi értelemben. "

Azért ez így nem igaz. Ezt még ma is vitatják ill. vita tárgyát képezi.
Pl. Deák sem nagyon gondolta így, nem véletlenül vonult vissza a közélettől december 2.-a után.
Ill. még vmi, II. Józsefet is a magyar királyok között tartjuk nyilván, holott őt soha nem koronázták meg, hitlevelet nem adott ki.
Az osztrák jogfelfogás szerint a Pragmatica Sanctio önmagában jogot ad az uralkodásra.

@Lord Ruthwen: köszi az észrevételt, pont akkor javítottuk, amikor írtad. Nyugodjanak békében, akárhol fekszenek, sokaknak még a sírját sem ismerjük, Kazinczy Lajos ezredes végső nyughelye is ismeretlen. Legyen nekik könnyű a föld!

@BISMARCK: Hermann Róbert erről egyértelműen ír, ő nem kétkedik:

"A felségsértés vádja ugyanilyen kétes alapokra épült. I. Ferenc József ugyanis nem volt magyar király, hiszen nem koronáztatta meg magát, nem adott ki koronázási hitlevelet, nem esküdött meg az ország törvényeire. V. Ferdinánd 1848. december 2-i lemondása után a magyar trón jogilag üres volt. A meg nem koronázott uralkodó trónbitorlónak minősült, s így a tábornokok – ha voltak is kételyeik a trónfosztás célszerűségével kapcsolatban – jogi szempontból indokoltnak tekinthették azt, hogy továbbra is a magyar oldalon harcoljanak."

@Titus Pullo Urbino:

Gergely András meg nem.

@Titus Pullo Urbino:

És Deák magatartás is sokat elárul arról, hogy ő mit gondolt. Minden tiszteletem Hermann Róberté - én ebben nem foglalnék állást - de ez minimum vitatott.

A szerző alapos munkával szomorú feladatának tett eleget, köszönet érte, emlékezzünk!

"A fegyverletételt, mint ismeretes, súlyos megtorlás követte, különösen a honvédsereg volt tisztjeit, parancsnokait illetően.Csaknem 500 honvédtörzstiszt és tábornok került a császáriak kezébe, közülük
22 főt halálra ítéltek és kivégeztek,
12 fő fogságban halt meg,
266 fő 2-9 évig terjedő várfogságot szenvedett,
23 főt közlegényként besoroztak a császári hadseregbe,
5 főt pedig kiutasítottak a birodalom területéről.

Az önkényuralom korszaka súlyosan nehezedett a volt honvédtisztekre is.A Hadtörténeti Levéltárban ma is fellelhetők azok a kartonok, amelyeken a rendőri szervek a politikailag megbízhatatlannak tartott egyéneket tartották nyílván, s a TÖBB TÍZEZERNYI név között ott találjuk a volt honvédtisztek neveit is.Az adatok szerint ezek a tisztek a szó szoros értelmében nyomorogtak.
Többségük életpályája tehát véglegesen kettétört, SÚLYOS HELYZETÜK ELLENÉRE AZONBAN ÉREZHETTÉK A NEMZET EGYÜTTÉRZÉSÉT.Falvak, községek, mezővárosok sora választotta őket jegyzővé, törvényhatósági, közigazgatási hivatalnokká, hogy kenyeret adjon a kezükbe, s szép számmal akadtak olyan hazafias szellemű közép- sőt nagybírtokosok, akik hasonló okokból fogadták fel őket birtokukra gazdatisztnek vagy hivatalnoknak.

A szabadságharc után emigrációba kényszerült kb. 100 törzstiszt.Közülük számosan lettek a török, a szárd-olasz, az Észak-amerikai Egyesült Államok hadseregének tisztjei, sőt tábornokai és ezredesei, s SZEREZTEK MEGBECSÜLÉST A MAGYAR NÉVNEK.
Asbóth Sándor az amerikai polgárháborúban altábornagy, Florida és Kentucky állam katonai kormányzója, majd az Egyesült Államok argentínai és uruguayi nagykövete lett.
Kmetty Györgyöt a török hadtörténet Kursid pasaként, a krimi háborúban Kars városának hős védőjeként tartja számon.
Bethlen Gergely gr., a piacenzai olasz huszárezred alapítója és parancsnoka, majd az olasz királyi hadsereg tábornoka a legmagasabb kitüntetéseket kapta meg az olasz függetlenségi háborúban.
Prágay János ,integy tíz honvédtiszt bajtársával Kuba függetlenségéért áldozta életét 1851-ben.

E tisztek és társaik nemcsak jó katonák, de igaz hazafiak és haladó elveket valló férfiak is voltak.
HISZEN A TÖRÖK HADSEREGBEN SZOLGÁLVA A MAGYAR SZABADSÁGHARCOT LEVERŐ CÁRIZMUS, AZ OLASZ HADSEREGBEN HARCOLVA AZ ELNYOMÓ AUSZTRIA, és az Egyesült Államokban az északiak oldalán az általános emberi jogokat semmibe vevő rabszolgaság ellen küzdöttek, FŐ CÉLKÉNT PEDIG MINDIG MAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÁSA LEBEGETT A SZEMÜK ELŐTT."

Emlékezzünk rájuk is.

Forrás:Bona Gábor
Tábornokok és tö9rzstisztek a szabadságharcban
1848-49

Zrínyi KK, Budapest, 1987

@rozsdafarku: ez igen, szép munka volt, köszi érte. Ajánlott film e témában: Bódy Gábor: Amerikai anzix. Ez a film emléket állít a török (Krím) és jenki (USA polgárháború) oldalon harcoló honvédtiszteknek.

@Titus Pullo Urbino:
Háromszor láttam, sok minden megmaradt a film hangulatából,

inszeminator.blog.hu/2008/09/04/kepi_civil_war

@rozsdafarku: hatalmas film, kedvelem. Mint ahogy a Cserhalmis - lovaglós filmeket általában. Az előző bejegyzésedre visszatérve: a kubai honvéd önkéntesekről még sose hallottam, most először tőled, köszi.

Én is ajánlanék a külföldre szakadt magyar honvéd, illetve katonatisztekkel foglalkozó könyvet:

Nagy Miklós Mihály: Világjáró magyar katonák
Arcok és képek a magyar katonai utazások történetéből (Magyar hadiutazók II.)
ISBN: 9633274262

Somogyváry Gyula: A hadtest hű marad

Ezt is ajánlanám, kitűnő írás

Hat igen a 48-as emigrans honvedtisztek tortenetei engem is lenyugoznek, csupa rendkivuli karakter, meltan lehetunk buszkek rajuk. Az en szemelyes kedvencem Szamvald Gyula, USA altabornagy a Medal of Honor kituntetetje, az amerikai polgarhaboru utan Japanban kovet, pont amikor a Tom Cruise fele Utolso szamuraj film jatszodik. Soha nem gondoltam volna, hogy abban az idoben egy magyar ember volt az USA nagykovete Japanban, sot azt sem, hogy egy masik magyar volt aki a vilagon eloszor japan-angol szotart alkotott. Szamvald brigadjaban az 1862 junius 8-i Cross Keys-i csataban ott volt a 39. New York gyalogazred, ennek kb. 25% magyar volt, Szamvald parancsnoka meg Fremont volt aki kulfoldi tisztekkel vette korbe magat, ebbol 4 magyar volt, koztuk a lovasrohamarol elhiresult Zagonyi Karoly, meg Asboth aki Fremont szarnysegedje volt.

Ahhoz képest hogy Hajnau mennyire utálta a magyarokat, nyugdíjazása után Szatmár megyében Nagygécz községben vett birtokot és telepedett le. Zsinóros magyar ruhában járt, és magyarul is megtanult. Ezt a sztorit felhasználva írta meg Jókai az Új földesúr c. regényét.

@janos900: melyik Asbóthról van szó?

Bona Gábor Kossuth Lajos kapitányai című művéből:
"A világosi fegyverletételt követő megtorlás elsősorban a honvédsereg, ezen belül is a volt császári tisztek ellen irányult.A közülük kézre kerülteket esküszegés és fegyveres lázadásban való részvétel vádjával hadbíróság elé állították.Hasonló elbírálás alá kerültek azok a honvédtisztek is, AKIK KORÁBBAN NEM SZOLGÁLTAK UGYAN TISZTKÉNT A CSÁSZÁRI HADSEREGBEN, de valamilyen kiemelkedő "bűntényt", politikai tettet követtek el.
Ezek alapján a honvédsereg századosi karának háromszázhatvannégy tagja került hadbíróság elé.Pozsonyban, Pesten, Aradon, Nagyszebenben, Nagyvárdon és Kassán sorozatban születtek halálos ítéletek, ezt azonban végül csak hét személyen hajtották végre.
Mártírhalált haltak
Karol d1Abancourt és Hruby Károly huszár kapitányok, Gödrösy /Gruber/ Fülöp tüzér százados, Kazimierz Rulikowski, a lengyel légió dzsídás kapitánya, Sándor László a csíki nemzetőrség századosa, valamint Kolosy György, aki részt vett Lamberg császári biztos meggyílkolásában, és a szabadságharc után illegalitásban élt./Az utóbbit, továbbá Fekete Imre gerilla századost 1850-ben Pesten végezték ki./
A halálra ítéltek nagy többségének büntetését a "császári kegyelem" várfogságra változtatta, s ez lett a sorsuk a kisebb "bűnösöknek" is.
ÖSSZESEN 245 FŐ KAPOTT EGYTŐL HÚSZ ÉVIG TERJEDŐ VÁRFOGSÁGOT, többségük ítélete 6, 10 vagy 12 évre szólt.
A CSÁSZÁRI HADSEREG VOLT ALTISZTJEI ÉS TISZTJELÖLTJEI VALAMINT AZ OTT KORÁBBAN NEM SZOLGÁLT HONVÉDTISZTEK ÉS KATONÁK SZÁMÁRA AZ ÁLTALÁNOS BÜNTETÉST A KÖZLEGÉNYKÉNT VALÓ BESOROZÁS JELENTETTE.Ez mintegy 226 századost érintett, a valódi szám azonban jóval magasabb lehetett.
Bajtársaiktól elszakítva, idegen környezetbe kerülve kellett türniük a tisztek és altisztek durva bánásmódját, sőt cseh, lengyel, tiroli vagy német katonatársaik állandó szekírozását.
A TÖBB TÍZEZER HONVÉD BESOROZÁSA ugyanakkor lehetetlen helyzetet teremtett a császári hadseregben, A SZÖKÉSEK, ÖNGYILKOSSÁGOK, A NYÍLT ÉS KEVÉSBÉ NYÍLT ELLENSZEGÜLÉSEK megszaporodásához vezetett.

A szabadságharc leverését követően 146 honvéd százados külföldre, részben a török birodalom területére, részben Nyugat-Európába illetve az Egyesült Államokba menekült.
A krími háború idején tömegesen sereglettek Törökországba, megalakították 1859-ben a francia-olasz-osztrák konfliktus idején az olaszországi, 1866-ban pedig a POROSZORSZÁGI magyar légiót, küzdöttek Garibaldi zászlaja alatt és az 1863-as lengyel felkelésben.
Rannich Imre százados Prágay ezredessel l851-ben A KUBAI SPANYOLELLENES SZABADSÁGHARCHOZ CSATLAKOZOTT, Zeyk Albert József mint kiváló mérnök és tengerész szerzett Amerikában becsületet a magyar névnek, évtizedekig amerikai diplomáciai szolgálatban állt."

Arról lehet valamit tudni, hogy a '48 -'49 -es forradalom hogyan maradt meg az osztrák történelemkönyvekben?

@vén betyár: köszönjük, jó volt ezt olvasni. Egy apró észrevétel: az itáliai magyar légió már 1848-ban megalakult Türr István vezetésével, ha jól emlékszem.

Az érdem a szerzőé!
Jól emlékszel:
szentkoronaradio.com/printable/node/43625

@vén betyár: egyébként az osztrákok elleni lelkesedés, vagy harag nem maradhatott abba, annyi keserűség érte a honvédtiszteket, volt miért törleszteni.

Ha már bresciai hiéna.

Ti mit tettetek volna a helyében, ha tudjátok, hogy a helyi katonai kórház döntően tiszti sebesültjeit mészárolták le a felkelők?
Ti mit tettetek volna egy évnyi észak-itáliai háborús pszichózis után, amikor hirtelen megint támad az ellen, közben pedig egy igen fontos utánpótlási központ (Brescia) fellázad?
Ti mit tettetek volna több napi igen nehéz, véres közdelem után abban a városban, amelynek bevételéért több törzstiszt kapott halálos sebet vagy nyomorodott meg hátralévő életére?

Ajánlott olvasmányok a provinciális magyarkodóknak:
www.brescialeonessa.it/xgiorni/index.htm
www.austro-hungarian-army.co.uk/battles/brescia.html

vagy az Alexander Helfert által írt Feldzug der k.k. österreichischen Armee in Italien im Jahre 1848 (Hof- u. Staatsdruckerei) című monográfia.

Wikit szeretőknek röviden ugyanez:
it.wikipedia.org/wiki/Dieci_giornate_di_Brescia

@Holy One: a bécsi forradalmat, mint a magyar lázadás utózöngéjét tanítják, a magyarokat pedig általában (nemcsak 48 kapcsán) hőbörgő, szangvinisztikus és lázadó nemzetként említik. A 49-es orosz bevonulásról (meg a cári kézcsókról) nem sokat írnak, de ez nem is csoda.

@Czelder Orbán: igazad van, valószínűleg nőket korbácsoltattunk volna meg mindannyian ebben a helyzetben, csak nincsen annyi empátiánk, hogy ezt el is tudjuk magunkról képzelni. A sebekre szánt ecetes fürdetést sem hagytuk volna ki, sőt, talán még némi vörösiszappakolást is kaptak volna a civilek. Köszönjük a hozzászólásodat :-)

@Titus Pullo Urbino:
Köszönöm a kimerítő, tartalmas és informatív választ. :/

@Titus Pullo Urbino: Asboth Sandor, es mea culpa, Kossuthnak volt a szarnysegedje, Fremontnak vezerkari fonoke.

@Czelder Orbán: ebben a helyzetben kulminált a feszültség:

"Haynau ámokfutása Pozsonyban folytatódott, ahol felakasztatta Mednyánszky László honvédőrnagyot és Gruber Fülöp századost, akik a kapitulált lipótvári várőrségben a megadás ellen szavaztak. Klapka tábornok erre reagálva írta Görgeynek: „Az ellenség ilyen vadállati kegyetlensége elkeseríti a hadsereget – s egyhangúan visszatorlásért kiált. A további részvét a világ szeme előtt gyávának mutatna minket. – Mednyánszky halála által a magyar hadsereg megszégyeníttetett – meg kell bosszulni – az utat és módot a kormánynak kell meghatároznia.” A kormány – Görgey javaslatára – úgy döntött, hogy nem él a viszont megtorlás fegyverével, humánus utat választottak, persze ezt a gesztust nem követte békés válasz a sógorok részéről."

Te hogyan döntöttél volna? Visszatorolnád? Damjanich helyében hogyan döntöttél volna, amikor a szerb betörés után templomajtókra felszegezett magyar csecsemők holttesteit látod? Visszatorolnád? Zárójelben: sem Görgey, sem Damjanich nem állt bosszút, sőt, tiltotta bármely formáját a bosszúnak. Ettől még nem voltak gyávák, sőt.

@Czelder Orbán: Igazan nehez magyarkent partatlanul szemlelni ezeket a dolgokat, meg ennyi ido tavlatabol is.
Amikor az emigrans magyar exhonvedekrol olvasok amerikai szovegeket, azok fele reszben elfogultak, attol fuggoen, hogy az iro melyik oldallal szimpatizal. Asboth Sandor kapcsan a deli erzelmuek allandoan egy verengzo fenevadat, Florida allam felperzselojet festik le Asboth kapcsan(O tervezte a Central Parkot pl.). O a parancs ertelmeben, a deli anyagi javakat pusztitotta el az allamban (egy parti erod parancsnoka volt, az erod Unios kezen volt a videk deli szakadar, portyakat inditott a szarazfoldre az erodbol). Az utolso eles utkozeteben, egy telepules keszleteit akarta megsemmisiteni csapataival, amikor a helyi milicia(javareszt idos ferfiak es fiatal fiuk) batran szembeszalltak az uniosokkal, vedtek a varosukat, az uniosok viszakoztak, Asboth lora pattant es szemelyesen vezette a rohamot, ket golyot kapott, hordagyon vittek el. Az alakulatai kozt volt egy afro amerikai ezred is, Ok a szeretett parancsnokuk elesten annyira felduhodtek, hogy felkoncoltak a magukat megado ill. panik szeruen menekulo milicistakat. Ezek utan Asbothot is niggerimado, kulfoldi zsoldosnak nevezik Floridaban.
Velemenyem szerint a hidegveru megtorlasok, amiket Haynau veghezvitt, nem harcteri sokk, es pszichozis, hanem higgadt dontesek eredmenyei. En nem mosdatnek szerecsent ebben az esetben, mert Haynau minden emlitett esetben messze tovabb ment az akkori normak szerinti szigoru katonas szintnel.Mas osztrak es magyar tisztek is voltak hasonlo posztokon, helyzetekben, megse nyultak ilyen eszkozokhoz.

@Czelder Orbán: ugye az első miniszterelnökünk kivégzési módja az utolsó éjjel megváltozott (szúrt, nyaki sebe miatt), kötél helyett por és golyó által szenvedte el a mártírhalált. Koncepciós perben, alaptalanul végezték ki, ezt gondolom a nagy többség elfogadja tényként. És mit tesz Haynau barátunk, amikor megtudja, hogy nem akasztották, hanem lelőtték Batthyányt? Na mit tesz? Tombol! Őrjöng és ordít. Mit lehet erre mondani? BETEG. Ennyi. Szvsz az is beteg, aki megérti őt ebben a helyzetben.

Haynau egy dühöngő őrült volt de miután elbocsájtották, 1850-1860 között kuss volt az országban, néhány versen meg röpiraton illetve néhány "elmebetegen" kivűl senki se mert pisszeni.
Haynaunak pontosabban Ausztriának két választása volt, a könnyebet választották, rá is fizetek nem is egyszer.
@Titus Pullo Urbino: a magyar honvédek tisztek se voltak mindig szentek

@Titus Pullo Urbino: Bárcsak a lottószámok és a jövendő is oly stabilan kiszámítható lenne, mint a hozott formád. :-)

Köszönjük.

Azon gondolkodtam, h e kérdéskörben jelent-e meg ekkora közönség előtt hasonlóan részletes beszámoló a megorlásokról (civil közönségre gondoltam).

@Árpádka: például?

@Hullafotós: köszi. Biztosan volt már ilyen, sőt ennél részletesebb cikk is. Ez egy népszerű téma, sajnos.

@Czelder Orbán:

Az ilyen ember mint te, akinek 0 magyarság érezete van miért lakik még itt? Ez egy "qvva ország" a főnököd is megmondta, szarok a fizuk, rosszak az utak stb. Miért nem mész innen el?

Lázár Vilmos ezredes vagy alezredes? azért került a tábornokok csoportjába, mert a IX. hadtest az ő parancsnoksága alatt teszi le feltétel nélkül a fegyvert az osztrák csapatok előtt. Azaz hadtestparancsnokként kezelték, noha csak a hadtest egyik hadosztályparancsnoka volt. Egyébként ő Liechtenstein lovag hadtestparancsnok barátságos levelének hatására kapitulál az osztrák sereg előtt. Ebben az osztrák tábornok megígéri, hogy kegyelmet kapnak. A levelet tkp. nem is Lázár, hanem a Lázár csoportjában lévő Dessewffy Arisztid kapja, aki valamikor huszártiszttársa volt az osztráknak. E levél hatására dönt úgy Dessewffy, hogy Lázárral marad. Elhatározásában az is segítette, hogy 1849. július 5-én tartotta meg esküvőjét Szinyei Merse Emmávál.
Lázár ugyan próbál egyezkedni- szabad elvonulás fejében teszi le fegyvert- de Simbsch ezt Haynau parancsa értelmében nem fogadhatja el, így marad a feltételnélküli fegyverletétel.
Visszatérve az ezredesi-alezredesi rang kérdésére, Lázár Vilmost 1849 júliusában léptetik elő alezredessé és egyuttal kinevezik a IX. hadtest egyik hadosztályának parancsnokáva.
Ezredessé Bem nevezi ki a temesvári csatavesztés (1849.08.09) után, utólagos jóváhagyás reményében.
Hivatalossá akkor vált egy kinevezés, ha a hadügyminisztérium jóváhagyta és a Közlönyben megjelent.
Lázár Vilmoshoz hasonlóan Kazinczy Lajos ezredes is azért került a tábornoki csoportba, mert egy hadtest élén tette le fegyvert 1849. augusztus 25-én Zsibón. Ő 1849. június 2-án ezredesi rendfokozatban vette át Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék területén állomásozó csapatok, egy önálló hadosztálynyi erő felett a parancsnokságot. A szabadságharc végére egy gyenge hadtesté fejlesztette a hadosztályt, majd Erdély fele húzodik és Zsibón tette le a fegyvert.

@Titus Pullo Urbino:
Nézd, Haynau szerintem is minimum labilis jellem volt, de éppen ezért hoztam fel a bresciai helyzetet. Ugyanis szvsz ez az eset nagyban hozzájárult ahhoz, hogy olyan veszett módon járt el Magyarországon is. Némi személyes sérelem is motiválta, mivel a Batthyány-kormány helyeztette el Temesvárról.

Másik érvem az, hogy a bresciaiak házhoz mentek a pofonért és ezt a pofont pechükre pont egy "ilyen" embertől kapták meg. A nemzetközi rosszhíre pedig a szabadkőműves "sajtónak" volt köszönhető, hiszen csak a nők korbácsolását hangsúlyozták ki, de a sebesült tisztek aljas legyilkolásáról valahogy mindig elfelejtkeztek megemlékezni.

Damjanichtól mégiscsak túlzás lett volna földijei legyilkolását várni, bár a szerbek igazán megérdemelték volna, hogy néhány falucskájukat eliminálják a honvédek.
Görgey úriember volt éppúgy, ahogy Windisch-Grätz vagy Jellacic. Nem mellesleg pedig a honvéd törzstiszti, tábornoki kar egykori cs. kir. tisztekből áll jelentős részben. Mi okuk lett volna egykori tiszttársaikat kivégeztetni? A háború végén pedig már csak politikai megfontolásból sem gyilkoltak a magyarok.

És még valami.

Az észak-itáliai hadszíntéren két idegen állam mérkőzött meg úgy, hogy a császáriak sosem tudhatták, mikor támadják őket hátba a helyi nacionalista felkelők.
Magyarországok "érdekes" módon csak a nemzetiségek egymás közötti háborújában fordultak elő mészárlások. Pl. a császáriak által megszállt területeken mindig rend és nyugalom volt. Senki nem volt olyan veszett, hogy megpróbálja lemészárolni a császár katonáit.

@Balaint:
Figyelj, béla, ez nem magyarságérzet kérdése, sokkal inkább a tisztánlátásé. Ha csak a prekoncepcióidnak hiszel, ne csodálkozz, ha a saját magyarkodásodnak áldozatul esve csak még jobban elkúrod ezt az egyébként is érdemtelenül elkúrt országot.
Próbálj meg felülemelkedni a hibáidon, ha egyszer megértesz másokat is.

@Czelder Orbán:
javítva:
"Próbálj meg felülemelkedni a hibáidon, hátha egyszer megértesz másokat is."

@Minorkavidor: öröm volt olvasni soraid, sok újdonságot hoztál fel. Lázár ezredes volt, de iure sohasem vált alessé. Kazinczy sorsáról bővebben itt olvashatsz:

lemil.blog.hu/2010/08/24/kazinczy_lajos_a_14_aradi_vertanu

Ő csak azért nem került be a 13 közé, mert nem augusztus 13-án tette le a fegyvert, hanem csak 24-én, pont ott, ahol írtad, Zsibónál. De facto hadtestparancsnok volt, ugyanúgy, mint Lázár, ezért kellett meghalnia. Sorsuk abban is hasonló, hogy mindketten por és golyó által haltak, persze "kegyelemből" kerülték csak el a megalázó akasztást.

@Czelder Orbán: Damjanich kilátásba helyezte az összes szerb kiirtását, ha folytatódnak a délvidéki mészárlások, sőt, ahogy a legenda is tartja, azzal fenyegetett, ha lemészárolják az utolsó szerbet is, önmagát is fejbe lövi, hogy egy se maradjon. Todorovic-hoz írt levele egyébként a katonai humanizmus egyik gyöngyszeme.

Kicsit a lúdbört hozza az emberre a "mindenki által kedvelt Haynau", dehát minálunk a mindenki... Persze kevesebb lett volna a mozgástere, ha a bécsi Rotschildok nem fizetnek be egy fordulóra négy és félmillió pénzt Paszkijevics kegyelmes úr bér-hadseregére. Persze kegyetlenek voltak, de valahogy úgy maradt meg a sok szerencsétlen magyarban, hogy feleannyira se, mind az osztrakok. Ez a vélekedés rengeteg meglepetést okozott, amikor csaknem százévmúlva ismét berobogtak a szergejek ugyancsak a Haynau-féle kisebbség eszmei irányításával...

@Titus Pullo Urbino: Mezőszengyel-i mészárlás, Szászrégen megsarcolása, Roth kivégézése, románok elleni büntető hadjáratok ( ezek egy része szvsz is jogos volt).

@Árpádka: igen, Roth kivégzése komoly taktikai hiba volt, a szászok támogatását el is vesztette ezzel Bem (aki nagy hibát vétett Roth halálra ítéltetésével). A román büntető hadjáratok válaszcsapások voltak, ugyanígy szerb területen is folytak ilyen akciók, csúnya történetek voltak ezek, a nemzetiségi gyűlölet és Trianon egyik kezdete. Objektív ítélet azóta sem született, mindkettő történetírás nagyvonalúan elhallgat tényeket és ok - okozati cseréket vét. De ettől még Haynau bűne nem kevesebb.

@Titus Pullo Urbino:

van magyarázat Haynau "jó sajtójára" Jókainál?

A kőszívű ember fiaiban elég direkten, az Új földesúrban indirekten, ahogy savaz (2010.10.08. 11:28:26) kolléga is megénekelte.

Bocs, lehet, hogy csak nem találtam a kommentek között, de mi volt az osztrákok - osztrák lapok - véleménye Haynauról és a tetteiről? Szvsz ez is sokat elárul arról, hogy mit tett.

Gratulálok! Nagyon remek írás, méltó megemlékezés az évfordulóra!

@Titus Pullo Urbino:
Parádés már megint. Grat.
Ráadásul két " szürke folt eltávolító" poszt rövid időn belül.Kalapemel..
@Czelder Orbán:

Oradur: Először a francia ellenállók támadják meg a németeket majd után következik a német " megtorlás"
Elkövetők: A háború után a tisztogató egység tagjait vagy halálra vagy kényszer munkára ítélik. A név fogalommá válik

My Lai. Először egy rejtett bomba robban ami megöli a C század kedvenc őrmesterét és egy jó pár fiatal katonát ez után mennek My Lai (4) be.
Elkövetők: Calley hadnagyot első fokon életfogytiglanra ítélik amit az elnök változtat át házi őrizetté. A többi tisztet is megrángatják.
A név fogalommá válik

Srebrenica:
Először Kommandant Naser ( bosnyák) csapatai lerohanják a srebrenicához közel fekvő Kravica szerb falut ezt követően indul meg az offenzíva az enklávé felszámolására.
Az " elkövetők":Mladic tábornokot azóta is körözik mint háborús bűnöst, Arkant lelövik,Milosevics börtönben hal meg, Karadzic jelenleg is ül.
A név fogalommá válik.

Valamennyien azzal védekeztek amit te is leírtál. Jogos volt a megtorlás hiszen az ellenség " ütött először"

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

@kószák egyike: köszönöm
@taser: köszönöm

A háborús jog a török háborúk végeztével nem engedi a visszatorlást, talio-t, bosszút, akárhogy is nevezzük. Előtte sem volt divat civileken vitézkedni, polgári lakosságot büntetni. Aztán jött a lovagkor vége, ahogy Cseh Tamás is megénekelte.

Csak egy apró provokáció, ha már török időknél járunk: Kinizsi Pál. Tudjátok, hogy hadi sikerei mellett miről volt még híres, hírhedt?

@Titus Pullo Urbino:
Mire gondolsz?

A balkáni hadjárata alatti khmm viselkedésére, ( török foglyok és települések) vagy a nándorfehérvári árulók ügyének intézésére, vagy a Fekete Seregbeli haverjainak cirkumveniálására.

A középkori Amnesty Watch International, valószínüleg, nem vele reklámozta, hogy a megbocsátás mennyei erény :)

@Titus Pullo Urbino: nem mintha a kurucok egy kis karóba húzástól, megijedtek volna.
Vagy derék II.István királyunk egy nőt családostól küldött mágiára.
esetleg Nagy Lajos aki tatár foglyokat mészároltatott le ( mondjuk ők a kor szabályai szerint még emberek se voltak.)
a háborúk meg a politika sosem a fair playről szóltak, akár hogy is probálta Jókai meg Mikszáth rózsaszínbe burkolni a regényeiben.
@taser: A nagy balhék mindig úgy kezdődnek hogy a koma visszaütött
@limbekcs: Jókai meg a magyar nemes tipikus esete 30 évvel Arad után a Habsburgok udvari költője let. Magyarán felköpött és aláállt, pedig 1848 március 15.án még másként gondolkodott.

@taser: Kinizsiről pont ezt gondoltam, bingó.

@Árpádka: azért 30 év alatt sokat változott a világ, gróf Andrássy Gyula így lett akasztott emberből miniszterelnök. Ez a politika.

@taser:

De tedd hozzá, hogy a középkorban, ha vki nem volt kemény, akkor azt nem tisztelték.

Az erő felmutatása ma is szükséges számos országban ahhoz, hogy elfogadjanak vkit vezetőnek, hogy "kuss" legyen.

@mig8: kicsit utánajártam a Haynauról írt saját sajtó ügyében, a rebellis magyarok leverésének hírét örömmel fogadták, az októberi véres megtorlást inkább elhallgatták, aztán angol és orosz diplomáciai támadások miatt már kritikusan szemlélték a főtáborszernagy ténykedését, de amíg hivatalban volt, nem támadták. Szerintem a cári diplomácia ütötte őt ki, vagy már addigra Ferencjóskának is elege lett a vérből.

@Titus Pullo Urbino:

Köszönöm.

Érdekes tény, hogy örömmel fogadták. 48 tavaszán még azt fogadták volna örömmel, ha a magyar sereg felmenti Bécset. hiába, a világ változik.

A cári hozzáállás is érdekes. amit én tudok az oroszokról, annak alapján ezt nem vártam volna. És fura, hogy az oroszok velünk kapcsolatban ezt nem hangoztatják / hangoztatták.

@Titus Pullo Urbino:
Sietségedben véletlenül felcserélted a két rangot, az ales-i az alacsonyabb, az ezredesi a magasabb és ez nem ment végig a hivatalos úton. Útolagos jóváhagyás reményében léptette elő Bem augusztus 9-e urán.
Kösz a linket.

@Balaint:
Az ilyen ember mint te, akinek 0 magyarság érezete van miért lakik még itt? Ez egy "qvva ország" a főnököd is megmondta, szarok a fizuk, rosszak az utak stb. Miért nem mész innen el?

ez részben hülyeség, és itt nem szokás. pax.

@Titus Pullo Urbino:
Igen érdekes amit Trianon kezdetéről írsz, ezért hadd ismertessek egy olyan dokumentumot, amit a magyar történeti KÖZGONDOLKODÁSBAN NINCS BENNE, csak a szűk történészi szakma tud róla, tankönyvekben nem olvasható. 1844 az az évszám, amely a kiindulópontunk. Ekkor Ilija Garasanin (1812-1874) volt az autonóm szerb fejedelemség belügyminisztere. E minőségében 1844 tavaszán titkos memorandumot juttatott el fejedelmének, Karagyorgyevics Sándornak, amely „Szerbia 1844-es kül- és belpolitikai programja” címet viselte. A történeti szakirodalomban „Nacertanije” („Vázlat”) néven ismert, 1906-ban e címen tette közzé a belgrádi „Delo” című folyóiratban Milenko Vukicevic történész. A memorandumot azonban mind Bécsben, mind Budapesten már az 1880-as években ismerték.
A „Nacertanije” születésének vizsgálatakor megállapították, hogy a mű 90%-ban olyan íráson alapul, amit a cseh Franz Zachtól kapott, aki az akkori lengyel emigráció vezetőjének Czartorisky herceg környezetéhez tartozott. Azonban lényeges különbségek vannak a két mű között, Garasanin lényeges fejezeteket elhagyott, más terminológiát használt, ahol Zach föderalizmusról beszél, ő ott központosító-hegemonisztikus programot készít
Megfogalmazta „Szerbia nemzeti céljait”, abból indult ki, hogy az ország „ugyan kicsi, de ez az állapot nem maradhat fenn.” A nemzeti egység elvének legfontosabb parancsa az összes szerb egyesítése egy államon belül. A memorandumban természetesen kísérletet tesznek az új állam történelmi legitimálására. Ezt Dusán István (úr. 1331-1355) középkori államában találta meg. Szerinte az 1389 június 28-i rigómezei vereség csupán megszakította az államszervezet folytonosságát, ezért restaurációja jogszerű és a „szent történelmi jog alapján áll.
A szerbek által lakott valamennyi területnek a Karagyorgyevics-dinasztia által történő egyesítése miatt definiálnia kellett a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyt is. Meg volt győződve az Oszmán Birodalom közeli széteséséről, valamint arról is, hogy az oszmán területeket a Habsburg Monarchia és a cári birodalom kívánja felosztani a Viddin-Szaloniki vonal mentén. Ezt megakadályozandó a szerbeknek minél nagyobb területet kell elfoglalni az oszmán örökségből. Számított Franciaország és Anglia támogatására a Habsburg Monarchia és Oroszország ellenállására. A két utóbbi nagyhatalomhoz való viszont úgy határozta meg, hogy „Ausztriának… mindenképpen végleg a szerb állam ellenségének kell maradnia. Szerbia számára emiatt a megegyezés és az egyetértés Ausztriával politikai lehetetlenség.” Az oroszokkal kapcsolatban azonban nem tekintette kizártnak, hogy együtt lehet működni. Ennek feltétele, hogy Oroszország tartsa tiszteletben az önálló szerb érdekeket. az új szerb állam a fejedelemség akkori területén kívül kiterjedt volna Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra, az észak-albán területekre és Bulgáriára, az államot Belgrádból irányítanák. Ez program már meghatározta az 1860-as évektől Obrenovic Mihály herceg, majd az 1900-as évektől Nikola Pasics által irányított Radikális Párt nézeteit. (majd hatott Karagyorgyevics Sándor király „jugoszlávizmusára” a múlt század végén pedig Milosevic és Seselj elképzeléseire is).
Ezt a délszláv egyesítés nagyszerb elképzelését azért érdemes részletesen ismertetni, mert 1848-cal és Kossuthtal az a legföbb kritika, hogy miért nem oldották meg megnyugtató módon a nemzetiségi kérdést.
Itt elsősorban az 1848. április 8-9-i magyar-szerb tárgyalásokat szokták megemlíteni. Április 8-án érkezett Pozsonyba, az Országgyűléshez, egy újvidéki szerb küldöttség. Ők a március 27-én Újvidéken tartott gyűlés által elfogadott szociális és politikai követeléseket kívánták átadni. A szociális követelésék viszonylag simán átmentek, ám a politikaiak... A nyelviek még igen, de a szerb politikai nemzet elfogadása már nem. E kérdés váltotta ki Kossuth és Stratimirovic közti szenvedélyes vitát 9-én. Amikor az elutasítás után Statimirovic azt találta mondani, hogyha Pozsonyban nem tesznek eleget követeléseiknek, akkor elismertetésüket a szerbek "másutt fogják keresni", mire Kossuth: "ez estben a kard fog dönteni."
A kritikusok ezt tekintik minden bűnök bűnének, mondván főleg Kossuth bűne az, hogy kitört a nemzetiségiekkel szembeni polgárháború.
Csakhogy ezzel jelentős időrendi problémák vannak:
- A szerbek elleni ún. "délvidéki kisháború" 1848 júniusában kezdődött, azaz 2-2,5 hónappal később. Ahhoz, hogy a politikai ellentétek háborúvá fajuljanak, évek évtizedek kellenének. A "vÁZLAT" 1844-ben született, tehát az évek megvoltak. A szerb nemzeti ébredés sem akkor kezdődött, hanem már 1790-es évektől jelen volt.
- A reformkor politikusai a nyugati, nemzetállami mintákat vették alapul. A hivatkozott svájci példa csak 1848 decemberétől él, tehát 48 tavászán, sőt a hadicselekmények miatt még 49-ben sem hathatott. Az 1849 júliusában, Szegeden elfogadott nemzetiségi törvény 100%-ban saját találmány. Sokan azt mondják, hogy elkésett- ha a szabadságharc lefolyását nézzük igazuk van-de vegyük figyelembe, hogy történelmileg rövid idő alatt- 15 hónap- sikerült az eredeti politikát korrigálni.
- Végül történelmietlen olyat elvárni Kossuthéktől, amit a dualizmus 51 éve alatt (1867-1918) a magyar poltikai elit, 1918-tól napjainkig, azaz 92 éve az utódállamok politikai elitje nem tudott megcsinálni.

Más, a szász kérdéshez. Roth kivégzése nem idegenítette el a szászokat. Ugyanis ők már eleve ellenségesen fogadták az átalakulást, mégpedig az önkormányzatuk az ún. Szász Egyetem megszüntetése miatt. Ez utóbbira nem nemzetiségi elfogultságból került sor, hanem az önkormányzat feudális eredete miatt. Ekkor ugyanis nemcsak a Szász Egyetem szűnt meg, hanem a színmagyar Jász-kun kerületek feudális eredetű önkormányzata , peivilégiuma is.

@Titus Pullo Urbino:

"a kubai honvéd önkéntesekről még sose hallottam, most először tőled, köszi."

***

Ha érdekel a story vkiket, klaviatúrára vetném... :)

@Czelder Orbán:

"Ti mit tettetek volna a helyében, ha tudjátok, hogy a helyi katonai kórház döntően tiszti sebesültjeit mészárolták le a felkelők?"

***

Nem kell ezért Bresciáig menni, ugyanezt megtették a derék székesfehérvári polgárok is Jellasics tábori kórházával. Ja persze a pákozdi ütközet UTÁN, mert előtte a padlót is felsöpörték a bán előtt...

Igazi hőstett sebesülteket lemészárolni...

@janos900:

"sot azt sem, hogy egy masik magyar volt aki a vilagon eloszor japan-angol szotart alkotott. "

Szia!
Erről nem is tudtam. Meg tudod mondani az illető nevét?
Előre is köszönöm!

@Minorkavidor: nagyon érdekes volt, amit írtál, egyébként minél többet olvasok a 48-as dolgokról, annál inkább megerősödöm abban a hitben, hogy Trianon bölcsője volt ez a másfél évi testvérháború. A horvát először szövetkezett a szerbbel és a román a szásszal. Ellenünk. 1918-ban ez megismétlődik felerősítve.

@bloggerman77: perszehogy érdekel, írok privát mélt. Minden elfeledett hadi momentum izgalmas és leírandó!

@安徳拉希: Szia!Sajna nem. :-( Az amerikai magyarokrol szolo egyik konyvben emlitik, de a konyvben van vagy 200 nev, a sztorija megmaradt bennem a neve nem. Meg 1848 elott hagyta el az orszagot, orvoskent szerzett diplomat, Budapesten, Olaszorszagban es kesobb Londonban is praktizalt. Evekkel az amerikaiak elott koltozott egy japan szigetre, gyogyitani, hobortos vaksi oregemberkent tiszteltek senki se bantotta, hobbibol keszitette a szotarat. Amikor a U.S.A. megkezdte a targyalasokat a japanokkal, kozel tavol O volt az egyetlen aki tudott tolmacsolni. Az amerikaiak nagyra tartottak, elhajozott veluk vissza, a polgarhaboru alatt egy unios hadikorhaz parancsnoka volt. A szotar konyvtortenet ritkasag, magas aron szerepel az aukciokon. Kb. ennyire emlekszem.

@mig8: Úgy rémlik, hogy Radetzky azt mondta Haynauról, hogy "olyan mint egy éles kés, használat után gondosan el kell tenni".
Nem volt túlzottan stabil személy H., a leváltásának (előzetes) hírére a még folyó eljárásokban tényleg úgy járt el, mint a Kőszívű ember fiaiban.
("Nem végezhetek ki több lázadót? Akkor más sem!" hozzáállás sokat elárul a lelkivilágáról.)

@janos900:

Köszönöm!

Azt hiszem, rájöttem, hogy ki lehet az: Bettelheim Bernát (伯徳令).
Ő a Rjúkjú szigeteken (mai nevén Okinava) élt, eredetileg hittéríteni ment oda, de mivel erre a helyiek nem igazán voltak vevők, inkább orvosként működött. És persze emellett elkészítette a helyi nyelv szótárát és még a Bibliát is lefordította (hogy az egészet, vagy csak részeket belőle, azt sajnos nem tudom).

Olvastam egy korabeli beszámolót erről az amerikai követségről, amiben őt is megemlítik:

"...Másnap tizenkét emberből álló expedíció a sziget belsejébe mene. Napában partra szállottak, e városnak mintegy 20 000 lakosa van. Itt egy hitkövet, Betelheimer dr. lakott Pestről, ki eddigelé egyetlen térítettre (proselytára) sem tudott szert tenni, és orvosi pályán működik. "

(Messziről felmerülő vonzó szigetek I. - Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig)

@taser: Ne feledkezzünk meg a kor nagy humanistájáról Karós Vladról. Na, ő kiverte a biztosítékot mindenkinél, mert ki emlékszik Kinizsi Pálra? (kivéve a sörgyárat, meg a nagyvázsonyiakat) Vlad meg világsztár lett. Mindig örömmel meséltem a turistáknak, hogyan oldotta a sorsát Mátyás és óriási volt a megdöbbenés, hogy
-élt
-meg tényleg ki lehetett nyírni egy fakaróval, csak a behatolás helye kicsit más:)

@安徳拉希: Bettelheim Bernát tényleg, ő volt

@Titus Pullo Urbino:
Trianonra visszatérve én azt gondolom, hogy egy egy igen érdekes történelmi folyamat részé.
Ormos Mária néhány évvel azt nyilatkozta, hogy térségünk utolsó 200 éves történelme nem más, mint a bomlás történelme.
200 évvel ezelőtt 3 nagy birodalom uralta térségünket,- Habsburg Birodalom, Orsz Birodalom és az Oszmán Birodalom most mintegy 20 önálló állam. Valóban a bomlás 3 nagy fázisban történt:
I. a balkáni államok függetlenedése a Török Birodalomtól:
-1830: Görögország 9 évnyi szabadságharc utám,
-1862: Havasalföld és Moldva egyesülésével létrejön Románia,
1878: létrejön a független Szerbia, Bulgária és Montenegro,
1912: utolsóként létrejön Albánia
II.: 1918: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával új államként létrejön
1918: Csehszlovákia és Német-Ausztria
újjáalakul: Lengyelország
Megnagyobbodott területen: Románia, Olaszország
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (SHS, 1929-TŐL Jugoszlávia). Azért írtam így, mert Szerbia és Montenegro már 1918 előtt létezett, mint önálló állam.
Kisebb területen: Magyarország.
1918: Orosz Birodalom bomlása:
Új államok: Észtország, Finnország, Lettország, Szovjetúnió (ezen a néven hivatalosan csak 1922-től)
Újjáalakult állam: Lengyelország (részesült a Monarchia és Németország területéből is)
Átmeneti kor:1939: Csehszlovákia felbomlásával létrejön az első független Szlovák állam. Lengyelország 4-dik felosztása
1941: Jugoszlávia felbomlásával létrejön 850 év után a második horvát állam.
1940: Észtország, Lettország és Litvánia a Szovjetúnióhoz kerül.
1945: Újra létrejön Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország
III. SZovjet és Jugoszláv utódállamok létrejötte, Csehszlovákia felbomlása
Jugoszlávia felbomlása:
1991: Létrejön az önálló Horvátország, Szlovénia, Macedónia
1992: Bosznia-Hercegovina, Kis-Jugoszlávia létrejötte.
2006: Montenegro független (Kis-Jugoszlávia már a 2003-as államszövetség létrejöttekor megszünt)
2008: Koszovó függetlenedik.
A szovjet utódállamok :
1991: Észtország, Lettország, Litvánia ujra függetlem (ők még a Szovjetúnió hivatalos megszűnte előtt bejelentik függetlenségüket, ezért általában nem tekintik őket valódi utódállamnak.
A valódi utódállamok:
1991: Oroszország, Ukrajna, Belarusz és Moldávia.
Összesítve a 200 évvel korábban itt levő 3 birodalom helyett az alábbi államok vannak:
1: Finnország,
2: Oroszország,
3: Észtország
4: Lettország
5: Litvánia,
6: Ukrajna,
7: Belarusz,
8: Moldávia,
9: Csehország,
10: Szlovákia,
11. Auszria
12: Magyaroszág,
13: Románia,
14: Szlovénia,
15: Horvátország,
16: Bosznia-Hercegovina,
17: Szerbia,
18: Macedónia (volt Jugoszláv tagköztársaság)
19 Koszovó
20: Albánia,
21: Bulgária,
22: Görögország
A nyilatkozat elhangzásakor, Koszovó és Montenegro még nem volt független akkor még valóban 20-an voltak.
A felsorolásban nincs benne Németország, noha az elmúlt 140 évben fontos szerepet játszott.
A felsorolás kiegészíthető a 3 kaukázusi köztársasággal, Grúziával, Örményországgal és Azerbajdzsánnal, de ők túl messze vannak.
A fentiekből az látszik, hogy a történelmi Magyarország reorganizációjának, tehát trianon revízíója feltétele a Monarchia reorganizációja.
A Monarchia reorganizációjának feltétele pedig az Orosz és Oszmán Birodalmak újjászületése lenne.
Mégpedig azért, mert a Habsburg birodalmat a török terjeszkedés elleni küzdelem hívta életre. Amint gyengült az ottomán állam, úgy gyengült a habsburg állam isd. Csak azért nem bomlott fel már a XIX. században, mert 1815-től az európai politikában, mint Oroszország ellensúlyára számítpttak a Szent Szövetség ellenére. " Ha Ausztria nem létezne, ki kéne találni" mondta Palacky a neves cseh történész. 1918-ban azért szűnt meg a Monarchia, mert 1917-ben meggyengült az Orosz Birodalom (a Szovjetúnió léte még erősen kérdéses volt) és 1918-ban végleg eltünt az Ottomán Birodalom

@安徳拉希: Nincs mit, plane mivel igy mar en is tudom a nevet. Okinava is stimmel, O az. :-)

@Minorkavidor:
Ez sok mindent megmagyaráz. Jó elmélet...

@Minorkavidor: nagyon jól összefoglaltad a lényeget, sajnos néha úgy érzem, hogy a maradék ország is több részben van, sőt, három derék honfi képes 4 véleményt megfogalmazni egy kérdésben. Ezért példa 1849. Akkor mindenki a megtorlások ellen fordult, még a szerbeknek, horvátoknak, szászoknak és a románoknak is sok volt a bosszú.

Jó a poszt, így összeállítva még nem olvastam hasonlót. Pár megjegyzés:

1. szerintem pontatlan 1848-49-et osztrákok (sógorok) vs magyarok harcként aposztrofálni. Sokkal inkább a felkelők küzdöttek a császáriak ellen. A felkelők oldalán is álltak ugyebár nemzetiségiek (pld. Damjanich), illetve szabadkőműves önkéntesek (Bem, Guyon stb.). Haynau sem volt osztrák, a hesseni herceg házasságon kívüli fia volt.

2. Kitetted Rózsa Sándor képét is. Őt speciel ekkor még nem vonták felelősségre, pedig megérdemelte volna. 3 komplett szerb (Orasica, Perla, Sztrázsa) és egy román (Ezeres) falu népét mészárolta le.

3. A bécsi udvar példát akart statuálni, ez az ő szemszögükből érthető volt; azonban Haynau kegyetlensége túlzott volt, ezen kár vitázni.

4. Megemlítettem volna, h azért pont okt 6-án végezték ki az aradiakat, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon akasztotta lámpavasra Theodore de Latour hadügyminisztert a bécsi csőcselék.

Érdekesség: 1840-ben, a magyar nyelv hivatalossá tételekor gr Cziráky Antal volt országbíró pozsonyban megemlítette, hogy ezért a nemzetiségek kegyetlen bosszút fognak állni.

@Rigor Mortis: A magyar nyelv 1844-ben lett a hivatalos nyelv.
@Minorkavidor:
Ugyanekkor nyugatabbra a korábban széttagolt területek egyesülnek: Olaszország, Németország. Ezek a tizenkilencedik század második felében jöttek létre. Így Európában nem egyszerűen bomlásról van szó, hanem inkább átrendeződésről, a súlypontok áthelyeződéséről. Oroszország most van olyan erős, mint a Szovjetunió időszakát kivéve bármikor a történelemben.

Szép munka. Nem akarok itt evidenciákkal előjönni, de azért a rend kedvéért emeljük ki: hogy a posztban is írva vagyon „kivégeztettek ezen kívül még megszámlálhatatlan százai a bujdosóknak azon ürügy alatt, hogy útonállók” - ez elég lényeges dolog, ha ilyen szomorú számvetésekkel foglalkozunk.

Ez csinálták '56 után is, mindenféle köztörvényes minősítésekkel küldtek bitóra vagy hűvösre még pár száz embert, akiket valójában a fegyveres, állam elleni cselekmények miatt vettek elő. Így statisztikailag "kevéssé" brutális volt a kép.

Ezt a taktikát már Haynauék is jól ismerték, és alkalmazták. Csak az 56-os "álcázott megtorlás" azért elég jól kutatott dolog, míg tudtommal a '49-es nem annyira.

@Titus Pullo Urbino: Egy anekdota,talán igaz,talán nem.

Garibaldi táborában haditanácsot tartott,ahol Türr István is jelen volt.Az idő későre járt,Garibaldi elfáradt.A tanácssátorban lévő tábori ágyra dőlt le,kicsit pihenni.Azonban szorította a csizmája,mely a lábán maradt.Körbenézett és az aztal túloldalán álló Türr István tábornokot szólította meg:
"Türr tábornok úr,kérem segítsen,húzza le a csizmámat."
Az olasz tisztek elmosolyodtak,a magyar tábornok csicska lett.Azonban Garibaldi észrevette a gúnyos mosolyokat és így szólt:
"A tiszt urak nevethetnek,de tudják meg,hogy önök közül Türr tábornok úr az egyetlen,akinek hasonló helyzetben magam is lehúznám a csizmáját!"

@Mentula: nagyon szép párhuzamot vontál Kádár és Haynau munkássága között, sokban hasonló szituáció volt, bár Kádár véresebb kézzel mérte a halált.

@butyko: valamit tudsz a következő poszt témájáról? :-) vagy csak "véletlenül" tenyereltél bele az olasz témába?

@Minorkavidor: Nekünk ezt a Nacrt-dolgot már hetedik általánosban tanították, persze mint nagyon fontos és előremutató, és hősies meg stb. dolgot...
De a 200 év bomlással nem értek egyet. 800 éve még Kínával is egy cipőben jártunk, bezzeg azóta milyen távolra kerültünk egymástól, nem? Inkább arról van szó, hogy a törzsi hovatartozást felváltotta a területi, azt meg a nemzeti, azt meg a franc se tudja... Talán a világnézeti?

@Czelder Orbán: Írtam az előbb egy komplett kisregényt, de hiába... Sebaj, legalább utánanézhettem valaminek. Naszóval. Az még a romantika kora volt, és az olyan, ma már mellékes, vagy épp nevetséges dolgok, mint a BECSÜLET (így, csupa nagybetűvel), az elvek és eszmények akkoriban még nagyon fontos dolgok voltak. És ilyen dolog volt az udvarias viselkedés, a lovagiasság, stb. is. Különösen a tiszteknél, akik mint régi nemesi családok tagjai, akiket gyerekkoruk óta tisztnek ÉS úriembernek neveltek (az és fontos, a kettő akkoriban szinte elválaszthatatlan volt egymástól). Aki felrúgta ezeket az elveket az elintézte magát. Haynau pedig ezt tette. A császári hátszél a helyén tartotta egy darabig, de aztán ment a süllyesztőbe. Bár hivatalosan sohasem marasztalták el, a közösség mégis kinézte magából, hiszen rájuk is szégyent hozott. Más világ volt, na.

Ui.: Pár éve Frei beszélgetett Haynau dédunokájával(?), ő volt a Habsburg-menyasszony koszorúslánya... Na, és ő határozottan meg volt lepődve azon, hogy a nagypapát (vagy kit) hóhérnak tartják, ő úgy tudta hogy még hálásak is voltunk neki azért amit művelt...

Ui2.: Úgylátszik a billentyűzetben föltámadt a kuruc szellem, akárhányszor le akartam írni a Haynau vagy a Habsburg nevet, csak kisbetűvel volt hajlandó..:D

@Kullancs1983: A szolgálati szabályzat mellett működött kiegészítő háttérként a párbajkódex, amit nem lehetett elintézni szolgálati úton, arra való volt a párbaj. Más idők jártak akkoriban becsület terén. Degré Alajos visszaemlékezéseit kötelező olvasmányként mindenkinek ajánlom!!!!

@Titus Pullo Urbino: Én főleg Haynau ténykedésére gondoltam, meg a hasonló esetekre. Párbajra aligha lehetett hívni, akár már csak a rangja miatt is, meg az uralkodói támogatás ugye... Attól még kinézhették maguk közül, mivel szégyent hozott az uniformisra. Akkoriban az efféle szakmai etikát még halálosan komolyan vették.

@Kullancs1983: Damjanich "akaszkodott" össze Haynauval még a forradalom elején, szegénynek lehet, hogy ez lett a veszte, a túlzott magyarságérzete (szerb gének mellett).

"1848 márciusa után felgyorsultak az események, a forradalom hevében a büszke Damjanich a temesvári erődben bajuszt akasztott a hadosztályparancsnokával, egy bizonyos Haynau nevű egyénnel. A történet szerint Haynau gyalázkodásba kezdett a magyar forradalmárok ellen, amit a forróvérű százados úr nemigen hagyott szó nélkül. Damjanich kiállt Haynau elé és közölte, hogy ő mint magyar ember nem tűri, hogy ilyen káromkodva beszéljenek a hazájáról. Haynau meglepődése után rögtön kérdőre vonta az ifjú tisztet, egy szerb nemzetiségű tiszt hogyan képzeli ezt a magyarkodást, mire Damjanich azt felelte, hogy amióta ennek az országnak a levegőjét szívja, a kenyerét eszi, és a Tisza vizét issza, azóta magyarnak érzi magát."

Egyébként én nem hiszem azt, hogy nem lehetett volna még időben eltávolítani, Ferenc József a kivégzésekben és Haynau kegyetlenkedéseinek megtűrésében legalább vétkes, mint maga a táborszernagy. Sőt, talán még vétkesebb, mert az ifjú császár nem volt klinikai eset, míg a táborszernagy dühöngő elmebeteg volt.

@Titus Pullo Urbino: A félreértések elkerülése végett: Pontosan. Ferenc József (I. vagy II.? :)) és esetleg néhány fontosabb ember támogatták Haynaut. Az uralkodói akarattal (szándékkal) szembeszegülni nem lehetett, de fenntartom hogy sokan az osztrákok közül is (az oroszokról nem beszélve, bár lehet hogy az Krím utóhatása) sokan szégyellték amit Haynau az ő nevükben is véghezvitt.

Tegnap előszedtem Jókaitól a Legvitézebb huszárt. Simonyi ezredes franciaország megszállása alatt három megye katonai kormányzója volt. Parancsa volt, hogy azt a falut, ahol katonákra támadnak gyújtsák föl, a vétkeseket lőjék főbe. Aztán mikor arra került volna a sor megjelent 12 nemeskisasszony akik kegyelmet kértek a bűnösöknek, mivelhogy hazafiságból cselekedtek. És megkapták. Mondom, a romantika kora...

@Kullancs1983: Nem ez a baj, tudod, ha katona vagy, parancs szerint kell cselekedned, de emberként is eljárhatsz a parancs ellenére. De Haynau örömet lelt asszonyok ostoroztatásában és dührohamot kapott, amikor megtudta, hogy lőtték és nem akasztották Batthyányt. Szadista állat volt, még halálában is alázni akarta a vesztest. Nincs erre más szó, állat volt.

@Titus Pullo Urbino: Igen, erre írtam Simonyi példáját. Haynauról meg nincs mit mondanom, úgy van. Csak a "sógorok" mai hozzáállása bassza a csőrömet...

Ui.: Tényleg, miért ők a sógorok? A verzió: Bajor Gizella miatt minden németre érvényes, nem csak rájuk (ilyen értelemben is alkalmazzák), viszont van B verzió: A Habsburgok előszeretettel bővítették házasságokkal is a birodalmat, Magyarországra is így keveredtek, tehát csak az osztrákokra vonatkozik. És épp ezért kérdeztem hogy Ferenc József hanyadik, mivel volt annakidején Magyarországon egy Habsburg Ferenc József, ha jól emlékszek Zsigmond veje, aki vagy másfél évig uralkodott, és ő lenne az I., csak ezt a másik nem akarta elfogadni.

Nagyon tanulságosak a hozzászólások, a kulturált vita is.
Egy kis hozzájárulás.Idézet a Gyűlölt ellenségeink blog Osztrákok posztjából:
Beszédes, hogy az osztrák fogalmat nemzetközi szintre eljuttató Habsburg család azokból a svájci völgyekből származott el, amelyek egyszerre híresek a féktelen pénz- és hatalomvágyról, valamint a 2 az 1-ben házastársi felállásról.
A benősülés persze egészen más tészta. Egy birodalom, amely nem ismeri a hódítás fogalmát, és minden birtokát házassággal szerezte, vagy örökölte, az nem birodalom, hanem egy megvetendő, hozományvadász dzsigoló.

@Kullancs1983: ezt az első és második F.J. történetet most hallottam először.

@vén betyár: erre mondják: "Te csak házasodj, boldog Ausztria!" Egyébként csak mellékesen jegyzem meg, hogy nagyon sok jót kaptunk a Habsburgoktól, csak hajlamosak vagyunk arra, hogy minden osztrákot felelőssé tegyük Haynau és bajtársai kegyetlenkedéseiért. Mária Terézia uralkodása kifejezetten hasznos volt és felemelő Magyarország számára, de az utókor mégis a forróvérű szajhát látja csak benne. Ennél sokkal árnyaltabban kellene összegezni, mégis 100 magyarból 99-nek ez a kép ugrik be MT-ról.

@Kullancs1983:
"Az még a romantika kora volt..."
Barátom, te élsz a romantika korában, nem ők, az ugyanis egy szellemi irányzat. Én a reáliákból indulok ki. A becsület pedig romantikától független erény. Párbajozni ugyanis nem feltétlenül becsületből párbajoztak, inkább presztízsből, ami részben társadalmi elvárásból fakadt.

Ui.: Frei nemcsak Haynau unokáját interjúvolta meg, hanem a bagdadi kalifát és a nepáli jetit is! Bizony!

Lehet Haynau beteg jellemén rugózni vagy Ferenc József hibás döntésein, de tessék észben tartani a korabeli helyzetet és azt a tényt, hogy Ferenc József 18 évesen vette át egy hatalmas, alapjaiban megroggyant birodalom vezetését. Természetes, hogy hibázott, mert még nem volt elég bölcs az uralkodáshoz.

@Titus Pullo Urbino: Talán Jókainál olvastam, hogy "Míg mások a kardjukkal, Ausztria a hüvelyével szerzett országokat."
Egyénként meg /ebben is/ igazad vagyon.

@vén betyár: kéne írni az aradiak özvegyeiről is egy posztot, biztosan sok embert érdekelne, hogyan szenvedték el az özvegységet ezekben a szomorú években.

@Czelder Orbán: Téves, én már a cinizmus korában élek. Ez van..:) A társadalmi elvárásból pedig nem csak a párbaj fakadt, hanem pl. az is, hogy nőket ne korbácsoltasson egy tiszt, vagy ha rákényszerül (pl. parancsra) akkor se csorgassa ott a nyálát. Ferenc Józsefnek meg lehet kismillió kifogása, dehát kinek nem voltak? A jelenlegi politikai elit (akármelyik politikai oldal, az most nem számít) hozhat hibás döntéseket, hiszen nem olyan régóta gyakorolják az ilyesmit, de nehogymár ne lehessen a szemükre hányni? (Nem negatív értelemben.)

@Kullancs1983:
Valóban nagyon csúnya dolog nőket korbácsoltatni, de ha egyszer fegyvert fogtak és harcoltak, akkor azt bizony büntetni kell.
Nemi erőszak? Na de kééérem! :)
A tiszt urak mégiscsak tiszt urak, nem holmi barbár keleti horda!
Kivégzés? Hát, izé... Nőket ugye nem ölünk.
Mit lehet tenni, ha nem akarjuk büntetlenül hagyni a kérdést? (Fontos tény: a roham napján Haynau kiadta a parancsot, hogy nincs kímélet senkinek sem, aki fegyveresen ellenáll. Magyarán: nem ejtünk foglyokat.)
Maradt tehát a korbács, vagyis némi dá-dá a mélyen tisztelt asszonyok fenekére. Még mindig humánusabb, mint az fentebbi két opció.

Azt nem tudom, hogy csorgatták-e a katonák (és Haynau) a nyálukat, de szerintem nem. Egy olyan nap után valszeg nem voltak jó kedvükben.

Ui: Jut eszembe: ha már társadalmi elvárások, akkor azokat éppenséggel a bresciaiak szegték meg először, a cs. kir. katonák pedig másodszor.

Nincs olyan háború, ahol nem sérülnének az emberi jogok. Pláne egy olyan korban, ahol nem apellálhattál a genfi egyezményekre, hanem csak szépen kérhetted az ellenség vezérét, hogy legyen már olyan rendes és tekintsen el a legyőzött városoknak járó nemi erőszak plusz fosztogatás opciótól.

@Czelder Orbán: Asszem föl lett hozva pár példa fentebb. Pl. Oradour, meg ilyenek. Másrészt meg manapság is fölmerül néha az aktuális háborúk kapcsán, hogy ha ugyanazt tesszük amit az ellenfél, akkor milyen jogon vindikáljuk magunknak az erkölcsi főséget is?

@Czelder Orbán: a genfi egyezmény előtt is létezett hadijog, elég világos szabályokkal. Nőket korbácsoltatni és túszokat kivégeztetni, főleg nyert csata után, bosszúból, hát, szerintem tiltott kategóriába tartozott. Halott honvédtisztek exhumálása és felakasztása? Beteg állat kategória.

"Maderspach Ferenc honvédtiszt Damjanich mellett harcolva a határőrvidék területén álló Fehértemplom védelmét irányította a kombattáns szerbek ellen. Egyízben 5000 felfegyverzett szerb egységet futamítottak meg honvédei egy jól levezényelt szuronyrohammal. E tette egyrészt őrnagyi kinevezést ért, másrészt bátorsága és kitartása miatt rászolgált a császáriak dühére. E hős katona mégse golyótól, vagy dzsidától halt meg, az északi irányú visszavonulás közben szerzett tüdőgyulladás végzett vele egy lőszeresszekéren fekve 1849. januárjában. Haynau eltökélt volt, nem jelentett neki gondot egy halott megbüntetése sem, pár órás kreatív meditáció után ez az emberhez külsőleg (najó, a brutális bajuszt leszámítva) hasonlító állat kifundálta, hogy a 8 hónapos holttestet ki kell ásni és felakasztani."

Ez is a hadijogban megtűrt kategória, ugye?

Udv!
Kicsit keson szolok hozza. Van azert itt par meg nem emlitett dolog:
1, Haynau szerepe. Ugye teljhatalmat kapott, de a birosagok hoztak az iteleteket. Ergo(utana kellene nezni) Haynaunak jovahagyasi es kegyelmezesi joga volt, de nem mutatott ra XY-ra, hogy ezeket vegezzek ki.
2, Brescia: itt ugye lazadok vegeztek a korhazban apolt tisztekkel, es ebben a megkorbacsolt nok is reszt vettek. Egykevesbe felvilagosult korban(II. vilaghaboru) ezert akar zongorahurra is akaszthattak volna oket
3, Haynau gyors kegyelmezesi tette a levaltasa elott: sokakat nem csak a halalbuntetestol mentett meg, de szinte jelentektelen buntetest szabott ki pl. 15 ev varfogsag helyett
4, Magyargyulolo? Inkabb a lazadokat gyulolte(bar inkabb politikai okokbol es "kotekessegbol"). Vegulis olaszgyulolo is lehetne
5, Ferenc Jozsef a sikerei miatt nevezte ki. Windischgratz kudarcot vallott, Welden uriember, de erelytelen volt. Kellett egy alkalmas hadvezer
6, Magyar kollaboransok: rengetegen tamogattak Ferenc Jozsefet is illetve 1849 utan kollaboraltak 17 evig az abszolutizmussal!! Ezt szeretjuk elfelejteni!!! 1867 utan MINDENKI amnesztiat kapott mindket oldalrol!! Ezert nem is probaltak meg valoszinuleg vegezni Haynauval.

@Bicepsz Elek: Haynau lényegében egy korlátolt pénzügyi tiszt volt - méghozzá az osztrákoknál - , akit a "forradalom" vihara vetett egy jó időre elég magasra. Másik jellemzője a szinte fanatikus hűsége volt a dinasztiához (amely részben származásából is fakadt). Nem mondható "pszichopatának" sem (Batthányi lelövését is azért sérelmezte, mert csak neki - pontosabban a főbírói tisztséget betöltő személynek, aki történetesen ő volt - lett volna joga azt megváltoztatni. Másrészt a magyarokkal szemben munkált benne egy kicsi kisebbrendűségi érzés - egy isten háta mögötti garnizonban, vagyis Szegeden, szolgált évekig mint pénzügyi tiszt. A magyar - nemesi származású - katonatisztek, főleg a huszárok, pedig akkor is híresek voltak az "anyagi nagyvonalúságról" ill. a kincstári javak, mondjuk úgy, kreatív kezeléséről - egyébként H. felelt a zsoldok kiadásáról is az "uraknak". Ő pedig a legvonalasabb volt, plusz talán "származását" is felhánytorgathatták neki ezek a nemesifjak.)
De más választása a Habsburgoknak nem volt, mert - a "galambok", akik Magyarországgal szemben mérsékletet követeltek - ekkora már megbuktak - éppen a tavaszi hadjárat sikerei miatt (pl.: Windischgraetz).
Az eset tanulsága, hogy béketeremtő hadművelet lebonyolítását nem bízzuk egy könyvelő-katonára.