Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

december 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (79) alagút (7) állat (8) amerikai (94) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (11) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (8) ejtőernyős (29) életrajz (39) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (47) hadsereg (15) hadtörténelem (146) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (15) hidegháború (44) híres bűnözők (8) honvédség (11) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (25) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (74) légierő (48) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (140) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (28) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (52) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (14) svéd (7) számítógép (9) szavazás (7) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (36) szovjet (59) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (65) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (53) USA (5) utánközlés (25) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (55) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Tűzfegyverek 2.0

2010.12.08. 07:30 Lemilblog



Ace22
kolléga nem az az idegbajosan kapkodó típus: a lőfegyverekről készült sorozatának nyitódarabját márciusban olvashattátok, s ahogyan ennek legvégén megígérte, elkészült a második rész, amelyben a XVI. század elejétől a napóleoni háborúkig tekinti át a lőporos távolbólölés technikáját.


Az 1500-as évek elejétől puskapor fejlődése nagy lendületet vett. Az összetétel addig sem volt titok (ma sem az; a kötelező olvasmánynak számító Egri Csillagokban Dobó várkapitány és Bornemissza hadnagy részletesen megtárgyalja az összetételt és gyártástechnológiát), ráadásul az alkotóelemek igen széles keverési arányok között  elfogadható eredményt adnak. Íme a tapasztalati képlet: 

Az igazi titok a faszén minéműségében rejlett. A középkorban a faszénnek a kiinduló fa fajtája, égetési módja szerint annyi neve volt, mint bankárkörökben manapság a pénznek. A puskapornak való faszén égetési know-how-ja államtitoknak számított, illetve apáról fiúra szállt:

Az alkémia is besegített: a destillatio útján előállított spiritus vini nem bizonyult ugyan az áhított aqua vitae-nek, de a hadászatban fontos szerephez jutott. Nem (csak) a csata előtti laza party-hangulat megteremtésével, hanem az őrölt puskaporhoz keverve a salétromot feloldotta, ami aztán – a szesz elpárolgása után – egyenletesen oszlott el. A keletkezett lepényt megőrölve és
szitálva megfelelően szemcsézett, konzisztens minőségű, homogén puskaporhoz jutottak, ami szállítás közben sem rázódott alkotóelemeire. Ez már sötétszürke volt.

Amúgy a "fekete lőpor" elnevezés 1890-ben született, hogy megkülönböztessék a hagyományos lőport a nitrolőporoktól. Addig csak "por" vagy "lőpor" volt a neve. A valóban fekete színű fekete lőpor modern találmány: grafittal vonják be a lőpor szemcséit a sztatikus elektromosság kivédésére.

A fentiek együtt lehetővé tették, hogy a muskéták torkolati energiája elérje az 1000 Joule-t, ami nagyságrendileg megfelel a modern fegyverek ezen paraméterének. Az ezerötszázas évek legelején jött divatba a lőpor előre kimért facsövecskékben való elhelyezése, ami az adagolási pontosságot és a töltés felgyorsítását tette lehetővé. 

A tudományos kutatás-fejlesztés sem állt le. Íme egy, a kor 
színvonalának megfelelő kutatási eredmény publikációja (1487, Köln):

„A vadász tegyen szert egy szentelt ostyára, azt akassza fel egy fára. Álljon háttal a fának támassza vállára fegyverét és lőjön az ostyára. Ha hátranéz, megpillantja a keresztre feszített Krisztust. A lövés után az ostyából kicsepegő vért fogja fel és kenje meg puskacsövét belülről, valamint a lakatszerkezetet. A golyóöntésnél cseppentsen a vérből a megolvadt ólomba is. Hét lövésből hat biztosan talál nagy távolságba is, de hétből egy az ördögé.”

Mindezeket az újításokat a spanyolok megpatkolták egy ötletes harceljárással, ami lehetővé tette, hogy a muskéták folyamatosan döröghessenek, ezáltal ne kelljen a lövészeket más csapatokkal fedezni. A lövészek spéci alakzatban, caracole-ban („csiga”) helyezkedtek el. A muskétások tizesével-húszasával egy sorban, négyszög-alakzatban álltak fel, aminek a mélysége a lövészek töltési sebességétől függött. Parancsra az első sor tüzelt, majd vagy letérdelt tölteni (a további lövések a fejük felett zúgtak el…), vagy jobbra-balra kettéválva, mintegy fordított “utolsó pár előre fuss” hadmozdulattal hátramentek az utolsó sor mögé. Az elöl állók egyet léptek előre, a hátul levők nekiláttak tölteni. A szabályzat szerint az első három sor fegyverének kellett tüzelésre készen állni. Az egymás után folyamatosan eldördülő sortüzek védelme általában kiváltotta a lovas vagy pikás fedezetet. A korabeli orosz/kozák seregben egy eltérő, de szintén elmés módszert találtak ki: egy ember lő, 6-10 pedig tölti és adogatja a kezébe a fegyvert.

A tábori tüzérség kezdett egyre nagyobb tért hódítani. A husziták jártak az élen a tábori lőfegyverek bevezetésében, a hosszú, kis kaliberű csatakígyótól a nagy kaliberű, kartácsot tüzelő ágyúkig.

A kartács ekkor még (patkószögtől a tört üvegen át a szilánkos kőtörmelékig) sok mindent magába foglalt. A svédeknél jelent meg a mai sörétes puskák kosarának elődje, ami a sörétrajt összébb tartja a lövés után.

A franciák előszedték a spingardákat és átkeresztelték őket ribaudequins-nek. Egyre nagyobb kaliberű ágyúk jelentek meg a csatatéren.

A németalföldi háborúkban 1600 körül megjelent a lenvászon zacskóba adagolt lőpor, az egyszerű és kötött kartács, a tábori ágyúk űrmérete pedig a miniatűr falconette-től a 48 fontosig terjedt.

A tüzérségi űrméretet ezidőtájt a lövedék súlyával határozták meg: 1540-ben Nürnbergben egy 2 hüvelyk átmérőjű öntöttvas lövedék súlyát fogadták el egy tüzérségi fontnak. Ha a hüvelyk 25,4 mm volt, ez 535 grammra jön ki.

Egy másik elmés megoldás is napvilágot látott: a bronz (ritkábban öntöttvas) ágyúcsövekhez alulméretes ágyúgolyókat öntöttek, egyrészt a használat közben elkoszolódott cső töltésének könnyítésére, másrészt a cső kímélésére. Emiatt a lőporgázok tekintélyes része elillant a csőfal és a lövedék között. Ennek a megakadályozására született a sabot, egy űrméret alatti átmérőjű, hátul üregesen kiképzett fa „papucs”, aminek az átmérője a lövéskor megnövekedett nyomás hatására némileg felduzzadt, és jobb tömítést biztosított. Nem bizonyult hosszú életűnek, de később egy Minié nevű francia hadmérnök (újra) feltalálta, kissé más alkalmazásban.
 
Az ágyúk töltése hosszadalmas volt (a caracole értelemszerűen nem jött számításba), a súlyuk miatt előszeretettel megragadtak a sárban, a roham előkészítésére és tömör alakzatok ellen viszont nagyon hatásosak voltak (az általam talált rekord: a waterlooi csatában egy ágyúgolyó állítólag 31 embert ölt meg vagy tett nyomorékká).
Létezett rakétatüzérség is, pár meglepően modernnek tűnő megoldással (több lépcsős rakéták, sorozatvető/hwatcha), Európában éppúgy mint Ázsiában; erre még később visszatérek a következő részben.

Nagy jelentőséget kaptak a különböző gyújtólövedékek is: Budavár 1686-os ostromakor egy bizonyos Tüzes Gábor barát egyik gyújtószerkezete beletrafált Mátyás király budai palotájának Duna felé eső tornyába, ahol történetesen 800 tonna puskapor tartózkodott. Hatalmas robbanás, kőeső, pánik volt az eredmény (állítólag a Duna is kilépett a medréből a “képtelen erőszaktól”) – az biztos, hogy ilyen robbanásra akkoriban nem nagyon volt példa. Szegény István Miklós deák Egerben “csupán” 24 tonna puskaporba vágta bele a fáklyát…

Az akkori tonna kevesebbet nyomott a metrikus tonnánál, valamint országonként  változott, akárcsak a font.

Ennyi előjáték után jöjjön a csata. 1525-ben Pavia mellett I. Ferenc francia király, valamint V. Károly spanyol király és német császár mérkőzött. A francia sereg 20 ezer főt számlált, tekintélyes (mintegy 53 lövegből álló) tüzérséggel. A sereg büszkesége az 5 ezer fős, fekete páncélt viselő svájci zsoldossereg volt. A spanyolok körülbelül egálban voltak, de a lényeg az új típusú muskétával felszerelt, nyolcezer spanyol gyalogos volt, akiket nem védett lovasság, csak a “spanyol lovasok”. Addig szokatlan akadályok vették őket körül: keresztbe tett gerendákba erősített pikák, amelyeknek a másfél méter magasan lévő hegye nem akadályozta a kilövést, de a lovak (páncélos lovasokkal a hátukon) nem tudták átugrani. Ez a gyorsakadály volt a spanyolbak vagy „spanyol lovas”. 

A csatában a francia lovagok bemutatták a történelem utolsó ilyen jellegű rohamát, visszaverték a császáriakat, majd a védtelen(nek hitt), Georg von Frundsberg vezette német landsknechtek által fedezett muskétásokra támadtak. És ekkor jött a meglepetés: a spanyolbak megállította a rohamot, a folyamatosan dörgő muskéták pedig megtizedelték a lovagokat; hab volt a tortán, hogy a francia tüzérség a támadáskor beszüntette a tüzelést, miután királyuk az első sorokban harcolt. A fekete osztag lándzsásai sem jártak több sikerrel. A franciák hatalmas vereséget szenvedtek, I. Ferenc is fogságba esett. A hidegfegyvereknek pedig innentől kezdve lassan bealkonyult, bár sokáig tartották magukat, gyakran tűzfegyverekkel kombinálva. A mai gépkarabélyoknál is találunk szuronyt.

A tűzfegyverek keleten is divatba jöttek: 1448 október 17-én bizonyos Szebeni János, vagy Szibin(y)jáni Janko (egyesek talán Hunyadi Jánosként jobban ismerik) a Rigómezőn II. Murád ellen csatázva német és cseh puskásokat vetett be a janicsár íjászok ellen kábé 90 méter távolságból, “átütő” sikerrel. Bár a hatalmas túlerő a törökök számára döntötte el a csatát, a török halottak megszámlálása után a janicsárokat ezentúl egyre nagyobb számban fegyverezték fel lőfegyverrel.

A fejlődés az 1600-as évek első feléig lépésben haladt, leginkább svéd vezetéssel. Általánossá vált az előre kimért lőporadag, előbb facsőben, majd fojtásként is használható viaszos papírban, amihez
később hozzácsapták a golyót is; ezzel megszületett a töltény. A metallurgia is főleg (a vasércben és fémkohászati hagyományokban gazdag) Svédországban járt elöl, ahol megszületett a jó minőségű, vékonyabb falú cső.

A szabványosított töltettel kisebb lehetett a fegyver súlya (nem +/- 50%-os tűrésre kellett méretezni), már lehetett kézből célozni és lőni, ezért elhagyhatták a nehézkes villát, valamint a töltés is felgyorsult. Ennek eredményeképpen egyre nagyobb lett a lövészek aránya a csapatban: 2/3-ra növekedett, sőt Gusztáv Adolf alatt néhány svéd alakulatban 100% arányban is előfordult, (aki mellesleg figyelemre méltó sikereket ért el ezzel a konfigurációval, amíg 1632-ben nem találkozott a végzetes golyóval a lützeni csatában, amit állítólag ezüstből öntöttek a számára.)

A korábban elfelejtett hornyok/huzagok is előkerültek rövid időre („stutzer” volt a 16-32 félkör alakú horonnyal ellátott fegyver akkori neve), de a muskétákénál nagyobb, 400 m-es lőtávolságuk és jobb pontosságuk nem ellensúlyozta alacsony tűzgyorsaságukat; Lavater kapitány az 1644-ben megjelent „Katonai könyvecske” című művében csak így ír: „Mindenkit agyon kell verni, aki huzagolt csővel lő!”

A nehézkes, de nagy tűzerejű muskéták mellett a “miniatűrizált” változatok is megjelentek: a pisztolyok. Nevük eredete vitatott, lehet a „pistalan” huszita kifejezés, a latin „fistula”: (cső, síp, furulya), a német „pischolazu”, avagy az olasz Pistoia városnév. Előnyük a kisebb súly és a hordozhatóság mellett még az volt, hogy ha a lövéssel nem értek el eredményt, még ütőfegyverként is lehetett használni őket.

Később valakinek, valahol eszébe jutott, hogy milyen jó is lenne a szúrófegyvereket a tűzfegyverrel egyesíteni: így született a szurony. Pontos eredete ismeretlen, valahol Franciaországban tűnt fel, 1640-re már az ütőkovás puskával kombinálva készen állt a jövendő csataterek meghatározó fegyvere. (Egészen 1866. július 3.-ig, de erről később). Fő gyártóhelye a dél-franciaországi Bayonne városa volt, innen a bajonett elnevezés. Az első modelleken a markolat simára esztergált fanyelét a keresztvas felé kúposra alakították ki (hogy a puskacsövek kaliberében előforduló pár mm-es eltérést kompenzálják) és bedugták a csőbe (ez kínos meglepetés okozott, ha gyorsan el kellett sütni a puskát), a csőből pedig könnyen kicsúszott. Később, 1686 táján Vauban marsall újításából megszületett a hüvelyes markolatú szurony oly módon, hogy a penge hátulsó részét derékszögben megtörték, és ahhoz egy – a puskacső külső átmérőjéhez igazodó – vashüvelyt forrasztottak.
A szuronyos, kovás puskával felszerelt gyalogság és a tüzérség ellen nem nagyon rúgtak labdába a csupán hidegfegyverrel felszerelt csapatok  (persze meglepetések mindig akadtak).  A puska kezelése (más fegyverekhez képest) aránylag könnyen betanítható volt és nem kívánt az átlagosnál nagyobb testi és szellemi képességeket (lásd a blog longbowman posztját), de hatása minden addigi fegyvert felülmúlt. Luther így kesergett:

A puska és a löveg borzalmasan káros szerkezet, szétrobbantja a falakat és erődítményeket és levegőbe repíti az embereket. Úgy vélem, az ördög és pokol találmánya, mert az nem küzdhet emberi eszközökkel vagy ököllel. A puskák ellen nem használ az erő vagy virtus, az maga a láthatatlan halál.

A fegyverek paramétereinek javítását célzó kutatás sem pihent: Wilhelm Döbel 1754-ben (!)  így publikálja kutatási eredményét:

Lőj egy verebet úgy,hogy a söréttől csak elkábuljon! Így élve elfoghatod. Vedd fejét és erősítsd töltővessződre, dugd a csőbe és jól kend meg belülről! Végy fehér fokhagymát, dörzsölj be vele egy vászonkendőt, majd ezzel is kend be alaposan a csövet! Flintád most már hamarosan jobb lesz!

A lassan etalonnak számító kovás puskának akadt egy kritikus hibája: a gyújtás megbízhatatlansága. A töltés lassúsága és veszélyessége (gondoljunk bele, mi történt, ha a csőben maradt egy kis parázs, mikor beletöltötték a lőport), a cső koszolódása (a fekete lőpor égéstermékeinek több, mint 50% szilárd halmazállapotú), a pontosság, a hatásos a lőtávolság, a tüzelés késleltetése (kb. 0,5 másodperc, amíg a serpenyőből átér a töltethez a gyújtás - „nem nagy dolog, de jól esik” kategória), a súly - ezek még megjárták. Azonban még a mai, optimális lőtéri körülmények között is kb. minden huszadik lövés “elcsetten” ütőkovás fegyverekből.
Ezek után el lehet képzelni, mekkora eséllyel dörrent a lövés esőben, a kapkodva töltött, nyirkos, bizonytalan gyártású lőporral felporzott fegyvernél. Ötletek, újítások ugyan születtek, de az akkori gyártási lehetőségek között egyik sem bizonyult praktikusnak hadi felhasználásra – megmaradtak egyedi daraboknak.

Egy érdekes mellékvágányt jelentett az 1780-ban egy Bartholomäus Girandoni (más források szerint Girardoni) nevű tiroli órásmester által szerkesztett, majd az osztrák hadseregben rendszeresített „Repetier Windbüchse M 1780” elnevezésű fegyver volt. A „szélpuska” (itt alul) gyakorlatilag a légpuska és a paintball-marker közötti szerkezet volt: kinézetre flinta, tusá(já)ban 100-120 bar nyomású (1780-at írunk!) sűrített levegővel 30-40 lövést tudott leadni (még mindig 1780-at írunk!) gyors egymásutánban - az első négy lövéssel el lehetett ejteni egy szarvast, persze minden lövésnél csökkent a lövedékek energiája.
Napóleon nagyon utálta a hangtalan, füst nélkül működő, nagy “tűz”gyorsaságú fegyvert, mert hatalmas veszteségeket szenvedett az itáliai hadjárata során egy csupán 500 fős tiroli szélpuskás egységtől. Válaszul minden elfogott szélpuskást felköttetett, mert “lovagiatlan” fegyverrel harcolt. 1815-ben vonták ki a szélpuskákat a hadrendből, a karbantartó kapacitás hiánya miatt.

A korai amerikai történelemben is előbukkan a szélpuska: Meriwether Lewis (Lewis és Clark expedíciójából) szintén vásárolt egy Girandoni szélpuskát Harper's Ferry-ben (itt alul látható).  Az indiánok az expedíció idejére már kitanulták az elöltöltők természetét és újratöltéshez szükséges idejét, így persze megborzongtak, amikor Lewis újratöltés nélkül tucatnyi lövést megeresztett, mintegy barátságos bemutatóként - ez bizonyára nem bátorította az indiánokat rajtaütésre.
A francia forradalmat és az azt követő napóleoni háborúkat még megvívták  a kovás fegyverekkel, de  Skóciában egy bizonyos Forsyth lelkészben már érlelődött egy érdekes gondolat. Erről, az ekkoriban még gyermek Richard Gatlingről, a még meg sem született Hyram Maximról és további szellemes feltalálókról a következő részben esik szó. 

299 komment

Címkék: haditechnika középkor hadtörténelem vendégposzt landsknecht tűzfegyver

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr752495277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

molnibalage 2010.12.10. 15:36:04

@Kullancs1983: Bazz, fordítva osztottam. Péntek van. Sajnos holnap is... :(

A 0,7 kg is sok. Szerintem egy nyílvessző kb. 20 deka vagy annyi sem.

Kullancs1983 2010.12.10. 15:58:58

@molnibalage: 20 deka? Régen íjászkodtam ugyan, de emlékeim szerint az általunk használt karbonvesszők voltak ilyen nehezek, hegy nélkül. Ezek fából voltak, vas/acél heggyel. A 0,7 kg valami könyvben vagy hol volt, majd megpróbálok visszaemlékezni.

bz249 2010.12.10. 16:07:42

@Kullancs1983: gramm lesz a 70 szerintem. Egy hetven dekas vastomb az 100 cm3. Vagyis egy 1 cm atmeroju es 1 meter hosszu rud. Marpedig nem ilyeneket lottek ki az ijakbol.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.10. 16:53:51

@Kullancs1983:

Hát az a közel háromnegyed kiló nyílvesszőnként nekem is nagyon soknak tűnik.

A nyílvesszők súlyát az angolszászok grain-ben adták meg (akárcsak a drágakövekét), ennek a jele gr. Elvleg egy gabonaszem tömege volt, legalábbis innen ered a neve.

Bocs, de nem az zavart meg, hogy azt olvastad, egy nyílvessző súlya elérheti a 700 gr-t? Erre persze rájön a nyílhegy tömege.

(Egy grain = 65 milligramm, tehát 100 grain az alig 6,5 gramm, 700 grain pedig úgy 50 gramm).

teddybear01 2010.12.10. 17:03:58

Nem vagyok egy nagy íjász, de:

A hagyományos nyílvessző kb. 10-15 deka körüli súlyú volt. A hegyét vasból, a szárát mogyorófából, nádból, esetleg bambuszból(spanyolnád), a tollát madártollból(leggyakrabban liba szárnytolla) készítették. A számszeríjba való 30-40 deka is lehetett, a sokkal nagyobb feszítőerő miatt. Ez vagy egybeöntött, vagy részekből összeszerelt, de tiszta fémből(vasból) készült.

A legerősebb harci íjak kifeszítéséhez, mint ahogy a Mary Rose hajón talált longbow-ókhoz is, cirka 75-80 kiló kellett. Hasonló feszítőerős mongol íjról is tudok. Ez persze már olyan íjjászt feltételez, akit kiskorától kezdve erre képeztek, edzettek.

Ami azt illeti én valószínűleg képtelen lennék ilyen erős íjat felhúzni. A legerősebb íj, amivel megpróbálkoztam, 47 kilós volt, azt ki tudtam húzni. Viszont mindössze fél tucatot lőttem vele. Nem volt valami könnyű, be kell valljam. Az angol hagyományőrző íjászok többnyire 120-130 fontos (~60 kilós) íjat használnak.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.10. 17:30:33

@teddybear01:

Valami olyasmit olvastam egyszer (remélem, nem írok nagy hülyeséget), hogy egy egyszerű képlettel számolták ki az egy-egy íjhoz való nyílvessző tömegét: egy font feszítőerőhöz kábé 8-10 grain-nyi nyílvessző.

Tehát egy 100 font feszítőerős nyílhoz a 800-1000 grain-es (48-65 grammos) vesszők tartozhattak.

És persze ehhez (mint már írtam) még hozzájött az esetenként 20-30 grammos nyílhegy.

Ha mindez igaz, akkor egy átlagos középkori nyílvessző nem haladta meg a 100 grammot, vagyis a tíz dekát.

Kivételek persze biztosan voltak (longbow, stb.)

Plieur 2010.12.10. 17:51:20

@Vérnűsző Barom: Ez a kivégzéses dolog hol fordult elő?
Utánakotortam a legszerencsétlenebb angol vállalkozásnak, az 1755-ös Monongahela-i csatának, Braddick expedíciója. Ott egy adott pillanatban a brit 44-es és 48-as ezredek katonái megfutottak ( miután elegük lett abból hogy álló célpont legyenek a franciknak, kanadaiaknak,indiánoknak) de nem leltem emiatt kivégzést. Viszont ott a gyarmati angol milícia és az indiánok már a későbbi stílusukban harcoltak, épp ők fedezték a brit visszavonulást.
A franciknál 14-ben még tényleg dívott a klasszikus divat, azaz nagyon divatos meghalni fehér kesztyűben, a vörös folt pedig a nadrág volt:)
A franciáknál mindig is volt egy érdekes ellentmondás: jó mérnökeik voltak ( sokat tettek a haditechnika történetében), de a tábornoki kar...:(

Plieur 2010.12.10. 18:04:39

@molnibalage: Igaz,de megtették parancs nélkül is.
A 14-es angol ezred előtt álló tüzérek a franci vértes rohamok egyikénél lefeküdtek a brit négyszög előtt, a négyszög sortüze elűzte a vérteseket, a tüzérek vissza az ágyúkhoz és tovább lőtték a visszavonuló lovasokat.
A franci tüzérség előtt "lefeküdt":) pld. a brit 71-es ezred, aránylag olcsón megúszták:)

Plieur 2010.12.10. 18:05:59

@Plieur: Francba, természetesen Braddock, elírtam:(

Plieur 2010.12.10. 18:17:30

@Kerek Perec: Az egyenruha színe, mintája, a minél feltünöbb zászlók, stb. épp a láthatóságot szolgálták,a saját csapatok felismerését egy nagyon is füstös csatatéren. A tüzérséget leszámítva a gyalogsági harcot valójában a néhány tíz méterről leadott sortüzek, illetve az ezt követő szuronyroham döntötte el.
A dobosok, kürtösök, tisztek láthatósága meg fontos volt a saját csapatnak.
www.youtube.com/watch?v=qfvCjLgbpy0&feature=related

krüger 2010.12.10. 18:33:32

@Plieur: Már nem tudom, melyik angol tábornok (talán Wellington) mondta, hogy akkor szabad az ellenségre lőni, amikor már látszik a szeme fehérje. Szóval elég közelről.

A díszes ruha régen a praktikus szempontok mellett egyfajta rangot is jelentett, az akkori társadalmakban a ruha milyensége egyértelműen státuszszimbólum is volt. Szóval ez amolyan pszichológiai előny volt a katona számára. Ahogyan a Fekete városban mondja Bibók Gáspár: Nem a ruha teszi az embert, de a katonát igen.

Kurt Vonnegut ír még erről, talán az 5. számú vágóhídban, ha valaki emlékszik rá.

nately 2010.12.10. 18:59:21

Néhány gondolat...
Sima csövű muskétával lövök rendszeresen/Augustin,.69 cal/.Nem a legpontosabb,de a mell alak mindig megvan még ötven méter fölött is.Belegondolva,hogy ezt tömegesen használták,hát elgondolkodtató,hogy nem volt késztetése az ellennek a hasaláshoz...
A fegyvermester barátomnak most van készülőbe egy autentikus szélpuskája,ha kész lesz szívesen beszámolok az eredményekről.

Plieur 2010.12.10. 19:36:54

@krüger: A brit iskola.:)
Klasszikus példák:
angolok vs francik, európai csataterek: szép szabályos kötelékben felvonulás, pár sortűz közelről ( messzebb úgysem lehetett pontosan lőni egy Bess-el amelynek nem is volt célgömbje), aztán a maradék francikat ( általában a többség vagy kidőlt, vagy menekült) szuronnyal kergetni.:)
angolok vs skótok: sortüzekkel leteríteni ahány skótot csak lehet, aztán valahogy kibírni a közelharcot ( Culloden 1746)
angolok vs francia kanadaiak és indiánok: itt egy piszok ellenfél amely nem hajlandó szépen lépésben közeledni és elszenvedni a sortüzeket, ellenkezőleg: kihasználja hogy az erdei úton felállított brit négyszögek tüze gyakorlatilag hatástalan a fák mögött fedezékben lévőkre, levadássza a tiszteket, minimális saját veszteséggel lelövöldözi a négyszöget.
angolok vs amerikaiak: ugyanaz:)Concord, Lexington:)

krüger 2010.12.10. 19:59:15

@Plieur: Köszönöm az infókat, ilyen részletességgel nem ismerem a témát, de nagyon szívesen tanulok!

krüger 2010.12.10. 20:23:47

Ismert anekdota, hogy 1745 május 11-én a fontenoy-i csatában Lord Charles Hay felajánlotta a francia d'Anterroches grófnak, hogy lőjenek ők először, de a gróf elhárította, és udvariasan az angolokat kérte meg, hogy legyenek ők az elsők. Aztán tényleg ők lőttek először, nagy pusztítást okozva a franciák soraiban. Azért érdekes lehetett, ahogyan ott udvariaskodtak.

krüger 2010.12.10. 20:25:42

@Plieur: Megnéztem a filmet is, érdekes volt. Te is szoktál ilyenekkel lövöldözni?

bz249 2010.12.10. 20:45:30

@Plieur: aztan ott van ugye Bunker Hill, ahol a fedezekbol lovoldozo amerikaiak ugyan lelottek par angolt, csakhogy kb. semmit sem tudtak kezdeni a szuronyroham ellen.

A musketa egy olyan pika, amivel lehet loni is. Az alakzat azert kell, mert egy gyalogos vagy plane lovasrohamot mashogy nem lehet megtorni.

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.12.10. 20:47:41

@Plieur: Bocs, de nem emlékszem rá. Valami amcsi könyvben szerepelt, de nem tudnám már megmondani melyikben.

Kullancs1983 2010.12.10. 23:13:25

Na, hamut szórok a fejemre, lehet hogy benéztem. Mindenesetre a 100 nyílvessző per elesett fhanszia lovag még áll..:)

Plieur 2010.12.10. 23:26:32

@krüger: Valamikor, réges-rég.:)

Plieur 2010.12.10. 23:34:11

@bz249: Bizony. Akkor már megtanulták a leckét.

Plieur 2010.12.10. 23:39:39

@Vérnűsző Barom: Az hogy valamely brit tiszt ott helyben lerendezte az általa gyávaságnak minősített ügyet, az azért nem kizárható.

bz249 2010.12.11. 00:15:21

@Plieur: tobbfele alakulat volt egy normalis hadseregben. Egyreszrol volt a konnyugyalogos (skirmisher, jager, tirailleur) ezek voltak azok aki fedezekbol lovoldoztek, laza alakzatban mozogtak es gyakran vontcsovu puskat hasznaltak. Azonban mivel egeszen az XIX. szazad kozepeig/vegeig tuzzel nem lehetett megallitani egy rohamot ezek a fiuk csak segederok lehettek. Egyszeruen azert, mert egy gyalogos roham eseten menekulo csocselekke, egy lovasroham eseten meg halottakka valtak.

Erre volt jo a hagyomanyos alakzatban harcolo gyalogsag, amelyik egyreszrol a sortuz reven a leheto legnagyobbra novelte a tuzerot. Masreszrol meg a puszta tomegenel (es a naluk levo hosszu botokra szerelt hegyes femtargyak segitsegevel) megallithatta a lovasrohamot es kepes volt kozelharcolni az ellenseges gyalogsaggal. Ez egy ilyen bonyolult ko-papir-ollo jatek volt, ahol minden fegyvernemnek (vonalgyalogsag-konnyugyalogsag-konnyulovassag-nehezlovassag-tuzerseg) megvoltak a maga erossegei es gyengesegei. A csata meg arrol szolt, hogy a mi csapataink mindig a kedvenc ellenfelukkel keruljenek szembe.

Egyebkent az irregularis gyalogsag es a vonalgyalogsag egymas elleni akcioira:

hu.wikipedia.org/wiki/Szentgotth%C3%A1rdi_csata_%281664%29
hu.wikipedia.org/wiki/Zentai_csata

A rendesen kepzett vonalgyalogsag mellel levette a ketszeres letszamfolenyben levo torokoket.

Kullancs1983 2010.12.11. 00:15:26

Ünnepélyesen bejelentem, hogy a nagy pofám vitt rossz útra, a kaliber magazin 2000 áprilisi számában volt szó az angol hosszúíjakról, és a 70 grammos vesszőkről. Így tehát a kb. 7 kg anyag/franszi lovag jó arány, de a 100 lövés/franszi rossz. A muskéta hatásosabb volt. A 2000 májusi kaliberben arról írnak..:)

Joes 2010.12.11. 03:20:39

Tudom, hogy nem a legtudományosabb író, de háttér anygokban elég felkészült Bernadrd Cornwell. Két regénysorozatában elég részletesen leírja a angol hosszúíjas harcmodort (pl. Crecy ) és a napóleoni idők agol és francia lövészeit (Sharpe könyvek).
Az előzőegyik kommentben említett puskás négyszög alakzatot is részletesen leírja, s magyarázza a különböző formációk miértjét. S az egyik regényben, s a belőle készült filmekben is bemutatta, hogy Wellington például földrefektette a gyalogos/lövész négyszög katonáit amikor lőttek rájuk ágyúval és puskával a közeledő gyalogság! (Természetesen a zászlótartók kivételével; de hát ugye a dicsőség:)

Joes 2010.12.11. 03:24:01

Elnézést, a hozzászólásomban a sok elütésért; de némi probléma let a billentyűzetemmel! (Ilyenkor lenne jó egy kb. 5 perces javítási lehetőség az elküldött kommentre...)

Vérnűsző Barom (törölt) 2010.12.11. 06:09:30

T. Hölgyeim és uraim!

Részemről sajnálatos bejelentéssel kell élnem: Vérnösző Barom a továbbiakbsn - a blogtól független okokból - megszűnik létezni.

Mindenkinek köszönöm az eddigi minden jót.

Üdv: VB.

utoljára.

vén betyár 2010.12.11. 07:46:11

@Vérnűsző Barom: Köszönet a tartalmas és vidáman üdítő hozzászólásokért!
Minden jót!

krüger 2010.12.11. 08:17:12

@bz249: Tökéletesen igaz!
Ez a kő-papír-olló hasonlat is találó, és megjegyezném, hogy ez ma sincs másként, hiszen nem mindegy, hogy a mondjuk a tankelhárító ágyúkat oda sikerül vinni, ahol a tankok jönni fognak, vagy máshová. Na persze ma egészen más a mobilitás, de az alapelv ugyanaz ("git there fastest with the mostest"). A tagadhatatlan hülyeségek ellenére régen is ésszel harcoltak, és úgy próbáltak gondolkodni, ami az adott korban racionális volt.

A baj abból szokott lenni, amikor nem váltanak idejében, vagyis nem építik be idejében azokat a tapasztalatokat, amelyek jelzik, hogy ez vagy az a megoldás idejétmúlt. Jellemzően ez történt az I. világháború elején.

Az is tipikus, hogy mindig az előző (komolyabb) háborúból indulnak ki. Pl. a franciák a Maginot-vonal megépítésével az I. világháborús állóharcok tapasztalataira próbáltak hagyatkozni. Úgyszintén első világháborús beidegződés volt az, amikor az 1939-es hadüzenet után ültek a hátsó felükön, és várták a német támadást (phoney war, Sitzkrieg, drole de guerre). Ennek nem elsősorban a franciák gyávasága vagy békülékenysége volt az oka, inkább az, hogy az előző háborúra gondolva várták a német offenzívát. Ami jött is, csak nem úgy meg nem ott.

krüger 2010.12.11. 08:51:32

@Vérnűsző Barom: Köszönöm a sok érdekes információt, amit megtudhattam az írásaidból, remélem, nem végleges a búcsú!

Mézes B. Ödön 2010.12.11. 10:34:48

@krüger: Elképzelhető hogy sok esetben a tonna alatt térfogategységet értettek, mint ahogy a hajóterek nagyságát ma is regisztertonnában mérik, ami térfogat: 1 RT=2,8 m3.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.11. 11:03:47

@Vérnűsző Barom:

Tényleg sajnálatos... Remélem azért, hogy (így vagy úgy) visszatérsz.

Minden jót!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.11. 11:06:26

@Kullancs1983:

Riszpekt a beismerésért, de nyugi, nem történt semmi helyrehozhatatlan :-)

Azért vagyunk itt ennyien, hogy csipegessünk egymástól.

xstranger 2010.12.11. 11:30:01

@Mézes B. Ödön: igen mert ott a terfogat altal kiszoritott viz sulyat ertik rajta. Persze neha short/long/imperial tont ertenek a tonnan.

Iustizmord 2010.12.11. 13:11:53

@Vérnűsző Barom: Amerikában konkrétan kivégezték gyávaségért azokat az angol szerencsétleneket, akik az erdőben fa mögé bújva lődözték az indiánokat, és nem szépen, fegyelmezetten várták, amíg azok levadásszák őket.

plágium G. Reagan-tól :o))))

Kullancs1983 2010.12.11. 13:55:17

@Vérnűsző Barom: Reméljük nem végleg!

@krüger: Minden háborúban az előzőből indulnak ki... Na jó, néha sikerül mások időközben vívott háborúiból is meríteni, de az ilyesmit senki sem osztotta meg szívesen. Nem úgy mint ma, teszem hozzá.

@tiboru: Kösz, csak nehogy aztán azt is kétségbe vonják amit pedig nem tévesztettem el..:)

Plieur 2010.12.11. 17:32:18

@bz249:
Van itt más is, amit nem illik elfeledni: a francia forradalom és a terep.
A francik vezették be az oszlopot mint harcászati alakzatot, szemben a klasszikus ( pld. porosz) vonalharcászattal,így kellett egy gyalogság amely gyorsan mozog, felderít, fedez, stb. A hagyományosan kiképzett és bevetett gyalogságnál az alakzat megbomlása sokat rontott a hatékonyságán, ellentétben a különböző jaeger, stb. alakulatokkal.Ráadásként ezek sokkal jobb lövészkiképzést is kaptak, nem kötelezően a hadseregben:)
Az hogy tűzzel nem lehet megállítani rohamot gondolom rájuk érted, ugyanis a sorgyalogos alakulatok bizony képesek voltak ilyesmire.Fontenoy 1745

Plieur 2010.12.11. 17:34:56

@Vérnűsző Barom: De azért egy feltámadásban csak reménykedhetek? Esetleg reinkarnálódás?
Tudod, nem a nick a lényeg, hanem ami mögötte van:)

ace22 2010.12.11. 19:25:15

Ennyi hozzáértő comment után már óvatosan merek harmadik részt írni - különös tekintettel a burkolt óhajokra a tartalmat illetően. :-) Karácsonyi szabadságom alatt erre is fogok időt szakítani.

Iustizmord 2010.12.12. 13:39:06

@ace22: karácsonyi szabi ELŐTT, gondoltad, hiszen mink itt kariszünet ALATT már olvasni és kommentelni akarjuk. hajrá, van 10 napod :o))))

Iustizmord 2010.12.12. 13:41:02

@xstranger: és abból is van bruttó meg nettó is. mármint BRT és NRT

Iustizmord 2010.12.12. 13:42:02

@Iustizmord: ahol (sejtés) a BRT = a hajó rendes megpakolt vízkiszorítása, míg NRT csak maga a rakomány.

ha jól tévedek, valaki világosítson fel.

hazitroll 2010.12.12. 14:30:50

@Vérnűsző Barom: Azért bízom benne, ahogy ez a nickem is csak egy másik helyett van, hogy te is visszatérsz valahogy.

Kullancs1983 2010.12.12. 14:40:51

@ace22: A két cikk között eltelt pár hónap, lefolyt pár liter víz a Dunán, pár liter egyéb a torkokon... Felőlem ráér a dolog, csak aztán nehogy időhiányra hivatkozva hagyj ki valamit..;)

teddybear01 2010.12.12. 14:53:58

@Iustizmord: A bruttó regisztertonna (gyakran mint: bruttóregisztertonna, rövidítve BRT) (angolul: Gross Registered Tonnage, azaz GRT) a hajók befogadóképességének, szállítóképességének űrmértékben kifejezett egysége. 1 bruttó regisztertonna kb. 2,8 m³ hajótérnek felel meg. Ebben nincs benne a hajóhíd, a rádiós szoba, és egyéb meghatározott részei a hajónak.
A nettó regisztertonna az az árutömeg, amit a hajó maximálisan leterhelve szállítani képes, amennyiben belefér a hajó raktáraiba. Pl. kis fajsúlyú anyagból, mondjuk balsafából, a szállítható tömeg ennél kevesebb.

Plieur 2010.12.12. 20:59:19

@Iustizmord: És ha a 24 tonna lőpor valójában csak ezt jelentette?
de.wiktionary.org/wiki/Tonne
Simán 24 nagy hordó lőport?

Kullancs1983 2010.12.12. 21:40:29

@Plieur: Lehet benne valami... Ugyanis tudtommal a korabeli lőpor nem robbant, csak égett. Ezért kellett a muskétákban is (meg máshol is) lefojtani. Ha egy hordóba nyomta bele a fáklyát a diák az okozhatott robbanást, berobbantva ezzel a többi puskaport is. Ha csak egy kádba (Ládába? Dobozba?) az lehet hogy robban, lehet hogy csak elég... Még sose próbáltam. :)

Plieur 2010.12.12. 22:49:35

@Kullancs1983: Hát tulajdonképpen heves égés amely során nagy mennyiségű gáz keletkezik.

Kullancs1983 2010.12.12. 22:57:42

@Plieur: Igen, én is így valahogy tudom (bár az ilyesmiben sose mélyedtem el igazán). Aztán ha ezt lefojtják akkor a gáz egyszerre csak kitör, ha meg nem akkor folyamatosan távozik. (Vagy mi?) A korabeli tűzfegyvereknél nem csak a csőbe tettek puskaport, hanem mögé is, a serpenyőbe. Ezt gyújtották be, az meg a gyújtólyukon keresztül begyújtotta a csőben lévő lefojtott puskaport, és BUMM!! Aztán jött a gyutacs, amivel majd a következő részben ismerkedünk..:D

Kendan 2010.12.13. 17:41:25

@Kullancs1983: már pont kérdezni akartam hogy miért kellett fojtás régen, mert ezt sosem értettem :)

ace22 2010.12.13. 19:06:48

Igyekszem, de most minőséget vagy sebességet vártok? Ha Tiboru egy napos átfutási időt vállal, még idén le tudom adni a harmadik részt - szabi alatt ezzel foglalkozva.

Iustizmord 2010.12.13. 21:04:38

@teddybear01: összezavartál. akkor a hadihajókat miért BRT-ben adják meg? ugyan úgy az össz-vízkiszorításhoz jutunk, tokkal-vonóval, hajógépekkel, ágyúkkal, híddal, horgonnyal... gondolom én.

Iustizmord 2010.12.13. 21:06:33

@Kendan: kérdezni akartam hogy miért kellett fojtás

a bütetőbíróságokon ezt a kérdést még ma is fel-fel teszik.más konstellációban.

(a "há' mer fogázott" ritkán van elfogadva)

bz249 2010.12.13. 22:12:03

@Iustizmord: a hadihajokat vizkoszoritasra szoktak merni, mert nem szamit, hogy hany kobmeter gyapotot lehetne belezsufolni.

A vizkosziritasbol van konnyu (csak a vas illetve a gozrendszerbe valo viz) standard (minden kiveve uzemanyag es tartalek viz) es teljes (tokig toltve loszerrel, uzemanyaggal es keszletekkel).

Bar persze mivel meglehetosen nehez lemazsalni egy hadihajot altalaban mindenki mondott egy hihetonek hangzott es belefert az aktualis egyezmenyekben. Igy lett a Bismarck mondjuk 35.000 tonna vizkiszoritasu (a nemetek nem voltak precizek, de az 50.000 tonnas valos ertekhez kepest nem volt rossz becsles).

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.13. 22:12:13

@ace22:

Az egy nap az necces, de ha nincs anyagtorlódás, 72 órásat bevállalok.

petru 2010.12.13. 22:30:47

@krüger: Lefogadom hogy a port akkoriban hordoban szamitottak, mert abban is tartottak (legtobbszor).

Kullancs1983 2010.12.13. 23:55:25

@ace22: Mennnyiséget várunk! :P Nem tudom mi az olvasótábor hozzáállása, de ha népszavazunk akkor én inkább várok.

@Kendan: Na, egyrészt ezért, másrészt meg szerintem később, amikor már a töltött fegyvert is lehetett vinni, akkor a helyén tartotta a cuccost, és nem folyt ki a csőből menet közben..:P

@petru: Többnyire térfogatban számolták, bár biztos voltak ebben is kivételek.

vén betyár 2010.12.14. 06:53:08

@ace22:Kellemes szabadságot, jó pihenést!@Kullancs1983: Minőséget várunk sebesen, de ha népszavazás, akkor én is inkább várok még nagyobb mennyiségre /is/.

MINDENKINEK BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

krüger 2010.12.14. 08:24:41

@petru: Minden bizonnyal. Egyébként eredetileg (1795-ben) a grammot is úgy definiálták, mint egy köbcentiméter méretű kockában lévő víz súlyát olvadási hőmérsékleten

krüger 2010.12.14. 08:30:35

@Iustizmord: @Kendan: Elsősorban arra kellett a fojtás, hogy a lőport összepréselje. Lehetett olyan szerepe is, hogy a golyót meg a lőport stabilan a csőben tartsa, de szerintem ez nem volt annyira hangsúlyos, mert a töltött puskát általában azonnal kilőtték, vagy ha mégsem, akkor függőlegesen tartották.

És van egy harmadik tényező: a szétszóródó papírdarabok a sebbe kerülve szinte garantálták, hogy a seb elfertőződjön és a katona meghaljon szepszisben. A golyót még csak el lehetett távolítani, de a papír (rongy) darabokat nem nagyon. Ez persze valószínűleg nem szándékolt hatás volt, csak amolyan mellékhatás, nem is azonnali.

Kendan 2010.12.14. 10:32:44

@krüger: és mint Rejtő óta tudjuk, a szepszis általános :)
bár kicsit furának tartom hogy a papír/rongy a sebességtől nem szóródott szét; no meg szerinte a kor állapotai között az a kis papír/rongydarab olyan sokat talán nem számított...

@ace22: minőséget és mennyiséget, inkább várok akár 1-2 hónapot is, de legyen méltó a mostani (meg persze az előző) részhez!

krüger 2010.12.14. 10:58:02

@Kendan: Ezen én is gondolkodtam, talán az történt, hogy a lövedék kvázi tolta maga előtt a papírdarabkát. A veszélyessége azért lehetett nagy, mert közvetlenül a véráramba került, mintha csak beinjekciózták volna, és ráadásul a sérült katona amúgy is legyengült a seb miatt.

Valamilyen amcsi blogon olvastam, hogy valakit véletlenül meglőttek egy ilyen fegyverrel mostanában, és ki kellett mosni a mellüregét, hogy az összes papírdarabkát ki tudják szedni belőle, amire 300 évvel ezelőtt nem volt mód.

Flankerr 2010.12.14. 11:04:18

@ace22: Türelmes ember vagyok, én a minőségre szavazok...:)

hazitroll 2010.12.14. 12:37:52

@ace22: Én a dugásra szavazok! De ez hogy jön most ide? :)

Kullancs1983 2010.12.14. 16:51:52

@hazitroll: Az most nem opció. Bár felmerült itt az ördög által segített ellenfél kapcsán olyasmi is. Ha te úgy gondolod hogy akarod..:P

@krüger: A kezdetekben tényleg nem mentek vele sehova, de a későbbi időkben (XVIII. század, amerikai háborúk, stb.) már elég sokat szaladgáltak töltött fegyverekkel is. Szerintem inkább akkor jött jól arra is a fojtás.

ace22 2010.12.14. 17:55:33

Köszönöm a megelőlegezett bizalmat, igyekezni fogok az előzőeknél nem rosszabb posztot lehozni. Ha igazán részletesen és sok képpel illusztrálva szeretnétek a harmadik részt, az amerikai polgárháborúig mehetek el, eseteg a búr háborúig. A Nagy Háború már nem fér bele.

krüger 2010.12.14. 18:34:25

@ace22: Nagyon várom, és már előre megígérem, hogy csak konstruktívan fogok kötekedni :-))

Kullancs1983 2010.12.14. 20:20:52

@ace22: Legyen a szecessziós háború! Aztán (esetleg) a negyedik részben jöhetnek a hátultöltősök, de azok úgyse olyan érdekesek, hiszen a mai napig azok vannak..:D

ace22 2010.12.14. 21:24:09

Ott már bőven volt hátultöltős, bár nem rendszeresítve.

ace22 2010.12.14. 21:26:02

"amit azok az átkoztt jenkik vasárnap megtöltenek, aztán egész héten lőnek vele"

Plieur 2010.12.14. 22:27:54

@krüger: Inkább érdemes kettéválasztani a hatást.
A) nyílvessző.
www.youtube.com/watch?v=HagCuGXJgUs&feature=related
Szóval szokás volt földbestúrni a nyílvesszőt, ha a csata egy nemrég trágyázott mezőn volt, akkor:)
B) golyó. Vitte magával nem csak a fojtást-ami nem csak papír lehetett, hanem pld nemez, zsírozva, szövetdarabot, a golyó szétlapült, stb.
És figyelembe véve a korabeli sebészet szintjét...:(

Kullancs1983 2010.12.14. 23:00:41

@ace22: Igen, én is olvastam a Winnetou-t. Azért meglepett mikor kiderült hogy tényleg volt olyan, hogy Henry-karabély..:D De a hadászatban akkor még az elöltöltős volt a sláger, azután jöttek a gerendelyzárasok. (Bármik is legyenek azok. Szerintem az, amikor kinyitották a puska hátulját, beletettek egy golyót, oszt rácsukták. De hogy mi volt ott a gerendely? Mindegy, majd a negyedik részben megírod, jó? :)

@Plieur: Ez részben magyarázza miért kellett annyit amputálni akkoriban. Nem csak a seb maga, hanem a sok kis gané benne is megölhette a delikvenst.

rozsdafarku 2010.12.15. 12:36:02

@Kullancs1983: Tudod Te azt, de azért is/akik esetleg nem tudnák/:.:)
Csapózár:
elsütőszerkezetű hadifegyvereket hátultöltő fegyverekre kell cserélni. Először a régi elöltöltősök átalakításával próbálkoztak a "költséghatékonyság" jegyében. Az illetékesek a Wanzl által felterjesztett átalakítást választották, ahol olyan zártömb lett tervezve, amelyet felfelé lehetett hajtani, hogy a lőszert hátulról lehessen betölteni, de mint kiderült a csapózár nem teljes lezárása esetén is elsüthető volt és ebben az esetben a lőporgázok hátrafelé, a lövő arca felé kifújtak.

Gerendelyzár:
Így a Wanzl féle átalakítás átmeneti megoldás volt, mivel már ugyanezen évben, tehát 1867-ben a Werndl puska egységes hadipuska lett. A Werndl lett a Monarchia első hátultöltősnek tervezett puskája. A Werndl külsőkakasos volt és a zártömbje 90 fokban volt forgatható. A zártömbben mély bemarás volt található, amely töltőpályaként funkcionált. A lőszer betöltése után a hengeres zártömböt a tetején elhelyezett karral kellett elfordítani. E típushoz 1877-ben új űrméretű töltényt

Idézetek innen:
www.kapszli.hu/publication/mannlicherm95I.php

Idézetek innen:

Plieur 2010.12.15. 17:51:06

@Kullancs1983: Na meg egy köpölyözés sem használt egy sebsültnek.

ace22 2010.12.15. 19:42:38

A gerendely-re rozsdafarkú kolléga teljes értékú választ adott. Röviden fogom említeni a következő részben, annyit is érdemel. Technológiai zsákutca, szükségmegoldás volt, a meglévő készlet átalakítása, amíg a jobb megoldás nem elérhető.

Amputálás: a lágy ólom lövedék becsapódáskor erősen deformálódott (lásd következő rész). Az erősen roncsolódott testrészt (antibiotikum híján) max. csonkolni lehetett a páciens életbentartására. A trágya pedig minden csata (szántó)földön megtalálhat volt...

Kullancs1983 2010.12.15. 23:48:27

@rozsdafarku: Hát, a kombinációs készségemet mindenki dicsérte életem legnagyobb tévedését kivéve..:P

@ace22: Sok ló, sok trágya. :D Amúgy a gerendelyzárat csak azért írtam, mert olyan jólhangzik, meg mert az volt az első rendszeresített hátultöltős puska. A korai ismétlőpuskák zavarbaejtően mesés világa felőlem ráér..:)

krüger 2010.12.16. 22:43:32

@rozsdafarku: Azt nem tudod, hogy mi volt a puskán a löklemezemelő (Stossplattenhebel)?

Tömörkénynek van egy elbeszélése, ahol megemlíti ezt az alkatrészt. És mivel a magyar baka nem tudta németül kimondani, elnevezték úgy, hogy az Isten csudája. Aztán lett is egy kis galiba, amikor elromlott a löklemezemelő, a magyar baka szólt, hogy elromlott az Isten csudája. Tömörkény meg lefordított, hogy Gotts Wunder, nem is értette az osztrák tiszt, hogy most akkor miről van szó.

rozsdafarku 2010.12.17. 06:53:38

@krüger: Köszönöm!:)
Steingassner kismester nálam a nagyok között van, egyik kedvencem.

teddybear01 2010.12.17. 12:25:59

Ami a fojtást illeti, az csak pár méterre repült ki a csőből. szóval a sebbe csak közelharcban leadott lövésből kerülhetett.
Amit a sebészek fojtásnak véltek, az inkább a katona ruhájából a gömbölyű golyó által kiszakított szövetdarabkák voltak. Esetleg a zsebében, ruhájában tartott papírok, könyv(levelek,biblia) darabjai. Épp ezért például az angol haditengerészek számára mind a mai napig kötelező a tiszta alsónemű és zokni cseréje a csatára felkészülés során.

A modern lövedékek kúpos hegye átszúrja az útjába eső ruhaanyagot, nem pedig átszakítja mint a régi muskétagolyó.

Plieur 2010.12.17. 15:29:59

@teddybear01: Van még valami. A golyó anyaga. Az ólom lehetett tiszta, betűfém, vagy ha egy tromblon -ból kapott az illető ( Rumcájsz puska:)) akkor a szegtől a sörétig bármi. És akkoriban minden elérhetőből öntöttek golyót, iróntól a nyomdabetűig ami épp volt. A lovas vagy hajófedélzeti ütközeteket bizony pár méter távolságról vívták meg.

teddybear01 2010.12.17. 16:27:32

@Plieur: Nézd, én nem vagyok egy hadtörténész, de amennyire ismerem a régebbi tengeri ütközeteket, ott az ágyúzás közben a puskások is lövöldöztek az árboclegénységre, meg a hasonló beosztású ellenfeleikre. Ebben az esetben még jókora távolságok voltak a két ellenséges hajó között. Ha viszont megcsáklyázták egymást, akkor meg a puska használhatatlanná vált a kis távolságok, illetve a szűk helyek miatt. Ekkor a legénység lőfegyverből max. pisztolyokat használt, meg minden mást, ami a kezébe került(matrózbicska, tengerészkard, kötélbontóvas, durungok, stb.).

A lovaskatonák fő fegyvere ritkán volt lőfegyver, inkább kard, buzogány, vagy kopja(dzsida). A huszárnak is volt ugyan pisztolya, ha volt, de azért karddal verekedtek inkább.

teddybear01 2010.12.17. 16:30:57

@Plieur: Az ólomgolyót abból öntötték sokáig, amiből tudták. Mivel a sorozatgyártású puskák gyártása előtt minden fegyver egyedi készítésű volt, gyakran a csőből levágott darabból készített a puskaműves golyóöntő készséget a fegyverhez.

Kullancs1983 2010.12.17. 18:45:13

@teddybear01: A lovasság a XVI. századtól kezdve használt pisztolyokat is.

@Plieur: Mel Gibson a Hazafiban, amint a legkisebb fia utolsó ólomkatonájából is golyót önt? :D

Plieur 2010.12.17. 20:00:50

@teddybear01: Azt én tudom hogy mi is az ábra a golyóöntéssel, és nem véletlen írtam kis távolságokat.Már az első igazán tüzérséggel vívott csatáknál ( Portland, Wight sziget, Gravelines 1588, azaz az Armada esete) az angolok nagyon közel mentek:" ötven lábnyira", "beszédtávolságra","fél muskétalövésnyire", szóval ilyeneket emlegetnek a korabeli leírások.:)És ilyenkor nagyon is szerephez jutottak a muskéták.

krüger 2010.12.17. 22:25:06

@Plieur: Vitatott, hogy ki mondta először, talán egy porosz tábornok, mások szerint William Prescott 1775-ben: Csak akkor lőjetek, amikor már látjátok az ellenség szeme fehérjét!

krüger 2010.12.18. 09:57:30

Kedves posztolók!

Olyan jót diskuráltunk itt mindenféle fegyverekről, hogy megjött a kedvem hozzá nekem is. Karácsonyra vettem egy - nagyon szimpla - Umarex típusú airsoft pisztolyt a fiamnak. Kezdetnek szántam, később jöhetnek komolyabb darabok.

Ha nem lenne ez a blog, akkor most egy 11 éves "fegyverbolond" fiú szegényebb lenne egy klassz karácsonyi ajándékkal (az asszonnyal le kellett játszani egy-két meccset ez ügyben, de hát az élet már csak ilyen).

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.12.18. 18:07:46

@krüger:

Reméljük, előbb-utóbb az ifjabbik krüger is csatlakozik az olvasóink táborához :-)

Az asszony pedig... Frau krügernek pedig kézcsókunk ;-)

krüger 2010.12.18. 20:55:15

@tiboru: Nagyon köszönöm, az ifjabb krügerre számíthattok!

ace22 2010.12.19. 08:10:18

@krüger: Csak aztán nehogy a vasútmodellel együtt eltedd, mondván, hogy nem elég érett hozzá... :-)Én egy terepasztallal jártam így.

krüger 2010.12.19. 08:46:19

:-))

Köszönöm, oda fogok rá figyelni.

Kullancs1983 2010.12.19. 13:08:56

Állítólag vannak olyan játékok (Vasútmodell, terepasztal, arsoft-pisztoly?) amiket az apák valójában maguknak vesznek, csak a gyerekre fogják..:P

krüger 2010.12.20. 08:29:42

@Kullancs1983: Ööö, izé, hát biztosan... Na jó, legközelebbi beruházás egy másik airsoft fegyver, aztán védőfelszerelés, és akkor már lehet is játszani. :-))

vén betyár 2011.01.03. 12:49:24

@krüger: Köszönet a szép karácsonyi olvasnivalókért, újra elővettem és ízlelgettem, gyönyörködtem Tömörkény írásaiban.
Infanterist Steingassner hároméves katonáskodásának /kivált az első, novibazári esztendő/ jelentőségéről egyénisége és írói fejlődése szempontjából Czibor János állapítja meg, hogy:
"ott élte át és tette magáévá egész életre, szölőföldje fiaival együtt hordozva a fegyvert, a becsület, a szolidaritás, a helytállás eszményeit."
Az általad említett novellában írja:
"A takarásról beszélgetnek az emberek, mert különféle takarások vannak.Mert aratás után a buzakeresztek behordása is takarás, meg a betakaródzás is takarás.
Azután a lányt a nóta szerint ki is lehet takarni, be is lehet takarni.
Ellenben a régi katonaságnál, ha a második sor embere az első sor emberéhez rendben igazodott, akkor föltakart.
Az is volt a magyar ezredeknél az e felül való avizió, hogy: második sor, föltakarni!
Akkor a második sor nem takart, hanem föltakart.
Mert a takarás a katonáéknál megint más volt.Az a dolog alul való kibúvás volt"
Gyönyörű!

JoeP · http://mivanvelem.hu 2011.01.09. 18:34:38

@krüger:
"Az is tipikus, hogy mindig az előző (komolyabb) háborúból indulnak ki."

Mint Pratchettnél a trójai falovas hadosztály.