Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Konteókönyv!

Végre_megjelent_300.jpg

Hirdetés

Naptár

szeptember 2014
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó négy komment

Címkék

1848 49 (33) abel (2) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (43) áldozatok (2) állat (6) amerikai (72) angolok (8) anthrax (4) anzac (2) arabok (15) area51 (2) argentin (3) átirányítás (12) atom (11) átverés (4) ausztrál (4) ausztria (2) ázsia (16) bajonett (2) balkán (6) békeműveletek (2) bem (3) bevezető (2) biblia (2) biofegyver (5) biopreparat (2) bismarck (2) bomba (2) bosznia (2) brazil (7) breaking news (4) brian boru (2) brit (58) buli (5) bulvár (2) bunker (2) bunkerromboló (2) büntetésvégrehajtás (6) büntetőjog (10) búr (2) caesar (2) cáhál (3) CCTV (2) címer (6) csatabemutató (3) cserkészek (2) dánia (2) délvidék (2) dél amerika (8) díszőr (2) ebola (2) egészségügy (2) ejtőernyős (27) életrajz (35) elfelejtett (2) elfelejtett vértanúk (2) elmélet (11) erdély (4) erdemes megnezni (4) erőd (5) észak korea (2) évforduló (38) fbi (3) felderítők (3) ferencjózsef (10) film (2) finn (3) fönícia (2) francia (21) gall (2) gladiátor (2) görgey (7) görögök (6) grúz (2) gyűjtemény (3) háború (2) háborús bűn (7) háborús bűnös (2) hadifogoly (3) haditechnika (48) haditengerészet (37) hadkiegészítés (3) hadmérnök (2) hadsereg (10) hadtörténelem (101) hadtörténet (9) hadtorteneti muzeum (2) hadvezérek (3) hagyományőrzők (4) hajók (5) harci elefánt (2) harckocsi (17) határőrség (3) hegyi csapatok (3) hellókarácsony (2) helyi háborúk (17) hidegháború (31) himlő (3) híres bűnözők (5) honvédség (2) horthy (3) humint (23) huszár (4) i. világháború (30) idegenlégió (2) ii világháború (78) india (2) informatika (2) inkvizíció (3) internálás (2) ír (4) irak (2) irán (3) izrael (25) japán (15) játék (4) jugoszláv (2) kalandorok (3) kalóz (6) kamikaze (4) kanada (5) katasztrófa (3) katonai stratégia (2) katonaszent (4) katonazene (9) kaukázus (4) kelták (5) kémek és hírszerzők (53) kiképzés (6) kína (4) kínai (6) királyok (4) kirándulás (2) kisszótár (4) kitty (3) kivégzés (3) kohen (2) koncentrációs tábor (3) könyv (4) középkor (9) közép amerika (7) kriptográfia (2) kuba (8) különlegesek (76) landsknecht (3) légierő (35) légió (4) légvédelem (5) lengyel (12) lengyel magyar barátság (6) liburna (2) lovas (2) lovasság (8) machaerophorus (3) macskák (2) magyar (87) makett (5) megszállás (2) mesterlövész (6) modellezés (2) monarchia (4) múzeum (11) német (54) nemzetiség (2) nemzetközi szervezet (4) nők (11) norvég (4) nyelvészet (2) ókor (13) oláh (3) olasz (12) olvasóink kérdezik (3) olvasói levél (2) önvédelem (2) orosz (18) ostrom (2) osztrák (20) osztrák magyar (16) partraszállás (3) pénzügy (3) pénzügyőrség (3) pestis (6) philby (3) plakát (11) podcast (3) porosz (4) portugál (6) portugália (2) programajánló (5) q láz (2) rác (2) rakétapajzs (4) reform (5) reklám (5) rendvédelem (39) robert bruce (2) rohamosztag (2) róma (13) római (2) román (4) rövidhír (18) sigint (5) skandináv (5) skorzeny (3) skót (6) skótok (3) sniper (3) sobieski (2) sorge (3) sorozat (4) spanyol (3) svájci (5) svéd (7) számítógép (8) számmal jelölt bankszámla (2) szavazás (2) szerb (11) szervezett bűnözés (4) szex (3) szilveszter (2) szlovák (2) szökés (2) szolgálati közlemény (37) szovjet (44) szubjektív (3) Technika (2) telefonkártya (6) tengeralattjáró (14) tengerészgyalogos (11) terror (18) titkosszolgálat (50) tömegpusztító fegyver (2) török (12) trebitsch (2) túszejtés (2) tűzfegyver (5) tűzoltók (2) új zéland (3) unalom (2) ünnep (4) usa (44) utánközlés (25) utász (3) vadászgép (10) vallás (2) varsó (2) vasút (2) vendégposzt (72) vercingetorix (2) vértanú (10) vicc (7) vietnam (3) vikingek (4) virtuális (2) vitaposzt (33) wysocki légió (9) zene (9) zsoldos (2) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Az oroszlán és a medve titkos paktuma, avagy a szárnyatört sas segélyakció

2012.05.17. 06:00 Titus Pullo Urbino

Az állatos agybemelegítés után világosan kirajzolódik jelen értekezés témája, az 1849-es (csak a nyári!) orosz beavatkozás hátterének feltérképezése, valamint az ideológiai és a gazdasági szálak összefonása a forradalmak és ellenforradalmak Európájában. A lepel lehull, tessék figyelmesen, a sorok között is olvasni!

 

Minden oroszok cárja

 cseppet sem rövid uralkodásának első részében nem tartotta érdekszférának a magyar királyi területeket, inkább északabbra és délebbre kacsintgatott, ösztönből érezte, hogy a francia fellángolás eloltása után a porosz egység, valamint az éledező lengyelek lesznek a birodalomra nehezedő veszélyforrások. Az új cár kalandos (egyszercsak váratlanul kiderült, hogy nem fivére, Konsztantyin lesz az új cár, hanem a kisöcsi) esküjére időzített 1825-ös dekabrista felkelés nem roppantotta meg a cári rezsimet, de jó figyelmeztetés volt a cár atyuskának, hogy az istenadta nép elégedetlen, akár orosz, akár lengyel, akár a messziföldi szibériai, vagy kaukázusi. 

 

Sokezer versztával nyugatabbra, Európában sem volt stabilabb a belső rend, a századeleji bécsi kongresszus  pár államot kreált, keveset érintetlenül hagyott és párat megszüntetett idegen szuronyok elnyomása alatt. Nagy-Britannia területileg érintetlen maradt (a hadisarc anyagi nyereségét persze bezsebelték), a nyertes cári Oroszország megkapta Varsót, Nyugat-Ukrajnát, Nyugat-Fehéroroszországot, Besszarábiát, Moldvát, valamint a végtelen Finn Nagyhercegséget. Az osztrákok elveszítették ugyan Németalföldet,  de megszerezték Tirolt, megkapták Isztriát és Dalmáciát, Triesztet, Krakkó egy részét, Galiciát és Lodomériát. Poroszországhoz került Szászország egy része, becsatolták ehhez Észak-Pomerániát és a szőlőben dúskáló rajnai tartományokat, valamint Vesztfália egy részét. Franciaország hadisarcot fizetett és területeket vesztett (bosszú, revans!), az eldugott Svájc 22 kantonja örökre semleges lett (a mázlista), Hollandia megkapta Belgiumot, a zord Svédország pedig Norvégiát. A status quo felügyelete brit, orosz, porosz és osztrák kezekbe került (a vesztes és megbízhatatlan franciákat csak alibiből vonták be), a béke fenntartása a "minden forradalmat leverünk" elve szerint zajlott a viccet nem ismerő Metternich szigorú tekintete által felügyelve, a Szent Szövetség nevében. A taktikus Anglia a Szövetségbe nem lépett be, kívülről azonban mindenkori érdekeinek megfelelően manipulált, mindig és mindenhol kavarni, beavatkozni, ez lett a sokkulacsos brit taktika alapelve. Délen a Zrínyi és Savoyai Jenő kardcsapásait mindaddig kiheverni képtelen oszmán birodalom is recsedezett, először ugyan belefogtak egy északi, oroszokkal szembeni háborúba, majd azt elvesztve (drinápolyi béke, 1829., ekkor kerül Moldva orosz megszállás alá) az oroszok és a britek legfőbb szövetségese (egyben kvázi alattvalója) lett az oszmán uralkodó.  Néhány németalföldi forradalmi kitöréshez is a cári beavatkozást kérték a szövetségesek, azonban ez azért sem volt lehetséges, mert a szabadságot és hazát vágyó lengyelek is fellázadtak, az orosz birodalmi sereg pedig hosszú harcok után épphogy tudott csak rendet teremteni 1831-ben. A fiatal tüzér, Jozef Bem itt kap először nagyobb lehetőséget zsenije bizonyítására, bajtársa, Dembinski pedig még sikerrel keverte a lapokat. Az orosz belpolitikai kényes egyensúly és a külpolitikai kötéltánc után elérkezett hát a tüzes 1848. A területileg széles sávban elhúzott európai forradalmak kicsit árnyalták I. Miklós véleményét, de katonai beavatkozást még akkor sem látott elképzelhetőnek, már csak az intervenció anyagi vonzata miatt sem. Montecuccoli óta világos, hogy a fegyverkezéshez és a háborúskodáshoz szükséges három dolog (pénz, pénz és harmadszor is pénz) nélkül nincsen sem lőpor, sem hadjárat. Külpolitikai szándék és aranyfedezet nélkül nehéz beavatkozást előkészíteni, az orosz vidékeken amúgy is lassabban telik az idő, így hát a forradalmár magyar külügyérek elégedetten dőltek hátra a bársonyfotelben, amikor a muszka cár terveit elemezték. Tudták ugyan, hogy Lüdersz tábornok vezénylete alatt Moldvába vonult a hadsereg, de a magyar külügy azzal is tisztában volt, hogy az öntudatteli Schwarzenberg miniszterelnök hallani sem akart a cári segély igénybevételéről. Abban is bíztak, hogy a kitűnő brit - magyar diplomáciai kapcsolatok meggátolják az angol direkt beavatkozást. A magyar szabadságharc 1849. évi eseményeivel azonban fordult a kocka, egyre világosabban látszott, hogy a "horvátosztrákszerboláh" fegyveresek minden fronton vereséget szenvedtek a fiatal honvédsereggel szemben. Itt már a sógoroknak sürgős segítségre volt szükség, kerül, amibe kerül, pénz és vér nem számít. Így hát

első lépésként

Ausztria az 1833. évi münchengrätzi szerződés  betűire hivatkozva áprilisban a cári Oroszország iszonyatos nagyságú haderjének intervencióját kérte a honvédsereg elsöprésére, a szövetségesek erre gyorsan rábólintottak. "Biztos igazuk van, de végezzenek velük gyorsan" - vélekedett az illatos helyzetről cseppet sem cinikusan Palmerston angol külügyminiszter.  Bár az angol parlamentben puffogott a szájkarate zajlottak csaták a magyar forradalom védelmében, a tervezett békekötést előkészítendő interpellációk hangzottak el, de ezeket a hazug diplomaták sorra lenyomták, megnyugtatva a brit politikai elitet: nem avatkozunk be. A brit oroszlánt kettős titkos cél vezérelte, egyrészt érdekében állt Ausztria talpon tartása, mivel féltek a balkáni orosz benyomulástól (lásd: Moldva) a svarcgelb birodalom széthullása esetén, másrészt a londoni Barings Bank (a század elején Napoleont is csúnyán átverő bank) már megkezdte a tárgyalásokat egy bagatel orosz kölcsönszerződés ügyében. 30-35 millió aranyrubel volt a szerződés tárgya, ezzel kívánta a cári vezetés egyensúlyba hozni a lukas cári hadikincstárat. Még egyszer: 30-35 millió aranyrubel (!). Csak viszonyításképpen: a nyári muszka beavatkozás ellenértékét később 3 millió aranyrubelben határozták meg, ennyit kellett Ausztriának megfizetnie a cári intervenció hadi kiadásaira. Az előzetesen beígért brit pénzkölcsön a nyáron valóban megérkezett (az oroszokkal nem mertek packázni, mint Napoleonnal),  a hadipénztár telt, pirult a kétszersült, dőlt a lőpor, teltek a raktárak, a cári sereg minden baját félretehette egy időre. Második lépésként

az osztrák diplomácia

a fegyveres segítséget is önként ajánló porosz kormányhoz fordult, hogy engedélyezze orosz fegyveres erők mihamarabbi, vasúton történő szállítását Ausztriába (a porosz kézen lévő Szilézián keresztül). Ez először meghiúsult, erre a cár parancsot adott a II. és IV. hadtestnek arra, hogy gyalogosan és lóháton a galíciai részeken kezdje meg a felvonulást. A bécsi kormány Windisch-Graetz nyomására márciusban 50 ezer főnyi orosz hadtest beavatkozását kérte, aminek eredményeképpen április végére megírták a hivatalos feliratot a cárhoz, majd május elsején egy Ferenc József császár által aláírt könyörgő hangvételű intervenciót sürgető levél is megszületett. A cári intervenciós csapatokat a császár osztrák hadvezetés alá rendelte volna, ebbe a cár nem egyezett bele, ezért (Buda elestének napján) személyes találkozóra Varsóba várta a fiatal uralkodót. Ő az atyuskának kijáró térdhajtással és kézcsókkal kezdte a tárgyalást, a cár pedig egy - a kértnél sokkal nagyobb számú - (98 %-ban) orosz vezetés alatt álló kontingens beavatkozásának ígéretével zárta a randevút. Mikor már minden lényeges kérdés papíron volt, kezdődhetett a végjáték. A forradalmat lezúzó csapatok koordinálására Berg orosz vezérkari tábornok becsomagolt kofferjébe és Bécsbe utazott, ezzel nyáron (május végén és június elején)

megindulhatott

az angol bankok által konszolidált cári gőzhenger a szabadságharc vérbefojtására. Hab a tortán, hogy az egyik titkos záradék szerint az osztrák hatóságok kiszolgáltatták Oroszországnak azokat a lengyeleket, akik fogságba esnek, születési helyüktől függetlenül, akár Galícia, akár Krakkó, akár orosz föld a honosságuk. Igen, magyar és lengyel mindig együtt sírt és néha együtt is nevetett. Ha a számokat nézzük, a brit tőkén dúsított orosz intervenció vezérkara és beosztása így alakult Bánlaky József kiváló leírása szerint:

"Főparancsnok: Paszkevics Jerevan, tábornagy, varsói herceg.
Vezérkari főnök: III. Gorcsakov herceg, tüzér tábornok.
Tüzérségi főnök: Gillinschmidt tüzér tábornok.
Hadmérnöki főnök: Szorokin altábornagy.
Élelmezési igazgató: Rönne altábornagy.
Főrendőrmester: Simonics altábornagy.
Egészségügyi főnök: Csetyrekin vezértörzsorvos és államtanácsos.
Közvetlenül a főparancsnokság alá helyezett csapatok:
A csendőrezred 2 százada: 332 lovas és 314 ló
2 kaukázusi lovas ezred: 10 lovas század, 1198 lovas és 1353 ló
összesen: 12 lovas század, 1530 lovas és 1667 ló
 

II. Hadtest
Parancsnok: Kuprjanov altábornagy (debreceni csatában lábát veszti)
Vezérkari főnök: Uszakov tábornok.
2. könnyű lovas hadosztály; parancsnoka Glasenap altábornagy.
1. dandár, Osszorgin tábornok: 2 dsidás ezred.
2. dandár, Baggahufud tábornok: 2 huszárezred,
vonatzászlóalj: 315 fő és 450 ló,
összesen: 32 lovas század és 1 vonatzászlóalj; 4886 fő és 4708 ló.
4. gyaloghadosztály; parancsnoka Karlovics altábornagy.
1. dandár, Lübavsky tábornok: 2 gyalogezred,
2. dandár, Dreschern tábornok: 2 vadászezred,
vonatzászlóalj: 446 fő és 833 ló,
összesen: 16 zászlóalj, 1 vonatzászlóalj; 12.732 fő és 833 ló.
5. gyaloghadosztály; parncsnoka Labinzov altábornagy.
1. dandár, Szelvan tábornok: 2 gyalogezred,
2. dandár, Mejer tábornok: 2 vadászezred,
vonatzászlóalj: 454 fő és 833 ló,
összesen: 16 zászlóalj, 1 vonatzászlóalj; 12.664 fő és 833 ló.
2. tüzérhadosztály; parancsnoka Szerputovsky altábornagy.
2. lovas tüzérdandár, Komszin ezredes: 2 könnyű üteg (16 löveg)
4. táboritüzérdandár, Beszak ezredes: 2 nehéz és 2 könnyű üteg (48 löveg),
5. tábori tüzérdandár, Hagemann tábornok: 1 nehéz és 3 könnyű üteg (48 löveg),
vonatkülönítmény: 418 fő és 276 ló,
összesen: 3 nehéz-, 7 könnyű üteg (112 löveg); 2842 fő, 2371 ló.

III. Hadtest
Parancsnok: Rüdiger gróf, lovassági tábornok és hadsegéd.
Vezérkari főnök: Frolov tábornok.
3. könnyű lovashadoszt.; parancsnoka Offenberg báró altáborn.
1. dandár, Kocsanovics tábornok: 1 dsidásezred
2. dandár, Burchardt tábornok: 2 huszárezred,
vonatzászlóalj: 320 fő és 450 ló,
összesen: 24 lovasszázad és 1 vonatzászlóalj; 3566 fő és 3634 ló.
7. gyaloghadosztály; parancsnoka Kaufmann altábornagy.
1. dandár, Trusszov I. tábornok: 2 gyalogezred
2. dandár, Rafajlovics tábornok: 2 vadászezred,
vonatzászlóalj: 476 fő és 833 ló,
összesen: 16 zászlóalj és 1 vonatzászlóalj, 11.892 fő és 833 ló.
8. gyaloghadosztály; parancsnoka Lissetzky altábornagy.
1. dandár, Cannabics tábornok: 2 gyalogezred,
2. dandár, Popov tábornok:
vonatzászlóalj: 455 fő és 833 ló,
 

IV. Hadtest
Parancsnok: Cseodajev altábornagy az író, akinek a hadteste végülis nem vett részt igazi csatában.
Vezérkari főnök: Veseliczky ezredes.
4. könnyű lovashadosztály; parancsnoka Sass altábornagy.
1 dandár, Begusevsky tábornok: 2 dsidásezred,
2. dandár, Kronen tábornok: 2 huszárezred,
vonatzászlóalj: 229 fő és 450 ló,
összesen: 32 lovasszázad, 1 vonatzászlóalj; 5001 fő és 4181 ló.
11. gyaloghadosztály; parancsnoka Belogusev altábornagy.
1. dandár, Burkovsky tábornok: 2 gyalogezred,
2. dandár, Sitkov tábornok: 2 vadászezred,
vonatzászlóalj: 439 fő és 836 ló,
összesen: 16 zászlóalj és 1 vonatzászlóalj, 13.397 fő és 836 ló.
12. gyaloghadosztály; parancsnoka Buschen altábornagy.
1. dandár, Volodimirov tábornok: 2 gyalogezred (71/2 zászlóalj),
2. dandár, Marin tábornok: 2 vadászezred,
vonatzászlóalj: 468 fő és 818 ló,
 

V. Hadtest
Parancsnok: Lüdersz altábornagy.
Vezérkari főnök: Szkarjatyin tábornok.
Az 5. könnyű lovas hadosztálytól.
1. dandár, Komar I. tábornok: 2 dsidás ezred,
1/2 vonat zászlóalj: 194 fő és 225 ló
összesen: 16 lovas század és 1/2 vonatzászlóalj; 2630 fő és 2346 ló.
A 14. gyalog hadosztálytól.
2. dandár, Essaulov tábornok; 2 vadász ezred,
1/2 vonat zászlóalj: 253 fő és 450 ló
összesen: 8 zászlóalj és 1/2 vonat zászlóalj; 6845 fő és 450 ló.
15. gyalog hadosztály; parancsnoka Hasford altábornagy.
1. dandár, Dyck tábornok: 2 gyalog ezred,
2. dandár, Engelhardt tábornok: 2 vadász ezred,
vonat zászlóalj: 417 fő és 843 ló"
 

Összegezés:

 

 

 
Zászlóalj
Lov.szd
Üteg
(Löveg)
Gyal
Lovas
Tüzér
Katona
Összes
Főparancsnokság
 
 
 
 
 
1.530
 
 
1.530
1.667
II. hadtest
49
60
15
(168)
38.863
8.482
4.125
2.395
53.865
16.278
III. hadtest
37
44
11
(120)
26.295
5.963
3.155
2.745
38.158
13.747
IV. hadtest
48 1/2
74
18
(192)
41.421
10.076
3.057
2.921
59.475
19.127
V. hadtest
25
34
7
(56)
19.994
4.844
1.870
1.228
27.936
8.523
összesen
159 1/2
224
51
(536)
126.573
30.895
12.207
9.289
180.964
59.342
 

 

 Ha a különálló Panjutyin hadosztályt is ideszámítjuk, akkor mintegy 192 ezer ember a végső ítéletvégrehajtói létszám. A fenti erők június első napjaiban Duklánál, Zmigrodnál, Neumarktnál, Alsó Kubinnál, Jaslonál (II. és III. hdt) Grabnál, Zmigrodnál, Komarniknál, Sztrijnál, Vatra Dornánál (IV. hdt) vártak a betörésre, az V. hadtest Ploiesti és a Keleti Kárpátok uralta erdélyi határ között állt.

A forradalmi tűz átterjedésétől tartó és minden váratlan eshetőségre felkészült cári parancsnokok által északi (a magyarhoni lengyel sereg sikerei miatt forrongó Galícia) és déli (és a békétlen Moldva) tartalékként

készenlétbe helyeztetett 

a Szeversz gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt álló mintegy 45.000 főnyi I. hadtest is, Galíciában pedig Sabelszky tábornok 81 század és 48 löveg erejű dragonyos hadtest 13.687 fővel. Ausztria 159 1/3 zászlóaljat, 146 1/2 lov. századot, 770 löveget, összesen 164.573 főt számolt, Oroszország 175 1/2 zászlóaljat, 226 lovasszázadot, 584 löveget, összesen 192.902 főt. A szövetségesek összesen (oláh és rác irreguláris csapatok nélkül): 334 5/6 zászlóalj, 372 1/2 lov. század és 1354 löveg; összesen 357.475 fő. Az ellenük küzdő fiatal magyar honvédsereg legmagasabb létszáma: 162 zászlóalj, 148 lovasszázad és 472 löveg, összesen 172.440 fő.

Bevégeztetett.

73 komment

Címkék: magyar brit orosz pénzügy osztrák hadtörténelem osztrák magyar 1848 49 ferencjózsef

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr734488023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 06:03:34

A szerzői jogok tiszteletben tartásával készült a poszt, az írásban található idézet mellett feltüntettem, hogy kitől származik. Az írás során felhasználtam Hermann Róbert és Bánlaky József munkáit, a képek a netről vannak. Jó szórakozást!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2012.05.17. 08:44:03

Sir, kitettem a LEMIL fészire is. Gratula a posztért!

GeoThrasher 2012.05.17. 08:54:55

Ehhez nincs mit hozzátenni. Egy dühítően szomorú helyzet nagyszerű leírása. És már megint az angolok...

vezér01 2012.05.17. 10:51:52

Remek összegzés,engedelmeddel elmentettem.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 11:27:45

@vezér01: "elemzést" kellene netre vetned, ezzel teljesedne eszperente nyelven eme eszes fejezet:

"Remek elemzés, engedelmeddel elmentettem."

Köszi.

@GeoThrasher: ahha, az angolok. Ha érdekük úgy kívánta, mindig összeborultak az oroszokkal, afgán ügyben is (XIX. sz), lengyel ügyben is (hagyták orosz kérésre Sikorskit vízbe fúlni), 56-ban magyar ügyben is (Suez fontosabb volt), kétkulacsos banda. Arról már ne is beszéljünk, hogy bármit megengedtek volna Gorbacsovnak, hogy a német egység ne jöjjön létre.

konzervatorium.blog.hu/2010/10/03/a_nemet_egyseg_huszadik_evfordulojara

vizipipa 2012.05.17. 11:58:15

Nagyon jó poszt. Előzményekkel, nemzetközi kitekintéssel. Így lehet (valós) képbe kerülni.

Nincs mit az angolok szemére vetni. Saját érdekeik szerint játszanak, általában jól. Lásd a híres mondást szövetségesekről meg érdekekről.
Inkább azon lehetne csámcsogni: mi miért vagyunk erre képtelenek oly sokszor.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 12:12:52

@vizipipa: talán azért, mert a nem mi voltunk a gyarmatbirodalom haszonélvezői százévekig és a nemzetközi bankrendszer sem budapesti székhelyű. Ha csak tizedannyira lennénk pénzügyileg és gazdaságilag izmosak, mint GB, akkor talán lenne beleszólásunk először a saját politikánkba, másodszor pedig a szomszédos országok politikájába (ami félig belügyünk), harmadszor pedig a külpolitikába.

Egyébként nem értek Veled egyet, van mit az angolok szemére vetni. Írek, húsvéti felkelés, második vh, civil bombázások, Drezda, Monte Casino, Katiny eltitkolása, Churchill keleti politikája, Palesztina 1948. Soroljam?

xylon 2012.05.17. 12:23:48

@Titus Pullo Urbino: Az angolok fikazasa nemzeti sport.

Az angolok tobbszaz evig vilagbirodalom voltak igy nem elszenvedtek a tortenelmet hanem irtak, ezt sikeresen tettek tehat a politikajuk jo volt SZAMUKRA. Azt hogy mi geopolitikailag terhes helyzetben vagyunk (oroszok nemetek korabban torokok talalkozasanal) azt foleg Arpad apank szemere vesd hogy nem vonul tovabb mondjuk Monacoig.

BTW meg lehet nezni hogy a Magyarorszagnal minden szempontbol rosszabb Romanianak mennyivel jobb a kulpolitikaja.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 13:22:54

@xylon: @vizipipa: így van, Románia 1878 óta egy sikeres és agresszív külpolitikával rendelkező ország, minden környező konfliktusból győztesként került ki, ez tény. Diplomáciai szempontok között sosem szerepelt az erkölcs, csak az érdek. Ebben ők jók, ez vitathatatlan. És a pénzt sem sajnálják sem a diplomáciára, sem a hírszerzésre, ez is erőssé teszi őket. Igazatok van, érdemes lenne ebben erősíteni, de most 1849-ről van szó, amikor még profi diplomatáink voltak Londonban, Párizsban, minden követ megmozgattak, pénz is volt, mégsem sikerült.

Link Elek 2012.05.17. 15:12:08

@Titus Pullo Urbino:
ha az angolok penzeltek az orosz invaziot, es ez meglepeteskent erte a Mo-t, akkor nem voltak jok a diplomatak Londonban.
ha egy orszag sikeres akar lenni, akkor elerheto celokat kell kituznie, es el kell ernie azokat.
pl: lepkedjunk felfele a lepcson.
az olyan tervek, hogy most pihenjunk, aztan majd helybol felugrunk a masodikra bukni fognak, mindig.

Mo-n az elmult 500 evben a strategia meghatarozasaban oriasi hianyossagok voltak/vannak.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 15:34:57

@Link Elek: Széchenyi István gróf minden cselekedete stratégiailag helyes volt és megalapozott, Ő végigélte a napoleoni háborúktól kezdődően a magyar fellendülést és sajnos látta a bukást is. Ő helyes stratégiát folytatott és sikereket is elért, az ő tevékenységét nyilván nem gondolod bele az elmúlt 500 évbe. Gondolom Zrínyi Miklósét sem, vagy az országépítő uralkodóinkat, bizony voltak olyan Habsburgok, akik felépítették az országot, Mária Terézia például, vagy az apja. Az 1800-as évek 1848-ig is szerintem komoly fellendülést mutattak, stratégiailag nem volt helytelen az út, az már más kérdés, hogy Ferdinánd után Ferenc József más utat szánt nemzetünknek. Egyébként Széchenyi és kortársai nagyot löktek a lassú szekéren (ráadásul a napoleoni háborúk ideje alatt és utána még pár évig nagyon megerősödött a magyar mezőgazdaság, fél Európának adtuk el a gabonát), vitathatatlanul felpörgött a fordulatszám, az már csak a saját tragédiánk, hogy 1849-ben padlóra tettek minket. De ebben nem a cél elhibázása a fő ok, sajnos nagyhatalmi kereszttűzbe kerültünk. Mint ahogy később 1920-ban és 1956-ban is.

GeoThrasher 2012.05.17. 15:37:40

@Titus Pullo Urbino:
Hű de jó cikket linkeltél be! Köszönöm ezt is.
Ha az angolokra akarok haragudni és mindezt megfilmesítve kívánom kiadni magamból akkor mindig a Véres vasárnapot nézem meg. Elképesztően jó film és baromi jól mutatja az angol viszonyulást bármely néphez...

Jockey11 2012.05.17. 15:59:09

Most volt időm végigolvasni (reggel csak egy oldaltörést sikerült elhelyeznem, mert úgy látszik azzal úgy van kedves Mester, mint ördög a szenteltvízzel).
Jó lett, csak amúgy is cudar volt a napon, most még ez is rátett egy lapáttal. Hiába történelem, mindig elszomorít.

Jockey11 2012.05.17. 16:01:45

"ördög a szenteltvízzel" - tömjénfüsttel, á nem jó napon van na.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 16:05:14

@GeoThrasher: a film témája jó, de a rendezés és a vágások pocsék munka. Úgy átfolynak a jelenetek egymásba. Akkor már inkább az "Apám nevében", vagy a "Felkavar a szél"

@Jockey11: az a mocsok oldaltörés, az a mumusom. Köszi a segítséget Joc.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.05.17. 16:28:29

@xylon: így van, sztálin is írta a történelmet meg hitler, mer a pápai inkvizíció, mind a saját érdekei mentén. egytől egyig jófej banda.
az ember attól lesz ember, hogy nem harapja át a másik torkát, hanem valamiféle kölcsönös előnyök mentén próbál együttműködni. ha ez nem jön össze, akkor nincs civilizáció.
(ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne valakit pofánvágni, vagy pláne önmagunkat megvédeni.)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.05.17. 16:57:33

meg akartam nézni a 30-35 millió aranyrubelt, csak annyi a probléma, hogy 48-49-ben ezüstrubel volt használatban. ez nagyon nem mindegy.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 17:05:59

@milliliteratura: hmmm, amit a képen látsz, szerinted az mi? "Zolota" = arany.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2012.05.17. 17:19:23

@Titus Pullo Urbino: tény, hogy aranyból készült ötösnek tűnik (létezett ilyen akkor), de ettől még ezüstrubel volt 1849-ben.
ha felugrassz az mnb oldalára, találni fogsz aranyból készült forintot (talán 10.000 lehet a legkisebb címlet), de ettől még senki se mondaná, hogy jelenleg aranyforintot használ magyarország. és ez az arany forintérme tökéletesen törvényes fizetőeszköz, a sarki boltban tudsz vele vásárolni (ha felismeri a boltos, hogy mit lát :).

brutuska 2012.05.17. 17:45:09

gdenashel.ru/katalogrus/2059-1-rubl-1849-goda-5-perev-nad.html

Ez az 1849-es rubel. Anyaga ezust. Az ot rubeles cimlet aranybol volt, az volt akkoriban a legnagyobb erme.

Hullafotós 2012.05.17. 17:48:39

Régóta vártam, h mikor kerül elő a ki finanszírozza valójában a háborúkat, vagy az ellenünk vívott szándékokat kérdése.

Köszi Titus.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 18:38:36

@milliliteratura: @brutuska: jó, akkor legyen ezüstrubel. Nem értem különben, ha forgalomban volt aranyrubel és ezüstrubel is, akkor a címletkülönbség miért nem jelentős? Na mindegy. Legyetek szívesek a 31 m.r. (Hermann Róbertnél ennyi a kölcsön összege, más források 30-35 közé teszik, ki így, ki úgy) a mai értékét is leírni (ha van ilyen), hogy tudjuk, mennyi az annyi. Mindenesetre annyit tudunk, hogy brutális mennyiségű kp volt, nem fagyipénz.

@Hullafotós: ööööööööö, ez csak egy része a szabadságharcnak, a rác, oláh kérdést még senki sem hozta szóba. Csak jelzem, hogy az oláhok jóvátételi követelése sem volt bagatel összeg, de nem akarok előreszaladni.

xylon 2012.05.17. 18:48:13

@Titus Pullo Urbino: talan ha kilo tiszta aranyban lenne akkor lenne ertelme valamit hasonlitgatni. Inflacio nem igazan jatszik mert 150 eve azert kicsit mas volt a fogyasztoi kosar.

Vegulis 10szer annyi amibol lehetett ~200ezer katonat 1000kmre bevetni par honapra.

A Barings miert verte at Napoleont? A Luisiana eladasa szvsz mindenki szamara jol vegzodott, ha nem is anyagi ertelemben (legalabbis a Wikipedia szerint). Az USA megkapta a hataban levo foldet, a franciak lemondtak egy szamukra nehezen vedheto teruletrol es az angolok elleneben megerositettek az USAt meg meg kaptak egy kis penzmagot (amit az UK elleni fegyverkezesre forditott Napoleon). A Baringsnek meg leesett "nemi" komissio.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 18:56:19

@xylon: Igen, a tiszta arany értékben számolva megfelelő viszonyítás.

Azért verte át, mert a szerződésben megállapított ellenértéknél jóval kevesebbet adott át ellenértékként; Napoleon kortársai egyértelműen rossz üzletnek értékelték, apelláta kizárva, mivel a szigetre nem jutottak át a franciák. A némi jutalék elég magasra sikeredett.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 20:24:12

Na, utánanéztem.

"In 1800, John retired and the company was reorganized as Francis Baring and Co. Francis' new partners were his eldest son Thomas (later to be Sir Thomas Baring, 2nd Baronet) and son-in-law Charles Wall. Then, in 1802, Barings and Hope were called on to facilitate the largest land purchase in history - the Louisiana Purchase. This was accomplished despite the fact that Britain was at war with France and the sale had the effect of financing Napoleon's war effort. Technically, the United States purchased Louisiana from Barings and Hope, not from Napoleon.[citation needed] After a $3 million down payment in gold, the remainder of the purchase was made in U.S. bonds, which Napoleon sold to Barings through Hope and Company of Amsterdam [4] at a discount of 87½ per $100."

Forrás: Wikipedia

3 millió arany 12.5 % - át nyelte el a Bank. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik dollárt lenyúlták, azaz 375.000 dollárt. Szép sikerdíj, tocsikolás.

Titus Pullo Urbino 2012.05.17. 20:35:39

Újabb forrás:

"Thomas Jefferson, third President of the United States, was disturbed by Napoleon's plans to re-establish French colonies in America. With the possession of New Orleans, Napoleon could close the Mississippi to U.S. commerce at any time. Jefferson authorized Robert R. Livingston, U.S. Minister to France, to negotiate for the purchase of the City of New Orleans, portions of the east bank of the Mississippi, and free navigation of the river for U.S. commerce. Livingston was authorized to pay up to $2 million.

An official transfer of Louisiana to French ownership had not yet taken place, and Napoleon's deal with the Spanish was a poorly kept secret on the frontier. On October 18, 1802, however, Juan Ventura Morales, Acting Intendant of Louisiana, made public the intention of Spain to revoke the right of deposit at New Orleans for all cargo from the United States. The closure of this vital port to the United States caused anger and consternation. Commerce in the west was virtually blockaded. Historians believe that the revocation of the right of deposit was prompted by abuses of the Americans, particularly smuggling, and not by French intrigues as was believed at the time. President Jefferson ignored public pressure for war with France, and appointed James Monroe a special envoy to Napoleon, to assist in obtaining New Orleans for the United States. Jefferson also raised the authorized expenditure to $10 million.

However, on April 11, 1803, French Foreign Minister Talleyrand surprised Livingston by asking how much the United States was prepared to pay for the entirety of Louisiana, not just New Orleans and the surrounding area (as Livingston's instructions covered). Monroe agreed with Livingston that Napoleon might withdraw this offer at any time (leaving them with no ability to obtain the desired New Orleans area), and that approval from President Jefferson might take months, so Livingston and Monroe decided to open negotiations immediately. By April 30, they closed a deal for the purchase of the entire Louisiana territory of 828,000 square miles (2,100,000 km2) for 60 million Francs (approximately $15 million). Part of this sum was used to forgive debts owed by France to the United States. The payment was made in United States bonds, which Napoleon sold at face value to the Dutch firm of Hope and Company, and the British banking house of Baring, at a discount of 87½ per each $100 unit. As a result, France received only $8,831,250 in cash for Louisiana.
Attack of the Union fleet, April 24, 1862; Fort St. Philip is shown at right and Fort Jackson at left.

Dutiful English banker Alexander Baring conferred with Marbois in Paris, shuttled to the United States to pick up the bonds, took them to Britain, and returned to France with the money – which Napoleon used to wage war against Baring's own country.

When news of the purchase reached the United States, Jefferson was surprised. He had authorized the expenditure of $10 million for a port city, and instead received treaties committing the government to spend $15 million on a land package which would double the size of the country. Jefferson's political opponents in the Federalist Party argued that the Louisiana purchase was a worthless desert, and that the Constitution did not provide for the acquisition of new land or negotiating treaties without the consent of the Senate. What really worried the opposition was the new states which would inevitably be carved from the Louisiana territory, strengthening Western and Southern interests in Congress, and further reducing the influence of New England Federalists in national affairs. President Jefferson was an enthusiastic supporter of westward expansion, and held firm in his support for the treaty. Despite Federalist objections, the U.S. Senate ratified the Louisiana treaty on October 20, 1803.

A transfer ceremony was held in New Orleans on November 29, 1803. Since the Louisiana territory had never officially been turned over to the French, the Spanish took down their flag, and the French raised theirs. The following day, General James Wilkinson accepted possession of New Orleans for the United States. A similar ceremony was held in St. Louis on March 9, 1804, when a French tricolor was raised near the river, replacing the Spanish national flag. The following day, Captain Amos Stoddard of the First U.S. Artillery marched his troops into town and had the American flag run up the fort's flagpole. The Louisiana territory was officially transferred to the United States government, represented by Meriwether Lewis.

The Louisiana Territory, purchased for less than 3 cents an acre, doubled the size of the United States overnight, without a war or the loss of a single American life, and set a precedent for the purchase of territory. It opened the way for the eventual expansion of the United States across the continent to the Pacific"

Ha végigolvasod, akkori értéken kialkudott 60 millió frank = 15 M dollár ("60 million Francs (approximately $15 million).") helyett kapta a 8.8 M dollárt, ez méginkább átverés szagú.

Én kérek elnézést.

Jockey11 2012.05.17. 21:18:40

@Titus Pullo Urbino:
Csak megtaláltam! Bár csak közelítőleg. Tehát az oroszok szerint egy 1850-es ezüst rubel vásárló ereje szerint 1100-at ér 2009-es áron, ami 2011-re - az inflációt figyelembe véve - felmegy úgy 1430-ra (sikerült 30%-os pénzromlást összehozniuk). Szóval 31 millió 1850-es rubel 44 milliárd 330 millió 2011-es (októberi), azaz a mai deviza középárfolyamon (7.50) úgy 332 és fél milliárd jó magyar forint.

xylon 2012.05.18. 00:39:36

@Titus Pullo Urbino: www.baringarchive.org.uk/features_exhibitions/louisiana_purchase

Itt meg ennel is reszletesebb, erdemes elolvasni.

15 milliot fizettek erte az amerikaiak, 3.75ebbol a francia allam adossaga volt USA allampolgarok fele ezt rogton ki is fizettek.
A maradek ~11milliot allamkotvenyekkel fizettek ki mivel az USA kormanynak nem volt ennyi penze a kincstaban. Ezek az allamkotvenyek kerultek a Barings tulajdonaba amit diszkontalva (kevesebbert mint ami rajuk van irva) vettek meg a franciaktol (ez az a 87.5%) cserebe 2 ev alatt utaljak a casht a franciaknak. Ehelyett par nap alatt kellett a penz es ezert kaptak meg 1.5milliot.

Szoval ha jol ertem az USA megkapta Louisianat, a Barings es a Hope 3 milliot, a franciak meg 12t ugy hogy abbol 3.75 adossagrendezes volt.

A Baringsnel az amerikai allamkotvenyek 20 ev alatt jartak volna le tehat az eredeti diszkont az ugye ennek a penznek a kamata 20 even keresztul.

Nem volt ez olyan rossz uzlet. Ne felejtsuk hogy egy oriasi folddarabot vettek meg belole, es ezt kellett finanszirozni, mikozben amugy is haboru volt, a Barings jutalekabol meg meg lehetett volna venni egesz Nebraskat.

De ahogy en latom a franciak inkabb szabadulni akartak, eredetileg az amerikaiak azert mentek hogy 10 misiert megvegyek New Orleans-t, a flansziak meg hozzacsaptak 50%ert az egesz hobelebancot.

Jok amugy ezek a tortenelmi bankar sztorik, a vakmajom.hu-n volt par honapja Rothschild es a Waterloo-i csatarol egy kisebb iras, megprobalom megkeresni.

xylon 2012.05.18. 00:41:14

@Jockey11: szerintem ha az a 1850es rubel ezustbol van akkor siman a nemesfem arat kell nezni dollarban.

Titus Pullo Urbino 2012.05.18. 05:48:00

@xylon: @Jockey11: köszi urak! Rothschild és a Waterloo-i csatáról szóló történetet én úgy ismerem, hogy volt egy vasúti szemaforhoz hasonló elvű hírközlő rendszer, amivel gyorsan hírhez lehetett jutni, R. pillanatok alatt megtudta, hogy N. vesztett, de arra játszott, hogy becsapja a többieket a tőzsdén, ezért elkezdett kapkodva eladni, mire a többi bankár úgy hitte, hogy N. győzött, erre ők is eladtak mindent elég nyomott áron, mire megjött az igaz hír, addig meg R. ügynökök révén mindent felvásárolt. Jó információk és spekuláció = vagyonszerzés. Nekem így rémlik a sztori.

GeoThrasher 2012.05.18. 08:46:24

@Titus Pullo Urbino:
Nekem meg pont a vágások dokumentarista jellege miatt jön be még inkább, de ez persze egyéni izlés kérdése...:)

magua81 (törölt) 2012.05.18. 15:50:13

Nekem az ebben az érdekes (és szomorú) hogy akkor gyakorlatilag az angolok az orosz befolyás elleni félelmükben egy valag pénzt adtak maguknak az oroszoknak! Vagy félreértem?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2012.05.18. 16:27:07

@magua81: Szerintem nem érted félre. Az angolok pénzelték a cárt azért hogy kisegítse a császárt, mert akkor marad az szotrák-magyar császári ellensúly a Balkánon az oroszokkal szemben.

De ha már a pénznél tartunk, áthallást érzek napjaink "legnépszerűbb" adójára, az "elkúrtuk adó"-ra.

Mert hogy a császár a cárnak utólag kifizette az orosz intervenció költségét. A császárnak honnan van pénze? Adókból. Paradox módon, mi (na jó, őseink), (meg a császárság többi tartománya) fizettünk azért hogy leverjék 1948-49-es szabadságharcunkat.

Van egy olyan érzésem, csak fent és lent van. Nagyhatalmak küzdenek egymással, akár életre halálra, de a fontosabb, hogy akik a küzdelem során (meg)halnak, azok lent legyenek.

Off
Káröröm nincs bennem, de azért jó tudni, mára a brit birodalom hová süllyedt.

"Ebben is az oroszok módszerét követte Reagan. Azt állította, hogy Paul Scoon brit főkormányzó kérte a beavatkozást. Nem sokkal később a Grenada elleni agresszióban résztvevő Jamaica miniszterelnöke Edward Seaga a Karibi távirati irodának tett nyilatkozatában elismerte, hogy grenadai részről nem kértek külföldi segítséget. A brit kormányzót a partraszálló amerikai katonák egy hadihajó fedélzetére vitték, s washingtoni utasításra utólag ott írta alá a segélykérést tartalmazó írásos üzenetet.

Ha élne, bizonyára még Churchill is háborogna, hogy hová jutott Nagy Britannia. Pedig Anglia amerikai alávetettsége csaknem kizárólag neki köszönhető. A helyzet jogilag úgy is értékelhető, hogy Amerika hadüzenet nélkül megtámadta Nagy-Britanniát. Grenadának ugyanis II. Erzsébet angol királynő uralkodója. Az angolok cáfolják, hogy Scoon főkormányzó az ő utasításukra kérte volna az amerikai beavatkozást, sőt a külügyminiszter nem titkolta, előzőleg még csak nem is tájékoztatta az amerikai kormány a készülő lépésről, szövetségesét. Az angolok - megérdemelten - odáig jutottak, hogy Amerika minden megalázását csaknem szó nélkül tűrni kénytelenek"

forrásom:
www.angelfire.com/realm3/hmult/IIvh/IIvhhern4.htm#r0014

Kicsit hosszú szöveg, idézett kulcsszavak alapján keresve hamar meglesz Grenada.
On

magua81 (törölt) 2012.05.18. 19:25:40

@rdos: igen amit én írtam az a lehető leglebutítotabb változat.Nyilván ennél sokkal bonyolultabb volt ángliában is a dolog bankok lobbija stb. Szvsz nem hibáztatom az angolokat miért helyezték volna a mi igényeinket az övüké elé?

Hullafotós 2012.05.18. 21:27:52

@Titus Pullo Urbino: nyugodtan szaladj előre tesvírem, egy teljes demizson kajszibarack várja sorsát.

Titus Pullo Urbino 2012.05.19. 06:50:08

@magua81: @rdos: @Hullafotós: köszi mindannyiótoknak, ezért szeretem a lemilt, az ilyen kommentek miatt.

Titus Pullo Urbino 2012.05.19. 09:56:23

@rdos: a kivégzettekkel mindig megfizettették az "eljárási költségeket", a módszer viszont változatos, az aradiak teljes vagyonát elkobozták, az ötvenhatosok családtagjaik is kaptak fizetési felszólítást az eljárási költségekkel, a mai világban, ahol kevés állam engedi a halálbüntetést, egészen különleges a kínai gyakorlat, ahol még a gépkarabély lőszerét is kifizettetik az örökösökkel. Elegáns megoldás.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2012.05.19. 10:19:43

Kedves @Titus Pullo Urbino: !

Kicsit hosszú lesz, és részben Off.

Nem kissé faragatlan módon, nem mondtam de természetesen a posztod remek lett. Pont ezért szeretem én is lemilt, konteót (blogrepublikot), katpolt, törit, ténytárt, ... mert több, jobb és még szórakoztatóbb, könnyedebb nyelveztű is mint a "fősodrat". Ezért van az, hogy jóformán többet olvasom a színvonalas blogokat mint az e-sajtót. És ha támad gondolatom (itt gyakrabban mint e-sajtótól), akkor kommentelem is.

Tanítotok, olyan ismereteket, összefüggéseket közöltök, ami miért miért nem, a fősodratú medejából rendre kimarad. Vagy ha szóba kerül is, legott "lekonteózzák" a jó sajtómunkások.

Már most amikor magyar kormányprogram, akarom mondani kormány PRopaganda szintjére kerül az összeesküvés elmélet, a "tudjukkik",

index.hu/video/2012/02/13/omladoznak_az_ultraliberalis_bastyak/

amikor látjuk hogy hullik szét szűkebb-tágabb, civilizáltnak óhajtott világunk, csak elgondolkodunk azon, mi történik valójában?

Amikor a történelmet újra és újra átírják, amikor azt látom pl. Davosban hogy a nagy-, közép- és alacsony hatalmak, a pénzvilág képviselői egymással jobb viszonyt ápolnak mint saját népükkel, akkor az eligazodásban pont a színvonalas blogok adják a legnagyobb segítséget.

Amikor a "New World Order" fel-fel sejlik a jelen történései mögött is, nem mint jövő, hanem mint jelen, akkor csak megkérdezném a népeket, ki rendelte (order) meg ezt a rendet (Order)? Mert szerintem az egyszerű népek többsége nem.

Jelen poszt arra az első orosz intervencióra, annak hátterére hívja fel a figyelmet, ami meggyőződésem szerint napjainkig is hat (a 2. volt a kanbéláék puccsa 1919-ben, a 3. volt a "felszabadításunk", 1944-1990? között). Érdemes az oroszokra napjainkban is figyelni, az oroszok, ugyanis figyelnek ránk:

hungarian.ruvr.ru/

Mit figyelnek! Tájékoztatnak minket, egyben a komenyista - bolsevista múltat? relativizáló országpropagandát folytatnak.

Egy példa. "gulag" karakter sorozat fenti linken kizárólag Szolzsenyicin regénye kapcsán ad találatot, leszámítva ezt az egyet:

hungarian.ruvr.ru/2009/10/30/2149201.html

Szép szavak, és semmi több. Pedig egyetlen térkép beszédesebb.

www.memo.ru/history/NKVD/GULAG/maps/ussri.htm

Titus Pullo Urbino 2012.05.19. 10:46:34

@rdos: na, írhatom újra, eltűnt a kommentem. Szóval öt intervenció volt már ezidáig, 56. volt a negyedik és az ötödik a gázvezeték. Ugye hazánk 93 ekm2 területéből 40 ekm2 alatt van gáz, csakhát a koncesszió soktízévre föld alatt hagyja azt. A meglepetés: a koncessziós jog gyakorlói a külföldi olajtársaságok, Shell, Agip, stb. Frankó, mi?

Az oroszoktól meg félni illik, elég rusztikus nép, de ha belső baja van a társadalomnak, nálunk is megremeg a föld. Közel vannak, ráadásul erősen az érdekszférájába tartozunk. Én kettő jelentős veszélyt látok itthon, az egyik a cigányság következő 10 éve, merre halad, tanul, dolgozik-e? A másik meg a vergődő Ájrópa széthullása esetén várható orosz nyomulás. Itt meg csak a lengyelekre és a 3 balti államra támaszkodhatunk, a többiek ellenségesek velünk szemben, szerbek, horvátok, csehek, szlovákok, románok, érted, ugye?
Ez az 5 ország szívta a legtöbbet a történelem zivatarai alatt az oroszoktól, talán egybetart minket a ruszfóbia.

+ 1 kérdés: szerinted a Baltikumban miért nem voltak gulágok? Ellenséges nép, vagy a nagy népsűrűség? Mindkettő? Harmadik ok? Szerinted?

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2012.05.19. 11:30:44

Hú! Ez egyszerre ment. @Titus Pullo Urbino:

"a gépkarabély lőszerét is kifizettetik"

Nagyon durva.

1956-ot valóban kifelejtettem. Az ötödik vagyis "gáz-intervenció" találó. Mondtad:

"A meglepetés: a koncessziós jog gyakorlói a külföldi olajtársaságok, Shell, Agip, stb. Frankó, mi?"

Számomra annyira nem meglepetés. Két okból.

1./ Ha olajról, gázról van szó, a szojvet és kapitalista multik (Szurgut, Gazprom, Shell, Bp, Standard Oil, ..) kartelleztek. Összejátszottak, illetve teszik a mai napig. Egyetlen könnyen ellenőrizhető példa. HUF-USD árfolyam és a kőolaj $-ban mért ára szinte pontosan inverzben mozog. A lényeg, az olajos cég dollárban számított bevétele fix legyen!

2./ Egy csapat ez (USA SzU, újabban Oroszország). A hidegháború megnevezés helyett szerintem találóbb lenne az idegháború. Amíg az amik és az oroszok (helyesbítek, szojvetek) 1945-től csináltak az valójában terelés lehetett, míg egymással ideológiai alapon "bírkóztak" egyesült erővel, de jórészt orosz fegyverekkel lebontották a korábbi gyarmattartó hatalmak gyarmatbirodalmait. Hogy közben millió számra haltak a népek, az járulékos veszteség volt csupán. Nem magamtól vagyok ennyire okos, tegnapi, 2012.05.18. 16:27:07-i egyetlen linkem (Hernádi Tibor, a 2. vh. története) teljes szövegének az elolvasása után látom a világot kissé másképpen. Nem biztos hogy igaza van a történésznek, de sok furcsa történelmi esemény olvasatában értelmet nyer.

Mondtad:
"Az oroszoktól meg félni illik, elég rusztikus nép, de ha belső baja van a társadalomnak, nálunk is megremeg a föld. Közel vannak, ráadásul erősen az érdekszférájába tartozunk."

Igen, szerintem is illedelmesnek kellene lennünk. Annyi azért történhetett, hogy az amik a jaltai 50-50% -ot betartatják az oroszokkal 1990 után (igaz, nem a britek kapták az 50%-ot, de ez már legyen az ő bajuk :-). Így lett nálunk mekdönci, HBO, PR, bank hátán bank, 1987-től társasági törvény, banktörvény, ... és földgáz koncesszió amerikai érdekből. Ami igazán elgondolkodtató, az amik a titkos szövetségesük (oroszok) érdekében nem termelik ki a makói mélyszinti földgázt.

Lengyel-balti szövetségben igazad lehet. Arra azért románok is kezdenek rájönni, az igazi ellenfelük Oroszország (Moldova- Transznyisztria orosz befolyásoltsága). A szerbek meg éppen most érték meg a saját trianonjukat (az azt megelőző balkáni háborúkba a szerbek szerintem nem mertek volna belevágni, ha az oroszok nem biztatták volna őket a háttérből). Csak hát ahogy nálunk is az "internacionalista", ma globalista fősodrat a PC, úgy náluk is. Azaz a valódi, egyenkénti nemzeti érdek a széttöredezett kelet-közép európai kis népek valódi összefogásában rejlik.

Az "isztánokat" leszámítva a szojvet birodalom utódállamaiban éppen az orosz, ukrán és magyar társadalom a legbetegebb. Az eftársak utódai maguk, országuk alatt vágják a fát. Belülről rohasztják szét, azzal hogy a pártállami (sátáni módon embertelen) struktúrákat tovább üzemeltetik, esetleg még fokozva is, miközben nemzeti és nacionalista szólamokat hangoztatnak. Születésszám, depresszió, alkohol, deviancia, öngyilkosság statisztikák mutatják ezeknek az országoknak a gyengülését.

Jól látod, az oroszok lazán nyomulnának, kérdés a társadalmuk vevő lesz-e rá? A cári, majd egy darabig a szojvet idők katonája nagyon motivált volt, jól képzett volt, és nagyon nacionalista. Ahogy a szojvetek a kozákokat kiirtották, úgy az orosz katonának is kezdhet hócipője tele lenni a létező "rogyiná"-zással. Az orosz oligarchák is milliárdosok, de ők dollárban. Mieink csak Ft-ban, igaz gyúrnak a hátrány behozására :-(.

Baltikum gulág mentessége? Túl enyhe tél? Nem tudom.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2012.05.19. 12:08:34

olaj - HUF - USD

stooq.com/q/?s=eurhuf&d=20120518&c=5d&t=l&a=lg&b=0&r=cl.f

"Cigány kérdés" kimaradt. Számomra elég árulkodó, hogy a 2011. évi, a teljes népességre kiterjedő népszámlálás adatai még nem készültek el, illetve nem publikusak.

2000-ben a cigány etnikumhoz tartozók vagy magukat cigány anyanyelvűnek vallók száma iq-ból volt szűk 200 ezer fő.

Már most ha azt kérdeztem KSH-tól, hányan laknak víz, szennyvíz, villany vezeték nélküli lakásban kaptam 650-700 ezer főt.

Ha azt kérdeztem KSH-tól, hogy hányan élnek 6-7 vagy több gyermekes családban, kaptam sacc. ugyanennyit.

A 3 kérdés közötti aránytalanság szembetűnő. Magyarázata egyszerű. A kérdező biztos azt a népet, anyanyelvet köteles beírni, amit a kérdezett mond. Hiába látja hogy mondjuk Lakatos Ramóna cigány, nem írhatja be.

Ha egy probléma méretét nem ismerem, akkor a problémát sem ismerem. Nem ismert probléma megoldása pedig lehetetlen. A cigány kérdést ezért addig nem is lehet megoldani, amíg fősodratú medejánk, politikumunk asszisztál a struccpolitikához.

Ez a politikai korrektség (PC) álcája mögé bújó mentalitás az igazi bajunk. Ha pl. a cigányság, a szegénység, családi erőszak, deviancia, a népegészség, éhezés problémáját meg akarjuk oldani, a kérdező biztosnak egy csomó nem kérdezett, hanem tapasztalt paramétert is rá kellene írnia a kérdőívre!

Minorkavidor 2012.05.19. 20:14:26

@Titus Pullo Urbino:

Milliteraturával folytatott vitádban neki van igaza, Oroszország utolsóként 1897-ben tért át az aranyalapra. Először a brittek tértek át: még 1774-ben, amit 1816 és 1821 között egy sor törvénnyel megerősítettek.
Az, hogy 1849-ben vertek aranyrubelt is az valszeg párhuzamos valutarendszer működésére utal, mint ahogy a Monarchiában is ez volt a helyzet 1892-ig, amikoris az OMM is áttért az aranyalapra.
Ez a Monarchiában úgy alakult ki, hogy az 1816 óta működő Österrechische Nationalbank (1878-ban szervezik át dualista alapon is így lesz belőle Osztrák-Magyarbank) bankjegyeit még konvertálták 8átváltották) az ún konvenciós "pengő ezüstforintra", de a 48-49-ben viselt háborúk annyira megemelték az államadósságot, hogy az átváltást megszüntették. Majd 1857-ben bocsájtják az osztrák értékű ezüstforintot, mely 11 1/9 gramm tiszta ezüstöt tartalmaz, így 100 konvencionális forintért 105 új forintot adtak. Azonban a bankjegyfedezet megterentésének kisérletét (ez a forgalomban lévő papírpénz mennyiségének a csökkentésével járt volna) az 1859. és 1866.évi háborúk elfújták. Így újra nagy mennyiségű fedezetlen papírpénz került forgalomba. Ez elősegítette a kettős valutarendszer létrejöttét. Ez azt jelenti, hogy az osztrák forint értékű bankjegyek és változó árfolyamú ezüstérmék egymásmellett forogtak törvényes valutakénr. Eleinte az ezüstpénz többet ért névértékénél, pl. 1861-ben 41 % volt az ezüst felára azaz ázsiója. De az 1870-es években az országok sorra tértek át az aranystandardra, így az ezüst kínálata csökkent, megtört. 1878-tóldiszázsióról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a pénz belértéke csökkent a névérték alá. kKözvetlenül az aranyalapra történő váltás elótt 11 1/9 gramm ezüst márcsak 83 osztrák kajcárt ért.

A cári intervencióhoz. Az oroszokat nem az Udvar hívta be először, márcsak nagyhatalmi presztízs okokból sem! Az oroszok behívását először 1848. december 28-án (!) tárgyalták Nagyszebenben! Itt Saguna orthodox püspök érvelt az orosz beavatkozás mellett, amit a szász ispán Salmen is támogatott. Ezzel Puchner is egyetértett. Ezután- már 49 januárját írjuk- az osztrák vezér hadipénztárát és irattárát a havaselvei cári csapatok védelmére bízta. A kérést annak rendjemódja szerint felterjesztették bécsbe, de akkor még Schwarzi külügyért érthető módon nem támogatta. Csakhogy Bem sorozatban elkalapálta az osztrák tábornokot, így Puchner ismételten Lüdershez fordult. De ezt tették száz vmint a Román Nemzeti Komité vezetői is. A közös küldöttség január közepén érkezett az orosz tábornokhoz Bukerestbe.Ekkor Lüders még felsőbb engedély hiányára hivatkozva elutasította kérésüket, de nem sokkal később már az is megjött. ami úgy szólt, hogyha hivatalos felkérést kap, akkor mehet. Pucner megadta. Január 27-én már arról értesítette Puchnert, hogy elindult.

vizipipa 2012.05.20. 00:20:36

@rdos:
A 2011-es népszámlálási adatok feldolgozása folyik. A feldolgozás várhatóan ez év októberében fejeződik be.
Értsd: októberre kapja meg a KSH a feldolgozási eredmények egészét, ekkor jönnek ők, dolgozhatnak immár a teljes adatbázison.

Titus Pullo Urbino 2012.05.20. 06:43:21

@rdos: ismerjük a cigányság lélekszámát és a mutatóikat is +-10 % tűréssel. Csak mindenki kussol a tényekről és a tervekről is. Balog miniszternek adott a feladat, hajrá! Ezt a terhelést nem viselheti sokáig a költségvetés, dehogy a költségvetés, az adófizetők. Az orosz dolgokat jól látod, nagyon képben vagy, csak annyit tennék hozzá, hogy Románia keményen folytatja a kétkulacsos politikáját Oroszország mellett és ellene is, taktikáznak, cseleznek, ez az ő műfajuk. Sok csavar után lett a XVII-XIX. században egy szláv eredetű, ciril írást használó ortodox vallású népből "latin" nép, megtalálták az öntudatukat és elhagyták a szláv rokonságot. Amit zajosan követelnek a moldovai és a szerbiai (bánáti) románságban, arról hallani sem akarnak az erdélyi magyarok esetén. Mindegy, ez most off téma, nem ide való. Másik fixa ideám, hogy Szerbiát kellett volna támogatni Horvátország helyett, tudom, nem volt más út, csak az a bibi, hogy 300.000 délvidéki magyar él Szerbiában, akik közül 18-50 évesig mindenkit behívtak katonának, a "Vajdasági Hadsereg" zöme magyarokból állt. Ha behívják és harcol, haszon szerb részről, ha meghal, mégjobb, de a legjobb, ha dezertál és családostul áttelepül magyarba. De ez is off.

@Minorkavidor: arany ügyben igazatok van. A behívásról meg annyit, hogy többször írtam a cikkben, hogy a "nyári" intervenciót beszéljük most ki. Már az első mondatban is benne van, de amit írtál az minden szempontból helyes és igaz.

@vizipipa: a népszámlálási adatok vizsgálata külön tudomány, stat. tanárom, Koós Szabolcs pár alkalommal lejátszotta, hogyan lehet témakörönként fix adatokat egymással ellentétes eredményre jutó következtetésekre futtatni. Valszeg most is ez lesz, hosszas magyarázatok fogják követni a számadatokat. Egyébként meg a "kiacigány?" rovat alapvetően hibás, ez nem objekt szám, mint ahogyan hány GW villamos energiát használ a lakosság, erre nincsenek objektív mérők. Ezek a kapott adatok, végeredmények arra lesznek jók, hogy majd elemezzék őket hosszasan. Amikor Jézus született, népszámlálás volt a Római Birodalomban, célja az volt, hogy mennyi adófizető van és milyen új adók, adóalany bővítés, ilyen stratégiai célokat kellett a számításokkal alátámasztani. Neve: József, foglalkozása: ács, családi állapota, gyermeke, stb. Aztán adóalanyi nyilvántartásba vették, kalkuláltak vele. Most sem más a fő cél. 90 % adófizető az előzőhöz képest, a passzívak száma 44 %-kal nőtt, mi legyen most? Fejvakarás. Új adók, nemzetközi hitel, vagy segélyezés megvonása? Egyébként kicsit cinikus véleményem ellenére nagyon fontos és hasznos tudománynak tartom a statisztikát, főleg az újkorit, a francia és a Habsburg eredményeket. De ez is off téma.

iovianus 2012.05.20. 13:19:18

Az adatokból nekem a következő világlik:

Az orosz intervenció előtt a szembenálló felek számaránya 1:1-hez, amit mi elég jól kezeltünk, sikereket arattunk.
Azután ez 2:1-re nőtt. Tudom, nem kevés, meg friss, jól felszerelt csapatok jöttek segíteni ellenünk.
De azért láttunk már olyat a történelemben, hogy kétszeres túlerő ellen győzni lehetett, nem? Pláne hazai vizeken, meg az ellenfél számára bizonytalan, lázongó hátországgal?
Ezek az adatok engem inkább összezavartak...

Az angolok meg jól tették, a helyükben mi is ezt tettük volna. Nekünk vmi mással -pl egy francia vagy spanyol egyezséggel kellett volna kijátszani őket.

Titus Pullo Urbino 2012.05.20. 15:14:48

@iovianus: francia? ugyan? sosem segítettek. Spanyol? nem is értem. Talán a lengyel, oláh egyezség lett volna reális, a lengyelek itt voltak (de a galíciai cári tartalék pont a hágóknál reteszelte el az utat), az oláh egyezséget meggátolta Abrudbánya és az osztrák - orosz ügynökök. Az angolok meg mit tettek jól? nem értem.

iovianus 2012.05.20. 18:33:54

@Titus Pullo Urbino: Az angolok érdekük szerint cselekedtek-kárunkra. Ezen kár bajlódni, a háborút mindig finanszírozza vki. Ha nem ők, más fizetett volna.

Az oroszokkal számuk vagy felszereltségük, vagy taktikai helyzetük miatt nem vettük fel a harcot?

Titus Pullo Urbino 2012.05.20. 20:11:09

@iovianus: felvettük a harcot, még 4-1 vagy több arányú túlerő esetén is. A segesvári csatában délelőtt a cári csapatok azzal töltötték az időt, hogy megkeressék, merre van a honvédsereg, több órán keresztül nem hitték el, hogy Bem ilyen kevés csapattal kiáll ekkora túlerő ellen, ekkora merészséget nem feltételeztek. Pedig de. Erdélyben a fegyverletételig ment a bújócska, Bem zseniálisan akadályozta meg a cári és az osztrák haderő kitörését az Alföldre. Igaz ugyan, hogy az utolsó időszakban minden ütközet elveszett, de aránytalanul kevés áldozat árán nagy taktikai sikert arattak. A váci, debreceni, temesvári, egyéb csatákban felvettük a túlerő elleni harcot, védekeztünk, Görgey is bújócskázott az oroszokkal, kezdetben sikerrel, aztán felmorzsolódott a honvédsereg. Az oroszok száma túlerőt eredményezett, modern hadsereg volt, láthatod fent (hadtesti megosztás), elég jó műszaki felszereltséggel, jó vezetéssel. Haynau és Paszkevics jól együttműködtek, érdekes olvasmány a levelezésük, ha valakinek van hozzá ideje és gyomra, ajánlom. Amikor azt írtam, hogy "bevégeztetett", arra utaltam, hogy elbillent a mérleg, de még nem volt veszve minden. Bem és Görgey jól teljesített, Kossuth viszont pozícióban hagyta Dembinskit, aki a szőregi válságot okozta és demoralizálta a sereget. Külsőleg gyűrűben voltunk, a lengyeleket a galíciai cári tartalék elszigetelte hermetikusan, minden hágót lezártak, nem volt remény egy galíciai áttörésre, bár tervben volt. A kérdésed közül (szám, felszereltség, taktika) egyértelműen a szám a lényeges, a többivel nagyjából egálban voltunk. Nagy általánosságban így utólag, összegezve: a honvéd gyalogság egyenértékű volt a cári gyalogsággal, az osztráknál talán jobb, a huszárság jobb volt az osztrák lovasságnál, talán még a cárinál is (turai összecsapás, ahol Dessewffy lemosta a pályáról a cári lovasalakulatokat), a tüzérségünk viszont sokkal kezdetlegesebb állapotban volt, mint a cári, ami a legfelsőbb kategória volt, mennyiségben és minőségben is. A végső vereségnek nagyon sok belpolitikai és külpolitikai összetevője volt, nagy szerepet játszott a cári túlerő, de ezen kívül volt még sok oka (nki elszigetelség, forrongó nemzetiségek, gazdasági bajok, Kossuth tétovasága, rossz döntései, az országgyűlés hibás döntései, és a katonai vezetésben lévő ellentétek, viszálykodások, tehetségtelenségek). Ezt még csak alapelvekben is összefoglalni több oldalas írás lenne. Maradva a témánál, a betörő nagyszámú cári csapattal felvettük a harcot, nem volt eleve reménytelen a helyzet, számos sikert el is ért a honvédsereg, de hónapokon keresztül ilyen túlerővel szemben felmorzsolódtunk katonailag.

butyko 2012.05.22. 12:27:53

Részletek egy el nem készült lemil-blog írásból: "Magyar orvostörténet-írások több helyen megemlítik,hogy a cári seregek több embert veszítettek el kolerában,mint harccselekményekben.

Paszkevics herceg megpróbált felkészülni a várható járvány megfékezésére.A hadműveletekben részt vevő seregek orvosfőnökévé Roman Sz.Csetirkin ezredest,főtörzsorvost nevezte ki.Csetirkin Európa-színtű! szakértője volt a járványos megbetegedéseknek,több nemzetközileg ismert és elismert tanulmányt írt a koleráról.

Rendelkezésére állt 91 tábori kórház,teljes felszereléssel,150 katonaorvos,200 sebész,800 beteghordó és ápoló,600 betegszállító szekér.

1849ben már a Felvidéken jelentkeztek az első megbetegedések,a járvány gyorsan terjedt.Nagyszombaton már kolerakórházat kellett berendezni,1849 junius 28.ai adat szerint 6662 kolerás betegről jelentenek.Ezekből 1345 katona,köztük 80 tiszt elhalálozik.Átlagosan napi 60 katona betegszik meg,csak a Felvidéken 20 kolerakórház kerül berendezésre.A Tisza vidékén további 40 kolerakórház!Összesen kb.4000 ágy !

Július végére az orosz legénységi állomány 25%! kolerás,a halálozás közel 20ezres nagyságrendű.

Harctéri sebesülés 8114 katona ebből 956 elhunyt.

A Tisza vidékén 1849 júliusában lassítani kellett a dél felé irányuló előrenyomulás ütemét.

A kolerát a cári sereg hozta magával,oda Indiából terjedt át az ún. ázsiai kolera.A katonák megfertőzék a magyar vidéki lakosságot,hadifoglyokat,illetve az orosz hadifoglyok a fogvatartóikat.Az egész országban elterjedt,Kolera tábornok is pusztította a magyar seregeket,a hátországot.

Általános megállapítás,hogy a fegyverletétel után a kolera kényszerítette sürgős távozásra a cári sereget.

butyko 2012.05.22. 12:29:24

Az orosz sereg 25%os kolera okozta vesztesége óriási a magyar sereg 3 %os hasonló adatához képest. A körbekakilt haditábor ma is jelentős veszélyforrás lehet!

Az tény,hogy kerülgették egymást az oroszok és a magyarok,de tudod-e,hogy a dicsőséges honvédsereg kórházban fekvő beteg katonái kb 2/3 része nemibetegség(bujakór nevű szifilisz) miatt ápoltattak? A harctéri sérülések miatt a fennmaradó 1/3 részben újabb 1/3-ban voltak ápolás alatt.

Fennmaradtak jegyzőkönyvek,iratok:A fehértemplomi csatában 6000 honvéd közül csak 19! sebesült ,Pákozdnál 21ezer honvédból 37 !,Schwehatnál kb.1000 sérült,Szeghalomnál 231 . Nyilván a halottak vagy a szállítás közben elhunytak más statisztikában szerepelnek.

1849 januárban a körmöcbányai kórházban 40 sebesült,5 tüdőlob,14 pleuralob,3 csúz, 12 csorvaláz,5 orbánc,3,hagymáz, 23 lábfagy,28 bujasenyv,2 körömdaganattal áplt feküdt.135ből 40...

Egy másik(azonosíthatatlan) 4500fős hadosztály beteglétszáma: 33 fagyás,2 orbánc,34 fekély,2 sérv,4 rüh,28 bujasenyv,62 tüdőhurut,2 tüdőlob,3 tüdővész,27 váltóláz,3 köszvény,16 pleuralob,2 májlob,33 csorvás láz, 22 csúz,12 hasmenés és csak 2 tört seb,5 vágott seb,14 zúzott seb! 306 ból talán 21 !!!

Zárszóul csak annyit: mint írtam,az oroszok alaposan felkészültek a kolera elleni védelemre.Ennek ellenére az a bizonyos 25% rengeteg! A fertőző betegségeknek nem lehet parancsot adni,hogy múljon el,nem indíthatsz szuronyrohamot,vagy később géppuskatüzet ellene. A fertőzés nem válogat,egy mozgásban lévő sereg nem higiénikus,Kolera tábornok úr akkoriban legyőzhetetlen volt. Ma is veszélyes lenne,tömeges méretekben...

Katonáéknál nagyon súlyos büntetés a "tizedelés".Gondoljunk bele,itt minden 4. orosz saját híg ürülékében és hányásában feküdve kínjaitól és a kiszáradástól öntudatlanul ,nyomorultul pusztult el.

Jockey11 2012.05.22. 14:54:33

@butyko: És akkor obligát megjegyzés: háború+járvány, lásd. még a Nagy Háború és a spanyolnátha történetét

Jockey11 2012.05.22. 14:57:33

@butyko: És még gonosz-számonkérő megjegyzés: miért nem lett lemil-cikk a részletekből?

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2012.05.23. 07:27:07

@Jockey11: Én tervezetek egy katonaorvosos posztot vagy sorozatot. A biofegyverek kapcsán kicsit szétnéztem ezen a területen is, első sorban történelmileg. Érdekes téma, kevésbé is ismert, szóval egyszer majd sort kerítek még rá.
Kivéve, ha valaki beelőz.

Titus Pullo Urbino 2012.05.23. 16:18:18

@Papírzsepi: @Jockey11: @butyko: Butyko harcostársat kapacitálom már jó ideje, hogy írjon ide 48-as orvosi témában. Remélem mihamarabb cikk lesz belőle.

hazitroll 2012.05.25. 11:21:31

Először is remek írás, csak későn sikerült elolvasnom.
Másodszor is, Butyko megírhatná a megemlített alkotását, mert igény az vóna rá! Harmadrészt egy kérdés @butyko: azok alapján amit írsz, ha nagyon leegyszerűsítem a dolgot, esetleg plusz egy fél év sikeres halogató csatározással lehetséges, hogy az oroszok szimplán a kolera miatt felmorzsolódtak volna?

hazitroll 2012.05.25. 11:22:31

@Papírzsepi: Én (harctéri) sebészrobotosat, de még el sem kezdtem, csak fejben van.

Titus Pullo Urbino 2012.05.30. 09:57:54

@butyko: és azt sem szabad elfelejteni, hogy a keleti, moldvai és galíciai táborozás (betörés előtti összevonás) is súlyos veszélyforrás volt, egyesek szerint már a kinti táborokból betegen jöttek be a katonák, nem az itteni 3 hónap alatt betegedtek meg kolerában. Mennyi a lappangási idő? És marad a főkérdés: miért nem írsz erről egy cikket?

@hazitroll: maga meg miért nem kezdi már el a robotos cikket? Ejnye!

hazitroll 2012.05.30. 17:35:53

@Titus Pullo Urbino: Mert nősülésre adtam a fejem :)

Titus Pullo Urbino 2012.05.31. 08:15:03

@hazitroll: az szép, gratulálok! Remélem Zsu a kiválasztott. Ne legyen túl forrón tálalva éjfélkor a töltött káposzta, mert úgy nem szeretem :-)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2012.05.31. 11:15:13

@hazitroll: Gratulálok. Sokba lesz ez még neked, nekem elhiheted... de megéri.

hazitroll 2012.05.31. 11:20:48

@Titus Pullo Urbino: Természetesen Zsuzsitroll a kiválasztott! Köszönjük a gratulációkat!

butyko 2012.05.31. 23:37:56

@hazitroll: Szia! Mindenekelőtt hadd gratuláljak a házasságotokhoz,sok boldogságot és bőséges gyermekáldást kívánok nektek.Számomra sohasem volt kérdéses az arád személye,hiszen egy másik,korábbi írásomban már leírtam az Ő definícióját:" Zsuzsi,úgy is ,mint leendő Házitrollné"...:)

Szóval a halogató taktika. Sajnos nem.Egyrészt az akkori orosz csapatok 75%a még mindig abszolút túlerőt jelentett,másrészt készenlétben állt egy jelentős tartalék Bukovinában és Galíciában. Sem Miklós cár,sem Paszkevics herceg nem vette félvállról a dolgot,a teljes orosz gőzhengert zúdították Magyarországra. A féléves halogatás sem jó,nem volt már hová bújni,elfogytak a saját területek.

butyko 2012.06.01. 00:18:34

@Titus Pullo Urbino: Nos, igen. A kolerát a cár levelezésében is megtaláljuk. Érdemes figyelni a dátumokat. Ezeket a leveleket Miklós cár írta Ivan Fjodorovics Paszkevics-Erivanszkíj grófnak és varsói hercegnek:

1848. június 7. (= június 19.!!!)
"Annak örülök a legjobban,hogy tökéletesen fel tudjuk készíteni hadseregünket; sajnálatos, hogy olyan nagy a betegek száma, félek, hogy hamarosan jelentkezik a kolera, hisz már itt van a kapunk előtt, Novaja Ladogában. A 7. könnyűlovas hadosztály nyomában is ott jár, megállítani nem lehet, de talán egy időre el lehet kerülni."

1848. június 10.
"Két nappal azelőtt itt is jelentkezett a kolera. Legyen meg az Isten akarata; nem ijedek meg, mindent megteszünk a járvány ellen. Félek, hogy a hadsereget is megtámadja; Moszkvában naponta 250-en betegedtek meg, és mintegy 90-en haláloztak el."

1848. június 21.
"Nálunk meg más baj van: dühöng a kolera; naponta mintegy 800 ember betegszik- és kb. 500 hal meg. Szedi áldozatait a csapatoknál is, hiába vonultak táborokba."

1848. június 29.
"Itt dühöng a kolera, napi megbetegedések száma 1062-re, a halottak száma 680-ra emelkedett! Csapatainkat a városban fokozottabban, a táborokban kevésbé támadta meg. Nagyon félek, hogy a hadseregben is egyre több lesz a beteg, kérve kérlek, vigyázz magadra amennyire csak lehet."

1848. július 5.
"Katonai szempontból itt, a kolerát leszámítva, nagyszerűen mennek a dolgok. A kolera is alábbhagyott, olyannyira, hogy a megbetegedések száma a napi 1086 után tegnap 326-ra csökkent, a halálozások száma 553-ról 227-re. A Krasznoje Szelóban levő csapatok ujjonganak a boldogságtól, náluk, úgy látszik, vége van már a járványnak, a városban lévő szegény gránátosok viszont a 600 betegből több mint 200-at elveszítettek. Rettegek, hogy Varsót és hadseregünk főhadiszállását is eléri a vész; Isten irgalmazzon!"

1848. július 11.
"A kolera itt, Istennek hála, csendesedik, viszont mindenfelé elterjedt, szörnyű."

1848. július 20.
"Oroszországban alig van már olyan hely, ahová ne tört volna be (a kolera), legerősebben a Don-vidéken és Orenburgban dühöng. Radetzky győzelmének örülök..."

1848. augusztus 2.
"Engedélyezem továbbá, hogy amíg a kolera tart, hetente ne kettő, hanem négy alkalommal adjanak az embereknek pálinka porciót, naponta fél kupicát, vasárnap pedig egy egészet."

1848. augusztus 17.
"Amint a IV. hadtest jelentéséből tudom, ott ugyancsak nagy pusztítást végzett (a kolera), és mi lesz a többiben?"

1849. június 22.
"Egyedül a kolera borzaszt el; azt hiszem minél előbb elhagyod a Tiszát, annál gyorsabban megszabadulsz tőle; Jellacicnál, aki már Szegeden van, dühöng a járvány."

1849. július 3.
"Nagyon elkeserít, hogy még mindig olyan kegyetlenül dühöng a kolera, de remélem, hogy a hadsereg mozdulataival járó hely- és levegőváltozás eredményeként csökken a járvány gyilkos ereje..."

1849. július 16.
"A Görgey-hadsereg leverése után nem kell, sőt nem is illik, hogy Te és az egész hadsereg Magyarországon maradjatok, és egyáltalán nem akarom, hogy csapataink túlmenjenek Nagyváradon. Nem akarom több katonámat betegségben elveszíteni."

1849. július 31.
"A kolera egyre inkább terjed, hiába teszünk meg ellene mindent."

1849. november 20.
"A tífusz és kolera járvány miatt aggódom, mit csináljunk, hogy ezúttal nem legyen annyi az áldozat? Írd meg, hogy a külföldön maradt betegek közül hányan tértek vissza; sokan vannak-e még kint?"

butyko 2012.06.01. 00:37:39

@Titus Pullo Urbino: A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség. Elsősorban széklettel, hányadékkal és szennyvízzel, illetve az ezekkel érintkező nyers élelmiszerek révén terjed. Akár egy jégkocka, egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Kiindulópontjai általában a meleg, szervesanyagban gazdag tengerparti folyótorkolatok, innen terjed szét a betegség. Két fajtáját különböztetjük meg: az európai (cholera nostras) és az ázsiai (cholera asiatica) kolerát. Az európai kolera az ázsiaival ellentétben nem egész évben, csak a nyár második felében észlelhető.

A betegség súlyos hasmenéssel és hányással jár, gyors kiszáradáshoz vezet. Számos más trópusi betegséggel összetéveszthető. A kiszáradás veszélye csökkenthető különböző szőlőcukrokat, sókat tartalmazó oldat itatásával. A betegség gyorsan legyengíti az embereket de megfelelő táplálkozással megelőzhető. Főként a fejlődő országok nyomortelepeit érinti, ahol nem megfelelőek a táplálkozási és tisztálkodási körülmények. Európában az 1830-as évek első felében jelent meg. A kolera kórokozóját Robert Koch ismerte fel 1884-ben. A baktérium főleg a belekben található. A későbbi hasmenések tiszta tenyészetként tartalmazzák, míg az első székletben másféle baktériumokkal vegyesen található.

A kórokozó gyengén ellenálló: kiszáradás, illetve enyhén savas folyadék elpusztítja. Az egészséges emberek a fertőzött területen sem szoktak fertőzést kapni a gyomor savas tartalma miatt. Más baktériumokkal társulva egészséges embereket is fertőz. A baktérium - mint más fertőző baktériumok - mérget termel, amelynek a szervezetben szintén van szerepe a kórfolyamat létrehozásában. A kolera nem terjed át emberről emberre közvetlenül, a betegeknek a széklete és hányadéka fertőző.

A szigorú karantén és a megfelelő tisztálkodás, táplálkozás megelőzi a betegség terjedését.

A fertőzés lappangási ideje néhány nap, de néha enyhe hasmenés képében hosszabb időre is elhúzódhat. Az egyes megbetegedések igen különböző hevességűek, hasmenéstől súlyos rohamig terjednek. A járvány közvetlenül kitörése után a leghevesebb. Az esetek többsége hasmenéssel kezdődik, a széklet bő, vizes, eleinte festett lúgos, majd később vízszerű, fehér pelyhekkel. A beteg legyengül, gyomrát üresnek érzi, ezután beállnak a gyötrő hányásingerek, majd a végtagokban görcsös izomösszehúzódások keletkeznek. A beteg nagy forróságot érez, testhőmérséklete kissé megemelkedik. A pulzus és a légzés szaporább, a beteg hangja gyenge, szemei beesnek, sötét gyűrűvel körülvettek. A betegség lefolyása 2-3 órától 1-2 napig is eltarthat. Súlyosbodás esetén a hasmenések és hányás ritkábbá válnak, de a beteg ereje még inkább csökken, bőre sápadt, testhőmérséklete csökken, kínjai még súlyosbodnak, nagy szomjúság gyötri, vizeletelválasztása szünetel, vére besűrűsödik, később még rosszabbra fordul állapota, a hasmenés és hányás megszűnik, öntudata zavarodik, pulzusa kimarad, s beáll a halál. A kezeletlen esetek 60%-a halállal végződik. A halál gyakran a fertőzéstől számított első napon bekövetkezik. A halálozási százalék az egyes járványok alatt különböző. A gyógyulás lassú, több hétig is eltarthat.

A betegség tüneti kezeléssel, tehát a nagy folyadékveszteség pótlásával, a beteg kiszáradásának megakadályozásával sikeresen gyógyítható. Wikipedia

Azért tartottam fontosnak ezt a W.cikket idemásolni,mert manapság - szerencsére - nekünk semmi fogalmunk sincsenek a különböző járványoknak.Az idevágó hollywoodi filmekből pedig egyáltlán nem tükröződik a valőság.

Kolera tábornok úr akkoriban veszélyesebb és pusztítóbb volt bármely hadseregnél és nem lehetett megállítani.

Egy kis rejtvény egy másik szép korszakunkból,az első megfejtő egy korsó sört nyer,beváltható a legközelebbi LEMIL bulin!

"- Hallod-e, jó ember, nem tartanád illendőnek, hogy levedd a kalapodat?

XXXX csak felpillantott:

- Nem tudom, kit tisztelhetek, de én most kegyelmednél is nagyobb úrral vagyok elfoglalva. - Azzal visszafordult és folytatta: - Ezután vegyetek mély lélegzetet, és a bal kezetekkel kenjétek ezt a nemes iszapot a jobb vállatokra!

XXXX őrmester megragadta a kitűnő alkalmat, hogy az ezredes kedvébe járjon. Harsányan XXXXra ordított:

- Hogy merted azt mondani, hogy az ezredes úrnál is nagyobb úrral vagy elfoglalva?! Ki van itt nagyobb úr az ezredes úrnál?!

A kapitány nyugodtan megfordult. Szemüvegén át XXXX báróra pillantott, és kinyilatkoztatásszerűen megszólalt:

- A betegség a tábornok uraknál és a királynál is nagyobb úr!

Az ezredes úgy vélte, hogy a furcsa ember szavaiban sok a bölcsesség. "

Titus Pullo Urbino 2012.06.01. 09:08:15

@butyko: Tenkes kapitánya, fürdőmester epizód. Könnyű volt, sajnos a gyerekeim szeretik. Én nem szeretem, vastag propaganda hazugság az egész történet, mint ahogy a kuruc kor is tele van kétségekkel és ferdítésekkel. Sört nem kérek, nem szeretem, inkább egy jó pohár bort. Köszi.

A koleráról: A XIX. században többen haltak meg kolerában, mint harcokban. És ami még érdekes, hogy ahol kolera megjelent, ott hónapokon, éveken belül pogromok kezdődtek, a zsidókat tartották több okból is felelősnek. A másik érdekessége, hogy Kossuth itt kezdte az első fontos közjogi ténykedését, kolera elleni megbízott lett Zemplénben. Nem volt túl sikeres ebben sem.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2012.06.05. 12:53:01

@butyko: @Titus Pullo Urbino: Na jó. megírom a cikket a háborúkat befolyásoló járványokról. Ebben ki kell térnem a 48-49-es második nagy kolerajárványra is. Ha az uraknak van kedve, ezt a részt (vagy bármelyiket) részletesebben is kifejthetik. Akár külön posztban is, de szívesen beteszem a saját irományomba is, a megfelelő forrásmegjelöléssel, persze (már eddig úgy másfél poszt hosszú az anyag, szóval határeset).

Titus Pullo Urbino 2012.06.06. 06:59:54

@Papírzsepi: nagyszerű, végre, nagyon várom! Nemcsak a kard és a szurony dönt el csatákat, hanem a kolera, az éhség és a fagy is, furcsa tényezője ez a csatatereknek. Hunyadi János halála is benne lesz?

Mr.Berc 2013.04.14. 17:20:49

Keresgéltem a neten, és rábukkantam erre. A lemilt ismerem, már rengeteg jó cikket is írtak. Jó ez is, de már szándékosan vagy véletlenül egy összeesküvés elmélet leleplezésére került sor(?). Nyilván van benne igazság, de most miért kell ezt megint így előadni hogy ellenünk összeesküdött a világ? Az Andics-féle angolok a magyar szab.harc ellen visszamászik a sírból és új formában nyomul. Persze végig jó források (Hermann)voltak leközölve (nem kell ide hivatkozás, de ilyenkor talán mégis kellene), de az jön le belőle hogy a "nagytőke" megint jól elverte a port Mo.-n (azok a bankok amelyeket a politikusok IRÁNYÍTANAK?). Ilyenről holott szó sem volt. Ha angol beavatkozást akartok látni 1848-ban,akkor inkább a Sonderbund-háborút, a Schleswig-Holstein vitát, és Palmerstonnak nézzetek utána. Ez a cikk egyszerűen csak bosszantó.Ahogy mások már korábban kifejtették röviden, az angol külpolitika egyébként saját érdekeik mentén alakult. És nem mertek az oroszokkal ujjat-húzni?-Krím (5 évre rá)

Titus Pullo Urbino 2013.04.17. 12:21:08

@Mr.Berc: köszönöm a véleményt, összeesküvés elmélet gyártásról szó sincs. Minden, amit írtam, tény, nem pedig fikció. Az meg, hogy "bosszantó a cikk", igen, az, bosszantó a valóság. Mégegyszer leírom: ami a cikkben szerepel, az mind tény, tény, tény. Teccikérteni? Nem elmélet, tény.

sorhajóhadnagy 2013.04.21. 15:14:22

Csak egy megjegyzés: Cseodajev tábornok nem azonos Puskin barátjával, a filozófus-író Csaadajevvel, minden kelet európai szamizdatszerzők és bloggerek egyik ősatyjával.