Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A párkányi kakasviadal és Esztergom felszabadítása

2012.08.16. 07:00 Titus Pullo Urbino

A korábbiakban kitárgyalt 1683-as bécsi ostrom sikertelensége meglepte a császárvárost leigázni kívánó oszmán sereget, a61-075.jpg háborúk történetében sokadszor vált a büszke ostromló sereg menekülő vert haddá. A szétszórás és a vereség teljesen váratlanul érte a nagyvezírt, a szervezetlen keleti irányú visszavonuláson kívül más út nem is állhatott előtte. Thököly, akit a vereség nem ért sokkoló meglepetésként, újra felvette a titkos kapcsolatot a lengyel királlyal, aki mindig fogadta a lázadók követségét, de ígéretet soha nem tett feléjük. Nem is volt rá szüksége, hogy a futó és csökkenő létszámú ellenséggel tárgyaljon, vagy engedményeket tegyen, ő volt helyzetben, minden körülmény őt erősítette. A keresztény hadak Lotharingiai Károly és Sobieski János vezetésével pénzzel, fegyverrel, lelkesedéssel felvértezve kezdték meg nyugatról Magyarország felszabadítását, menetből átkeltek a Vágon, az előlük futó ellenség pedig egyre jobban gyengült fegyverzetben, csapatlétszámban és hitben is. A császárváros felmentéséből kiindulhatott az a támadó hadjárat, amelyben résztvevő európai egyesült csapatok hetek alatt Érsekújvár és Esztergom alatt találták magukat. Érsekújvár hadászati szerepe eltörpült Esztergom mellett, ezért a lengyel király előbbi vár köré csupán

ostromgyűrűt vonatott,

az utóbbi erődöt viszont komolyan célbavette. De miért pont Párkány és Esztergom? A települések Anavum  és 112px-Párkány.svg.pngSolva néven a Római Birodalomban is jelentős szerepet játszottak, a limes védővonal részei voltak földsáncokkal, castrumokkal, tornyokkal és hadikikötővel felszerelve. Érdekesség, hogy Marcus Aurelius császár Kr.u. 170 környékén itt hadakozott a quádokkal, tábori ágyán heverve pedig itt diktálta az Elmélkedések című könyvét. „Írtam a quádok földjén, a Garam mentén”. Pár évszázaddal később a  szentföldi hadjáratára útra kelt német császár,  Barbarossa Frigyes is itt kelt át a Dunán, akkor még Párkány helyett Kakath (Kakas, Kokas) volt a magyar neve a településnek. A Garam befolyása a Dunába olyan homokpadokat hozott létre, amelyen könnyű volt tutajhidat verni, a középkori felvidéki utak itt vezettek át Buda felé, a hadikikötőről nem is beszélve, stratégiai pont tehát, akié Párkány, azé Esztergom és Buda is. Török fejjel gondolkozva Kakath jelentette a felvidéki betörés lehetőségét, ezért Dsigerdelen Parkannak, azaz „az ellenség májába ékelődő erőd”-nek nevezték az 1543-ban megszállt települést. Így lett Párkány az erőd neve, a büszke kakas meg csak a címerben maradt meg, utalva az Árpád-kori jellegre. Evlia Cselebi török utazó irodalmár (kém, felderítő, követ?) leírása szerint így mutatott Párkány: „A Duna folyó nyugati partján, Esztergom várával szemközt, Újvár várának földjén egy sík réten, négyszögletű, magas, erős palánk sövényű és tömésfal kerítésű vár. Három oldalon szárazföld és keleti oldalán a Duna van. Azonban három oldalán a földbe metszett széles és mély árka van...”

A török hídfőből

kiindulva sok rablóhadjárat indult északi területek felé, felszámolása mégis csak a török uralom 14655.1.jpghanyatlására sikerült véglegesen. Igaz ugyan, hogy voltak kiszorítási kísérletek, az elsőben 1544-ben Szalka mellett Balassa Menyhért és Nyári Ferenc egy sikeres rajtaütésben megsemmisített egy nagyobb kontyos csapatot, ezt Tinódi Lantos Sebestyén is megénekelte "az szalkai mezőn való viadalrúl" című művében. Az Úr 1581. évében Récz Pál érsekújvári főkapitány verte szét a törököt Párkánynál, erre válaszul 1590-ben a kontyosok Thurzó György csapatát tették ugyanitt a sírba. A 15 éves háború is nyomot hagyott, 1594-ben Esztergomot és Párkányt is ostrom alá vették  Pálffy Miklós és József főherceg hadvezetésével, Esztergomban halt hősi halált nagy költőnk, Balassi Bálint is, aki a rohamban török ágyúgolyótól sebesült meg, majd megoperált lábsebeiből kiinduló vérmérgezés miatt adta vissza lelkét teremtőjének. A következő év sikere sem tartott sokáig, Mansfeld Károly és Pálffy Miklós bevette mindkettő erődítményt, ámde 1605-ben, a 15 éves háború hajrájában Ali pasa visszafoglalta mindkettő várat. 1661-ben Forgách Ádám és gróf Montecuccoli császári főparancsnok vezette katonáit a várak ellen, de ostromra megfelelő tüzérség hiányában nem vállalkoztak a keresztény seregek, a balsikerű Forgách csapatot pedig fel is morzsolták az oszmánok. A fontos kikötő és szandzsák központ Esztergom és hídfője,

Párkány sorsa

mindig összefonódott, testvérvárak voltak, nem zajlott úgy le ostrom, hogy a másik erőd ne lett volna érintve. Itt még Zrínyi is forgatta kardját és pennáját, 1663. augusztus 31-én Párkánynál rajtaütött a janicsárokon, és teljesen szétverte a győztes újvári csatából hazatérő egységet. A városok erődjeit összekötő híd fontos szerepe kiviláglott a következő századokban is, Bottyán generális kurucai, Görgey huszárjai, Kun Béla vöröskatonái és a visszavonuló, hidat felrobbantó német utászok is megértették az átkelőpont fontosságát.

Visszatérve Sobieskihez,

a lengyel király gyors ütemben tolta könnyűlovasságát párkányi területre, ám világosan megértette a leckét Kara Musztafa is, aki a lengyelek gyors lovassági előrenyomulására válaszul megerősítette a párkányi sáncerődöt, a hadikikötőt és a flottát pedig Búbánatvölgy alá, Basaharc térségébe telepítette (mindkettő hely az első török betöréskor lefolytatott csatákról kapta nevét, Dobozi Mihály és hitvese tragédiája is Esztergom határában zajlott). A kiküldött felderítők és kémek jelentései alapján 1000 főnyi őrség tartózkodott a sáncok mögött, azonban az előző banlaky-big_hadtortpic_1703.jpgéjszakákon a tutajhídon csendben átkelve 8000 főnyire bővült a védősereg. Ők Kara Mohamed budai pasa átvezényelt csapatai voltak, jól felfegyverzett gyalogos katonák, számottevő várvédő tüzérség nélkül. A zavarodottnak hitt, de titokban szépen felsorakozó oszmán sereget október 7-én érte be az 5000 főnyi lengyel lovasság, majd menetből (gyalogsági és tüzérségi támogatás nélkül!) rajtaütött az erdős területen védekező török csapaton, akik fényesen kihasználták a kedvező dombos, erdős terepet. 5000 lovas legázolhat 8000 fős gyalogságot, ha sík terepen találja őket, ám az erdős terep a töröknek kedvez a magas és széles lengyel huszár ellen. A sastollas dísz, amely a gyors rohamoknál susogó hangjával rémítőleg hatott, most kifejezetten gátolta az erdei mozgást, gyakorlatilag az erdőbe szorult huszárokat a gyalogos törökök lerántották a lóról és megölték őket. 1500 (más források szerint 2000) lengyel huszár veszett oda az azóta ”Siralomvölgynek” nevezett párkányi erdőben. Ezen a napon a gyalogos és tüzér alakulatokkal felszerelt császári és német birodalmi csapatok Lotharingiai Károly herceg vezetésével még távol jártak, ezért a fiával együtt első sorban harcoló Sobieski János visszavonta lovasságát a teljes megsemmisítés elkerülése érdekében. A törökök visszakapták lelkesedésüket, 1500 halott lovas felüdítően hatott lelki világukra, a párkányi dzsámi müezzinjének torkából öröméneket vitt a szél. Másnap a lengyel és a császári seregek egyesülése után még mindig nem volt teljes a keresztény haderő, a brandenburgi csapatok még messze jártak, ám a csatát el kellett vállalni, mert Esztergomból folyamatosan érkezett a kontyos erősítés, a 8000 fős párkányi őrség létszáma órák alatt megduplázódott, a kémek pedig Thököly csapatainak Léva felőli közeledéséről jelentettek. Ilyen előzmények után nem lehetett megvárni a német (brandenburgi) csapatokat, Károly herceg és János király kiadta a

támadási parancsot.

A lengyel haderő a harcmező bal, a császáriak a jobb szárnyát szállták meg, a császári lovasság Lajos badeni őrgróf, a gyalogos középhad gróf Starhemberg Rüdiger tábornagy, Bécs városparancsnoka, a balszárnyi lovasság pedig 1224943050_sobieski.jpggróf Dünewald parancsnoksága alatt szállt harcba. A keresztény sereg összlétszáma 28000 fős, tehát a harctéri matek szerint jelentős fölényben várhatta a győzelmet. A csata kezdetekor az oszmán jobbszárny nagy üvöltéssel rávetette magát Jabłonowski hetman seregére, egyidejűleg a török középhad is jobbra kanyarodott, a lengyeleket igyekeztek felmorzsolni. A veszélyt látva Dünewald altábornagy gyors rohamot intézett és az ellenséget visszavetve egészen a párkányi sáncig szorította a török gyalogságot. A sáncok fedezéke csábítólag hatott a kontyos seregre, ezért megkezdték a visszavonulást a palánk mögé. Ekkor még rendben zajlott a retirálás, a török parancsnokok még urai voltak a helyzetnek. Ezt gyorsan megváltoztatta az előretolt keresztény

ágyúk tüze,

amelynek hatására a sánc mögé szorult nagyszámú török elvesztette biztonságérzetét és jobban látta – parancs nélkül – a Dunán való gyors átkelést. Ordítozó tisztjeik sem tudták visszafordítani a tutajhíd felé indult tömeget, kitört a menekülési pánik és rendetlen futássá vált a csata vége. Ezt persze kihasználta a tüzérség, iszonyú bontótüzet nyitott a menekülő masszára, majd a tutajhidat vette célba. A híd egymáshoz kötözött tutajokból, kisebb hajókból állt, néhány ponton volt csak horgonnyal megerősítve, ezért nem jelentett nagy feladatot annak szétzúzása. Az erődök közötti híd a legrövidebb utat kötötte össze, nem ott állt, ahol a mostani Mária-Valéria híd, hanem attól északra ezer méterrel, a vár alatt, a várbéli török ágyúk hatótávolságán belül, azok fedezetében. A török ágyúk persze a keresztény sereg átvonulását voltak hivatottak megakadályozni, a párkányi oldalról hídra lőtt tűz ellen viszont tehetetlenek voltak. Az esztergomi várból szemlélődő törökök elkeseredetten nézték, ahogyan 8000 társuk

fullad vízbe,

vagy hullik el a keresztény fegyverek által. A szemtanúk szerint a Duna medre megtelt emberi és állati hullákkal. Általában azok menekülhettek meg, akik nem a Duna, hanem a Garam felé menekültek és a Helemba-szigetnél elrejtett dereglyéikkel kiúsztak a tűzből. A_török_kori_Esztergom-60284_800x340.jpgPár napos előkészítés után október 19-e és 21-e között átkeltek a keresztény seregek a Dunán (a szénrakodó helyén épült hídon, túl a várbeli török ütegek hatótávolságán, ahol ma harckocsi átkelőpont is látható kibetonozva!). Sobieski és a brandenburgi különítmény Párkányban maradt, Thököly elleni védekezésül. Az ostromot irányító Károly herceg a képen háttérben lévő Szent Tamás hegyen levő blokkház megtámadására Schärffenberg ezredest vezényelte ki, aki rövid rohammal 180 törököt felkoncolt, 200-at pedig foglyul ejtett. A kép csalóka, mert a valóságban a hegy magasabban fekszik, mint a vár, ezért a hegyen felállított keresztény ágyúk tüze könnyen szétzúzhatta volna a török bentrekedteket. Kettő napos lövetés után az egész várost felszabadították, a kikötőt és a vízi utat ellenőrizték, a török flotta dereglyéit és sajkáit messzire űzték, már csak a Várdomb erődje állt török kézen. Ibrahim pasa, látva a csúfos véget, hamar gyáva alkudozásokba bocsátkozott, megegyezés után a 6000 főnyi várőrség október 27-én szabadon fff4124.jpgelvonulhatott (a Duna vonalán haladva Szentendre felé gyalogosan, vagy vízi úton) Buda felé, a várban 50 ágyút és 1000 mázsa lőport hagyva maga után, zsákmányul a keresztény csapatoknak. Kara Musztafa nagyvezír Nándorfehérvárra hajózva Esztergom elvesztésének hírét hallva azonnal elrendelte, hogy Ibrahim pasát négy vezértársával együtt fojtsák meg, büntetésül Esztergom feladásáért. Ezt a sorsot végül a nagyvezír is megtapasztalhatta, ugyanis Ibrahim özvegye a szultán nővére volt, aki a bosszúláncot nem megszakítva testvérével elküldette a selyemzsinórt a vezérnek. Az

ármánykodás és bosszú

következtében még ez évben, december 25-én Kara Musztafa életének is megszakadt fonala. Thököly sem járt sokkal szerencsésebb úton, a lengyel seregnek utóhadaként érkező litván hadak ugyanis megszállták Árva vármegyét és az Árva várát ostromló kuruc csapatot rövid úton kiiktatták, valamint ezen felbuzdulva 25 kuruccal szimpatizáló környékbeli helységet lángba borítottak. Thököly, csalódva a lengyel királyban november 5-én Tállyáról kiáltványt intézett a megyékhez, amelyben népfelkelést hirdetett a császár ellen, minden nemest hadba hívott az ”ősök által vérrel szerzett szabadság védelmében”. „A magyar közvélemény – írja Acsády – általában nem volt tisztában a lezajlott események jelentőségével, valamint az udvar politikájával… Lipót király Bécs felszabadítása előtt igen nagy hajlamot mutatott a békülékenységre s a magyar ügyekben nagy értekezletet akart összehívni. A győzelem után azonban sobieski.jpgszeptember 23-án kiáltványt tett közzé, melyben Thökölyt nevezte minden baj kútfejének s felhívott mindenkit, hogy szeptember végéig térjen vissza hűségére. A nádor a hadsereghez ment, hogy mindazoknak, kik jelentkeznek, kegyelmet adjon, a megátalkodottakat pedig büntesse. Noha szeptember 28-án a nádor hasonló felhívást intézett a vármegyékhez, a császár október 1-én elrendelte a tömeges jószágfoglalást, s Eszterházy és Kollonics a legnagyobb buzgalommal fogtak a rendelet végrehajtásához. Október 11-én az udvar intézkedett, hogy a magyar urak „és más rebbelisek” várait azon ürügy alatt, „hogy ratio és status belli kivánja így”, mint 1670-ben történt, német katonaság szállja meg. Utóbb azonban mégis felülkerekedett a józanabb felfogás. Október 22.-én a hatóságok utasítattak, hagyják abba az elkobzást s a hűségre való visszatérés ideje 1684. február végéig meghosszabbíttatott. A jelentkezőket Pozsonyban bizottság fogadta, melynek elnöke Károly herceg, tagjai két német, két magyar s a nádor voltak. Jelentkeztek mindazok, kik a mult évben kénytelenségből Thökölynek hódoltak s 14 főur, 12 vármegye és 10 város fogadott a bizottság előtt hűséget. 25306953.jpgEzzel Thököly rövid uralma a Dunáninneni és a Dunán túli részekben végképpen elenyészett.” Thököly végképp rájött, hogy támogatás nélkül maradt, Sobieski Jánosban sem bízhatott már, aki a fáradt seregét Lublón át karácsonykor kivonta magyar földről és hazatért. Ahogy gyorsult a keresztény seregek előrenyomulása, úgy szorult Thököly mind inkább délre, átkelt Kenézlőnél a Tiszán és november 21-én már Debrecenben volt, ahol csapatösszevonást végzett, a gyalogos és lovas hadát egyesítette, majd a váradi pasa védelmébe helyezte magát. Esztergom ősi várának fokáról tehát végre

lehullott a lófarkas zászló,

a város felszabadult, megnyílt az út Buda és Magyarország töröktelenítése felé. Az utókor hálája nem maradt el, az Esztergomban emelt kör alakú felszabadítási bronz dombormű (Frim Jenő alkotása) felirata: "Esztergom visszavételének 250-ik évfordulójára állította a megye, város és Lengyel-magyar Egyesület 1933. szept. 14." Csak zárójelben jegyzem meg, hogy gyermekkoromban ez az emlékmű még a kompnál állt, sas nélkül, csak messziről lehetett ránézni, mert határőrségi terület volt, szerencsére ezt a méltatlan állapotot sikerült megoldani a szobor Erzsébet-parkbeli áthelyezésével. A kakasviadal helyszínén is hálásak az utódok, Sobieski János lengyel király párkányi bronz lovasszobrának feliratán az alábbi latin szöveg olvasható: VENIMUS, VIDIMUS ET DEUS VICIT – Jöttünk, láttunk és Isten győzött.

82 komment

Címkék: török lengyel esztergom hadtörténelem párkány huszár sobieski

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 07:01:52

A szerzői jogok tiszteletben tartásával készült a poszt, az írásban található idézetek mellett feltüntettem, hogy kiktől származnak. Az írás során felhasználtam Bánlaky József munkáit, a képek a netről vannak. Jó szórakozást!

hazitroll 2012.08.16. 10:18:02

Épp most néztem ide, hogy van-e valami új írás! Köszönjük, Titus!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2012.08.16. 10:18:39

Ismét egy szuper poszt. Gratulációm! Kitettem a fészire is :)

gatsy 2012.08.16. 10:29:35

A Lemilen két fajta poszt van: jó és igenjó. Ez igenjó volt! :)

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 10:43:47

@hazitroll: csütörtökönként általában érdemes benézni

@Zig Zag: köszönöm Mester

@gatsy: most meghatódtam, köszi!

tucano 2012.08.16. 10:47:55

na, erről sem tudtam semmit, köszi!

gatsy 2012.08.16. 11:26:29

@Titus Pullo Urbino: Nem, a Soproni Egyetemen. Ez Slemecbánya jelmondata (is)

Villy 2012.08.16. 11:33:39

"nem ott állt, ahol a mostani Mária-Valéria híd, hanem attól keletre"

Ezt valamiért mindenki elrontja. Esztergomnál a Duna északnak folyik, nem keletre. Az a híd nem keletre, hanem északra volt.

mnandy 2012.08.16. 11:39:26

Nagyon tetszett, köszi!
És hadd' küldjek kommentben egy kis adalékot:

www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbg

Villy 2012.08.16. 11:43:04

"Csak zárójelben jegyzem meg, hogy gyermekkoromban ez az emlékmű még a kompnál állt, sas nélkül"

Azt a szobrot soha el nem mozdították onnan, csak a sast cserélték le. Itt egy videó az avatásáról, látni, hogy a mai helyén állt akkor is: filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=758

Nem lehet, hogy az országzászlóval kevered, ami a volt kompkikötő mellett áll ma is?

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 11:49:22

@gatsy: szép! Volt egyszer régen egy névjegykártyám, amin ez is szerepelt: "Iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere." ( holt nyelvekben járatlanok számára: a jog előírásai a következők: becsületesen élni, mást nem bántani, megadni mindenkinek azt, ami neki jár.)

@folti_: köszi

@Villy: igazad van, a Vár van a hídtól keletre és a Duna észak felé folyik. Bocsánat. Köszi, hogy szóltál, este kijavítom, most nem vagyok olyan gép előtt, ahol ezt megtehetném.

Egyébként meg mi ez az aktivitás? Senki sem nyaral? Azt hittem, hogy csak lézengenek majd az olvasók, erre meg szépen gyűlik az olvasótábor. :-) Szerencsére.

mnandy 2012.08.16. 11:59:18

@Villy: nekem is úgy rémlik, hogy gyerekkoromban nem ott volt ahol most, és valamelyik évforduló alkalmával tették vissza az eredeti helyére.
('80-as években vagy '90-esek elején ?)

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 12:06:27

@mnandy: köszi a linket Nándi, ez a gép akkoriban korának csúcstechnikája lehetett, technikai bonyolultságában kábé mint most egy atomerőmű.

@Villy: nem, most ebben nincsen igazad, 1989-ig biztosan ott állt a kompkikötőnél, ahol írtam, a szigetcsúcson a határőrség szomszédságában, valamikor 1992. környékén helyezték át (vissza) az eredeti helyére. Talán a pápa látogatása előtt volt ez, de nem emlékszem. Azt viszont biztosan tudom, hogy amikor vártuk a kompot, ez akkoriban ott állt.

Villy 2012.08.16. 12:31:01

@Titus Pullo Urbino: "Egyébként meg mi ez az aktivitás?"

Hát ez egy jó cikk! Erre jönnek az esztergomi olvasók :)

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2012.08.16. 12:44:03

Nagyon jó lett, kedves Titus! Köszönöm!

mnandy 2012.08.16. 12:52:14

@Titus Pullo Urbino: :D
Én köszönöm a posztot, tényleg remek! Osztottam fészen! (Anyu beállított két cekkerrel, hogy vigyem őt haza, megmutattam neki a monitort, könnybeszaladt a szeme, leült a géphez, kérte nyomtatva.. Üdvözöl!)

A vízgépben az az érdekes, hogy csak írásos emléke maradt, sem tárgyi sem képi, és a mai napig csak találgatjuk a leírások alapján, hogy hogyan is működhetett. Mai szemmel is mérnöki kihívás, ~150 évig ment zéró TMK igénnyel, és a vár elsődleges vízellátását biztosította. (4000+ ember napi vízigénye, 60 méteres szintkülönbség!)

Ez a kisfilm a kutatások alapján az egyik legvalószinűbb elvet próbálja modellezni.

És ez a gép is a hídra irányuló ágyútűznek esett áldozatul, egyes történészek szerint az ebből következő vízhiány is késztette a védelem feladását.

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 12:54:55

@Villy: igen, köszönöm, tényleg II. János Pál (a lengyel) pápa látogatása alkalmára lett visszahelyezve. Biztos voltam az ideiglenes helyében, rengeteget álltam a kompra várva, mentünk át "Cseszkóba" "Kohinor" ceruzát venni, meg tornacipőt, amikor idősebb lettem, 15-16 éves, akkor meg 1-48 méretarányú repülőgépmodelleket, aztán amikor 18 éves lettem, akkor meg petárdát és tüzijátékot, mert ott lehetett kapni. 1999-ben költöztem el a nősülésem miatt Esztergomból, ami a szülővárosom és lakhelyem is volt.

@MuellR: kösz! Miért nem nyaralsz?

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2012.08.16. 12:56:59

@Titus Pullo Urbino: Már nyaraltam másfél hetet, meg jövő héten fogok 2 napot. :)

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 12:58:19

@mnandy: én is üdvözlöm Marika nénit (aki az iskolában történelem tanárom volt), jó egészséget kívánok Neki!

A vízhiány nagy probléma az esztergomi várban, mivel sziklára épült, ezért nincsen kútja, a középkorban egy Archimedes - csavarral húzták fel a vizet, ugye? Aztán ezt modernizálva alkották meg az általad belinkelt gépet?

folti_ 2012.08.16. 14:46:31

@mnandy: "A vízgépben az az érdekes, hogy csak írásos emléke maradt, sem tárgyi sem képi, és a mai napig csak találgatjuk a leírások alapján, hogy hogyan is működhetett. Mai szemmel is mérnöki kihívás, ~150 évig ment zéró TMK igénnyel, és a vár elsődleges vízellátását biztosította. (4000+ ember napi vízigénye, 60 méteres szintkülönbség!)" - valószínűleg inkább a klasszikus problémával állunk szemben. Akkoriban még nem létezett szabványos tervrajzformátum, illetve a tervek és a működés elve az az eredeti készítő családi kis titka maradt. A karbantarást végzők pedig csak azokra a részletekre lettek kioktatva, ami a munkájukhoz kellett. Így aztán ha az eredeti alkotót idő előtt elvitte valami, akkor amig a karbantartók eltek a gépet úgyahogy karban lehetett tartani, de amig valaki szét nem szedte, reverse-engineering céljából, addig jórészt fekete doboz volt az egész. Ha elpusztult előtte, akkor az kellemetlen. Az utókor maximum a kisérleti régészet módszereivel próbálkozhat hogy az eredetit reprodukálja...

pocaklakó minimanó 2012.08.16. 15:52:14

"...Esztergomban halt hősi halált nagy költőnk, Balassi Bálint is, aki a rohamban török ágyúgolyótól sebesült meg, majd lábának amputálása miatti vérfertőzésben adta vissza lelkét teremtőjének."

Szerintem vérmérgezés lenne inkább az a vérfertőzés, de ha ezzel a pikáns terminológiával jobban lehet idevonzani a 'zindex közönségét, maradhat a vérfertőzés is. :)

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 15:59:15

@pocaklakó minimanó: hoppá, igaz, este javítom, természetesen köszönöm a segítséget. Ez csak egy elírás, ennek az Indexhez semmi köze.

@MuellR: mázlista, irigyellek...

mnandy 2012.08.16. 16:02:04

@Titus Pullo Urbino: "én is üdvözlöm Marika nénit" köszönöm, átadom! :)

A vízgép előtti vízellátási módról nincsenek pontos ismereteim, de még az 1800-as években is - a kolera járványok előtt - lehetett látni Budán és Pesten is lajtos szekereket, amik a Duna vizét hordták a városba és a Várba, és árulták pénzért. Ez alapján az a tippem, hogy az esztergomi várba is "vízhordogató"-k szállították a vizet, a vár ciszternájába, illetve a mai napig van egy kút a Bazilikától északra, de az a sziklába vésett, közel 100 méter mély, és onnan "felemelni" 4000 fő vizét irdatlan meló, főleg ostrom körülmények között. (És az még akkor is sok, ha az akkori vízhasználat nem a maival azonos, tehát jószerivel csak ivó- és főző vízről beszélünk.)
Ezt a kézzel töltögetett ciszternás megoldást váltották ki azután a reneszánsz idején a vízgéppel, hogy az érseki/királynői palota (Vitéz J., Beatrix) vízigényét biztosítani lehessen. Ez a gép működött azután az ominózus ostromig.

Állítólag a vízgép kiesése után öt napig tartott ki a betározott készlet, úgy, hogy a várkapitány mérte ki személyesen és pénzért.. És az ostromlók egyik kónikása leírta, hogy a "hitetlen pogányok az Adalbert egyházból átalakított imaház márvány lépcsejét nyaldosták tehetetlen kínjokban.."

Az Archimédeszi-csavaros megoldásról nincsen adatom, de utánakérdezek illetékes kollégánál, mert kiváncsi lettem..

@folti_: egészen pontosan az a helyzet, ahogyan írtad!

2002 2012.08.16. 17:27:01

Kedves cikkíró!
Itt Párkányban lovas szobrot állítottak Sobieskinek, ami földrajzilag Muzsla felé néz. A párkányi rossznyelvek szerint (:D) azért néz Muzsla felé, mert amikor már közel volt Sobieski serege, akkor egy előőrssel előrevágtatott Párkány felé, de csúfosan megverték őket és visszarohant Muzslához. Erről nem tudsz valamit? Bár gondolom csak mítosz de mindig foglalkoztat ha elmegyek a szobornál.

David Bowman 2012.08.16. 18:44:41

@mnandy: Ez nagyon jó volt! Budára is kellett volna egy. A korabeli csőgyártásra lennék igen kiváncsi. Az viszont szégyen, hogy Hérón gőzgépe után ezer évvel ez ekkora csoda volt.

Titus Pullo Urbino 2012.08.16. 18:44:47

@2002: Ahogy írtam a cikkben: "A zavarodottnak hitt, de titokban szépen felsorakozó oszmán sereget október 7-én érte be az 5000 főnyi lengyel lovasság, majd menetből (gyalogsági és tüzérségi támogatás nélkül!) rajtaütött az erdős területen védekező török csapaton, akik fényesen kihasználták a kedvező dombos, erdős terepet. 5000 lovas legázolhat 8000 fős gyalogságot, ha sík terepen találja őket, ám az erdős terep a töröknek kedvez a magas és széles lengyel huszár ellen. A sastollas dísz, amely a gyors rohamoknál susogó hangjával rémítőleg hatott, most kifejezetten gátolta az erdei mozgást, gyakorlatilag az erdőbe szorult huszárokat a gyalogos törökök lerántották a lóról és megölték őket. 1500 (más források szerint 2000) lengyel huszár veszett oda az azóta ”Siralomvölgynek” nevezett párkányi erdőben. Ezen a napon a gyalogos és tüzér alakulatokkal felszerelt császári és német birodalmi csapatok Lotharingiai Károly herceg vezetésével még távol jártak, ezért a fiával együtt első sorban harcoló Sobieski János visszavonta lovasságát a teljes megsemmisítés elkerülése érdekében."

Ha párkányi vagy, akkor tudod, merre vannak a "siralomvölgyi" földek (abban az időszakban erdős terület volt), ott verték meg a törökök a lengyel lovasságot, 1500-2000 lengyel katonát öltek meg, ezért kellett a királynak visszavonulnia nyugatnak, Muzsla felé, hogy újra csatlakozzon a keresztény sereghez. A későbbi párkányi csatában viszont fényes győzelmet arattak a keresztény seregek és Esztergomot is bevették, a szobor ennek a győzelemnek az emléke. Az iránya viszont tényleg furcsa, Esztergom, vagy a Garam felé kéne mutatnia, köszi, hogy leírtad, érdekesség.

David Bowman 2012.08.16. 18:53:24

@mnandy: Honnan veszed ezt a zéró TMKt?? Vagy gondolod a törökök hülyék voltak? Biztos úgy jutottak belső Ázsiából Esztergomba.
Amúgy Cselebi leírása elég jó, ez alapján egy mérnök (vagy én) meg tudna csinálni egy hasonló gépet. A piramis építéstől a vizigép TMKig akkor relytéjes a dolog, ha történészek próbálják megoldani.
Az akácfa amúgy necces. Itt valami fordítási hiba lehet.
További érdekesség, hogy a vizigép sokkal érdekesebb, mint a háborús ügy.

David Bowman 2012.08.16. 18:55:57

@Titus Pullo Urbino: A trencséni kút se semmi. 75 méter mély, és vagy 8 méter széles.

David Bowman 2012.08.16. 19:04:02

@mnandy: "100 méter mély, és onnan "felemelni" 4000 fő vizét irdatlan meló, főleg ostrom körülmények között."

Ha elég bővizű, nem olyan nagy ügy. Kell hozzá 200 méter lánc, 20 vödör, és 3 ökör. Napi 40 m3 kellhetett akkori körülmények között. Ma 1 katonára naponta 114 liter vizet számolnak laktanyai körülmények között.

David Bowman 2012.08.16. 19:08:57

@mnandy: Akkor mégsem volt elvtelen alkudozás a török várkapitány megadása. Logikus és helyes lépés volt. A kinyírása inkább a fegyverek és a lőpor átadása miatt lehetett. 400 év után nem tudom, ez, vagy a 6000 katona volt-e értékesebb. Ha nem adják át, lehet kinyírták volna őket az utolsóig.

David Bowman 2012.08.16. 19:11:56

@Titus Pullo Urbino: 10 archimedes csavarral lehetett volna 60 métert emelni. Szerintem. (Vagy Archimedes csavar?)

David Bowman 2012.08.16. 19:17:03

A címkép kiválóan nagyítható. Nem lehetne ezt kattintással lehetővé tenni? Egy magyar nyelvű magyarázat pedig igazi csemege lenne.

2012.08.16. 19:25:59

@David Bowman: na igen, volt rá példa, hogy azért adtak fel a törökök várat mert tudták, hogy lehetetlen megtartani, de a kivonuló katonák pl. Budán még használhatók. Ott nem is volt selyemzsinór senkinek.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2012.08.16. 20:10:40

Beh jó!

VICIT - ez nem vincit?

folti_ 2012.08.16. 20:55:40

@David Bowman: Héron gőzgépe nem lett sosem hasznosítva, megmaradt a habókos tudósok játékszerének. Amíg volt elég rabszolga, senki sem foglalkozott vele. Utánna meg a római birodalom összeomlásakor elveszett a tudás.

kkn 2012.08.16. 22:06:00

@David Bowman: Az a lényeg, hogy a török harcok idején Esztergom kulcsa volt a Vízivárosban a vízmű bástyája. ( Korábban is fontos volt, ezért épült már az Árpád-korban a forrás mellé a Veprech-torony )Ha az elveszett, elveszett a vár is. Mert az tény, hogy a várbéli kút nem adott elég vizet. Meg ugye nem csak katonák voltak ott, hanem a felmenekült polgárok is.

kkn 2012.08.16. 22:08:48

Amúgy érdekes, hogy Esztergom is, és Párkány is csak Sobieskynek állított emlékművet, és a köznép számára ez úgy jön le, hogy ő szabadította fel Esztergom várát, holott csak egy fontos mellékszereplő volt.

kkn 2012.08.16. 22:28:02

@mnandy: Ez a zéró TMK túlzás, fejből úgy rémlik, hogy valamelyik korai írásos említése is a javításra szerződött mesterek bérezéséről, vagy ilyesmiről szól.

David Bowman 2012.08.16. 22:35:01

@kkn: Mert ő a közös ellenség ellen segített, a német meg a török helyére jött.

David Bowman 2012.08.16. 23:10:11

@kkn: Na és. Budán Savoyai Jenő szobra áll, nem Lotharingiai Károlyé. Annak állíttatunk szobrot, akit szeretünk. Mondjuk ezt a szobrot Ferenc József állíttatta.

Measurer 2012.08.17. 03:59:29

@kkn: mellékszereplő volt-e Sobieski Esztergom elfoglalásakor? A XI.Ince által összehozott márc 31-i megállapodás szerint a császáriakkal közös hadak parancsnoka a lengyel király. Ez Bécs ostrománál még igy is volt, de mikor és hogyan bomlott fel a hadseregparancsnoki irányítás? Deklarálták? Esztergom és Érsekújvár visszafoglalását a császáriak határozták el, ugyanakkor a közös hadsereg Esztergom elfoglalásáig tkp. nem oszlott fel.Kivonta magát - a Lipót által nem teljesen megbízhatónak tartott, Thökölyvel kapcsolatot tartó, saját fiát magyar királynak kellető- Sobieski a vezetésből? Vagy a korábban maga is lengyel királyságra pályázó, az előző lengyel király özvegyét feleségül vevő Lotharingiai Károly kihagyta őt a magyarországi hadműveletekkel és így az esztergomi ostrommal kapcsolatos döntésekből? Mindenesetre a Bakócz kápolnában Sobieski tartotta a Te Deumot.

Titus Pullo Urbino 2012.08.17. 06:58:23

@Measurer: főszereplő volt Sobieski, a pápa bizalmát is teljesen élvezte, a bécsi és a párkányi csatákat tekintve pedig egyértelmű, hogy a nagyerejű és gyors lengyel lovasság nélkül nem lehetett volna csatát nyerni. Thökölyvel való viszonya érdekes, inkább udvariasságból tárgyaltak vele, 1683-ban a bécsi csata után már Thököly nem volt erőteljes tényező, jól írta a nádor: még társai is el fogják hagyni. Sobieski soha nem is tárgyalt a Thököly-féle küldöttséggel úgy, hogy ne lett volna ott valaki császári, vagy pápai részről. Vigyázott arra, hogy nehogy kollaboráció vádjával lehessen illetni. Meg egyébként is, ez volt a kor diplomáciájának szabálya. Az, hogy fiát mivé szerette volna tenni? Volt már lengyel királyunk, magyar is ült lengyel trónon, ennek komoly hagyományai voltak.

A karácsonyi kivonulása: az otthoni hírek sem voltak kedvezőek, de ennél fontosabb, hogy serege teljesen lerongyolódott, vérvesztesége is jelentős volt, csak Párkány alatt 1500-2000 lovast veszített. Meggyengült a sereg, élelmezési gondok voltak, hideg volt, minden azt diktálta, hogy karácsonykor otthon legyen. Így is tett, hazament, miután felszabadította Magyarország jó részét és kiiktatta a kuruckirályt.

@David Bowman: a vízellátás ferdén fúrt Archimedes - csavarral történt (így több, mint 60 m a táv), nekünk így mutatták még a nyolcvanas években egy maketten, az első török ostromnál is csak addig tudták tartani a várat, amíg a török a földdel fedett, váron kívüli vízművet le nem rombolja. A várhegyen északi oldalán, deszkafedéssel és földdel fedve ment le a csavar a Dunáig, majd utánanézek, hátha találok képet, vagy leírást.

Amit belinkeltél képet, az gyönyörűséges, már percek óta bámultam, amikor feltűnt, hogy kettő sziget volt a mai Margitsziget helyén.

Csomorkány 2012.08.17. 07:25:12

@Titus Pullo Urbino: Mindenekelőtt gratula a poszthoz!

Mondjuk a csataleírásodból számomra is az derül ki, hogy ebben a csatában Sobieski mellékszereplő volt. A győzelmet mind a párkányi, mind az esztergomi oldalon Lotharingiai Károly harcolta ki.

Az diplomáciai udvariasság lehetett, hogy a Te Deumot Sobieski tartotta: mégis, egy király előrébb van a protokollban, mint egy herceg.

Az is furcsa fintora a magyar történetírásnak, hogy Sobieski legfőbb magyarországi tette épp a "nemzeti hős", Thököly Imre semlegesítése volt. Most akkor Thökölyt szeretjük, vagy Sobieskit?

Vagy mi lenne, ha így, a XXI. század elején elismernénk, hogy Magyarország legfőbb ellensége a török volt, és a Habsburgok, akik kiszorították őket innen, Magyarország megmentői voltak?

Ha így nézzük, akkor szépen elrendeződik a mellékszereplők logikus helye. Kiderül, ki volt Sobieski, aki egy igen döntő pillanatban igen döntően avatkozott be, de kiderül az is, hogy Thököly Imre történelmünk egyik legsötétebb figurája volt. Nota bene megérte a Rákóczi-szabadságharcot, de mostohafia nem engedte haza a török száműzetésből. Igazából azzal gyanúsította, hogy gyermekkorában meg akarta őt gyilkolni.

Akkor már egy családi érdekesség Lotharingiai Károlyról: ő volt a nagyapja Mária Terézia férjének, Lotharingiai Ferencnek. Az ő katonai érdemei vezettek így oda, hogy a család neve végül odakerült a Habsburgoké mellé ebben a formában: "Habsburg-Lotharingiai Ház".

2012.08.17. 08:16:07

Ha jól emlékszem, úgy kötötték meg a szövetséget, hogy külön senki nem tárgyal semmiről, csak közösen és közös döntés a béke elfogadása is. Ezért játszott Sobieski Thökölyvel és a török kiverése után is ezért volt olyan vontatott a végső béke megkötése. A törökök többször is próbálkoztak menet közben Béccsel békét kötni, de a császár elutasította a szövetségre hivatkozva.

folti_ 2012.08.17. 08:29:17

@Csomorkány: "Az is furcsa fintora a magyar történetírásnak, hogy Sobieski legfőbb magyarországi tette épp a "nemzeti hős", Thököly Imre semlegesítése volt. Most akkor Thökölyt szeretjük, vagy Sobieskit?" Talán mert történetírásunknál többször változott, hogy ki volt a "jó" és a "rosszfiú"? Amíg a 19. században a kialakuló magyar nacionalizmus neki nem állt történelmi hősőket csinálni magának, addig Thököli és a kurucok sosem voltak hősnek tekintve a Habsburg hű hivatalos történetírásban. Bár ez jóformán mindenhol így van, amikor az utókor ideológiai okoból megpróbál valami olyasmit ráhúzni szerencsétlen elődökre, ami abban a korban még nem létezett. Mint itt, vagy a Zrinyiek Habsburg ellenes felkeléseit a modern történetírás megpróbálja nemzeti felszabadító harcnak beállítani, egy olyan korban, amikor nemzetállamok még nem léteztek.

Titus Pullo Urbino 2012.08.17. 08:34:57

@Csomorkány: a "Thökölyt szeretjük, vagy Sobieskit?" kérdésedre csak egy helyes válasz adható, amit Te is írtál. Thököly Imre megítélése a XXI. században sajnos még mindig ugyanaz, mint a XX. században, jó lenne, ha végre a történelemoktatás pár - eddig elhallgatott - tényt is tananyaggá tenne. Sajnos a XX. században nem objektív oktatás folyt, jópár negatív figurát istenítettek és emellett olyan embereket állítottak be a haza ellenségeinek, rosszakaróinak, akik szándéka Magyarország felemelése volt. A kuruc és a kurucelőtti időszakot szerintem a mai napig hazudva tanítják, remélem talán kitisztul idővel a kép. Mint ahogy arra is 30 évet kellett várni, hogy Görgey, mint a szabadságharc árulója cím összetörjön a magyar iskolákban.

@Hadrian77: pontosan, az előző posztban leírtam a szövetség lényegét, érdemes végigolvasni, de a lényeg: "A császár azonnal próbált szövetségeket szerezni a környékbeli katolikus uralkodóktól, és legfőképpen XI. Ince pápától. Szerencséjükre a hithű pápa nagyívűen munkálkodott Magyarország felszabadításán, ráadásul francialellenes külpolitikát is folytatott, ezért kapóra jött egy törökverési lehetőség, amellyel a "kétlégyegycsapás" elv miatt a flansziákat is gyengíti. A minden hájjal megkent Buonvisi Ferenc bíbornok diplomata munkálkodásának eredményeképpen 1683. március 31-én (drinápolyi indulás napja!) a császár és Sobieski lengyel király lepaktált, Lipótnak 60.000, Sobieskinek 40.000 fegyverest kellett kiállítania a török ellen, Lipót a pápai adományból 1,200.000 lengyel forintot fizetett szövetségesének."

mnandy 2012.08.17. 08:41:30

@David Bowman: elnézést, "szinte zéró TMK" helyesebb lett volna. "Obsitos" basikra volt bízva a működtetése, akiknek a fizetése a várkapitány után a második legnagyobb volt, és nem csak a víz jelentősége miatt, hanem azért is, mert a gép működése akkora zajjal járt, hogy az egy fős személyzet belesüketült. 100%-os halláskárosodás, végleges..

Ezzel az egész "0 TMK" dologgal inkább azt próbáltam - eléggé pongyolán - megfogalmazni, érzékeltetni, hogy több mint 140 éven keresztül működött úgy, hogy a kiszolgálásához elég volt hozzá egy egyfős személyzet, váltás, "műszakok" nélkül. És így működött a szétlövéséig, heti 7x24-ben, az MBTF értéke pedig jobb, 140 év.. :D

2012.08.17. 08:41:59

@Titus Pullo Urbino: és azt se felejtsük el, hogy a háttérben a belpol elég zavarosan alakult. A nemesség hol a császár, hol Thököly pártjára állt a kényszertől és a várható előnyöktől függően, Sobieski a fiát próbálta a magyar trónra tenni, ahogy az elhangzott, illetve a szövetséges hadak vezetésében is voltak kisebb nagyobb zavarok.

mnandy 2012.08.17. 08:42:29

@David Bowman: "Ha elég bővizű, nem olyan nagy ügy."

Ez a másik probléma: ti. nem elég bővizű.

mnandy 2012.08.17. 08:44:49

@kkn: jogos, ezt David Bowman is felvetette, az ottani válaszom értelemszerűen itt is érvényes, a lényeg: "szinte" zéró téemká..

mnandy 2012.08.17. 08:59:10

@Titus Pullo Urbino:
"a vízellátás ferdén fúrt Archimedes - csavarral történt (így több, mint 60 m a táv), nekünk így mutatták még a nyolcvanas években egy maketten, az első török ostromnál is csak addig tudták tartani a várat, amíg a török a földdel fedett, váron kívüli vízművet le nem rombolja. A várhegyen északi oldalán, deszkafedéssel és földdel fedve ment le a csavar a Dunáig, majd utánanézek, hátha találok képet, vagy leírást."

Na, ez meg nekem újdonság! Szégyen és gyalázat az esztergomi vízügyi és környezetvédelmi múzeum adattári informatikusára nézvést! :D
Leírás, ábrázolás, MINDEN érdekel!

"Amit belinkeltél képet, az gyönyörűséges, már percek óta bámultam, amikor feltűnt, hogy kettő sziget volt a mai Margitsziget helyén."
Így volt egészen a Margit híd megépüléséig, a két sziget között "csatorna" fokozatosan iszapolódott, töltődött, és a szigeti kiálló építése idején végül teljesen feltöltötték.

De ha már Duna, és régen, hagy' linkeljek én is egy képet, és elnézést a teljes OFF-ért:
www.ujbudaportal.hu/wp-content/gallery/lagymanyos/lagymanyos_regen.jpg

(Mi volt régen a Műegyetem helyén.. A főépületet leszámítva.)

David Bowman 2012.08.17. 09:10:14

@Titus Pullo Urbino: Egészen a Margit híd megépítéséig 2 sziget volt ott. Akkor csinálták egybe.

David Bowman 2012.08.17. 09:16:29

@folti_: A politikai Magyar Nemzet (a nemesség) nagyon is létezett, és a Habsburgok sehogy sem tekinthetők nemzeti királyoknak. Nem is érdekelte őket különösebben Magyarország.

mnandy 2012.08.17. 09:16:32

@David Bowman:
"Amúgy Cselebi leírása elég jó, ez alapján egy mérnök (vagy én) meg tudna csinálni egy hasonló gépet. A piramis építéstől a vizigép TMKig akkor relytéjes a dolog, ha történészek próbálják megoldani."

Eddig öt kutató állt neki - jó, ezek közül csak három volt gépészmérnök, közülük az egyik bányagépész -, és öt lehetséges működési elvünk van. És ma még egyik verzióról sem lehet kijelenteni, hogy: "igen, ez volt az!"
Bizonyíték hiányában..

"Az akácfa amúgy necces. Itt valami fordítási hiba lehet."

Igen, ez fordítási hiba, állítólag éger akar lenni az az akác.. :D

David Bowman 2012.08.17. 09:22:11

@mnandy: Ez lehetetlen. A lánc elkopik néhány év alatt. A fa részek rohadnak. A csövek vízkövesednek. A golyós vízemelő csöve kikopik. A golyók is elkopnak. Gyaníthatóan komoly TMK műhelye lehetett. Maga a gép felügyelete nem lehetett akkora gond, de 1 kádár, 1 ács és 1 kovácsműhelynek komoly munkát adhatott.

David Bowman 2012.08.17. 09:26:28

@mnandy: Pont olyat persze nem lehet csinálni rajzok nélkül, de egy működő gépet, ami minden pontban megfelel Cselebi leírásának, igen.
Én a meghajtáson gondolkodom tegnap óta. (Előtte nem is hallottam erről a gépről.) Ugye, a vízállás változik, a meghajtást mégis át kell vinni a gépre.
Szerintem a gép behozná az árát.

David Bowman 2012.08.17. 09:31:24

@mnandy: Ezért lehet Lágymányos a neve.

David Bowman 2012.08.17. 09:33:27

Szerintem az Archimedes csavar tömítési hibái 6 bár víznyomáson nem teszik lehetővé a víz feljutását. De ez csak vélemény a fotelból.

mnandy 2012.08.17. 10:05:29

@David Bowman: Azt, hogy a kopás és fogyás mennyire volt intenzív, nem tudom én csak itteni informatikusként felmondom a leckét, amit a technikatörténészektől és mérnök-kutatóktól hallottam.. :D De az valószinű, hogy nem lehetett sokkal nagyobb, mint más, hasonló szerkezetű vízimalmok esetében, tehát az általam emlegetett nullTMK úgy lenne igazán helyes, hogy kb. egy normál vízimalom TMK igényével egyezett. Ez valószinűleg igaz a fa- és egyéb részekre, a golyós részt kivéve.

Az biztos, hogy a modenai számadáskönyvekben szerepel egy tétel, ami a labdás vízemelő labdáinak pótlásaként azonosítható, tehát költöttek a javításra, és ennek írásos nyoma is maradt. De abban is egyetértenek a kutatók, hogy a működtető "molnár" volt a felelős a javításokért is. Maga a szerkezet nem lehetett sokkal bonyolultabb, mint egy normál vízimalom.
A golyók szerepe nem teljesen világos, van olyan elmélet, ami függőleges tengelyű hidraulikus kosként értelmezi azokat, és a vízütés elvét használja fel, egy másik szerint félig vízbe merülő harangra hullanak a golyók, és az akkusztikus energia mozgatja a vizet mint dugattyút - ennek a megoldásnak a gyönyörűszép makettje látható a Gábor által linkelt cikk tetején is, ez a bányagépész-mérnök kolléga verziója, aki modellkisérletekkel is igazolta ennek a működőképességét - van olyan elképzelés, hogy a golyók egy bőrmembránra hullottak - térfogatkiszorítás elvén működően, és van a mi filmünkben bemutatott, a Leonardo által is leírt labdás vízelemlő, mint első lépcső, aminek a második lépcsője a Kteszibiosz-féle pumpa.

A meghajtása a Várhegy tövében fakadó karszt-forrás vizével történhetett, ennek a vizét visszaduzzasztották egy medencébe, és az onnan leömlő vízzel hajtották meg azt a felülcsapott vízkereket, ami mozgatta az egész rendszert. Sajnos a karsztforrás az eocén-programnak hála kiszáradt, és a mai napig sem jött vissza, arra szintre.

folti_ 2012.08.17. 14:29:00

@David Bowman: Az csak nevében egyezett a modern nemzettel, fogalmában és valós működésében nem. Mint a cikksorozatbeli szereplők mutatják, az még mindig feudális alapokra épülő szervezet volt, ahol a tagok mindig a saját érdekeik és a pillanatnyi erőviszonyok alapján politizáltak. Sokkal több köze van a Trónok harcához, mint a modern nemzetállamokhoz.

teddybear01 2012.08.19. 21:11:26

@mnandy: A középkori molnárok egy személyben voltak kőfaragók, építészek, kőművesek, kovácsok, gépészek, ácsok és molnárok. Egy mester képes volt egy malom (akár vízi, akár szél) felépítésére és kiszolgálására.

Ami pedig az ilyen szerkezetek karbantartási igényét illeti, bizony elég magas volt. Egyrészt a fa alkatrészek csak rövid ideig bírták az igénybevételt, illetve a korabeli vasalkatrészek sem mai minőségű fémből készültek. Hamar koptak.

Az arkhimédészi csavart meg felejtsd el. 60 méter magassághoz olyan 100 méter hosszú kell, mert csak hegyesszögben tudja a vizet emelni. Ilyen hosszú csövet és a belevaló spirált legyártani a reneszánsz idején szinte lehetetlen. még a mostani technikai feltételek mellett is igen nehéz lenne.
Aztán ott van még a gyorsan kopó tömítés problémája is, aminek javítása egyszerűen túl körülményes.

kkn 2012.08.20. 15:30:55

@mnandy: De lassacskán majd eléri, a szálló alatti alagutakban minden évben kisebb a szárazon bejárható ág.

mnandy 2012.08.21. 12:42:11

@teddybear01: létezik olyan konstrukciójú Archimedeszi csavar, ahol nem kopik a tömítés:
videos.howstuffworks.com/science-channel/30585-what-the-ancients-knew-the-archimedes-screw-video.htm

Ráadásul ismerünk olyan csavart is, ahol csak a csavar van, cső nincs körülötte. Ennek a kivitelezése persze lényegesen magasabb műszaki szinvonalat feltételez, ami az adott korban akár ki is zárhatja a nyílt Acs.-t, a filmen mutatott "feltekert cső" viszont nem anakronizmus az adott korban.

Ezenkívül öt- nyolc- vagy tízméteres szakaszokban könnyebben kivitelezhető, és akkor máris reális. A meghajtás lehet problémás, de abban a korban az izomerő könnyen rendlkezésre állt (hadifoglyok, igavonó barmok, kötelező robot, stb.)

mnandy 2012.08.21. 12:44:05

@kkn: A Mala-alagút hálistennek valóban egyre gyakrabban kerül víz alá, évről évre magasabb a forrás szintje, és remélhetőleg néhány éven belül újra pozítív lesz. :D

Panther_V · http://kigondoltam.blog.hu 2012.08.22. 00:42:02

Igen. a szerzô posztjai igen érdekesek, ámde terjengôsek, s unalmasak. Inkább iguon.

Spidy.hu 2012.08.26. 16:07:57

Hát, egy átlagos indexesnek ez tényleg túl hosszú, érdemes lenne maximum 10 soros cikkeket írni, lásd Múlt-kor.
De szerintem ez a blog inkább azoknak szól, akiket érdekel a (had)történelem. Ha már szegény Töriblog kimúlt :-(
Ha tényleg hosszú cikkeket szeretnél, nézd meg a Zoli hajóit:
acelmonstrum.host22.com/index.html

Asidotus 2012.09.07. 12:20:58

Lemaradtam valami nemzetközi egyezményről, ami betiltotta a háborúkat, és kitört a világbéke? Mert már olyan régen volt poszt ...

.com 2012.09.17. 12:12:27

@Titus Pullo Urbino:
"...meg 1-48 méretarányú repülőgépmodelleket..."
az orokbecsu Plastikovy Modell
a Heller modelljeit arnyekba allito minosegben!
A teljes masodik vilaghaborus vadaszgep sorozatom megvolt, a Modelar-bol beszerzett Heller festekekkel eloirasosan lekenve >>> pozsonyi nagyneni <<<
Imadtam, bar az iskolamra hagyomanyozott gyujtemeny es dioramak eleg hamar az enyeszette valtak

Koszonom az emleket!

Titus Pullo Urbino 2012.09.17. 12:39:37

@.com: igen, úgy van, ahogy írtad, meglepően jó volt a minősége, nekem még azóta is megvan pár doboz összeszereletlenül. A fiam talán, egyszer...

David Bowman 2012.12.08. 02:15:48

Azóta olvastam, Budán is volt ilyen gép.
süti beállítások módosítása