Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (45) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (78) alagút (7) állat (8) amerikai (91) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (11) ausztrál (5) ázsia (16) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (8) ejtőernyős (30) életrajz (37) elmélet (11) erdély (5) erőd (7) évforduló (54) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (45) hadkiegészítés (5) hadsereg (14) hadtörténelem (146) hadtörténet (18) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (16) hidegháború (43) híres bűnözők (8) honvédség (9) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (44) ii világháború (104) izrael (26) japán (21) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (6) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (79) légierő (47) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (130) makett (7) mesterlövész (6) monarchia (13) múzeum (12) német (67) nők (12) ókor (13) olasz (13) orosz (27) ostrom (6) osztrák (29) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) porosz (5) portugál (6) programajánló (9) reform (5) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (47) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (13) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (7) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (60) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (15) tengerészgyalogos (11) terror (25) titkosszolgálat (60) török (15) tűzfegyver (7) ünnep (5) usa (49) utánközlés (28) vadászgép (10) várostrom (6) vendégposzt (79) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (51) wysocki légió (11) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A Piros Alma csatája - újítások a várostromtechnikában I. rész

2013.05.23. 06:00 Titus Pullo Urbino

Mohács óta sokat fordult a világ, az 1660-as években a török sereg hadi sikerei elmúlóban, a diplomáciai eredmények viszont nem tükrözték a lófarkas csapatok vereségeit, ellenkezőleg, minden keresztény előretörés után a török üzletelés és területszerzés profitált, mintha bénultság lett volna úrrá az európai hadvezéreken és eszeki híd felgyujtasa_0.jpguralkodókon. Hiába zúzták szét a  nemzetközi csapatok Szentgotthárdnál az ellenséget, hiába égette fel

Zrínyi

az eszéki hidat, a váradi vasvári békével újra időt nyert és

erőre kapott a terjeszkedő kontyos sereg. Pár évvel később a keresztény seregek a bécsi és párkányi csatában olyan erőt mutattak, ami már egyértelműen mutatta a megszállóknak, hogy nem tart soká az itteni uralmuk. Ráadásul az esztergomi győzelem utáni évben XI. Ince pápa kezdeményezésére - Habsburg Lipót és XIV. Lajos békekötése után - a törökellenes szövetség eredményeképpen megalakult Krakkóban (!) a Liga Sacra, vagyis a Szent Liga (1684), a Habsburgok, Lengyelország és Velence ideiglenes összefogása. A messzi Oroszország (a lengyelekkel megkötött béke után) és a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is csatlakozott a Ligához, mindannyian fenyegetve érezték magukat az iszlám hódítók által. Sőt, egyénileg morva, holland, talján (toszkán), brit, francia, dán, burgund, sváb, flamand, rác, vallon és katalán katonák is harcoltak a keresztény seregben a nagyszámú - mintegy

tizenötezres - magyar katonaság

mellett (kiválóságaik: szülővárosom büszkesége Bottyán János, Semsey András, Barkóczy Ferenc, Petneházy Dávid, az ostrom hőse, a későbbi Budai Oroszlán, Erdődy György, Fiáth János, Eszterházy János, Bercsényi Miklósok, apja és fia, Koháry István, Gombos Imre, aki három éve még Bécset ostromolta, hosszú sor, legendás nevek). A tizenkettőezres horvát kontingens is kivette a részét a harcokból. A pápai diplomácia gondoskodott róla, hogy minden katolikus területen kihirdessék a "lepantói bullát", amely teljes búcsút, bűnbocsánatot hirdetett a török elleni harcok résztvevőinek.  A bécsi kamarilla Apaffy Mihály erdélyi fejedelmet szintén a török elleni szövetkezésre bírta, ezzel vált teljessé a keresztény egység. Múlt az idő, a XVI. század haditechnikáját valami teljesen új váltotta fel, bár a hadtörténelem nem sokat foglalkozik a témával. A látható különbségeket majd később kitárgyaljuk, először tekintsük át a belső változásokat. Mohácshoz képest a magyar király nem egyedül küzdött, széles nemzetközi szövetség alakult a török kiűzésére, ez lélektanilag fontos tényező a felszabadító harcokban, stabil ideológia is a szövetségesek mellett állt a kereszténység tanaival, ráadásul az örök marakodók közötti megállapodások, az orosz - lengyel, valamint a francia - német békék olyan keresztény egységet eredményeztek, ahol együtt küzdött orthodox, katolikus és református keresztény harcos. Az ideológiai stabilitást erősítette, hogy XI. Ince pápa, mint a Liga kezdeményezője nem csak imával, hanem arannyal is támogatta a harcokat. Nem is kevéssel, megtehette, nem véletlenül kapta a

"Bankárpápa"

jelzőt már működésének első éveiben. A vatikáni kincstár ontotta a pénzt a seregek felé, semmiféle ellátmányt nem kellett nélkülözniük. Francesco Grimani velencei polgár így vallott: "Az ostromló sereget képző gyalogcsapatok mindannyian egészségesek, jól ruházottak és nagyszámúak. Minden dolognak annyira bőviben vagyunk, hogy igények és szükségletek dolgában nemcsak az van meg, ami kell, de még az is, ami kívánatos… Élelmiszerekben nincs hiány, s ami kell, minden megvan… Takarmányban meglehetős nagy a hiány, de végre erről is gondoskodnak, részint úgy, hogy a kényelmesebb vízi úton, részint úgy, hogy távolabbról, kényelmetlenebb úton hoznak." Egy névtelen önkéntes is így ír: "Eleség, zab, kenyér, hús, hal, bor, sör, s mindaz, ami úgy embernek, mint lónak táplálékul szolgálhat … oly bőségesen volt a táborban, Rabatta főhadbiztos jó rendszabályainak és helyes gazdálkodásának köszönhetően, hogy semmi sem volt drágább, mint Bécsben.” Oppenheimer Sámuel ("Jud von Heidelberg”) hadikincstári beszerző munkáját dicséri, hogy minden hadifelszerelés rendelkezésre állt, jött az ágyú, a puskapor, a liszt, (45-50.000 mázsa) a hús (16-17.000 mázsa), valamint a tavaszra az ostromsereg 7000 (!) kipróbált és új muskétával lett gazdagabb. A jól felszerelt és teli gyomrú katona szívesen harcol az

éhes török

ellen. Bizony, a török sereg korántsem az a vidám rablóhad volt, aki a XVI. században kedvére rabolt a Dunántúlon, még a leggazdagabb katonák, a tehetős janicsárok is éheztek. A belső gondokat tovább tetézte a janicsárok bevételeinek folyamatos csökkenése, elkedvetlenedtek és elszegényedtek a süvegükön rézkanalat hordó hajdan elit harcosok. A lovas élcsapatot alkotó ispahik, a szpáhik is kikoptak, hova lett hajdani ékes formájuk? "Mindkét oldalán tarsolyt hordott – kiváló bőrdíszes munka –; az egyikben íj volt, a másikat telerakta nyilakkal. A pajzs, melyet bal kezére fűzött, hasonló bőrmű, ezzel nyilak, szablyák és buzogány ellen védekezett. Jobb kezét a szpáhi, ha könnyű, zöld lándzsáját nem húzta elő, szabadon hagyta. Az övén rövid, drágakövekkel ékesített kard, nyeregkápáján pedig buzogány fityegett.” írta róluk Busbecq. A janicsárok helyét a szerényebb felszerelésű aszabok, a szpáhik szerepét a várvédő lovasság, a beslik vették át, akik Evlia Cselebi világutazó szerint: "Ruházatuk

magyar formájú,

aki látja őket, magyaroknak véli… szépen és jól beszélnek magyarul.” A magyar nyelv ismerete és a magyar szokások átvétele is a belső változásokat jellemzi, ezek a harcosok már nem küzdöttek olyan fanatikusan az iszlámért, mint százötven évvel azelőtt élt elődeik. Nekik már volt vesztenivalójuk, magyar telken állt a házuk, haradzsból éltek, magyar bort ittak, az anyátlan és nőtlen janicsároktól eltérően családjuk (néhol magyar feleséggel, Abdi pasa felesége is magyar asszony volt) volt, motiváltságuk a harcra viszont már sokkal kevesebb. Ilyen morális körülmények jellemezték az oszmán hódítókat kedvenc városuk, a

Kizil Elma,

a Piros Alma falai között. buda.jpg

Buda vára észak-déli irányban szűkülő, szabálytalan sokszög. A vár két részre bontható, a belső vár (fellegvár) és a városi rész, ahol a budai polgárok tengették napjaikat. A két rész összekötésére a Koldus kapu szolgált, a főbejárat a Becs kapuci, ezen kívül a déli oldalon az Isztambuli kapu, nyugati irányban a Fehérvári kapu, keletre pedig a vízművet fedező Vízi kapu. A dunai víz kinyerését úgy oldották meg, hogy a folyóhoz vezető párhuzamos falak alatti folyosókon szállították fel a vízműbe a vizet, ugyanis kút nem volt a várban. Az északi várfalakat öt magas bástya védte, az Esztergomi bástya, Murad pasa bástyája, a Szakáltalan Sziavusz pasa bástyája, Mohamed pasa bástyája és az Erdélyi bástya. A várfallal párhuzamosan széles árkok (10 méter mély és 15-20 méter széles száraz-árok, korabeli hadinyelven franciául „faussebraye”, olaszul „falsabracca”) húzódtak, ezzel nehezítve a támadók dolgát, a Víziváros falát ráadásul párhuzamos vesszősánc is védelmezte.

     sánc Buda.jpg

Buda akkori parancsnoka, Abdurrahman pasa hetven éves kora ellenére aktívan szervezte a védelmet (1684-ben sikeresen szervezte a védekezést),a tízezres seregét saját számítása szerint bőven ellátta minden földi jóval, étellel, itallal (fedett helyen még a muzulmánok is kortyolták a magyar bort), nagymértékű élelmiszert, sót, takarmányt és ivóvizet (okulva az esztergomi szomorú tapasztalatokon) raktározott fel. A taktika az volt, hogy kitart a vár a felmentősereg érkezéséig. Amúgy sem Buda az első, először jön Fehérvár és Eger ostroma, vélekedtek a török urak. Abdi nem volt könnyű helyzetben, katonái nem szerették a kereskedőből lett pasát, a holland önkéntes naplója így ír: "Időközben olyan személyek, akiket a harcra való alkalmatlanságuk miatt elűztek a várból, hírt hoztak arról, hogy a helyőrség

janicsárjai és szpáhijai

megfogadták, hogy védekezni fognak, a következő feltételek mellett: 1. valamennyien kapnak 10 birodalmi tallért; 2. kiengedik a börtönből azt a néhány parancsnokot és közkatonát, akiket valamely bűncselekményekért fogva tartottak; 3. hogy a dolgokat nem hagyják a legvégsőkig fajulni: ezen feltételeket a vezír jóváhagyta. Az említett foglyok is megerősítették, hogy a helyőrség, mind a gyalogosok, mind a lovasok tekintetében nem több 8000 főnél, mert nem számítottak az ostromra, és úgy hitték, hogy az Székesfehérvárnál lesz, amit ezért utoljára még hadakkal erősítettek meg. Elkezdték a lövedékeket, mozsarakat, bombákat, gyújtóbombákat és a spanyol mérnök, Gonsales egyéb munícióját behajózni a Duna nagy ágán, amihez 20 bárka állt készenlétben. Tekintettel a híres pap lövedékeinek hatékonyságára, melyekkel csodálatos távolságokra lehetett tüzelni, futárokat küldtek Stájerországba és máshová, hogy azonnal csináltassanak 1000 bombát és 1000 gyújtólövedéket Rabatta főhadbiztos parancsára. Ezen az estén Marsigli grófot megsebesítette a karján egy muskétagolyó."

A Buda várát 1684-ben ostromló sereg vereségeinek tapasztalataiból okultak a keresztény parancsnokok, kettő év múlva igyekeztek már hibák nélkül nekifogni vállalkozásuknak. A hosszas felvonulás után a Piros Almát körbevette a Lotharingiai Károly és Lipót császár veje, a fiatal kora ellenére

nagy intrikus, 

24 éves II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette keresztény sereg, amelynek létszáma mintegy 64.000 fő (más források szerint 80.000 fő), parancsnokaik:  Starhemberg tábornagy, gróf Souches altábornagy, Diepenthal vezérőrnagy, gróf Caprara tábornagy, magyar részről a lovasságot vezető gróf Pálffy altábornagy, Petneházy Dávid ezredes (balra lent) Dünewald lovassági tábornok, Styrum vezérőrnagy. A sereg létszámának megállapítása azért is bajos volt, mert Székesfehérvártól Egerig, délen Kalocsáig állomásoztak és őrködtek a csapatok, hogy a török felmentőseregről hírt vigyenek a táborba, vagy lehetőség szerint állítsák, fékezzék őket. Volt ilyen dolguk, sok is. A lovasság sem talált megfelelő legelőt Budán, Pesten sem, ezért a Csepel szigeten, vagy még délebbre állomásoztak a huszárok, akik váltották a lovakat a kiegyensúlyozott legeltetés érdekében.

A korábban már kitárgyalt láthatatlan jegyek után ejtsünk szót a haditechnikai újításokról is, a mennyiségi fölény minőségi előnybe is át kell csapjon a siker érdekében. Hova lett a mohácsi síkon végigvágtató nehézlovassági harcmodor, hova lett a száz éve még hatékony huszita szekértábor, hova lett az egri várfalakra lóháton érkező rácsapás? Korszerűtlenné váltak és eltűntek. Az ostromra készülő keresztény seregek az eltűnt alkalmazások helyett fontos haditechnikai újdonságokat vezettek be, amire nem volt török válasz. A korabeli elmélet szerint a tűzerőt és tűzgyorsaságot ötvözni kell nagyfokú mobilitással, ezt az alapelvet minden nyugati hadtudós vallotta, mit sem ér a tűzfegyver a gyalogos kezébe. Mi hát a megoldás? Lovasítani kell a tüzelő katonát, de hogyan? Bizony, "Csinom Palkó, Csinom Jankó, Csontos karabélyom, Szép selymes lódingom, Dali pár pisztolyom."  Igen, a

karabély és a pisztoly

a megoldás, a rövid csövű, ló nyaka mögött mozgatható fegyver, amely gyorsabb és nagyobb lehetőséget adott a tűzfegyveres katonák mozgatására a hadszíntéren. Buda ostroma számos olyan furcsa helyzetet hozott, hogy az ostromlóból ostromlott lett, a budai lovasból pedig a rózsadombi sánc mögül lövöldöző gyalogos. Ebben a helyzetben már érthető, miért fontos a gyors mozgású tűzfegyveres katona. petnehazydavid.jpgNem a pisztoly mérete keltett feltűnést, hozott újítást, hanem az, ahogy a rövid lőfegyvert és a mozgékonyságot kombinálták a hadi stratégák.

A műszaki alakulatok parancsnoka, gróf Marsigli főmérnök (aki túlélte a török rabigát, sőt, a fogságát ismeretszerzésre fordította, nála jobban kevesen ismerték a török haditechnikát) kitűnő talján, vallon és francia hadmérnökökkel vette magát körül, minden technikai újdonságot megvizsgált, hasznos-e? Javaslatait szívesen fogadták,  hiszen minden újítással közelebb kerültek a török megsemmisítéséhez. Technikai újítások mellett a praktikum is hozott új harceszközt, ilyennek tekinthető a szurony is, amit tömegesen először Buda ostromakor vetett be a támadó, vagy a védekező keresztény gyalogság. Aki már lőtt elöltöltős puskával, az tudja, hogy micsoda macera egy ilyen fegyvert megtölteni és elsütni, ráadásul az elsülési arány 50 %. Ilyen helyzetben a lőfegyvert

 hideg szálfegyverként

kell használni, gondolkodtak a szurony alkalmazásának kitalálói. A kezdeti szurony a csőbe szúrt kiegyenesített kettőélű kard volt, de csodát tett. A képen Németh János fegyverkovács által készített replika látható. A kovács szerint "A szurony markolata diófából készült, a csapja kú­pos­ra van kiképezve, hogy kellően szoruljon a csövek mindegyikébe, kiküszöbölve így az esetleges gyártási pontatlanságokat." Esős időben, lövés után, lövés helyett kitűnő hatásfokkal lehetett alkalmazni a közelharcban, további előnye volt, hogy a töröknek nem volt ilyen, nem nagyon tudtak mit kezdeni a görbekardos aszabok a muskétacsőbe helyezett szurony ellen. Már csak azért sem, mert hetven centivel volt hosszabb a szuronyospuska a kardnál. A markolatos, kívülre szerelt "bayonet" elvű háromélű szurony is létezett már akkoriban, legalábbis Vauban papíron már az elvét leírta, legnagyobb előnye, hogy felszerelt állapotban is el lehetett sütni a lőfegyvert. A szurony tömeges alkalmazása viszont csapos_szurony_XVII_vege.jpgBuda ostrománál még csak a kettőélű, puskacsőbe dugott változatának ismert.

Másik harctéri újdonság a

futóárok,

vagy más néven a vonalárok, közlekedőárok rendszere, a fedett folyosók és alagutak, sáncok mérnöki egysége. "Na mivan, elássátok magatokat?" humorizáltak a magyar huszárok az árokásó bajorokat látva. Bezzeg nem nevettek később, amikor a 4 ember, kettő ló szélességű árkok fedett szállást is biztosítottak számukra. Négy féle árkot készítettek, közlekedőárkot, szállásárkot (ezres nagyságrendű katona védettségét biztosította), gyülekezőárkot (rohamárok) és párhuzamos, illetve felülről és oldalról belőhetetlen zeg-zug árkot.

Bánhidy így ír: "...a Szarvas-téren átnyúló negyedik parallel-árokból a rondella lejtője felé vont zeg-zugos árkoknak segélyével sikerült július 7-én a rondella körül futó árokkal párhuzamosan az árok contre-escarpejától valami 20 lépésnyire egy új vonalat ásatni; azt néhány lépéssel beljebb, az árok felé egy másik követte s július 9.-én éjjelre már valamennyi futó-, közelítő-, zeg-zug és párhuzam-árok a köztük emelt redouteokkal és rohamgyülhelyekkel (fedett rohamterekkel) teljesen készen, lőpadokkal jól ellátva oly állapotban volt, hogy bármily mérvű s bármi szerencsés eredménnyel járó török kicsapás esetére sem lehete többé azok teljes szétrombolásától tartani. A közelítő művek már csaknem a rondella árkának contre-escarpeját védő s a török által az ostromlók szemeláttára készített erős cölöpzetig értek. S ha Lotharingiai Károly, meg a brandenburgiak büszkén tekintettek ostromműveikre. Miksa és Badeni Lajos is megelégedéssel nézhették fáradságuk gyümölcsét, legalább e részben. Mert becsületesen fáradtak mind a ketten. A tüzes választófejedelem minden új vonal irányáról, minden ölnyi árok előhaladásáról személyesen szeretett meggyőződni s versengett Lajossal a munkálatok éji ellenőrzésében is. Utóbbi szintén saját szemével akart mindenről meggyőződni. Találékony elméje mindig tudott valami újat, javítani valót fölfedezni s különösen feltűnést keltettek saját szerzeményű mellvédei, melyeket roham esetén ernyők gyanánt is lehetett alkalmazni.

Magas deszkafalak

voltak ezek erős tölgyfadeszkákból, pléhvel bevonva kívül-belül; a munkálatoknál mint spanyolfalat állították föl s mellőle kőrakásról s földhányásról lőhette a bajor muskétás a kicsapó törököt; rohamnál pedig fölemelték s alattuk 100 ember feje volt födve a magasból jövő gránát meg török puskatűz ellen..."

Dr. Károlyi Árpád hadtörténész a következő részleteket közli az árkok és az ütegek kialakításáról: "Mindjárt a futóárkok megnyitása alkalmával, tehát június 23.-án a bajorok hozzáfogtak az első szent-gelérthegyi üteg telepének vagy gátonyának ásásához is. E gátony hét 24 fontos réstörő ágyú számára készült, mely lövegek a t6-106_musketas.jpgvárkastély előretolt nagy rondellájának homlokfalát voltak törendők… Ez a réstörő üteg valami 700 méternyi, tehát igen nagy légtávolban állott a várpalotai köröndtől. Június 27.-én végezték be ezt a batteriát, az ágyúkat a következő napon belevonták s mikor július elsején a császári oldalon Károly ágyúi megszólaltak észak felől, dél felől ez a gellérthegyi bajor batteria is szomorúan kezdé hajigálni 24 fontos golyóit a rondella falának. ... a török tűzérség a császárinál sokkal jobb; mert ebből a 7 darabos ütegből, mely föntebb jelzett telepéből a rondellának ártani nem volt képes, a török rondellai üteg július 5.-éig nem kevesebbet, mint hármat szerelt le. … Különben a császári ágyuk matériája nem a legjobb volt. Nagyon hamar megrepedtek s Lotharingiai Károly folyton újakat kért, alig győzik neki küldeni. Egy ágyú repedése miatt Miksa Emánuel majd életét veszté: oda is izent Károlynak, hogy ha különb ágyúkat nem tud neki szolgáltatni, bizony elvonul Buda alól! Július 5.-én készen lőn a mintegy 160 méternyivel lentebb kezdett telep … lehozták a használható négy ágyút, adtak melléje más hármat s ez a 7 ágyús (24 fontos, félkarthaun) üteg most már csak 520–540 méter légtávolságra lévén a palotai nagy rondellától, mindjárt másnap, július 6.-án, elég jó eredménnyel kezdé a rondella homlokát törni. – Sokkal kellemetlenebb tapasztalást szereztek Miksáék a naphegyi redouteba szánt batteriánál. A redoute nagyon lassan, nagyon óvatosan épült, hogy a benne elhelyezendő üteg a török ellenütegek (contrabatteriák) ellen megállhassa a helyét. S még sem állotta meg. 12 napig dolgoztak a redouteon s benne az ágyútelepen s mikor 13-ad napra, július 5.-én, a munkával készen lőnek, azt vették észre, hogy a török is készen van kitűnő fekvésű ellenütegével. A naphegyi 10 ágyús (24 fontos, félkarthaun) üteg föladata kettős lett volna: jobboldali lövegeinek a várpalotai rondella oldalát kelett vala töretni, baloldali ágyúi ellenben merőleges irányban a várkastély belsejét veszik célba. De a batteria halva született gyermek volt. Július 6.-án kezdett lőni az üteg: a török ellenüteg, hatalmasan támogatva a török mozsaraktól, vígan felelt versenytásának s mihamar leszerelt belőle egy ágyút s mire a nap lealkonyodott, egy másodikat is Másnap, július 7.-én a naphegyi batteria megszűnt volt létezni, a török ellenüteg teljesen szétugrasztá. .... Az első mozsártelepet szintén július 3.-án készítették el, körülbelül a Palota-utcának a Szarvas-térre néző végébe három, deszkából összerótt,

pléhvel bevont

alkotmány védte a török kicsapásai ellen e tekenőt, melybe még aznap 5 darab 60 fontos bombát vető mozsarat állítának be. E mozsarak bombái látszólag oly jó eredménnyel csapkodtak a rondellán forgolódó törökre, hogy másnap még két s pedig 140–200 fontos bombát vető mozsár helyeztetett melléjük, melyek lövéseitől a Várpalotai mosé tüzet is fogott… Július 11.-én e 7 mozsaras tekenőtől északnyugatra valami 40 lépés távolságra, körülbelül a Szarvas-tér közepén egy második tekenő készült el 3 mozsárra.”

banlaky-big_hadtortpic_1718.jpg

A fedett árokrendszerek, lakóvermek és sáncok kapcsolatát a legalsó képen (Wening Hallart kitűnő korabeli metszetén) figyelhetjük meg, az ütegeket fedező sáncokat árokrendszer vette körül, a belső kört contravallatio, a külső, a felmentő sereg elleni védekezést biztosító árkokat circumvallatio (jelentése: körsánc, amelyet spanyollovas akadállyal erősítettek) névvel illették. A római hadfiak, főleg Julius Caesar gall hadjárata óta tudjuk, hogy az ostromló sereget sánccal illik védeni a felmentési kísérletektől, a sáncok rendszere már az ókortól ismert, ám a fedésben, takarásban rejtett nagy, akár ezredi csapattesti mozgások újítólag hatottak, meg is lepték vele a kontyos védőket. A híres francia mérnök, minden francia

Maginot-vonalat

álmodó hadtechnikus nagymestere,  Sebastien Vauban elméleti munkáit  most a gyakorlatban is lehetett alkalmazni. Az alsó képen nem Vauban kori, hanem még egy római kori védgyűrű metszete látható.

A holland önkéntes naplójába került visszaemlékezés szerint a védmű építése így zajlott: "Azok belülről erősen ágyúzták a mi munkásainkat és több különböző kicsapást kíséreltek meg, többek között ma reggel is 2000 emberrel; de mindannyiszor visszafordították őket, veszteségek mellett. Időközben elkészült két tüzérségi üteg a Vízivárossal szemben, amelyekre azonnal ágyút állítottak fel. A Szent Endre-szigeti hidat is teljesen befejezték, és egy másiknak is nekikezdtek a Szent Margit-szigetre. Ma vízi úton a seregbe érkeztek a nehézágyúk: egész, fél és egynegyed kartaunos lövegek, valamint más könnyű tüzérségi eszközök, nagy mennyiségű sánckosár, rőzseköteg és más hadianyag.

erődítési vonal.jpg21-én megkezdték a futóárkok ásását a Víziváros felé, mellyel a munkások elég jól haladtak az ágyúk védelmében.

22-én elkészültek és megnyíltak a sáncárkok, valamint egy üteg hat nagy ágyúval; ezáltal formálisan is kezdetét vette az ostrom.

27-én délelőtt 11 óra körül a bentiek gyalogosan és lóval kicsaptak a mieink alsóvárosbeli állásaira; de visszakergették őket 20 halott elvesztése mellett, ezen felül voltak sebesültek, akiket behúztak magukkal. A mieink közül csak egy lövész maradt ott holtan. A lovas őrséggel maga Hofkirchen gróf haladt előre. Ezen az éjszakán keményen folyt a munka: egy 400 lépés hosszú párhuzamos vonalat csináltak a városnál a jobb oldali kaputól egy fordulattal a középső kapuig, ezzel az ágyúütegeket és a futóárkokat 200 lépésen biztosították; ugyanott a

sánckosarakból

lőréseket alakítottak ki, hogy 12 ágyúval, amelyek közül 8-al a sarokrondella jobb oldalára, 4-gyel pedig ugyanezen rondella bal oldalára lőhessenek, és hogy a másik irányból is védhető legyen, nem állhatva, hogy belülről bombákkal, kövekkel és gránátokkal erősen lövik a rondellát, amint észrevették, hogy a mieink vakmerő gyorsasággal közelednek: ennek ellenére a nekünk okozott kár nem volt nagy, csak 8 sebesültet szereztünk."

Az ütegeket takaró sáncok kiépítése nem telt hosszú időbe, rugalmas fűzfából készült vesszőkkel és karókkal, gerendákkal együtt válaszfalakat építettek, majd a falak közét betöltötték földdel. Ha már a földnél tartunk, a budai talajt átkozták az ásást végzők, nagyon köves szerkezete miatt nehéz volt a talaj kitermelése, ezért mindenki örült az esőknek. És esett rendesen, a holland önkéntes naplója szerint kettő-három naponta esett az eső. Ez nem könnyítette meg a tüzérek dolgát. Ha már tüzérség, nézzük, mivel lehetett operálni, Bánlaky így ír a bajorok felszereltségéről: "Tűzérség, lőszer és egyéb hadianyag: 35 háromfontos ezredlöveg, 4 tarack, 4 falkony, 4 laktábor-ágyú (Quartierschlangen), 1 hatvan- és 1 százfontos mozsár (Böller), 1 emelőgép, 2 tábori kohó, 3 petárda, 2000 kézigránát, 250 mm. lőpor, 200 mm kanóc, 200 mm ólom, 11 lőszertaliga, 66 fedeles lőszerszekér, 9 tűzmester szekrény, 11 golyókocsi és 3000 sáncszerszám."

spanyollovas.jpgRabatta listája szerint a keresztények rendelkezésére álló tüzérségi felszerelés összesen 129 ágyú, 55 háromfontos mozsár, 2

negyvenöt fontos (!)  

mozsár, 10.000 mázsa lőpor, 3000 mázsa kanóc, 112.000 ágyúgolyó, 441 láncos golyó, 2500 mázsa ólom, 54.000 kézigránát és 20.000 mozsárbomba.  Olvassátok csak el még egyszer a számokat, ez nem nevezhető kispályának!

A felfedezők és hadmérnökök újdonságait a tüzérség terén négy helyen kell megemlíteni, elsőként Bél Mátyást idézzük, egy helyen megkérdőjelezve állítását:

"Volt a tüzérek között egy Gonsales nevű belga (?), akit Grana márki bocsátott a császár rendelkezésére…Ő új módszerrel, egy rövid, s bő torkolatú ágyúféléből, melyet hasonlósága révén mozsárágyúnak hívnak, roppant magasságra, s mégis kisebb lőporfelhasználással tudott tüzes bombákat kilőni.”

A mozsarak hatékonyságára jellemző, hogy a réstörést és a belső tüzek okozását is számlájukra lehet írni. egyébként a kontyosnak több ágyúja volt, szám szerint 200, de ezek már elavult szerkezetek voltak és az ostromárkok rendszere miatt nem sok kárt okoztak a beásott gyalogságnak, másik tényező az volt, hogy a török tüzérek hamar kifogytak a lövedékből, ezért főleg kővel töltött kartáccsal tüzeltek, viszonylag kis eredménnyel (fedett árkok).

A második tüzérségi újítás a Rafael Gabrieli nevű ferences barát 

(Tüzes Gábor)

által készített olthatatlan tűz, amelyet először tömlőkön rálocsoltak a kapukra, vagy a falra, illetve behajították a területre, vagy a brandenburgi tüzérek speciális üreges, súlypontképzéses (és gyutacsos) bombáikkal vetették a falon belülre, majd meggyújtották azt. Alapanyaga kátrány, illetve valamiféle petróleum lehetett, vízzel nem lehetett oltani, hiába esett az eső, a pocsolyákon még tovább is terjedt a tűz, ezzel nagy szenvedést okozott a védőknek. Közvetlen érdeme, hogy 40 bajor katonával kiiktatta a Gellérthegyi facölöpsori erődöt.

A harmadik technika nem nevezhető újításnak, inkább csak egy "know-how" felfedezés, amely fegyvernemi összehangolás kezdeti példája lehetne, az esztergomi sajkások, a huszárok és a gyalogság kooperációja, amelyre jó példa Bottyán János esztergomi huszárkapitány antréja. Ő az első napon felderítette a terepet, majd egy összehangolt támadással a csepeli és budai kikötőben horgonyzó török flottát fosztotta ki, miközben a vízen közlekedő magyar és rác sajkások elvágták a menekülési utat és folyamatosan ágyúzták a Várból kitörő gyalogságot, majd

partraszálló csapatként

avatkoztak be a harcokba. Ezt a harctechnikát később a kalocsai palánk elfoglalásánál is beveti a magyar huszárság és a flotilla. A menekülésre szánt török naszádok kifosztása hatalmas lélektani veszteséget okozott a védőknek, végignézték, ahogyan feleségeiket (max 5) és gyermekeiket lemészárolják, értékeiket kifosztják a magyarok.  A zsákmányszerzés után huszárcsákóval mérték a szerzett aranyat, ölével a selymet, kilóra a kincseket.  A jókedvű huszárok török bugyogóba és turbánba öltözve riasztgatták a táborban az áskálódó bajorokat, akik felettébb fejlett humorérzékük ellenére (hehehe) nem értékelték a mutatványt.

     Buda_1686_Wening-Hallart.jpg

A negyedik tüzérségi újításról és a többi ostromtechnikáról, támadóeszközről később rántjuk le a leplet. Folyt. köv., türelem! A kézigránátos folytatást itt olvashatjátok.

139 komment

Címkék: magyar török haditechnika hadtörténelem mozsár várostrom Buda szurony aknaharc ostromárok

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr175299898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

tomibatyo 2013.05.24. 13:01:37

Remek írás, gratula!
Apró érdekesség, aki azt a szuronyt készítette nagyon jól ismerem, ha kinézek az ablakon most is látom a házát. :)
Egy kérdésem van. Azt írod: "...Székesfehérvártól Egerig, délen Kalocsáig állomásoztak és őrködtek a csapatok, hogy a török felmentőseregről hírt vigyenek a táborba, vagy lehetőség szerint állítsák, fékezzék őket." Ezek szerint a keresztény hadak megszállták a Duna-Tisza-közét, míg a Dunántúl egy része még török kézen van? Vagy mi volt a terv?

Hadrian77 2013.05.24. 13:07:14

@tomibatyo: Eger és Fehérvár része volt a Budai Vilajetet védő külső várgyűrűnek, ezek voltak a jelentősebb, nagyobb létszámú védővel rendelkezős erődítmények. Nem igazán szállták meg a szövetségesek ezt a zónát, csak száguldoztak, figyeltek és felügyeltek.

teddybear01 2013.05.24. 13:19:07

@Titus Pullo Urbino: Bocs, de tévedsz. A Budai Várban is volt kút, nem is egy, csak lent, a vár alatti barlangokban. Mind a mai napig fennmaradt pár. Láttam is egyet-kettőt.

Az viszont más tészta, hogy nehezen lehetett hozzájuk férni, és a vízhozamuk sem volt elég annak a tömegnek, meg állatállománynak ami egy várostromnál beszorult a várba és a városba. Ezért hozták létre a Vízivárosi erődítményt.

tomibatyo 2013.05.24. 13:20:25

@Hadrian77: Akkor tkp. a török várakozásokkal ellentétben a keresztények nem a kisebb erősségek ellen mentek először, hanem rögtön Budát foglalták el, annek tudatában, hogy a többi kisebb majd így könnyebben elesik? A török a várakon kívül ezek szerint nem is mozgatott jelentősebb méretű csapatokat, ha közben a keresztények szabadon tudtak portyázni?

teddybear01 2013.05.24. 13:25:08

@Sics68: Az ilyen bűnbocsánat többnyire azt jelentette, hogy azok az uralkodók, akik támogattak egy ilyen hadjáratot, felajánlották a tömlöceikben raboskodó kisebb gazembereknek a büntetésük elengedését, ha harcolnak.

Kolumbusz legénységének egy része is az inkvizíció és a királyi tömlöcökből lett toborozva. Ez mindennapos gyakorlat volt sokáig.

Emlékszel például a Piszkos Tizenkettőre?

Hadrian77 2013.05.24. 13:25:58

A törökök máshova várták a támadást. A szövetségesek pedig Buda után lementek egészen Szegedig. Mivel a Duna és a mellette lévő út volt a fő közlekedési útvonal, így gyakorlatilag elvágták a többi várat a hátországtól és később viszonylag könnyebb volt visszafoglalni őket.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 13:28:53

@savaz: a csapadékvizet tiszta állapotban is tudták gyűjteni, fémlemezekkel, a szintkülönbséget meg áthidalták egy lejtős ösvénnyel, mint a Gyaloggaloppban.

@kewcheg: hol láttad ezt a filmet? neten megvan?

@Bicepsz Elek77: azok a törökök, akik ismerték őseiket (nem úgy, mint a gyermekként rabolt janicsárok) azok bosnyákok voltak nagy többségben, de akadt szép számmal a budai védők között "egyiptomi" igazhitű is.

@tomibatyo: ügyes kovács lehet, meg szabadidővel is jól áll, irigylem az ilyen embereket, akik azt dolgozzák, ami a hobbijuk.

A Dunántúl jó része török megszállás alatt állt, Fehérvár is török kézen volt, Esztergom viszont már magyar kézen. Az ostromsereget gyengítette, hogy várőrséget kellett hagyni az elfoglalt várakban, Esztergomban 700 gyalogos védte a várat. Az esztergomi huszárok viszont portyáztak (Bottyán), a török felmentősereg mozgását fürkészték. Petneházy huszárai Eger környékét figyelték, onnan is vártak felmentőket, de az igazi felmentők délről és nyugatról érkeztek, majd végignézték, ahogy Buda elesik.

@Hadrian77: így van, abban az időben nem volt frontvonal, végvárak, mint gócpontok felügyelték a területet. Ezért volt fontos a gyors mozgású csapatok átcsoportosítása a szükséges helyszínre, Petneházy és huszárai többszáz mérföldet nyargalásztak be, amíg a tábori had ásott és ostromolt, de végén odaértek a végső csatára és elsőként (állítólag) hatoltak a várba. A szövetségesek előszeretettel küldték a huszárokat és a magyar hajdúkat az első rohamcsapatba, hadd pusztuljon a megbízhatatlan magyar. A svábok és a bajorok nagyon vigyáztak embereikre, kifejezetten kímélték őket a rohamokban.

teddybear01 2013.05.24. 13:30:35

@tomibatyo: Elsősorban azért támadták meg először Esztergomot, majd Budát, mert mindkettő a Duna partján feküdt.

A Duna volt ennek a hadjáratnak(és persze a legtöbb térségbelinek) a fő utánpótlási útvonala. Bécsből a hajóval nagyon nagy mennyiségű utánpótlást lehetett mozgatni, pl. ágyút, lőport, élelmiszert, stb.

Székesfehérvárt, Egert meg úgyis fel kellett adniuk, ha Buda és a Duna vonala elesik, mert nincs utánpótlásuk.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 13:42:07

@teddybear01: voltak kutak, ahogy írod, kis vízhozammal, 10.000 emberre, plusz a lakosságra, plusz az állatokra viszont elhanyagolható a vízhozam. Ráadásul oltani is próbáltak az első időben, amíg meg nem értették, hogy inkább földdel kell takarni a tüzet, mart a víz nem oltja el.

A Duna volt a fő hadiút, vagy a vízen, vagy a folyóparton tört előre a sereg, Bécs, Győr, Komárom, Esztergom, Belgrád ezért volt fontos erősség.

"Bécsből a hajóval nagyon nagy mennyiségű utánpótlást lehetett mozgatni, pl. ágyút, lőport, élelmiszert, stb. Székesfehérvárt, Egert meg úgyis fel kellett adniuk, ha Buda és a Duna vonala elesik, mert nincs utánpótlásuk. "

Ez így van. Ezért lett nagy jelentősége a dunai kikötőknek is, meg a flottának is.

OFF

Csak egy kis adalék: Erdélyben a Maros vonala volt a fő hadiút, majdnem minden török és tatár betörés (ha eljutott a Marosig) ezen a vonalon haladt felfelé.

ON

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 14:27:59

@teddybear01: érdemes időt szánni az elolvasására, érdekességektől hemzsegő cikk:

budapestcity.org/02-tortenet/Budapest-vizellatasanak-tortenete/index-hu.htm

drani 2013.05.24. 16:04:31

A feleségeket és gyerekeket mikor mészárolták le? Azokat a váron kívül táboroztatták a törökök? Nem túl okos, persze ha már előre lemondtak róluk úgy oké.

David Bowman 2013.05.24. 16:35:39

"még hadakkal erősítettek meg. Elkezdték a lövedékeket, mozsarakat,"
Itt a pont helyén nem akartál új bekezdést indítani? Az egyik mondat minthza a törökökről, a másik mintha a keresztényekről szólna.

teddybear01 2013.05.24. 16:47:16

@drani: "jó példa Bottyán János esztergomi huszárkapitány antréja. Ő az első napon felderítette a terepet, majd egy összehangolt támadással a csepeli és budai kikötőben horgonyzó török flottát fosztotta ki, miközben a vízen közlekedő magyar és rác sajkások elvágták a menekülési utat és folyamatosan ágyúzták a Várból kitörő gyalogságot, majd partraszálló csapatként
avatkoztak be a harcokba. A menekülésre szánt török naszádok kifosztása hatalmas lélektani veszteséget okozott a védőknek, végignézték, ahogyan feleségeiket (max 5) és gyermekeiket lemészárolják, értékeiket kifosztják a magyarok. A zsákmányszerzés után huszárcsákóval mérték a szerzett aranyat, ölével a selymet, kilóra a kincseket. "

Benne van a cikkben.

tomibatyo 2013.05.24. 18:02:01

@Titus Pullo Urbino: @teddybear01: Ha tehát jól értem, elsősorban logisztikai szempontok miatt támadták Budát Esztergom után, és mondjuk nem Fehérvárt, vagy Egert?
Ezzel párhuzamosan nem voltak nagyobb keresztény csapatmozgások a Dél-Dunántúlon, hogy a Dunához kiérve elvágják a török utánpótlását?
Vagy máshol nem volt olyan jelentőségű utánpótlási útvonal (mint a Duna), ahol nagyobb seregeket lehetett volna mozgatni?

drani 2013.05.24. 18:42:18

@teddybear01: meglehet nem jól fogalmaztam meg a kérdésem. Nem vagyok járatos a korabeli török erkölcsi normákban, de az ostromlott váron kívül hagyni a családot szerintem nem csak mai szemmel nézve okoz meghökkenést. Vagy esetleg valami más okból kifolyólag (pl időhiány) hagyták a falakon kívül őket?
Máskülönben, az idézetedből pont az az egy mondat hiányzik, amitől az egész mondandót máshogy is lehet érteni.
Ha érdemben is tudsz erre válaszolni, megköszönöm!

Minorkavidor 2013.05.24. 19:06:40

A poszt érdekes, izgalmas, de cseréld le már Bánlakyt!
Abdurrahman csak 1685 őszén vette át a helyőrség parancsnoki tisztét. Első levele 1685.szeptemper 7-én kelt, Badeni Hermannak, az Udvari Haditanács elnökének írta. E szerint kész együttműködni a keresztény alattvalók nyugalmának helyreállításában. Ennél érdekesebb október 24-i levele (amelyet 6 nappal később megismétel), melyben felajánlja a status quo megőrzését, de ekkor a császáriak már nem kívántak a status quo alapján tárgyalni. 1684-ben Kara Mehmed, és az ő eleste után Sejtan Ibrahim vezetésével védték meg a várat. Abdurrahman azután kerül képbe, hogy hogy amint Schulhof Izsák írja az 1685. évi krónikájában „Buda várának vezíre, név szerint Ibrahim basi, aki ősszel Belgrádba ment és ott megfojtották.”
Amit a török harci moráljának hanyatlásáról, valamint a katonák és a pasa viszonyáról írsz, az tkp. kamu, a szökevények így akartak jó színben feltűnni. Egy átszökött janicsárnak hittek, aki úgy kábította őket, hogy a pasát főleg azért nem szeretik, mert „inkább kereskedőként, mint katonaként jeleskedik.” Azonban egy átállt török főtiszt ennek ellenkezőjéről informálta a császári hadvezetést, hogy nem számíthatnak könnyű sikerre, mert „ahol a császáriak réseket lőnek, ott aknákat ásnak”, azokat meg kellő időben levegőbe röpítik. Neki lett igaza, mert mikor július 22-i nagy lőporrobbanásban 1500 török katona odaveszett, a védők nem inogtak még 6 hétig, szeptember 2-g kitartottak. A várat csak 77 napos ostrom után tudták a keresztény csapatok bevenni. Ilyen hosszú ideig megosztott helyőrség már az időben sem tarthatott ki. Az a 10 tallér, amit a pasa saját magánpénztárából adott minden katonájának csak erősítette a közte és alárendeltjei közti köteléket, nem pedig az ellentétek elsimítására szolgált. Ezt az ellenség is elismerte, Lotharingiai Károly főhadsegéde így írt: „Valóban minden török védelmi intézkedés oly példás rendben történt, hogy hiány az egész ostrom alatt nem volt tapasztalható.”
A sereg létszáma, azért bizonytalan, mert más-más időpontra vonatkozóan adják meg a források. A lotaringiai herceg egyik önkéntesére hivatkozó forrás 103.830 főben adja meg: A császári haderő jegyzéke az 1686. évi hadjárat címen. Az önkéntes feltehetőleg a herceg vezérkarában szolgált, mert pontos hadrendet ad meg áttekinthetően. Megadja mindkét sereg tábornoki karának névjegyzékét, majd a lovasság és gyalogság erőinek felsorolása következik: oszlop formátumban megadja az ezredek nevét és létszámadataikat, valamint közli a segédcsapatok adatait is (ott nem bontja meg fegyvernemek szerint az erőket, összesített adatokat közöl). E szerint a lotaringiai seregben 23.350 gyalogos, 11.500 lovas és segédcsapatok 20.700 katonája szerepel, összesen 55.550 fő. Segédcsapatokon az egyéb tartományok és államok erőit érti: a szászországiak 4700, a brandenburgiak 8.200, a svédországiak 1.300, a frankeniek 1.000, a svábok 4.000, a Rajna körzetiek 1.500 fővel képviseltették magukat. A magyarok a gyalogság (4.000 fő) és a lovasság (Pálfy-ezred 800 fő) között szerepelnek. A 3000 fő horvát gyalogosként szerepel.
A bajor választó alatt álló sereg gyalogságát 12.000, lovasságát 9.280 főben adja meg. Ehhez még hozzáad 6.000 magyart és 8.000 bajort (nem vicc! így adja meg). Ez mindösszesen 35.280 fő.
Végül megemlíti az Erdélybe küldött hadtest 13.000 katonáját (fegyvernemi és etnikai bontás nélkül).
Az ostromlók kezdőlétszáma 61.000 fő volt: 40.000 fő Lotharingiai Károly, 21.000 fő Miksa Emánuel seregében. Az ostrom olyan heves volt, hogy Grimani lovag tájékoztatása (őt egy aknásztiszt informálta) szerint július végén mindössze 15.000 főnyi bevethető gyalogosa és 17.000 lovasa volt az ostromlóknak. Azonnal visszahívták az erdélyi hadtest erőit. A Scherffenberg-hadtest 10.000 katonája augusztus 29-én masírozott be a táborba. Épp időben, hogy elriassza Szulejmán nagyvezírt a felmentő támadástól. Megjegyzem, hogy Magyarország Története 1526-1686 c. munka 125.000 főre becsüli az 1686.évi hadjáratban részt vevő koalíciós erőket. Figyelembe véve a nagy veszteségeket reálisadat, mint ahogy az ostromlók 80.000 fős adata.
A Török 2 ok miatt tudta a nagy vereségek (pl. Szentgotthárd) ellenére ilyen sokáig megtartani északi állásait:
1: a francia szövetség, amely I. Ferenc és Nagy Szulejmán között köttettetd meg.
2: a török hadsereg hadászati fölénye a jól szervezett logisztika és közigazgatás miatt. Érdekes a harcászati főlényt már a 15 éves háború alatt megszerezte az akkori Szent Liga.
Abdurrahman már csak azért is bizonytalan lehetett az ostromlók szándékai iránt, mert maga az Udvari Haditanács sem tudott dönteni. Mivel értesültek Sobieski és Péter cár (a későbbi Nagy Péter) megegyezéséről eredetileg Erdélyben és Moldvában akartak pozíciókat szerezni. A haderő Esztergom és Párkány térségében gyülekezett, de még mindig a haditerven molyoltak. A döntést Lipót csak június elején hozta meg.

Ami az ifjú asszonykát illeti, őt Liedt hadsegéd vezette Miksa Emánuelhez.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 19:33:59

@drani: az ostromló sereg még nem ért Buda alá, amikor az esztergomi huszárok Bottyán vezetésével rácsaptak a várból kimenekítendő családtagokat elhajózni akaró flottára, a törökök biztonságba akarták helyezni értékeiket, asszonyt, gyereket, kincseket. Épp behajózás volt, amikor Bottyán és a huszárok lecsaptak. Szó sincs arról, amit írsz, a törökök kellő óvatossággal menekíteni akarták az ostromra nem való családtagokat, amikor megtörtént a váratlan rácsapás a budai és a csepeli kikötőkben még június 25-én. A csepeli török őrség 1000 emberét a huszárok levágták, a budai parton rekedt többi török visszajutott a várba. A női és a gyermek foglyokat nagy diadalmenetben vonultatták fel a később érkező Károly herceg elé. Ez volt az első siker. Pest kiürítése viszont török sikert hozott, ez még június 17-én történt, a túlparti őrség szinte veszteség nélkül átvonult Budára.

@Minorkavidor: mea culpa, bocsánat, Bánhidy a helyes név.

Ami az Udvari Haditanácsot illeti, Károly herceg sokat szenvedett a tanácsnokok egymásnak ellentmondó döntései miatt, sokáig Fehérvárat és Egert kívánták támadni elsődlegesen, a sereg meg Párkányban és Esztergomban toporgott, értékes heteket vesztve.

Amit a példás rendben történt török védekezésről írsz, azzal vitatkoznék, 1684-ben tényleg példás volt a védekezési előkészület, viszont 1686-ban már hiányos volt az előkészület, mind takarmány, mind élőerő, mind hadianyag terén.

A számokkal kapcsolatban senki sem tudja az igazságot, csak becslések vannak, annyi helyen volt erőcsoportosítás az egész budai vilajet területén, hogy senki sem tud konkrét számot mondani. A 103.830 fős keresztény erőt sokallom.

Az aknaharcászatról direkt nem írtam, majd a második részben lesz róla szó, mint döntő tényezőről.

Köszönöm a hozzászólást, minden tiszteletem a tudásodé.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 19:44:33

@David Bowman: így van, az első mondat a törökre, a másik a keresztényekre vonatkozik. Nem akartam belenyúlni, ez egy idézet a holland önkéntes naplójából.

Crip Lee 2013.05.24. 20:28:52

@Titus Pullo Urbino: Varga J. János kitűnő könyve a Fogyó félhold árnyékában részletesen foglalkozik a török harci morál hanyatlásával. is.....

Crip Lee 2013.05.24. 20:31:19

@Titus Pullo Urbino: Buda ostromára is csak úgy került sor, hogy II. Lipót közölte, hogy vállalja a teljes felelősséget az esetleges fiaskóért, így a Haditanács befogta a száját és engedélyezte az ostromot.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 20:57:22

@Crip Lee: szép dolog apósként felelősséget vállalni a veje tetteiért, úgy látszik, nagy volt a családban a bizalom. Egyébként a kettő sereg vezetői között sem volt felhőtlen a viszony, ott ahol tudták, mószerolták egymást. Mint Hunyadi és Kapisztrán Nándorfehérvárnál, egymást becsmérlő jelentések történtek. Berlin 1945-ös ostromakor Zsukov és Konyev is hasonló cipőben járt. Ez az emberi tényező osztott hadvezéri felelősség esetén úgy látszik örök konfliktushelyzet.

kewcheg 2013.05.24. 21:10:00

@Titus Pullo Urbino: valamelyik tévén adták vagy két éve jó későn,ezért csak egy részét láttam,de annyira tetszett,hogy megvettem vaterán a filmet.Megnéztem azóta vagy 3 x, de kölcsönadtam és most nincs meg...Szerintem 1-2ezerért kapható itt-ott.....:)

drani 2013.05.24. 21:35:15

@Titus Pullo Urbino: köszi hogy tisztáztad, így már értem!

Minorkavidor 2013.05.24. 21:39:30

@Titus Pullo Urbino:

A számadataimat Buda visszafoglalásának emlékezete 1686 c. munkából vettem, a könyvet Szakály Ferenc szerkesztette és az ostrom 300. évfordulójára adták ki.

Ez nem más, mint egy forrásgyűjtemény, melynek előszavát a fent említett Szakály Ferenc írta. Ő is ismerteti a császáriak hadrendjét részletesebben mint a forrás. Ő is 100 ezer körüli létszámot említ és szintén megemlíti azt, hogy ennyi katona nem volt egyszerre a táborban.
Ami meg a törökök felkészültségét illeti azt Nagy László idézi A török világ végnapjai Magyarországon c.könyvében.
Kérdésként felmerül, hogyha a törökök olyan felkészületlenek lettek volna, akkor miért tartott az ostrom 77 napig, miért kellett volna az erdélyi hadtestet visszarendelni? Akkor miért tudott a védősereg még 6 héten keresztül ellenállni a lőporraktár felrobbanása után? Abdurrahmann ui a lőporrobbanás után az összes ágyúját elsüttette, ezzel jelezvén , hogy van még hadianyaga. Ne döljünk be a szökevények meséinek, A többségük csak azt mondta amit a császáriak hallani szerettek volna. Már csak propagandisztikus okból is!

Minorkavidor 2013.05.24. 21:58:24

@Titus Pullo Urbino:

Így igaz! Buda elfoglalása már csak azért is fontos volt, mert ahogy az ismert mondás tartja: "Akié Buda, azé az ország!"

E mondás igazát az is bizonyítja, 1688. szeptember 6-án (azaz alig több mint 2 év múlva) a szövetségesek beveszik Nándorfehérvárt, melyet augusztus 12 óta ostromoltak. Az év végén orr húzódott a front vonal, amely majd az 1699. évi karlócai béke után a határ is lesz, azaz a Temesköz kivételével az egész ország néhány elszigetelt helyőrség kivételével felszabadult
Csak azért nem kötötték meg már ekkor a békét, mert a békaevők 80.000 fős serege betört Pfalzba, ezzel megszegte az 1684-ben kötött fegyverszünetet. Ez lehetőséget adott az oszmánoknak az ellentámadásra.

Titus Pullo Urbino 2013.05.24. 22:17:33

@Minorkavidor: bizony, a flansziák sosem voltak érdekeltek egy visszavert oszmán hatalomban, a keleti egyensúlyi politikájuk mindig úgy ingott, hogy a Habsburgok legyenek keleten lekötve katonailag, ne legyen erejük a nyugati fronton. Ez állandósult, amikor a török délen visszaszorult, akkor muszáj volt Rákóczit erősíteniük, hogy gyengüljön ismét a már megerősödött Habsburg hatalom a belcsatározásokban. Érdekes Petneházy pálfordulása is, ő Thököly legjobb vitézéből vált törökellenes hadfivá, míg Bottyán Habsburg zsoldból állt Rákóczi mellé. Mindig aktuálpolitikai szempontok határozták meg a zászlók színét, a kártyákat meg ezer mérföldre nyugatra keverték. Száz év múlva Napóleon újra felforgatja Európát, majd kicsit később az orosz diplomácia művel furcsa dolgokat. A csatákat nem csak karddal vívják. Szelaví, szelagerr.

teddybear01 2013.05.24. 23:53:07

@tomibatyo: Természetesen voltak fedező csapatok a Dunától keletre is és nyugatra is, sőt Erdélybe is küldtek egy különítményt.

Egészen a vasút megjelenéséig a leghatékonyabb szállítási mód a vízi volt. Egy szekér úgy egy tonnát tudott elszállítani, egy hajó ennek a sokszorosát is elviszi, és a rakomány nagyságához képest sokkal kevesebb ember is elég a kíséretéhez. De ott van még az is, hogy például egy nagy kaliberű ostromágyú rendkívül súlyos volt, és itt meglehetősen sokat kellett az ostromhoz beállítani. Az ilyen nehéz tárgyak szállítása akkori módszerekkel igen nehézkes, komoly kocsiszerkezetet igényelt és sok-sok lovat. Nem is szólva a rengeteg lőporról, kanócról, hogy lőni lehessen vele.
Ha megnézed a cikket, pokoli sok hadtápot kellett szállítani, hisz ~100 ezer emberből állt a sereg.

A Kárpát-medencét a Duna és mellékfolyói gyakorlatilag teljesen behálózzák, így a legfontosabb közlekedési hálózat volt,
egészen a 19. század végéig, amíg a vasúthálózat létre nem jött.
Egyszóval, aki uralja a Dunát, illetve Nándorfehérvárt, az rajta tarja a kezét az egész Kárpát-medencén.

teddybear01 2013.05.25. 00:01:27

@Titus Pullo Urbino: "Csak egy kis adalék: Erdélyben a Maros vonala volt a fő hadiút, majdnem minden török és tatár betörés (ha eljutott a Marosig) ezen a vonalon haladt felfelé."

Nem egészen. Kelet felől a legjobb támadási helyszín a Fogsányi-kapu(Focsani). Ez keleti irányból egy kb. 80 kilométer széles bejáró a Kárpátokon. Ha itt egy haderő be tud hatolni, gyakorlatilag kettészakítja egész Erdélyt.
A török csak azért támadt a Maros mentén, mert a seregük kiindulási pontja Temesvár-Arad-Nándorfehérvár volt, ahol telelni szoktak.

Titus Pullo Urbino 2013.05.25. 06:17:46

@teddybear01: arról már nem is szólva, hogy a középkori magyar utak állapota miatt célszerűbb volt hajózni. Bezzeg a rómaiak olyan hadiutakat építettek, amiknek nem ártott az eső.

A telelésről: Temesvár, mint éléskamra kapta a téli szállás szerepet? A takarmányozást gondolom ilyen jól termő földek mellé volt célszerű telepíteni. Volt más oka is?

Crip Lee 2013.05.25. 09:20:39

@Minorkavidor: A felkészületlenség nem a védők inkább a nagyvezér számlájára írható, aki tétlenül nézte végig a vár bevételét.
Ami műveken átrágtam magam abban sehol nem írták, hogy nem voltak elég felkészültek, sőőőt inkább azt, hogy Abdi tudatosan és módszeresen készült a vár megvédésére.
Egyébiránt valóban súlyos morális válság kezdett kibontakozni az oszmán birodalomban, ami a nagyharsányi csatavesztést követően csúcsosodott ki a szultán leváltásában.

Crip Lee 2013.05.25. 09:24:49

@Titus Pullo Urbino: Lotharingiai Károly levele feleségéhez:
"Jó reménységgel indulok Magyarországra, Buda alá. Nagy nehézségek fenyegetnek. Miksa Emánuel külön hadműveleteket vezet, főparancsnokságom csak névleges. Cselszövései a harcmezőn is gáncsot vetnek nekem."

Minorkavidor 2013.05.25. 10:00:35

@Crip Lee:

A nagyvezír védelmében azt is el kell mondani, hogy ez a felmentő hadsereg volt az Oszmán Birodalom utolsó intakt tábori hadserege Isztambulig.

Minorkavidor 2013.05.25. 10:55:58

@Titus Pullo Urbino:

Még 2011. augusztus 01-én reggel 6-kor felraktál egy posztot A moldvai kitörés és a székely Thermopülai címmel, amely jól sikerült hisz 120 kommentet hozott!
lemil.blog.hu/2011/08/01/moldvai_kitores?fullcommentlist=1#comments
Ebben feltettem azt a kérdés, hogy mivel sokszor előkerültek a románok, lesz e poszt az akkor 95 éve történt román betörésről. Annyit mondtál, hogy mivel nem vagy XX. századis, más szerzőnek kell „rárepülnie a témára”. Ez ugyan nem történt meg, de no problem, jövőre, 2014-től 2020-ig egy olyan időszak jön, hogy tele leszünk évfordulókkal: az I. világháború kitörésének és befejezésének, Trianon 100. évfordulója, II. világháború kitörésének, befejezésének 75. évfordulója stb. Azaz lesz mit írni! Tanár Úr, jelentem én készültem, a román betörésből és annak előzményéből és találtam pár érdekes dolgot, úgy hogy lesz miből kommenteljek!:)) Így például a háborúk okozta etnikai változás. Íme:
„3. A román etnikum túlsúlya az igényelt területen
A legutóbbi időkig úgy tudtuk, hogy a súlyos pusztítások miatt a hódoltság a korszak végéig veszteséges volt. Azonban ezt a legújabb kutatások (Hegyi Klára Török berendezkedés c. munkája) cáfolják. Az tény, hogy 1552-53-ban a kincstárnak 22 millió akcse támogatást kellett nyújtania a tartománynak, de 1567-68-ban már csak 4 millió akcsét, 1571 után viszont már megszűnt a támogatás. Azon túl, hogy a török adóigazgatás lényegesen hatékonyabb volt és magasabb adótételekkel dolgozott, mint az európai, adófizetők is kellettek, akik állják a cehhet. Pl. a simontornyai szandzsák területén történt összeírások szerint 1546-90 között 125 faluból 4 néptelenedett el, de ugyanennyi a pusztából lakott hellyé váló helyek száma.
A jobban védett Erdélyben is hasonló volt a helyzet. Mindez a 15 éves háború alatt megváltozik. 1603-ra Doboka és Belső-Szolnok néhány körzetében, a magyarok száma 17.500 ól 2.500 főre, a szászoké 2.000-ról, 250 főre, míg a románoké 13.200-ról 7.200 főre csökkent.
A háború utáni félévszázad volt Erdély „aranykora”, de minden megváltozott II. Rákóczi György 1657-es lengyelországi hadjárata során, az az igazság, hogy ezt a politikát az apjától örökölte. Otthoni támogatása sem volt teljes: anyja, felesége és az öreg tanácsosok ellenezték. De a háborút a Porta nem engedélyezte és a nagyvezírit Köprülü Mehmednek hívták. Kétszer is felszólítja a rendeket Rákóczi lemondatására és az adó befizetése, maga Rákóczi még a tárgyalást is elutasítja. 1658 nyarán megindul a török-tatár had. Az eredmény: Erdély területének 25%-át elveszti, Várad a töröké lesz. Evlia Cselebi felégetett falvakról, 3-8 ezres fogolycsapatokról írt. a háborúk megbontották az addig egységes magyar és szász település szerkezetet. Apafi Mihálynak (1662-1690) még, úgy ahogy ekkor is sikerült rendet tennie. A becslések szerint a magyarság aránya 45-50%-, a szász 10-15%, a román 30-40% között mozoghatott. Dél-Erdélyben már nagy tömbökben élnek románok, de David Prodan kutatásai szerint Fogarasban jelentős számú magyar él.
Érdekes módon a felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc akkor még nem nagyon módosított a képen. Egy 1712-13-ben készült guberniumi becslés szerint a magyarok részaránya 47%, a románoké 34%, míg a szászoké 19%. A román adat kb.60.500 családot, és 262.500 főt takar. Egy 1734-es román egyházi összeírás 85500 családfőről tud, Petru Dobra, 1740-re 80.000 román családot ad meg. Ez 33%-os növekedésnek felel meg. Az igazi bevándorlási hullám 1740-1762 között zajlik le. 1762-ben a románok számaránya már 60%. A 2 vajdaságból történő bevándorlás csak az egyik ok, a másik, az Erdélyből az Alföld keleti részére történő kivándorlás. A Gubernium állandóan sít a jobbágyok szökése miatt. A harmadik ok pedig a járványok. Pl. 1717-20-as pestisjárványban a Gubernium adatai szerint 18.000 családfő halt meg. Az 1737-40-es pestisjárványban a köznépből 36.000 haltak meg.”
Még csak annyit, hogy a Rákóczi-szabadságharcot már 17061707-ben be lehetett volna fejezni, még az 1711-es szatmári békénél is jobb feltételekkel. Ezért csak dicséret illeti meg Károlyi Sándort (aki ezért kap grófi címet- megérdemelten) és gróf Pálffy Jánost.
Még annyit, hogy a népesedési adatok csak Erdélyre vonatkoztak, míg az Erdély nélküli Magyarországon- a terület főhadszíntéri jellege miatt ennél rosszabb volt a helyzet!

Papp Sanyi 2013.05.25. 11:03:15

@Titus Pullo Urbino: Gondolom tudatosan nem építettek hasonló minőségű utakat az egész középkor alatt. Nem akarták az esetleges ellenséget segíteni vele.
Más kérdés, hogy gazdaságilag mennyire lett volna finanszírozható egy ilyen beruházás.
Vagy igény sem volt rá?

Hadrian77 2013.05.25. 11:03:58

@Titus Pullo Urbino: mivel a honfoglalás után a magyarok közlekedési és életmódi szokásai mások voltak, nem használták a római utakat, ezek nagy része pár száz év alatt feledésbe is merült. Ezért is van az, hogy ma kevés olyan utat találni nálunk ami a római időkig visszavezethető, ellentétben más országokkal.

By the way én Bottyánt megértem, végig harcolta a török háborúkat. Egy történet is van róla, hogy a falujával együtt gyerekkorában rabszolgának vitték, tutajon szállították őket és ő szabadított ki mindenkit, akkor vesztette el a szemét is. Szóval ennyi harc után gáz lehetett neki, hogy a Habsburgok is csúnyán viselkedtek a török kiűzése után.

ace22 2013.05.25. 11:39:43

Előkerestem R. Várkonyi Ágnes "Buda Visszavívása 1686" könyvét. Így ír Bottán akciójáról: "...Bottán maga vitte kíséretével Károly hercegnek az elragadott hét török zászlót és a foglyokat. [...] A magyar lovasokat megnézték, de inkább a rabokra lehettek kíváncsiak. Mustrálgatták az elfátyolozott nőket; pasafeleségek, agafeleségek, tucatnyi piros dolmányocskás gyerek kapaszkodik a leplükbe."

Azaz ha a fegyveres török őrséget le is vágták, a nőket és a gyerekeket nem feltétlenül.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.05.25. 12:40:07

könyvespolc rendrakás...fejemre esett a Kossuth könyvkiadó 1985-öw Buda visszavétele c kötete, író ifj Barta János... de úgy döntöttem, inkább megvárom elolvasása előtt az írás második részét.

Nadiposzi (törölt) 2013.05.25. 13:19:02

@Hadrian77:
Csak pl a 6-os főközlekedési út Ercsitől kábé Tolnáig, az 1-es főút Győrtől Ny-ra, vagy Győrtől K-re Gönyű belterületén. Ez akkor derül ki egyértelműen, ha a légifelvételeken kirajzolódó útszakaszok helyenként "kilépnek" a modern utak alól - ilyen szakasz pl. a Dunaszekcsőtől É-ra levő, ahol az 56-os út a faluból kiérve megtörik, a római út nyílegyenesen vezet tovább, mellette az őrtornyok árkai látszódnak. (Ez a google-on nem látszik, most direkt ránéztem.) Itt egy gázvezeték árka vágta is a római utat, melynek döngölt agyag alapja kivehető volt a metszetben. Az út sávjáról egy koraújkori bronz pityke is előkerült, mutatván az út későbbi használatát.
Az utak egyébként makacs dolgok, van olyan római útszakasz, ami ma egyszerű dűlőútként vegetál, de nyomvonala pontosan egyezik a római limes-út vonalával. (Érd déli részén) Bocs az offért.

Hadrian77 2013.05.25. 13:30:36

@Nadiposzi: ez így igaz, de ezek mind a Duna mellett vannak, aminek a hadiút jellege állandó volt. Én inkább azokra az utakra céloztam, amik a Dunántúl belsejében húzódtak.

Minorkavidor 2013.05.25. 16:14:45

@Hadrian77: @Papp Sanyi:

A rómaiak az 5.sz elején adják fel Pannóniát, helyükre jönnek hunok. A magyar honfoglalók 902-ben szállják meg a Dunántúl. A KÉT dátum között van egy fél évezred.

Aztán meg a szilárd burkolatú utak építése fejlett mérnöki ismereteket kíván. Továbbá fejlett és virágzó gazdaságot, közigazgatást és közbiztonságot.
A Római Birodalom nyugati részének bukása után ezek egyike sem volt meg. A népesség száma 800-ig csökken, a pénzgazdálkodás és az (egyszerű) árutermelés megszűnik, naturális gazdálkodás lép a helyébe: kizárólag természetben fizetett adók, robotjáradék. A központi hatalom, mint olyan megszűnik, a városok lehanyatlanak, a maradék városlakó többsége falura menekül.
Nem csak a szilárd burkolatú utak építése enyészik el, hanem a kőhidaké, fürdőké, víz- és szennyvízvezetékeké. Jellemző, hogy Nagy Károly szeretett volna egy állandó (fa)hidat a Rajnán, akkor még nem sikerült, csak 1000 után épült fel az első. Az első kőhidak Nyugat-Európában is csak a 12-13.században jelennek meg a kisebb folyókon.

teddybear01 2013.05.25. 18:11:36

@Titus Pullo Urbino: Ahogy más is említette, a rómaiak az ötödik században hagyták el Pannónia provinciát, Dacia provinciát meg a harmadik évszázadban. Az utakkal évszázadokig senki sem törődött, sem tudás sem igény nem volt rájuk.
A honfoglalás után a magyarok használták ugyan a még létező római építésű utakat( a Tihanyi apátság alapító levelében is említik a "Fehérvárra menő hadi utat"), de nem építettek újakat, és nem is tartották karban a meglévőket sem. Hiányzott a tudás és az ezt igénylő központi hatalom is.
Ráadásul a rómaiak sohasem építettek utat sem a Duna-Tisza közén, sem pedig a Tiszántúlon, és a Felvidéken sem, mert ezeket a területeket sohasem foglalták el.

"A telelésről: Temesvár, mint éléskamra kapta a téli szállás szerepet? A takarmányozást gondolom ilyen jól termő földek mellé volt célszerű telepíteni. Volt más oka is? "

Elsősorban a Vajdaság, és a Regát, illetve a Dél-Alföld jó termőföldjei miatt volt alkalmas a csapatok téli szállásának, másrészt ez a területen néhány héttel előbb szokott eljönni a tavasz, mint az északibb területeken. Ráadásul Nándorfehérvár közlekedési csomópont, akár Nagykanizsának, akár Budának, akár Szolnoknak, akár Erdélynek el lehet indulni, vízi úton.

Amire az erdélyi határvigyázókra megjött a tavasz, a török is rajtuk volt, és Erdélyben még esetleg a tél sem ért véget.

Crip Lee 2013.05.25. 19:39:55

@Hiryu 2,0: Nálam mindennapos olvasmány

Nadiposzi (törölt) 2013.05.25. 21:41:51

@Hadrian77:
Igen, a diagonális utak kontinuitása kérdésesebb, lévén hogy ezeknek a pontosabb meghatározása még a jövő zenéje. @teddybear01: Az Alföldön én nem lepődnék meg egy Pannonia és Dacia provinciát összekötő római út létezésén, több ilyen nyomvonal kirajzolódik a leletek közvetett bizonyítéka révén, konkrét ásatási megfigyelés egyelőre nincs.
Egyébként a posztban említett Marsigli az első tud. igényű leírója a magyarországi római emlékeknek. Egyébként 2 éves török fogságát Thököly kurucainak köszönheti, az 1683-as bécsi hadjárat alkalmával ők fogták el és adták el rabszolgának a Rába mentén.

Titus Pullo Urbino 2013.05.26. 07:43:26

@Minorkavidor: fantasztikus vagy, nem szeretnél írni egy posztot erről a témáról? Kisujjadból kiráznád a témát.

@Hiryu 2,0: köszi Uram a várakozást, csak előre jelzem, hogy idén talán meg lesz a második rész, de nem tudom, mikor lesz újra lukas időm a Lemilre.

@Papp Sanyi: nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az utaknak, gazdasági erő lett volna rá, (várakat is építettek, utakat is tudtak volna) a mérnöki tudomány is meg lett volna, le kellett volna csak koppintani a római utakat.

@teddybear01: az éléskamra szerepet ismertem, amit mondtál a tavasz korábbi megérkezéséről, ezt viszont nem tudtam, köszi. Így már még jobban érthető a Bánság és Szerémség, Bácska szerepe.

@Nadiposzi: merre lehetett a vonala a Pannonia és Dacia provinciákat összekötő római útnak? Szolnok - Nagyvárad - Királyhágón vezethetett át? Vagy délebbre, Temesvár irányában?

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.05.26. 08:49:34

@Titus Pullo Urbino: Khmmmm...Minorkavidor kollégának ezt a kérdést én is szerettem volna feltenni.
A 2014-et a említett évfordulókkal nem kell hozzá megvárni!

teddybear01 2013.05.26. 09:56:27

@Nadiposzi: Biztos hogy volt kereskedelmi út Észak-Erdély(Máramaros) és a Dunántúl között, sőt Erdélyből minden irányba, de ezek csak amolyan karaváncsapások lehetettek csak. Az időjárás miatt(árvíz, tavaszi olvadás, őszi esők miatt ezek csak időszakosan járható utak.
A régészeti leletek szerint már az ősemberek is bányásztak sót Erdélyben, és a felesleget el is cserélték másra. Az első csapásokat már ők taposták ki. A dákok sem azok a bőrbe tekergetett, bozontos hajjal, szőrös képpel beállított barbár népség volt, hanem egy gazdag(viszonylag kulturált), kiépített, erődített városokkal rendelkező nép. Nem véletlenül tartott a rómaiaknak is másfélszáz évig a terület meghódítása. Pedig az arany, só és egyéb bányák miatt igen csábító célpont volt a földjük.

Kiépített, kemény burkolatú országút, állandó hidakkal a folyók felett ebben a térségben nem volt, az biztos. Ráadásul a térségben élő törzsek szinte állandó harcban álltak a rómaiakkal, miattuk hozták létre a limest is, így a kereskedők nem igazán lehettek biztonságban. Jobban megérte nekik a kerülő, és a limes viszonylagos biztonsága.

@Titus Pullo Urbino: Volt még egy tényező. Nándorfehérvár térsége viszonylagosan védett terület volt. A végvári harcok ide a távolság miatt többnyire nem értek el(az eszéki híd felégetése a ritka kivételek egyike), így a katonák ténylegesen tudtak pihenni, és nem kellett attól félniük, hogy bármikor megtámadhatják őket a virtuskodó magyarok.

Minorkavidor 2013.05.26. 10:08:39

@Titus Pullo Urbino:

Konkrétan miről? Két téma is adódik:

1: ehhez a poszthoz is kapcsolható: etnikai változások 1526-1711/1765
2: Román támadás 1916-ban és annak előzményei

Minorkavidor 2013.05.26. 11:21:30

@teddybear01: @Titus Pullo Urbino:

Bizony volt! Több is:

1: Aquincumból, - a mai Március 15. téren állt erődből indult Szolnok- Debrecen irányban a dáciai Porolissumba vezetett: feltárt úti állomás Üllön, valószínűsített Debrecenbe, vámállomás Porolissumban. Nagykárolyban (Carei), a római kori Ulpiumban(?) találtak egy követ. Ha ezt nem a végállomásról p.-ből került oda akkor ott postaállomás is volt.

2:Interciából (Dunaújváros)Szarmataföldön kerestül Bologába (Sebesvárra) is vezetett út.

3: Lugióból (Dunaszekcső) Szegeden ( Parthiscum?) á Maros mentén Miciáig (Vetel) is vezetett út. Az útvonalat római éremleletek szegélyezik. Parthisciumot a neves földrajztudós Ptolemaios említi. Az tény, hogy a szegedi középkori vár palota részénél talált falmaradványok a régészek szerint egy római kori erődhöz tartoztak eredetileg. Az úton postaállomások voltak, melyeket a dáciai erők védtek.
: Acumincumból (Horvátország Slankurver?) is ment út Misciába.

5. A Fekete-tenger partvidékét Erdélyen keresztül is összekötötte egy - még az avarok által is használt út. Az egyik ága a Maros mentén haladt , Szegeden át vezetett Pannóniába, a másik a mai Szolnoknál lépte át a Tiszát és a mai Pestnél csatlakozott a limesúthoz.

6. a Tisza-Maros vízi út.

Van egy JPSG formátumban mentett római kori úthálózati térképem: Nem minősített Hogy tudnám belinkelni?
Mivel amatőr vagyok lépésenként kérem ( még sose csináltam ilyet)

teddybear01 2013.05.26. 14:47:51

@drani: Elfelejtettem válaszolni, de más már közben megtette. Meglepték a Bottyán-vitézek a törököt, korábban érkeztek mint várták őket.

A családtagok lemészárlása terén nem kell mindent elhinni. Persze előfordult, mint ahogy minden korban így ebben is. Ahol harcolnak, ott sűrűn arat a halál, és az erőszak is mindennapos.

De egy főrangú török(magyar) családja érték volt, és így nem pazarolható. A foglyul ejtett asszonyok, gyerekek beválthatóak voltak a váltságdíjra, vagy a fogságban tartó hasonlóan foglyul esett rokonaira, esetleg jó barátaira. Zsarolási alapnak is kitűnő volt, az illető így esetleg rávehető árulásra, vagy valamilyen nekünk kedvező cselekedetre.

teddybear01 2013.05.26. 14:49:10

@Minorkavidor: Nagyon kicsi a felbontás(400x426), nincs nagyobb? Alig lehet kivenni rajta bármit.

Minorkavidor 2013.05.26. 15:31:06

@teddybear01:
-
Miután átmásoltam a kép URL-JÉT nagyítottam 1500*1387-re, csak épp ide nem tudom másolni!

David Bowman 2013.05.26. 16:56:50

@Hiryu 2,0: Volt ott vagy 20 kút (most is megvannak), csak víz nem volt elég. Esztergomban ugyanez volt a helyzet.

David Bowman 2013.05.26. 17:20:04

@Hadrian77: Épp ezért kerültek ide a törökök. Sokkal jobb volt a logisztikájuk. Haditechnika terén már Mohácsnál is hátrányban voltak, és a különbség csak egyre nőtt. Viszont tudták, hogy kell százezres seregeket összegyűjteni, mozgatni, vezetni, ellátni. Szervezetileg is jobbak voltak. Akkor vesztettek, mikor a keresztény seregek ebben utolérték őket.
Különben is a világ kényelmesedik elfelé. Kinek jutna most eszébe piramist építeni?

David Bowman 2013.05.26. 17:37:55

@David Bowman: @Titus Pullo Urbino: Olvastam egy mostanában készült tanulmányt. A halottak neve alapján a "felszabadító" harcok áldozatainak 4/5e német volt.

David Bowman 2013.05.26. 17:50:23

@Titus Pullo Urbino: A TVben volt. Valamelyi HBOn lehetett, mert nekem csak az van.

David Bowman 2013.05.26. 19:12:06

@Nadiposzi: Szentendrén a régi temetőbe tartó út.

Titus Pullo Urbino 2013.05.26. 19:43:35

@Minorkavidor: először az elsőt, aztán a másodikat. Mindkettőre lenne igény, a szakmaiság pedig osztályon felüli lenne. Írjál lécci egy emilt ide:

blog.lemil(at)yahoo.co.uk

Zig Zag Alapító Atya ül a vonal másik végén, várja jelentkezésedet.

Hadrian77 2013.05.26. 21:14:57

@David Bowman: inkább az államigazgatásuk volt jobb. Haditechnika terén Mohácsnál úgy emlékszem nem voltak hátrányban.

David Bowman 2013.05.26. 21:22:04

@Hadrian77: Hm. Túlerőben voltak a mi országunk közepén. Vajon hogyan? Mi még a sereget se tudtunk összeszedni. A nehézlovas rohammal nem tudtak mit kezdeni, egyszerűen annyian voltak, hogy elfogytak a lovagok.

Hadrian77 2013.05.26. 21:38:47

@David Bowman: mert ők már télen eldöntötték merre induljanak hódítani, januárra összeállt a gyülekező területen a sereg és elindultak. Itt meg mire összeszedtek pár épkézláb embert az sok időbe került és a hírszerzés is későn hozott információkat.
A törökök elöl jártak a tűzfegyverek alkalmazásában.
Ezek mind le vannak írva a korábbi hozzászólások által említett könyvekben illetve Perjés Géza írásaiban is.

Hadrian77 2013.05.26. 21:44:00

Január helyett kora tavasz.

teddybear01 2013.05.27. 02:11:35

@Hadrian77:
Magyarok kb. 25 ezer fő, 85 ágyú, nemesi felkelők némi zsoldos segéderővel kiegészítve. Pénzhiány miatt a figyelmeztetések ellenére az ország felkészületlenül keveredett a háborúba.
Törökök 60 ezer fő, 160 ágyú, szervezett, hivatásos haderő, nagyszámú zsoldossal kiegészítve. A kis-ázsiai kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséből származó és a birodalom egyéb jövedelmeiből kész a hódító háborúra.

teddybear01 2013.05.27. 02:15:18

@Hadrian77: Ahogy egy török idegenvezető mondta nekünk a Top Kapi Szerájban: "Nem értem, hogy miért harcoltak ellenünk a magyarok oly sokáig. Mi csak elvittük nekik az igaz hitet, és megismertettük velük a modern államszervezetet! Rendet teremtettünk az ottani káoszban."

Titus Pullo Urbino 2013.05.27. 06:14:57

@teddybear01: jujj, ez fájt. Valahonnan nagyon ismerős elv ez, káoszt teremtesz, majd hirtelen feltűnsz, mint jótevő, aki egyedül képes elhárítani azt.

@Hiryu 2,0: nem hiszem, hogy sok elégedett olvasó lenne, ez nem lovagregény, ahol hős küzd hőssel, itt hősök küzdenek a gonosz törökkel, aki rabigába ejt, gyilkol és ostromol, megszáll.

Nadiposzi (törölt) 2013.05.27. 07:46:30

@Minorkavidor:
Ehhez nem sok mindent tudnék hozzátenni kapásból,
jól összefoglaltad.

Hadrian77 2013.05.27. 08:11:52

@teddybear01: az mondjuk elég gáz volt, amikor a szervezett török haderő találkozott Timur Lenk és csapatával akik nomádok, mint ők is voltak és jól elverték a törököket:)

teddybear01 2013.05.27. 11:14:59

@Hadrian77: Persze. Timur Lenk egy Dzsingiszhez hasonló képességű nomád vezér volt, és még a korhoz képest is kegyetlen. Dinasztiája viszont kevésbé volt sikeres, bár az egyik leszármazottja megalapította az indiai Mogul Császárságot.
I. Bajazid komoly stratégiai és taktikai hibákat vétett, amikor szembeszállt vele. Meg is adta az árát, és utódainak majd fél évszázadba került az Oszmán Birodalom helyreállítása. Sajnos ebbe Bizánc és a Kelet-Római Birodalom elfoglalása is beletartozott.

Viszont a korok változnak. Buda ostromakor már a Török Szultánság korántsem volt olyan anyagi helyzetben, hogy a régi színvonalon fenn tudja tartani a hadseregét, illetve a haditechnikai fejlődés súlypontja áthelyeződött Európába.
Még arattak itt-ott győzelmeket, de ez már igencsak a leszálló ág volt.
Buda elvételével, illetve Athén elvételével viszont elindult a z Oszmán Birodalom szétesése, amely az I.VH. utáni békekötéssel ért véget.

teddybear01 2013.05.27. 11:17:26

@Titus Pullo Urbino: A gond inkább az, hogy a legtöbb török így gondolkozik. A hódításuk teljesen rendben lévő dolog a szemükben, csak aztán mindenki ellenük fordult, pedig oly sokat tettek értük...

Titus Pullo Urbino 2013.05.27. 11:45:59

@teddybear01: ez tipikus nagybirodalmi gondolkozás, szerintem az angolok a szipolyok lázadásánál, az oroszok 1956-ban Budapesten, vagy a jenkik Vietnamban, most meg Afganisztánban, vagy Irakban pont ezt mormogták a szájuk szélén, "mindenki ellenünk fordult, pedig oly sokat tettünk értük." Ez a megszállás lélektana. Erőszakkal nem szabad boldoggá tenni a köznépet, sok saját uralkodó is (Kalapos királyunk például) belebukott már ebbe, idegen megszálló pedig majd mindegyik. Csak egy kis klasszikus a megszállók gondolkodásával kapcsolatban: "Vissza fognak sírni minket még maguk." (Pelikán elvtárs a villamoson) Ceausescu és felesége még a kivégzésük előtti percekben is úgy tudták, hogy őket mindenki szereti.

Titus Pullo Urbino 2013.05.27. 12:03:41

Most nézem, valaki Morvaországból olvas minket, Slavkovból (leánykori neve: Austerlitz). Ki vagy?

David Bowman 2013.05.27. 15:37:12

@Hadrian77: Nahát, ezért mondtam, hogy logisztikailag, és szervezetileg is jobbak voltak. Úgy tudom, a tüzéreik portugálok voltak.

David Bowman 2013.05.27. 15:40:25

@teddybear01: Akár csak az oroszok. És minden más hódító.

David Bowman 2013.05.27. 15:42:18

@Titus Pullo Urbino: Virág et. Pelikánnak.
Pelikán: "Erre azért nem vennék mérget."

Minorkavidor 2013.05.27. 16:51:11

@Titus Pullo Urbino:

Nincs @? Át fog menni vagy én le vagyok maradva! :)) Jó , akkor kezdem majd etnikai változásokkal. Szakir összegyűjtése folytatódik!:))

Titus Pullo Urbino 2013.05.27. 17:35:10

@David Bowman: bizony, így történt, szó szerint :-)

@Minorkavidor: de van kukac, csak a spam miatt nem írtuk bele. a zárójeles rész helyett kell a @

nagyon várjuk, szerintem nagyon élvezetes és tartalmas írás lesz, ismerve a vénádat és tudásodat.

David Bowman 2013.05.28. 20:44:54

@Minorkavidor: Ez csak álnév, ugye? Te igaziból a Minorkatudor vagy.

Titus Pullo Urbino 2013.05.31. 09:21:04

@Hiryu 2,0: a keresztények feletti joghatóságot rendezte a bíró, a nagyszámú izraelita közösség belső működését nem ismerem, gondolom a közösségi szervezet ott is működött, a rabbi mellett lehetett világi elöljáróság (bírák tanácsa?) is.

Titus Pullo Urbino 2013.06.03. 13:28:48

@Hiryu 2,0: Egri csillagok fordításához egy kis vicces adalék:

index.hu/napirajz/2013/06/03/torok/

Nagyon találó rajz.

hazitroll 2013.06.04. 15:02:33

Megkésve, de sikerült elolvasnom, nagyon-nagyon kellemes olvasmány! Köszönöm!

Titus Pullo Urbino 2013.06.17. 09:12:31

Megszereztem az Alatriste kapitány című filmet, végig is néztem, a korhűsége a fegyverzetben és a ruházatban elég jó, élvezhető a film. Ajánlom!

Titus Pullo Urbino 2013.06.21. 10:10:47

OFF

Nyári Lemilbulira a szokott helyen lehet jelentkezni, írjatok!

ON

szellőszél 2013.12.02. 11:09:53

@teddybear01: A török leszálló ághoz annyit: 1686 és 1918 között azért néhány tavasz eltelt. Hosszú agónia volt, de kétség kívül az volt.
Viszont megtartották az európai hídfőt ( Bizánc - Isztambul ) és uralják a dardanellákat még ma is, hiába az európai törekvések .
Ha tehát globálisan szemléljük , vagy összevetjük a Magyar Királyság széthullásával, akkor a törökök minden szempontból sikeresebbek pl. nálunk .

teddybear01 2013.12.03. 09:06:46

@szellőszél: "Ha tehát globálisan szemléljük , vagy összevetjük a Magyar Királyság széthullásával, akkor a törökök minden szempontból sikeresebbek pl. nálunk"

Hát, nézőpont kérdése. Figyelembe véve, hogy a csúcsponton nyugat felé Visegrádig ért a birodalom területe, délen Egyiptomig, keleten egészen a Perzsa-öbölig, Törökország ehhez képest ma alig létezik. Európai területeinek a töredéke maradt meg, éppen csak annyi, hogy a Boszporusz és a Dardanellák szorosai körül legyen egy, igen keskeny védelmi sáv, azonkívül meg van még a Kis-Ázsiának nevezett félsziget, ami összesen se sok, a régi dicsőséghez képest. Arányaiban sokkal többet, jópár országnyit vesztettek, mint mi.
De még ez sem lenne, ha nem lép fel Mustafa Kemal Atatürk, aki nélkül nem is lenne a most Törökország.

Titus Pullo Urbino 2013.12.03. 15:42:04

@teddybear01: ez utóbbi hozzászólással értek egyet, a nagy hódítások korában a Birodalom a mai területének tízszeresével rendelkezett, Érsekújvártól le a Nílus forrásáig, ahogyan Teddy írta.

@szellőszél: egy dologban kell igazat adnom a hozzászólásnak, a mai Törökország sikeresebb nálunk, a legfőbb különbség az, hogy van érdekérvényesítő szerepük, odahatós külpolitikájuk a világszínvonalhoz közelítő haderejük miatt. Igaz, hogy ez most keletre van irányítva, de ki tudja, mikor fordul újra észak, vagy nyugat felé? Ki tudja, mi lesz itt húsz év múlva? Mindenesetre a katonai erejük lenyűgöző és félelmetes.

Titus Pullo Urbino 2013.12.03. 15:47:21

leesik az áll:

Katonai költségvetés: 12,155 milliárd USD 2003-ban, a GDP 5,3%-a 2003-ban
Teljes személyi állomány: 622 129 fő (391 000 fő sorozott)
Szolgálati idő: 18 hónap
Tartalékos: 378 700 fő
Mozgósítható lakosság: 19 756 323 fő (2005), ebből 16 905 901 fő alkalmas katonai szolgálatra.

Haditechnika:

4205 db harckocsi, ebből 2876 db M-48, 936 db M-60, 395 db Leopard-1
2831 db páncélozott harcjármű
246 db F-16
2990 db tüzérségi löveg
37 db támadó helikopter
200 db támogató helikopter
140 db hadihajó

Hát igen, a GDP 5 %-a erre megy.

szellőszél 2014.01.04. 17:57:31

@teddybear01: talán igazat is kellene adnom, ha az Oszmán Birodalomról lenne szó. Így viszont - bocs - nem érthetek egyet.
A török "törzsterület" megmaradt, sőt annál több is. Anatólia, a bizánci Rum nagyrésze, mind ott maradt. A többi hódítás volt, de a (nevezzük így ) történelmi Törökország megmaradt. A Történelmi Magyarország ....

szellőszél 2014.01.04. 17:59:56

@Titus Pullo Urbino:
Nem csak a haderő ! Nagyon úgy tűnik, hogy tudják hogy mit akarnak és a nép (nemzet) is tudja. Nem tűnik úgy , hogy külön vált volna a kettő, lásd. pl. a sikertelen "arab tavasz" felforgató hadművelet kudarcát.
Én kedvelem a törököket.

szellőszél 2014.01.04. 18:05:40

@Titus Pullo Urbino:
Nagy ország , van pénz, no meg USA támogatás is....
Meg valamit ne feledjünk el: Jó szomszédság török átok.
Szomszédok: Örményország ( őket is szeretjük, hiába fújnak most ránk...)
Irak ( Kurdisztán )( Farkasok völgye megvolt ?)
Szíria
Görögország ( NATO fegyverbarátság vs ősi ellentét , kvázi hadiállapot )
Szóval van helye a pénznek...

Fredddy 2014.01.05. 21:49:30

@szellőszél: közelebbről megnézve a törököknek is bőven megvannak a maguk belpolitikai problémái, állandóan küzd egymással a kemalista nyugatos és az iszlámra nagyobb hangsúlyt fektető konzervatív irányvonal. Most az utóbbi került fölénybe Erdogannal, de a korrupciós ügyek miatt sok tüntetés és nagy bizonytalanság van.

A török hadsereg helyzete összehasonlíthatatlan bármelyik más országéval, a szomszédokkal való konfliktuson túl a Nyugat is minden eszközzel támogatja, egyrészt mert a nyugati orientáció legfontosabb bástyája az országban, másrészt meg kell egy tökös legény a szorosok partján, mert ha Oroszország Anyácska újra hódítani indul, az egyik legfontosabb célja a Fekete-tengerről való kijutás lesz.

Titus Pullo Urbino 2014.01.06. 10:00:40

@Fredddy: nincs új a nap alatt, a Dardanellák és Gibraltár sosem kerülhet ki a hódítandó területek köréből. Jelentkező is van rá bőven.

@szellőszél: egy dologban értenek egyet a haragos szomszédok, hogy a kurdokat irtani kell. Egyes cinikusok szerint a légtérsértések során több alkalommal előfordult, hogy a szomszédos ország kurdjait bombázta "véletlenül" másik ország légiereje. Aztán meg fordítva történt, viszonossági alapon.

lala0099 (törölt) 2014.01.30. 12:26:58

Mikor jön a poszt folytatása? Csak én várom az újabb epizódot, vagy van rajtam kívül más is?

Titus Pullo Urbino 2014.07.28. 14:10:17

@lala0099: türelem, az évfordulón meglesz a folytatás.

Titus Pullo Urbino 2014.09.02. 14:41:34

@lala0099: készül, de még nincsen kész az új rész. Ma van az évforduló, kicsit kések vele, bocsi.

Titus Pullo Urbino 2014.10.03. 12:20:13

és csak 16 hónapot kellett várni a folytatásra...

lala0099 (törölt) 2014.10.05. 13:33:55

@Titus Pullo Urbino: Nyahát-nyahát! Észleltem ám, hogy megérkezett. A legváratlanabb pillanatban jött. Ettől is szólt nagyot ez a gránát. :))
Azért is nagy a meglepi, mert a folytatásra kb. 2015. szept. másodikára számítottam :))

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu