Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

október 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (80) alagút (7) állat (8) amerikai (94) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (11) ausztrál (5) ázsia (16) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (7) ejtőernyős (30) életrajz (39) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (46) hadsereg (15) hadtörténelem (148) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (44) híres bűnözők (8) honvédség (11) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (6) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (6) kuba (8) különlegesek (75) légierő (48) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (140) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (28) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (53) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (6) skót (6) sorozat (14) svéd (6) számítógép (9) szavazás (7) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (36) szovjet (59) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (24) titkosszolgálat (65) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (5) usa (52) utánközlés (26) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (55) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Nemzeti gyásznap

2013.10.06. 06:00 Titus Pullo Urbino

Október hatodikára emlékezünk ezen a hideg őszi napon. Mivel a szerkesztőség tagjai az utóbbi pár hétben a passzív ellenállást (hiába, a munka) választották a cikkírás területén, ezért a mai poszt egy korábbi írásokból készített ajánló. Tudjuk, hogy jelen cikk olvasójának kivételével a Lemil olvasói túl lusták ahhoz, hogy kikeresgessék a vonatkozó írásokat, ezért rajtuk segítve összeállítottunk egy csokrot a gyásznappal kapcsolatos cikkekből.

1848_13.jpg

Alapító Atyánk, Tiboru Mester írását ajánlom elsőként, itt olvasható egy alapos cikk a megtorlás napjáról.

"Aradi vár, 1849. október hatodika, szombat, hajnali fél hat. Elkezdődnek a kivégzések. Először a négy agyonlövés, majd (hat óra után) következik sorban a kilenc akasztás."

 

  MTI szerzőtársunk kitűnő műve az egyik legdaliásabb vértanúnknak állít emléket. Schw_001.jpg"A csata során, amely Schwechat falunál 1848. október 30-án zajlott le, Schweidel dandárja végig tartalékban maradt. A csatavesztést látván – aradi vallomása szerint – pedig kivonta huszárjait az ellenséges tüzérség lőtávolságából."


Hiryu kitűnő írása elébemegy az októberi eseményeknek, a Hiéna első dühöngéseit veti papírra. "Amikor Haynaut a pozsonyi prímási palotában egy asszonyokból álló küldöttség kereste fel, hogy kegyelemért könyörögjenek, Magyarország teljhatalmú ura állítólag csak ennyit mondott: „Lógnia kell, elrettentő példa gyanánt valamennyi lázadó számára!” A június 17-ről 18-ra virradó éjszaka az ötgyermekes evangélikus lelkészt a várba kísérték, majd hajnali négy órakor a Szamárhegyen felakasztották."

Újra MTI jön, aki olvasmányosan adja elő a legfiatalabb vértanú (30 évesen tábornok!) Leiningen életét és halálát.  "A jobbszárnyon ő maga, míg a balszárnyon Rohonczy Lipót nyugalmazott százados, most nemzetőrségi őrnagy vezette a védelmet.

3 óráig tartó világos.jpgnehéz küzdelemben a szerbek rohamait dicsteljesen visszaverték. A szerbek megunva a sikertelen harcot, az elfoglalt városrészben fosztogatni és gyújtogatni kezdtek s a várost csakhamar lángtenger borítá.

Erre azonban a védő csapatok, nevezetesen az odavaló nemzetőrség, midőn vagyonát pusztulni látta, kitört a torlaszok mögül s a bosszu dühével rohanta meg a zsákmányoló szerbeket s egy órai véres utcaiharc után kiszorítá őket a városból.”

Aki mindig első volt: Damjanich János, a magyar hős, a szerb történetírás fekete báránya. Hajtsunk fejet előtte is TPU írását olvasva. "10 ezer fegyveres támadt lead_370.jpghajnali háromkor a zászlóalj 4 ezer emberére, ráadásul a civil lakosság is fegyvert ragadott és támadta a magyar csapatokat. Damjanich harsány üvöltözése hamar talpra állította a katonákat, majd szépen, lassan, kézitusás utcai harcban tisztították meg Jarkovácot az ellenségtől."

Az aradiak mellett nem szabad elfelejtkeznünk azokról a hősökről sem, akik nem október hatodikán áldozták becsületüket és vérüket a magyar szabadság oltárán. Ők ugyanúgy áldozatai voltak a magyar nyit.jpgszabadságharcnak. Kazinczy példáját sem felejtjük. "A ceglédi csatában 2840 fős dandárt vezetett az osztrákok bekerítésére, de balszerencséjére a felderítő járőr eltévedt a ködben, így késve érkezett a bekerítésre. A haditanácsbeli kritikus támadások ellen úgy védekeztek a meghallgatott tisztek, hogy ”az előttünk lépő lovat hallottuk, de a farát már nem láttuk, oly sűrű ködbe futottunk”.  Az ifjú alezredes egy hónap múlva már Tornalján küzd, de itt sem járt sikerrel; Schlik csapatai – túlerőben lévén – visszaverték a hadosztály rohamát."


Ugyanígy Maderspach családról áldozatairól sem kell elfelejtkeznünk. "Egy ízben 5000 felfegyverzett szerb felkelőből álló egységet futamítottak meg honvédei egy jól levezényelt szuronyrohammal. E tette egyrészt őrnagyi kinevezést ért, másrészt bátorsága és kitartása miatt rászolgált a császáriak dühére. E hős katona mégse golyótól, vagy dzsidától halt meg, az északi irányú visszavonulás közben szerzett tüdőgyulladás végzett vele egy lőszeres szekéren fekve 1849 januárjában. Haynau eltökélt volt, nem jelentett neki gondot egy halott megbüntetése sem, pár órás kreatív meditáció után ez az emberhez külsőleg (na jó, a brutális bajuszt leszámítva) hasonlító állat kifundálta, hogy a 8 hónapos holttestet ki kell ásni és felakasztani. Persze ezt is bírósági tárgyalás és ítélet nélkül vitték véghez Ferenc József császár legnagyobb dicséretére."

Irodalmi értékű írást olvashattok a szamosfalvi vértanúkról, sokak szerint (és szerintem is) ez TPU legjobb írása.

"Megtámadtak bennünket, ellenállásba es ütköztünk, mi mást tehettünk volna, mely népség lett volna kíméletes Szamosfalvi emlékmű.jpgilyen helyzetben?

Figyelmeztem mindég, hogy hiba se mehessen annyira, hogy hazánk ügyét kompromittálja, isze sose bántottam, aki nem támadott reánk.

Dolgunk végezetlenül előbb Bajusz Illés hadnagy uramnak adánk meg a’ végtisztességet, majdan könnyeinket letörölvén és imádságos könyveinket fekete dolmányunkba temetvén visszatérénk Szeredába, Mikóvárba." 

Egy kis polákvengri barátságú téma:

"A szerbek után ránk jöttek a horvátok is, Jellasic bán összes seregével, ilyen túlerő ellen nem harcolhattunk, 48zaszlo.gifmeg amúgy is felrendeltek minket Budára, az úrfi nagy örömére. Kossuth és Batthyány parancsára zászlóaljjá szerveződtünk, gazdám őrnagy lett, én meg őrmester, a budai kocsmák három napig csak lengyel éneket hallottak ennek örömére, zúgott a „hej, poláci”. Folyt a pénz, mint a bor, de ez se tartott sokáig, októberben már Temesváron és környékén állomásoztunk, mint az új 38. zászlóalj. Katonai felmérés volt a neve az akciónak, de a herceget csak azért küldték oda, hogy a császári Schwarzenberg ulánusokat átcsábítsa a honvédseregbe. Jöttek is, de nem sokan, szegény gyerekek, sokat én temettem el, sokat meg tavaly augusztus után felakasztottak dezertálásért. Isten nyugtassa őket."

A később kivégzett mátrai gerillák harcairól, cselvetéseiről itt olvasható egy visszaemlékezés. 

"Az a szekér, amely lassan előtűnt az úton, ráadásul fedezet nélkül, legnagyobb megdöbbenésükre két magas rangú tiszt utast szállított, ekkor érezhették, hogy eljött az idő a lecsapásra. Nem kellett nagy haditerv a szekérkerék besatuzására és az utasok foglyul ejtésére. A szerencse ezúttal a gerillák pártjára állt, a szekeret hajtó közkatona rögtön égbe emelte a kezét, mihelyt leállt a szekér és pár öblös hang felé szólt az éj sötétjében."


Zárásul egy átfogó írás a megtorlási gépezetről, a bosszúéhes sógorokról.

"A rögtönítélő bíróság eljárását jól szemlélteti a következő eset. 1848. december végén egy győri portyázó szabadcsapat Mednyánszky Sándor őrnagy vezetésével Kisbéren rajtaütött egy császári osztagon, majd dolguk végeztével visszatért Bakonybélbe. Egy hónappal később, január 14-én Ferdinand Althann alezredes katonái cselt vetettek az osztagnak és meglepték őket, az ütközetben 10 halottat és 6 foglyot veszített a magyar fél. A fogságba ejtettek közül Rédl Antal tamási és Szalay Gábor győri lakosokat január 15-én Pápán kivégezték statáriális ítélet alapján, a harmadik fogoly, fiatalkorú Varga Gergely korára tekintettel botbüntetést szenvedett. A csekélyebb súlyú bűntettekben (Kossuth-bankók, forradalmi iratok és képek rejtegetése, az uralkodóház megsértése, forradalmi megnyilatkozások, hatóságoknak történő ellenállás, fegyverrejtegetés, sajtóvétség, szökés támogatása, tiltott gyülekezés vagy összejövetel) is szigorú ítéletek születtek, a megbecstelenítés és megalázás volt a fő szempont, az ítéletek végrehajtását nagy nyilvánosság előtt végezték, gyakran erőszakkal odavezényelt helyi lakosság szeme előtt."

Október hatodika van, nemzeti gyásznapunk. Emlékezzünk méltó módon.

 

25 komment

Címkék: ajánló magyar szolgálati közlemény szerb gyásznap vértanú 1848 49 haynau

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr985552188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

véres horror 2013.10.06. 15:33:56

Azért arra kíváncsi lennék, hogy nekünk még Görgey-t úgy tanították, hogy áruló volt, miért változott ez meg?
Most meg szobra van. Mi több, nekem onnan jutott eszembe a dátum, hogy elsétáltam a szobor előtt és ott volt néhány csokor virág, meg koszorú.
Nem is tudom, ki mondta, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a történelem.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 15:52:43

Kockáztattak és vesztettek. Ez egy ilyen játék. Ne felejtsük el semmiképpen: ezek az emberek hazaárulást követtek le, s akkoriban ezért jellemzően halálbüntetés járt.

Minorkavidor 2013.10.06. 16:53:18

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

A gondolkodást még gyakorolnod kell!

Az akkor érvényes szabályok szerint az érvényes koronázásnak 3 együttes feltétele volt:
1. a koronázásnak a „szentistváni” koronával kell megtörténnie.
2. a koronát csak az esztergomi érsek rakhatja (a nádor segítségével) a király fejére.
3. a koronázáskor letett királyi eskü és kibocsátott királyi hitlevél.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 16:57:55

@Minorkavidor:

Ez mind nem igazán releváns a kérdés szempontjából.

Titus Pullo Urbino 2013.10.06. 17:13:07

@véres horror: abban a rendszerben, ahol szükség volt árulóra, megtették Görgeyt. Nekem a nyolcvanas években még így tanították, minden forradalomban voltak mártírok, vezérek és árulók. Károlyit is árulózták, hogy kiegyezett a "némettel" 1711-ben. Katona Tamás remek ember volt, Ő volt az, aki Görgey szerepét tisztázta.

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: nem találok szavakat arra, amit írtál, kérlek (ha már úgyis gondolkodó a neved) gondolkodj el Minorkavidor írásán és azon, hogy 1867-ben miért kellett Ferenc Józsefet megkoronázni? Köszönöm.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 17:29:55

@Titus Pullo Urbino:

Azért kellett megkoronázni, mert nem volt még megkoronázva, s joghézag volt a magyar alkotmányjogban a kérdést illetően.

Viszont ettől még hazaárulás, ha szeparatisták fegyverrel hazájuk ellen indulnak. Jogilag mindenképpen így van.

Tüntess az orbáni diktatúra és simli ellen! 2013.10.06. 17:32:27

Szegény Puskás Öcsi bácsi hogy szégyelné magát a felcsúti "feltámadás" láttán.
Sorra veszi a meccseit a Felcsút!

Jövőre választások lesznek és hogy nézne az ki, hogy az Orbán stadionjának nincs NB 1-es csapata. Nosza igazoltak gyorsan játékosokat.
Nem ment a szekér, tutti kieső helyen a csapat, hát veszünk, intézünk meccseket.

A Fradi elnöke a fideszes, listázós Kubatov. Mit tesz Isten a tutti esélyes Fradi simán kikap 3:1 re. Sima ügy.
Most hétvégén Pécsett pár fideszes vezető bejelenti a meccs előtt, hogy 1 milliárdot adnak stadion felújításra. Hogy hogynem 2:1-re kikap a hazai csapat.
A felcsúti Puskás szépen veszi a meccseit a fidesz révén.

Gondoljuk a fideszes MLSZ csak vizsgálódik ez ügyben is.
Ilyen orbáni, sunyi, simlis, álszent csaló "nemzeti" világ az övék.
A Fradi meg a Pécs is szégyelje magát!

Emberek, ti meg gondolkodjatok el...!

véres horror 2013.10.06. 17:51:33

@Titus Pullo Urbino: fura. Lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé töri órákon (folyton bukásközeli állapotban voltam attól kezdve, hogy túlléptünk az ókori témákon), de én nem emlékszem, hogy Károlyit a fidesz kormányra kerülése előtt bárki árulónak nevezte volna "hivatalosan".

Minorkavidor 2013.10.06. 18:13:35

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

Csakhogy te szóba hoztad a hazaárulást, márpedig magyar közjogi szempontból V.Ferdinánd volt a törvényes magyar király 1867. június 8-ig amikor Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták.

@Titus Pullo Urbino:

Az idén elhunyt katona Tamás kétségkívül a korszak legkiválóbb historikusai közé tartozik, de nem ő tisztázta Görgei szerepét. Az elismerés -egy szintén kiváló történészt- Kosáry Domokost illeti meg, aki 1936-ban jelentette meg művét, mely eredetileg doktori értekezésnek készült, de az Egyetemi Nyomda elvállalta kiadását, így a szélesebb közönség is olvashatta. A MŰ CÍME: A Görgey-kérdés története. Ezen mű 2. bővített, átdolgozott kiadása 1994-ben jelent meg az Osiris-Századvég kiadásában, két kötetben, akkori ára 950 forint volt
Az, hogy az 50-es években ismét "árulóvá lett' az annak köszönhető, hogy történetírásunkban az időtájt a k "kuruc" vonal volt az erősebb. Történetírásunkban a kuuc-labanc irányzatok harca egész jól kitapintható.

aeidennis 2013.10.06. 18:33:31

@Minorkavidor: Az aradi vértanúk halálos ítéletét egy Kossuth nevű "hazafi" írta alá a debreceni nagytemplomban 1849 április 14-én. Innentől kezdve a királyukra felesküdött honvédtisztek jogilag légüres térbe kerültek. Érdemes elolvasni Görgei véleményét a debreceni eseményekről. „Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje.” Emellett a tisztikar döntő többsége is ostobaságnak tartotta.

Ferenc József V. Ferdinánd király lemondatása után automatikusan az ország örökös királyává vált. II. Józsefet sem koronázták meg, ennek ellenére azt hiszem jogilag Magyarország királya volt a Pragmatica Sanctio értelmében.

Minorkavidor 2013.10.06. 18:36:12

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

Nem erősséged ez a korszak!

Semmiféle joghézag nem volt az akkori alkotmányjogban. Egyszerűen 1848. december 2-án az uralkodó környezete fütyült a magyar alkotmányjogra! Zsófia és köre abszolutisztikus módon kívánta kormányozni Magyarországot, úgy ahogy 1848 előtt a Lajtántúli területeken joggal tehette, Magyarországon már akkor sem! Ami meg a szeparatizmus vádját illeti, magyar részről szó sem volt ilyesmiről. A reformkortól kezdve a Monarchián belül képzelték el levezényelni az ország polgári átalakítását.
Jellemző az Udvar magatartására, hogy a polgári átalakulás törvényes kereteit adó "áprilisi törvények" néven ismert törvények visszavonására készültek, csak az itáliai események miatt sorolták későbbre ennek megvalósítását. Mindez még jóval Jellasics 1848. szeptember 11-i támadása előtt történt!
Ha már szeparatizmusról beszélünk akkor ez már inkább illik a szerbek lázadására, amelyet a szerb autonóm területekről több tízezer fegyveres támogatott.
Ha meg 1849. április 14-i trónfosztásra gondolsz, akkor meg illő az 1849. március 3-i olmützi okrojtált alkotmányra.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 18:45:50

@Minorkavidor:

Igen, ez így igaz a jogházag miatt. Pontosabban üres volt a királyi szék, mert lemondott Ferdinánd, de nem lett új király helyette. Ez azonban nem indok arra, hogy támadás induljon. Eleve a magyar alkotmány nem tette lehetővé a függetlenséget.

Ferdinánd lemondása után a magyar parlamentnek királyt kellett választani, az igaz, hogy nem feltétlenül Ferenc Józsefet, mást is lehetett volna a Habsburg-házból az alkotmány értelmében. De a parlament ezt elmulasztotta. Azonban ebből sehogyan sem következik a jog a függetlenségre. Eleve abszurd a SAJÁT mulasztásból következtetést levonni.

Azaz az aradi 13-ak megsértették az alkotmányt és esküjüket, amikor az alkotmányjogilag illegitim Kossuth-vezetés parancsait teljesítették. Ha korábban ez vitás is volt, április 14-től erről többé nem lehetett mit vitázni. A helyzet tiszta volt: Kossuth legitimitása ekkortól sokkal labilisabb volt, mint Ferenc Józsefé.

Az aradi 13-ak pedig nem esküjüket, hanem lelkiismeretüket követték, nekik Kossuth volt a szívükhöz közelebb álló. Magyarul illegitim módon cselekedtek remélve, hogy győzni tudni, s a győzelem után ki lesz kényszerítva az új status quo elismerése a Habsburgok által. Ez egy kockázat volt, s a dolog nem jött be. De jogilag mindenképpen a Habsburgoknak volt igazuk.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 18:57:24

@Minorkavidor:

Álláspontom szerint joghézag volt. ELmondom miért látom így.

A hatályos magyar alkotmány kimondta (1687. évi II. tc.): a magyar országgyűlés örökre lemond az adddig őt megillető királyválasztás jogáról, akkortól I. József király mindenkori elsőszülött fiúleszármazottja külön megválasztás nélkül magyar király, s őt az országgyűlés KÖTELES megkoronázni. Amennyiben nincs ilyen leszármazott, akkor a királyválasztás joga visszaszáll az országgyűlésre az 1547. évi V. tc. 5. paragrafusa korlátain belül: azaz az országgyűlés köteles I. Ferdinánd törvényes utódai közül megválasztani a mindenkori magyar királyt, a szabad királyválasztás joga csak abban az esetben száll vissza a magyar országgyűlésre, ha I. Ferdinánd vérvonala kihal.

Na most, I. Ferdinánd vérvonala nem halt ki 1848-ban. S V. Ferdinánd valóban törvényes örökös nélkül mondott le. Azaz a magyar ogy. köteles volt királyt választani, bárkit a Habsburg-házból, lehetett volna nem Ferenc Józsefet. De mást, nem Habsburgot nem választhatott. S végképp nem lehetett Kossuthból államfőt csinálni (kormányzó-elnök).

A trónfosztási nyilatkozat egyébként is alkotmányellenes volt: az 1723. évi II. tc. 7. paragrafusa értelmében Magyarország feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul volt kormányzandó Ausztriával együtt.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.06. 19:12:08

@aeidennis:

II. József koronázás és megválasztás nélkül is magyar király volt, mert elődje törvényes örököse volt. De Ferenc József esetében nem ez volt a helyzet. Így Ferenc József 1848-1867 között de facto ellátta a királyi teendőket, de jogilag nem volt az.

pityókaborsommelier 2013.10.06. 20:42:27

Lehet, hogy jogi szempontból igaza volt, Ferenc József mégis szemét módon viselkedett, és ezt még tetézte is azzal, hogy belerángatott a trianonhoz vezető első világháborúba. Igazi pöcs volt, sújts az uitókor megvetése.

Egy dolgot mégis felhoznék a mentségire: állítólag 1916-ban a székelyeknek földet igért a románokéból, ha megvédik a hazát. Végül megkaptuk egész Romániát.

Minorkavidor 2013.10.06. 22:00:07

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca:

Max!

Az Udvar 1848. december 2-i lépésének legfőbb indoka az volt, hogy Ferdinánd esküt tett a magyar alkotmányra, így a magyar országgyűlés számon kérhette tőle a formális törvényesség betartását. lásd pl. a Jellasics-támadás törvényességének a kérdését. Jellasics uralkodói felhatalmazásra hivatkozott, azonban mikor a magyar hadsereg tiszti küldöttsége kérte, hogy mutassa be az ezt igazoló iratot, nem tudta felmutatni, ugyanis nem volt ilyen. A sereg tisztikara csak ezek után döntött a harc felvételéről. Amire Pákozdnál került sor.
Mivel Ferenc József ilyen esküt nem tett, ezért támogatói úgy gondolták, hogy nagyobb cselekvési szabadsággal rendelkezik, mint Ferdinánd.
Eme lépés híre december 5-én érkezett meg Pestre. Az Országgyűlés ez ügyben úgy határozott:
"Magyarország királyi széke a nemzet előleges megegyezése nélkül csak az emberiség közös törvénye következtében, a koronás király halála ürülhet meg." Amígh ez nem történik meg "a magyar királyi szék birtokával senki egyoldalúag nem rendelkezhetik." Csak az minősül Magyarország királyának, aki megesküszik a törvényekre, s szabályosan megkoronáztatja magát. Minden más eset trónbitorlásnak minősül.
Összefoglalva: Az országgyűlés üresnek minősítette a trónt, de nem zárkózott el Ferenc József trónralépte elől, amennyiben az ifjú király hajlandó betartani az alkotmányos szabályokat. Itt ütközött a magyar fél által képviselt alkotmányos és az Udvar által képviselt abszolútisztikus logika. Hiszen Ferenc József épp azért került be a képbe, mert nem tett esküt a magyar alkotmányra. Erre akkor MÉG Ferenc József és a mögötte álló kamarilla erre akkor nem volt hajlandó! Az ellentmondás feloldására csak 1867-ben került sor, amikor Ferenc József 2 háború elvesztése után kénytelen volt elfogadni az alkotmányos monarcha szerepét.
Az érdekesség az, hogy Fedinánd lemondatása már 48 előtt szóba került, csakhogy ha már akkor megtörténik a váltás, akkor Ferenc Józsefnek, vagy az utódlási sorban előtte álló Ferenc Károlynak (aki Ferdinánd után szintén lemondott Ferenc JÓZSEF JAVÁRA) Le kellett volna tenni a koronázási esküt.
Amúgy meg I.Ferdinánd vérvonala fiúágon 1740-ben kihalt, azóta Habsburg-ház hivatalos megnevezése: Habsburg-Lotharingiai ház.
a trónfosztásra csak az 1849. március 3-án kiadott ún. olmüzti okrojtált alkotmány nyilvánosságra kerülése után került sor válaszként.

aeidennis 2013.10.07. 09:36:43

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: Ha igazad lenne, IV. (Boldog) Károly királyt is meg kellett volna választani 1916-ban.

Titus Pullo Urbino 2013.10.09. 12:35:47

@AdmiralKex: köszönöm, este elolvastam, elég jól összeszedett írás. Katona Tamás véleményét igazolják benne végülis, ami a mai tudásunk szerint a legvalószínűbb tényálláson alapuló higgadt ítélet. Nem volt áruló, így írja a cikk, viszont a cím kicsit becsapós.

hehe64 (törölt) 2013.10.09. 17:51:51

Ragozhatjuk itt, ragozhatják a történészek, de mára elég egyértelmű hogy a Habsburg-ház és vele az akkori magyar "elit" viselkedése/intézkedései vezettek mind a '48-as forradalom és szabadságharchoz, mind a későbbi (1918) összeomláshoz.
Történelmileg a megtorlások, a kegyetlenkedések dolga nem oszt, nem szoroz.
A tanulságokat kellene levonni végre.
Azaz.
Elnyomni lehet a változásokat, de annál erősebb lesz a visszahatás.
Az elnyomottaknak mindig el jön a napja.
"És nincs szörnyűbb a felébredt baleknál."

Untermensch4 2013.10.19. 12:08:20

@maxval, a gondolkodni igyekvő birca: jogilag két probléma is van az ügyben: a)ha nincs üzemképes király (korona,eskü,papírmunka) a parlament megváltoztathatja az ausztriától való oszthatatlanságról szóló jogszabályt. plusz minden törvény annyit ér amennyit betartanak belőle.
b) a jogfolytonosságnál mindig szt istvánig vezetik vissza a vonalat pedig ő az akkor hatályos törvények alapján mindössze sikeres katonai puccsot hajtott végre. a magyar királyság megalapításától alapvető tulajdonsága hogy puccsal megváltoztatható a jogrend
"hazaárulás, ha szeparatisták fegyverrel hazájuk ellen indulnak. Jogilag mindenképpen így van."
ha arra jársz tűzd ki a brit lobogót a fehér házra :)

Titus Pullo Urbino 2013.10.24. 15:46:36

@Untermensch4: elég képletesen magyarázol, tetszik az analógia a brit zászlóval és az amerikai függetlenségi háborúval. Csak egy apró megjegyzés: ott a britek maradtak magukra és a franciák a függetlenségi harcosokat támogatták. Ja, és nekik nem voltak többszörös létszámfölényben nyugatról osztrák, keletről meg orosz elnyomóik.