Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

  • sirdavegd: Én csak azt nem értrm, hogy ha az egyetemek közö... (2017.08.19. 16:37) Vitaposzt: a K-vonal
  • Untermensch4: @debreczenizoli: "Azt mondja meg nekem valaki, h... (2017.08.19. 11:27) Vitaposzt: a K-vonal
  • Watchdog: Alighanem napirendre került a telekom piac újraf... (2017.08.19. 09:21) Vitaposzt: a K-vonal
  • debreczenizoli: No! Egyrészt jól megbeszéltétek, hogy ha a nô sú... (2017.08.18. 20:04) Vitaposzt: a K-vonal
  • Minorkavidor: Az intranet nem lenne jó megoldás a vezetékes he... (2017.08.18. 11:28) Vitaposzt: a K-vonal
  • Utolsó 20

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (11) ajánló (79) alagút (7) állat (8) amerikai (90) angolok (8) arabok (14) átirányítás (13) atom (10) ausztrál (5) ázsia (13) balkán (5) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (7) ejtőernyős (27) életrajz (37) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (45) hadsereg (15) hadtörténelem (147) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (43) híres bűnözők (8) honvédség (11) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (104) izrael (25) japán (21) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (5) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (6) kuba (8) különlegesek (66) légierő (48) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (140) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (62) nők (12) ókor (13) olasz (12) önvédelem (5) orosz (27) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (49) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (6) skót (6) sorozat (14) svéd (6) számítógép (9) szavazás (7) szerb (10) szlovák (5) szolgálati közlemény (36) szovjet (57) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (15) tengerészgyalogos (10) terror (20) titkosszolgálat (64) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (5) usa (50) utánközlés (22) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (79) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (55) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Az előretolt helyőrségek (Veled vagyunk Vietnam!)

2013.12.05. 11:15 Hiryu 2,0


china-warns-vietnam.jpg Gondolom emlékszünk még Rejtő Jenő regényeiből a végtelen sivatag mélyén lapuló erődöcskékre, ahol néhány légiós tengeti napjait? 

Az ilyen kis helyőrségek mai is léteznek, a világ másik felén, a tenger közepén.

(Avagy egy nem is annyira elfogult blogbejegyzés. De a szerző egyik kedvenc országa Vietnam. Nem beszélve az ottaniakról: ha egy akkora ország képes volt két szuperhatalmat is helyére tenni, akkor szeretném ha inkább az én oldalamon állnának, ha baj van. Ld  még drúzok és gurkhák:)

Viszlát és kösz a halakat!

1 .jpg

 A délkelet-ázsiai tengereken a  Szenkaku szigetek mellett az egyik másik gócpont  a Dél-Kínai tengeren a  Spratly-szigetcsoport.  Valamikor a gyarmatosítás aranykorában egy brit kapitány egy kisebb telepet hozott létre itt, róla kapták a szigetek az angol nevüket.

spratly_islands_south_china_sea.jpg

Sokáig jelentéktelen területnek számított, miközben a XX. században egymás után cserélt gazdát: Franciaország, Japán, Kína, majd végül a vietnami háború után Vietnam fennhatósága alá került A harmadik indokínai háború után, amely Kína és Vietnam között zajlott, a kínai haditengerészet elfoglalta a Spratly-szigetcsoport jelentős részét, s 1988-ra a vietnami bázisokat felszámolták a vitatott területen..  A szigetek jelentősége 1969-ban nőtt meg, amikor olajat találtak alattuk. Rengeteg olajat.. Nem beszélve a kifogható halakról... Persze a vietnami háború, és Mao elnök és (bűn)bandája és utódai regnálása alatt a helyieknek a kisebb dolga is nagyobb volt annál, hogy megpróbálják kitermelni az itteni "természetes erőforrásokat".

De ma már nagyon sok az eszkimó, és egyre kevesebb a fóka, hirtelen a környéken mindenki bejelentkezett igényével a szigetekre. Leghangosabban Kína, ugyanis hatalmas ország, aminek a népét a Pártnak etetni kell, és a környező tengerek lassan kifogynak a halakból... Nem beszélve a fekete aranyról, amit úgy kell importálniuk. A két legnagyobb olajüzlet-partnerük Oroszország és Irán. Egyik sem az,  amivel egy valamire való közgazdász hosszútávon mint "állandó, kiszámítható partnerre" tekinthet. Ezért nagyon kellene néhány  jó nagy gáz- és olajmező, kínai zászló alatt...

kinakonfliktusai.jpg

(Persze az említettek többé-kevésbé ugyanígy vonatkoznak a többi igénylőre is)

 Ennél sokkal fontosabb azonban a szigetcsoport stratégiai jelentősége: aki birtokolja a Spratly-szigeteket, lényegében uralja az egész Dél-kínai-tengert.Erre haladnak a Távol-Kelet legfontosabb kereskedelmi útvonalai, ezeken keresztül haladnak át az olajszállító tankerek.

Nem csoda hogy a viszony arrafelé hm.... fagyos:

Vietnám igyekszik ellenpontokat, szövetségeseket keresni az egyre fenyegetőbb Kína ellen. Az USA 2020-ig a Csendes-óceánra csoportosítja át haditengerészetének 60%-át, és ebben stratégiai szerepet szánnak egy Dél-Vietnámban található támaszpontnak is. Alig egy emberöltővel a vietnámi-amerikai háború után.

Kína és Vietnám viszonyának kihűlése már a mindennapi emberek szintjén is érezhető. A piacokról eltűnnek a kínai import gyümölcsök, a sajtó beszámol vietnámi vállalatok kínai bankszámláinak befagyasztásáról. A kínai határőrök elkobozzák a vietnámi munkások legálisan keresett pénzét, és megakadályozzák, hogy vietnámi exportőrök bevihessék áruikat Kína területére. Legalábbis ez szerepel a vietnámi hírekben, de a hétköznapi szóbeszéd sem optimista.

Ráadásul anno a a vietnamiak elég rendesen seggberúgták  a népi Kína hadseregét, ami máig böki Peking csőrét...

Tenger és jog

Nézzük csak a tengereket, mekkora lehet egy ország felségterülete?

Tengerparti és szigetországok esetén a tengeri határ azonban nem a víz és a szárazföld találkozásánál húzódik, a kialakult és általánosan elfogadott nemzetközi szokásjog értelmében minden tengerparti államnak joga van a partja mentén elterülő tenger egy sávjára, ezt nevezik parti tengernek. Ennek kiterjedése ma a parttól számított 12 mérföld (kb. 22,2 km). A határ ilyenkor tehát a tengerben húzódik, az államhoz tartozik ennélfogva parti tengerének nemcsak a vize, hanem medre és altalaja, valamint az e tenger feletti légoszlop is.

illetve:

  • Parti tenger: a tengernek a szárazföldi terület melletti része, amely a parti állam szuverenitása alatt áll. Szélessége: maximum 12 tengeri mérföld az alapvonaltól számítva
  • Csatlakozó övezet: felette a parti állam bizonyos szuverén jogokat gyakorolhat, de nem tartozik az állam területi felségjoga alá. Szélessége: az alapvonaltól maximum 24 tengeri mérföld
  • Kontinentális talapzat: a szárazföldhöz csatlakozó, állandóan tenger által borított terület, amely a parti tengeren kívül esik. A parti államnak kiaknázási joga van a terület felett 200 méter mélységig, illetve azon túl addig a mélységig, amely a természeti kincsek kiaknázását lehetővé teszi. Szélessége: maximum 350 tengeri mérföld az alapvonaltól

Akit tényleg érdekel a téma, nézzen utána a Montego Bay egyezménynek.

Sok sziget sokra megy

Emlékszik valaki a Falkland-szigetek körüli vitára?  A helyzet ott is hasonló: brit felségterület az Argentína mellett, így Nagy-Britanniát megilletik a fenti jogok.

Ráadásul van itt még egy érdekes pont:

A mesterséges szigetek létesítésének szabadsága: mesterséges szigeteket és egyéb berendezéseket a tengeren minden államnak joga van létesíteni, de ennek gyakorlása során tiszteletben kell tartani más államok jogait, különösképpen a parti államnak a kontinentális talapzaton fennálló jogait.

Igen, a tengeri olajkitermelő-platformokról beszélünk...

De  mondjuk a  Falkland-szigetekkel szemben a Spratly-szigetek:

 egy 810-szer 900 kilométeres területet pettyeznek: mintegy 175 azonosított szigetképződmény található itt, ezek közt a legnagyobb, a Taiping-sziget (Itu Aba) 1,3 kilométer hosszú és legmagasabb pontja mindössze 3,8 méter. Szóval aki elfoglal ott egy szigetet, az de facto kijelentheti, hogy az az ő területe, a többi meg legyen a jogászok dolga, hamarabb elfogynak a halak a környező vízekből, mint a nemzetközi bíróság végezen az üggyel.

 Mi a megoldás? 

Afféle Ki nyer ma?  játékként el kell foglalni a vitatott szigetet, hogy a fenti jogok érvénybe lépjenek. Persze a spanyolviaszt nem csak egy országban találták fel:

Spratly_with_flags.jpg

Gondoskodni is kell arról hogy ezek a jogok meg is maradjanak, ezért állomásoztatnak ott pár katonát, akkor is, ha az az sziget alig emelkedik a víz felszíne fölé. Ezért szigeteken minden egyes kődarabon van valamelyik országnak helyőrsége, ha az pár méterre megközelíti a felszínt. Igazából így kisebb a véletlen konfliktus veszélye mert tudják a katonák, hogy melyik kődarabon kik vannak, azokat csak fegyveresen lehet megszállni, azaz tudatos támadással.  Olyan az egész, mint egy állóháború, ahol nem lőnek mert nem akarják, hogy visszalőjenek... Ezeken a miniszigeteken szolgáló 5-15 fegyveres katona ellen csak tényleges fegyveres erőszak árán lehet egymás rovására terjeszkedni- nyílt háborúval. Ezért marad a diplomáciai huzakodás és a költséges fegyverkezés - a gyártók legnagyobb örömére - annak érdekében, hogy egyik se kerüljön olyan fölénybe, hogy megkocáztassa a fegyveres megoldást...

Egy kínai helyőrség reptérrel:

chinabase.jpg

és katonái:

kína.jpg

Illetve reptér nélkül:

chinabase2.jpg

chinabase3.jpg

Na jó, láttam fényképet, ennél nagyobb "erődről" is ott már elfért egy fél kosárlabdapálya is.

Vietnam válasza

 Avagy  néhány vietnami bázis:

 

viet2.jpg

 




vetnambase10_1.jpg

vetnambase11.jpg

vietbase9.jpg

Ezek a tákolmányok katona diplomáciai értelemben fontosak, harci értékük nulla. Arra valók, hogy ha Kína akciózni akar, akkor kénytelen legyen fegyvert használni. Furcsa politikának tűnik megvárni az első  lövést, de ezek mögött a "szigetek"  mögött erős partvédelmi rakétaegységek állnak, Bastion-P ütegek formájában

P-800 missile.jpg

 A levegőben p pedig 2014 végére több mint 40 Szuhoj-27 és -30 áll készenlétben. nem beszélve a régebbi vasakról.  A  tengeralattjárók ellen van 7 db. KA-27, 10 db. KA-32 és 6 db SA-365 N2 helikopter. A vízen meg rendelkezésre áll majd  6 db Kilo 636 MV tengeralattjáró (ezek még leszállítás alatt)

Kilo class attack submarine_vietnam_2.jpg

2 db Gepard 3.9 (+2 leszállítás alatt) romboló, 3 db. Petya-2,és 2 d. Petya-3 romboló (Ezek eléggé régiek, még szovjet gyártmányok, bár a fegyverzetük és elektronikájuk állítólag modernizált.), 1 db BPS-500, 6 db Tarantul-1, 12 db. Tarantul-5 rakétanaszád. Meg persze sok kis hajócska, őrhajók, amelyeknek egy részének a fegyverzete azért elég veszélyes tud lenni nagyobb hajókra is...

Ez persze nem mérhető össze a kínai fegyveres erőkkel, ezért igyekeznek a magukat veszélyben érző államok lassan-lassan összehangolni katonai-politikai lépéseiket, a máig élő sérelmeik ellenére...

(Nem véletlen hogy Kína újabban Kambodzsát támogatja komoly pénzösszegekkel, (1000 milliárd jüan!) és hadfelszereléssel - cserébe az ország vezetői a nemzetközi fórumokon akadályozzák a Peking elleni közös fellépés lehetőségét.)

Tehát a vietnami politika a szigetek ügyében:

- legyen mivel visszalőni.

- lakatlanul egy kavicsot sem  szabad hagyni mert az fegyvertelenül is megszállható.

- erős szövetségesek keresése.

Tesco gazdaságos

Persze vannak a vizierőd létrehozásának olcsóbb módjai is. A Fülöp-szigetiek azt hiszem megtalálták az acélsziget-építés leggazdaságosabb módját.

BIG_0011741357.jpg

Az egyik vénséges vén hadihajójukat egyszerűen zátonyra futtatták, és kész is volt az instant tengeri laktanya. Közben más fórumon megemlítették, hogy a  Fülöp-szigeteki Haditengerészet egyik legpotensebb egysége egy második világháborús amerikai kísérőromboló. Akkor milyen lehetett a zátonyra futtatott hajó, ha már a filippínók is selejtesnek ítélték? :-)

 BIG_0011741359.jpg

Egy személyes gondolat: már sokszor leírták, az adott térségben a konfliktus csak idő kérdése. A kérdés: ki mellé állunk mi, fehér emberek.

Magam részéről azt mondom:  az agresszív, terjeszkedő politikát akaró Kína a barátod, nincs is szükséged ellenségre.

Felhasznált sanyagok, félek egy-kettő kimaradt:

http://korkep.sk/cikkek/kulugyek/2012/09/04/a-sarkany-karmai-kina-terjeszkedese-a-del-kinai-tengeren

http://vietnam-uzlet.blog.vg.hu/2012/08/22/keleten-fagyok-varhatok/

wikipedia.com

http://vietnamnavy.wordpress.com/author/vietmahan/

és köszöntet az indexes topictársaknak.

34 komment

Címkék: kína brit vietnam haditengerészet hidegháború

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr975675005

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

stoppos76 2013.12.05. 11:58:39

Meg kell jegyezni, hogy Vietnámmal nem baszakszunk. Ezt Kína is tapasztalta a saját bőrén, de valamiért nem értik meg. Najó, sok olajért nem értik meg. :)

Flankerr 2013.12.05. 12:55:18

Nagyon jó írás, a blogon megszokott, hiánypótló témáról. Csak így tovább..:)
Nem véletlen, hogy harci repülés Tom Clancy-je, Dale Brown egyik könyvében ( Az ég urai) már 1991-ben is a Spratly-szigetek körül kirobbanó kínai-filippínó (és az őket segítő USA) háború köré helyezte főhőseit.
Kicsit később jött az USA-Irán meccs...:)
Majd az Orosz-ukrán.
Majd a polgári repülőkre bombákat rakó bosszúéhes fegyverkereskedő, aki legvégén a Pentagont akarta felrobbantani a levegőből..

Rephyx 2013.12.05. 13:04:11

A zátonyra futott hajó egy második világháborús US Navy partraszállóként (LST) kezdte a pályafutását. Bővebben:

en.wikipedia.org/wiki/USS_Harnett_County_%28LST-821%29

Hadrian77 2013.12.05. 14:19:54

Arról hol lehet bővebben olvasni, hogy a vietek seggbe rúgták a kínaiakat?

OFF Meghalt "Babe" Heffron.
www.dailymail.co.uk/news/article-2517842/World-War-II-veteran-Edward-Babe-Heffron-immortalized-Band-Brothers-dies-aged-90.html

NAR 2013.12.05. 17:22:06

Az a három méteres magasságú sziget elgondolkodtató - mi történik, ha jön a cunami 9 méteres hullámmal? Kínának van atombombája, azzal (elvileg) lehet földrengést kelteni, csak a megfelelő helyen kell elsütni. Ha a víz elmossa a helyőrséget, mindjárt lakatlan lesz a sziget... Vagy ahhoz túlságosan tenger a vidék, hogy magas hullámokat keltsen a cunami?

Minorkavidor 2013.12.05. 17:29:56

Azt hiszem ide is jó amit ennél a posztnál kommenteltem:

lemil.blog.hu/2013/05/09/egy_zaszlo_mind_felett-_az_usa_szovetsegesei_a_vietnami_haboruban#more5290425

Minorkavidor 2013.05.10. 22:07:04

tudi 2013.12.05. 19:16:22

A poszt érdekes. De lenne egy észrevételem a Bastion-P alatt be rakott képen pont nem az látható, hanem a "gonosz" Kína hasonló körben alkalmazott eszköze. A Bastion-P így néz ki:
forum.keypublishing.com/showthread.php?90784-Bastion-P
A képen pedig szerintem a kínai YJ-62 szerepel:
www.google.hu/search?q=google&client=firefox-a&hs=MLK&rls=org.mozilla:hu:official&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=_cGgUvinDIfZtQaAioDQBA&ved=0CAkQ_AUoAQ#q=YJ-62&rls=org.mozilla:hu%3Aofficial&tbm=isch&imgdii=_

Super 64 2013.12.05. 19:23:30

"...egy akkora ország képes volt két szuperhatalmat is helyére tenni..."
Az USA-Vietnam perpatvar oké, de... Uram irgalmazz, lemaradtam a szovjet-vietnami háborúról?! Valaki írjon már egy posztot róla, könyörgöm! :DDD
(Kínát még ma sem tekintik komoly, mértékadó források szuperhatalomnak, so sorry.)

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.12.05. 22:55:34

@tudi: khmm..a képet (én lenni mezei sárbankúszó fehérember ) pont egy vietnami oldalról szedtem le, A fordítóprogram szerint a vietnami Bastion-t ábrázol, én meg valami látványos képet kerestem:) De kösz a kiegészítést!

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.12.05. 22:56:19

@Hadrian77: Itt a blogon még nem, de törzskommentelők szvazhatnak!

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.12.05. 23:03:26

@NAR: Ha a cunami jön, akkor ezeknél a kis helyörségeknél sokkal többet elvisz- de gondolom legalább egy sátor, egy zsák konzerv, pár önkéntes, illetve nemzeti zászló erejéig gyorsan pótolnák helyőrséget.
Másik feltevés, cunami, mesterséges hullámmal: akad fenn videó a termonukleáris kísérletekről, olyan hatalmas árhullámok ott sem keletkeztek -egy ilyen bombából felszabaduló energiamennyiség töredéke egy földrengésnek
- és ilyen töletet robbantani nem lenne a legbölcsebb katonapolitikai lépés...

ha működne is, ne felejtsd el, a kína oartok sincsenek messzebb, és elég sok lakosuk él arrafele tengerparthoz közel, szóval igencsak öngól lenne,,,

Optimistic Lyricist 2013.12.06. 01:37:53

Itt benne maradt egy ű a sor végén:

"- lakatlanul egy kavicsot sem szabad hagyni mert az fegyvertelenül is megszálható.ű"

Dain 2013.12.06. 06:18:17

Engedelmetekkel belinkelnék egy cikket illetve alkotást a NY Times-tól

www.nytimes.com/newsgraphics/2013/10/27/south-china-sea/

Multimédiás, álomszép képekkel, videókkal, ugyanebben a témában, csak éppen Fülöp-szigetek a helyszín.
Nekem nagyon-nagyon tetszett, szépen kiegészíti kiváló cikketeket.

Tocvarek 2013.12.06. 14:57:09

@Super 64:
:)
Franciaország!
Tudod! Az is atomhatalom, meg minden ilyesmi.

tudi 2013.12.06. 16:50:30

@Hiryu 2,0: Nincs mit, tudod az úttörő ahol tud segít, a vietnámi oldalra biztos egy beszivárgó kínai ügynök tölthette fel.:)
Mai nap ráérő időmben gondolkodtam el mekkora kib... lehet a katonákkal, akik itt állomásozhatnak egy homokkupacon, tenger pálmafák, kellemes éghajlat, a felsőbb vezetést biztos nem viszi erre a fene.

stoppos76 2013.12.06. 20:45:27

@Rammjaeger83: Anno, amikor hallottam róla, szinte semmi nem volt magyarul, angolul meg lusta voltam. Aztán ti megírtátok és rögtön okosabb lettem. :)

Super 64 2013.12.06. 21:19:40

@Tocvarek: Akkor már inkább Kína a szuperhatalom, mint Franciaország! :D

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.12.07. 14:44:40

Én nem hinném, hogy Kína igazi katonai konfliktust kezdeményezne. Megy a kardcsörtetés, de ez inkább a kínai lakosságnak szól. Mindig van valami - leginkább a japánok -, amivel el tudják terelni az istenadta nép figyelmét.
A Senkaku/Tiaojü szigetek miatti japán üzletek/autók gyújtogatása is úgy ért véget, mintha ollóval vágták volna el. Pedig emberek már tuti háborúról beszéltek.
Kína politikájára inkább a Kambodzsai a szép példa. Lehetne még említeni a Karakorum Highwayt is, ami Kínából vezet Karachiba, ahol építettek egy komplett kikötőt maguknak, vagy a laoszi útépítéseket. Tank helyett aszfaltterítő géppel háborúznak.
A szigetek esetéhez az is hozzátartozik, hogy egy kínai (vagy vietnámi) képtelen visszakozni. Egyszerűen ez nekik nem megy. Inkább megdöglik, mint hogy azt mondja tévedtem, vagy módosítok az álláspontomon.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.12.07. 23:00:31

Khmm... annak hogy Kína megáll a kardcsörtetésnél, van egy olyan oka, IS, hogy a környező magukat veszélyben érző államok elég rendesen nekiláttak a fejlesztésnek, ld pld a koreai beszerzések, japán "helikopter-hordozó-romboló" ami a hírek szerint F-35 kompatibilis.--- etc.

Almaspite 2013.12.08. 08:22:29

Hehh, amikor megláttam a colophaz-erodoket, egybol a Vizivilag (Waterworld) c. film ugrott be!

budai fellegvár 2013.12.08. 08:38:20

Annak idején a Szu., többek között azért is nem mert nagyobb szabású globális katonai akcióba kezdeni, mert egész fennállása alatt erős élelmiszerimportra szorult. Nem tudta biztosítani élelmiszer szükségleteit saját erőforrásból. Kína olajéhséggel küzd, messziről szerzi be szükségleteit. Szerintem ez erős visszatartó erő.
Vietnám történelme is bizonyítja, hogy pusztán a technikai fölény még nem minden. ( azóta más ország is bizonyította). Aki ezeket a tanulságokat mellőzi, ráfizet a jövőben is.

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.12.08. 17:12:32

@budai fellegvár: Igazad van, de ha holnap lezárják a benzinkutakat és csak a katonaság kap benyát, a népnek szeme se fog rebbenni.
Itt minden így működik, lehetőségek jönnek-mennek. Mindenki úgy van berendezkedve, hogy amíg lehet, addig kaszál, ha változik a helyzet, keres más lehetőséget, és nem tüntet, hogy adják vissza a régi kaszálóját.
Továbbá a népesség 99%-a brutálisan agymosott. A tréning óvodában kezdődik és a halállal ér véget.
Másrészről a nyitás lassan harminc éve kezdődött, felnőtt egy komplett generáció azóta. Bonyolult a helyzet. Annyira másképp gondolkodnak, hogy hihetetlen.

Minorkavidor 2013.12.08. 18:14:57

Plusz még az ADIZ (légvédelmi azonosító övezet ) is. Ezt ugyanis a nemzetközi jog nem szabályozza (nem tiltja, de nem is engedi). Tengerparti országok esetében a parttól számított 12 tengeri mérföldig terjed. Az ADIZ esetében elég meghatározni a határvonal koordinátáit. Az övezet célja elvben olyan pufferzóna kialakítása, mely segítségével kiszűrhetők az ellenséges szándékú légi járművek. E zónán belül a belépő repülőknek meg kell adniuk, a repülési tervúket, azonosítójukat és állandó kapcsolatot kell tartaniuk a légi irányítással. Csak azoknak a repülőknek kell megadni az infókat amelyek az ország felé haladnak, akik csak átrepülnek a zónán, de nem az ország felé azoknak nincs ilyen kötelezettségük.
Itt az lehet a probléma, ha több érdekelt és határos ország kijelöl ilyen zónát és ezek metszik egymást.
Ilyen már van: a Kelet-Kínai tengeren a kínaiak tervezett zónája metszené, mind Japán, mind Dél-Korea, mind Tajvan ilyen zónáját. Plusz a kínaiak azoktól is adatokat kérnek,akik csak áthaladnak, de nem felé.
Ami igazán forróvá teszi a helyzetet, hogy a zónán belül van japánul Szenkakunak, kínaiul Tiaojúnek hívott lakatlan szigetcsoport. Itt szintén a szénhidrogén kincs a vita igazi tárgya.

budai fellegvár 2013.12.08. 19:29:33

@Ahmet: Ez biztos így van, de majd ha nekivezetik őket a falnak majd koppannak. Az kijózanító lesz. Az amik sem kevésbé agymosottak, bíztak nagy technikai fölényükben, aztán tudjuk hogy jártak Vietnámban,( Na jó, Rambo ügyes volt)Szomáliában, hogy már Afganisztánt ne is említsük.

Bicepsz Elek 2013.12.10. 01:25:45

@budai fellegvár: Veszitenek 200 millio embert az semmi!!! A tobbinek tobb kaja marad!! A japabok es delkoreaiak joval elpuhultabbak...

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2013.12.10. 14:18:21

@budai fellegvár: Nekem nem úgy tűnik, hogy a kínai vezetés ostoba lenne. Nem azt mondom, hogy ilyet szeretnék otthonra, kicsit se. Csak nem hülyék zseniálisan lavíroznak minden szinten. Ha csak arra gondolunk, hogy az elmúlt harminc évben onnan indultak, hogy akinek bringája van az isten, és hogy most hol tartanak.

Titus Pullo Urbino 2013.12.11. 13:30:01

jó lett a cikk.

@Super 64: én is csatlakoznék azokhoz, akik Kínát nagyhatalomnak tekintik. Nagy potenciál, modern arzenál, hihetetlenül erős ipar és nagyszámú katona. Mi kell még?

az anyahajó - hordozó témához szólva egy kis baromkodás: mother if good = anyahajó

Láma291 2013.12.31. 20:45:06

Jók a kommentek, örülök, hogy nem csak nekem tetszett a cikk. Gratula a szerzőnek és BÚÉK.

szellőszél 2014.01.04. 18:28:27

@Super 64:" Kínát még ma sem tekintik komoly, mértékadó források szuperhatalomnak, so sorry"

Azt gondolom, ez egy 20 éve meghaladott álláspont.
Sokan 90 után az oroszokat is leírták. Tévedtek.

A cikk viszont nagyon tetszett. Hiánypótló, érdekes. Csak talán annyit: ma ezek a villongások csak arra jók, hogy belpolitikailag legyen propaganda fogás. Senki sem gondolhatja komolyan , hogy egy , a képeken mutatott, tákolmány akadályt jelenthet...
Viszont a Vietnámi haderő ( Szu 27, Szu 30 , Kamov helikopterek ) az komoly erő. Vietnám 1000-el fejlődik, nem csoda ha Kína "ferde szemmel" néz rá. DDD
"A kérdés: ki mellé állunk mi, fehér emberek." - Én a pult mellé állok és ha ott , a világ túlfelén lövöldöznek - iszom még egy sört.