Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (11) ajánló (80) alagút (7) állat (8) amerikai (93) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (10) ausztrál (5) ázsia (14) balkán (5) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (7) ejtőernyős (28) életrajz (39) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (46) hadsereg (15) hadtörténelem (147) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (43) híres bűnözők (8) honvédség (11) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (5) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (6) kuba (8) különlegesek (70) légierő (48) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (140) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (63) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (27) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (50) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (6) skót (6) sorozat (14) svéd (6) számítógép (9) szavazás (7) szerb (10) szlovák (5) szolgálati közlemény (36) szovjet (57) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (21) titkosszolgálat (65) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (5) usa (52) utánközlés (23) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (55) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Boszniai megszállás 1878 - át a Száván és előre!

2014.07.30. 14:00 Titus Pullo Urbino

Az előző részt ott hagytuk abba, hogy a csapatok a Szávánál álltak, várva a benyomulási parancsot, amely nem sokat váratott magára. Az általános megszállási terv szerint a XIII. hadtest nagy erőkkel a Bosna völgyén át 20140730_131624.jpgSzarajevóba nyomul, a 7. gyalogos hadosztálynak Banja Lukán át Travnikban tűzték ki a végállomást, a 20. hadosztály Samacról Dolnja Tuzlán át Zvornikra küzdi fel magát.

A terv nagymértékben igazodott a valósághoz (nem volt elrugaszkodott, mint a sajtós katonazenekari hír), a hadvezetés figyelembe vette a mostoha közlekedési viszonyokat, a zord éghajlati körülményeket, a török csapatokat és a 90.000 főnyi (!)

bosnyák lázadót

egyaránt.  Az utóbbiakat Hadzsi Loja (teljes nevén: Hadzsi Háfiz Szálih Efendi Lojó) vezényelte, titulusa nem egyértelmű, akkoriban forradalmárnak mondták, a mai szóhasználattal élve talán a terrorista jelzőt is megkapná. Loja erejét mutatja, hogy az utolsó török kormányzó, Hafiz pasa is vigyázban állt előtte, híven teljesítette utasításait. Pedig a pasának nem kis haderő állt rendelkezésére, a megszállás előestéjén 40.000 főnyi katonaság (egyötöde lovas) és 77 löveggel rendelkező tüzérség várta parancsát (27 zászlóalj Bosnaban és 16 Hercekben). Ráadásul a gyalogság az akkoriban modernnek számító Henry-Martini ismétlő puskával (alsó képen) volt felszerelve, míg a császári gyalogság 11 mm űrméretű, 1873 mintájú Werndl-puskákkal volt ellátva.  A török csapatok általában nem bocsájtkoztak harcba, Martini_henry_lock_section.pngde a lesből érkező támadások esetén nem lehetett megállapítani, hogy ki lőtt a takart állásokból? Persze itt-ott az "insurgent"-eknél, a felkelőknél is előfordult, hogy

Henry-Martini ismétlő puskával

voltak felszerelve, de ez nem volt jellemző, általában hideg fegyverekkel támadtak, handzsárral, tőrrel. A 1873 mintájú Werndl-puska (11 mm űrmérettel, alsó képen) már majdnem modernnek mondható (példakép: Zündnagelgewehr), hátultöltős, kapszlis, tabernákulum” zárszerkezettel rendelkezik, de csak egyestöltetű, az ”elsütéskor a lobbantyú kakasának ütőlapja a gyújtószögre csapódik és ennek hegyét a záróhengerből ki, a töltény fenekében megerősített csappantyura taszítja, miáltal a gyujtóanyag s a lőpor meggyullad. A lövedék tombak-bádog-hüvelyben van; a lőportöltet 55 g., az ólomlövedék súlya 278 g.; a teljes töltény súlya 433 g. Tüzelési gyorsaság: ügyes lövészeknél percenkint 14-17 lövés”, írja a Pallas lexikon. 1867_f_k_u_l_6_17.jpgA Henry-Martini ismétlőpuska sokkal modernebb, vontcsövű, tűzgyorsasága is jóval magasabb, mint az osztrák fegyveré. A fanatikusoknak itt egy Lemil cikk a korabeli tűzfegyverekről. A modern felszerelés okozta előnyöket nem lehetett kihasználni, a Szultán parancsának Hafiz Pasa engedelmeskedett, szemtől szembe nem szálltak szembe a megszállókkal (egyes hadtörténészi vélemények szerint később mégis

30 zászlóalj

török katona támogatta fegyveres harcával a felkelőket, én ezt eltúlzott nagyságúnak tartom). A Pasa személyesen látogatta meg báró Philippovicot, azt kérve, hogy halasszák el pár héttel a bevonulást, de nem járt sikerrel, illetve annyiban ért el eredményt, hogy egy barátságos hangú parancs ment ki az egységekhez. ”A török császári haderő egységeivel való találkozás esetén meg kell kísérelni azok békés elvonulását, elérni, hivatkozással a magas Porta által aláírt Berlini Szerződésre. Mindenfajta kultusz vallási előírásainak szabad gyakorlását védeni, az iszlám követőinek erkölcseit és szokásait minden módon óvni kell. A mecsetekbe és

háremekbe történő belépés feltétlenül kerülendő.”

A mecset még csak hagyján, de micsoda csapás lehetett egy füstös, vonzó, bujaságra csábító kávészagú hárem elkerülése. A földrajzi adottságokat is figyelembe vették, a célterületet a Száva és az Unna folyók irányába bővülő hosszanti völgyekkel barázdált fennsík teszi ki. Ez egy úttalan hegyvidék, patakok és vizek nélkül, amely nehezen járható terep utásznak, gyalogosnak, lovasnak, szekérnek, tüzérségnek egyaránt. Javában folyt a felkészülés a Száva vonalban, a legénység szép új ruhát kapott, a települések lakóinak nem okozhat csalódást egy toprongyos megszálló sereg. A tüzérség is új felszerelést kapott, a gyalogságnál és a lovasságnál is fegyverellenőrzés volt a sláger, a gyalogságnál a gyalásók, a lovasságnál a szablyák élezésére nagy gondot fordítottak, szintúgy  a lószerszámok karbantartására. Mindeközben az ezredtörzsnél az ellátótiszteknek jutott különösen fontos feladat, Schöndruck és Lichtenstein főhadnagyok négy napra való ellátmányt és tartalékkészletet osztottak, az élelmezést vágóállatok és a nemrégiben kezdődött tömeggyártású

húskonzervek biztosították.

1280px-Első_Kecskeméti_Konzervgyár_R.T._(2).JPGElőrelátólag, időben Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró térképekkel látták el a csapatokat, ezek nem katonai térképek voltak, egyszerű általános rajzok. Nehéz dolga akadt a tüzérségnek amiatt, hogy a magassági jelölések pontatlanok voltak, vagy hiányoztak, de hát mire is való egy jó tüzérségi távbecslő? A pk., báró Philippovic táborszernagy a Száva mentén felvonult 4 csoportnak külön oszlopként történő behatolását parancsolta, az általános megszállási tervhez igazodva. Az I. oszlopnak Gracanica-n és Dolna Tuzla-n át Zvornikra, a II. (fő)oszlopnak Vlasenica-n át a Szarajevóba, a III. oszlopnak (7. hadosztály) Banja Lukára szólt a parancsa,  a IV. oszlopnak pedig a főoszlopot kellett segítenie. 1878. július 26-án 18 órakor érkezett a parancs, hogy a következő napokban át kell kelni a Bosznia határát jelző Száva folyamon. Von Tegethoff altábornagy a július 29-ei partraszállással kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik:

“Reggel 6 órakor kezdődik a csapatok átkelése mégpedig: a 4/II. sz. utászszázad és a 27. sz. vadászzászlóalj az utászpontonnal, a 4. lovasszázad 1 szakasz huszárjai és ezek lovai a két átkelőtutajjal. Az elsőként átkelt vadászszázad megszállja az átkelőhely közelében lévő házakat, beleértve a török Karaula-t és erős őrjáratokat küld ki Török-Brod és az átkelőhelytől délre fekvő erdőség felé. A utászszázad a Száva jobb partján haladéktalanul kijáratokat létesít a hadi hidak és a berendezendő

gőzkomp

számára az utászezred-parancsnokság utasításai szerint. A huszárszakasz feladatáról külön parancs rendelkezik. A további három vadászszázad az átkelés befejezése után elfoglalja Török-Brod-ot, az előőrsöt 1000 lépésre Siekovac irányába kitolva. Az 1. hegyi dandár zöme délelőtt 10 órakor vonul az átkelőhelyre és a következő rendben halad át a hadi hídon: Három szakasz huszár, az 52. ezred egy zászlóalja, az üteg, az 52. gyalogezred két zászlóalja, ¼ segélyhely, a kis trén, melyből azonban a vágóállatokat a gőzkomppal kell átszállítani. Az 1. hegyidandár a Száva jobb partján, Brod-tól délre tábort üt és előőrsök által biztosítja a Siekovac – Száva-kanyarulat vonalat. A dandár Török-Brod-on történt átvonulása után a három vadászszázad csatlakozik a zömhöz (többiekhez) és a helységet az 52. gyalogezred egy alegysége őrzi tovább. A IV. csapatosztály 1. sz. jelzőalegysége az 1. hegyi dandárral kel át.”

A további csapatok ezt az ukázt kapták: “A 2. és 3. hegyi dandár, valamint a 38. gyalogezred, a hadosztály-lőszerraktár és a 6. ellátóoszlop holnap Brodba menetel. A lovasság és a segélyhely holnap, július 29-én megtartja eddigi állásait.”

A 4. lovasszázad reggel 5 óra 30 perckor Brodba érkezett és az első szakasza reggel 6 órakor a tutajokkal, dereglyékkel és mindennel, ami úszik, átkelt, hibátlanul teljesítve a parancsot. Az átkelést utászok készítették A Lajta monitor01.jpgelő, a haditengerészet pedig fedezte azt. Számos gőzkomp is segítette az átkelést, de az igazi biztonságot az Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár Részvénytársaság által nemrégiben (1871) készített

Maros és Leitha

monitorok jelentették (a képen a Lajta néven felújított Leitha). Az akkoriban legmodernebb haditechnikát és nagy tűzerőt jelentő páncélozott monitorok az átkelés fedezésében, a szárazföldi egységek tűztámogatásában, felderítésben és járőrözésben segítették a hadsereg más alakulatainak munkáját. Részt vettek hajózási akadályok eltávolításában és telepítésében is, nem csak az átkelés napjaiban álltak szolgálatban a Száva habjain. A később megépített hadi híd biztosítása is feladatuk közé tartozott. Az átkelt lovasság

nem talált ellenállást,

ülni kényelmetlen, lovagolni érdekes, ezért egy őrjárat egészen a Dervent felé vezető útra, egészen a Luzina fogadó térségéig hatolt, a többiek a svarcgelb zászlót felvonták a török-brodi erődre.  Ennek örömére Őfelsége üdvözlő táviratot küldött báró Philippovic táborszernagynak, “nagy örömének és megelégedésének adván kifejezést a jól előkészített és gyorsan végrehajtott Száva-átkelés alkalmából.”

Ilyen bíztatás után nem lehetett mást tenni: Előre! A sikeresen zajlott átkelés után felsorakoztak a csapatok egy 25 km hosszú menetbe és július 30-án elindultak Drevent felé. Az ivóvíz elfogyott, tartalék nem volt, patak, víz nem volt fellelhető, a gyengébbek közül 3 dandárnál összesen 19 gyalogos

napszúrás következtében meghalt.

Ez volt az első nap első vesztesége. Egy adat: a 22.5 km-es hegyi úttalan utat 10 óra alatt tettek meg a csapatok, gyakorlatilag víz nélkül. Érdekesség, hogy a gyalogos századokat úgy alakították ki, hogy lövészeti tudomány alapján Schiessklasse lövészosztályokat szerveztek, a mesterlövészek vörös, a vadászalakulatok mesterlövészei pedig zöld lövészbojttal díszelegtek. A gyalogos felszereltségi eszköze ekkortól lett a gyalásó, a Linnemann rendszerű 1872 mintájú gyalogsági ásó (a képen egy XX. századi utódja), amely a későbbiekben a handzsár elleni védekezés hathatós eszköze is lett.201312302035.jpg De ne ugorjunk előre. Szomjazott a gyalogság, szomjaztak a lovasok és a lovak is, kellett volna egy kis csapadék, ha már patak nem volt. A víz utánpótlásról a hirtelen lezúduló zápor gondoskodott, kicsit túlzásba is vitte feladatát az eső, a bűnrossz utak járhatatlanná váltak, az összes műszaki csapatokat ki kellett rendelni azok kijavítására.

Megállj!

Szólt a parancs, a műszaki osztagok kivételével a csapatok számára báró Philippovič táborszernagy július utolsó napjára pihenőnapot rendelt. A megállási parancs az utászokon kívül egy különleges rendeltetésű egységre sem vonatkozott. Az átkelés után Millinkovič vezérkari százados a 7. huszár ezred 5. századával (144 lovas + 1 fő) előnyomult, különleges feladatot kaptak a fővezértől. A bosnavölgyi utak szemrevételezése és felderítése mellett a lakosságot kellett felkészíteniük az osztrák-magyar csapatok ünnepélyes bevonulására. Ezen kívül a kifogyott tartalékok (ellátmány: 4 napi élelem) pótlását kellett biztosítaniuk Dobojban, Maglajban és Zepcében. A hadbiztossághoz beosztott lovag Haydegg főhadnagy is a századdal lovagolt, a készletek beszerzése céljából 20.000 forint készpénz lapult tarsolyában.  Az első kettő településen barátságos, kisarányú keresztény és zömében muszlim lakosság fogadta őket, a rekvirálások is rendben zajlottak. A kádi.jpghelyi kádi, (itt balra) a török elöljáró biztosította a rekvirálások törvényességét, sütött a nap, volt ivóvíz, felvirágzott ablakok és integető tömegek fogadták a bevonuló előörsöt. Sima út lesz ez, gondolhatták a szálláscsinálók, de tévedtek. Zepce felé egy keskeny, majdnem derékszögű útvonalú szorosban a guerilla taktikát alkalmazva, lesből, barrikád mögül támadó, nagy túlerővel (cca. 3000 fő) lerohanó bosnyákok okoztak nagy felfordulást, a század a leggyorsabb vágtában tudott csak visszavonulni. Nagy valószínűséggel török egységek is beavatkoztak, mert tüzérségi támadást is kapott a huszárosztag. A tisztek közül csak Milinkovič, Paczona századparancsnok és Decleva Béla főhadnagy menekült csak meg, a többiek

elestek 40 főnyi

legénységgel együtt. Itt esett el gróf Franz Chorinsky főhadnagy és Varga szakaszvezető is, sokakat csak a revolverük mentett meg. A lovassági karabély alkalmatlan volt erre a harcászati módra, a lerohanást választó felkelők handzsárral futamították meg a századot, bezzeg ha gyalogsági ásó lett volna velük! 45-50 fő esett el, ez majdnem egyharmad arányú veszteség, a málhás lovak mindegyike "fogságba került", súlyos csapásként ráadásul a pénztáros, Haydegg főhadnagy a 20.000 forintjával együtt a veszteségi oldalt gyarapította. A rajtaütés izgalmáról Felix Ritter von Heintschel huszár hadnagy így emlékezik:

“Július 31-én a hadosztályparancsnokságra hívattak és azzal bíztak meg, hogy három huszárral és egy zaptieh-vel (török csendőr) Osztrák-Brodba menjünk. Délelőtt 11-kor indultunk el Brodba. Ez az út számomra felejthetetlen. Egyik zivatar a másik után csapott le az égből. Mellékutakon kellett lovagolnunk a sűrű erdőn át, mert a szabadban az ellenség megláthatott volna. Csupán egy huszár lovagolt az erdő szélén és tudott, az utat figyelve, tájékozódni. Nyomasztóan fülledt idő volt, a levegő villamossággal töltve, a lovakat idegesség és nyugtalanság töltötte el, mert néha olyannyira villámlott, hogy visszahőköltek, megfordultak és meg akartak vadulni. Többször kellett patakokat kereszteznünk, az egyik huszár beleesett az egyikbe és sokáig nem találta a csatját, kétszer ránklőttek. Siekovactól valóban a vízben lovagoltunk. Délután 3-kor Brodban voltunk és augusztus 1-jén, reggel 8-kor lovagoltunk vissza egy ulánus lóval a hadtesthez, melyet a végdandárral táborozva találtunk 12 órakor. A jelentések átadása után azt a parancsot kaptam, hogy 3-án az éldandárral vonuljak el és 20140730_131828.jpgaztán térjek vissza a lovasszázadhoz. Itt megállapítottam, hogy az időközben elvonult 5. lovasszázad a tisztiszolgámat és a málhás lovamat magával vitte; ezáltal arra kényszerültem, hogy a teljesen átnedvesedett ruhákban maradjak. 2-án a 6. lovasszázadhoz, a Kotorsko-nál felütött táborba osztottak be, melyet éjszaka el kellett hagynunk, mert az insurgentek lőtték. Augusztus 3 -án délután 1-kor vonultunk el; 4-kor Bukovac fogadónál pihentünk, néhány lövés is esett, többé-kevésbé felöltözött huszárok rohangáltak fel-alá, egyidejűleg

„Tüzet szüntess“-t

fújtak. Több ember lovagolt felénk, aztán Paczona lovassági százados érkezett huszárokkal és negyed óra múlva már minden kiderült. A lovasszázad maradékának – 56 ember - és nekem a három huszárommal Bukovac fogadónál kellett maradnom és minden minket követő embert ott gyülekeztetni. 4-én este az 5 tisztből és 149 katonából, akik a lovasszázadot 3-án alkották, 4 tiszt és 106 katona már együtt volt. A málhás lovat és a málhatáskákat sosem láttam viszont; a tisztiszolgámnak a kísérlet során, hogy az elbarikádozott úton Maglajnál áthozza ezeket, átlőtték a sapkáját és a köpenyét. ”

A Paczona-század túlélőinek elmondása nagy vihart kavart, von Philippovič táborszernagy főpk. a megszállt összes területekre a nálunk 1848. óta nagyon rossz emlékű rögtönítélő törvénykezést (fegyveres bosnyák = azonnali akasztás) léptette hatályba.

Eredménnyel? Megtudhatjátok a következő részből.

P.S.: kínoz egy kérdés: ha Ti lennétek a vízbe esett huszár helyében, keresgélnétek hosszú ideig a csatot, miközben lőnek rátok?

55 komment

Címkék: sorozat magyar török évforduló bosznia osztrák hadtörténelem megszállás ferencjózsef

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr966420197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 14:54:14

A szerzői jogok tiszteletben tartásával készült a poszt, az írásban található idézetek mellett feltüntettem, hogy kiktől származnak. Az írás során felhasználtam Bánlaky József elemzéseit és térképeit, a pecsihuszar.hu írásait, A magyar gyalogság című könyv írásait (szerkesztette vitéz Doromby József és Reé László), A magyar katona vitézségének ezer éve című könyvet ((szerk: Pilch Jenő), a képek a netről vannak. Jó szórakozást!

Minorkavidor 2014.07.30. 18:02:19

A csatos kérdéshez: esetleg míves darab volt?

Hogy jó volt-e a felkészülés? Vannak kétségeim. 90.000 fővel indultak, a sajtóval közölt adatok szerint 900 halott és 3.700 sebesült volt a veszteség, ezzel szemben 3.300 halott és 7.000 sebesült + több száz eltűnt volt a tényleges veszteség. Mindez még kezelhető lett volna, bár a valós adatokat azért titkolták el, mert meghaladták egy "gyarmatinak" tekintett háborúban elfogadott mértéket. A fő probléma az volt, hogy az egészségügyi ellátást csapnivalóan szervezték meg. Több mint 100.000 katona betegedett meh, elsősorban maláriában és hastífuszban. Pedig már a 17.századtól használták, a gyógyszeripari elkészítése is ismert volt 1817 óta:

hu.wikipedia.org/wiki/Kinin

Ráadásul a malária egyáltalán nem terópusi betegség
Pl. Magyarországon is elterjedt betegség volt a Tisza-szabályozásáig.

A hastífusz meg még úgyse trópusi betegség, mint a malária: a higiénía hiánya, a fertőzött víz és/vagy élelmiszer felelős érte:

hu.wikipedia.org/wiki/Hast%C3%ADfusz

Pedig a fertőzött víz kezelésének a módját már az ókorban is ismerték: a vizet fogyasztás előtt felforralták, utána megvárták míg lehűl, csak ez után itták meg. Ezen ismeretek ellenére a hadvezetés csak a hadjárat vége felé intézkedett a fertőző víz szűréséről.
Mindezek miatt is a bevetésre került csapatok létszámát 270.000 főre növelték, ami teljes hadi létszámú hadsereg egyharmada. Pedig már a kezdeti 90.000 fős létszám is igen tekintélyes volt: a Révai Nagy Lexikona Bosznia szócikke szerint az okkupáció idején 1.158.164 fő élt a 2 tartományban.

P. S.

Az anyag: poszt 1. része, források, térképek elküldve. 2 részletben.

Hadrian77 2014.07.30. 18:07:52

Nekem nem egyértelmű a szövegből, hogy a két lövés akkor dördült el, amikor a huszár keresgélt.

aehrenthal 2014.07.30. 18:08:36

Ismered ezt a könyvet?

http://bookline.hu/product/home!execute.action;jsessionid=zNI1yuOcbIdz-9DB286FGA**?_v=Bencze_LAszlo_Bosznia_es_Hercegovina_okkupacioja_1878_ban&id=2100793592&type=10

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 18:10:51

@Minorkavidor: így van, elfogadhatatlanul nagy volt a veszteség. A napszúrásos haláleseteket is meg lehetett volna előzni egy fedett szekérrel és orvossal. A francia idegenlégióban sem haltak így meg katonák, pedig a sivatagban meneteltek. Butykó majd leírja a részleteket, Ő a szakértő ebben. A malária a XIX. században az egyik fő halálok volt az Alföldön, a mocsaras területeken aratott a váltóláz. A tartalékok bevetése, a a 270.000 fős állomány a következő részben jön, a szarajevói csatánál és az utóharcoknál. Itt olyan magyar ezredeket vetettek be, amelyek főleg dunántúliak voltak, vagy Duna-mentiek, 32-es pesti, 26-os esztergomi, 23-as komáromi, stb.

Az elküldött anyagot nagyon köszönöm!

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 19:10:28

@Hadrian77: "Többször kellett patakokat kereszteznünk, az egyik huszár beleesett az egyikbe és sokáig nem találta a csatját, kétszer ránklőttek."

Ez így tényleg nem egyértelmű, de valószínűleg a keresés közben lőttek rájuk a felkelők, hiszen a következő mondat, amely folytatja a történetet, így hangzik: "Siekovactól valóban a vízben lovagoltunk."

Tehát az élményszerű beszámoló azt valószínűsíti, hogy a patakba esés, a csat keresés és a patakban lovaglás időben egymást követi. Persze ez csak okoskodás, nem tény. Mindenesetre a pataknál megtorpanó huszárosztag jó célpont lehetett. Az igazság teljes kibontását nem tudjuk elvégezni, de a szöveg folytonossága arra enged következtetni, hogy a keresés közben lőttek rájuk, legalábbis így valószínű. Mindenesetre elég kockázatos megállni egy leeső csat miatt.

Bóna László amatőr hadtörténész barátom szerint a nyeregtartó heveder csatja eshetett le a patakba történő zuhanás során, azért álltak meg, hogy a gyors folyású patakban elsodort csatot megkeresse a huszár, újra felnyergeljen és így mehessenek tovább. Ez is egy elmélet. Én ezt nem osztom, szerintem harci körülmények között egy huszár inkább elveszti a nyergét és szőrén megüli a lovát és gyorsan továbbáll, felesleges egy nyereg miatt az egység tagjainak testi épségét kockáztatni. Inkább a felszerelést rögzítő csat eshetett le, a fegyvert nem akarták otthagyni. A nyereggel önmagában nem tudtak volna mit kezdeni a lázadók, a fegyver, vagy a felszerelés viszont értékes lehetett, nem akarták veszni hagyni.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 20:07:10

@aehrenthal: mire használtad? Ezt a könyvet még nem olvastam, de beszerzem.

Amit olvastam a szerzőtől:

mek.oszk.hu/05000/05005/html/

Piave

Hadrian77 2014.07.30. 20:17:38

@Titus Pullo Urbino: hát most erről a Svejk jutott eszembe, abban is volt egy központi propaganda irat, ha jól emlékszem tüzérségi kocsifogatot lőttek ki és a hajtó a az ellenséges tűzben elhozta a lószerszámokat. :) Csakazértis megnyilvánulás :)

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 20:20:55

@Hadrian77: Dub hadnagy példálózott ezzel?

aehrenthal 2014.07.30. 20:28:29

@Titus Pullo Urbino: Olvasásra, természetesen .-))) Komolyra fordítva, engem a Boszniára vonatkozó stratégiai célok, elképzelések érdekeltek, mióta akarták elfoglalni, milyen tervek születtek erre vonatkozóan. Én BH alkotmányjogi helyzetéről írtam könyvet.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 20:57:28

@aehrenthal: hol lehet olvasni a művet? Érdekelne. Nekünk előadást tartott szűk körben a BIH "belügyminisztere" a mostani közjogi helyzetről, ami szörnyű módon izgató. Legalábbis engem izgat. Gyakorlatilag nincsen közös költségvetés, államrend, rendvédelem, széttagolt hatalmi rendszerek alapján működnek. Küldd át lécci a műved címét, elérhetőségét. Kösz előre is. Azért is izgat, mert az utolsó pillanatban húztak ki engem az 1995-ös szupervizor listából, azok köréből, akik az 1995-ös boszniai választást ellenőrizték volna nemzetközi megfigyelőként. Családom finoman szólva nem értékelte a jelentkezésemet, itthon maradtam.

aehrenthal 2014.07.30. 21:14:04

@Titus Pullo Urbino: Szívesen elküldöm, bár lehet, hogy félreérthető voltam, ugyanis én az 1878-1918 közötti közjogi helyzetről írtam.
Ha ezek után is érdekel, akkor írd meg légy szíves, milyen e-mail címre küldhetem az infót. Bár, ha a keresőbe beírod, hogy BH közjogi helyzete 1878-1918, akkor jó eséllyel az én könyvem dobja ki.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 21:37:59

Még mielőtt pár okos kioktatna: nem 1995-ben volt az esemény, rosszul emlékeztem, az 1996-os szeptemberi választásról van most szó. Majdnem ott voltam.

tucano 2014.07.30. 21:39:40

na, ez egy olyan poszt, amikor a sok adat és a feszes cselekmény tökjól kiegészítette egymást!! Jöhet a 3.!

tucano 2014.07.30. 21:41:49

@Titus Pullo Urbino: "A malária a XIX. században az egyik fő halálok volt az Alföldön"
Micsodaaa? És ezt így hogy? és a váltóláz a malária magyarul? Ezt sem tudtam.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 21:49:54

@tucano: váltóláz, ismertebb nevén malária, orvosi latinnal febris intermittens. 41 fokos láz és 35 fokos lehűlés felváltva, szúnyog terjeszti, a lépet teszi tönkre. Széchenyi István Tisza szabályozása előtt az Alföldön fő halálok volt. Aztán, a Tisza szabályozással eltűnt a kórokozó, a maláriaszúnyog, a nőstény Anopheles szúnyog.

Titus Pullo Urbino 2014.07.30. 22:04:04

@tucano: "Már a múlt században keserűen megtapasztalták a szikes területek növekedését. A lecsapolt területeken, különösen ott, ahol a talajvíz szintje megközelítette a felszínt, a párolgás következtében jelentékeny sómennyiség halmozódott fel a feltalajban. A szikesedést a nem megfelelő minőségű öntözővíz használata is elősegítette (ún. másodlagos szikesedés). Igaztalanok azonban azok a vádak, amelyek szerint a tiszai vízi munkálatok szárazzá tették az Alföld klímáját. Az árvízmentesítés és lecsapolás éghajlati hatása igen csekély volt. (Voltak azonban - egészségügyi szempontból - kifejezetten előnyös következményei is: a múlt emlékévé válhatott a malária, a tífusz és a kolera.)"

www.historia.hu/archivum/2001/0102suli.htm

"A vízi munkálatok lényegében 100 év alatt gyökeresen átalakították az Alföld vízviszonyait. A Tisza szabályozás előtti hossza 1419 km volt, ehhez képest mai hossza 966 km. A mesterségesen lefűzött holtágak hossza együttesen 589 km. Az átvágások, tehát az új meder hossza pedig együttesen 136 km. Az árvíztől védett területek nagysága a Tisza völgyében meghaladja a Hollandiában védett területek nagyságát, csaknem háromszorosa a Pó-völgyében védett területeknek. Az árvízvédelmi művek hossza (a mai Magyarországon 4220 km, a Tisza völgyében 2940 km) bőven meghaladja a hollandiai 1500 km-t, vagy a Pó-völgyében kiépített 1400 km-t, vagy a Loire-völgyének 480 km-es árvízvédelmi műveinek hosszát."

tucano 2014.07.30. 22:50:29

@Titus Pullo Urbino: eddig több helyen megúsztam a maláriát, meg a kolerát is, inkább szerencsével, mint felkészüléseel. De, hogy otthon is volt ezt nem tudtam. Olvastam, hogy az első vh. alatt sok magyar honvéd kapta el Albániában, már ezen is felhúztam a szemöldököm, de ki gondolta volna, hogy az Alföldön is jelen volt? Undorító egy betegség, aki elkapja, az a legokosabban teszi, ha azonnal nagyon mediterrán vagy trópusi helyre költözik, különben pokol lesz az élet :(

Titus Pullo Urbino 2014.07.31. 09:02:10

@tucano: szerencsés vagy, ha olyan helyen élsz, ahol elkaphatnád, mégsem betegszel meg. A Szakasz című filmben van egy jelenet, amikor az egyik katona belemártja a kulacsát a folyóba és iszik belőle. A többiek rászólnak: Mit csinálsz, maláriát kapsz! Válasz: remélem is.

A kolera is meghatározója volt Európa népességcsökkenésének a XIX. században is, Magyarországon, Galíciában és Oroszországban is hatalmas járványok voltak. Kossuth Lajos is a kolerának köszönhette első fontosabb közjogi tisztségét, ő volt a Zemplén vármegyei koleraügyi biztos. 1849-ben a cári csapatok veszteségének első számú tényezője a kolera volt, többen haltak meg ilyen betegségben, mint harccselekményben.

@aehrenthal: elolvastam, nagyon érdekes írás. Ami meglepett: Peter URBANITSCH neve szerepel a forrásjegyzékben. Ismered őt? Vagy csak idéztél tőle?

Piere de La Croix 2014.07.31. 11:30:38

@tucano: Annyira elterjedt volt, hogy a török korban a vérhas, tífusz és malária kedélyes keverékét nevezték morbus hungaricus-nak. (Mj.: A TBC-re éppen a cikk idejében származtatják át ezt az elnevezést). Éppen ezért vagyok szkeptikus, amikor a globális felmelegedés - aminek azért súlyos következményei lesznek itt is - kapcsán azzal riogatnak, hogy megjelenik Magyarországon a malária vagy a nílusi láz. Ezek ugyanis: 1. korábban már jelen voltak Magyarországon, hiszen még a kis jégkorszakban is elég meleg volt ehhez, ahogy azt már láttuk (ahogyan a sakálok sem a global warming miatt terjeszkednek). 2. Az őket terjesztő állatok (szúnyogok) elterjedéséhez speciális környezeti feltételek voltak szükségesek. Ehhez a török kori Magyarország (különösen az Alföld) ideális terep volt a maga lepusztult, leromlott földjeivel, vizenyős területeivel és a hatalmas, ridegen tartott állatcsordákkal (beleértve a vonuló hadseregeket is, hiszen a szúnyog számára nincsen nagy különbség). 3. Mint látható ezen környezeti tényezők jelentős részét az ember tudja befolyásolni, mert a malária-terjesztő szúnyogok az apró, nyílt területeket kedvelik, itt-ott néhány fával (hogy a felnőttek a meleg és a ragadozók elől nappal el tudjanak bújni). Ezért ideális élőhely számukra Afrikában az a terület, ahol a bantu földművesek élnek, mert terményeik (gyökerek, gumók stb.) számára a meleg, nedves helyeket keresik, majd kivágják ott az erdőt (és mikor korábban kimerült, tovább álltak). Így egy nyílt, vizes, napos tisztás jön létre. (A pigmeusok és más, nem bantu népek ezért szenvednek sokkal jobban a maláriától: nincsen meg a természetes védettségük ellene, mint a bantuknak. Előbbiek ugyanis a sűrű, magasan fekvő erdők mélyén éltek, az ún. "hideg esőerdők" övében)
4. Hozzájárult a visszaszorulásához Magyarországon a nagyüzemi, extenzív gabonatermesztés való átállás (ami egyszerre oka és következménye a vízrendezéseknek). Ami nagy kérdés, hogy a privatizáció során kialakult töredékparcellákon folyó földművelés, a gabonatermesztés háttérbe szorulása, a parlagon heverő földterületek növekedése milyen következményekkel lesznek a maláriát terjesztő szúnyogfajok terjedésére (mint látható, a sakál újbóli elterjedésének ez használt áttételesen, például mert megnövekedett a pockok és egyéb rágcsálók száma és egész évben elérhetővé váltak)

Piere de La Croix 2014.07.31. 11:40:13

@Titus Pullo Urbino: A legnagyobb kolerajárvány (szerencsére az utolsó előtti) éppen pár évvel a bevonulás előtt tört ki Magyarországon:
hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/a-kolera-magyarorszagon
(Ezért is érthetetlen számomra, hogy a cikket olvasva milyen keveset törődtek az orvosi ellátás megszervezésével. Talán gyorsabb menetre számítottak? De ez nem lehet, mert a tervezők, ahogy láttuk, tisztában voltak nagyjából a terepviszonyokkal és az egyéb nehézségekkel. Talán a szokásos OMM tehetetlenkedés??? Főleg annak tükrében, hogy Bécsben működött a kor egyik leghíresebb orvosi iskolája:
www.wieninternational.at/en/content/a-becsi-iskolatol-a-modern-ellatasig-hu)

Titus Pullo Urbino 2014.07.31. 12:18:13

@Piere de La Croix: az, tehetetlenkedés, felkészületlenség. Gondold el, amikor már napszúrásban meghal a katona, na, az mit mutat? Parancsnoki hibák láncolata. Mindenki (majdnem mindenki) elhitte, vagy szerette volna elhinni a katonazenekaros hírt, nem számítottak ennyi nehézségre. És majd a harmadik részből kiderül, hogy Szarajevó bevételével sem értek véget a harcok. Nagyon rossz volt a hírszerzés és a kivitelezés egyaránt.

Titus Pullo Urbino 2014.07.31. 15:33:18

@kugi: jó kis lapod van, kicsit békésebb, mint a mienk. Nálad a legtragikusabb hír az, hogy egy oktalan ló megrúgta a kocsist, aki ebbe belehalt. A többi történet viszont vicces és jópofa. A cikkeket olvasgatva azt kell mondjam, hogy nem sokat változott a bulvársajtó az utóbbi 130 évben.
Gróf Festetich György nagylelkű adományát nagyon értékelem, gondolom a mozgósítás utáni segélyezés némiképpen javította a behívott gazda nélkül maradt asszonyok hangulatát.

Köszi az ajánlót!

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.07.31. 15:38:22

@Titus Pullo Urbino: Köszi az elismerést!
Egy kis falu (ami régen 3 volt) története békésebb, de azért néha itt is volt késelés, tömegverekedés, ilyesmi. A bulvársajtó meg akkor is olyan volt, mint ma...
Festetics György - az azonos nevű nagyapjához hasonlóan - nagyon sokat adakozott. Nyilván a helyi szegény családok nagyon tisztelték érte!

Titus Pullo Urbino 2014.07.31. 15:40:08

@kugi: vajon ez a 300 forint hogyan oszlott el, mennyi család lehetett a partonáltak között?

Minorkavidor 2014.07.31. 18:00:15

@Titus Pullo Urbino:

Azon, hogy a védművek hosszabbak mint Hollandiáé semmi meglepő nincs közel 4-szer akkora terület tartozik a Tisza vízgyűjtőjéhez, mint Hollandia egész területe:

www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=40

Azóta már bizonyos mértékű korrekcióra is sor került, illetve sor fog majd kerülni.

www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=68

Minorkavidor 2014.07.31. 20:14:03

@Titus Pullo Urbino:

Igen, 17:10-kor a gmail-es címedre.

Fredddy 2014.08.01. 14:50:05

@Titus Pullo Urbino: a huszárnyerget sem lehet csak úgy eldobni. A huszár és a ló összes felszerelése arra van málházva, nyereg nélkül csak a fegyverei meg egy kis kulacs marad a huszárnál, annyival nem jut messzire (Horthy-korszakban meg már a kard is a nyergen volt).

Fredddy 2014.08.01. 16:41:09

@Titus Pullo Urbino: (Alesiás cikket is küldhetem oda?)

tucano 2014.08.01. 22:41:25

@Piere de La Croix: na, ezeket sem tudtam, ezt a morbus hungaricus-t, meg nem is hallottam eddig, szerencsére:)
Afrikában viszont nemcsak a földműves vidékeken van malária, hanem a városokban is, mert egyrészt sokan vannak, másrészt mindenhol van ideális szemétdomb, meg nádtető, meg gumiabroncs, stb, ahol elbújhatnak a kis senkiháziak. Ugyanez dengivel, sőt az még városibb. Kolera ügyben láttam a világ legjobb ismertető animációs rövid filmjét afrikaiaknak, de az istennek nem találom, pedig nagyon rendben van.

savaz 2014.08.02. 15:30:49

Egy szó a terepviszonyokról: a bevonult alföldi katonák Boszniát elnevezték Görbeországnak. innen származott át a népmesékbe.

Cymantrene 2014.08.05. 13:30:42

@Titus Pullo Urbino: Nem tudom, talán elég volt nekik a sok hegy-domb is. Nagynéném férje mesélte, hogy körösszegapáti szegény gyerek lévén katona korában látott először hegyet, konkrétan a Budai Hegységet. Az első még nem is lepte meg, _egy_ hegyet elmondásból is el tudott képzelni. Na de hogy utána meg egy másik jön, és nem érnek véget, és sose nyílik ki a tér, sose lehet rendesen messzire ellátni, na ez teljesen ledöbbentette.

Cymantrene 2014.08.05. 13:32:10

@Cymantrene: és a jó a cikk, várom a folytatást!

Titus Pullo Urbino 2014.08.06. 16:27:16

Malária:

"Heinrich Himmler náci vezető 1942 januárjában adott utasítást egy rovartani intézet felállítására. A dachaui koncentrációs tábor területén kialakított laboratóriumban hivatalosan a rovarok révén terjedő betegségek elleni védekezés lehetőségeit vizsgálták, de valójában azt is tanulmányozták, hogy miként lehet hadászati céllal irányítani az emberre veszélyes rovarfajok magatartását, vagyis fegyverként használni rovarokat.

Ezt az intézet vezetője, Eduard May feljegyzései alapján mutatta ki a tübingeni egyetem kutatója, Klaus Reinhardt. Az egyetem evolúciós és ökológiai kutatóintézetének munkatársa az Endeavour című szaklapban megjelent tanulmányában azt írta, hogy 1944-ben számos szúnyogfajjal kezdtek biológiai fegyver kifejlesztését célzó kísérletekbe.

Elsősorban azt vizsgálták, hogy melyik faj egyedei bírják ki táplálék nélkül, amíg a keltetőállomásról eljuttatják ellenséges területre. Megállapították, hogy a maláriaszúnyog néven ismert Anopheles nemzetség egy bizonyos fajtája a legalkalmasabb a harcászati bevetésre.

A szakcikkről a Stern magazin online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint Klaus Reinhardt kutatási eredménye azért fontos, mert eddig nem volt egyetértés a szakértők között abban, hogy a nácik tervezték-e biológiai fegyver kifejlesztését és alkalmazását, és a dachaui iratanyagból nyert adatok új lendületet adhatnak ennek a vitának.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo - a náci párt fegyveres alakulata és a náci titkosrendőrség - vezetője, és ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A rendszer legfelső körébe, Hitler bizalmasai közé tartozott. A dachaui volt az első állandó koncentrációs tábor a Harmadik Birodalomban. 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén."

itt:

mult-kor.hu/20140214_malarias_szunyogtamadast_terveztek_a_nacik

Nem tudom, hogy milyen tényekkel támasztották alá az elméletet, szerintem ez csak egy fikció (de érdekes fikció)

A britek ugyanebben az időben lépfenével kísérleteztek, van egy skót sziget, amire a mai napig nem szabad belépni az antrax miatt.

www.bbc.co.uk/hungarian/afghanistan_anthrax/biological.htm

teddybear01 2014.08.07. 03:01:07

@Cymantrene: Ez azért furcsa.
Ha jól emlékszem Körösszegapáti úgy félúton van Biharkeresztes és Komádi között, a jelenlegi román határon. A környékbeliek rendszeresen jártak kapálni a Bihari-hegyekbe, a szőlőkbe, illetve Nagyváradba vásározni. Igaz, hogy sík a vidék, de hegyet azért láttak, ha kimozdultak a faluból.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.08.07. 09:04:49

@Titus Pullo Urbino: Atért jó tudni, már akkor olyan modern haddvezetésünk volt mint most....

" A dolgok minél inkánn változnak annál inkább változatlanok maradnak.."

Cymantrene 2014.08.07. 09:41:03

@teddybear01: De ő '42-es, az ő gyerekkorában nem igen jártak át.
Csak hogy ON is legyek: Nádasdi üknagyapám az anyai ágról biztos részt vett az okkupációban, talán huszárként.

Hadrian77 2014.08.07. 20:34:16

@Titus Pullo Urbino: nem, Svejk valami ezredirodában várt és ott volt egy propaganda plakáton.