Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A görögtűztől a Molotov-koktélig

2014.10.21. 06:00 Titus Pullo Urbino

A Molotov-koktél fejlődéstörténetét nem a falangisták harcaitól, vagy a finnek védekezési műveleteitől, vagy 1956-tól kell 800px-Greekfire-madridskylitzes1.jpgkezdenünk, hanem sokkal hamarábbról. Amikor az ősember tűzbe dobta ellenségét, megfogalmazódott az ösztönös vágy, hamuvá rombolni az ellenséget. Még a puskaport sem ismerték, amikor már a haditengerészet használta

a ”bizánci tűz”,

vagy más néven ”görögtűz” elnevezésű gyújtóanyagot, amelyet az ellenséges hajóra, vagy faerődre dobtak, általában a jószándék legkisebb jele nélkül. A történetírók a Kr.e. IV. században már feljegyezték, hogy gyanta és szurok keverékéből álló eleggyel bekent nyilakkal gyújtogat az ellenség, a halivúdi rendezők ezt a motívumot már a rómaiak korai csatajeleneteiben is előszeretettel alkalmazták, gondolhatunk most a Ben Hurra, vagy a Gladiátorra.

Engedve a fejlesztőmérnökök akaratának, a későbbi római korban már nem nyílvesszőkre kenve, hanem hajítógépeken dobták az anyagot, így messzebbre és pontosabban lehetett ”tüzelni”. Persze a kialakulóban lévő tüzérség kezdetben nagy tömlőkben tárolta a folyadékot, amit kipréseltek a közelben hajózókra és később, egy gyújtónyíllal robbantottak be. Persze a

gyújtónyilas

megoldást az ellenfél is alkalmazta, a bőrtömlők így gyakran önveszélyesként is felgyúlhattak, ami a tengeri harc kimenetelére nem biztos, hogy előremutatott. 

Ezért volt szükség a dobótávolság megnövekedésére, így biztonságosabb távból lődözhették a tűzlabdacsokat az ellenség felé, attól sem kellett tartani, hogy gyújtónyilakkal elérik a köpködő hajót. Ezzel a módszerrel már nélkülözték az utólagos gyújtónyilat, helyben, a hajítógép kanalában meggyújtották a tűzgolyót, amelyet a kilövés ereje kb. 100 méterre vetett. Ha sikerült, valamelyik hajót találták el, ha nem sikerült, akkor sem történt tragédia, ugyanis a folyadék könnyebb volt a víznél és a felszínen is égett. Ez akkoriban világcsoda volt, nem is furcsáljuk,200705_diohejban_a_galyak_1.jpg hogy aki ilyet birtokolt, az a tengerek urává vált.  Az egyik legismertebb római császári mérnök Sextus Tulius Africanus eképpen írja le a csodaszer alkotórészeit:

salétrom, nafta, kén, szurok, égetett mész, gyanta, a csodás és fennkölt hangzású 

kardamoniai pirit,

amely utóbbit mostanság Sb2S3 néven illetnek a kémiához értők. Az összetevők arányáról – mivel az hadititoknak számított – nem sok feljegyzést találunk, talán mindörökre talány marad.

A pirotechnika Bibliájának tartott ”Tűzkönyv” szerint naftát, gyantát, kátrányt, és növényi olajokat kellett összekavarni e csodaszer elkészítéséhez. Ezek az anyagok Európában és a környező kereskedelmi övezetben feltalálhatók voltak, nem kellett várni Amerika felfedezésére (mint például egy lecsónál).  Azt azért látjuk, hogy a korszakban ez a technika felért a

nukleáris bombázóflottával,

aki ezt birtokolta, az nem nagyon szerzett ellenségeket, csak behódoló szövetségeseket. A titkot persze meg kellett őrizni, hét pecsét alatt őrizték az összetevőket és a megoszlásuk arányait. Annyit biztosan tudunk, hogy lőpor még nem volt bennük, a korabeli forrásokból gyanítható, hogy valamiféle salétrom, kén, nafta, szurok, növényi olaj és gyanta elegy lehetett. A korabeli csúcsfegyver a gyújtás nélküli tűzvető volt, a görögtűz legfejlettebb fajtáját egy Kallinikos nevű görög (vagy szír) feltaláló alkotta meg, de ez már a római aranykor után, a VII. században történt. A csodaszert nem gyújtották be, a vízre esve magától, kémiai reakciót felhasználva gyulladt be a mész és a kén hatásaként. A letöltés.jpgkorábban említett Tűzkönyv feljegyzései szerint ilyen anyaggal verték el a bizánciak Kyzykosnál a teljes arab flottát a VII. század közepén, pár év múlva pedig ez a fegyver üldözte el az arab ostromlókat Bizánc körüli ostromgyűrűtől. Ezt már tekinthetjük a Molotov-koktél ősének. A görögtűz aranykora, csodás hatása kitartott párszáz évig, a puskapor felfedezésével mégsem esett vissza a használata, Eger 1552-es, vagy Buda 1686-os ostromakor ismét szerepet kapott a régi recept, csak pár könyvet kellett leporolni.

Gárdonyi például így írt a gyantás ágyú használatáról:

”Gergely, ahogy meglátta Zoltayt, le az ágyúhoz ugrál. A gyanta már ott várja egy félfenekű hordóban.Gergely feldönti a hordót, és szól a pattantyúsoknak: Tömjétek az ágyúkba, puskapor fölé! Amennyi beléjük fér! Verjétek be, hogy porrá zúzódjék! Kevés fojtást rá! … A tüfenkcsik újabb lövése a mozsárágyú füstjével egybekavarodik, s elfátyolozza a falat egy percre. Ezt a percet a könnyű öltözetű falmászók arra használják fel, hogy újra elborítják a létrákat. Gergely visszarohan az ágyúhoz. Meg van már töltve? - kérdezi. Meg - feleli az öreg Kocsis Gáspár. Tűz! letöltés (1).jpgAz ágyú lobbot vet, eldurran. A

gyanta húszöles lángoszlopként

lövellik lefelé belőle. Még azok a törökök is elugráltak a falról, akiket az ágyúnak csak a szele ért. A fal letisztulását a jaszaulok és tisztek dühös ordítása követte.”

A régi, ősidők óta bevált technikát Buda ostrománál is bevetik, itt már nem védekező, hanem támadó célzattal. Ebben a korábbi Lemiles cikkben így festettük le az ostromlók trükkjeit:

”A második tüzérségi újítás a Rafael Gabrieli nevű ferences barát (Tüzes Gábor) által készített olthatatlan tűz, amelyet először tömlőkön rálocsoltak a kapukra, vagy a falra, illetve behajították a területre, vagy a brandenburgi tüzérek speciális üreges, súlypontképzéses (és gyutacsos) bombáikkal vetették a falon belülre, majd meggyújtották azt. Alapanyaga kátrány, illetve valamiféle petróleum lehetett, vízzel nem lehetett oltani, hiába esett az eső, a pocsolyákon még tovább is terjedt a tűz, ezzel nagy szenvedést okozott a védőknek. Közvetlen érdeme, hogy 40 bajor katonával kiiktatta a Gellérthegyi facölöpsori erődöt.”

Bornemissza Gergely és Tüzes Gábor XX. századi utódainak is csak a könyvek leporolása maradt, ennyi előzmény után nem is volt nehéz az igazi koktél kikeverése. Ugorjunk csak pár évszázadot, hogy a spanyol polgárháborúban találjuk magunkat! A polgárháborúban a köztársaságiakat a Szovjetunió fegyverszállítmányokkal támogatta, a harckocsiszállítmányok nagy száma miatt ijesztő volt a falangista gyalogság helyzete. A királypártiak ugyanis nem rendelkeztek korszerű páncéltörő tüzérséggel, ezért a még nem is modern

T-26 harckocsik

is ijesztő pánikot tudtak okozni a soraikban. Kellett valami, amivel ellensúlyozhatták a köztársasági páncélosok T26.jpguralmát a harcmezőn, elvégre a Kondor-Légió stukái nem állhattak minden kilométernél. Szükség volt egy gyalogsági védekező technikára, amellyel kiiktathatták a T-26-osokat. Erről a típusról tudni kell, hogy motortere és belső küzdőtere nem volt zárt, az eső is befolyt a réseken. Ezt a felfedezést megtéve már könnyű volt a védekező technikát kidolgozni, lövészárokból a motortetőre, vagy a toronyra dobva a gyújtófolyadékot tartalmazó üveget a fentről lefelé folyó égő anyag bejutott a motortérbe, vagy a küzdőtérbe, elintézve a harckocsit. Egy kigyulladt motor, vagy egy küzdőtéri tűz nem sok jót jelentett, előbb utóbb felrobbant a lőszer.

És akkor már nincs tovább, a harckocsi legénységének csak annyi esélye maradt, mint Quasimodonak hátúszásban. Ha még élve ki is mászott a vasszekérből, a gyújtogató gyalogság biztosan nem fogadta barátságosan. A kezdetleges technika fejlődése a harckocsizók egyre kevesebb esélyét jelentette, a kiégett harckocsik látványa gondolkodóba ejtette a szovjet megfigyelő elvtársakat. A spanyol háború koktélja benzin és gázolaj keverékéből állt, az arányok kezdtek letisztulni, a benzin 10-20 % összetevőként vett részt a halálos koktélban. A palack a

spanyol vörösbor

7 deciliteres üvege lett, a dugót megtartották, nagyon vékony rongyot, rongycsíkot alkalmaztak gyújtásnak. A palackozás és a keverés harci körülmények között, szemmértékre, lövészárkok mélyén történt. Az üveget szalagozással és bordázattal még nem látták el, ezért óvatlan kezekben gyakori volt az önrobbanás, kifolyás, összetörés. Érdekesség, hogy a szovjet időszak történetírása a spanyol háborútól datálja a ”Molotov-koktél” elnevezést, ez persze nettó hazugság, csak a finn háború elején keletkezett ez a kifejezés. Visszatérve a vezérfonálhoz: a spanyol körülmények között, száraz és meleg időszakban a rongycsíkos, kezdetleges megoldás még adta magát, de téli, nedves körülmények között, a finn télben ez már kevésnek bizonyult. 

Amikor Finnország megtámadta a Szovjetuniót (ez nem vicc, nekünk így tanították még anno), a Vörös Hadsereg Soviet-T26-tank.jpgrepülői civil célpontok elleni támadásokat hajtottak végre, ezzel kiérdemelve a világ normálisabb országainak megvetését. Ki is zárták ezért őket a Népszövetségből, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Vjacseszlav Mihajlovics Szkrjabinból lett  Molotov külügyminiszter így védekezett a hír hallatán: a szovjet gépek élelmiszercsomagokat dobnak le a finn városokra, nem bombákat. A finnek keserű humora ezeket a bombákat elnevezte Molotov-kosárnak, innen eredt a Molotov-koktél kifejezés is. Ha ők ilyen kosarakkal vendégelnek meg minket, akkor mi ilyen koktéllal köszöntjük a partiarcokat. A koktél, mint védekezőeszköz persze megint, mint a

”szegény ember tüzérsége”

érkezett a hadszíntérre. A kezdetleges, spanyol mintájú változatát egy Eero Kuittinen százados fejlesztette tovább. A képen látható a bal szélen a kezdetleges változat, a háború első hónapjában használták csak, aztán áttértek az iparilag előállított jobb szélső mintára. Az első variáció benzin és dízelolaj keverékét tartalmazta, egy molotovs.jpg”VIINAA” (balra) fél literes vodkásüveg felhasználásával, de sokszor kialudt, hiába a spanyol nyár és a finn tél (prágai tavaszról később) nem bizonyultak kompatibilisnek. Kuittinen százados találmányát tökéletesítve a finn ipari termelés a Molotov-koktélok gyártására állt be.

A koktéltermelés a Rajamäki Állami Likőrgyárban zajlott, a következő alkotórészek felhasználásával (és palackozásával):

60% kálium-klorát (gy.k.: a kálium sósavval alkotott sója, haladóknak: KCIO3.)

32% kőszénkátrány és

8% olajszármazék (pakuraszerű származék).

Az első finn háborúban összesen

542.194 darab Molotov-koktélt

gyártottak (félmilliót!) december és március között, amelyet 87 nő (!) és 5 férfi munkás állított elő, a férfiak olyan vén likőrgyári szakik voltak, akiket már nem soroztak be életkoruk, vagy testi fogyi miatt.

Raattentie_T-26.jpgMivel a hóban és az állandó sarki sötétségben nem volt nagy életbiztosítás az előre meggyújtott palack (a támadó gyalogosok százméterekről kiszúrták finn sarki homályban a tüzet), ezért a következő fejlesztés a gyújtás molotovcopieni.jpgnélküli Molotov-koktél, amiben a trükkös robbanószerkezetet egy kis kénsav kapszula tartalmazta az üveg alján. Ez már profi megoldás, mégis továbbfejlesztették, a törés és a kifolyás miatt. Ellátták a fél literes üveget bordázattal és szalagozással, így akár össze is ütődhetett, mégsem történt baleset. Ez már nem is a ”szegény ember tüzérsége”, ez már iparilag előállított komoly színvonalú védekező technika. Az eszközt még Finnországban is "spanyol körülmények között", spanyol módra dobták, árokból, fedezékből, vagy fekvő helyzetből, egyszerre többen, általában a

motorháztetőre.

Itt már nem T-26 mintájú harckocsik ellen küzdöttek, általában KV-1 (a képen balra egy zsákmányolt KV-1 finn festéssel) volt a Vörös Hadsereg letöltés2.jpgáltal használt páncélos (azért akadt még T-26 is bőségesen, a bal felső képen egyet elkaptak belőlük a finnek, most épp a maradványokat szemlélik). A "kávékat" már a spanyol tapasztalatok miatt igyekeztek motorházvédő fémhálóval ellátni, hogy a ráeső koktél lepattanjon robbanás nélkül. Az eszes és gyors reagálású finnek erre a kis kénsav kapszula mellé betettek pár apró követ is, hogy a palackot belülről vesse szét az ütés, ha hálóra esne. Még egyszer leírjuk: 542.194 darab Molotov-koktélt gyártottak, ennek jó részét fel is használták, megdöbbentő számok ezek.

Sajnos mi, magyarok is ismerjük a Molotov-koktél erejét, az ellenség felgyújtásának ösztönös vágya kicsúcsosodott 1956. októberi és novemberi harcaiban. 1956-ban, húsz évvel a spanyol, tizenhat évvel a finn háború után Budapestet is megtalálta ez a technika. A használati ok ugyanaz volt, páncéltörő fegyverek hiányában ismét szükség volt a ”szegény ember tüzérségére”. A magyar változatot az jellemezte, abban volt különleges, hogy általában egyliteres, de minimum hétdecis üvegbe töltötték (paradicsomos befőtt űrméret), összetevője 20 % benzin és 80 % dízelolaj volt. A benzin a gyújtást, a dízelolaj a hőerőt képviselte az elegyben, a spanyol mód győzött, nem volt idő finn precizitásra. Házi körülmények között készítették, ez is magyar sajátosság volt, általában a körúti szétlőtt épületek harmadik, negyedik emeletének images.jpgfürdőszobáiban, azok

fürdőkádjaiban

készült a koktél, ha mellément töltés közben, lefolyott a csatornába, de nem ömlött a parkettára, szőnyegre. Ha már fürdőszoba, a törülközőket vágták csíkra a gyújtóanyaghoz, ez vastagabb volt, a nyálkás őszi időben ez megbízhatóbb volt, mint a spanyol rongycsík. Jellegzetes volt a koktél használata, dobása is, ez is tipikusan magyar szokás lett. A spanyol és finn szokástól eltérően nem árokból, hanem épületből, egy magas emeletről dobták. A legamatőrebb használata (földi támadás) gyorsan kikopott a nagy veszteségek miatt, a legprofibb módszert pár nap alatt kifejlesztették. A pesti srácok visszaemlékezéseiből így ismerhető meg a halálos módszer: kétszer öt fős brigád alkalmazta a  Corvin-közben azt a gyilkos technikát, amellyel a környéket ócskavasteleppé alakították. A Körút mindkettő oldalán, egymással szemben lévő épületekben egy-egy parancsnok irányítása mellett kétszer kettő fős brigád dobta le a koktélt. Kettő szobában kettő fő, kettő külön ablakból dobta ki a cuccot a parancsnok felkiáltására. Első parancsra mindenki begyújtotta a saját üvegét, majd kivárták a kettő parancsnok egyszerre történő parancsát, beléptek az ablakba (mindkettő oldalon négy ablakból négy koktél) és gyorsan bedobták a nyolc tűzgolyót az út közepére. A vonalban haladó oszlopok ellen (így jöttek legtöbbször) ez nagyon hatásos volt, a harckocsiban a lövészek csak tizedmásodpercre látták a dobókat. A technika kifejlesztése nagyon sok áldozattal járt, kezdetben ablakban bámészkodó fiúk dobálták amatőr technikával a koktélokat, jó célpontot nyújtva a páncélosok géppuskásainak. Persze nem csak a Corvinisták, hanem már csoportok, az újpestiek, a Práter utcaiak, az 20131021-1956-jarmuvei11.jpgÜllői útiak, vagy a Széna tériek is, de más magyar városok felkelői is használták a gyújtópalackot, kisebb - nagyobb sikerrel, de mindenhol felsőbb emeleti ablakból dobva.

És kisebb - nagyobb veszteségekkel.

Az előbb vázolt 10 fős védekezés novemberre már hatékonyan zajlott, de nézelődésre itt sem maradt idő, amint eldobták a koktélt, rögtön futás következett a másik emeletre, vagy egy másik épületbe, a hátrébb vonuló harckocsik (általában

T-54 és T-55

típusok) ugyanis ilyenkor igyekeztek repeszgránáttal megjelölni a veszélyes ablakokat. Nagy volt a veszteség, támadók és védők szemszögéből is, sokan szenvedtek égési sérülést, a védők általában a kezükön, az égő törülközőcsíktól. Dr. Pestessy József orvos visszaemlékezése: „A Molotov-koktéltól sérült gyerekek gyakran tenyerükön égési sebekkel kerültek be a Kilián laktanya pincéjében működő segélyhelyre. A betegellátás után a pesti srácok nem várták meg a teljes gyógyulást, újra részt vettek az utcai harcokban azzal, hogy »Tudunk már ezzel hajítani…«”

apam_img_5.jpgCsak egy adat, a Corvin-közben a szovjet 33. gépesített gárdahadosztály 17 harckocsit vesztett egy nap alatt, általában a teljes személyzettel együtt. A felgyújtott harckocsik menekülő legénységére külön szervezésű osztagokból lőttek. Az összes szovjet veszteséget sok okból nem ismerhetjük, a harckocsiveszteséget Budapesten összesen 80-120 közé teszik, ebben persze az egyéb harcjárművek nincsenek benne.

A magyar veszteségeket sem ismerjük pontosan, csak becsülni tudjuk, élőerőben és vagyonban is óriási volt a kár. Akárhogy is volt, a Kallinikos-féle gyújtófegyverből átalakult Molotov-koktél bizonyította hatékonyságát spanyol, finn, jenki, orosz, japán és magyar kézben is. Gyilkos erejű fegyver, még akkor is, ha olcsó, sajnos volt idő az erejének a megtapasztalására. 

73 komment

Címkék: finn orosz spanyol 1956 szovjet évforduló molotov-koktél görögtűz gyújtópalack

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titus Pullo Urbino 2014.10.21. 06:19:53

A szerzői jogok tiszteletben tartásával készült a poszt, az írásban található idézetek mellett feltüntettem, hogy kiktől származnak. Az írás során felhasználtam ezeket az írásokat:

www.tapyr.hu/pirotechnika.pdf

www.winterwar.com/Weapons/FinAT/FINantitank2.htm#molotov

valamint a túlélő szemtanúk naplóit, a képek a netről vannak.

Jó szórakozást!

2014.10.21. 09:07:10

Nagyon jó írás, grat! A szöveg elején lévő "A történetírók a IV. században már feljegyezték" részt érdemes lenne kiegészíteni i.e. vagy i.u. pontosítással.

2014.10.21. 09:32:42

Jut eszembe, az ókori és középkori tüzérségi alkalmazás folytatásaként be lehetett volna venni az írásba a napalmot is. :)

Titus Pullo Urbino 2014.10.21. 09:49:20

@Hadrian77: köszönöm, beleírtam. Persze, bele lehetett volna venni a napalmot, de akkor már kicsúszott volna a kezelhető hosszúságból az írás. Ezek csak a főbb állomásai a koktélnak, lehetett volna írni a japán frontról, a varsói felkelésről, meg még ezer olyan harci zónáról, ahol alkalmazták ezt a hiánypótló technikát. A napalm, mint fejlesztés elbírna egy külön posztot is, gondolom Proletair fejébe már szöget is ütött a gondolat.

NAR 2014.10.21. 10:36:48

Azt értem, hogy egy régebbi tankot komolyan bántani tudott egy ilyen koktél, de egy második világháború utánit hogy? Azoknak sem volt zárt a motor- és a küzdőtere?

Titus Pullo Urbino 2014.10.21. 10:41:57

@NAR: gondolj bele, 4-6-8 liter tüzelőanyag ég percekig a motortér felett.

NAR 2014.10.21. 10:50:45

@Titus Pullo Urbino: Nem folyik le, nem fújja le a menetszél, nincs sok-sok centi (fém)páncél a tűz és a motortér között? Persze ez utóbbi nem túl jó hőszigetelő anyag.

2014.10.21. 10:54:03

@NAR: a motornál vannak szellőzőrácsok, ha ott befolyik, akkor megsül a motor. Menetszél a lövegtorony mögött, amikor max. 50-60 km/h a sebesség műúton? :)

Titus Pullo Urbino 2014.10.21. 10:56:32

@NAR: a T-54 típust Budapesten tesztelték élesben a koktélok ellen, nagy meglepetésre még a T-34 típusnál is hamarabb fel lehetett gyújtani. A T-55 is égett, ha 4-6 literrel megszórták. Nyilván a sok perces nagy hőfokú égés akkor is felgyújtotta a motort, ha nem csöpögött bele közvetlenül az égő folyadék.

NAR 2014.10.21. 11:04:40

@Hadrian77: Menetszél 20-30 km/h-s sebességnél is van, akár a lövegtorony mögött is, bár oda inkább szívja a levegőt. Az persze ciki, ha a szellőzőrácson befolyik az anyag.

2014.10.21. 11:10:30

@NAR: az égő dízelolaj eloltásához az azért kevés.

Köves D. Gábor 2014.10.21. 15:30:09

Csaka terroristák meg ne tudják.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2014.10.21. 16:15:40

Kösz a linkelést, a poszthoz meg gratula!

Minorkavidor 2014.10.21. 17:14:50

@Titus Pullo Urbino:

Szép, de Budapesten már 44-45-ös ostromnál is használták a koktélt, jobb eredményekkel. Igaz az 56. évi alkalmazás lett a világhíres.

A Kallimakhoasz, a héliopoliszból menekült mérnök által feltalált görögtűznek van egy, hogy úgy mondjam titkosítástörténeti aspektusa is. A fegyver oly mértékben titkos volt, - amit a bizánci uralkodók minden eszközzel megkívántak őrizni - hogy egy újfajta titkosítási módszert is feltaláltak. Ezt ma a fegyverre vonatkozó információk széttagolásának hívjuk. A különböző mérnökök és munkások a rendszer különböző elemein dolgoztak. A hajóépítők a különlegesen átalakított dromonokon, a műszakiak a szifonon, a kémikusok magán a folyadékon. Mindenki csak a maga szakterületét ismerte, a másét nem. Sőt a vegyészek még a teljes receptet sem. Ezt csak, -legalábbis amíg élt, Kallimakhosz - és az uralkodócsalád féfi tagja ismerték.
Ezt az információ széttagolást fogják majd 1300 évvel később a Manhattan-tervnél is alkalmazni. Valamint természetesen a mai projekteknél alkalmazni.
A titkosítás olyan jól sikerült, hogy - Robert L. O'Connell szerint - a receptet elfelejtették (túl kevesen tudtak az egészről), hiszen 1204-ben már nem alkalmazták az ostromló keresztesekkel szemben. Ami számomra hihetetlenné teszi az elfelejtős históriát, hogy O'Connell már 750 körüli időpontot is lehetségesnek tart.
A titkosítási probléma viszont tényleg izgi. Azóta is probléma, hogy kikre, hány főre és milyen mértékben terjedjenek ki a titkosítás szintjei. Erre a Snowdwn-ügy világított ra legutóbb. A botrány kirobbanása után írta meg a HVG egyik nyomtatott száma, hogy az usákoknál több, mint 4 millió ember (!) rendelkezik a titkosítás különböző szintjeivel!

Más:

Nem csak a finn-szovjet háborút tanultuk másképp. Ha nem azt is, hogy ki, hol és mikor mentette meg keresztény Európát az iszlamizációtól. A tankönyvekben Martell Károly, Poitirs és 732 szerepel (a poitiers-i csatát szokták tours-i csatának is hívni). A valóságban csak egy 20-25.000 fős arab portyázó sereget vert meg a fent említett úriember.
A valóságban 717-718-ban Konstantinápoly 1 éves ostromakor törte meg az arab főerőket III. Leó (Isauriai vagy Szír Leóként is szerepel a forrásokban) bizánci császár a görögtűz segítségével. Az arabok 80.000 katonával és 1800 hajóval kezdték a hadjáratot. 717/718 telén sokan elpusztultak a nagy hidegben, de 718 tavaszára újabb jelentős pótlás érkezett, de 718 augusztus 15-én feladták

Trónkövetelő 2014.10.21. 19:33:19

Én úgy tudom, hogy a Molotov-koktélnak volt egy olyan felhasználási módja is 1956-ban, hogy kézigránátot ragasztóztak/kötöztek az üveghez, és dobás előtt kibiztosították.

teddybear01 2014.10.21. 21:26:33

@Titus Pullo Urbino: Az SG.HU-n szoktak baromkodni ezzel a beköpéssel régebben.
Hogy mi a fenét találnak benne humorosnak, na arra még nem jöttem rá.

teddybear01 2014.10.21. 21:49:31

Ami a Molotov-koktél 56-os felhasználását illeti, az Alkotás-utcán benyomuló páncélos ezred egyik csapatszállítójára, talán egy BTR-152-esre Molotov-koktélt dobott valaki a Hertelendy utcánál.
A csapatszállító, mert ez a változat még fedetlen volt teljesen kiégett, a teljes személyzet benn égett.

A környéket az orosz páncélosezred teljesen szétlőtte, a magyar polgári halálos áldozatok száma körülbelül 100 főre rúgott, több száz sebesült mellett.
Az oroszok vesztettek 6 embert.

Az 56-os molotovos tapasztalatok és az atomfegyverek elterjedése miatt az 56 után gyártott csapatszállítókat tetővel látták el, a védelem fokozása miatt.

Gergice 2014.10.21. 23:34:39

Jó cikk, csak egy kis kukacoskodás a részemről:

"60% kálium-klorát (gy.k.: a kálium sósavval alkotott sója, haladóknak: KCIO3.)"

A kálium sósavval alkotott sója a kálium-klorid (KCl, kálisó), nem a klorát. A klorátok és perklorátok valóban tűrhetően pukkannak, a klorid szerencsére nem.

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 00:05:15

@Trónkövetelő: ez nem túl működőképes megoldás, egy gránát mit használ a páncélos ellen? Meg amúgy sem értem, ez bonyolult megoldás, a Molotov-koktél sikere az egyszerűségében rejlik.

@teddybear01: ezeket a fedetlen csapatszállítókat az ilyen veszteségek miatt teljesen kivonták, ahogy mondtad. "Életképtelennek" bizonyultak.

@Gergice: ennek utánanézek, nekem klorát van felírva, de nem vagyok kémikus.

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 10:01:53

@Gergice:

a finn oldalon ez szerepel szó szerint:

"the early models had mostly petrol, the mixture was soon changed into the following: 60 % of Potassium Chlorate"

Ez konkrétan kálium-klorát.

Ha klorid lenne, akkor (gondolom) így írták volna: Potassium Chloride.

Egy kis gumimacis csemege:

www.youtube.com/watch?v=bXScgXleLX8

Elég durván fogadja a kálium-klorát a vendégségbe érkező gumimacit.

Fredddy 2014.10.22. 11:49:30

Jó cikk, köszönjük!

Én úgy emlékszem, nem csak a finnek csináltak ilyen gyári Molotov-koktélokat, a magyar hadseregnek is volt ilyenje akkoriban.

Mint mindent, az oroszok ezt is nagyban tolták. Afganisztánban a felkelők járataiba borítottak be egy egész tartálykocsira való üzemanyagot, a folytatást mindenki el tudja képzelni :P

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 11:56:43

@Fredddy: a magyar MVH-s koktélról van valamilyen leírásod? kémiai reakciós öngyulladós volt, kapszulás? Milyen összetétele volt?

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 12:09:52

@Fredddy: A szovjet módszernél volt nagyobb mértékű is, szintén egy nagyhatalom követte el Manilánál, a japók ellen.

Hiryu kitűnő írását ajánlom a világ legnagyobb Molotov-koktéljáról:

lemil.blog.hu/2014/03/02/fort_drum_-az_elsullyeszthetetlen_csatahajo

teddybear01 2014.10.22. 12:32:38

@Titus Pullo Urbino: Nekem a kémiatanárom azt mondta, hogy fehérfoszfort használtak begyújtónak. Amíg a palack el nem tört, a foszfor nem reagált, amint viszont levegő érte, azonnal begyújtotta az egész keveréket.

magyar bucó 2014.10.22. 12:37:37

@Gergice: Igen, nekem is feltűnt, a kálium klorát a klórsav (HClO3) sója.

Fredddy 2014.10.22. 12:39:53

@Titus Pullo Urbino: Szerintem kémiai módszer, azt már nem ronggyal gyújtogatták. Valahol van ezekről leírás, de hogy melyik szekrény melyik fiókjában lévő melyik újságban vagy könyvben, azt most így nem tudnám megmondani. Talán valamelyik Haditechnikában is volt, meg mintha a Hadtörténeti Múzeumban is láttam volna.

Szerintem amúgy minden hadsereg kísérletezett ilyennel, a második vh előtti években eléggé foglalkoztatták a népeket a harckocsielhárításnak a modern páncéltörő ágyúk rendszeresítésénél olcsóbb formái. Volt pl a vasrudas módszer, meglapulni, aztán egy férfias suhintással elgörbíteni a prédára leső géppuskacsövet. Aztán persze jöttek az indusztriálisabb megoldások, különböző speciális kézigránátok meg mágneses robbanótöltetek. A Donnál a magyar harckocsik konkrétan egymást géppuskázták, pontosabban egymásról géppuskázták le a felkapaszkodó orosz gyalogosokat.
De az etiópok lándzsás módszerét nem lehet felülmúlni.

A szovjetek kreativitása egyébként nem állt meg a gázolajos ürgeöntésnél, ezek ellen a járatok ellen eredményesen alkalmazták a harckocsiaknákat is. Egy zsinóron leeresztették a lyukba és távirányítással felrobbantották, a szűk térben a robbanás messzire kisöpört mindent. Ennek fejlettebb változata volt a ,,sztyereo": ha két bejáratot találtak, mindkettőbe ment egy-egy akna, és egyszerre robbantották fel őket: a két lökéshullám középen találkozott, és akor nem volt jó ott lenni...

kugi · http://kugi.blog.hu 2014.10.22. 12:47:34

Jó kis írás! Nagyon tetszik a humoros fogalmazásmód is: "ellenséges hajóra, vagy faerődre dobtak, általában a jószándék legkisebb jele nélkül", "a harckocsi legénységének csak annyi esélye maradt, mint Quasimodonak hátúszásban" :)

karlmann 2014.10.22. 13:17:23

@NAR:

De zárt volt a belső tér. Csakhogy a tank fémből van és műanyag alapú festékkel van lefestve. Minden fém felületén prímán ég a festék, ha valahogy meg tudják gyújtani. Ezért van, hogy a fémből épült hajók pl. sokkal jobban égnek, mint a fa hajók. Ráadásul a fém remek hővezető, vagyis elég, ha egy kis területen elkezd kívül égni, utána felforrósodik, és az egészre átterjed. Ráadásul ez nem korlátozódik csak a külső oldalra, a belső oldal is átforrósodik, ettől odabent először büdös, aztán füstszag lesz és a személyzet máris menekül kifelé, mert nincs kedvük se megfulladni, se megvárni, míg a belső oldal is begyullad. Az már csak extra, hogy ha a forróság eléri a lőszert tároló részt, vagy az üzemanyagtartályt, vagy az üzemanyag vezetéket akkor abból bizony szép robbanás is lesz.

@Fredddy:

A "sztyereo" okos trükk, de a vákuumbomba, amit ha jól tudom épp az oroszok találtak fel és a Tora-Bora barlangjaiban használtak fel elsőként, még durvább zárt térben.

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 13:17:58

@teddybear01: a fehérfoszforos megoldásról hallottam, de az meg összeférhetetlen volt a benzinnel, úgy emlékszem. Mi volt az összetétel?

@Fredddy: a finnek "táskaaknákat" is ragasztottak a harckocsikra, a németek a háború végére a mágneses tapadóaknák ellen zimmerittel kenték le a maradék vasakat.

@kugi: köszi, ez a mottó:

"Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. ***"

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 13:20:23

@karlmann: a vákuumbomba az, amikor a belső részek a testüregeken egyszerűen kitüremkednek? Az még egy csúnya halál.

NAR 2014.10.22. 14:28:32

@Hadrian77: Ha nem is sikerül eloltani, de legalább lefolyatni a járműről már félsiker lenne, nem?

Fredddy 2014.10.22. 15:48:39

@Titus Pullo Urbino: a zimmerit is egy érdekes téma... A háború közepe táján kezdték alkalmazni, először csak tábori körülmények közt, később már a gyárból is így jöttek ki a harckocsik. A háború végére pont, hogy abbahagyták az alkalmazását, spórolásból, és mert ha a gyalogság már annyira megközelíti a tankot, akkor annak úgyis reszeltek.

,,Vákuumbomba" 2. vh-s alkalmazásáról többféle, egymásnak ellentmondó dolgot is olvastam. Magyar visszaemlékezésekben is szerepel egy furcsa ,,bűnügyi helyszín", ahol orosz katonák voltak több napos hullaként, de minden külsérelmi nyom nélkül, asztalnál ülve, stb, ahogy éppen a halál elérte őket. Az élelmesebb honvédek itt szereztek maguknak orosz géppisztolyt, aminek később jó hasznát vették.

teddybear01 2014.10.22. 16:19:59

@Titus Pullo Urbino: Nem tudom pontosan. Eléggé régen volt amikor hallottam erről, az általánosban. A tanár meg nem részletezte, csak annyit mondott, hogy foszforral átitatott vattát dugtak a benzines vagy petróleumospalackba, és az egészet hozzávágták a célponthoz. A palack széttört, a petróleum szétfolyt, majd a levegőtől meggyulladó foszfor begyújtotta.

Ami azt illeti, az amik Vietnamban fehérfoszfort raktak a napalmba hatásfokozónak. Valamennyire tehát tolerálniuk kell egymást az olajokkal.

teddybear01 2014.10.22. 16:25:36

@karlmann: Ahhoz, hogy egy tank páncélja ilyen szinten felmelegedjen jókora mennyiség kell a gyújtófolyadékból. Annyi viszont nem fér egy 7-10 decis üvegbe.

A molotovkoktél csak annyira elég, hogy a tank éghető anyagait és a személyzet ruháját felgyújtsa. Ez is bőven elég, hogy a személyzet halálra égjen, és a tank nagyjavítás nélkül használhatatlanná váljon.

Locassen 2014.10.22. 16:38:34

Kitűnő cikk, a görögtüzes részhez lenne két megjegyzés: a feltalálóját Kallinikosnak hívták, nem Kallonikosnak; illetve az ő eredeti találmányának titka pár évszázad után elkallódott (értsd: olyan féltve őrzött titok volt a recept, hogy csak egy maréknyi ember ismerhette, és az egyik soros palotaforradalom alatt megesett az a malőr, hogy az összes ilyen ember hirtelen elhalálozott - a XII. századtól már biztos, hogy valami kevésbé hatásos keverékkel dolgoztak).

tudi 2014.10.22. 16:47:14

A poszt kitűnő lett. Azért őszintén megvallva így durván 60 évvel az 56-os események után azt kell mondjam minden elismerésem a pesti srácoké, akik az emeleti ablakokból hajigáltak Molotov koktélokat a szovjet páncélosokra.

teddybear01 2014.10.22. 17:03:08

@tudi: Ezt mond azoknak, akiknek a rokona meghalt a Hertelendy utcánál. Valószínűleg le fognak köpni.

Gutowsky 2014.10.22. 20:11:27

A második világháborús magyar lángkézigránát üvegének az aljában volt két darab ampulla.
Azoknak kellett összetörni, hogy begyújtsa a palackban levő benzint vagy motalkót.

Titus Pullo Urbino 2014.10.22. 20:39:13

@Gutowsky: kitűnő az általad ajánlott oldal, köszönöm. A precíz csomagolás meglepő. Nem ismertem eddig ezt.

2014.10.22. 21:31:10

@NAR: általában olyan terepen alkalmazzák (város, finn erdőség), ahol muszáj kimenni az oltáshoz. Szóval vagy benn égsz meg vagy lelőnek.

2014.10.22. 21:32:52

@teddybear01: a fehér foszfort azért tették a napalmba, mert anélkül sikerült lekaparni az égő napalmot 30% égési károsodással. Foszforral viszont nem jött le, gyakorlatilag csontig égett a szerencsétlen.

Trónkövetelő 2014.10.22. 23:42:22

@Titus Pullo Urbino:
Egy TV-interjúban hallottam erről a kézigránátos módszerről egy 1956-os veterántól, meg nem mondom már, hogy kitől. Ami értelme lehet a kézigránát-molotov-koktél kettősnek: a felrobbanó gránát nagy erővel mindenhova szétfröcsköli a lángoló folyadékot, olyan helyekre is, ahova egy egyszerű dobással az üveg, illetve annak tartalma nem jutna el. Pl. bármilyen apró kémlelőnyílásba, talaj felé néző gázkiömlő nyílásba. Szóval egy ilyen fegyvernek is megvan a maga taktikai haszna.

Titus Pullo Urbino 2014.10.23. 08:07:15

@Locassen: köszi, javítottam.

@Hadrian77: az ellenség felgyújtásának vágyát ezzel kimaxolták, szerencsétlen áldozat, ha nem volt a közelben egy folyó, vagy tó, porig égett.

@Trónkövetelő: nem hallottam még róla, hol alkalmazták? Széna téren? Móriczon? Újpesten?

Trónkövetelő 2014.10.23. 12:48:18

@Titus Pullo Urbino:
Sajnos nem tudom, évekkel ezelőtt láttam a TV-ben. Csak arra emlékszem, hogy megütötte a fülemet ez a kézigránát+molotov kombináció.

Becő 2014.10.23. 13:46:39

Néhány évvel ezelőtt még volt módom a kiskunhalasi múzeumban Pongrátz Ödönnel beszélgetni. Ödön bácsi elmesélte, hogyan tanulták meg, gyakran a saját kárukon a "koktél készítést". Először nem is raktak dugókat a palackokba, így volt olyan aki mikor hátra lendítette, saját magára öntötte az égő folyadékot, de aztán gyorsan belejöttek.

teddybear01 2014.10.23. 18:55:20

@Becő: Nem tudom, hogy az ismerősöd honnan került Kiskunhalasra, de ott nem volt gyakorlatilag semmi '56-ban. A helyi helyőrségi parancsnok a rendőrséggel és az oroszokkal együttműködve rövid úton hazazavarta az ott mozgolódó csoportokat, és fenntartotta a rendet.
Annyira, hogy pont a mobilizált kiskunhalasi lövészezred verte szét a Dunaharaszti-Soroksár körzetében a forradalmárokat, és zavarta szét a FÉG-nél gyülekezőket. Később Csepelen járőröztek.
A parancsnok visszaemlékezésében azt írta, hogy a soroksári kápolna(ami az 51.-es út melletti dombon volt) tornyában kiépített géppuskafészket légvédelmi ágyúval lőtték ki, és körülbelül 150-170 fegyvert koboztak el.

Becő 2014.10.23. 23:38:43

@teddybear01: Pongrátz Gergely a Corvin közi felkelők parancsnoka és a testvérével Ödönnel együtt aki szintén részt vett a harcokban hoztak létre egy 56-os múzeumot. Ami, hogy pontosítsak Kiskunmajsán van, ezt valóban elírtam. Azért a Pongrátz név szerintem elég ismerős annak aki a témában egy kicsit is járatos.

teddybear01 2014.10.24. 11:53:57

@Becő: Éppen ezért nem értettem, hogy mi keresnivalója volt Kiskunhalason. Ha '56-ban odamegy, valószínűleg egyszerűen lecsukják, és a rendőrségi fogdában üli végig a forradalmat.

vén betyár 2014.11.04. 09:48:40

Köszönet és elismerés a szerzőnek, aki , mint mindig, nagyon érdekes, részletes, olvasmányos írással örvendeztetett meg.

vén betyár 2014.11.04. 09:53:38

@Trónkövetelő: A Terror Háza Múzeumban is ki van állítva egy kézigránáthoz kötözött benzinesüveg.A gyakorlatban nagyon nehézkes lehetett a használata, még két összehangoltan tevékenykedő esetén is.Az egyik meggyújta, a másik kibiztosít és LENDÍT, dob vagy meghúzza a kgr fejét és céloz, dob.HM, hm, hm." Dobás előtt a biztosíték textilszalagját a biztosító fémzárat elszakítva tekerjük le a nyélről, majd húzzuk ki a biztosítószeget. Dobjuk el a kézigránátot. A működéshez elengedhetetlenül szükséges a lendítéskor fellépő tehetetlenségi erő, amelynek hatására a fejrész a rugók ellenében eltávolodik a nyéltől, majd visszacsapódik. A működtető szerkezet ütőszegének ekkor vágódik neki a csappantyú. Nem kellően meglendített kézigránát nem fog felrobbanni.
" militiahungarorum.roncskutatas.hu/1920_f_k_ga_k_2.html

magyar bucó 2014.11.04. 13:27:43

@vén betyár: Ebben az esetben nem kell meggyújtani, majd a robbanás begyújtja.

vén betyár 2014.11.04. 15:12:08

@magyar bucó: Köszi!Működhet./Ha nem veti annyira szanaszét a robbanás a benzincseppeket, hogy végül már nincs mit begyújtani./

vén betyár 2014.11.04. 16:03:53

@tudi: Meggondolatlanság, elszántság, vakmerőség..., halált megvető bátorság...

magyar bucó 2014.11.04. 16:06:25

@vén betyár: Működik. Utász voltam, a hadgyakorlaton mi imitáltuk az ellenséget, meg a háborús körülményeket. Bazi nagy teherautógumiba gázolajat öntöttünk, meg tettünk bele trotilt. Távolról indítottuk, elektromosan. A robbanás feldobta jó magasra, majd leesett a földre az égő gumi...

vén betyár 2014.11.04. 16:33:32

@magyar bucó: Köszönöm!Gondolom nem így csinálták volna, ha nem működik.Ügyesség, elszántság, pontosság, időzítés...

teddybear01 2014.11.05. 08:41:01

@magyar bucó: Én is voltam hadgyakorlatin, de mi másként imitáltuk az atombombát.
Egy nejlonzsákba betöltöttünk vagy 20 liter benzint és két tégla ekrazitot tettünk alá. Hosszú gyújtózsinórral robbantottuk fel, és egy 50-60 méter magas gombafelhőt produkált, igen hangos robbanással.

teddybear01 2014.11.05. 08:48:59

@vén betyár: A benzines-palack+kézigránát kombó nem éppen a legbiztonságosabb és használhatóbb gyújtóbomba. Nehéz is, mert az akkoriban használt nyeles gránát olyan fél kiló, a palack meg még több. Ekkora súly nem könnyű messzire hajítani, ha meg közel vagy a célponthoz, valamelyik idegesebb orosz még lelő, vagy agyonver egy gyalásóval.

Szóval kellett hozzá egy nagy adag őröltség is hogy használd.

Titus Pullo Urbino 2014.11.05. 12:51:11

@teddybear01: a 20 liter benzin jó messzire elfröcskölt horizontális irányban is, gondolom legalább száz méterről gyújtottatok.

magyar bucó 2014.11.05. 12:56:59

@Titus Pullo Urbino: Írta, hogy gyújtózsinórt használtak...

teddybear01 2014.11.07. 21:05:19

@Titus Pullo Urbino: Annyira nem, mert előbb ástunk neki egy jó mély gödröt, hogy a töltet főleg fölfele dobja az egészet. Ettől függetlenül jó messzire pucoltunk a robbantástól, senki sem volt olyan hülye hogy arról akarjon rágyújtani...
Pláne hogy nemsokkal előbb ütötte ki az egyik kolléga fogát a felrobbanó kézigránát nyelének egy darabja, miközben vagy száz méterrel arrébb várakoztunk a dobásra...

Egyszóval a töltet először felfelé dobta az egészet, majd szépen berobbant a benzin is mikor elkeveredett a levegővel. Látványos effekt volt, és jó hangos.

@magyar bucó: Lassú gyújtózsinórt használtunk, kb. két perces időzítéssel, mert az elektromos robbantót elbaszták a tisztek az előző héten. Komolyan mondom annyi érzékük sem volt semmihez mint egy szőke nőnek.

A gyújtás után meg rohantunk az égaljának, mint aki be van szarva! Mellesleg közel jártunk hozzá...

magyar bucó 2014.11.08. 07:56:59

@teddybear01: Nálunk benzinhez jutni esélytelen lett volna, azzal ment a hivatásos állomány autója. De a gázolaj is szépen ég és az is begyulladt a robbanástól.

László Medve 2015.10.23. 14:04:47

@vén betyár: Igazad van, előfelvételis katonakoromban (80-s évek eleje), ha nem hallottunk csattanást és értelemszerűen robbanás sem volt, akkor kiküldtek minket megkeresni a kézigránátot, mert nem robbanhatott fel(általában)már, kivéve azon esetet legalábbis, mely miatt sebhely van a kezemen.

fordulo_bogyo 2015.10.23. 16:30:52

Erdekes, elveztes olvasmany.
Egy aprosag:
"kálium-klorát (gy.k.: a kálium sósavval alkotott sója, haladóknak: KCIO3.)"
Ezt javitsd ki, ha szabad kernem: a kálium sósavval alkotott sója KCl (kalium klorid, nem klorat)
A kalium kloratot hidroxid es klorgaz reakciojaval allitjak elo:
3 Cl2 + 6 KOH → 5 KCl + KClO3 + 3 H2O

fordulo_bogyo 2015.10.23. 16:38:55

@fordulo_bogyo: Javaslom torold a zarojeles utalast a sosavra (az teves), csak enyyit hagyj ott:
"kálium-klorát (KCIO3.)" - igy korrekt.

Crip Lee 2015.10.23. 20:13:04

Besz@rok! Indexen friss cikként hozzák. Én meg keresem a lemil föoldalon....

vén betyár 2015.10.24. 05:47:03

@László Medve: Hogy történhetett és milyen sérülést okozott?Lehet, hogy éppen a kezedben volt, amikor "elcsattant", "elműködött" a gyújtó és még sikerült eldobni? @Crip Lee: Hehe...Végül is aktuális... :)

László Medve 2015.10.24. 09:31:13

@vén betyár: Egy pocsolyába esett a kézigránát és amikor többen is keresgéltük, egyszer csak robbant. Csattanást nem hallottam, a franc se tudja miért robbant. Szerintem valami kődarab sebezhette meg a kezemet, kb. 1 cm hosszban, de nem mélyen. Csak felvágásra jó a heg, mármint, hogy anno dobhattam párszor gránátot.

vén betyár 2015.10.24. 12:49:08

@László Medve: Köszi!Nagy szerencsétek volt!
süti beállítások módosítása