Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (45) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (78) alagút (7) állat (8) amerikai (91) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (11) ausztrál (5) ázsia (16) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (8) ejtőernyős (30) életrajz (37) elmélet (11) erdély (5) erőd (7) évforduló (54) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (45) hadkiegészítés (5) hadsereg (14) hadtörténelem (146) hadtörténet (18) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (16) hidegháború (43) híres bűnözők (8) honvédség (9) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (44) ii világháború (104) izrael (26) japán (21) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (6) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (79) légierő (47) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (130) makett (7) mesterlövész (6) monarchia (13) múzeum (12) német (67) nők (12) ókor (13) olasz (13) orosz (27) ostrom (6) osztrák (29) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) porosz (5) portugál (6) programajánló (9) reform (5) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (47) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (13) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (7) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (60) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (15) tengerészgyalogos (11) terror (25) titkosszolgálat (60) török (15) tűzfegyver (7) ünnep (5) usa (49) utánközlés (28) vadászgép (10) várostrom (6) vendégposzt (79) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (51) wysocki légió (11) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Hadtörténet, honvéd, tüzér, tölts!

2017.03.14. 18:00 Titus Pullo Urbino

kiss_karoly_katonatiszt.jpgMilyen furcsa ez a cím, megbolondultak a szerkesztők? Jogos a kérdés, de egyértelmű "nem" a válasz, a szavak közötti logikai kapcsolatot egy ember jelenti, Kiss Károly, a hadtudós, a katona, az író, a novellairodalom úttörője, a költő, a Nemzeti Őrsereg ideológusa és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 

"Ő egy új irodalmat kezdett köztünk - a hadit - megalakítani." Ezzel a mondattal búcsúztatta barátja, Toldy Ferenc a hadfit, a költőt, az akadémikust. Túlzott? Nem, Kiss Károly ténylegesen a megalakítója volt a hadi nyelvezetnek. Ő volt az, aki Kazinczy mellett küzdve a nyelvújítás korának egyik legnagyobb nyelvészévé vált. Ő volt az, aki 1828-ban megalkotta a

honvédelem

kifejezést, majd publikációjával elterjesztette az országban, illetve a magyar területeken. Az ő kitalációja a honvéd(ő) szavunk is, amelyet 1832-ben sikerrel javasolt megjelentetni az akadémiai nagyszótárban. Pályafutása a garancia arra, hogy értette a hadi nyelvet, kellő gyakorlatot szerzett a háborúskodásban. Egész életpályája szimbolikus, 1793-ban született, a jakobinus diktatúra kialakulásának évében,  halálozási évében, 1866-ban pedig kitört a számunkra oly gyászos osztrák-porosz háború. Berukkolása is nevezetes évi, 1809. szeptember elsején így írta naplójában: 1809-ben "lettem katona, a 37. magyar gyalogezredben kadét. Papp József főhadnagy hadfogadó tiszt Szegeden volt a beiktatóm”.

Szolgálati lapján feltüntették: "1809. szeptember 1. a báró Máriássy 37. gyalogezredbe 26 forint 53 krajcár felszerelési pénz letétele ellenében besorozták.” Három nyugodt év után, 1812-ben ezredét beosztották a lengyel határt fedező tartalékhadtestbe, miközben a Cári Oroszország ellen folyt a háború 

(Aulich Lajos

a hadjáratban vett részt, a bevonulásban és a hátrálásban is). 1813-ban Kiss Károly kadét tizedes harcolt a img_20170313_140513.jpgdrezdai és lipcsei csatákban, a köseni, eckertsbergi és hocheimi ütközetekben, így ír ennek az évnek augusztusáról: "27-én este alkonyatkor Drezden alá állt az ütközet... 28-án Drezdennél a nagy ütközetben egész nap. Életemben legelőbb... 29-én Drezden alól elriasztott minket Napóleon. Csehországban nagy sanyarúság közt visszahátrálunk”. A csaták után előléptették zászlóssá, majd 1814-ben jelentős részt vállalt a 37. ezred új, 4. zászlóaljának megszervezésében és Itáliába való költöztetésében. Az 1815. évi hadjáratot is végigharcolta, gyalogos zászlósként a Les Rousses-i ütközetben, Auxonne körülzárásában, ennek jutalmául ebben az évben, október 7-én  előléptették

alhadnagyi

rendfokozatba Dijon mellett. 

Katonáskodása laktanyai szolgálatra cserélődik a húszas években, de furcsa nosztalgiával így emlékszik az elmúlt évekre: "mint katona bejártam az ausztriai császári királyi birodalom országainak nagyobb részét. Mars közben, csatázva, vagy béketanyákon Szász, Bajor s többi német szövetségi tartományokat, Helvécziát, Francia és Olaszországokat”. A lengyel (lembergi) szolgálata alatt (még a nyelvújítást megelőzően) javaslattal élt feljebbvalóihoz,

magyar nyelvű oktatást

javasolt. Így írták le nyelvújító tevékenységét: "A múlt század vége felé fölmerült bell-lancasteri oktatásmód ekkor nagy hírben állván, a két fiatal katona folyamodott, hogy a lembergi kaszárnyákban tanyázó magyar közlegénység képzésére, az írás és olvasás tanítására a nevezett oktatási rendszert életbe léptethessék." A kérelmet támogatták, Kiss Károly és Szontagh Gusztáv itt a kaszárnyában állította fel az első bell-lancasteri iskolát, melyben a magyar puszták elhanyagolt fiai, eleinte kényszerítve, később örömest tanultak, (magyarul! kieg: TPU) olvasni, írni és számolni, s az ő soraikból nyerte később az ezred legjobb altisztjeit. - Midőn azután a két jó barát az ezred Budán szállásló gránátos osztályához javasoltatott, az említett iskola is megszűnt.”

Gránátoséknál,

1824-ben, Budán új időszak kezdődött, a medvebőr kucsma (jobbra) és az irodalmi közeg jelentős hatással van a fiatal alhadnagyra. Fáy András, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc került közelségbe és barátságba a szablyát és pennát is forgató katonával. De az irodalom mellett megindul a hadi írás is, 1825-ben a Tudományos Gyűjteményben négy folytatásban megalkotta - Édes Honunknak ajánlva - az önálló magyar hadügy létrehozását célzó "A 37-dik Magyar Gyalog Ezred Történetei” című folytatásos írását. 1828-ban a "Napóleonnak a háborút illető alaprendszabásai” című művet fordította, ekkor már megmutatkozott a magyarosítási kedv. Alapelve: "Azon Nemzettől várhatunk csak nagy katonai tetteket, mellynek polgárjai – is hajlandók a fegyverhez, a melly Nemzetben meghűlt a hadász-tűz, abból válhat jó, tökéletes katona pedig sohasem. A honn-védelme a polgári kötelességekkel légyen egybe kapcsolva." Felettesei

gyűlölik,

az előléptetése késik, nyilván a regnáló hatalom nem nézte jó szemmel, hogy az ellenzékkel bratyizik, olyan eseményeken vesz részt, mint Kazinczy és Kisfaludy híres kézfogásán (festmény lejjebb). Mit tettek vele? Elhelyezték Szegedre és Nagyváradra, majd a vidéki levegő elveszi a kedvét a firkálgatástól (gondolták). Nem teljesen valósult meg a terv, ugyanis a hadfi új erőre kapott. A Magyar Tudós Társaság I. nagygyűlése 1831. február 17-én 20 új levelező tagot választott meg, elsőnek Kiss Károlyt, a középkorú főhadnagyot. A magyar nyelv oktatását valló tiszt a laktanyában sem hagyott fel szokásával: "Báró Máriássy 37-ik, és Portugalliai Rerogem herczeg 39-ik magyar gyalog ezredek nevelőintézetében a magyar nyelv tanítása egészen szorgalommal tanítatott. Az első igazgatóját én május elsején általvevén kötelességemmé tettem, figyelmet nyelvünk gyarapítására fordítani, ennek következtében Zuakkay Ferenc őrmester az intézet ügyes első tanítója által, önnön felügyelésem alatt, hetenként két nap, kedden és csütörtökön másfél óráig tanítatik a magyar nyelv Verseghy 1817-ben kiadott grammatikája szerint." A császárhű felettesei nem nézték ezt a törekvést jó szemmel, Hamlet példájából okulva elhelyeztetik jó messzire, persze nem Angliába, hanem Lembergbe, egy német nyelvű ezredhez, de hogy kissé kedvezzenek is a tisztnek, előléptetik századossá. Persze a távoli vidék aggasztotta a hadfit, még

leszerelési kérelmet

is beadott, hogy hazakerülhessen, ez 1837. tavaszán sikerül is neki. Még ebben az évben kialakul az ismeretség és a barátság Vörösmarty Mihály és Kiss Károly leszerelt százados között, kisvártatva Széchenyi István és Adam Clark is bekerül a barátok közé. Közelgett az Akadémiai elismerés.

Orlai Petrics Soma festménye Kazinczy Ferenc és Kisfaludy Károly találkozása Szemere Pál lakásán

(Kiss a jobb szélen, könyvvel.) A hadfi életét kutató Ács Tibor így ír: "Az MTA XI. nagygyűlésén két jelöltet állítottak. Stöck Ferenc nyugállományú cs. kir. ezredest, aki tudományos múlttal nem rendelkezett és Kiss Károlyt. A nagygyűlés 1840. szeptember 5-i, kilencedik ülésén a 39 szavazatból Kiss Károlyt 31-el megválasztották hadtudományi rendes tagjának, a választást az alapítványt létesítő Festetics László 1840. november 16-án jóváhagyta. Kiss Károlynak nagy elégtételt jelentett, hogy tudományos munkáját mint rendes tag folytathatta." A választás után "Mi okozta a franczia köztársaság harcznyereségeit? Mi adott olly hatalmas befolyású sikert?" címmel tartotta meg székfoglalóját, elismerést kiváltva. És nincs megállás,  

img_20170313_140448_1.jpg1843-ban számos munkája jelent meg, a legjelentősebb, a Hadi Műszótár (kiadja: Heckenast), de ezen túl munkát vállalt a Magyar Iparegyesületben, a Kisfaludy Társaságban, a Magyar Természettudományi Társulatban, a Kisded Korházi Egyesületben, a Mátyás király szobrászi választmányban. Egy évvel a forradalom előtt megírta és közreadta a "Hadi ügyünk a nemzet átalakulása korszakában nagy figyelmet érdemel” című akadémiai írását. A forradalom napjai fellelkesítették a szerzőt, az új kormánynak így vallott: 

"mint katonát többi közt leginkább érdekel a honvédelem, és az ezzel egybe kapcsolt nemzeti őrhad; mindkettőről sokat gondolkodtam, itt s ott írtam is; távol legyen tőlem, tanácsadásommal teremtő elmédnek némi irányt adadni de meg-engedj, ha azt írom, s kérlek: az állandó katonaságot el ne töröljétek, helyeztessétek azt mint már sok helyen van az alkotmány közé, vagy alá - ha úgy akarjátok, mert baricad mögött harcolhat ugyan a nép, a belbátorság fenntartására jó ugyan a nemzeti őrhad, de a külső ellenség ellen jól rendezett állandó katona kell, de ezt egy pillanatban felfújni nem lehet, ennek már kiképezve békében is készen állnia kell; amely nemzet hadi ügyét elszorgalmatlanítja, mindig drágán fizeti meg az árát, mi Európában vagyunk nem Amerikában... Még egyet. A polgári őrhadi institutionak centralizálva kell lenni, ahány város annyi féle leend az őrhad, ha egy városban mint p.o. Pesten hatféle polgár őrhad is van, úgy elviszi a manó az egységet, ha valamiben szükség az egység, leginkább ezen institutioban szükség, az ország minden őrhadai egy formába öntessenek, egy parancsnok alatt álljanak." Ez lett a

Honvédsereg

és a Nemzetőrség ideológiai alapja, de hogy írva is legyen a szabályzat, bámulatos gyors idő alatt megalkotta "A Magyar Nemzeti Őrseregek kötelező szabályai" című, öt füzetből álló regulát, amely a Honvédsereg és a Nemzetőrség img_20170313_140433.jpgalapszabálya lesz. A szervezőmunkája is megmutatkozott, korát meghazudtolóan vállal feladatokat, ülésezik, ír, ideológiai példákat hoz, katonapolitikai döntéseket javasol. "Hogy honvéd zászlóaljaknál, nem különben az állandó nemzetőrségnél is a szolgálat minnél pontosabban kezeltessék, s kivált az alakulásban álló új honvéd zászlóaljak minél előbb harczolható állapotba hozathassanak, célravezetőnek véli a nemzetőrseregi tanács az országot 7 hadmegyére felosztani, s mindegyik hadmegyébe egy-egy hadfelügyelőt rendelni." A szeptemberi horvát betörés után "Kiss Károly nemzetőrségi alezredes, s az országos haditanácsnál politikai osztályfőnök, alezredesi rangjában, s jelen alkalmazásában meghagyatva, a honvédsereghez áttétetik." Ott lett nagyobb szükség tudására, gyakorlati tapasztalataira, frontélményeire. A gyászos telet vidám tavasz követte, az ősz pedig újra gyászba borult. A hadbíróság Kiss ezredest eljárás alá vonta, de ő így védekezett: "fegyverrel a kézben nem harcoltam az osztrák csapatok ellen és a végzetes határozatban nem volt semmi részem". Mi lett a jutalom? "Kiss Károly nyugállományú százados vádlott úr csekély befolyású, de veszélyes tevékenységéért az osztrák hadseregben viselt tiszti rangjának, nyugdíjának és vagyonának elvesztése mellett 10 évi várfogsággal büntetendő..." 

De hogy visszatérjünk a cikk eredeti céljához, lássuk (a teljesség igénye nélkül) a megalkotott szavakat, kifejezéséket, parancsszavakat: honvédség, honvéd, honvédő, honvédsereg, őrsereg, nemzeti őrsereg (12 pont egyike), nemzetőr, nemzetőrség, határőrzés, fegyvernyugvás, békekötés, tábornok, ezredes, főhadnagy, hadnagy, alhadnagy, zászlós, kadét, katona, fővezér, hadivezér, főtiszt, altiszt, legénység, gyalog, vadász, gránátos, tisztiszolga, bajtárs, hadév, sorsvető ütközet, megújított ütközet, csatahely, csatapiac, ütközethely, napiparancs, elővéd, derékhad, első rend, homlokrend, összetartott rend, széjjel terült rend, hátvéd, tartalék, felvált, hátravon, elrejtőz, lerohan, hátranyom, tűzifegyver, ágyúsor, patrontáska, tűz, ágyúzás, lövet, tölt, töltés, lövés,

irányzott tüzelés,

roham, hadiliteratura, szúrófegyver, csapat, csatazavar, szakasz, taktikai mozdulat, villogó fegyver, automata, fegyverrend, gyalogmassza, kézigránát, négyszög, seregtest, takarodó, támadó, indulót fuvatni, őrálló, őrhajó, hadapród, hadbiztos, őrhely, őrjárat, őrtanya, őrszoba, őrtorony, őrutasítás, végőr, tűzőr, tűzhelyőr, hadoszlop, hadállás, menet, lőtér, lőfegyver, csapongőr, keringőr, lappangőr, körlet, zárlat, tüzér, hadigőzös, csatár, hidász, aknász, utász, kardbojt, sorba gyűlni, karszellem, riadal, röppentyű, vágta, vezérőrnagy, viadal.

Parancsszó, vezérszó:

Állás! Pihenj! Vigyázz! Üdvözlés! Fejvetés! Balra nézz! Jobbra nézz! Féljobb! Arc! Félbal! Jobbra át! Balra át! Lassú járat! Gyors járat! Sebes járat! Arcjárat! Járj! Állj! Jobbra vonulj! Egyenest! Balra vonulj! Hátralépés! Hátra járj! (max 8 lépés, kieg: TPU) Fegyvert karba! Igazodj! Lábhoz! Vállhoz! Vállra! Súlyba! 

szotar.jpgFőbb művei: Hadi műszótár. Pest, 1843.; A várnai ütközet stratégiai szempontból. Magyar Akadémiai Értesítő, 1854.; Olvasmányok a hadtörténelemből. Pest, 1855.; A hadi történészet. Új Magyar Múzeum, 1856.; Hunyadi János utolsó hadjárata Bolgár- és Szerbországban 1454-ben. Pest, 1857.; Magyar alvitézek hőstettei az újabb időszakban. Vál., szerk. Juhász István. Bp. 1984.

Nekrológok, visszaemlékezések, életrajzok: Mátray Ernő: Kiss Károly. Fővárosi Lapok, 1866.; Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Kiss Károly felett. In: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. VI. Pest, 1872.; Tihanyi Károly: Kiss Károly irodalmi munkássága. Bp., 1938.; Ács Tibor: Tudós és katona. Kiss Károly élete és hadtudományi munkássága. Bp., 1982.; Ács Tibor: Kiss Károly. Bp., 1986., 1995.; Ács Tibor: A hadikultúra históriájához. Hadtudomány, 2005.

Forrás: http://scharekf.hu/dotroll/neveles/KISSK.htm

27 komment

Címkék: magyar haditechnika évforduló életrajz honvédség arad osztrák hadtörténelem 1848 49 gránátos hadiszótár

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr8812334397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Titus Pullo Urbino 2017.03.14. 18:23:20

A 48-as parancsszavak között nem szerepel a hátra arc! Ki tudja, miért?

Pilotax 2017.03.15. 12:22:04

Jó tudni, hogy nekünk is voltak okos katonáink. Eddig még nem hallottam róla. Köszönöm a cikket több lettem.

Timea Borbála T. Vágó 2017.03.15. 16:56:34

@Titus Pullo Urbino: Mert akkoriban a "Jobbra át!" és a "Balra át!" vezényszavak jelentették a "Hátra arc!"-ot.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2017.03.16. 07:01:51

Köszönöm, ez tényleg hiánypótló volt!

Minorkavidor 2017.03.16. 08:53:24

A poszt érdekes, ám lenne egy ?-em:

" halálozási évében, 1866-ban pedig kitört a számunkra oly gyászos osztrák-porosz háború."

Ezt, hogy érted? Kifejtenéd? Nem a osztrák-porosz háború adta meg a végső lökést az Udvarnak a kiegyezés elfogadásához?

Minorkavidor 2017.03.16. 09:04:02

Újabb ? az általa alkotott új szavak némelyikéhez:

"ezredes, főhadnagy, hadnagy, alhadnagy,"

Az ezredest értem, mert óbester vagy ezereskapitány (Rákóczi szabadságharcban) volt előtte, de a másik 3 rangfokozat előző megnevezése mi volt?

Flankerr 2017.03.16. 09:33:04

@Minorkavidor: ez engem is érdekelne.

A szokásos kiváló cikk, köszönöm!

Titus Pullo Urbino 2017.03.16. 12:17:36

@Minorkavidor: német nyelvű rendfokozatokat ismertek, a hadnagy helyett leutnant volt, oberleutnant volt a főhadnagy. Az alhadnagy most nem jut eszembe.

"halálozási évében, 1866-ban pedig kitört a számunkra oly gyászos osztrák-porosz háború."

Ezt, hogy érted? Kifejtenéd? Nem a osztrák-porosz háború adta meg a végső lökést az Udvarnak a kiegyezés elfogadásához?"

1. 40-45 ezer katona halt meg, sebesület meg, vagy esett fogságba a hadjáratban, zöme a königgraetzi ütközetben, utána kolerában is sokan. Senki sem tudja, hogy vajon mennyi volt az áldozatok száma és ebből mennyi volt magyar? Biztosan többezer magyar halott volt. Ez gyászos, nem?

2. Pillanatnyilag előnyösnek tűnt a kiegyezés, de sajnos, hosszútávon egy életképtelen szövetséggé vált, persze ezt a századfordulón még nem lehetett érzékelni.

3. Klapka szerencsétlen betörése Trencsénnél is ennek a háborúnak a következménye, szerencsére itt nem volt halálos áldozat.

Szerintem.

Minorkavidor 2017.03.16. 14:42:50

@Titus Pullo Urbino:

Ezek szerint a hadnagy-főhadnagy ismeretlen fogalom volt a középkorban? Eddig úgy véltem, hogy a korai századokban (9-10) a hadnagy a had nagyja, modernre lefordítva tábornoki szintű rang. Ugyanezt gondoltam a főhadnagyról.

A veszteségre visszatérve, a pár ezer fős magyarajkú veszteség sok-e? Attól függ mihez viszonyítjuk és mit kapunk érte cserébe.
A 0-hoz képest sok. Az I. és II. VHB-hoz képest kevés, ráadásul e 2 háborúban nem kaptunk érte semmit, épp ellenkezőleg! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és polgárháború 40.000 magyarországi halottjához képest kevés, de e 2 háború kellett a polgári átalakuláshoz. A napóleoni háborúkhoz képest megint kevés, de az ott megismert eszmék kellettek a reformkor elindításához.

Minorkavidor 2017.03.16. 15:12:32

@Titus Pullo Urbino:

A Kiegyezéshez

Deák eredeti szándéka szerint ez egy rugalmas, az az új kihívásokhoz alkalmazkodó rendszer lett volna, de a magyar politikai elit állagvédő magatartása miatt még a legminimálisabb korrekciókra is képtelen volt. 2 példa erre:
1: Fejtő Ferenc azt írja Rekviem egy hajdanvolt birodalomért c. művében, hogy a Monarchia akkor indult meg a bukáshoz vezető úton, mikor 1871-ben Andrássy sikeresen megakadályozta, hogy Szent Vencel koronáját,- melyet erre az alkalomra előkészítettek- Ferenc József fejére tegyék ezzel osztrák-magyar-cseh trializmussá fejlesszék a dualizmust. Ezzel a lépéssel sikerült tartózkodóvá és közönyössé tenni a cseheket.
2: A Monarchia átalakítását (később megmentését) célzó tervek közül egy sem származott a magyar politikai elit valamelyik tagjától. Jászi 1918 nyarán elkészült Magyarország föderális átalakítását célzó terve egyrészt későn jött, másrészt ő akkor ellenzéki politikus volt. A magyar vezetőréteg tagjai közül csak Kristóffy (aki belügyminiszter is volt) vett részt a Monarchia átalakítását célzó tervek kimunkálásában (Ferenc Ferdinánd Belvedere-köréhez tartozott), de nem játszott vezetőszerepet.
Mikor 1918 október végén IV. Károly által kibocsátott manifesztum föderalizálta a Monarchiát ( mellyel menteni próbálta a menthetőt), Tisza a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy ez csak a Lajtántúli területekre vonatkozik, Magyarországra nem. Persze ennek ekkor már nem volt jelentősége.

Tzp 2017.03.16. 15:52:06

Már azt hittem, hogy azért nem volt Hátra arc! parancs, mert spártai mentalitás uralkodott: Nincs visszavonulás, nincs megadás! :)

NAR 2017.03.16. 15:56:33

Érdekes, hogy az "institutio" szót nem magyarította...

Tzp 2017.03.16. 16:00:39

@Titus Pullo Urbino:

"2. Pillanatnyilag előnyösnek tűnt a kiegyezés, de sajnos, hosszútávon egy életképtelen szövetséggé vált, persze ezt a századfordulón még nem lehetett érzékelni."

Kossuth mondta, hogy nem kéne kiegyezni.

Titus Pullo Urbino 2017.03.16. 16:25:24

@Minorkavidor: "Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és polgárháború 40.000 magyarországi halottjához képest"

Hogyan jött ki ez a szám? Erdéllyel együtt, vagy külön? Csak katonák, vagy civilek is? Csak Erdélyben, csak a civil áldozatok száma 14.000-18.000.

Fredddy 2017.03.16. 17:15:09

@Titus Pullo Urbino: Königgraetz és a porosz háború a magyaroknak gyászos volt az elesett magyar katonák nagy száma miatt, de a kiegyezés szerintem összességében pozitív esemény volt, és nem jöhetett volna létre az 1848-as szabadságharcosok áldozata nélkül. Nem véletlen nem lett hármas szövetség: csak azzal tárgyaltak, aki megmutatta, hogy nem csak tárgyalni tud.
Egy birodalom sem él örökké, természetes, hogy a Monarchia sem élt. De Monarchia nélkül mi lett volna? Gazdaságilag még ennyi se, politikailag pedig ugyanaz, mint ami végül lett: az első világháborúban függetlenként is kénytelenek lettünk volna a németek mellé állni, ugyanabból az okból, amiért a második világháborúban melléjük álltunk: félelemből a területeinkre ácsingózó szlávoktól és románoktól, illetve a térségben befolyásra törekvő oroszoktól. És ugyanúgy elvesztettük volna a háborút. A történelmi Magyarország felbomlása nem a kiegyezésben, hanem a nemzetiségi viszonyok XVIII. századi megváltozásában gyökerezik, ennek köszönhetően kellett a szomszédainktól félni és velük szemben a németek barátságát keresni.

@Minorkavidor: Én azt is kétlem, hogy a csehek bevevése érdemben befolyásolta volna az eseményeket. Bár az első világháborús szereplésük nem volt túl dicsőséges, de nem hiszem, hogy a nekik tett gesztusok húztak volna ki a szarból: harcolni a saját országukért se nagyon szeretnek, és ahogy Magyarországon megvolt, úgy ott is biztos meglett volna az a politikai erő, amelyik az akármilyen kiegyezéssel szemben a nemzeti függetlenség pártján foglal állást, és a háborús nehézségek a nemzet Monarchiában betöltött szerepétől függetlenül kritikus tényezővé emelik.

Hogy ON is legyen: érdekes, hogy a legtöbb, ma is releváns szót használjuk Kiss Károly újításai közül, csak a ,,gyalog" lett ,,lövész" 1945 után. Gondolom, oroszból fordították. Meg gyalogoljon a kutya, az ellenség a lövöldözéstől fog meghalni :)

9mmPara 2017.03.16. 22:38:42

@Tzp: Kossuthnak voltak egyéb zseniális megnyilvánulásai is. Pl. kiváló ötletnek tartotta a Függetlenségi Nyilatkozatot és a trónfosztást is, amivel sikerült aranytálcán nyújtani az ürügyet az oroszoknak a beavatkozáshoz és ezzel a második fronttal a szabadságharc katonai elbuktatásához.

9mmPara 2017.03.16. 22:52:32

@Fredddy: Nem úgy történt, hogy kapásból "gépesített lövész" lett a gyalogból? Gyanítom, hogy a gépkocsizó/gépesített gyalogos kifejezés még katonai ízlés szerint is oximoron lett volna:)

Fredddy 2017.03.16. 23:30:26

@9mmPara: nem, a Rákosi-korszakban még csak simán lövészek voltak. Akkor még lovasság is volt :) A gépesítés 1956 után jött be.
Egyébként, ha tippelnem kellene, a puska feltalálása óta az orosz puskás gyalogosokat jelölő ,,sztrelec" (~lövő) szó tükörfordítása.

Tzp 2017.03.17. 03:45:29

@Fredddy:

A lövész kifejezés már '45 után kialakult? Azt hittem az a rendszerváltás utáni időszak terméke.

Tzp 2017.03.17. 03:47:25

@9mmPara:

"a Függetlenségi Nyilatkozatot és a trónfosztást is"

Ezek nélkül lett volna értelme forradalmazni?

Fredddy 2017.03.17. 07:51:51

@Tzp: nem, annál biztos régebbi. A rendszerváltás, illetve a NATO-csatlakozás után a Néphadsereg/Honvédség új arculatának megteremtéséhez próbálták összeintegrálni a '45 előtti és utáni, illetve a nyugati katonai hagyományokat, hát, ez a szó éppen megmaradt a kommerektől, a Kalasnyikov viszont például gépkarabély lett.

Az 1848-as forradalom meg eleinte nem szólt se a trónfosztásról, se a teljes függetlenségről, ha megnézed, a 12 pontban sincsenek benne ezek. A társadalmi reformok folytatásáról szólt, illetve arról, hogy Magyarországot a saját törvényei alapján kormányozzák. Ez utóbbiért kb Szapoylai János halála óta küzd a magyar nemesség, és a Habsburgok többször is garantálták, csak úgy valahogy elfelejtődött mindig.
Aztán viszont elmérgesedett a békésen induló vita, és minden érintett egyre szélsőségesebben reagált: a Habsburgok hadsereget küldtek ellenünk, ami a magyar vezetés hozzájuk való hűségét értelemszerűen megingatta egy csöppet.

Túlélő ... 2017.03.17. 09:38:17

Érdekes poszt. A rendfokozatokhoz annyit: jó volna egyszer egy cikk ami "rendbe tenné" a dolgot és precizen leírná mikor milyen rendfokoztok voltak történelmünk seregeiben!

Tehéntőgy 2017.03.17. 12:44:04

@Fredddy: Igazából (bár a köztudatba beépült teljesen a Monarchia=gazdasági fellendülés azonosítás) az egy nagyon érdekes kérdés, hogy a 19. század második felének magyarországi gazdasági virágzása mennyire volt a kiegyezésnek és az általa teremtett politikai rendszernek köszönhető, és mennyiben volt a korszak általános kelet-és közép-európai gazdasági fejlődésének következménye. (A finneket szokták emlegetni, mint extrém példát- ők is ekkor futottak be hasonló pályát, sokkal rosszabb kiindulóhelyzetből.)
A gazdasági fejlődés tulképp a Bach-rendszerbeli folytatása volt, a kiegyezés maga még döccenőt is jelentett rövidtávon, mikor a kezdeti évek lendülete után 1873-ban kidurrant a Monarchia jelzáloghitel-lufija, és a bécsi és a pesti tőzsde összeomlott, elindítva egy kisebb gazdasági világválságot. Az ország a hetvenes évek végéig az államcsőd szélén lavírozott, aztán jött a nagy fellendülés.
@9mmPara: A cári intervenciónak nem sok valódi köze volt a trónfosztáshoz. Egyrészt az első orosz beavatkozás már 1848/49. telén megtörtént Erdélyben, másrészt maga Windischgraetz is már az áprilisi nagy magyar győzelmek előtt (!), 1849. márciusában felvetette az udvarnak, hogy segítséget kéne kérni az oroszoktól, mert máshogy nem megy. Utólag a Kossuthtal szemben kritikusabb kortársaknak persze az időrend miatt könnyű volt úgy beállítani a történetet, mintha ok-okozati kapcsolat lett volna a trónfosztás és az orosz intervenció között, de ez csak látszólagos. Ürügynek persze jó volt, de ürügy meg mindig akad.
Akkor már ami valóban felróható ilyen szempontból Kossuthnak, az a lengyel légiók szervezése és az 1830-31-es lengyel felkelés volt tisztjeinek alkalmazása (aminek a szerepét az oroszok nagyobbnak és így rájuk nézve veszélyesebbnek hitték a valósnál, de ettől függetlenül is az ő szemszögükből nézve provokáció volt), de az adott helyzetben nyilván minden segítő kezet próbáltunk megragadni, hisz nem volt túl sok.

Titus Pullo Urbino 2017.03.17. 13:47:09

A poszthoz visszatérve:

Arcjárat! Járj!

www.youtube.com/watch?v=tR0nHhTeK88

érdemes végignézni, a kecskeméti kiképzésen Szkenderovics Zoltán százados alakiztatott bennünket, vezényel Bója Lajos őrmester, a kék tábori sapkában a kecskemétiek, a négyszögletes vörös csapkában a Wysocki Légió honvédei.

Minorkavidor 2017.03.17. 15:54:00

@Titus Pullo Urbino:

A 40.000 fős adat Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története c. könyv (szerkesztette: Hermann Róbert) 428. oldalán szerepel:
"A polgárháború és a hadjáratok magyar áldozatait egy kerekített becslés 24.000 főre teszi. A cs.kir. csapatok 10.173, az oroszok 856 főre becsülik elesett vagy a sebesüléseikbe belehalt katonáik számát. Az oroszok precíz veszteségkimutatása szerint 13.554 halottat veszítettek. Az elesetteken kívül több mint 11.000 fő volt a kolerában vagy más betegségekben elhaltak száma. A rossz higiénés viszonyokat jelzi, hogy a megbetegedettek 38 %-a belehalt betegségébe. Némileg arányosítva az osztrák csapatok összveszteségét legalább 30.000 főre becsülhetjük, s ezek alapján a magyar veszteség is legalább 40.000 főre tehető."

Akkor itt már pontosíthatok is: legalább 40.000 főre tehető. Az előző hsz-ból a legalább szó lemaradt.

9mmPara 2017.03.18. 08:42:51

@Titus Pullo Urbino: Ez már egész komoly tömeg, nagyon tetszik. A Gál Sándor-féle szabályzatból megy a kiképzés?

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu