Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

szeptember 2017
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (11) ajánló (80) alagút (7) állat (8) amerikai (93) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (10) ausztrál (5) ázsia (14) balkán (5) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (7) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (7) ejtőernyős (28) életrajz (39) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (81) haditengerészet (46) hadsereg (15) hadtörténelem (147) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (43) híres bűnözők (8) honvédség (11) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (5) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (6) kuba (8) különlegesek (72) légierő (48) légvédelem (6) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (140) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (65) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (27) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (5) rendőrség (5) rendvédelem (52) róma (13) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (6) skót (6) sorozat (14) svéd (6) számítógép (9) szavazás (7) szerb (10) szlovák (5) szolgálati közlemény (36) szovjet (57) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (22) titkosszolgálat (65) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (52) USA (5) utánközlés (23) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (55) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Amerikai milíciák és civil fegyvertartók, I. rész: ,,God and guns keep us strong"

2017.06.19. 01:55 Fredddy

                                                                  

,,Nehéz a mértékletesség a szabadság védelmében”

-Titus Livius

Lemiles cikkeimet általában magyar dolgokról szeretem írni, a most bemutatott téma azonban magyar szemmel17438494_135444170319281_5705128114384797696_n.jpg annyira idegen és egzotikus, hogy éppen ezért lehet érdekes a magyar olvasó számára. Bizonyára mindenki hallott az oregoni vadrezervátum-foglalás ügyéről, és ennek kapcsán fel is tette magának kérdést: a világ bármely pontján lecsapni képes amerikai hadigépezet hogyhogy nem parkolt rá egy tankkal a fennálló társadalmi rend ellen fegyveresen felkelő csoport tagjainak fejére öt másodperccel az események kezdete után? A rövid válasz: mert Amerikában sok mindent szabad.

A hosszú válaszért el kell olvasnotok ezt a cikksorozatot.

Az eredetileg tervezetténél többet írtam az amerikai fegyvertartás kérdéseiről, illetve hátteréről is, sajnos itt egyfajta dominóelv érvényesült: a milíciákat nem érthetjük meg a civil fegyvertartás ismerete nélkül, az pedig egy elég szerteágazó téma, és a magyar sajtóban ritka a jó cikk róla. Általában vagy nagyonpíszí bölcsészek csodálkoznak rá, hogy a barbár amerikaiak a XXI. században is fegyvert tartanak, amivel még akár embert is lehet ölni, vagy fegyverbolondok álmodoznak nyálcsorgatva arról, hogy milyen jó lenne, ha nálunk is minden sarkon az igazgatásrendészet közreműködése nélkül szabadna puskát venni. Az igazság egyrészt valahol a kettő között van, másrészt a történelmi-társadalmi háttér nélkül nem lehet megérteni, mert, ahogy írtam, annyira különbözik mindentől, amit Európában megszokhattunk. (Ez a cikk természetesen pusztán tájékoztató jellegű: a törvények bármikor változhatnak, a legkisebb részletekbe menő ismertetésükre pedig nem vállalkozhatom.)

 

1.) ,,We’re all livin’ in Amerika, Amerika ist wunderbar...”

 

Nincs rohadtabb dolog, mint amikor egy hadtörténeti-katonai témában előkerül a politika, az amerikai civil fegyvertartást azonban sajnos elég nehéz a politikai alapok nélkül megérteni, ezért egy kis politikai kitekintéssel kezdeném a cikket.

Mi, európai emberek egészen sajátosan viszonyulunk a az államhoz, amiben élünk: hozzászokhattunk, hogy az állam az élet minden területén jelen van, szabályokat hoz, adókat szed, kötelez minket erre-arra, cserébe viszont egészségügyet, oktatást, közlekedést, védelmet és –baj esetén- némi segítséget is biztosít számunkra. Ez a helyzet egy több évezredes történelmi fejlődés eredménye, melyben az egymást követő politikai rendszerek örökölték egymástól a feladatokat és az azok végrehajtásához szükséges, állampolgárokra rakható terheket.

Az Amerikai Egyesült Államok azonban nem ezt az utat járja: ők egy nálunk kifejezetten liberálisnak tartott követelést, az egyéni szabadságot, mégpedig az állam által minél kevésbé korlátozott egyéni szabadságot tűzték a zászlajukra. Természetesen ennek gyökereit is a történelemben kell keresni: amikor a fehér emberek megjelentek Amerikában, semmi más nem várta őket, csak a lehetőségek és a remények- magyarán a nagy büdös semmi, amiben viszont mindenki elfoglalhatta a helyét, és, kikaparhatott belőle magának mindent, amit csak bírt. Az őslakosok sajnálatos elhalálozása után a kontinensnyi ország hatalmas földjei csak a művelőkre vártak, és ásványkincsekben sem szűkölködtek, így aki ügyes volt, az könnyen megcsinálhatta a szerencséjét. Az Európában elképzelhetetlen méretű birtokokat ingyen adták, csak legyen, aki letelepedik rajtuk- hát jöttek is a bátor telepesek, törték a földet, építették a kis deszkaházakat, a kezük ügyében mindig ott volt a puska, imádkoztak az Istenhez, és ferde szemmel (olyan félig lehunyt, puskacélzós fajtával) nézek mindenkire, aki ezek után az összekapart javaikra fente a fogát.141565075.jpg

Bár sokan végezték közülük farkasok gyomrában és jeltelen gödrökbe elkaparva, munkájuk végül megérlelte gyümölcsét: miközben az indiánok sírjain egyre vastagabbra nőtt a fű, a tanyákból falvak és városok lettek, az ösvények helyén utak és sínek épültek, az érintetlen vadonban marhacsordák, majd kombájnok dübörögtek, a káoszból a kormány törvényei és az egyház tanításai rendet és erkölcsöt formáltak, végül az egészre kitűzték Uncle Sam csillagos-sávos lobogóját- felépült az ország. Felépült, és magán hordozza létrehozói világlátását: szakadjon neki a munkának mindenki maga, és tőlem aztán senki semmit el ne vegyen, hogy aztán valami lusta semmirekellőnek adja oda. Hazájuktól ezek az emberek nem vártak sokat, mindössze annyit, hogy továbbra is biztosítsa számukra a lehetőségeket, és hagyja őket békén, hogy az álmaikért megdolgozhassanak. Mivel mindenki ugyanonnan indult, és ugyanúgy dolgozott, az állam kezdetektől demokratikus alapokon működött, méretét pedig a lehető legkisebbre vették, hiszen a gyámkodására nem volt szükségük: Washingtonban székelő szövetségi kormányzatnak eredeti formájában a hadüzeneten, a mértékek és súlyok ellenőrzésén és a tagállamok közötti viták elsimításán kívül nem is nagyon volt joga semmihez, még adót sem szedhetett

A klasszikus amerikai jobboldaliság ezt a szemléletet, ezt az államfelépítést tekinti igazi amerikainak, beváltnak, és így továbbra is követendőnek. (Éppen az amerikai jobboldal legszélén okoz ez időnként ellentmondásos helyzetet: általában még a hitleres-horogkeresztes értelemben vett neonácik is csak Hitler faji elképzeléseit veszik át, miközben a totális államot szorgalmazó náci társadalomeszménynek pont az ellenkezőjét hirdetik.) Mind a mai napig- ugyanis, bár szívesen viccelődünk a rövid amerikai történelmen, ennek az éremnek egy másik oldala is van: az államalapítás óta Amerikában egyetlen igazi rendszerváltás sem volt, nem dúlták fel az országot forradalmak, nem taposták földjét idegen hadseregek, a fő intézményeket a XIX. század közepéig felállították, és azok ma is az akár 200-250 éve leírt módon működnek. A XIX. század végére megszilárdult kétpártrendszer sajátos libikóka-logikája szintén a hirtelen változások ellen hat. A kevés adót szedő, dolgaikba bele nem szóló állam pedig a nagytőke számára is igen vonzó elképzelés, így a telepesek érdekeinek a mai napig komoly, dollárokban mérhető támogatottsága is van.

A fák azonban nem nőnek az égig, még Amerikában sem. A kiosztható földek, ezzel a korlátlan lehetőségek elfogytak, a modern társadalom pedig önmagában is rengeteg módon igényli az állam beavatkozását. Emellett egyre többen vannak a lecsúszottak és soha fel nem emelkedettek is, akiknek a szülők által megteremtett jólétből okoskodva elég nehéz elmagyarázni a telepesek ,,kaparj kurta, neked is lesz”-eszméit. Az amerikai állam ezért az elmúlt 200 évben folyamatosan hízott, ez pedig a konzervatívoknál rendesen kongatja is a vészharangot.

A nálunk megszokott, jogok és javak begyűjtésén, majd kiosztásán alapuló államuralom egyik legfontosabb része az úgynevezett állami erőszakmonopólium elve: a polgárok az erőszakos ügyeik elintézését is az államra bízzák, hiszen az állam pártatlan, ismeri a törvényeket (jóhogy, ő hozza őket), és van pénze, szaktudása hadsereget és rendőrséget kiképezni felszerelni és fenntartani, ilyen módon hatékonyan megvédeni polgárait az ellenségtől, a bűnözőktől és alkalomadtán bizony egymástól is. Az amerikai állam ezt viszont nagyon sokáig nem tudta biztosítani: a hatalmas országban a hatóságok nem érhettek oda a baj helyére, sőt, voltak olyan telepesek is, akik köré csak évtizedek múlva kanyarították oda az USA nyugati határait. Az esetleges erőszakba mindenkinek magának kellett beleállnia, a fegyvertartás ezért szorosan hozzánőtt a szabad polgárok életmódjához.

declaration.jpgAz amerikai társadalomeszmény viszont ennél is tovább megy: az amerikaiak, mint láthatjuk, semmi mástól nem félnek annyira, mint egy zsarnok kormánytól, sőt, már maga az ország is egy zsarnok kormány elleni tiltakozás következményeként jött létre. Ennek természetesen megvan a maga ideológiája. A forradalom joga már a magyar Aranybullában is megjelenik, de legnagyobb jelentőségére a felvilágosodás során tett szert, amikor már az emberek elidegeníthetetlen jogain alapult, és a társadalmi szerződés elvének (a nép feladja elidegeníthetetlen jogai egy részét a kormánnyal szemben, cserébe a szakszerű és felelősségteljes vezetésért) részévé vált. A 13 amerikai gyarmat Brit Birodalomtól való elszakadását kinyilvánító Függetlenségi Nyilatkozat tulajdonképpen erre az egy gondolatra van felhúzva. Így fogalmaz: ,,Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék”. Ez pedig egy elég kemény mondat, az amerikai gondolkodás a fegyveres polgárokra nem jogaikért rinyáló hülyegyerekekként, de még nem is csak ,,csináldmagad-közbiztonság”-ként tekint, hanem komoly felelősséget és hatalmat, a demokrácia utolsó utáni védővonalának szerepét is rájuk bízza. És ebből az állásból már azért minimum büdös kicsit, amikor a kormány a nép lefegyverzésén serénykedik. A forradalom jogát egyébként nem iktatták soha törvénybe, az alapítók magát a demokratikus államberendezkedést tekintették a zsarnokság elleni végleges megoldásnak. A Függetlenségi Nyilatkozat azonban fizikai valójában és eszmeként is a Szent Korona amerikai megfelelője, és időnként visszanyúlnak hozzá a nagy változtatások idején. (Nem is csak a konzervatívok: Az emberek egyenlőségéről szóló részt pl sokszor idézték az abolicionisták és a nők szavazati jogáért küzdők is.)

…egy mondatban összefoglalva a fejezet lényegét: az amerikai fegyvertartással kapcsolatos vita tehát nem elsősorban a közbiztonságról szól, hanem grandiózusságában is csak egy apró lávaömlés az évszázados, állam szerepével kapcsolatos, nagyon mély társadalmi-világnézeti törésvonal mentén.

 

2.) ,,We the People…”

 

Ahogy hazánkban, vagy a modern államokban úgy általában, az amerikai jogrendszer alapját is az alkotmánynak nevezett alaptörvény adja. Az amerikai alkotmányt (,,Constitution”) 1787-ben írták, az egy-két évig húzódó ratifikálási folyamatot követően mind a mai napig érvényben van- az alkotmány az amerikaiak másik Szent Koronája, a társadalom életére gyakorolt hatása viszont távolról sem csak eszmei. A konstitucionalizmus, azaz az államhatalom forrásaként és megkerülhetetlen korlátjaként egy midenek fölötti törvényt szükségesnek látó130306205822-the-bill-of-rights-story-top.jpg szellemi irányzat alapvetően határozza meg Amerika politikai életét a kezdetektől a mai napig.

A kormány feje, az USA első embere az elnök (president, a rövidítésekért bolonduló amerikaiak néha betűszóként emlegetik, de magyarul csak a nagyon modoros szövegekben szokták használni, mert ugyanúgy öt betű, mint az ,,elnök” szó: POTUS, President of the United States). Nincs külön köztársasági- és miniszterelnök, mint nálunk, bár van egy alelnök, de sok formális jogköre nincs, ő veszi át az elnök helyét, ha az vezetésre képtelenné válik. Az elnök hivatala és egyben rezidenciája a XIX. század legeleje óta a Fehér Ház. A törvényeket hozó parlament a kétkamarás Kongresszus (Congress), ebben az alsóház a Képviselőház (House of Representatives), a felsőház a Szenátus (Senate). A kongresszus székhelye a Capitolium (United States Capitol), mindkét ház itt ülésezik. A tagállamoknál ugyanezt a szerkezetet láthatjuk kicsiben, élükön a kormányzó (governor) áll, és nekik is van alkotmányuk és kongresszusuk is (van, ahol ez utóbbi a washingtoni Capitolium épületének helyi másolatában ülésezik).

Az USA elnökeit a XIX. század második fele óta ugyanaz a két nagy párt adja. A demokraták (Democratic Party, tradicionális színük a kék, jelképük az öszvér) régen a konzervatív kisemberek pártja volt, a hatvanas évek republican-democrat-battle.jpegpolgárjogi mozgalmainak idején viszont a feketék, és az európai értelemben vett baloldali eszmék irányába tolódtak, fél évszázada egyértelműen ez a balodali párt. A republikánusok (Republican Party, de GOP-ként, Grand Old Partyként is hivatkoznak rá, tradicionális színük a vörös, jelképük az elefánt) eleinte haladóbb eszméket vallottak, a rabszolgákat felszabadító Lincoln is republikánus volt, de idővel konzervatívabbá váltak, átvették a demokratákból kiábrándult déli kisembereket, és ma ők a konzervatív, jobboldali párt, a telepesek eszméinek képviselői. Pártot persze ettől még bárki alapíthat, így a két nagy mellett vannak kisebb pártok is. Ezek azonban még a mérleg nyelvének szerepéhez is kevés támogatóval rendelkeznek, az emberek mindig a két nagyra szavaznak. Az érdemi viták így aztán a nagy pártok belső frakciói között zajlanak. (A mozgalmárkodása miatt néha a törvénnyel is összetűzésbe kerülő Jill Stein Zöld Pártja a nyugat-európai parlamentek bal szélén helyet foglaló, dinnyezöldnek csúfolt pártok amerikai megfelelője, számunkra viszont érdekesebb az eredetileg republikánus Ron Paul, aki kifejezetten amerikai jelenség. A szülészorvosi hivatását kongresszusi képviselőként sem elhanyagoló politikus a harmadik legnépszerűbb pártnak számító Libertáriánus Párt soraiban küzd az abortusz és az illegális bevándorlás ellen, ugyanakkor a kisebb államért, az adók eltörlésért, az Alkotmány szigorú betartásáért, az amerikai hadsereg hazahívásáért és egy izolacionista amerikai külpolitikáért. Most már –öreg korára tekintettel- visszavonult, de egyszerre szerzett rengeteg rajongót a nagyon haladó, békejeles egyetemisták és a nagyon konzervatív, konföderációs zászlós milicisták között is.)

Az elnökválasztást néggyel osztható számú években, a november elsejét követő első kedden tartják, az új elnököt rá következő év januárjában iktatják be. A két nagy párt az elnökjelöltjeit is demokratikusan választja, a választás évének első felében előválasztásokat tartanak. Kongresszusi választás két évente van (a Szenátusban ugyan hat év egy mandátum, két évente csak a helyek soron következő harmadáról döntenek), a választás és előválasztás harcaiban jellemzően mindenkinek mindent és az ellenkezőjét is megígérő elnök így jól teszi, ha szavahihetőnek bizonyul, különben félidőben a nép könnyen büntetheti a kongresszusi többség elvesztésével. A Szenátusba minden állam két-két képviselőt küld, a Képviselőház tagjait lakosságarányosan elosztott választókerületek adják- listás bejutás nincs, így minden képviselőnek a saját választóiért kell kaparnia. A kormányzót és a tagállami kongresszust minden állam maga választja, ennek módja, sőt ideje is az egyes tagállamokra van bízva: általában a kormányzó mandátuma is négy év, de a kormányzóválasztás például csak kilenc államban esik az elnökválasztás évére. Az alacsonyabb szintű helyi vezetést szintén a polgárok választják.

Ha ilyen körülmények között mégis megszületik a régen várt törvény, akkor pedig még mindig lehet egy nag300px-supreme_court_us_2010.jpgy akadály! Az Alkotmány betartásán, azaz a mi Alkotmánybíróságunknak megfelelő szerepben az amerikai Legfelsőbb Bíróság ügyködik, ezt maga az alkotmány hozta létre III. cikkelyével, és 9 főből áll (gyakran SCOTUS néven emlegetik: Supreme Court of the United States). A Legfelsőbb Bíróság tagjait nem választják, hanem az elnök jelöli és a jelölést a Szenátus hagyja jóvá, viszont a SCOTUS tagjai élethosszig (illetve visszavonulásukig) viselik hivatalukat, így mindig nagy izgulás megy, hogy egy tag kiesésekor éppen melyik a hatalmon lévő, ezzel új tagok kijelölésére lehetőséget kapó párt. A Legfelsőbb Bíróság egy jogi karrier elméleti és gyakorlati csúcsa, ahonnan már nincs hová továbblépni, kiesni pedig csak kihalással lehet, emiatt az alkotmánybírák igen nehezen befolyásolhatóak: szavazatukat számonkérni, döntéseiket felülvizsgálni csak Isten és a történelem ítélőszéke fogja. (Méltatlan viselkedés miatt ugyan a Kongresszus elcsaphat egy alkotmánybírót az úgynevezett impeachment eljárás keretében, de ilyen gyalázatra a történelem során mindössze kétszer került sor: az 1800-as évek legelején Samuel Chase bírót a Szenátus később vissza is helyezte hivatalába, 1969-ben pedig a korrupciós ügybe keveredő Abe Fortas bíró inkább önként lemondott). Az alkotmánybírók pedig általában eleve igen tekintélyes és következetes emberek, akik nem hajolnak meg akármilyen akarat előtt: a legutóbb, 2016-ban elhunyt alkotmánybíró, a klasszikus konzervatív vonalat képviselő Antonin Scalia harminc éves alkotmánybíróskodása alatt sokszor még a testület döntéseihez is csatolt különvéleményeket. A precedensekre alapuló angolszász jogi környezetben a kulcskérdésekben hozott bírósági döntésnek ráadásul a nálunk megszokottnál eleve sokkal nagyobb jelentősége van- a SCOTUS egy-egy alkotmányértelmező döntéssel évtizedekre meghatározza az ország életének legnagyobb jelentőségű irányváltozásait. És nem fél így tenni.

Az alkotmány ilyen körülmények között kifejezetten időtállónak bizonyult, több más állam alkotmányához is alapul szolgált. Hogy a változó idők kihívásainak megfeleljen, időnként azonban updatelni kellett: ez az úgynevezett alkotmánykiegészítések (,,amendment”-ek) útján történik. Egy ilyen módosítás nem egyszerű: a avn733n_460s_v1.jpgjavaslat benyújtásához kétharmados többség, az elfogadásához háromnegyedes többség kell. A mai napig 27 amendment született, és jól végigkövethetőek rajtuk az amerikai történelem fordulatai. Alkotmánykiegészítéssel törölték el például a rabszolgaságot, biztosították a nők szavazati jogát, vezették be, illetve szüntették meg a szesztilalmat. A legutóbbit, a XXVII-est 203 évvel a benyújtása után, 1992-ben fogadták el, és arról szól, hogy a kongresszusi képviselők fizetésének változtatása csak a következő választás után léphet életbe.

Minket most az első két, sőt, leginkább a második alkotmánykiegészítés érdekel. A kisebb, illetve a központosítottabb szövetségi államot kívánók előző fejezetben említett konfliktusa az amerikai állammal egyidős, az első tíz alkotmánykiegészítés ennek a harcnak a terméke. Ezek egy csomagban, Bill of Rights néven születtek meg 1791-ben, az elfogadásukért való küzdelmet James Madison, a későbbi negyedik elnök vezette. Több tagállam csak úgy fogadta el az alkotmányt, ha ezt a tíz pontot kiegészítésként még hozzáfűzik. Az első kiegészítés a gyülekezési-, szólás- sajtó- és vallásszabadságról szól, a második a fegyvertartás jogáról, a harmadik megtiltja a katonák törvénytelen bekvártélyozását civil lakásokba (ma már ilyen nem nagyon van, de azért benne hagyták az alkotmányban, az a biztos), a negyedik megtiltja a bírói engedély nélküli házkutatást, az ezután következő három a korrekt és részrehajlás nélküli igazságszolgáltatásról szól, a nyolcadik az embertelen büntetések tilalmáról, a kilencedik védi az alkotmányban külön nem szabályozott jogokat, a tizedik pedig azt mondja ki, hogy az alkotmányban nem szabályozott dolgok a tagállamok, illetve a nép hatáskörébe tartoznak. (A Bill of Rightsnak eredetileg 12 pontja volt, de ebből 1791-ben kettő nem ment át: az eredetileg második kiegészítésnek szánt javaslat lett végül az előző bekezdés végén említett XXVII. kiegészítés, az eredeti első kiegészítés pedig arról szólt volna, hogy a Képviselőház létszáma a lakosság számától függjön. Ezt gyakorlati okokból vetették el, a lakosságarányosan elosztott fix létszám könnyebben kezelhető, és elvileg ugyanazt az eredményt adja.).

A második alkotmánykiegészítés így szól szó szerint: ,,A well regulated Militia, being necessary to the security of a free State, the right of the people to keep and bear Arms, shall not be infringed.” Magyarul: „Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.” Ez a jog a régi angol jogból származik, és –természetesen- alapvetően az önvédelemhez való jog folyományának tekinthető. Az amerikaiak szabad fegyvertartásának ez azcan-you-handle-the-freedom.jpg egy mondat az alapja, a ,,2nd amendment” egyfajta jelszóvá is vált a fegyvermániások körében.

Ha újra elolvassuk ezt a nevezetes mondatot, láthatjuk, hogy elég furcsán van fogalmazva, ha nagyon akarjuk, többféle értelmezés is belelátható: nem csak úgy érthető, hogy az embereknek egyenként joguk van fegyvert viselni, de akár úgy is, hogy a népnek testületileg van joga fegyvert viselni. A fegyverellenesek jobb híján ebbe a kétértelműségbe kapaszkodtak bele: hiszen a testületi fegyverviselés intézménye az amerikai hadsereg- aki emberkedni akar, álljon be oda. A vitának ezt a részét végleg az akkor republikánus többségű Legfelsőbb Bíróság csitította el 2008-ban: kimondták, hogy a második alkotmánykiegészítés hivatalos értelmezése szerint a fegyverviselés minden embernek külön-külön alkotmányos alapjoga. Egy 2016-os esetben pedig az mondatott ki, hogy az engedélyezés mindenféle, nem csak a háborús fegyverekre vonatkozik, és azokra a fegyverfajtákra is, melyek 1791-ben még nem léteztek. A SCOTUS álláspontja alapján ugyanakkor az államnak, illetve tagállamoknak ésszerű keretek között joga van korlátozni a fegyvertartást, ahogy például autót vezetni is mindenkinek szabad, de attól még jogosítványt kell hozzá szerezni.

Na, és itt kezdődik el a kavarás.

 

3.) ,,Don’t let ‘em take our God and guns

 

Jó ideig senkinek nem is jutott eszébe komolyabban megkérdőjelezni a korlátlan fegyvertartás aktualitását, hiszen senki nem gondolhatta komolyan a polgárok lefegyverzését. A puskák hozzátartoztak az élethez, a vadállatok, a banditák és az indiánok elleni védekezés máshogy egyszerűen nem volt elképzelhető. Sőt, az amerikai állam magát a létét is a fegyveres polgárainak köszönhette: az angol uralom ellen fellázadó gyarmatok haderejét (némi francia segítséget nem számítva) maguk a fegyverviselő polgárok alkották. Végül meg kell említenünk a vadászatot is. A telepesek mindennapjaihoz ez is szorosan hozzátartozott, ráadásul sokkal szabadabban 53e0e322cf09f_image.jpgművelhették, mint Európában: a hatalmas kontinensen élő viszonylag csekély számú ember bőven talált magának zsákmányt, míg Európában a vadászat inkább afféle úri hobbinak számított, népélelmezési jelentősége már csak azért is elenyésző volt, mert a vad éppen a mezőgazdasággal versenyzett az élettérért.

A fegyverek azonban idővel fejlődtek, így az általuk jelentett veszély is nőtt. A telepesek még többnyire egylövetű elöltöltő puskákkal voltak felfegyverkezve: az amerikai nemzeti hagyomány a gyönyörű vonalú Kentucky Rifle-t tartja az államalapítók tipikus fegyverének (az 1700-as évek közepére elterjedt, huzagolt csövű, az Európában megszokottnál jóval hosszabb puska), a valóság azonban sokkal prózaibb, sokkal nagyobb számban használták az egyszerű, robusztus felépítésű, minden eleganciát nélkülöző sima csövű elöltöltősöket. A XIX. század közepén aztán megjelentek a nagyobb pontosságot és lőtávolságot lehetővé tevő Minié-lövedékes puskák, ezekkel vívták meg a polgárháború nagy csatáit. A vadnyugat klasszikus korszakáról (mondjuk 1850-től az első világháborúig) pedig már a revolverek jutnak mindenki eszébe, ezek a többlövetű pisztolyok a kor viszonyai között hatalmas tűzerőt adtak az emberek kezébe (ha valaki olvasta Cormac McCarthytól a Véres délkörök c. regényt, az talán emlékszik arra a részre, mikor a banda először veti be az új pisztolyokat). Az 1850-es évek nyitott tokos, nagy darab elöltöltő revolvereit hamar felváltották a könnyen kezelhető, biztonságos, és minden eddiginél gyorsabban tölthető egybeszerelt lőszeres hátultöltők (kötelező irodalom: A Jó, a Rossz és a Csúfból Tuco pisztolyvásárlása). Az egybeszerelt lőszer a puskáknál is megjelent, pár egylövetű után itt is elterjedtek a többlövetű, ismétlő típusok. Ha mást nem, alsókulcsos Henry-karabélyt (,,vincsesztert”) mindenki látott már. A korszak vége felé megjelentek a félautomata, öntöltő pisztolyok, a századfordulón pedig piacra dobták az első félautomata puskákat is.

Aztán eljött a huszadik század. Az első világháborúba elvonuló katonák még az egybeszerelt lőszeres ismétlőpuskákat vitték magukkal, a háború végére azonban megjelent egy új fejlesztés: a pisztolylőszert tüzelő43962647.jpg, sorozatlövő géppisztoly. Amerikában a Thompson-gyár híres chicagói írógépe terjedt el (jó, azért annyira nem nagyon: 200 dollárba, egy új kocsi árának felébe került egy új példány, csak néhány rendőrségnek, és természetesen a pénzes alvilági bandáknak futotta rá, az első világháború egyébként pár nappal azelőtt ért véget, hogy az első szállítmányt berakodták volna a Pershing csapatainak utánpótlást vivő hajóra). Az elöltöltő puskákkal percenként 1-2, esetleg 3 lövést lehetett leadni, a Tommy-gitárral azonban a –tárcserét is beleszámolva- ennek akár a százszorosát is.

Az emberek viszont természetesen nem lettek golyóállóbbak, a törvény emberei a megszázszorozódott tűzerővel ugyanúgy csak a posztóegyenruhával borított mellkasukat állíthatták szembe, mint az államalapítás idején. A világ is megváltozott azóta, bár ,,nem vénnek való vidék”-ek a mai napig vannak még, azért a nagyon vadnyugati viszonyok a húszas évekre a legtöbb helyen konszolidálódtak, és nem fenyegetett az a veszély sem, hogy a vöröskabátosok visszatérnek. Az istenadta nép alkotmányadta fegyverviselési jogával pedig nem a haza védelmén, sokkal inkább az alkoholtilalom kijátszásával összefüggő bűncselekmények elkövetésén szorgoskodott. A civil kézen lévő óriási fegyvermennyiség a szesztilalom idején vérbe borította a nagyvárosok utcáit, a bandaháborúk fejleményeiről pedig az újságoknak köszönhetően mindenki hamar értesült, és –természetesen- kellően fel is háborodott rajta. Így a múlt század harmincas éveiben először merült fel a megengedő szabályozás felülvizsgálatának szándéka: elkezdődött a máig tartó küzdelem a fegyvertartás korlátozásáért.

…de még mielőtt ebbe belemerülnénk, hogy összehasonlítási alapunk legyen, nézzük meg, egy kontinentális európai hagyományokkal rendelkező országban hogy mennek ezek a dolgok.

Ferenc József és Horthy Miklós Magyarországán a fegyvertartás viszonylag szabad volt. A Monarchia idejében adót kellett fizetni a fegyverek után, csak emiatt kellett regisztrálni őket- kellett volna, a fegyvertulajdonosok kb kétharmada ugyanis elkummantotta a bejegyzést, és ezzel az adófizetést. A trianoni békediktátum előírta a civil kézen lévő fegyverek szigorú nyilvántartását, emiatt a Horthy-rendszer már komolyabban vette a regisztrációt, de nagy korlátozások akkor sem voltak, iszonyú mennyiségű ilyen-olyan pisztoly volt civil kézben. Az országban mindig is komoly vadászati kultúra volt, a Monarchia idején ráadásul már a polgárosodó középosztály körében is 200751191934_resize_of_frommer_baby_352147_links.jpghódított ez a sport (meg persze a parasztok orvvadásztak is). A céllövészet évszázadok óta a városi polgárság egyik kedvenc időtöltése volt, a nemeseknek pedig katonai szolgálatukból következően is volt otthon pisztolya. 1905 körülre megjelentek az apró öntöltő zsebpisztolyok, ezek azóta kihalt, ma már harmatgyengének tekintett kaliberekben készültek, és egyetlen 1945 előtti gentleman kelléktárából sem hiányozhattak- a képen egy magyar versenyző, az 1910-es évek elejétől gyártott Frommer Baby. Persze ez még a régi jó világ volt, ezek a finom úriemberek nem hoztak szégyent nevükre iskolai lövöldözéssel és hasonlókkal: a hírekbe általában akkor kerültek be, amikor egy túl jól sikerült buliban részegen szétlőtték a mulató csillárját, esetleg szerelmi bánat, vagy elkártyázott örökség miatt a saját halántékukhoz szorították zsebpisztolykájukat.

A kommunista rendszer viszont rettegett a fegyveres ellenállástól, emiatt igen szigorú szabályokat hozott. A demokrácia nem sokat változtatott ezen, így a mai magyar fegyvertartási szabályok igen szigorúnak mondhatók. A fegyver megszerzéséhez és tartásához minden esetben engedély szükséges, melyet a rendőrség illetékes ágabogától lehet megszerezni. Természetesen feltétel a betöltött 18 (sportlövőknek –bizonyos szigorú korlátozásokkal- lehet fiatalabb korban is), a büntetlen előélet és a megfelelő egészségi állapot, ide értve a pszichológiai alkalmasságot is. Ami a fegyvereket illeti, vannak eleve nem engedélyezhető kategóriák (a sorozatlövők, illetve a más tárgynak álcázott fegyverek pl), és egyéb, a tartás céljától függő feltételek is vannak. Önvédelmi fegyverre szinte lehetetlen engedélyt kapni, ebben az esetben a rendőrségnek mérlegelési joga is van, amit maximális szigorral szokott kihasználni: a máshogy el nem hárítható fenyegetettségről kell meggyőzni őket, de akit még nem öltek meg, annak ez ritkán sikerül. A pletykák szerint a bírókkal és az ügyészekkel elnézőbbek, hiszen –kuncsaftjaikat ismerve- az ő fenyegetettségüket azért viszonylag könnyen belátják, emellett pl a nagy fegyverkészletre vigyázó fegyverboltosok, és persze néhány csókos politikus juthat önvédelmi fegyverhez, ami minden esetben különféle pisztolyokat jelent. A sportlövészet mára igen szétágazó és sok szakágat magában foglaló tevékenységgé terebélyesedett, ennek megfelelően a sportlövők rengetegféle fegyverre kaphatnak engedélyt, akár félautomata puskára is. Cserébe viszont egyesületi tagság és versenyengedély szükséges, és szinte elképzelhetetlen, hogy fegyverüket versenyen, illetve az arra való, lőtéren történő gyakorláson kívül bármi másra legálisan használják. A legjobb dolga talán a vadászoknak van, köszönhetően a sport régi hagyományainak, annak, hogy –pártállástól függetlenül- sok politikus is szeret vadászni, illetve, hogy a vadászfegyver talán a társadalomra legkevésbé veszélyes fegyverfajta (nem rejthető ruha alá, így a bűncselekmények nagy része eleve kiesik, fegyveres harcban pedig utoljára az orosz polgárháború harcterein volt elegendő a tűzereje). Vadászatra csak puskát lehet venni, egylövetűeket (ide értve a többcsövűeket), illetve ismétlőket. Sörétesből lehet félautomatát is,asasasas.jpg de semmilyen sörétes vadászpuska tárkapacitása nem lehet 3 tölténynél több. A vadászfegyver megszerzéséhez tanfolyam és vizsga szükséges, ennek összes költsége a tanulás mellett olyan 300000 forint, és akkor még egy nagy levegőt nem vett az ember, csak megszerezte a papírokat. Emellett lehet még őrzés-védelemre és oktatási célra is lőfegyvert tartani, de ez csak egy viszonylag szűk kört érint. A szigorú szabályozásnak köszönhetően Magyarországon igen kevés a lőfegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmény, és azoknak is csak egy töredékét teszik ki azok az esetek, amikor legálisan tartott fegyvert használtak. A pontos számokról sokféle statisztika kering, 2010-ben 129 ezer embernek volt fegyere, 2015-ben 265 ezer legális fegyvert: 173 ezer vadászpuskát, mintegy tízezer sportfegyvert és 64 ezer önvédelmi fegyvert tartottak nyilván, utóbbiaknak viszont csak a töredéke volt éles lőfegyver. (Nagyon örülnénk, ha elérnénk a Monarchia legális fegyvertartóinak egyharmadnyi arányát, a mai szám olyan 10% körül lehet- a sok délszláv háborúból becsempészett és kivonuló oroszoktól bugázott fegyver mellett otthoni barkácsolók is gyakran előfordulnak.).

Bár világviszonylatban a magyar fegyvertörvény a szigorúbbak közé tartozik (civilizált országokkal összehasonlítva is), azért van, ahol még nehezebb fegyverhez jutni: Angliában pl. szinte lehetetlen, az utcai erőszak ezért majdnem kizárólag késsel, újabban savval folyik. Japánban pedig már a jakuzák sem szeretnek fegyvert hordani, hiszen egy apró fegyverügyi szabálytalanság önmagában is hosszú börtönéveket jelent. Az északi országokban általában a vadászfegyverek tartásával kapcsolatban megengedőek a jogszabályok. Környékünkön a legliberálisabb fegyvertörvényű ország talán Szlovákia, Svájcban pedig minden épkézláb férfi tartalékos katona, és tarthatják otthon is a fegyverüket (sőt, ez a legutóbbi időkig kötelező is volt). Az oroszok inkább a nem halálos önvédelmi eszközökben hisznek (ebbe a kategóriába viszont ott elég durva dolgok is beleférnek), a szerbek pedig imádják a fegyvereket, az ország harcos múltjának is köszönhetően déli szomszédunk rendelkezik az egy főre jutó második legnagyobb fegyvermennyiséggel a világon. Az első természetesen az USA, úgyhogy most térjünk is vissza oda.

Nézzük, hogy az amerikai szövetségi állam milyen törvényekkel igyekszik megakadályozni, hogy 2nd amendment-rajongó polgárok fegyverraktárrá, illetve csatatérré változtassák az országot. Fontos leszögezni, hogy ezek nem tagállami, hanem a legmagasabb szintű, azaz szövetségi törvények, a tagállami törvényekről majd a apbgrxp_460s.jpgkövetkező fejezetben lesz szó. (Ahogy a magyar, úgy az amerikai törvényeknek is megvan a maga hagyományos számozási rendszere, ráadásul vannak fegyverjogi szabályok, amik valamilyen nagyobb törvénycsomag részeként jöttek ki- ezzel senkit nem untatnék, maradjunk a közbeszédben elterjedt neveknél.)

Mint említettem, a teljesen szabad, vagy mondjuk úgy, szabályozatlan fegyvertartás tarthatatlansága komolyabban a szesztilalom idején merült fel először, az amerikai fegyverrajongók innentől számítják a boldog idők végét. Hogy az elharapózó erőszak miatt felháborodott nép, vagy a szesztilalom feloldása után ellenség nélkül maradt rendőrség kényszerítette ki, az attól függ, kit kérdezünk, mindenesetre 1934-ben megszületett az első komoly, fegyverügyet szabályozó szövetségi törvény a National Firearms Act (NFA). Ez bizonyos fegyverfajták gyártására és kereskedelmére adót vet ki (ne feledjük: a szövetségi adó minden szabad amerikai ősi ellensége), és kötelezővé teszi a regisztrációjukat. Ezek az úgynevezett Title II-kategóriájú fegyverek: sorozatlövők, nagy kaliberű fegyverek, rövidre vágott csövű puskák, gránátos-rakétás tüzérségi csimmbummok, illetve a hangtompítós fegyverek- ezzel vége a Tommy-gitárok korának. A regisztráció ma egyébként a sheriffhivatalokban zajlik, 200 dolláros szövetségi adó befizetése ellenében regisztráltathatja a polgár a sorozatlövőjét. A 200 dollárt még a törvény hatálybalépésekor állapították meg, és -meglepően hülye módon- így, egy-az-egyben bele is írták a szövegbe. 200 dollár a harmincas években végtelen sok pénz volt, ennyibe került egy új Thompson, 400 dollár már egy autó ára volt. Azóta viszont volt némi infláció, de a 200 ma is 200: egy-két napi munkabér.

A Federal Firearms Act of 1938 (FFA) engedélyhez (ez a Federal Firearms License, vagyis FFL) kötötte a fegyvergyártást- és kereskedelmet, valamint korlátozta, kinek lehet fegyvert adni: pl a büntetett előéletűeknek innentől nem. A rendőrök számára egyébként ma is jó taktika a büntetett előéletűek fegyvertilalmára rámenni, motoros bandák és hasonlók tagjainak a fegyver státuszszimbólum is, így, ahogy a sittről (akár próbaidőre) kijönnek, általában egyből be is szereznek egyet. Ha a rendőrök aztán valami miatt igazoltatják őket, és megtalálják náluk a fegyvert, már mehetnek is vissza.

A hatvanas években a politikai gyilkosságok (a két Kennedy, Martin Luther King), illetve a különböző polgárjogi- illetve békemozgalmak miatt erőszakellenessé váló közhangulat hullámain két törvény is létrejött, mind a kettő 1968-ban: az egyik az Omnibus Crime Control and Safe Streets Act of 1968, a másik a Gun Control Act of 1968 (GCA). A fegyvertartók minimális életkorát 21 évben állapították meg, a fegyverek (tag)államközi kereskedelmét pedig megfelelő kereskedői engedélyhez kötötték. Ezzel gyakorlatilag a fegyverek postán való149334937_orig.jpg rendelését is megszüntették- Kennedy merénylője újsághirdetésből rendelte a gyilkos fegyvert. Amerikát azonban találékony emberek lakják, az internetnek köszönhetően egyre jobban felfutó postán való fegyverrendelés tilalmát úgy kerülik ki, hogy nem fegyver-fődarabokat árulnak, hanem ,,alapanyagokat”. Ezek az ,,alapanyagok” tulajdonképpen az elkészüléstől hajszálnyira levő lőfegyverdarabok, általában néhány apróbb rögzítőfurat hiányzik róluk: ezek nélkül puskába nem építhetőek be, egy közepesen felszerelt otthoni műhelyben azonban minden további nélkül kifúrhatóak a szükséges lyukak, és máris kezünkben a fegyver. (Itt fontos látnunk, hogy bárminek is számítanak ezek a cuccok Amerikában, Magyarországon a magyar szabályok érvényesek, szóval itthonra eszébe ne jusson senkinek ilyen fegyverkészleteket rendelni, mert csúnya répázás lesz a vége). Mellékszál, de az Omnibus Crime Control and Safe Streets Act of 1968 vezette be a köznyelvben Miranda warningnak (Miranda-figyelmeztetésnek) nevezett szöveget is: ezt mindenki jól ismeri filmekből, a letartóztatottnak mondják el, hogy ,,Jogában áll hallgatni…”, és felsorolnak 5-6 dolgot, amihez joga van, illetve tudnia érdemes a rendőrségi kihallgatásról. Egy Ernesto Miranda nevű, emberrablással és nemi erőszakkal vádolt jóember indított pert Arizona állam ellen 1966-ban, a phoenixi rendőrségen történt kihallgatásának körülményeit kifogásolva. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig ment, és kimondatott, hogy minden kihallgatottat informálni kell az ügyvédhez való, és egyéb jogairól, különben a bíróság nem veheti figyelembe a vallomást. Azóta darálják le a Miranda warningot az őrizetbe vetteknek.

Az új fegyvertörvényeket betartató ATF szigorúságára sok fegyvertartó panaszkodott, részben ennek hatására jött ab1myvp_460s.jpgki 1986-ban a Firearm Owners Protection Act (FOPA), ami lazított a tagállamközi fegyverkereskedés szabályain, engedélyezte a postán való töltényrendelést, ugyanakkor teljesen megtiltotta a törvény hatályba lépése után gyártott sorozatlövő fegyverek civil kézbe kerülését, a már civil kézen lévő sorozatlövők forgalmát pedig az ATF engedélyéhez kötötte.

1988-ban az Undetectable Firearms Act egy újabb fegyverfajtát tiltott be: a 37 oz-nál (10 és fél deka) kisebb fegyverekét. Ezeket ugyanis nehéz kiszúrni a hetvenes évek terrorhulláma után egyre szigorúbbá váló repülőtéri ellenőrzéseken. A törvény csak tíz évre szólt, de a tiltakozások ellenére többször meghosszabbították (e sorok írásakor 2023-ig érvényes). Jelenleg a 3D-nyomtatott fegyverekre akarják ráhúzni: megpróbálják elérni, hogy kötelező legyen egy minimális fémtartalom ezekben a fegyverekben is.

1990-ben jött ki a Gun-Free School Zones Act (GFSZA), megtiltja, hogy bárki szándékosan, engedély nélkül fegyvert vigyen iskolákba, illetve azok 1000 lábnyi környezetébe.

A mai helyzetet alapjaiban meghatározó törvény, a Brady Handgun Violence Prevention Act (,,Brady Act”) már a Clinton-éra terméke, 1993 novemberében született meg. Ez írja elő minden fegyvervásárláskor a kötelező ellenőrzést (,,background check”) a polgár számára. Az ellenőrzést az FBI végzi, ma már az úgynevezett NICS (National Instant Criminal Background Check System) segítségével. 1998 előtt öt nap volt a várakozási idő, a NICS felállítása óta hivatalosan három nap, de általában telefonon, vagy számítógépen azonnal meg is van. A background checket az eladó kezdeményezi, és ott is kötelező, ahol más amúgy nem kell a puskavásárláshoz: a polgár bemegy, kiválasztja álmai puskáját, bemutatja a valamilyen igazolványát (USA-ban nincs személyi) az eladónak, kitölt egy űrlapot, idegesen dobol az ujjával, amíg az eladó letelefonálja/számítógépen bepötyögi a letelefonálandókat/bepötyögendőket, a hivatal számítógépes rendszerében lefut a keresés, nemsokára megérkezik a válasz, ha minden oké, az eladó elégedetten biccent, a polgár fizet, és örömmel hazaviszi az új szerzeményt. Fontos, hogy ez az ellenőrzés nem jelent egyben regisztrációt is- odáig még egy politikus sem merészkedett . (Magyarországon természetesen ez is jóval bonyolultabb: az első fegyver megvételéhez előzetesen megszerzési engedélyt kell kérni a rendőrségtől, személyesen befáradva a megfelelő, jogosultságot igazoló okmánnyal. A továbbiaknál a vásárlás aktusához ugyan elég a személyi és a megfelelő kategóriára szóló fegyvertartási, de a vásárlás után 8 napon belül be kell vinni a szerzeményt [átvételi elismervénnyel és a műszaki vizsgát igazoló kártyácskával] a rendőrségre [ügyfélfogadás heti másfél nap, legfényesebb munkaidőben természetesen], itt némi papírmunka, egy csekk, amit be kell fizetni, majd a szelvényt visszahozni, majd még egy kis papírmunka, és úgy kerül be a fegyvertartásiba a fegyver. Jó eséllyel csak ezután lehet az új puskába töltényt is venni- mert töltényt venni csak olyan fegyverhez lehet, amit már a kékek is leokéztak és beírtak a fegyvertartásiba. Szóval mondom, nálunk kicsit bonyolultabb, na de megint elkalandoztunk, visszaa6mweg8_460s.jpg Amerikába!)

Kit szűr ki az ellenőrzés?

-egy évnél hosszabb börtönnel sújtottakat, vagy ilyennel fenyegető bírósági eljárás alatt állókat

-a szökevényeket

-az illegálisan az országban tartózkodókat

-azokat, akik elvesztették az amerikai állampolgárságot

-a volt katonák közül azokat, akik ,,Under Dishonourable Conditions” szereltek le a seregtől. A mozgalmas amerikai külpolitikának köszönhetően az országban több, mint 21 millió veterán katona van, az amerikai fegyvermánia egyik fontos pillérét ők adják. A leszerelésnek öt értékelő fokozata van, a gyakorlatban ezek a veteránoknak járó juttatások miatt fontosak. A ,,Honorable Discharge” a katonai kötelességek becsületes és fegyelmezett teljesítését jelenti, a létra alja pedig ez a bizonyos ,,Under Dishonourable Conditions”, ezt már katonai bíróság adja, jellemzően gyilkolás-erőszakolás miatt katonai börtönben töltött idő előzi meg.

-távoltartási végzés hatálya alatt állók

-családon belüli erőszakban vétkesek

-valamilyen drogfüggőségük van

-elmebetegek. A legnagyobb botrányokat ők okozzák: mivel Amerikában nincsen normális társadalombiztosítás, ezért a rendes pszichiátriai szűrést/ellátást könnyű elsunnyogni. Mikor aztán a koma csőre töltött AR-15-össel belép a tömött bevásárlóközpontba, már késő a diagnózis… (Magyarországon háziorvostól kell beutalót kérni egy megfelelő engedélyekkel rendelkező pszichológushoz, aki elvégzi a vizsgálatot és kiállítja a szakvéleményt; ahhoz teszi hozzá a háziorvos a maga által elvégzett vizsgálatokat és írja meg az alkalmasságit, majd aztán azzal kell befáradni a rendőrségre a fegyvertartásiért- szóval kicsit bonyolultabb a dolog). Az elmebetegek ellenőrzését az Obama-adminisztráció egyébként még külön is megszigorította a 2012-es sandy hooki mészárlás miatt, de nemrég a Trump-féle szenátus a szigorítást visszavonta.

A Brady Act névadója, James Brady Reagan asszisztense volt, és maradandó sérülést szenvedett 1981-ben, 1407177915001-reagan-shooting.jpgmikor egy elnöknek szánt golyó őt találta el (a képen az előtérben heverő férfi). Ezután lettek feleségével együtt a fegyverkorlátozás harcos aktivistái- a merénylő egy pszichiátriai kezelésre szoruló egyén volt, akinek korábban már volt is dolga a törvénnyel, nem juthatott volna hozzá a Bradyt megnyomorító fegyverhez, ha már akkor is van background check.

A Brady Act egyik legnagyobb kiskapuja az úgynevezett ,,gun show loophole”. A gun shownak nevezett rendezvények Amerikában igen népszerűek: évente több ezret tartanak országszerte, ezek tulajdonképpen afféle börzék, a fegyvermániások itt összejönnek, egy bélyeg- vagy telefonkártyagyűjtő találkozó analógiájára körbeokoskodják egymás fegyvereit, és persze adnak-vesznek-csereberélnek. A CGA eltiltotta ugyan a kereskedőket a gun showkon való szerepléstől (csak az FFL-jük által meghatározott címen értékesíthettek), a FOPA viszont újra engedélyezte a részvételüket. A nagyobb börzék így óriási forgalmat bonyolítanak, az ATF-nek pedig feláll a hátán a szőr tőlük, és mindent megtesznek, hogy mederbe tereljék őket. A legnagyobb kiskaput (hatalmas, tátongó rést) azonban nem tudják bezárni: a gun showra mindenfelől összecsődülnek az emberek, és rengeteg magáneladó vesz részt rajtuk. Rájuk még a rendezvény szervezője se feltétlen lát rá, hiszen nem mindegyikük fizet helypénzt, sokan csak szűkebb-tágabb ismerősi körben kereskednek. Az internet korában pedig pláne nem nehéz hasonló érdeklődésűekkel megismerkedni, aztán pl ha van egy faszi, aki DixieDick névvel meg vigyorgó Lee-s profilképpel osztja az észt, élőben meg elővakarodik egy konföderációs zászlós bézbólsatyeszos rozmárbajszos dagadt forma- hát senki nem mondja meg, hogy tényleg egy random fuckville-i paréj, aki vadpulykákra akar lődözni, vagy pedig stikában az Árjagun-show.jpg Nemzetek következő fajtanemesítő akciójához tölti a raktárat. Náluk is veszélyesebbek azok a gun show-résztvevők, akik egyszerűen csak a zárjegy nélküli ukrán koporsószöget terítő Boráros téri atyafiak értékesítési stratégiáját követik (,,cigicigicigicigi”)- ők még elméletben sem ismerik a kuncsaftjaikat. A magánszemélyek közötti fegyvereladást pedig az amerikai jog igen hézagosan szabályozza: amíg a boltosok regisztrálják az árumozgást, és background checket végeznek, Jóskapistától különösebb fakszni nélkül bármi beszerezhető, sok tagállamban még background check sincs, ha az eladó magánszemély. Így rengeteg fegyver cserél gazdát nyomonkövethetetlenül. (Magyarországon adásvételit kell írni két-két példányban, és, ahogy már írtam, az alapján mindkét félnek nyolc napon belül a rendőrségen updateltetnie kell az engedélyében szereplő fegyverek listáját).

Az amerikai fegyverbuzik számára azonban mégsem a Brady Act miatt számít vörös posztónak a Clinton név, ez a kétes dicsőség az 1994-es Federal Assault Weapons Bannak (AWB) köszönhető. A kilencvenes évek közepére már túl volt az ország néhány durva ámokfutáson, a politika pedig úgy találta, hogy a problémán legjobban a nagy tűzerejű, úgynevezett támadófegyverek (,,assault weapon”) betiltásával lehetne segíteni. A sorozatlövőket eddigre már megregulázták, de maradt még veszélyes fegyver az országban elég: katonai gépkarabélyok civil változatai, félautomata sörétes ,,utcaseprők”, nagy kapacitású tárral gyakorlott kézben szinte géppisztolyszerűen viselkedő öntöltő pisztolyok (az első világháborús csigatáras Luger modern testvérei), stb. Azt mindenki könnyen beláthatja, hogy az igazán zaftos mészárlásokat ezekkel a fegyverekkel lehet rendezni: lövöldözést hallva szegény áldozatok általában futnak, ahogy a lábuk bírja, és szerencsés esetben hamar eltűnnek az épületek között, a nagy tárkapacitás és a félautomata tüzelési mód miatt azonban a tömeg gyors szétoszlása előtt is sok lövés adható le. Szemben például a magyar fegyverállomány nagy részét kitevő kétcsövű sörétesekkel és ismétlő golyós vadászpuskákkal, ahol előbbiekkel csak két lövés adható le gyorsan egymás, utóbbiakkal pedig minden lövés előtt ismételni kell.

A probléma tehát nagy vonalakban mindenki számára érthető- az ördög azonban a részletekben lakozik, és itt assault-bats.jpgbizony annyi részlet van, hogy népesebb ördögkolóniák is kényelmes otthonra lelhetnek. A betiltani kívánt fegyvereket ugyanis leginkább a ,,gonosz fekete puska” szóval lehetne összefoglalni, egy törvénybe viszont ezt nem lehet beleírni, a szabályozásban mindenképpen egyértelmű műszaki paramétereket kell megadni. A törvényalkotó kívánságát viszont még hozzáértők számára (fegyverbetiltó aktivisták nem mindig azok) is nagyon nehéz egy-az-egyben műszaki paraméterek nyelvére fordítani: az amerikai életszínvonal és a kb 300 millió szabad fegyvertartó által jelentett irgalmatlan méretű civil fegyverpiacon gyakorlatilag minden megtalálható, ha tetszőlegesen írnánk össze műszaki paramétereket mondjuk háromcsövű hátrafelé lövő 20-as sörétes Kalasnyikovról, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy az így kapott fegyver-Frankensteint gyártja, vagy a keresletet látva azonnal gyártásba veszi valaki. Kategorizálni sincs értelme, hiszen a családfaszerűen elkülönülő kategóriák helyett egy nagy tál spagettiben kellene elválasztani a szálakat, azzal a kiegészítéssel, hogy a modern fegyverek ráadásul egyre modulárisabbak, szóval pár csavar kitekerésével teljesen megváltoztathatjuk egy adott fegyver kategóriabesorolását. Egy szabályozás megjelenésekor pedig már másnap a piacon lenne az a fegyver, ami a szabály szelleme szerint tilos, betűje szerint viszont teljesen legális.

Az AWB viszont csakazértis megpróbálta villával megenni a húslevest, hát, a végeredmény elég érdekes lett. A félautomata puskákra egyet engedélyezett az alábbiak közül: összecsukható válltámasz, pisztolymarkolat, lángrejtő, szurony- illetve gránátvető-csatlakoztatási lehetőség. Ez azért vicces, mert a markolatot és a válltámaszt egy modern puskán/karabélyon a felhasználó is kedve szerint cserélheti (a cseredarabok piaca emiatt óriási), lőfegyverre szerelt szuronnyal pedig a polgárháborúban öltek utoljára embert az USA területén. A pisztolyoknál hasonló szigor volt, betiltották többek között a különféle csőtoldatok nagy részét, a kívülről rögzíthető tárakat, a létező automata típusok félautomata verzióit, de még a cső forrósodásából származó célzási nehézségek mérséklésére szolgáló csőárnyékolót is. Félautomata sörétesek pedig nem készülhetnek kivehető tárral. A legnagyobb felzúdulást azonban a tárkapacitáskorlátozás okozta: megtiltották a 10 darabosnál nagyobb tárak gyártását és forgalmazását. Emiatt divatba jöttek a kisebb méretű pisztolyok, és mivel a tilalom csak a törvény hatályba lépése után gyártott példányokra vonatkozott, a régebbi tárak ára jelentősen megnövekedett a használtfegyver-piacon. (Az amerikai fegyvertörvények általában jófejek abból a szempontból, hogy a korábbi, enyhébb törvények alapján legálisan ,,kint” lévő cuccot nem vonják be, emiatt aztán a vásárlók meg is rohamozzák a fegyverboltokat, valahányszor szigorításra kell számítani- szigorítással riogatni a civil kézen lévő fegyvermennyiség szempontjából akár kifejezetten kontraproduktív is lehet!). Az AWB 10 évig volt hatályos, 2004-ben a Bush-adminisztráció alatt nem is hosszabbították meg. Az Obama-érában volt ötlet a visszaállítására, ebből azonban szintén nem lett semmi. A bűncselekményeknek csak 1-2%-át követték el a betiltott fegyverkategóriákkal egyébként, így értelme sem volt sok, a közbiztonsági mutatókra semmilyen érdemleges hatása nem volt. Annál jobban felháborította viszont a fegyvertartókat, az AWB azóta is szitokszó fegyverrajongó körökben.

Bush elnök, ahogy az egy texasi republikánustól várható, fegyverbarát politikát folytatott, ennek eredménye volt 2005-ben a Protection of Lawful Commerce in Arms Act, amely azt mondta ki, hogy a fegyvergyártók és a legális forgalmazók nem marasztalhatóak el hanyagságért, amennyiben valaki a tőlük legálisan megvett fegyverrel követ el bűncselekményt. Elsőre elég hülyeségnek tűnik erre külön törvényt alkotni, hiszen természetesen Amerikában sem a fegyver, hanem az ember bűnöz, a dolog hátterében azonban a fegyverellenesek váratlan irányból érkező támadása áll. A hülye perek hazájának sztereotípiáját erősítendő, az ezredforduló környékén több per is folyt fegyvergyártók ellen a termékeikkel okozott károk miatt. Ezeknek a pereknek a végkicsengése aloot_we_shoot.jpg fegyvergyártók önmérsékletre intése volt, ezzel pedig elkezdett a dolog olyan irányba menni, hogy a gyártók kereskedelmi partnereiktől követeljenek önkorlátozó intézkedéseket, illetve az ezeket bizonyító ilyen-olyan igazolásokat. Így tulajdonképpen nem a végfelhasználók, hanem a kereskedők felől indult el a fegyvertartás-korlátozás, és ez természetesen kiverte a biztosítékot a szabad fegyvertartásért küzdőknél.

Felsorolásunkban az utolsó törvény a Disaster Recovery Personal Protection Act of 2006. 2007-ben emelkedett törvényerőre, és kimondja, hogy a hatóságok nem gyűjthetik be a polgároknál legálisan lévő fegyvereket még katasztrófahelyzet esetén sem. Ennek előzménye a New Orleanst elsöprő Katrina-hurrikán volt, a káoszba süllyedt városban a helyi rendőrfőnök a legális fegyverek begyűjtésével próbálta elejét venni az erőszak további eszkalálódásának, miközben sok civil éppen a legálisan tartott fegyverei segítségével védte otthonát a széthullott helyi rendvédelem által kordában tartani nem tudott, illegálisan felfegyverkezett fosztogató bandák elől- mint a régi szép időkben a Vadnyugaton. (Az intézkedés egyébként még európai szemmel nézve is durva, Magyarországon a második világháború vége előtt a vesztüket érző nyilasok, pár évvel később Rákosiék rendelték el legálisan tartott fegyverek általános begyűjtését).

 A szövetségi törvények felsorolásának ezzel a végére értünk, jövő héten jön a  folytatás a tagállami szabályokkal, és a fegyvertartók jogaiért küzdő az NRA-val. Összes rész: 1,2,3,4

146 komment

Címkék: magyar bevezető usa amerikai önvédelem reform fegyver fbi rendvédelem tűzfegyver USA

A bejegyzés trackback címe:

http://lemil.blog.hu/api/trackback/id/tr488323170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Brute 2017.06.20. 18:36:43

Szuper cikk,jól írsz. Jöhet a következő rész

Flankerr 2017.06.20. 22:49:25

A szokások kiváló színvonalú írás, én örülök a bő felvezetésnek, elemzésnek, mert ez nagyon kell a témához.
Türelmesen várom a folytatást :)

Magyaryzoly 2017.06.20. 23:10:14

Akadémiai igényességű volt a cikk, köszön minden magyar fegyverbarát és joghallgató nevében :)

midnight coder 2017.06.21. 07:15:41

"Azt mindenki könnyen beláthatja, hogy az igazán zaftos mészárlásokat ezekkel a fegyverekkel lehet rendezni"

Nem. Az igazán nagy mészárlást egy kis kapszula méreggel lehet elvégezni, ha jó helyre rakja azt a terrorista.

midnight coder 2017.06.21. 07:18:05

Amúgy jó cikk, különösen az államra vonatkozó rész. Ha csak kicsit is fiatalabb lennék, én is elhúznék a USA-ba, mivel az államról való felfogásom sokkal közelebb áll az ultrakonzervatív amerikaiakéhoz mint az öngyilkos vörösnáci európaiakéhoz.

axy 2017.06.21. 09:04:01

@midnight coder:

A teherauto meg jobb.
Fegyveres merenylokent ha jol tudom Breivik olte meg a legtobb embert. Egy elzart szigeten csak fegyvertelen emberek kozott 68 embert olt meg tobb mint egy ora alatt.
Nizzaban a merenylo nyilvanos helyen a rendorsegtol nem elszeparaltan 5! perc alatt 86 embert olt meg es 307 embert sebesitett meg.

Fredddy 2017.06.21. 10:42:48

@Minorkavidor: igen, a mai amerikai angol eredetileg a sziget köznyelve volt, az angol angolt a nemesek és a felsőbb osztályok beszélték. A kultúra (felolvasások, színház, politika) nyelve viszont ez volt, így a BBC is így kezdett el sugározni. Azt meg lassan száz éve hallgatja a sziget apraja-nagyja, így mára mindenki átvette az ,,urak" beszédét.

@Brute: @Flankerr: @Magyaryzoly: köszönöm!
Amúgy mi történt, linkeltek valahová? Az első másfél nap alig mászott fel ezerig az olvasottság, de tegnap délután óta elérte a 4600-at.

@TheQuestion: köszi, de ebben a cikksorozatban ez nem fog szerepelni, talán lesz egy hasonló sorozat az amerikai rendfenntartásról, majd abban. Bár nem húzható egyértelmű határ a különféle szervezetek és eszmék közé, a milíciás részben csak a ,,domestic terrorism" konstitucionalista alapokon álló, milíciaformában szerveződő része szerepel majd- ott is van elég sok fura dolog, nyugi :)

Fredddy 2017.06.21. 10:51:38

@midnight coder: azért csak óvatosan, az amerikai hozzáállásnak van egy sötétebb oldala is: ott aztán tényleg mindent saját zsebből kell kipengetni, a tb-jükre szavak sincsenek, a normális oktatás, pláne felsőoktatás pedig szintén fizetős, és nagyon vastagon fog a ceruza.

Timár Lénárd 2017.06.21. 11:00:25

@Fredddy: Az arisztokrácia "nyelve" mint Europában a drancia volt, norvég ösökre hivatkoztak és "német" királyaik voltak. Ellenben lent Délen a gyarmatosoknak is sikerült egy szép kis arisztokratikus kulturát létrehoznia.

Timár Lénárd 2017.06.21. 11:03:32

Legalábbis igy látták öket néhányan a gyarmatokon.

aszfaltparaszt 2017.06.21. 11:19:42

>a polgárok az erőszakos ügyeik elintézését is az államra bízzák

Azaz az állampolgár legyen olyan, mint a suliban a kis csicska féreg, aki ha megsértik nem pofán bassza a másikat, hanem a tanárnénihez szalad patkánykodni. Hát ez rohadtul férfiatlannak hangzik.

Ott nem stimmel az egész, hogy a kimondottan etatista európai államokban is pl. franciák létezett párbaj egészen a 20. század elejéig.

Timár Lénárd 2017.06.21. 11:28:28

És mindenhol be volt tiltva ekkor. A katolikusok meg a lateráni zsinat ota a pokolra kerülnek miatta.Az már más kérdés hogy nem léptek fel ellene kellö eréllyel (bár a xix szban már igen csak mig a xviiiban majdnem kihalt europában a romantika miatt volt egy divathulláma.) De a korrupcio is tiltva van Mon és adot is kell fizetni.

Timár Lénárd 2017.06.21. 11:32:36

Nem mellékesen iskolábol is minimum kivágnak ezért a viselkedésért vagy legalább is egy intö befigyel. Vagy csak engem oktattak egy ilyen istánhátamegetti, barbár helyen. :)

Fredddy 2017.06.21. 11:40:48

@aszfaltparaszt: @Timár Lénárd: a párbaj például Magyarországon is létezett 1945-ig, sőt, a kardviselés is. De ez nem egy mindenkire vonatkozó alapjog volt, hanem egy kiváltság a ,,párbajképes" embereknek.

Magyaryzoly 2017.06.21. 11:54:40

@Fredddy: Szívesen olvasnék egy hasonló igényességű cikket a párbaj témájában is. Az például kifejezetten érdekelne, hogy a kocsmai/kávéházi hőzöngésnek elejét vette-e az a tény, hogy egy sértés miatt akár kardal kell jótállni.

Fredddy 2017.06.21. 12:02:36

@Magyaryzoly: mikor a párbajt még komolyan vették, kb a XIX. század közepéig, az uraknak nem volt annyira szokásuk kocsmákban és kávéházakban őrjöngeni. A századfordulóra, amikor a híres budapesti kávéházi- és mulatóélet kialakult, egyrészt sokat vesztett komolyságából a dolog, másrészt már a felső osztályokban is csökkent a nemesek aránya, harmadrészt a törvény is tiltotta- a vérre menő, komoly párbaj ritka volt, és párbajban embert ölni a társadalom szemében is inkább devianciának számított. Persze ettől még készültek párbajkódexek és hasonlók, de már sokkal inkább a hagyomány, mint az élő gyakorlat igényei miatt.

Magyaryzoly 2017.06.21. 12:09:57

@Fredddy: Én valamilyen megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek ez iránt a dzsentri világ iránt (szándékosan nem írom, hogy letűnt, mert szerintem a dzsentri szellemiség a mai napig áthatja a magyar társadalmat, a proli öntudattal egyetemben)A baj az, hogy a párbaj témájában elég szegényesnek mondható az ismeret anyagom. Az viszont meglepett, hogy pl a német egyetemisták körében még a 20. században is elterjedt volt a párbaj, igaz, hogy csak első vérig. A jövő értelmisége ma nem hinném hogy vállalkozna arra, hogy összekaszaboltassa magát (mást szerintem simán levágna :D) Ha jól tudom Otto Skorzeny karakteres arcához is hozzájárult egy ilyen egyetemi pengeváltás

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.21. 12:29:20

A másik válasz az hogy az USA hadseregét ha jól tudom nem lehet bevetni odahaza.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2017.06.21. 12:30:04

@Magyaryzoly:

"A huszadik század első harmadában a bécsi egyetemi-főiskolai ifjúság körében (és egyáltalán, az egész német nyelvterületen) a mindenféle ok (vagy inkább ürügy) miatt kirobbanó kardpárbajok legalább olyan elterjedtek voltak, mint napjaink felvilágosultabb kollégiumaiban a spanglizás vagy a csoportos szex. A tesztoszterontól duzzadó fiatalok hatra-vakra kihívták egymást párbajra, amit aztán a romantikus könyvekből ismert módon, segédekkel és nézők előtt bonyolítottak le egy-egy grinzingi ligetben, lehetőleg a kora reggeli vagy késő délutáni órák körül.Ez volt a Mensur.Persze nem halálos összecsapások voltak ezek, hanem – általában – az első vérig tartottak."

Innen:

tiboru.blogrepublik.eu/2011/04/07/otto-skorzeny/

Fredddy 2017.06.21. 12:36:36

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Igen, erről majd lesz is szó a harmadik részben.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2017.06.21. 12:49:08

Ilyen jó és érdekes írást nem is tudom mikor olvastam utoljára.
Köszönet érte!

Magyaryzoly 2017.06.21. 13:20:27

@tiboru: Na akkor itt olvashattam a sztorit. Egyébként várom a kövi posztot a konteóra is, a Dzsekós anyag szokás szerint jól sikerült :)

9mmPara 2017.06.21. 13:34:33

@aszfaltparaszt: "Azaz az állampolgár legyen olyan, mint a suliban a kis csicska féreg, aki ha megsértik nem pofán bassza a másikat, hanem a tanárnénihez szalad patkánykodni."

Ennek az éremnek van egy másik oldala is. Lehetsz bármekkora izomagyú keménycsávó, akkora nem bírsz lenni, hogy az állami erőszakszervezeteket is le bírd nyomni. Ezért, ha türhősködsz, akkor két dolog történhet:
1, rosszul választottál áldozatot és jogos védelem keretében a megtámadott személy kiporolja a nadrágodat;
2, jól választottál áldozatot, de jön állambácsi megfelelő szervezete és kiporolja a nadrágodat.

Szóval biztos lehetsz benne, hogy záros határidőn belül rápacsálsz. Legalábbis ez az állami erőszakmonopólium alapja.

Fredddy 2017.06.21. 14:03:04

@9mmPara: van több olyan társadalom is, ahol nem létezik állami erőszakmonopólium, hanem tényleg mindenki minden sérelméért maga vesz fegyverrel elégtételt. Az USA viszont ezek között inkább szerencsés kivétel, általában olyan sikeres helyek, mint Szomália, vagy Afganisztán.

tudi 2017.06.21. 17:49:21

Én is csatlakozom azokhoz, akiknek tetszett és várják a folytatást. Azért ezt a kiegészítést elolvasva eléggé sok mindent bele lehet magyarázni. Így európai fülnek eléggé szokatlan, de hát ugye odaát másképpen mennek a dolgok. Ahogy azt hiszem a Totalcar egyik régi adásában Winkler mondta az USA régen a lehetőségek földje volt, ma inkább a hülyék paradicsoma, ami valamilyen szinten igaz is meg nem is.

meatclone 2017.06.21. 18:49:30

@Fredddy: "igen, a mai amerikai angol eredetileg a sziget köznyelve volt, az angol angolt a nemesek és a felsőbb osztályok beszélték. A kultúra (felolvasások, színház, politika) nyelve viszont ez volt, így a BBC is így kezdett el sugározni. Azt meg lassan száz éve hallgatja a sziget apraja-nagyja, így mára mindenki átvette az ,,urak" beszédét".
Sokan igy gondoljak mivel aBBC angolt haljak a tevebol es a radiobol, viszont meglepoen a UK lakossaganak csak 2%-a beszeli a BBC angolt.
en.wikipedia.org/wiki/British_English
"Most people in Britain speak with a regional accent or dialect. However about 2% of Britons speak with an accent called Received Pronunciation[10] (also called as "the Queen's English", "Oxford English" and "BBC English"[11]), that is essentially region-less.[12][13] It derives from a mixture of the Midland and Southern dialects spoken in London in the early modern period.[13] It is frequently used as a model for teaching English to foreign learners."

Tiangong 2017.06.21. 20:40:42

@meatclone: Ha az angol nyelvjárások kifognak az angol iránt érdeklődő emberen akkor jobban teszi ha nem tanul hollandot.
Hihetelen, hogy azon a zsebkendőnyi földterületen olyan szélsőséges módon eltérnek egymástól a holland nyelvjárások, hogy 50 kilométerrel arrébb már nem értik egymást az emberek. Holland nyelvi szakemberek képtelenek néha kommunikálni honfitársaikkal 10000 km2-n belül.

Péter Baán 2017.06.22. 03:07:07

@9mmPara: Azért az nem úgy megy az USA-ban sem, hogy mindenki önbíráskodik... ott is van rendőrség, meg állami erőszakszervezet. Viszont, ha valaki bejön a lakásodba, lelőheted a picsába. Ráadásul ott nincs ilyen marhaság, mint az arányos védekezés elve, hogy szólnod kell a betörőnek, hogy "várj, hozok egy kisebb kést..."

Péter Baán 2017.06.22. 03:20:35

@Fredddy: "azért csak óvatosan, az amerikai hozzáállásnak van egy sötétebb oldala is: ott aztán tényleg mindent saját zsebből kell kipengetni, a tb-jükre szavak sincsenek, a normális oktatás, pláne felsőoktatás pedig szintén fizetős, és nagyon vastagon fog a ceruza."

A tb a legnagyobb hazugság, ami létezik...
Amennyibe egy átlag amerikai családnak egy teljes évi egészségügyi költsége kerül, annyit én beadok a feneketlen kútba, amit itthon Társadalom Biztosításnak csúfolnak. Ha jártál már itthon orvosnál, akkor tudod, hogy mit kapok érte. Ott ezzel szemben korszerű orvoslást ÉS fényesre nyalt segget kapsz ugyanazért a pénzért. Ilyenkor gyakran előkerül, hogy a szegényekkel mi van, meg a rákosokkal. Kezdjük a rákkal. Ha ott rákos leszel, akkor ha van pénzed, vagy hitelképes vagy, akkor van esélyed. Itthon nincs. Csak akkor, ha annyi pénzed van, hogy külföldre menj orvosért, de annyi pénze csak keveseknek van. Odaát viszont nem annyira keveseknek van pénze felgyógyulni a rákból... A szegényeket szokták még felhozni, viszont ott is vannak alapítványok, akik őket segítik. Az állam amúgy sem volt soha szeretetszolgálat, nem tudom mióta várjuk el ezt tőle.

A felsőoktatás pedig azóta szállt el arrafelé, mióta a baloldal masszívan betette a lábát az oktatásba. Megjelentek a különböző valóságtagadó szakok, az olyan ismereteket terjesztő szakok, amiket egy mekiben sem tudsz érvényesíteni pultosként... stb. A diákhitelek sem segítettek sokat, meg az az elvárás sem, hogy mindenkinek el kell végeznie egy egyetemet. Így a szegényeknek kifejlesztett diákhitel gyakorlatilag mindenki számára kötelező már.

De biztosan nagyon szar az USA, hiszen a világ vezető gazdasági és katonai ereje.... :)

William Kidd 2017.06.22. 08:36:39

A magyar mindig is nagy szabadsagharcos volt, ezert is fostak Kadarek meg a maiak is, hogy fegyver legyen az embereknel.

TheQuestion 2017.06.22. 10:10:58

@Péter Baán: Mik azok a valóságtagadó szakok? Modern kreacionizmus, Isten és a klímaváltozás, esetleg az új lapos Föld?

Péter Baán 2017.06.22. 10:19:22

@TheQuestion: Genderelmélet például... de ide sorolnám a mikroagressziót is.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2017.06.22. 10:41:37

@Péter Baán: Trollokra ne reagálj. Valójában nem kérdezett semmit.

Péter Baán 2017.06.22. 11:25:09

@Rammjaeger83: Nem tudtam, nem láttam a trolligazolványát... :)

Greg36 2017.06.22. 12:45:05

@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:
USMC a John Brown féle Harper's Ferry balhénál - bár ott szövetségi fegyverraktárat foglaltak el. Lee onnantól számított visszatérő vendégnek azon a környéken :)

Fredddy 2017.06.22. 13:21:20

@Greg36: 1878-ban tiltották meg a szövetségi katonaság belföldi rendfenntartásra való bevetését (illetve kötötték kongresszusi határozathoz, ami majdnem ugyanaz), ez alól kivétel a helyi milícia és a Nemzeti Gárda, az ő bevetésüket a kormányzó rednelheti el. De ne lőjünk le minden poént a következő részekből.

orangeman · http://chengyu.blog.hu 2017.06.22. 17:26:06

@Fredddy: Gratulálok a cikkhez, zseniális lett, remélem a következő részekben a Heller részletesen lesz említve. :)

Fredddy 2017.06.22. 17:44:27

@orangeman: Köszi! Heller Ágnes most nem fog szerepelni, de a District of Columbia v. Heller ügy benne lesz, igen.

Untermensch4 2017.06.22. 20:46:11

@Minorkavidor: "Ez szintén paradox helyzet: nem az állam feltételezett zsarnoksága ellen használták e milíciák fegyvereiket, hanem rasszista okokból a színesbőrű kisebbségek felemelkedése ellen. "
Az USA első kábszertörvénye meg megtiltotta az ópium fogyasztását... a kínaiaknak.
A rasszista államot védték polgárai fegyverrel a belopakodó a rasszoktól... :(

Untermensch4 2017.06.22. 20:54:19

@Minorkavidor: "Az anyaországi kormányzat csak egyet akart a gyarmatlakók is vegyék ki részüket a háborús költségek viseléséből"
A függetlenséggel a teljes költséget átvállalták, mégsem örültek annyira az angolok... :)

Untermensch4 2017.06.22. 21:06:15

@Fredddy: Nem szoktam dícsérni a cikkeket mert mind jó, az hogy még (ha jól értettem) három lesz folytatásként, főleg tetszik. Egyáltalán nem volt túl sok a felvezetés, így sokkal érthetőbbek az alapok mint korábban.
Az a poén is lesz hogy az USA területén az első maxim-géppuskás mókázást nemzeti gárda művelte sztrájkolók sátortábora ellen?

Untermensch4 2017.06.22. 21:21:55

@Tyeplica: Sztem a sniccer ipari szerszám. És ha jól emlékszem tanto-hegye (ha így híjják') van, szóval egy iparban elbújt szamurájkard... :)
De praktikusan szemlélve, napjainkban kiválóan betartható vele a 7cm alatti pengehossz és ha az egyszemélyes szekértábor önnön magadat körbe akarnák venni az indiánok, jelentősen növeli a diplomáciai rendezés esélyét ha ráutaló módon van nálad egy. Mármint arra utalóan hogy piszkos fred után még önvédelmi praktikákról is olvastál. Okos indián tudja hogy nem csak ő tud vele skalpolni, őt is lehet ha van a farmernek... :)

Fredddy 2017.06.23. 12:30:09

@Untermensch4: ez a sztori nincs meg, de ha van hozzá megbízható forrásod, beleszerkesztem majd. A vietnami háborús diáktüntetésekben való szerepüket mondjuk nem csoda, ha nem tetézik még ennek a reklámozásával is.

Snioccerre én azért nem bíznám az életem, könnyen törik, és nem csak a perforáció mentén, két-három centinél hosszabbra nem nagyon érdemes kitolni a pengéjét. Tanto hegye szerintem akkor lenne, ha azon az oldalán lenne megélezve, ahol most nincs.

Tyeplica 2017.06.23. 12:32:18

@Untermensch4: Hát én nem mernék egy sniccert nekinyomni Fülig Jimmy hasának, mint ahogy azt valóban írta Rejtő a Megkerült cirkálóban - igen, olvastam - mert a sniccer pengéje vagy tíz helyen gyengítve van, hogy könnyen le tudd törni az elhasznált pengeszakaszt a végéről.

Nem egy Hattori Hanzo, na!

:-D

checking out the Moon 2017.06.23. 12:41:29

@Péter Baán:

NAGY marhaság!

"Ott ezzel szemben korszerű orvoslást ÉS fényesre nyalt segget kapsz ugyanazért a pénzért. "

A veterán nagybátyámat aki 56ban kiment azután tett egy rövdre vágott kört vietnamban utána pedig évtizedekig dolgozott programozóként az allamnak, majdhogynem leszrták a veteránkórházban a leukémiájával.

checking out the Moon 2017.06.23. 12:49:40

@Untermensch4: még egy NAGY marhaság

Snitzerrel nagy kárt csak a külső nyaki verőeret eltalálva lehet tenmi, de akkor akár halálosat is.

Fredddy 2017.06.23. 14:41:01

Már nem emlékszem, hogy olvastam-e a Megkerült cirkálót (mély nyomot biztos nem hagyott), de egyébként még azt is megkockáztatnám, hogy a múlt század húszas-harmincas éveiben nem pont ugyanazt a szerkezetet hívták sniccernek, mint amit mi ma így nevezünk.

Fredddy 2017.06.23. 14:52:40

@Fredddy: ...meg is van, németül a ,,Schnitzer" egy olyan éles véső, amit fafaragáshoz használnak. Az már tényleg nem törik olyan könnyen, bár nem is kés-élességű.

Untermensch4 2017.06.23. 19:11:17

@Fredddy: Még a Guttenberg-galaxisban volt vala a forrásom, kb 20 évvel ezelőtt, nem valószínű hogy elő tudom keresni :(

Untermensch4 2017.06.23. 19:20:16

@Tyeplica: @checking out the Moon: A régebbi skalpolási stílust követve a sniccer a borotva utódja... és valóban, törékeny pengével szurkálni (pallosvívásról nem is beszélve) nagy ostobaság (bár aki nagyon szerencsés annak az ellenfélBE törik bele a pengéje, de az is legfeljebb félsiker lehet). Ellenben rövid pengével gyorsan nagy felületű vágásokat lehet ejteni gyors hadonászással aztán eljő vala a vérveszteség miatti eszméletvesztés... :)

Tyeplica 2017.06.23. 21:30:03

Izé... @Fredddy: Rejtő azt írta, hogy Piszkos Fred a zsebkése hegyét nyomta Fülig Jimmy hasának, nem egy sniccert. Nekinyomta a hasához, mint önvédelmi taktia.

Már csak a dramaturgiai pontosság kedvéért.

Untermensch4 kolléga az önvédelmi taktikát mondta. Amire jó egy sniccer is. Én meg azt, hogy ilyen célból sniccert nem használnék, mert könnyen eltörik, elpattan az újításhoz gyöngített pengéje.

Norden 2017.06.24. 08:47:49

A kés önvédelemre a lehető legrosszabb választás, a megállítóereje nulla főleg egy részeg vagy bedrogozott ellenféllel szemben. Ellenben simán lehet, hogy halálos sebet ejtesz vele, de a támadó még 5 percig megy tovább és simán hülyére ver. A későbbi tárgyaláson meg magyarázkodhatsz gyilkosságért.

Greg36 2017.06.24. 09:23:10

@Untermensch4: Az átalam látott snitzerek mindig a ha oldalon voltak hosszabbak a munehoz képest, a tantók (és a többi kard) meg fordítva. (Plusz nincs boshija).

Untermensch4 2017.06.24. 12:16:30

@Greg36: Vszeg azért beszélek ilyen pontatlanságokat mert leragadtam annyi információnál hogy a penge pont olyan szögben van törve a hegyénél mint a tanto... a másik két, japánnak látszó szóról meg amiket írtál, fogalmam sincs. :)

Untermensch4 2017.06.24. 12:25:05

@Tyeplica: Bocs a félreérthetőségért. Arra az epizódra akartam utalni amikor P.Fred a beszélgetés során a zsebében tartja az egyik kezét, hangja nyugodt, a másik meg töpreng hogy érdemes-e fokozni a feszültséget, vajh' kést vagy revolvert fog a zsebében. Aztán később elővesz egy almát... :)
Szóval nem rögtön kaszabolni kell, ha csak nyugodtan (de észlelhetően) előkattintja az ember a sniccert és nem hadonászik vele hanem félig-meddig a saját takarásában tartja akkor beszélgetéssel elkerülhetőbbé válik a konfliktus eszkalációja. Legalábbis jobban elkerülhető mint üres kézzel. És bár nem ideális közelharci eszköz, meg vszeg a támadó sem olyan kihívásokat szerető sportember aki nála jóval erősebbeket talál meg magának, legrosszabb esetben legalább dugovicstituszosra lehet a támadót kaszabolni. :)

Untermensch4 2017.06.24. 12:29:28

@Norden: Az is simán lehet hogy 15 másodperc alatt lefekszik a vérveszteség miatt. A tárgyaláson meg elmondom hogy ha nem vert volna hülyére akkor tudtam volna neki mentőt hívni meg elsősegélyt adni.

axy 2017.06.24. 13:23:36

A 09/11 támadásoknál is snicert használtak.
És snicer és snicer között is van különbség. Olfa ck2
www.youtube.com/watch?v=Q8bHsnRf_vA

Sanda gyanu 2017.06.24. 23:40:49

@axy: Az egy igen szép darab!

Mondjuk erre a CK2-esre az árgép majd' kétezer forintos vételárat ír, míg a filléres kínai szart megkapod 99,- játékpénzért az Obiban.

Bár ha jól emlékszem, a 9/11-es beszámolók később Leatherman multifunkciós eszközökről szóltak. (citation needed)

Jut eszembe, pár éve nagy botrány volt abból, hogy miután átjöttél a reptér biztonsági ellenőrzésén, bent, a duty free shopban vehettél - hatásszünet - népművészeti mintás zsebkést.

maxval bircaman bácsi szederőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.06.25. 00:13:19

Mocskos kárpátmedence söpredék vagytok, meg fogtok hajolni az én Putyin uram előtt! Orbán csak az előfutára a dicsőséges orosz hősi nemzettudatnak!

axy 2017.06.25. 00:51:17

@Sanda gyanu:
Wengert tonkre is tettek vele. Nagyjabol forgalom 30% volt DFS bol.
A rohej az ket viszkis uveggel pont ugyanugy lehet vagdalni embereket de pia tul nagy uzlet.
Olfat lattam 1500 Ft is. Nagyon dicserik.

Greg36 2017.06.25. 09:33:25

@Untermensch4: A sniccerek többségét azért vágásra tervezik, a tantokat meg inkább szúrásra, ezért tök más az élkialakításuk. Az amerikai tantok általában szögben törnek, de egy japán simán lehet, hogy végigviszi az élt egyetlen ívben, és nincs törés. Ez korszak, iskola, kovácsfüggő - meg attól, hogy milyen készletbe készítették.

Untermensch4 2017.06.25. 14:28:29

@Greg36: Oké. " egy iparban elbújt szamurájkard... :)"
Vhogy szeretném külön kihangsúlyozni a kettőspontot és a záró-zárójelet...
Praktikusan ha megtámadottsági helyzetbe kerül az ember akkor ha van nála vmilyen (akármilyen) sniccer, abból tud gazdálkodni. A tördelhető pengéjűt teljes hosszára kapcsolni fail. A tömzsi merevebb pengéjűvel meg lehet szúrni, nem annyira törik. A kovácsolás technikája nem annyira lényeges mint annak az üzenetnek az érzékeltetése hogy ha használni is kell akkor a kivéreztetésre fog vele koncentrálni az ember és tudja is hogyan érheti el ezt a célt. (a törékeny pengéjűvel vágással mert éles, nem egy hattori hanzo de ha a hullámpapírt jól viszi akkor a bőrt és érfalakat is, a zömök pengéjűvel meg ugye combtájéli célterület nézegetése kelti a hozzáértés látszatát)
Ekkor már "csak" a megfelelő kommunikáció szükségeltetik amire meg nem annyira lehet rákészülni sablonokkal.

Timár Lénárd 2017.06.25. 19:51:03

Amúgy egy kis hozzászólás az amúgy jó, amerikai konzervatív gondolkodást (mert ők tényleg így gondolkodnak ezekről, ahogy a cikk szerzője megírta) bemutató bejegyzéshez:
@Fredddy: "nem dúlták fel az országot forradalmak,"... Hahahahahahahaha. De...még ha szigorúan is értelemzzük ezeket, akkor is legalább 1.
"nem taposták földjét idegen hadseregek,"
Burn Washington DC. burn! 1814. www.youtube.com/watch?v=K3bYCdA8fEU (és megint csak szigorúan értelmezve, mondjuk a 20. század ebből a szempontból egy "kegyelmi" időszak volt)
Az meg mekkora csúsztatás már, amit egy kommentelő írt, hogy a " magyar mindig is nagy szabadsagharcos volt, ezert is fostak Kadarek meg a maiak is, hogy fegyver legyen az embereknel."
Mert az otthon tartott vadászfegyverek és rozsdás katonai emlékek képesek eldönteni egy-egy mozgalom sorsát. Nem ám az, hogy ki teszi rá a kezét időben a katonai, illetve adott esetben más rendészeti szervek fegyverraktáraira. Ideális esetben pedig hogy ki mellé állnak a professzionális katonák, áh dehogy...

Untermensch4 2017.06.25. 19:54:16

@Timár Lénárd: "az otthon tartott vadászfegyverek és rozsdás katonai emlékek" nem csúsztatás...

Timár Lénárd 2017.06.25. 20:01:37

@axy: Inkább ütésre javaslom használni, mert ha nem vagy professzionális üvegharcos, akkor nemcsak a "láncaidat" veszítheted, hanem a kezeidet is. És az ellenfélnek csak meg kell szorítania a beágyazott üvegcserepeket és már is fetrengeni fogsz a földön. (Csak az amcsi filmekben és korábban az európai ponyvákban olyan "férfiasan" lehet ábrázolni)
[Dobálni, azt igen, de az igazi férfi kocsmában puszta kézzel vagy keménykalapba rejtett borotvapengével harcol. :) )

Timár Lénárd 2017.06.25. 20:09:24

@Untermensch4: Mármint miért? Neked tán géppisztoly áll otthon zsírban eltéve? A vadászfegyverek nem éppen alkalmasak egy forradalomban arra, hogy egy professzionális hadsereggel szemben bármiféle eséllyel felvehessék a versenyt. (Egyéni élet kioltására alkalmasak). Legalábbis a 19. század eleje óta biztosan nem harcdöntő elem.
Speciel az "emlékbe lenyúlt" és az elmúlt háborúból hazahozott fegyverek rozsdás minősítésével még finom voltam, mert nem hiszem, hogy tulajdonosaik olyan rendszeres karbantartást végeztek volna rajtuk, mint amit elvileg a hadseregben kellett. És még az elavulási faktort nem is vettem figyelembe. (a minősítésem enyhébb, minta haszontalan ócskavas, amely maximum tulajdonosának életét tudja kioltani, mikor felrobban a kezében, amit említeni szoktak ezekkel kapcsolatban.)

Timár Lénárd 2017.06.25. 20:15:01

@Untermensch4: Egyébként meg ezekről volt szó mind a cikkben és szerintem a hozzászóló, aki ezt írta sem az otthon a ház mögött parkoltatott helikopter- meg tankhadosztályokra gondolt. (bár ezek hadrafoghatóságával kapcsolatban is vannak kételyeim úgy általában).
Másrészt meg szeretem, mikor a "magyarok szabadságszeretetéről" írnak. Olyan menekülhetnékem támad hirtelen, mert ilyet minden egyes népről ki lehetne jelenteni (néhány mikronemzet talán kivétel). És valahogy emögött nem azt érzem, hogy csak egy általános jellemvonásra kívánja felhívni a figyelmet, hanem szeretne belerángatni egy csomó embert egy olyan dologba, ami jól nem fog elsülni.

hegyépülés 2017.06.25. 21:04:32

@Norden:
ha nem tudod használni, ez így is van
Én is azt mondom, hogy olyan fegyvered legyen, amit használni is tudsz és mersz
ijesztgetésre elő se vedd a bökőd. A kés a legpiszkosabb és nagyon gáz,ha a sajátoddal vágnak le.
A használati részt csak azért vezettem le hogy kiemelhessem azt,hogy egy könnyen és bárki számára elsajátítható módon beletekerem a támadó kését a karjával együtt a saját veséjébe és nemhogy 5 percig de 5mp.-ig sem jön rám tovább
Ha pedig nálam van a kés, még egyszerűbben
a kés pont hogy a legjobb fegyver: csak kell hozzá elszántság mert nem csak egy tiszta és elködösült mozdulat,amíg meghúzod a ravaszt

hegyépülés 2017.06.25. 21:07:15

@William Kidd:
egyszer jövök neked egy nagyon hideg sörrel

Fredddy 2017.06.26. 00:27:39

@Timár Lénárd: jó, oké, kicsit egyszerűsítettem, de szerintem érted azért, hogy mire gondoltam :) Rajtunk azóta uralkodott osztrák, német, orosz, volt három köztársaságunk, a Habsburgokat kétszer trónfosztottuk, és a kommunizmus építésének is nekifutottunk minimum ennyiszer. Közben megtámadtak az osztrákok, az oroszok háromszor, sőt, egyszer még a románok is. Ehhez képest Amerikában azért elég unalmasan telt az idő.

Nálunk egyébként mindössze egy 1848 előtti, 2-3 Monarchia-korabeli, vagy 14 Horthy-korabeli és 26 '45-'56 közötti törvényben van legalább egy-egy máig hatályos rész, a Kádár-korabeli ma is hatályos törvények nagy része is már a nyolcvanas években született.

Untermensch4 2017.06.26. 05:16:19

@Timár Lénárd: Tehát a vadászfegyver minden esetben 19.sz eleji gyártmány és rozsdás, de ha nem is, háború/forradalom kitörése esetén azzá változik...
" A vadászfegyverek nem éppen alkalmasak egy forradalomban arra, hogy egy professzionális hadsereggel szemben bármiféle eséllyel felvehessék a versenyt. (Egyéni élet kioltására alkalmasak)."
Ez hasonlít arra ami a hadseregben a mesterlövész...
Lehet hgy rosszul tudom de mióta a lakosság nagyobbik része városokban él, egy várható háború/forradalom utcai/épület/városigerilla -harcról ígérkezik szólni.
Egy professzionális hadsereggel szemben a vadászfegyver és a semmi közül sztem az előbbi a kevésbé alkalmatlan.

Piere de La Croix 2017.06.26. 07:29:15

@Untermensch4: Félreértesz: a 19. Század egy kb. Jo becslésvarra amiota a kard-lándzsa-ij nem dönti el egy háboru sorsát és végleg elválik egymástol a háboruban és a vadászatkor használt fegyver és amikor már nem cserélhetöek egymással. Egyébként meg igen, városi harcban a puszta kéz sokszor hatásosabb (minél szükebb annál inkább) a vadászfegyvereknél (a hatékonyság és a megállito erö más mint hogy hány embert sebesit meg). Bár utobbiak bunkoként még használhatobbak és hasznosabbak.

Piere de La Croix 2017.06.26. 07:35:37

@Fredddy: Irtam hogy elnézem. :) Egyébként a kontinentális jogrendszer kissé más dolog mint egy precedensértékü angolszász. Az igaz hogy hogy nálunk a modern jog csak a iyiszban jelent meg de a mögöttes jogfilozofiákban ugyanugy eddig nyulnak vissza mint shogy az usabanis. Még kádárék alatt is habár megjelent a szoc. Jogfilozofia is de 1990 után ennek csekély hatásai is el lettek távolitva. Legalábbis a jogi karokon igy tanitják. Ez tehát egy kissé slendrián kijelentés volt.

Digitális Dzsihád 2017.06.26. 16:36:18

@Piere de La Croix: Ahogy elnézem a mai modern csigás íjjakat, meg a három-négypengés vadászhegyeket, én még kevlármellényben sem állnék egy ilyen nyílvessző útjába.

Fredddy 2017.06.26. 17:01:26

@g.d: @Sam Crow: Ja, végtelen mennyiségű ilyen okosság van, néhányat be is raktam a cikkekbe.

Timár Lénárd 2017.06.26. 17:48:07

@Digitális Dzsihád: Egyedül én sem, de tömegben...röhögve.

Untermensch4 2017.06.26. 18:13:27

@Timár Lénárd: "Egyedül én sem, de tömegben...röhögve."
Sztem azt nem vitatja senki hogy az elsöprő túlerő azért kapta az "elsöprő" jelzőt mert győzni szokott... :) a kérdés hogy milyen áron és milyen kockázatok és mellékhatások mellett.
Tömegben szted akárki hogyan érzi magát (azon kívül hogy bátor) ha szemből van fegyver illetve ha nincs? Ha egy kapualjból fedezel másokat az utcán és a melletted állót pont leszedte egy csigás íjas vmelyik ablakból (ki tudja melyikből) akkor jobban röhögnél mint egy perccel azelőtt vagy kevésbé?

Untermensch4 2017.06.26. 18:18:11

@Piere de La Croix: Kissé keveredett a személyi önvédelem és a zsarnokság/hódítók elleni küzdelem dimenziója. Egy vadászpuska tényleg nem jó utcai önvédelemre, ellenben utcahossznyi távolságból egy katonát sztem le lehet lőni azzal amivel egy vaddisznót. A szuonyroham meg már akkor elavult volt amikor nagyapámnak tanították (mondjuk ő a gyakorlásnál védekezésben nem lőtte el a papírtöltényt "messziről" mert közelről jobban csíp, így a szemből a rohamot gyakorló iskolatársát jól meg is állította mert az is látta hogy töltve van...) :)

Timár Lénárd 2017.06.26. 19:06:11

@Untermensch4: Mármint tömegen íj esetén én 3-4 embert értek, mert egy gyáva nyúl vagyok. Ha bátor lennék rajtam kívül +1 ember. :)
A baj az, hogy modern fegyver esetén nem biztos, hogy a vaddisznólövő megöli azt a katonát, sőt legrosszabb esetben viszonylag sértetlenül meg is ússza. Minimálisan még mindig van esélye arra, hogy visszalőjön terád, mint a fegyver birtokosára (egy puskát azért nehéz elrejteni).
Viszont fordítva is így van: egy katonai fegyver nem éppen alkalmas hobbivadászatra, főleg ha szeretnéd még valamire is felhasználni egyáltalán a vadat (ha egyáltalán belehal).
Az íjról nem is beszélve, mert nagy szerencse (+tudás, meg gyakorlat) kell hozzá, hogy azonnal mozgásképtelenné tegyél valakit (még ha el is találod egyáltalán), még egy modern változat esetében is (plusz nem is olyan nyílheggyel gyártják ezeket, hogy ember elleni küzdelemben hatásos legyen: hiszen eleinknek is mennyiféle volt belőle). Ok, ha kifejezetten gorilla-vadászatra gyártanának ilyeneket, akkor igen, de kétlem, hogy oly nagy számban létezne.
Persze ha 1 méterrel arcba lőnek, minden fegyver halálos, nem tagadom, de erre nem alapoznék azért egy felkelést. (A kő, molotov-koktél az már igen, mert egyszer használatos, utána meg senki sem ismer meg, meg a parittya-félék, de modern íjra és vadászfegyverekre nem.Ö

Fredddy 2017.06.26. 22:30:18

@Timár Lénárd: a katonai és a vadászfegyverek között egyáltalán nincs akkora különbség, legfeljebb lövedéket érdemes másmilyet használni vadászatra (a teljes köpenyes katonai lövedék kisebb sebet okoz, egy vadat lassabban öl meg). A .223Rem és a .308Win, a NATO gyalogsági töltényei népszerű vadászkaliberek is egyben, és a keleti blokk puskalőszerét, a 7,62*54R-t is sokan használják vadászatra.

Eltérés a tűzerőben van, a vadászfegyver nálunk legfeljebb ismétlőpuska (sokszor egyébként eredetileg katonai konstrukció, még abból a korból), 5 töltényes tárral, egy Kalasnyikov viszont automata, 30 tölténnyel. Amerikában kisebb a különbség, mert nagy tárkapacitású félautomatákat is tarthatnak a vadászok (általában).

Az íj tisztán elméleti okoskodás, meg filmekben jól néz ki, de ennyi. Használni nehéz, pontosan lőni vele még nehezebb, és például fedezékbe bújni is elég körülményes vele.

Untermensch4 2017.06.26. 23:39:49

@Fredddy: És a számszeríj? Nem mintha azzal akarnék háborúzni de bölcs törvényhozóink is veszélyesebbnek "árazták be" mint az íjat... :)

Untermensch4 2017.06.26. 23:42:56

@Timár Lénárd: "A baj az, hogy modern fegyver esetén nem biztos, hogy a vaddisznólövő megöli azt a katonát, sőt legrosszabb esetben viszonylag sértetlenül meg is ússza. Minimálisan még mindig van esélye arra, hogy visszalőjön terád, mint a fegyver birtokosára (egy puskát azért nehéz elrejteni)."
Te tényleg meg akarod magyarázni hogy lőfegyvereknél jobb ötlet kövekkel meg molotov-koktéllal harcolni lőfegyveres emberek ellen..? A kődobálást kisebb eséllyel ússza meg egy katona mint azt ha rálősz egy golyós puskával..? Akkor a hadseregek miért költenek egy rakás pénzt kézifegyverekre? Elég lenne a katonáknak köveket adni meg csúzlikat, ha az hatásosabb, nem? :)

Fredddy 2017.06.27. 00:41:51

@Untermensch4: annyival veszélyesebb, hogy sokkal könnyebb kezelni. A szigor igazi okát viszont szerintem az orvvadászat környékén kell keresni: a számszeríjlövést nem hallja meg a vadőr...

A nagyvadat egyébként általában puskával lövik, puskalőszerrel. A katonák karabélylőszeres gépkarabélyokkal vannak felszerelve- ami a vaddisznót ledönti, az bőven viszi az embert. A katonák előnye ott jön be, hogy ők sokan vannak, koordináltan mozognak, alkalomadtán nehézfegyvereik vannak- ok, Jóskapista egyet lelő lesből, de aztán odacsördítenek neki egy nehézgéppuskával, vagy harckocsiágyúval. Meg mesterlövészeik nekik is vannak, jobbak, és jobb fegyvereik vannak, mint amilyen szintre te magadtól felérhetsz, és direkt a lesből lesipuskázó Jóskapistákra vadásznak.

A szocializmus alatt egyébként nem is annyira a konkrét fegyveres felkelés miatt féltek a golyós vadászpuskáktól (sörétest is nehéz volt szerezni, de golyóst tényleg csak a nagyon-nagyon kommunisták kaphattak), inkább azért, mert merényletre is jól használhatóak.

Untermensch4 2017.06.27. 05:16:00

@Fredddy: Egy hadsereg elleni civil/milícia -szerű fellépés is a merénylet-dolog miatt működhet, annyiban amennyire ez hat. Ha abból indulunk ki hogy stressz hatására úgyis ledózerolják tüzérséggel vagy elviszik a gulágra a civileket akkor meg abból lehet választani hogy harc nélkül vagy trófeával megy az ember a vágóhídra.

Piere de La Croix 2017.06.27. 09:39:52

@Untermensch4: Mert ahogy már irták itt elöttem, egy ijat, puskát használat után nehéz elrejteni. Ellenben kö, molotov után a használo könnyen, gyorsan felszivodhat a tömegben, eltünhet a mellékutcákban, majd ujra lecsaphat. Igen, ha a használhatoságot is bevesszük a képletbe (és nem csak a halálosdágot)

forestwalker 2017.06.27. 11:37:14

,,Bár világviszonylatban a magyar fegyvertörvény a szigorúbbak közé tartozik (civilizált országokkal összehasonlítva is), azért van, ahol még nehezebb fegyverhez jutni: Angliában pl. szinte lehetetlen''

azert angliaban se olyan nehez am torvenyesen fegyvert tartani.
majdnem minden farmon van egy ket vadaszpuska es a sportlovok itt is sokan vannak.
magat a fegyvertartasi engedelyt pedig talan meg egyszerubb megszerezni angliaban mint magyarorszagon.
legalabb is olcsobb, £50 az engedely 5 evre es utana £40 a megujitas. azert ez joval olcsobb mint a 300 000 ft ami a cikkben szerepelt.

Fredddy 2017.06.27. 11:41:52

@forestwalker: az engedély ügyintézése nálunk is csak párezer forint, a vadásztanfolyam és a lőtéri órák kerülnek nagyon sokba.

forestwalker 2017.06.27. 17:13:26

@Fredddy:
Meg csak nemreg kezdtem ismerkedni az angol fegyverszabalyokkal de eddig ugy vettem ki, hogy ezek az extra koltsegek itt nincsenek.

Untermensch4 2017.06.27. 20:15:19

@Piere de La Croix: Amikor algériában választáson győztek vkik akik a kormány szerint túl iszlamisták voltak, belopakodott a zsarnokság. Akkortájt állt úgy posztoló rendőr a piacnál hogy bármikor eőkaphat vki egy lefűrészelt duplacsövűt a burnusza/kaftánja alól (más éghajlatnál behelyettesíthető télikabáttal), aztán "double tap" múltán visszavegyül a tömegbe. Volt is ilyenre példa. Minden fegyver annyit ér, amennyire jól használják. Molotov-koktéllal a tömegből lehet dobálni (és tömegrendezvényeken tényleg alig készül később kielemezhető képfelvétel... :) ), ellenben normál forgalmú nyári utcán, a házak nyitott ablakai közül valamelyikből (nem kilógó csővel, a szoba belsejéből) leadott lövés után lehet utcahossznyi házkutatásosat vagy rotterdemosat játszani, oswaldnak meg lehet ideje szétszerelni/elpakolni a puskát.

Timár Lénárd 2017.06.27. 20:59:46

@Untermensch4: Utoljára válaszolok, mert szerintem rajtunk kívül már senkit sem érdekel amiket írunk (pedig jó vitatkozni):
1. Lefűrészelt csövű puska az más kérdés, nem hiába tiltották be az USA-ban is. Másrészt azt én nem nevezném sem kimondottan önvédelmi, sem vadászfegyvernek (vagy legalábbis elég fura vadra használhatják).
2. Ne felejtsd el, hogy forradalomból indultunk ki, vagyis hogy egy felfegyverzett katonasággal állunk szemben, nem "puha" célpontokkal. Adott esetben erre a szokásos válasz az, hogy szétlövik azt az épületet, ahonnan a lövés érkezett. (Jobb esetben - mármint a környék lakói számára - saját fegyvereikkel. Rosszabb esetben tüzérségi támogatást kérve)
Az általad felhozott merényletek már más tészták és inkább a terrorizmus körébe sorolnám őket általában (talán egy kicsit a gerilla-harcászatba illenek, de azért eléggé rezeg a léc).
+ Algériában el is buktak, pedig elég komoly gerilla-háború volt a sivatagban, de nem sikerült ezt a városokra kiterjeszteni.

Fredddy 2017.06.27. 23:11:20

Én olvasom, bár tényleg eléggé offtopik. Vietnamban az ilyen alkalmatlan fegyverekre azt mondták, hogy úgyis csak egyszer kell használni, aztán a megölt ellenségtől elveszel egy jobbat.
A gerillaháborúval meg két baj is van, az egyik, hogy nehéz leszokni róla: az ilyen gerillaháborúzó társadalmak egy idő után már semmi máshoz nem értenek, ha elfogy az ellenség, kineveznek valakit maguk közül, és az ellen folytatják. A másik meg, hogy a gerillaháború is csak egy háború, mégpedig általában jó hosszú. És 10-15 év háborús pusztítást akkor is nagyon nehéz helyrehozni, ha amúgy megvan hozzá a politikai akarat és az erőforrás.

Untermensch4 2017.06.28. 21:35:24

@Timár Lénárd: 1. Ha lehet otthonvédelemre és/vagy vadászatra egy duplacsövűd akkor az annak lefűrészelését tiltó kormányodat megdöntő ellenséges hadsereg ellen egészen jó ötletnek tűnik használni (főleg ha 2.módon tartják be a hadijogot, ekkor ugyanis ők a terroristák akikkel ugyebár nem tárgyalunk...), aztán a normál békeüzemmód helyreállítása után majd a saját kormányod rendőrségének leadod a lefűrészeltet és veszel egy rendeset, meg tartalék fűrészlapot.
A dolog nem arról szól hogy így hűde le lehet győzni egy hadsereget. Inkább arról hogy ne érje meg nekik az ár amit a győzelmükért kell(ene) fizetniük.

Untermensch4 2017.06.28. 21:37:09

@Fredddy: Bocs, annyiban, nagyon érintőlegesen ontopic hogy a két (algériával három) kontinens kontinens fegyverkultúrája, történelme, miegyéb kapcsolódik... :)