Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (48) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (46) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (147) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (53) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (13) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (52) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (66) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Haditengerészet - A torpedó

2007.12.04. 09:00 Zig Zag

 

„Az 1850-es években, amikor a tengerészetek gyors ütemben tértek át a vitorláshajókról a gőzhajókra, a minőségi fejlődés új támadó és védő fegyvereket követelt. Az eddigi fatestű hajókat vas-, majd acélszerkezetű hajótestek váltották fel, a tüzérség elleni védelem jelentősen megerősödött.”[1]

A katonai találmányok története folytonos huzavona a támadó- és védőeszközök kőzött. Ez a szinte a végletekig vitt harc vezetett a haditengerészet terén is azokhoz a milliókat fölemésztő vízi szörnyetegekhez, amelyekkel a tengeri hatalmasságok egymást megfélemlíteni igyekeznek s azoknak az aránylag apró vízi fegyvereknek egész rajához, amelyek ezeket a szörnyetegeket hivatvák mintegy lopva tönkretenni." [2][Az itt szó szerint dőlt betűkkel idézett szöveg szerintem a legszebben összefoglalt eszenciája a torpedó alkalmazási céljának. - Zig Zag]


 

 

"Amióta a Luppis  osztrák-magyar fregattkapitány által feltalált s Whitehead fiumei

gépész által tökéletesített torpedó a múlt század hetvenes éveitől kezdve a világ minden haditengerészetében rendszeres és igen kiterjedt alkalmazást talált, a törekvés mindenütt odairányult, hogy ezt a veszedelmes fegyvert minél sike­resebben tudják az ellenséges felek egymás hajóinak tönkretételére felhasználni. S csak természetes, hogy mindenki szívesen szeretne belemenni abba a kockázatba, - mint egy német admirális elmésen megjegyezte - hogy szardellával bálnát fogjon, vagyis hogy egy kis torpedóval tönkretegyen egy óriás csatahajót, emberben, fegyverben és pénzben rettenetes kárt okozva az ellenfélnek.”[3] [Mindazonáltal a figyelem középpontjába e megjegyzés nagyon kívánkozik, hiszen a nagyon drága és nagy hadihajó egységek, pl csatahajók, páncélos cirkálók ellen relatíve kis, olcsó és gyors hajó egységek, mint a torpedónaszádok, tengeralattjárók és ezek nagy szériában szintén olcsón előállítható torpedók rendkívük hatékonyak voltak már ekkor alkalmazhatók. Néhány torpedó és egy ilyen gyors és olcsón előállítható hajó néhány fős személyzete igen jó átváltási árfolyamnak számít egy negy flottaegység renkívül magas költségei, a felépítés és rendszerbe állítás időigényessége, illetve az akár 2000 fős legénységével szemben. Erről bővebben a következő haditengerészeti témájú oldalakon is lesz szó - Zig Zag]

Az olasz családból származó Luppis János Balázs (Giovanni Biagio Luppis) fregattkapitány, az önjáró torpedó feltalálója Fiuméban született 1813. január 27-én. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon az osztrák–magyar haditengerészethez került - melyben a teljes létszámot tekintve kb 15-20% olasz anyanyelvű tengerész volt. Ott fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete, s elkészítette első, kezdetleges modelljét is.

Meg kell itt jegyezzem, hogy Luppis olyannyira volt magyar a mai fogalmaink szerint, mint kb Verne Gyula. Na jó, egy kicsit jobban. De miért kell itt ezt pont nekem kissé hangsúlyozni? Mert a kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom előszeretettel hivatkozik arra, hogy a torpedó magyar találmány. Nos: nem. Legalábbis a korrektség azt kívánja, hogy kimondjuk: nem teljesen. A kor szokásai szerint előszeretettel fordították a neveket, ami ma már egyáltalán nem divat minálunk. Persze vannak ma is nyelvek, kultúrák, ahol ez ma is természetes, de legalábbis következetesen "átírják" a neveket. [Így lesz pl Majkel Dzsekszon.] Visszatérve a mi jó Giovanninkra, születésekor Fiume nem igazán volt magyar város, hiszen ha visszagondolunk: ezidőtájt Haynau még hozzá se látott élete főművéhez. Fiume a kiegyezést követően nyerte vissza magyar királyi státuszát, ahol Luppis János olasz nyelvet szívott magába az anyatejjel, de biztosan jól beszélt németül, horvátul is, ha zökkenőmentesen akarta kérni a boltostól a laktózmentes tejet. Persze nem zárhatjuk ki, hogy pötyöghetett magyarul is, ámde ami a lényeg: egyúttal az (egy személyes) osztrák császár és magyar király alattvalója lett - ha lakóhelyet nem változtatott, akkor a Magyar Királyságban. A Luppisok pedig Dalmácia tengerparti részein lakoztak emberöltők óta - sok száz szintén olasz származású családdal egyetemben. (persze volt a történelemben néhány tényező ami mára e családok számát kissé csökkentette, de ez egy másik történet.)

    Visszatérve a remekműre, amiben tehát Luppis kétségtelenül igen nagy energiáit fektette, szóval az tulajdonképpen egy hajtószerkezettel ellátott kis csónak volt, amelyet, hogy vízen maradjon, kétoldalt parafa lemezekkel erősítettek meg. Az orrában gyújtókészülék, a csónaktestben robbanótöltet volt. Az első változatot egy óraszerkezethez hasonlatos izé, majd a második prototípustól az alkotmányt sűrített levegővel meghajtott hajócsavar mozgatta előre. Ekkor még nem igazán gondoltak elektromos meghajtásra, a gőzgépet pedig (nem vicc) hamar elvetették. A szerkezet kormányzására két, egymás mellé szerelt, a partról zsinórokkal mozgatott kormánylapát szolgált.

A hadügyminisztérium nem ismerte fel a találmány jelentőségét, ezért Luppis 1864-ben Robert Whitehead angol származású hajógyárossal társult, s a fiumei üzemben - ahol a Monarchia két legfontosabb közül az egyik hajóépítő és haditengerészeti dokkja települt -  1866-ra elkészült az első haltorpedó. Itt látható a vállaklozás logója, természetesen olaszul, ahová Giovanni egy nyugdíjas tengerész barátja tanácsára ellátogatott:

A hajtóerőt egy 25 atm nyomásra feltöltött légtartály szolgáltatta. Két fontos alkatrészét, a giroszkópot (pörgettyűt) és váltótolattyút, valamint az expandáló levegő megfagyását gátló fűtőberendezést és a vele egybeépített vízpárologtatót is magyarok találták fel: az előbbit Obry Lajos, az utóbbit Gesztessy János. A sűrített levegő előmelegítése számottevően fokozta a teljesítményt. [lásd: 6. osztályos fizika, gáztörvények] A torpedót alkalmassá tették felszíni, víz alatti, később pedig repülőgépről való indításra is. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg. Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Oroszország nagyobb mennyiséget vásárolt az új fegyverből, így a fiumei torpedógyár gyorsan fejlődött. A Luppis–Whitehead-féle torpedó első harcszerű bevetésére a perui polgárháborúban került sor, 1877. május 29-én. Tömeges alkalmazása az 1904-es orosz–japán háború tengeri harcaiban kezdődött. Luppis János találmányáért 1869-ben nemesi címet kapott.[4]

    A nemesi cím kapcsán szintén meg kell jegyezzük, hogy a kapcsolódó magyar nyelvű szakirodalom "magyar nemesi cím"-et említ, amit legalábbis enyhe kételkedéssel fogadunk, hiszen von Rammer előtagot kapott, így Giovanni Biagio Luppis von Rammer lett a teljes és helyes megszólítás. Az orosz szakirodalomban pedig 1917 után csak Ivan Lupis. (Rendben, ide írom úgy ahogy ottan írnák: Иван Лупиш)

   Habár - mint láttuk - a hivatalos szerveknek akkor sem volt erőssége a helyzetértékelés és a támogatásra érdemes feltalálók/találmányok felismerése, a torpedó mégis gyorsan elterjedt a kor haditengerészeteinél. Ma már pedig az egyik fő fegyvere a felszíni, még inkább a víz alatti hadihajóknál.



[1] Sárhidai Gyula: Tengerek szürke farkasai, Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1989, p13

[2] Gonda Béla: A tengeralattjáró hajók, Magyar Adria Egyesület, Bp. 1915. p3

[3] uo.

[4] Krónika, Magyar Tudomány és Technikatörténeti Műhely (Élet és Tudomány, LV. évfolyam 3. szám 2000. január 21.)

Ajánlott irodalom:

Dr Csonkaréti Károly: Az Oszták-Magyar Monarchia haditengerészete, ISBN 9630942445

Ravasz István (szerk.): Boldogtalan hadiidők... 1914-1918, ISBN9639267295

További források innen: Magyar Trendi Klub, Wikipedia, Haditechnika, Navies in Transition

24 komment

Címkék: feltalálók tengeralattjáró torpedó haditengerészet osztrák magyar

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.04. 21:40:00

Bocsánat, hogy nem szorosan a torpedóhoz, de nekem a Rijeka-Fiume városnév csak mostanában világosodott meg igazándiból.

Hogy a Rijeka/Reka délszlávul folyót jelent, azt tudtam még temesvári legénykoromból, de hogy a Fiume is dettó, azzal csak most szeptemberben szembesültem Rómában, ahol egy helyi térképen a várost átszelő vízre ezt írták: Fiume Tevere.

És mint villámcsapás, összeállt a kép: fiume = folyó, lásd még fleuve (fr), fluviu (ro). És persze hogy Rijeka = Fiume.

És innen már csak egy lépés volt a kicsinyítő képzős reptér: Fiumicino = folyócska. Folyócskácska.

Beszarás ez az etimológia. Istenem, de szeretnék ilyenkor nyelvész lenni, mint az ifjabb Karinthynél a Rák Ernő Polykárp...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.04. 21:41:13

Karinthynél, Karinthynál...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2007.12.04. 22:24:16

Sir, én is így vagyok ezzel. A nyelv, pontosabban a nyelvek ízlelése, a jelentés és az értelem összefüggéseinek megpillantása valóban nagyszerű dolog. Azt tudtad, hogy a szent állatokat az ősi vallások szerint nem lehetett a nevükön nevezni? Ez pedig a mai nyelvekbe is átment. Pl medvegy oroszul=mézevő, szarvas, farkas, mondanom se kell...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.05. 07:17:54

Igen, ez a névtabu már a May Károly-időszakomban megragadt bennem.

A mézevőt nem tudtam, de most, hogy mondod, beugrik egy borzasztó litván ital (mézpálinka, valami Midas nevű) cimkéje, ahol ezt a szót (med) láttam.

Dani Csaba 2007.12.05. 11:01:05

Olyannyira félelmetes és szent állat a medve, hogy a szavunk is szláv, mert saját nem volt rá. A Fiume jelentése azért beugorhat ifjúkori olvasmányainkból is. Verne Gyula megmagyarázza emlékeim szerint a Sándor Mátyás c. regényében, mely mint tudjuk eredetileg Mathias Sandorf. Ugyanis így volt értelme: Dorf = falu magyarul, németül vagy milyen nyelven.

ErrorFlynn 2007.12.05. 12:08:07

akkor az őz nem volt szent, vagy esetleg arról kapta az álnevét, hogy ö-hangokat ad ki. a nyúl, mint tudjuk, igen hosszúra nyúlik, és ha azt hisszük, hogy az ölyv már nem álnév, tévedünk; az öl ige y-folyosítóképzővel és v-átvonatkoztató toldalékkal ellátott alakjáról beszélünk itt. érdekes még a szarvasbogár esete, az annyira rémisztően szent volt, hogy még saját álnevet sem kapott, egy másik állatét kölcsönözték oda neki.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2007.12.05. 12:34:46

Kedves Error,
De az őz is szent volt, meg a szarvasbogár is - de azok másként. Asszem erről ennyit elég tudnod.
És aki nem hiszi, járjon utána!

ErrorFlynn 2007.12.05. 13:00:35

jóvan, kekeckedem csak. időnként rámtör. a kekeckedhetnék.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.05. 14:50:05

Annyira, de ANNYIRA szeretnék látni egy farkasbogarat!

A szarvasbogárról meg az jut eszembe, hogy kamaszkoromban az a hír járta, hogy a porrá őrölt szarvuk elsőosztályú afrodiziákum: ha egy csajjal meg sikerül etetni a darálékot, onnan kezdve... hű, még most is magam előtt látom Siegfried nevű cimborámat, aki igen részletesen elmesélte, hogy mi fog történni...

Nagy hazudós volt amúgy, mert - mint utólag kiderült - hiába vettük kölcsön Siegfried iskolájának biológia-szertárjából a kábé hetven éve ott porosodó szarvasbogarat, semmi következménye nem volt a diszkóban.

Ennyit a zsenge gyermekek soha be nem teljesedő álmairól.

Siegfried azóta München mellett él és alkoholista, de ez egy másik történet; csak a szarvasbogár és Siegfried neve miatt illik ide.

ErrorFlynn 2007.12.06. 12:44:38

a szarvasbogárról az jut eszembe, mikor apám, aki joviális lélek, elvitt engem nővéremmel, illetőleg nővérem több oszt.társával kirándulni az erdőbe. többen akkor voltak olyanban, mint erdő, először. apám, aki joviális lélek, meggyőzte nővérkém egyik oszt.társát arról, hogy az összeaszott fekete szarvas/őzbogyó az valamely obskurus erdei gyümölcs, ami fáról lepotyogott és kiszáradott állapotában a természetjárók körében nagy népszerűségnek örvend, mert erősíti a haj belső szerkezetét, és dús meg fényes lesz tőle a lobonc, csak úgy el kell rágicsálni. aztán mi végül megakadályoztuk, hogy apám, aki nagyon joviális, elrágcsáltassa az osztálytárssal az őzbogyót, viszont bosszúból rágcsáltatott vele anyósnyelvet, hogy azért hadd röhöghessen valamin.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.06. 13:28:12

Error,

édesapád - így, ismeretlenül - máris belopta magát a szívembe. Még akkor is így van ez, ha most hirtelen nem tudom, mi az az anyósnyelv.

(csak remélni tudom, hogy az is egy növény, és nem csonkítás következtében állt rendelkezésre).

ErrorFlynn 2007.12.06. 13:41:54

az anyósnyelv egy olyan növény, amelyről apám, aki meglepően joviális, azt szokta állítani rezzenéstelenül, hogy ha megrágcsálja az ember, kolbászíze van; lehet éppenséggel, hogy van kolbászíze neki, de nem érzed, mert olyan, mintha csalánt rágnál. és a hatás nem múlik hamar.
annyit azonban el kell mondjak, hogy apám nagyon joviális, ezért mindig lelkére köti az aktuális áldozatnak, hogy le ne nyelje az anyósnyelvet, bőven elég, ha a nyelvén érzi a kolbászízt.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.06. 17:26:53

Aha, akkor olyan lehet, mint a rukkola, csak annak füstöltszalonna-íze van. És le lehet nyelni, sőt.

Dani Csaba 2007.12.08. 12:59:10

Igen, ez a névmagyarítás kínoz. Nem lehet, hogy ez a Whitehead eredetileg Weisskopf, és mint ilyen, nyilván magyar? Hogy hol született, az közömbös. Talán egy kicsit olyan, mint a sportruházat márkáknak angol nevet adunk, hogy el lehessen adni

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2007.12.08. 16:09:33

Igen, lehetett volna pl Budmil is ez a Whitehead. Mindenesetre érdekes a szerepe a történetben: ő a gyártulajdonos, hazájától távolbaszakadt brit, aki mérnök és mellesleg olyan dolgok fejlesztésével foglalkozik, ami a ködös Albion számára a tengeri hatalom megszerzése/megtartása tekintetében cseppet sem közömbös.

Dani Csaba 2007.12.08. 17:38:27

Hát igen, a brit származás... (még nem vagyok teljesen meggyőzve!). Lehet. hogy csak a viktoriánus környezettől csömörlött meg? Lásd a Lánchíd angol mérnökeinek idegenbe szakadását

Lieber Zoltán 2008.04.14. 15:02:37

Volna egy kérdésem,hátha valaki tud válaszolni?

Most jutott tudomásomra,hogy nagymamám Lieber Emilné 1918.szept.3-án Fiuméban meghalt,amikor a sebesült férjét látogatta meg.
Mi történt azokban a napokban Fiume környékén,talán harcok voltak?
Fiatal volt,27.éves két gyermekes asszony.
Érckoporsóban szállították haza Villányba.

Családfa kutatáskor szembesültem ezzel a ténnyel.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.14. 15:40:11

Szia, úgy emlékszem, hogy az OMM haditengerészetnek volt ott katonai korháza - ezt csak így csípőből. Van kb 1,5 méternyi szakirodalmam a témában otthon, belenézek némelyikbe, hátha valamelyik taglalja a háború "utolsó 3 percében" Fiumében történteket.Szeptember elötti veszteségeket nézve egy Huszár osztályú romboló, a Streiter szenvedett balesetet a Kvarner öbölben 1918 ápr. 16-án és süllyedt el. A szeptemberi látogatási dátumhoz ez nem elég friss szerintem. A Szent István dreadnought pedig június 18-án. Ez már közelebbi dátum. Lehet tudni, hogy a férj a haditengerészetnél szolgált?
A nagymama erőszakos halált halt? Úgy értem, hogy lehetett spanyolnátha is - ennek is érdemes utánanézni, mikor tört ki ott a halálos járvány. (1918 márciustól tartott 1920 júniusig világszerte)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.14. 15:52:56

A spanyolnátha fertőzés elég jó indok lehet a fémkoporsóhoz. www.rijeka.hr honlapon is jártam, de a várostörténetben van egy nagy szünet 1918 és 24 között :)

Lieber Zoltán 2008.04.14. 18:39:51

Szia!

Köszönöm a gyors reagálást a nagymamám témájában.
A nagypapámnak fényképen kard van a kezében,úgy gondolom nem tengerész volt.Egyébként civilben tanító.Ő később hazajött.
A spanyol nátha szerintem is hihetőbb.
Csak érdekességként jegyzem meg,hogy a feleségem nagyapja viszont matróz volt a Szent István hajón,kiúszott a partra.
Szerinted van valahol a Szent Istvánról névsor,vagy képek?Ez már a feleségemet érdekli.
Üdvözlet.Zoltán

Lieber Zoltán 2008.04.14. 18:59:19

Az anyakönyvben a parókián csak az van beírva,hogy Fiuméból és érckoporsóban temetve.
A látogatás pontos időpontját nem tudom,de nyári szünetben volt,mert még az apám bizonyítványát az édesanyja írta alá.
Apám 40 éve nem él,ezért tőle már nem tudok kérdezni.
Én is rákattintottam a fiume honlapra,de sajnos csak magyarul tudok.Bármit találsz, írjál.A nevek valódiak.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.14. 20:26:08

100% hogy van névsor: pl. itt
www.hm-him.hu/
+ Kriegsarchiv Bécs
esetleg Rijeka Haditengerészeti Akadémia

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.14. 20:39:20

A Monarchia haditengerészetéről: in JULIER FERENC: 1914-1918 A VILÁGHÁBORU MAGYAR SZEMMEL, MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG, BUDAPEST, 1933

www.mek.oszk.hu/02200/02221/html/7_1.html