Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (48) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (46) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (147) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (53) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (13) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (52) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (66) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Haditengerészet - Az I. világháború előtti flottafejlesztések dilemmái

2007.12.18. 10:00 Zig Zag

A kor hadiflottáinak fejlesztése: torpedónaszád, vagy tengeralattjáró?

A vitorlás sorhajók korát követően a flották gerincét az acélépítésű páncélozott hadihajók alkották. Ezek a hadihajók felépítménye egyre erősebb páncélzatot kapott, amelyet ún. páncélövekben helyeztek el. Ez az egyensúly, illetve a stabilitás biztosításán túl a hajótest különböző fontosságú részeinek a védelem terén való differenciálási lehetőséget is biztosított. A páncélos hadihajók védelme első sorban a tüzérségi tűz elleni védekezésre koncentrált, így a vízvonal alatti részek nem voltak ellátva jelentős páncélzattal – ezáltal egy esetleges torpedótalálat könnyen elsüllyeszthette őket.

 

A torpedó egy új hajótípust teremtett a hadiflottákban. Ez a kisméretű, de igen gyorsjáratú torpedónaszád, melynek feladata lehetőleg észrevétlenül megközelíteni a csatahajókat s alkalmas pillanatban kilőni a torpedót. Az ezek ellen való védekezés ismét létrehozta a torpedóvadász- és torpedózúzóhajókat, [torpedónaszádok és torpedórombolók] melyek feladata kellő időben elzavarni vagy elpusztítani a támadó torpedónaszádokat s megakadályozni azok akcióját. A torpedónaszádok támadóképességének növelése a gyorsaság fokozását, ez ismét a hajók nagyobbítását vonta maga után, amivel természetesen együtt járt a torpedóvadász- és zúzóhajók gyorsaságának s ezzel a nagyságának is további fokozása - írja 1915-ben Gonda Béla A tengeralattjáró hajók című könyvében. [1]

 

 A képen az Adler torpedónaszád látható

A páncéloshajók elleni harc új eszközöket követelt, s mivel ez a kívánság találkozott a gyors technikai fejlődés által fellendített fém- és gépipar új lehetőségeivel, lehetővé vált egy új vízi harci jármű megalkotása. Elméletben ugyan már jóval korábban kialakult, ám a technikai lehetőségek sokáig nem voltak megfelelőek a megvalósításhoz – ez volt a géphajtású tengeralattjáró.

 

A korszak szakirodalmát vizsgálva meg kell állapítani, hogy a tengerbe merülő naszád, vízalatt járó naszád névvel jelzett hajókat mindig hadihajó elleni bevetésre szánták. Az újabb páncéloshajók elleni harcban nem bíztak a korabeli tüzérségben, amely éppen hogy megkezdte az áttérést az elöltöltő lövegről a hátultöltőre, s a lőszerek és lövegzárak sem voltak tökéletesnek mondhatók.

 

A francia és brit szerzők egyaránt a partvédelmet, a kikötőt blokád alá vevő ellenséges hadihajók elleni támadás lehetőségeit fejtegették. Az akna mellett ekkoriban a gyors torpedónaszád volt a fő védelmi fegyver. Ám ezek nem távolodhattak el a parttól nagyobb távolságra, viharos vizeken nem voltak bevethetők, s az 1870-1880-as évek torpedói műszakilag még kezdetleges szerkezetek voltak sok hibával és rövid hatótávolsággal.

 

 A képen az Aligator torpedónaszád látható

Ezért azzal kísérleteztek, hogyan tudná a víz alá merült hajó a torpedóit jóval közelebb vinni a páncéloshajókhoz, és 1000 m-nél nem nagyobb távolságról indítani. Ezzel a korabeli elhárító tüzérség ellentámadása kivédhető lett volna, a fő nehézség a megbízható üzemű tengeralattjáró megépítése volt, s ez nem is ment könnyen - írja Sárhidai Gyula a Tengerek szürke farkasai című munkájában.[2]

 

A torpedónaszádok alkalmazásának koncepciója azonban számos előnnyel is kecsegtetett különösen azon államok haditengerészetei számára, amelyek nem rendelkeztek elegendő anyagi erőforrással nagy hadihajók, így különösen a csatahajók és páncélos cirkálók nagyszámú építéséhez. Mivel a flottaépítés nagyon drága, többen voltak az olyan országok, amelyeknek jobban be kellett osztani a pénzt...

 

Az Osztrák-magyar Monarchia flottaépítési költségeit figyelembe véve, míg egy Tegethoff[3] osztályú dreadnought csatahajó megépítési költsége 60,6 millió korona volt, egy tengeralattjáró 1,2 – 5 millió korona, egy torpedónaszád kb. 1 millió korona költséget tett ki. Jól látható ezekből a számokból, hogy egy modern csatahajó árából 12-50 tengeralattjáró, vagy 60 torpedónaszád volt megépíthető, amelyek képesek voltak konkurálni a legnagyobb ellenséges hajókkal is, és harci értékük jelentősen meghaladta a költségükből megépíthető csatahajókét.[4]

 

  Az SMS Szent István [5], 20.000 tonnás csatahajó a Tegethoff osztály negyedik tagja
(3D modell)

A torpedónaszádok térnyerését nem csak alacsony építési költségük okozta, hanem kis számú kezelőszemélyzet-igényük, illetve az, hogy nagy sebességüket kihasználva képesek voltak az ellenséges hajókötelékeket gyorsan megközelíteni, majd torpedóikat kilőve azonnal megkezdeni az elszakadást a támadott hajóköteléktől. E művelet közben a védő tüzérségnek csak kis, egyúttal gyorsan mozgó célpontot nyújtottak, amellyel igen megnehezítették az ellenük való védekezést. A védő tüzérség gyorstüzelő fegyverei – páncélzatuk nem lévén - találat esetén azonban jelentős kárt okozhattak bennük, ezért különösen fontos volt a váratlan, rajtaütésszerű támadási manőverek alkalmazása és a gyors menekülés.

 

Narval francia tengerbemerülő hajó vázlata,
ahogy  Gonda Béla könyvében szerepel

 

 

A Narválról készült felvétel

A váratlanság, ezen belül az, hogy a támadott hajóköteléket minél kisebb távolságra közelíthessék meg észrevétlenül, valamint a mind kisebb célpont nyújtása vetette fel a torpedónaszádok részben, vagy egészben történő víz alá merülésének szükségességét. A fejlesztés egyik iránya az ilyen hibrid képességekkel rendelkező torpedónaszádok voltak, amelyek gőzturbina meghajtásuknak köszönhetően nagy sebességet voltak képesek elérni, egyben a hajótestbe épített ballaszt tartályok elárasztásával képesek voltak felépítményük jelentős részét a felszín alá süllyeszteni. Végül azonban a hibrid torpedónaszádokat, mint fejlesztési irányt elvetették és visszatértek a felszíni torpedónaszádok és a tengeralattjárók különálló elképzeléseihez.

 

A történelem bizonyítja az elgondolás helyességét: nagy, drága és kevés helyett kicsi, olcsó és sok

 

Az előbb említett torpedónaszád-taktika helyességét bizonyította, hogy az olasz haditengerészet  16 tonnás torpedóvető motorcsónakja a MAS 15-ös süllyesztette el a hajnali szürkületben Luigi Rizzo korvettkapitány vezetésével nagy merészséggel és még nagyobb szerencsével az Osztrák-Magyar haditengerészet Szent István dreadnougtját. A 15-ös mellett egy másik MAS hajó, a 21-es is részt vett a műveletben. A szintén ugyanabba a hajóosztályba tartozó Tegethoff csatahajót vette célba, de torpedói nem találtak.

 

A magyar hajóépítés legnagyobb alkotása mind a mai napig a Szent István csatahajó, melyet 1914. január 18-án bocsátottak vízre a Ganz - Danubius Hajó- és Gépgyár Rt. fiumei hajóépítő telepén. A hajó 151 m hosszú, 20.000 tonnás, legvastagabb páncélzata 28 cm. Fő fegyverzete 12 db. 30,5 cm-es löveg, 4 forgatótoronyban elhelyezve, melyek oldalsortűzben egyszerre 5400 kg gránátot lőttek ki.

 

A Szent István csatahajó 1918. június 9-én kezdődött bevetése a háború sorsát - vagy legalább a várható békekötési feltételek kedvezőbbre fordítását célzó utolsó háborús erőfeszítések része volt. Horthy Miklós, mint flottaparancsnok, vezérkarával kidolgozta a „Korfu” tervet, melyben a Szent István és három testvérhajója: a Viribus Unitis, a Tegetthoff, a Prinz Eugen és kísérő hajóik szétzúzták volna az ottrantói tengerszoros blokádját.

 

A flottaegység második csoportját 1918. június 10-én hajnalban 3 óra 37 perckor gyorsnaszádok megtámadták és a Szent Istvánt végzetes torpedótalálatok érték. Két és félórás küzdelem árán sem sikerült a hajót megmenteni és a Rövidi Maxon Róbert elsőtiszt vezetésével a hajófenékben hősiesen dolgozó, túlnyomórészt magyar fűtő személyzettel a hajó elsüllyedt. Az 1.200 főnyi személyzetet - 89 fő kivételével - a kísérő torpedórombolók megmentették. A hajó Premudától délnyugatra 10 tengeri mérföldre, 65 méter mélyen fekszik a tengerfenéken, a hajófenékkel felfelé fordulva.

Rizzo kapitány pedig háborús hős lett. Hajója ma is látható Rómában a Hadtörténeti Múzeumban kiállítva. A fenti képen is látható, hogy nem fukarkodtak a kitüntetésekkel sem, sőt a Haditengerészet a szívébe zárta a szerencsés Rizzót, amit a hadtörténeti kiállítás mellett az is bizonyít, hogy egy fregatt osztályt is elneveztek róla az 1960-as években. Aki nem hiszi, katt ide.





[1] Gonda Béla: A tengeralattjáró hajók, Magyar Adria Egyesület, 1915, pp4

[2] Sárhidai Gyula: Tengerek szürke farkasai, Maecenas Könyvkiadó, Bp. 1989, p13-14

[3] A Monarchia haditengerészeténél megépített legnagyobb hajóosztály – 4 egységet építettek összesen: Viribus Unitis, Tegethoff, Prinz Eugen, Szent István

[4] Dr. Csonkaréti Károly: Az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete, Kossuth Kiadó, Bp.2001. p13-15. (adatok)

[5] SMS = Seiner Majestat Schiff (Őfelsége Hajója).

12 komment

Címkék: olasz tengeralattjáró csatahajó haditengerészet flottaépítés osztrák magyar

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tistedur 2007.12.18. 10:50:22

ajánlom még krámli mihály:a császári és királyi haditengerészet és magyarország című munkáját :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.18. 10:54:53

tistedur,

minden nap szolgálsz valami meglepetéssel!

tistedur 2007.12.18. 11:05:21

nekem könnyű :) a könyvesboltos lét csodákra képes :P

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2007.12.18. 11:20:01

Tistedur kedves,
Eltennél a számomra egy példányt, ha éppen szembejön veled a boltban - személyes átvétel jeligére? :)

(krámli mihály:a császári és királyi haditengerészet és magyarország)

gacsat 2007.12.18. 14:13:04

Teljesen 1etértek veletek. Küldjetek meghívót az \"Osztrák Magyar Monarchia hadiflottája\" topicba is,ott igen nagy szükség lenne rá.

Dénes 2007.12.19. 23:25:39

Respekt, alapító atyák!

Kérdésem volna: ez itt egy menüfixes blog, vagy lehet rendelni (finomabban: kérni) is? Mert ha lehet, ilyen témákról olvasnék szívesen:

- Mesterlövészek: legenda és valóság
- Álcázástechnika: milyen színű a láthatatlan hadihajó?
- Logisztika: a profik háborúja

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.20. 00:01:14

Szeva Dénes,

persze, hogy lehet rendelni is. A láthatatlan hadihajóra például ZigZag biztosan le fog csapni, de a logisztika sem áll távol tőle. Mesterlövészt pedig majd feldolgozok én, hiszen különlegesek ők is.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2007.12.20. 09:11:45

Nem kizárt, hogy bevállalok ilyet, amit Dénes írt. Előbb azonban vannak még más topic-jaim, amik jobban izgatnak. Az OMM tengeralattjáró flotillája pl. Aztán mivel volt szerencsém 16 évig repülni is, valamit kanyarintanék erre vonatkozólag is - valami Messer - Spitty összemérés, talán. Aztán meg van egy másik hálás témám: a haditengerészeti itókák - ami jövedéki szempontból is izgat, meg kissé összekapcsolnám a kevenc cirkálómmal, az HMS Belfast-tal.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2007.12.20. 13:46:32

Akinek ennyi, talonban heverő témája van, az csakis sikeres ember lehet.

Bry 2008.09.06. 13:02:56

jó ez az oldal csak nem találtam amit kerestem nah mind1 :S