Mentula kolléga úgy kétezer évvel repít vissza bennünket az időben és a hajdanvolt Pretoriánus Gárdáról ad részletes, két posztra kiterjedő tájékoztatást. Aki elolvassa, ismételten rá fog döbbenni, hogy az elmúlt évezredekben csak a technika fejlődött, de az alap-intézményrendszer, illetve az emberi természet változatlan maradt. Ja: a büntetési tételek is enyhültek valamelyest, de ez nem biztos, hogy előnyünkre szolgál...
Tisztelt olvasók, kritikusok, profik: következik Mentula és az császárkori Róma egyik különleges egysége, a pretoriánusok! Tessenek rárepülni!!!
Szakadjunk el két poszt erejéig a jelen és a közelmúlt rögvalóságától, és révedjünk vissza az ókori Rómába. Mivel a szomszéd blogban a légióról már kaptunk egy áttekintő képet, folytathatjuk egy akkori elit egység bemutatásával.
Gaius Julius Octavianus Caesar – miután minden ellenlábasát kiiktatta és Kr. e. 29-ben visszatért Rómába – szerteágazó reformtevékenységét folytatva hozzálátott egy sokévszázados tabu ledöntésének. Ez abból állt, hogy reguláris római sereg nemhogy Rómában, de még Itáliában sem állomásozhatott. A légiók egészen a Kr. u. II. század végéig tartották magukat az ősi szabályhoz, és maradtak a problémás határvidékeken, hogy a civilizáció áldásaival megajándékozzák a barbárokat, akár akarják azok, akár nem (például így helyezkedtek el Vespasianus alatt).
A későbbi Augustusnak viszont nem volt ínyére, hogy a városi milícia, a liktorok, és holmi szedett-vetett privát testőrségekre van bízva Róma és az ő biztonsága. Már a polgárháború alatt maga mellé vett 5 cohors (egy cohors 480 fő) válogatott légióst, leginkább Caesar veteránjaiból, privát elit testőrség gyanánt.
Ez nem volt előzmény nélkül való. A római hadvezérek (akármilyen bátrak is voltak), biztonságukat korábban sem bízták a véletlenre: a hadjáratok idején a rájuk bízott légiók legjobb, legbátrabb és leghűségesebb katonáiból mindig összeválogattak egy cohorsnyi embert, akik kísérgették a vezért, és a parancsnoki sátor körül vigyázták dominusuk álmát. Mivel a katonai táborban a parancsnokságot praetoriumnak hívták, az alakulatra ráragadt a cohors praetoriana jólcsengő név, és már a Kr. e. III. században így emlegetik őket. Ez a testőrség viszont csupán addig járt, amíg az illető imperiuma, és egy minutummal sem tovább.
Csakhogy a Princeps (sokirányú polgárháborús tapasztalata révén, továbbá nagybátyja sajnálatos példájából is okulva) belátta, hogy mindössze 24 liktorral maga előtt az első múltbarévedő republikánus merénylő a már megboldogult ősei után küldheti. Gondolt hát egy merészet és a testőrségét meginvitálta egyenest Rómába, létrehozva belőlük a még három évszázadig többnyire azonos elven működő állandó testőrséget Praetorianus Gárda néven. A hivatalos megalakulást Kr. e. 2-re teszik, ekkor kapta meg kinevezését az első két praefectus. A ravasz Octavianus azért adott a látszatra: hogy gárdája ne tűnjön légiónak, a szokásos 10 cohors helyett megelégedett 9-cel. Adott melléjük egy piciny lovasságot is a segédcsapatok köréből, és elrendelte, hogy a 9 cohorsból csak 3 szolgálhat egyszerre az Örök Városban, a többit szétszórta a környező településeket. Egyes források szerint az úgynevezett Pomeriumon – Róma ősi, megszentelt határán – belül még a harci felszerelésüket sem viselhették, csak egy szál tógát, és az abba rejtett kardot.
A tiszti rangok a légiókéra hajaznak, csak lényegesen kevesebb van belőlük. Alulról felfelé:
Centuriones: egy század, tehát 80 fő parancsnoka (a légiókban ezt tovább cifrázták, különböző rangot jelentett, hogy ki hányadik cohors hányadik centuriáját vezeti, stb.);
Tribunes: a cohorsok vezetői;
Az egész gárdának két (néha 3) praefectus volt a parancsnoka, elvileg nem volt köztük rangbéli különbség.
A közkatonák is hasonlóan tagozódtak legionárius társaikhoz. Nem volt alá-fölé rendeltség a milites, az immunes (olyan közkatonák, akik öt évet leszolgáltak, és már nem kell latrinát pucolniuk, csak bizonyos szakfeladatokat bíztak rá), és az evocati (továbbszolgálók) között. Ja és persze voltak jelvényhordozók, zászlóvivők, képhordozók, kürtösök, stb., de ezekkel a beosztásokkal külön rang nem járt.
Ténykedett két kis elit az eliten belül, a – feltehetően lovas – felderítők (speculatores), és a baljós nevű politikai rendőrség (statores). Ez utóbbiak egyfajta ókori Gestapóként riogatták Róma népét – tegyük hozzá: gyakorta az egész gárda magáévá tette ezt a hatáskört.
Fénykorukban 16.000 gyalogos és 2.000 lovas szolgálta a császár biztonságát.
Feladataik némileg túltettek a szigorú értelemben vett testőrködésen. Végeztek rendfenntartást és végrehajtották a császár politikai jellegű parancsait: megtoroltak, elfogtak, bevittek és statáriálisan kivégeztek embereket, szemrebbenés nélkül. Hírszerzőik és elhárítóik révén megakadályozták – ha éppen nem ők szervezték – az összeesküvéseket. Azért néha háborúba is elmentek, ha a hadjáratot maga a császár vezette. A Traianus-oszlop egyik jelenetében dákokat aprítanak buzgón, de a hiperaktív MarcusAurelianust Aureliust is elkísérték germánokat civilizálni. És mivel Itáliában nem voltak légiók, ha váratlan támadás érte a félszigetet, ők tartották a frontot a reguláris légiók megérkezéséig.
A kiképzés azonos volt bármely más légióéval.
A felszerelés is lényegében ugyanaz, már ha nem a Pomeriumon belül őrködtek: rövid, döfésre való kard, a gladius (itt balra látható); ezt a jobb oldalon hordták, nem utolsósorban azért, mert a bal kézben tartották a rétegelt falemezekből préselt pajzsot (scutum). A pajzs kapcsán ritka egyetértés van a expertek között: mindenki állítja, hogy a gárdisták ovális pajzsot használtak, az elterjedtebb téglalap alakú helyett. Ez feltehetően sötétkék alapon a csillagokat és a holdat ábrázolta. Volt még a bal oldalukra szerelve egy rövidebb tőr, és hordoztak egy (kettő) pilum nevű hajítódárdát.
A páncélzat és a sisak is megfelel a római katonáról alkotott képnek, de gárdistáink kicsit többet adtak a dekorációra: nagyobb sisakforgóval, díszesebb páncéllal és mellvértekkel parádéztak. A páncél a mindenkori módit követte: az I. századig a láncing dívott, majd áttértek a lemezpáncél viselésére. A hozzáértők hatalmasakat vitáznak azon, hogy a rómaiak használtak-e olyan, izomzatot formáló fém vagy bőr mellvértet, amilyet Hollywood szerint soha le sem vettek. Ilyen leletet ugyanis nem találtak. Bár a korabeli faragványok gyakran ábrázolják, ez lehet csupán a művészi koncepció része. A kompromisszumos megoldás kb. az, hogy ha volt is ilyen, az a mai díszegyenruhának felelhetett meg, sima szolgálatban vagy harc közben semmiképpen nem viselték. A fekete páncél pedig jól mutat, de tipikus filmes legenda (A Gladiátor című film jól példázza ezt az ábrázolást. Tényleg királyul néznek ki).
A centuriák hadijelvényei (signum) is nagyobbak, díszesebbek voltak a légiókénál (itt balkéz felől szemügyre lehet venni egyet). Cassius Dio szerint Caligula valamelyik germániai „hadjárata” idején külön nekik megengedte, hogy ne a jelvényhordozó (signifer) cipelje, hanem egy ökör, mert csak az bírta hosszútávon. Jellegzetes praetorianus szimbólum volt a skorpió, ami Tiberius születési jegyére utalt, meg lássuk be: illett is a fiúkhoz (itt jobbra a vörös alapú pajzson arannyal, illetve lent, a háttérben a kék alapú zászlón ugyancsak arannyal hímezve felfedezhető ez a bájos állat).
Több előnye volt, ha valaki nem a légióknál, hanem a testőrségnél szolgált: közel dupla zsold, 25 év helyett 16 év kötelező szolgálat, ami után, ha a légióba igazolt át valaki, azonnal hipp-hopp centurio lett. Később, mikor politikailag aktivizálódtak, és nélkülük senkiből nem lehetett császár, szokássá vált, hogy az új ceasar hatalmas prémiumot oszt ki, pénzzel váltva meg a hűséget. Nem beszélve arról, hogy többnyire Rómában, később más nagyvárosokban állomásoztak, és igen ritkán háborúztak a határvidékeken.
Vállalniuk kellett cserébe azt a kockázatot, hogy politikai súlyuk visszafelé is elsülhet, ennek jegyében gyakran váltak a tisztogatások áldozataivá, főleg a praefectusé nem volt nyugdíjas állás. Commodus összesen kábé nyolc, Caligula mindösszesen hat praefectust vágott haza.
A folytatás itt olvasható
Tisztelt olvasók, kritikusok, profik: következik Mentula és az császárkori Róma egyik különleges egysége, a pretoriánusok! Tessenek rárepülni!!!
Szakadjunk el két poszt erejéig a jelen és a közelmúlt rögvalóságától, és révedjünk vissza az ókori Rómába. Mivel a szomszéd blogban a légióról már kaptunk egy áttekintő képet, folytathatjuk egy akkori elit egység bemutatásával.
Gaius Julius Octavianus Caesar – miután minden ellenlábasát kiiktatta és Kr. e. 29-ben visszatért Rómába – szerteágazó reformtevékenységét folytatva hozzálátott egy sokévszázados tabu ledöntésének. Ez abból állt, hogy reguláris római sereg nemhogy Rómában, de még Itáliában sem állomásozhatott. A légiók egészen a Kr. u. II. század végéig tartották magukat az ősi szabályhoz, és maradtak a problémás határvidékeken, hogy a civilizáció áldásaival megajándékozzák a barbárokat, akár akarják azok, akár nem (például így helyezkedtek el Vespasianus alatt).
A későbbi Augustusnak viszont nem volt ínyére, hogy a városi milícia, a liktorok, és holmi szedett-vetett privát testőrségekre van bízva Róma és az ő biztonsága. Már a polgárháború alatt maga mellé vett 5 cohors (egy cohors 480 fő) válogatott légióst, leginkább Caesar veteránjaiból, privát elit testőrség gyanánt.
Ez nem volt előzmény nélkül való. A római hadvezérek (akármilyen bátrak is voltak), biztonságukat korábban sem bízták a véletlenre: a hadjáratok idején a rájuk bízott légiók legjobb, legbátrabb és leghűségesebb katonáiból mindig összeválogattak egy cohorsnyi embert, akik kísérgették a vezért, és a parancsnoki sátor körül vigyázták dominusuk álmát. Mivel a katonai táborban a parancsnokságot praetoriumnak hívták, az alakulatra ráragadt a cohors praetoriana jólcsengő név, és már a Kr. e. III. században így emlegetik őket. Ez a testőrség viszont csupán addig járt, amíg az illető imperiuma, és egy minutummal sem tovább.
Csakhogy a Princeps (sokirányú polgárháborús tapasztalata révén, továbbá nagybátyja sajnálatos példájából is okulva) belátta, hogy mindössze 24 liktorral maga előtt az első múltbarévedő republikánus merénylő a már megboldogult ősei után küldheti. Gondolt hát egy merészet és a testőrségét meginvitálta egyenest Rómába, létrehozva belőlük a még három évszázadig többnyire azonos elven működő állandó testőrséget Praetorianus Gárda néven. A hivatalos megalakulást Kr. e. 2-re teszik, ekkor kapta meg kinevezését az első két praefectus. A ravasz Octavianus azért adott a látszatra: hogy gárdája ne tűnjön légiónak, a szokásos 10 cohors helyett megelégedett 9-cel. Adott melléjük egy piciny lovasságot is a segédcsapatok köréből, és elrendelte, hogy a 9 cohorsból csak 3 szolgálhat egyszerre az Örök Városban, a többit szétszórta a környező településeket. Egyes források szerint az úgynevezett Pomeriumon – Róma ősi, megszentelt határán – belül még a harci felszerelésüket sem viselhették, csak egy szál tógát, és az abba rejtett kardot.
A tiszti rangok a légiókéra hajaznak, csak lényegesen kevesebb van belőlük. Alulról felfelé:
Centuriones: egy század, tehát 80 fő parancsnoka (a légiókban ezt tovább cifrázták, különböző rangot jelentett, hogy ki hányadik cohors hányadik centuriáját vezeti, stb.);
Tribunes: a cohorsok vezetői;
Az egész gárdának két (néha 3) praefectus volt a parancsnoka, elvileg nem volt köztük rangbéli különbség.
A közkatonák is hasonlóan tagozódtak legionárius társaikhoz. Nem volt alá-fölé rendeltség a milites, az immunes (olyan közkatonák, akik öt évet leszolgáltak, és már nem kell latrinát pucolniuk, csak bizonyos szakfeladatokat bíztak rá), és az evocati (továbbszolgálók) között. Ja és persze voltak jelvényhordozók, zászlóvivők, képhordozók, kürtösök, stb., de ezekkel a beosztásokkal külön rang nem járt.
Ténykedett két kis elit az eliten belül, a – feltehetően lovas – felderítők (speculatores), és a baljós nevű politikai rendőrség (statores). Ez utóbbiak egyfajta ókori Gestapóként riogatták Róma népét – tegyük hozzá: gyakorta az egész gárda magáévá tette ezt a hatáskört.
Fénykorukban 16.000 gyalogos és 2.000 lovas szolgálta a császár biztonságát.
Feladataik némileg túltettek a szigorú értelemben vett testőrködésen. Végeztek rendfenntartást és végrehajtották a császár politikai jellegű parancsait: megtoroltak, elfogtak, bevittek és statáriálisan kivégeztek embereket, szemrebbenés nélkül. Hírszerzőik és elhárítóik révén megakadályozták – ha éppen nem ők szervezték – az összeesküvéseket. Azért néha háborúba is elmentek, ha a hadjáratot maga a császár vezette. A Traianus-oszlop egyik jelenetében dákokat aprítanak buzgón, de a hiperaktív Marcus
A kiképzés azonos volt bármely más légióéval.
A felszerelés is lényegében ugyanaz, már ha nem a Pomeriumon belül őrködtek: rövid, döfésre való kard, a gladius (itt balra látható); ezt a jobb oldalon hordták, nem utolsósorban azért, mert a bal kézben tartották a rétegelt falemezekből préselt pajzsot (scutum). A pajzs kapcsán ritka egyetértés van a expertek között: mindenki állítja, hogy a gárdisták ovális pajzsot használtak, az elterjedtebb téglalap alakú helyett. Ez feltehetően sötétkék alapon a csillagokat és a holdat ábrázolta. Volt még a bal oldalukra szerelve egy rövidebb tőr, és hordoztak egy (kettő) pilum nevű hajítódárdát.
A páncélzat és a sisak is megfelel a római katonáról alkotott képnek, de gárdistáink kicsit többet adtak a dekorációra: nagyobb sisakforgóval, díszesebb páncéllal és mellvértekkel parádéztak. A páncél a mindenkori módit követte: az I. századig a láncing dívott, majd áttértek a lemezpáncél viselésére. A hozzáértők hatalmasakat vitáznak azon, hogy a rómaiak használtak-e olyan, izomzatot formáló fém vagy bőr mellvértet, amilyet Hollywood szerint soha le sem vettek. Ilyen leletet ugyanis nem találtak. Bár a korabeli faragványok gyakran ábrázolják, ez lehet csupán a művészi koncepció része. A kompromisszumos megoldás kb. az, hogy ha volt is ilyen, az a mai díszegyenruhának felelhetett meg, sima szolgálatban vagy harc közben semmiképpen nem viselték. A fekete páncél pedig jól mutat, de tipikus filmes legenda (A Gladiátor című film jól példázza ezt az ábrázolást. Tényleg királyul néznek ki).
A centuriák hadijelvényei (signum) is nagyobbak, díszesebbek voltak a légiókénál (itt balkéz felől szemügyre lehet venni egyet). Cassius Dio szerint Caligula valamelyik germániai „hadjárata” idején külön nekik megengedte, hogy ne a jelvényhordozó (signifer) cipelje, hanem egy ökör, mert csak az bírta hosszútávon. Jellegzetes praetorianus szimbólum volt a skorpió, ami Tiberius születési jegyére utalt, meg lássuk be: illett is a fiúkhoz (itt jobbra a vörös alapú pajzson arannyal, illetve lent, a háttérben a kék alapú zászlón ugyancsak arannyal hímezve felfedezhető ez a bájos állat).
Több előnye volt, ha valaki nem a légióknál, hanem a testőrségnél szolgált: közel dupla zsold, 25 év helyett 16 év kötelező szolgálat, ami után, ha a légióba igazolt át valaki, azonnal hipp-hopp centurio lett. Később, mikor politikailag aktivizálódtak, és nélkülük senkiből nem lehetett császár, szokássá vált, hogy az új ceasar hatalmas prémiumot oszt ki, pénzzel váltva meg a hűséget. Nem beszélve arról, hogy többnyire Rómában, később más nagyvárosokban állomásoztak, és igen ritkán háborúztak a határvidékeken.
Vállalniuk kellett cserébe azt a kockázatot, hogy politikai súlyuk visszafelé is elsülhet, ennek jegyében gyakran váltak a tisztogatások áldozataivá, főleg a praefectusé nem volt nyugdíjas állás. Commodus összesen kábé nyolc, Caligula mindösszesen hat praefectust vágott haza.
A folytatás itt olvasható
A. Leonov 2008.02.06. 08:15:31
Várom a folytatást.
tistedur 2008.02.06. 08:37:43
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 09:05:25
mi az, hogy "most először"???
_összevonja szemöldökét és mobiljáért nyúl_
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 09:06:21
ez megint nagyszerű találat volt!
mentula 2008.02.06. 09:07:54
Egyet én is:
www.youtube.com/watch?v=xODx3UJ7W7I&feature=related
Meg vót a HBO rómás sorozata ? Ez egy igazán jól ábrázolt, és hiteles kis csatajelenet onnan.
mentula 2008.02.06. 09:11:28
Papp Sanyi 2008.02.06. 09:23:55
mentula 2008.02.06. 09:30:31
Hát pedig minden szakirodalom ezt állítja. De ajánlom figyelmedbe a képeket is - rendezői baloldalon. Végső esetben prószáld ki a mozdulatott, nincs benne semmi akrobatikus.
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.02.06. 10:53:20
www.youtube.com/watch?v=lBsO0b5pArg
tistedur 2008.02.06. 11:02:26
tistedur 2008.02.06. 11:03:33
a film egyetlen nézhető és többé-kevésbé hiteles része :)
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.02.06. 11:15:26
Bukott Rockzenész · http://bukottrockzenesz.blog.hu 2008.02.06. 11:45:43
Egyébként korrekt munka, várom a folytatást!
ErrorFlynn 2008.02.06. 11:53:19
hehe. én is rühellem a Gladiátort.
az a pajzsgomb, az jó valamire, vagy csak a ciráda része?
leonov 2008.02.06. 12:21:49
1. erről írhattatok volna sokkal többet és nem áthúzni a következő folytatásra, mint a tenkeskapitányát a királyi tévé. A végén már dühből se néztem meg a tábornokelrablós befejezést.
2. Csak nógatni szerettem volna kistársaságotokat.
-- akárhányszor Rómában járok engem mindig megfog a belváros erőszakos történelmisége.Hihetetlen, hogy ha a puszta emberi erőt, elszántságot némi szervezéssel, irányítással és nem kis szerencsével csatasorba állítják, akkor mi sül ki belőle.
Róma a kedvenc városom és bármit elolvasok és magamba szívok mint egy szivacs a témával kapcsolatban. Tavaly még tudtam a bémetró megállóit és hogy melyik oldalon nyílik az ajtó.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 12:29:50
Két megjegyzés a filmrészlethez:
1.) Mindig elcsodálkozom, hogy ezeknek a germánoknak az ősei tervezik és gyártják majd kétezer év múlva a Porschékat meg az Audikat;
2.) Mennyit kereshetett volna egy-egy ilyen csata után egy plasztikai sebész...
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 12:32:44
1.) a dicsőség 99%-ban mentuláé; én csak egy-két képet tettem hozzá;
2.) Róma (az antik) nekem is a kedvencemmé vált. Ha annó egy kicsit kevésbé mohók és nem akarják az egész (ismert) világot olyan gyorsan bekebelezni, most az olasz lenne a világnyelv. Szerintem.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 12:34:50
A pajzsgombbal szerintem korrektül lehetett bónusz sebeket ejteni az ellenen, meg elcsúszott rajta a másik kardcsapása.
De biztos lesz itt szakértő, aki nem csak találgat.
mentula 2008.02.06. 12:42:03
Error, mivel dolgozóba nem viszem a vonakozó könyveimet, csak a csalóka emlékszetemre hagyatkozhatok: ennek a gombnak a túloldalán van a pajzs fogantyúja, ez esetben a rögzítésben is van szerepe, meg úgymagyaráz taki még valaki, hogy az egyensúlynak is jótt tett. És szép is.
ErrorFlynn 2008.02.06. 12:47:24
ErrorFlynn 2008.02.06. 13:52:08
ezt a hasonlatot épp most olvastam, és feltétlenül meg akartam oszatni veletek.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 13:56:13
tribonianus 2008.02.06. 14:00:09
1. A rómaiak latinul beszéltek. Ezért ha övék az egész világ, ma akkor sem beszélnénk olaszul, mert az egy másik nyelv, ami latinból fejlődött ki Pld. új latin nyelv, mint a francia.
2. A Gladiátor beli germánok ősei, mint Porsche és Audi összeszerelők, tervezők. lol Inkább az utódaik.
A birodalom egyébként messze esélytelen volt arra, hogy megmaradjon, bár nem sok hiányzott hozzá. Mire megbukott, a gazdasági alapjai az ókori rabszolga tartó termelésnek kimerültek nem volt hova tovább. De mutatja a római állam berendezkedés rugalmasságát, hogy megtaláltak a megoldást. Az i.sz. 300-as évektől kezdett elterjedni a rabszolgákat felváltó a későbbi jobbágyokhoz hasonló paraszti réteg. A termelés is kezdett a feudális termelési, érdekeltségi módszerhez hasonlítani. Ha kicsit többb idejük van túlélik a váláságot. De erre a hunok miatt (akik az eddigi legnagyobb és legkitejedtebb birodalmat hozták létre a Földön kb. 2500 évig állt fennt Kínától a római birodalomog persze nem egyidejűleg volt ekkora) esélyük sem volt.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 14:20:10
1.) Szerintem akkor is kifejlődött volna a latinból egy új nyelv, ha megmaradnak egyeduralkodónak, aztán hogy ezt olasznak nevezzük, vagy neolatinnak, tőlünk függ :-)
2.) Ezt elb***tam, tény :-(
3.) 2500 éven keresztül hun birodalom?! Hm, ekkora hiányosságok vannak a történelmi műveltségemben?
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 14:24:54
azóta is azon gondolkodom, hogy ez a hasonlat, hogy aszongya:
"Összetett vagy, mint az ágyúbronz!"
bók vagy sértés?
Merthogy a bronz önmagában nem az a jajdekomplikált ötvözet; réz és ón. Persze ettől a korinthiai lehet, hogy tartalmazta mindazösszes elemet a Mengyelejevből.
tribonianus 2008.02.06. 14:36:59
Hun ügyben érdemes megkeresni a mult-kor-on található cikkeket. A kínaik ezerrel rajta vannak a témán. Sőt állítólag Nyugaton is felkapott lett.
Az olasz azért jött létre,mert sok nép, longobárdok, vandálok, gótok, vizigótok stb. keveredtek a "szín latin" népesség közzé és már nem tudták beszélni az origin latin.Váltani kellett és egy könnyebben tanulható, beszélhető nyelv fejlődött ki. Ha Róma marad az úr ő kényszeríti a töhbbi népet arra, hogy "rendes, emberi" nyelven beszéljenek. Azaz fennmarad és tovább fejlődik a saját nyelvük, mai nem az új latin.
ErrorFlynn 2008.02.06. 14:41:12
tribonianus, ezekkel a hunokkal valami szerintem sincs rendben. 2500 év? és ők okozzák a római birodalom vesztét? biztos vagy te ebben? Catalaunum megvan, meg Attila halála, meg a népvándorlás, meg a germánok, meg... meg... ?
A. Leonov 2008.02.06. 14:48:36
tribonianus 2008.02.06. 15:19:16
Mint írtam. A római társadalom mire a hunok megjelennek a kapuk előtt,már túl jut az ókori gazdasági, társaalmi feltételeken.Kidolgozza magában az új megoldásokat és elkezdi kipróbálni a gyakorlatban.Azok később a feudalizmushoz vezetnek el. De mivel még gyenge folyamatosan területeket veszít.Pld.: Afika. Nincs elég idej és ereje már arra, hogy befejezze az átalakítás.t A hunok nem a népvándorlá része? Még akkor is, ha az ő Nyugatra menekülésü/jöveteleük hooza mozgásba a keletei sztyeppén levő népeket. Gepidák, szarmaták, longobárdok menekülnek előlük, más irányból Északról jönnek a germánok.
Az évszám hozzávetőleges. A római bir jogutódja Bizánc 1453-ban esik el ez az alapítástól kezdve 2206 év. Ha innen nézed akkor nem olyan furcsa a 2500.
Catalaunum, ami nem is ott volt max. döntetlen. De Aetius hiába "római" (bár germán származású) az okos római politikusok féltek tőle és túlhatalmától az utolsó komoly politikusukat megdöntik/ölik. Ezzel Róma elveszti utolsó esélyét is a talpraállásra. Marad kb. 23 évük. Az utolsó római császár apja állítólag Attila udvarában az egyik főember. Tény nem a hunok buktatják meg a birodalmat, de az első utánuk jövő hatalomnak ölébe hullik ez a "dicsőség". Azaz mint írtam a hunok miatt nem maradt ideje Rómának felépülnie a válságból.
tribonianus 2008.02.06. 15:20:42
mentula 2008.02.06. 15:42:13
tribonianus 2008.02.06. 15:48:22
A tények tények(és makacs dolgok:)
A nevem pedig nem római, hanem bizánci:)
Az eredeti Tribonianus, kiváló férfiú, a Szent Palota volt Quaestor és kiváló jogtudós. A Mi Urunk az örökké Julianus császár Institutióinak vagyis a jog elemeinek összeállítója.
Ha nincsenek a hunok, neki sem kell római jogi tanköyvet összeállítani:)
mentula 2008.02.06. 16:02:46
Na jó, a hunok vertek egy-két szöget abba a koporsóba. De 2500 év..., ebben benne van a hun-magyar kontinitás is.
ErrorFlynn 2008.02.06. 16:12:36
1453-ig van hun birodalom? 1453-ban hol van hun? meg birodalom? nem értem. :(
tribonianus 2008.02.06. 16:16:27
A tárgy neve római jog.De az említett úr, mint a felsorolt címe is mutatja és persze a főnöke az 500-as években élt, akkor már nincs római birodalom, mert a Nyugat-római birodalom megbukott. A Kelet-rómait, ami jogutód (pld.Julianus szerint is) akkortól Bizánci Birodalomnak hívják. Tehát "ősöm" latin nevű bizánci római jogtudós.
Nincs benne semmi kontinuitás. A kínai császárok Mao-tun hun kiráky idejétől egy kínai hercegnőt voltak kötelesek küldeni évente (ha jól tudom)a hun uralkodónak. Ebből a kínai irodalomban külön műfaj is lett, verset írtak a búcsúztatás miatt. Az egyik legszebb ilyenben a hercegnő siratja hazáját és siratja magát, valamint megszületett hun fiát.
A kínaiak az 53.000 más adatok szerint 70.000 Km hosszú Nagy Falat éppen a hunok ellen építik meg és szorítják ki őket fokozatosan illetve kínaiasítják el. i.e. 54-ben a hunok egy csoporja elfogadja a kínai császárt uralkodójának. A 2500 évből kihagyod a jogutód -mondjuk hun hercegek -alatt vezetett államokat.
Az első knai dinasztiáról (Csin)ma már azt mondják hun volt. Részben ezért sem erőltetik a Sárga császár Csin Si Huan-ti sírjának feltárását.
A poszt jó várom a folytatást. Esetleg lehetni írnia mostani és a római katonai kiképzés hasonlóságáról is.
tribonianus 2008.02.06. 16:18:41
Így ie. 753 és i.u. 1453 között jön ki a 2206 év.
leonov 2008.02.06. 16:19:47
ErrorFlynn 2008.02.06. 16:24:14
ja, nem, felfogtam. ha vki 2200 évig van, akkor az sem furcsa, hogy lehet vki akár 2500ig, ezt akartad mondani, ugye?
de ha nem kontinuus, akkor hogy lehet 2500...
jó, mindegy. összekavarodtam.
tistedur 2008.02.06. 19:46:49
a hiung-nuk-akik most vagy a hunok elődei vagy nem-első irásos említése ie. 318 a kínai krónikákban..:)
egyébként error a korinthoszi bronzedények híresek voltak az egész ókori világban:nem csak réz és ón tetszőleges keveréke :)
tribonianus 2008.02.06. 20:58:30
Igen, ezt akartam mondani.
A hunoknál nehezíti a helyzetet, hogy eddig három népet ismernek. A fekete, a fehér, a déli hunokat. Így könnyen lehet összehozni a 2500 évet.
tribonianus 2008.02.06. 20:59:48
mentula 2008.02.06. 21:17:16
tribonianus 2008.02.06. 21:33:48
Az pedig, hogy kimennek Európából ugye szerinted sem jelenti azt, hogy véget ér a történelmük? Többé nem tényezők Európában, de Keleten még megmaradnak kisebb államokban.
De beszéljünk inkább a rómaiakról.
tistedur 2008.02.06. 21:37:08
ez egy elég összetett kérdés
ráadásul eza 800 éves birodalom sem az igazi..elég sok baj és bánat éri közben a hiung-nukat..az ie. 1. század közepére-végére a hiung-nu birodalom darabokra esik szét..
tribonianus 2008.02.06. 21:49:51
I.e 54-ben ismerik el,mint írtam a hunok uralkodójuknak a kínai császárt.
Az, hogy szétesik a birodalom nem jelenti azt, hogy a kisebb államokban nem hun uralkodó van. Folytatódik a történet.
A kínaiak is úgy tartják az első birodalom létrejötte előtt már voltak kínai államok, ha jól emlékszem a hét királyság kora.Ezek háborúiból nőtt ki a Csin birodalom, azán az szétesik, de a kínai birodalom története folytatódik. Szerintem ez áll a hunokra is.Azaz sokáig változó méretű, de jogfolytonos birodalom áll fenn a bukásig.
mentula 2008.02.06. 21:51:51
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 22:00:22
egy csomó dologhoz nem értek, s ezekkel nem vitatkozom.
De a kínai nagy fal hosszát szerintem egy nagyságrenddel felülbecsülted; a Föld nevű bolygó kerülete 40 ezer kilométer; a KNN 6-8 ezer kilométer lehet (forrástól függő becslések).
Az Encyclopaedia Britannica szerint is "csak" 7300 km.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.06. 22:03:05
tistedur 2008.02.06. 22:04:09
ez így ebben a formában nem igaz..még kína esetében sem..:)
van a hiung-nu nagy birodalom..amikor ez felbomlik létrejönnek kis hiung nu fejedelemségek..azért ezeket ne nevezzük már birodalomnak..ne csináljunk úgy,mintha senki más nem kalézolgatna arra..ott vannak a szienpik pl.
tribonianus 2008.02.06. 22:42:56
Az adatok nyilván helyesek, amit megadsz.
De a források eltérőek és a KNF nemcsak annyi, mai megmaradt belőle, hanem ide vehetjük azokata részeket is, amiket legi műholdas felderítéssel azonosítanak be. És ne feledjük el, hogy több falat is építettek a kínaiak a hódítók ellen, ezek összhossza lehet több, mint a most ismert KNF-é.
Az IPM 2007. április számában A hunok, a magyarok és a kínaiak c. cikkben alcím krónikáink igaza szerepel a nagyjából 2500 év. A cikk szerint i. e. 23. sz-ban az első kínai dinasztia a Xia hun volt.(Nem Csin, mint korábban fejből írtam)
A hunokkal foglalkozik a mult-kor.hu/cikk.php? article17103.
Ezen az odalon van egy érdekes cikk dr.Obrusánszky Borbálával a hunokról és a hun kutatásról.
Attól., hogy a birodalom mérete és megnevezése változik még tovább viszik az államiságot. Mikor 1453-ban Bizánc elesik nem több, mint egy város állam. Ettől még császárság.
Condottiere 2008.02.06. 22:57:46
A vérteknél ha emlékeim nem csalnak nem volt ilyen éles cezúra. A Lorica Segmentata megjelenése után még elég sokáig használták a lorica hamatát.
A Gladiust valóban a jobb oldalon hordták, és egy kissé kitekert csuklómozdulattal húzták elő a hüvelyéből, ez alól centuriók jelentettek kivételt, ők a bal oldalon hordták, ellenben nekik nem is volt pajzsuk. Szoros formációban, amikor a pajzsok falat alkottak, gondolom így kisebb volt rá az esély, hogy állonb.sszák a melettük állót.
A Scutummal kapcsolatban nekem rémlik valami, hogy a pajzsgomb alatt a fogantyú volt, de erre nem esküdnék meg mert itt már töredezett a memóriám.
A 2500 éves Hun birodalom meg konkrétan így ebben a formában tényleg nem állja meg a helyét. A Türköket, a hunokat, a tatárokat ne vegyük egy kalap alá. A Türkök akikkel kapcsolatban én ismerem a Kínai leány sarc szokásának történetét, például a hunokkal ellentétben kvázi nehézlovas harcmodor hívei voltak, páncélba volt a ló, a lovas, és volt kopjájuk. A megoldás inkább abban keresendő, hogy nyugaton konkrétan minden keleti lovas népet Hunnak, türknek neveztek, mert ezeket ismerték. Bíborban Született Konstantín a magyarokat is türköknek nevezte.
tistedur 2008.02.06. 23:05:23
a kínai történetírói hagyomány szerint az első dinasztia a xia volt..de senki nem merné ezt a bronzkori kultúrát a xiával azonosítani-mert a történeti hagyományon kívül nincs semmilyen támpontod..(a történeti hagyomány pedig érdekes dolgokat mond néha)
ha az említett bronzkori földművelő kultúra hun volt,akkor a hunok mikor és miért szoktak le a földművelésről?
azon a területen,ahol a hiungnuk birodalma elterült később létrejött a zsuanzsuanok,a türkök,a mongolok stb birodalma..most akkor ők is a hunok birodalmát folytatták? a mai németország az ottók császárságának folytatója? csak az államforma változott..:)
Condottiere 2008.02.06. 23:09:53
tistedur 2008.02.06. 23:15:02
mentula 2008.02.06. 23:27:56
mentula 2008.02.06. 23:29:17
Tistedur, a német birodalom államformája legalább 3-szor változott, legutóbb 1933-ban, akkor lett min. 2500 éves. Azóta másképp híják már...
Condottiere 2008.02.06. 23:30:17
tistedur 2008.02.06. 23:31:06
mentula 2008.02.06. 23:31:50
tribonianus 2008.02.06. 23:32:20
Másik állításom az volt, a hun több ágból álló nép volt.A birodalmuk a mai Kína és Magyarország között állt fenn térben és időben "mozogva". Az utolsó hun állam a pontuszi hun birodalom, amit i.sz. 6.szban említenek.Amikor lehanyatlik az egyik helyen ugyanaz a kultura és államszervezet, amit ma pusztainak is mondanak folytatódik egy másik hatalmi központban azaz fennmarad a birodalom.
A kutatók a hunokat türk nyelvű népnek mondják. A türk ettől még nem hun.
Mellesleg a mongolok a hunok leszármazottainak tartják magukat.
Condottiere 2008.02.06. 23:35:39
A Láncing amúgy ha jól emlékszem a késő császárkorban vált megint dominánsá. Szerintem ez attól függhetet, hogy az adott terület ipara mit tudott előállítni, de ez csak feltételezés.
mentula 2008.02.06. 23:47:30
Condottiere 2008.02.06. 23:49:25
Timur Lenk meg Dzsingiszkán leszármazottjának tartotta magát, pedig mégse. A türkök ha jól emlékszem konkrétan egy ősfarkasos barlangos kufircolás végtermékeinek tartják magukat (de már lehet hogy keverem). A történelemben az, hogy ki honnan eredezteti a saját identitását vajmi keveset jelent, hogy más népek mit gondolnak erről a kérdésről ugyababn az időben, jobbára még annyit se.
Ha te választhatnál, hogy a Hunok leszármazottjának tartod magad mongolként, akikről Eurázsiában mindenhol tudják, hogy rideg fickók voltak, vagy a Zsuan-zsuanokének, melyiket választanád? :)
Condottiere 2008.02.06. 23:54:24
mentula 2008.02.06. 23:55:24
tistedur 2008.02.06. 23:55:48
cca. ie. 2000 környékére teszi ezt dinasztiát sokan azonosítják az erlitou-kultúrával,amely egy bronzhasználó,városias és földművelő kultúra..ennek a kettőnek az azonosítása nem kizárható,de elég nehezen bizonyítható,hiszen nincsenek írásos emlékek az erlitou-kultúrából.
de:a xia-dinasztia hun eredete is eléggé érdekes..mert az első uralkodója ennek a dinasztiának az előző uralkodó magasrangú tisztviselője volt..
Condottiere 2008.02.06. 23:57:32
tistedur 2008.02.07. 00:00:35
ez egy jó kérdés..de valószínű(azért mérget ne vegyél rá :) )
tribonianus 2008.02.07. 00:01:34
A mult-kor.hu dr. Obrusánszky Borbálával készült cikke szerint a mai mongol kutatók a hunok leszármazottjának tartják magukat. Ezt, mivel a hölgy az ulanbator-i egyetemen tanult elfogadhatjuk első kézből származó információnak, tudományos álláspontnak.
Ettől még a kutatók tévedhetnek.
Condottiere 2008.02.07. 00:03:43
Rég jártam már nagyon az adott témával kapcsolatos szemináriumra, ezért nem emlékszem csak arra, hogy talán az avarokkal volt valami kavarás meg diplomáciai bonyodalom itt nyugaton mást mondtak magukról, mint amit keleten maradt társaik mondtk róluk. De nagyon homályos ez már nekem, és ezen a téren nem akarok okoskodni, okoskodok eleget mással kapcsolatban. :)
mentula 2008.02.07. 00:09:31
tistedur 2008.02.07. 00:12:29
www.britishmuseum.org/explore/highlights/highlight_image.aspx?image=ps260149.jpg&retpage=21254
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 09:36:40
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 09:38:29
ha kelta, akkor csakis szép lehet.
(Amúgy díszpajzsnak tűnik, nem frankó harcososnak)
tribonianus 2008.02.07. 09:56:56
Köszönöm mindenkinek a hun kérdésben írt hsz-it. Volt benne számomra új információ. Megtiszteltetés volt eszmét cserélni veletek.
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.02.07. 10:17:05
Ez a latin-neolatin-olasz nyelvi fejlődési dolog szöget ütött a fejembe. Kb 50 cm-el fentebb esik eről nagyba szó. Tribonianus mestert idézem:
"Az olasz azért jött létre,mert sok nép, longobárdok, vandálok, gótok, vizigótok stb. keveredtek a "szín latin" népesség közzé és már nem tudták beszélni az origin latin.Váltani kellett és egy könnyebben tanulható, beszélhető nyelv fejlődött ki. Ha Róma marad az úr ő kényszeríti a töhbbi népet arra, hogy "rendes, emberi" nyelven beszéljenek. Azaz fennmarad és tovább fejlődik a saját nyelvük, mai nem az új latin."
Akkor lehet, hogy az amerikai angol (helyesebben csak amerikai) ezért egyszerűsödött a british angolhoz képest, hogy a sok bevándorló is tudjon hamar makogni amerikaiul? Nem feledkezve meg arról a szintén fegyvertényről, hogy anno két paraszthajszálon múlt, hogy angol és nem német lett a hivatalos nyelv odaát. Manapság pedig a déli államokban nagyítóval kell keresni azokat, akik nem spanyol anyanyelvűek. Nem is beszélve a bronxi dömper angolról.
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.02.07. 10:18:51
ErrorFlynn 2008.02.07. 11:43:15
tistedur, az az ÉN kedvenc kelta pajzsom, jó?!
:-))
na, rendben, megosztozhatunk rajta.
azonnal meg kell figyelnem, hogy a 300-ban milyen pajzsdudort álmodtak a spártai pajzsokra a jelmeztervezők.
ErrorFlynn 2008.02.07. 11:50:48
cö-cö.
trehány munka.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 12:10:51
hát az lehet, hogy nincs pajzsdudoruk, azt viszont kiválóan tudják, hogy mit mond a kutya...
banyapeat.blog.hu/2008/01/22/spartaiak_mit_mond_a_kutya
ErrorFlynn 2008.02.07. 12:27:49
igen, tudom, tudom.
vokalitással pótolják a páncélzat hiányosságait.
Condottiere 2008.02.07. 12:41:06
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 13:29:35
úgy tűnik, tistedur NAGYON elfoglalt...
mentula 2008.02.07. 15:14:27
Condittiere, gondolom kevés felvétel maradt fenn, bár tistedur meg fogja találni.
ErrorFlynn 2008.02.07. 15:31:18
az elfeket meg le lehet ölni, csak maguktól nem hunynak el, kivéve, ha bágyadt búskomorságba süppednek.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 15:44:49
emlékszem, valamikor ősszel le akartál beszélni a könyvről (A Jézus-videó); én hülye meg nem hagytam magam.
ErrorFlynn 2008.02.07. 15:55:52
úgykell neked, szenvedtél, remélem.
hallgattál vón rám!
annál csak az gázabb, mikor jönnek jézus szépunokáival meg da vinci tikos tintáival a sikerkönyvben, és az ember folyton várja, mikor ugrik elő Indiana Jones, de rohadtul nem jön.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 15:59:23
Nemcsak simán fájó, de kínzó is.
ErrorFlynn 2008.02.07. 16:01:50
ErrorFlynn 2008.02.07. 16:04:55
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 16:07:34
látom, tényleg érzékeny, magasan képzett és művelt nő vagy; a másik blogban vissza is vontam, amit a másik blogban rólad állítottam.
Rólad és Indanáról.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 16:08:10
ErrorFlynn 2008.02.07. 16:28:35
_rendkívüli méltósággal viseli_
mentula 2008.02.07. 19:04:42
mentula 2008.02.07. 19:18:04
A pajzs mintázata sokak szerint egységenként változott, így egyszeri szemrevételezéssel megmondható volt, hogy a derék katona hová való, akkor is, ha nem a signifer mellett állt. Másban nem igen különböztek, ami miatt a polgárháborúkban külön fontosságú lett a pajzs- dizájn. A 69-es polgárháborúkban egy sztori szerint két bátor légós elorzott ellenséges pajzsokat, közibük vegyültek, és szétcsesztek pár tüzérségi eszközt, majd hazasétáltak.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 20:06:41
klasszikus diverzió, illetve szabotázs. Ha még bomlasztottak is, akkor egy komplex, többlépcsős mélyfedésű művelet.
Mondom én, hogy semmi új nincs a nap alatt, kivéve Havas Henriket, a málnaízű/fluoreszkáló óvszert és a gördülő vasutassztrájkot.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 20:16:20
tistedur 2008.02.07. 20:30:15
(addig jó nektek,amig meg nem találom a praetorienusok indulóját...:DD )
mentula 2008.02.07. 20:43:37
HOgy Tist monnya. A megreformált hivatásos sereg lényege kb +- Marius körül, hogy a csóringerek is lehetnek légiósok, szemben a korábbi vagyoni cenzushoz kötött katonáskodással, amikor maguk hoztak minden hozzávalót, így csak a pízes fószerek fértek bele. Ez egy idő után persze létszámgodokat okozott. Tehát kincstári volt minden. HOzzzátartozik, hogy mai szemmel nem volt egyenruha, azt kapták, ami kéznél volt, vagy akár választhattak is - állítólag. Így élhetett egymás mellett a lemezpáncél és a láncing.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.07. 21:40:25
tribonianus 2008.02.08. 09:02:07
Tudna valaki ezzel kapcsoltaban forrásokat megjelölni?
Előre is köszönöm a segítséget.
tistedur 2008.02.08. 10:41:28
tribonianus 2008.02.08. 10:53:08
Az azért mekkora lenne Kínában működő római helyőrség?:)
mentula 2008.02.08. 12:53:20
tribonianus 2008.02.08. 13:51:13
Igen ez az a film.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.08. 13:53:22
Van egy olyan vélemény, amelyik szerint az 1800 évvel ezelőtt Dáciát meghódító Trajánusz-féle légiókat annó főleg a Közel-Keletről toborozták, tehát - mondják ezek a beste lelkek - a dáko-román kontinuitásba (és a latin gyökerek közé) jelentős filiszteus és más, khm, sémi genetikai állomány is befurakodott.
Meg ugye nekünk, illetve őseinknek ott voltak a kazárok, kunok, besenyők, jászok, izlandiak és más, beolvasztott nációk.
Amiben én semmiféle problémát nem látok persze (minél kevertebb egy társaság, annál ellenállóbb, ezt régóta tudjuk), csak azon szoktam mulatni, amikor fajtisztaságról és hasonló iditizmusokról hótkomolyan bírnak szónokolni egyesek.
PS: Az izlandi vicc volt; nem a legjobbik fajta, de - péntek délután lévén - szerintem elmegy. És nyújtsa fel a kezét, aki kétszer olvasta el a második bekezdést, mielőtt a PS-hez ért volna.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.08. 13:59:51
Hajdanában (amikor még volt időm) sokat játszottam az Age of Kings című stratégiai játékkal, ahol megválaszthattad, hogy melyik civilizáció hadseregeit ereszted össze (melyik vagy te és melyik a gép mondjuk).
Na, ott imádtam az inka-hun, a kínai-karthágói és a viking-görög összecsapásokat.
tribonianus 2008.02.08. 14:02:47
Nem kell mellébeszélni mondjuk ki az arabok, máltaiak már előttünk ot voltak Daciaban. Az izlandiakkal óvatosan azok képesek halakért háborúzni is.:) Él még a viking vér bennük.
mentula 2008.02.08. 14:16:20
Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2008.02.08. 18:21:06
A korinthoszi bronz egy az ókori irodalomból ismert, remek tulajdonságokkal bíró fémötvözet (a leírások szerint bronz, nemesfém ötvözőkkel). Kr. e. 146-ban a rómaiak elfogalalták és fegyújtották Korinthoszt és a tűzvészben a városban tárolt bronz és nemesfémkészletek megolvadtak és ötvöződtek. A legenda szerint...
Apró gikszer hogy bár több antik szerző is megemlékezik erről az igen drága és ritka fémről, még egy darabot sem sikerült belőle találni.
A praetorianusok szerény véleményem szerint egy pofátlanul túlfizetett halálbrigád voltak (némi túlzással) és nem kis mértékben hozzájárultak a Birodalom hanyattlásához. Az a nap amikor a gárda parancsnoka a castra praetoria falán állva árverésre bocsájtotta a császár trónt (Kr. u 193-ban) Róma történetének egyik legsötétebb pillanata volt.
A gladiust valóban nagyon könnyen és gyorsan elő lehet rántani jobb oldalról ;-)
A pajzsdudor (umbo) védi a pajzsot fogó kezet (lásd a képen), lehet vele ütni, és ha betérdelsz a pajzs mögé, és eltartod magadtól, a fát esetlegesen átütő nyilak nem tesznek kárt benned a tartó kezet pedig megvédi az umbo(erről sajnos nincs képem, remélem érthető volt).
www.legiobrigetio.com/keptar/2005/Savaria/sav0517.jpg
Condottiere 2008.02.08. 19:40:25
mentula 2008.02.09. 10:58:50
A második felvonásban esik szó az általad említett 193-as évről is...
tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.02.09. 11:27:08
A kiegészítésért természetesen köszönet jár, szép számú hölgyolvasónk nevében azonban tisztelettel arra kérlek, hogy az "Uraim" szűkítő megszólítástól a jövőben tartózkodni szíveskedj, a nemi kirekesztés sötét vádját elhárítandó bölcs fejed (és a teljes esélyegyenlőséget zászlajára tűző blogunk) felől.
Fogadd nagyrabecsülésem jeleként e szerény kommentet!
tiboru aa.
(Na csajok, mint kapok ezért tőletek hálátok és odaadásotok jeléül?!)
Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2008.02.09. 12:51:33
mentula:kíváncsian várom a 2. felvonást
Megkérdezhetem hogy milyen forrásokból dolgoztál(A római hds. történetén kívül)?
Honvédorvospalánta 2008.02.09. 13:04:18
mentula 2008.02.09. 19:32:15
Markgraf, igazából erről összefüggöen sehol nem találtam anyagot. A légiókról ugye számtalan forrás van, a praetorianusokról kicsit ollózni kellett. Suetoniustól a Felséges Történetig (ez megérne egy külön posztot), meg - most nem otthon vagyok, nem tudom a szerzőjét - egy lengyel szakkönyvig, a neten át. Na és persze amit Te is említettél.
A poszt észosztós ? Vagy a komment ?
tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.02.09. 19:34:56
szerintem a saját kommentjére gondolt, azért szabadkozik. Pedig nem is volt észosztós; korrekt és informatív, amit szeretünk..
mentula 2008.02.09. 19:39:41
Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2008.02.10. 11:21:48
"Fogadd nagyrabecsülésem jeleként e szerény kommentet!"
tiboru: ebben a mondatban némi iróniát véltem felfedezni:) De a korrekt és informatív minősítésnek örülök.
mentula(Szexszárd): Boris Rankov: The Praetorian Guard
Osprey Elite 50
Ugyan nem a szakirodalom csúcsa, de most hirtelen nem jut eszmbe más ami kimondottan a gárdáról szólna.
mentula 2008.02.10. 18:27:41
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.02.10. 22:23:00
Holnap reggel jelenik meg a pretoriánusok második része!!! Itt! Itt! Itt!
HIRDETÉS! HIRDETÉS!
Charlie Brown 2008.03.25. 11:48:39
Mentula 2008.03.25. 14:41:34
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.03.25. 15:50:55
scaevola 2008.05.26. 08:10:22
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.26. 13:23:22
Jupiter hozott minálunk! Benézünk az Indexre is, ezt többünk nevében ígérhetem.
Mentula 2008.05.26. 14:07:44
Tanto 2008.07.09. 11:34:26
Jó a cikk, jó az esetenkénti,de rövid történelmi háttér.
Az furcsa, hoyg sok e setben kitér a cikka ruházatra, de a praetorianusok lila ruhájáról nem szól.
Más:
pajzs téma.
A számos (nagyobb) pajzsfajtán a történelemben a kisebb kerek pajzs nagy középső gombjának csökevényeként maradt meg a gömb/gomb, amelynek a kisebb pajzs és nagyobb gömb esetében a nyilak és a vágások, szúrások eltérítése volt a feladata .... amit egy kicsi pajzs nagy gömb arányai mellett el is tudta végezni.
Ez a funkció egy tégla vagy nagyobb pajzs esetében már nem vagy egyáltalán nem volt meg.
Tanto