Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégoldal - Mentula: a longbowman

2008.04.17. 06:55 Mentula

Mentula kolléga utolsó vendégposztját olvassátok. Nem, nem kell valami szicíliai típusú leszámolásra gyanakodni; mindössze annyi történt, hogy Mentula kommentezőként és szerzőként is bizonyított már blogunkon, s az alapító atyák elismerésként szerkesztői jogosítványok megadásáról határoztak irányában.

A következő poszttól kezdve Mentula tehát teljes jogú szerzőként fog felbukkanni ezeken az oldalakon: saját cikkek, saját felelősség, megosztott dicsőség. A neki címzett adományok és természetbeni juttatások 80 százalékát megtarthatja.

És akkor következzék a középkor egyik csodafegyvere, a hozzá tartozó elitkatonákkal. Hölgyeim, uraim, harcostársak: az angol hosszúíj és annak hordozója!

A francia lovagok komolyan vették a háborúzás lovagi szabálykönyvét. Az angolok viszont nem. És amíg a franciák ebbéli nézete nem változott, különböző csatamezőkön csak szívtak, újra és újra. És akik ezért angol részről igen sokat tettek, nos, ők a longbowman-nek nevezett (magyarul tán hosszúíjas íjászként fordítható) katonatípus (a továbbiakban: LBM). Nyilván mindenki ismeri őket, ha máshonnan nem, akkor a  CIV, vagy AOE, meg hasonló játékokból. És gondolom kedvelte is, hiszen még a rilflemennel is pariban van egy darabig...
 
 
Nézzük meg, miként is volt ez a sötét középkorban. Minimális íjtörténetet muszáj felvillantani, csakhogy rendszertanilag átérezzük a helyzetet.
 
Két alaptípus van. Az egyik: működési elve szó szerint egyszerű, mint a bot, íjászatilag is így tisztelik: egyszerű botíj. Ez (maradva az európai történelemnél) Észak-nyugat Európában dívott;  a germán, kelta törzsek, később a portyázó vikingek is leginkább ezt a típust használták, ha nem akartak annak a közelébe menni, akinek kívánták a halálát. A botíj – mint sejthetjük – azt jelenti hogy egy darab fából faragják ki, ilyen volt a longbow is. Szemben a másik nagy csoporttal, az úgynevezett öszetett íjakkal. Kelet felé tekintve pedig ezek terjedtek el (perzsák - parthusok - sztyeppei népek - saját eleink, stb.); kisebbek, könnyebbek, kiválóan alkalmasak lovas íjászatra. És ugye több elemből rakták össze őket; ennek módozatai újabb csoportosításra adnának módot, de erről itt ennyit.

Az angol hosszúíjként tisztelt fegyver eredete a hagyomány szerint Walesbe vezet, ahol a botíjak korai változatai már a kelta érában – értsd: jóval I. Edward látogatása előtt – széleskörben elterjedtek, de ezek a példányok még inkább vastagok voltak, mint hosszúak; pont annyira, hogy ha közelharcra került volna a sor, bunkósbotként is szolgálhattak. A később megismert formáját az ezredforduló utánra a korabeli ábrázolások szerint nyeri el. 
 
Hódító Vilmos normannjai élén 1066-ban nekiesik az akkor szász dominanciájú Angliának, és lealázza őket a hastingsi csatában, ahol az angolszászok oldalán (hihetetlen módon!) nincs jelentős íjász egység; ha van is, nem tesznek kárt a normannokban. A megszálló normannok biztonsági okokból arra kötelezik a helyieket, hogy szolgáltassák be a fegyvereiket, de a hastingsi tapasztalataik alapján az íjak, mint veszélytelen eszközök (hehe) maradhattak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy végső soron a walesiek után az angol szabadparasztok között is elterjedt az eszköz, és minden ilyen háztartás elengedhetetlen, egyben kedvelt kellékévé lett, rögtön a sörös kupa után.

Még vagy 150 év, néhány kisebb-nagyobb csetepaté a szokásos ellenségekkel – franciák, skótok –, ahol az íjászok is ezt-azt letesznek az asztalra, végül az angol királyok ráébredtek a ki nem használt rejtett potenciálra, miszerint a népi íjász mozgalom harcászatilag is komoly tényező lehet. Ezért előbb eltűrik, majd ösztönzik a vasárnapi íjászversenyeket, III. Henrik pedig 1252-ben egyenesen elrendeli, hogy minden 15 és 60 közötti férfiember tartson íjat és napi két órát gyakorlatozzon. (itt jobbra egy jogkövető közember buzgón gyakorlatoz)
 

Ezt a - mai napig hatályos - törvényt, más hasonló korszerű jogszabályokkal együtt pont az Úr 2008-ik évében tervezik eltörölni, ráébredve, hogy az érintettek - Britannia lakosságának mintegy 30 százaléka - permanens törvénysértésben élik le az életüket.

Az íj maga ugye egyetlen, kellő méretű fadarabból készül. A csúcsmodell tiszafából faragtatik, de ennek használati jogát több éves egyenletesen jó teljesítménnyel kellett kiérdemelni. Az is igaz, hogy ezt az előfeltételt – ahogyan az lenni szokott – bizonyos összeg feletti jövedelmmel rendelkezőktől nem várták el. A közönséges példány szilfából vagy kőrisből készült. A tiszafa azon tulajdonsága miatt volt a favorit, hogy két eltérő adottságú rétegből áll: egy „élő”, rendkívül rugalmas külsőből, és egy élettelen, tömör középső részből. A fegyvert úgy faragták ki, hogy az íj külső íve a rugalmas, a test többi része pedig a felhúzáskor a nyomóerőknek ellenálló tömör rétegből álljon.

A méretekről minimum két elmélet van. A „hosszú” az egyik teória szerint arra vonatkozott, hogy személyre szabottan akkora, mint a használója, azonban ez nem tűnik túl praktikusnak, pl. az íjak nem csereszabatosak. A népszerűbb és valószínűbb verzió szerint fix méretűek, úgy 6 láb, azaz kb. 180 cm hosszússágúak.

Az íj lőadottságairól sokáig csak írott forrásokon alapuló spekulációk álltak rendelkezésre, mígnem egy szép napon, 1982-ben meglelték a Mary Rose nevű, VIII. Henrik korabeli hajót a Csatorna fenekén, fedélzetén több száz longbow-val, s ezek alapján már hiteles rekonstrukciókat készítettek. A lőtávolság úgy 200-300 méter közé eshetett, ezt korabeli források is hangoztatják, de az említett rekonstrukciókkal manapság lődözők is ezt tapasztalták; igaz, többször jegyeztek fel 300 méter feletti lőtávot is.

Ami legendássá tette a fegyvert, az leginkább az elképesztő átütőerő. Állatvédők itt ugorjanak két sort – sok esetben a talpig páncélban díszelgő nemes lovag combját úgy lőtte át egyetlen nyilvessző, hogy egyúttal a lovat is letaglózta. Számokkal kifejezve: az átlagos húzóerő durván 100 fontra (közel 50 kilóra) tehető, de olvasni ennél is erősebb példányokról. Ebből következett például az, hogy a naponta gyakorlatozó íjászok takaros gerincferdülést és egyéb csont-elfajulást szereztek a haza szolgálatában. Talán a számszeríj rendelkezett hasonló erővel, de annak az újratöltése jóval nehézkesebb volt.

Így hát, több okból is, tömegesen alkalmazott fegyver lett a longbow. Az egyik ok éppen az a képessége, hogy a XIII. századra teljes vértezetbe burkolózó lovagok páncélját is képes volt átütni. Nem utolsósorban ehhez társult az a körülmény, hogy a gyakorlott íjász percenként akár 12 lövést is le tudott adni, végül pedig a mindent elsöprő érv: ez a fegyver egy nehézpáncélos lovas kiállítási költségeihez képest szinte ingyen volt, és korlátlanul állt rendelkezésre, mint ahogy parasztból is több volt, mint gazdag nemesből.

 

Nekem volt egy I. Ottó korabeli remake számszeríjam, de már elévült...hmm, nem az volt a kérdés, hogy percenként hányszor, hanem hogy évente hányszor sikerül felhúznom.


A harctéren alkalmazott taktika pediglen úgy nézett ki, hogy az íjászok széles arcvonallal, elöl fűrészfog-mintát formázva felsorakoztak. Azért így, hogy a lehető legtöbben lássák tisztán a célozandó területet. Általában néhány angol lovag is közéjük vegyült, lovukról leszállva – bár azt a közelben leparkolva –, így demonstrálva, hogy nem menekülnek el, ha gebasz van, osztoznak a sorsukban. Összedobtak maguk elé hegyes karókból egy fasáncot, ha netán akad olyan lovasroham, amelyik eléri őket. Maguk mellé szúrtak a földbe pár tucat nyilat, majd vártak. Az ellenség meg – ahogy illik – rohamozott ... többnyire vesztére. (A fegyver pontosságáról is kerengenek legendák – lásd Robin Hood, de az alkalmazási mód miatt a harctéren a pontosság mellékessé vált.)
 

Nézzük példaként a 100 éves háború egyik nyitómeccsét. 1346. augusztus 26-án, egy kiadós nyári zápor után, a Crécy nevű észak-francia falu közelében VI. Fülöp francia király felállította 36.000 fős, igen magabiztos seregét, benne a francia nemesség és lovagság krémjével. Vele szemben az angol sereg állt hadrendben, 11.000 fővel, köztük 7.000 LBM, és egy darab ágyú. A franciák valamit azért már hallhattak az angol íjászokról, de hát – gondolták – azok ugye csak parasztok, páncéljuk sincs, nem méltó velük harcolni. Előre küldték hát a genovai számszeríjasokat, akiknek az eső miatt, vagy a sors szeszélye folytán az első, és egyben utolsó nyílzáporuk nem tett kárt az angolokban. Mire újra felhúzhatták volna a crossbow-t, addigra halomra is lőtték őket az LBM-ek. Ennyit a két fegyver összevetéséről, és a tűzgyorsaság jelentőségéről. Egy perc alatt 70.000, azaz hetvenezer nyílvessző indult el, iszonyú erővel, és bőven elég volt, ha minden tizedik talált. (feltételezem, ez az elképesztő kollektív tűzerő ihletthette az AH-64D Longbow Apache harci helikopter elnevezését is). Közben a lovagok is nekilódultak, és először gondosan letaposták a néhány megmaradt genovait, (miközben képzeletükben a dicsőség, na meg az elfogott lovagokért kérhető váltságdíj lebegett) beleszaladtak az éppen aktuális következő nyílzáporba. Akit az angolok nem találtak el, azt a kollégák „baráti tüze” taposta el hátulról. Így veszett oda a sárban fetrengve 20-30.000 francia és szövetséges.

És 80 angol.

Ami elképesztő, hogy pár évre rá 1356-ban Poitiers-nél, majd 1415-ben Azincourt-nál a franciák szó szerint beleszaladtak ugyanebbe a végzetes hibába. (itt balra az utóbbiról készült műalkotás)

Na jó, néhány gyengéjét is villantsuk fel a végére. Ló nélkül, vereség esetén se menekülni nem tudtak, de éppígy üldözni sem voltak képesek a legyőzötteket. Az első esetben nem sok kíméletre számíthattak, a saját íja húrjával akasztották fel. Akinek úgymond „megkegyelmeztek”, azzal szemben a külön az íjászok számára kiagyalt büntetést alkalmazták: levágták a húr felhúzására szolgáló mutató és középső ujját.

A sikerüket viszont igazolja, hogy bőven a lőfegyverek elterjedése után is, egészen a XVI. század végéig szolgáltak Longbowmanek.

Az angol és walesi néplélekben is mély nyomot hagyott a LBM, rengeteg hagyományőrző egyesület működik, és net is tele van e témával. Mindezen felül köszönhet a világ az LBM-eknek egy speciális brit nonverbális beszólást, Mr. Churchill éppen azt alkalmazza - igaz véletlenül - az alábbi kép jobb oldalán. Balra a neki tulajdonított "V sign - V for Victory" kampányt űzi, ennek során történt az a skandallum, hogy a tömeget az ősi, de máig alkalmazott sértéssel illette, amin a korabeli sajtó hosszan szörnyülködött. A kézjel jelentése nem obszcén, de kemény : látod te........., meg van az a két ujjam, ami ahhoz kell, hogy hazavágjalak, ........!.

 

201 komment

Címkék: brit haditechnika angolok hadtörténelem vendégposzt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mentula 2008.04.17. 12:37:06

Carni, ez igaz, de fentebb még az volt az álláspont, hogy egyáltalán nem vitte át. Ez így korrekt. De ha belegondolsz a pár perc alatt kilőtt sok 100 ezres nyílzáporba, szerintem jutott mindehová.

Mentula 2008.04.17. 12:41:22

Olyat is írtak valahol, hogy az I. vh-ban a németek a közeli ellenséges lövészárkokba íjjal lőttek gránátokat.

Na de ki az utolsó nagy íjász harcos, a fenti szellemben : hát kérem, maga John Rambó, aki e szerint a vaterlanból lopta az ötletet :)

mcdougles 2008.04.17. 12:42:21

A lóra kifejezetten nem lőttek! Ráadásul nem célzott lövéseket adtak le, hanem felfelé lőttek.

A páncél nem egyforma vastagságú volt mindenhol. Ráadásul az akkori páncélt, ne hasonlítsuk a mai húzott acélból készült másolatokhoz. Az akkori kovácsolt VAS páncélok sejt szerkezetűek voltak. ezért nem behasadtak (a túloldalon kihajló sorjával), mint a mai acél, hanem betörtek. A megtalált íjjal átlőtt páncélokon kerek lyukak vannak.

Másrészt a fent említett urak csináltak egy olyan tesztet is, hogy egy malacra (nem élő) adtak páncélt és ruhát és arra lőttek. Az a vessző is, ami lepattant, komoly zúzott sérüléseket, bordatörést, tüdővérzést okozott!

Condottiere 2008.04.17. 12:42:54

Mentula,

Az ha jól emlékszem valami ballista szerű szerkezet volt, amit a lövészárkokban használtak.

Mentula 2008.04.17. 12:47:43

home.eckerd.edu/~oberhot/agincourt.htm

A kép ha nem is innen van, de Azincourt a címe :)

Condottiere 2008.04.17. 12:49:58

Mcdougles,

egy cimborám, aki hasonló témával foglalkozott a szakdolgozatához, mondta hogy valahol olvasta, hogy a nyílzápornál mindegy volt, hogy átment-e a páncélon az a bizonyos nyílvessző, mert, amikor a szegény ördög belelovagolt a nyílzáporba a közvetlenül egymás után becsapódó nyílvesszők puszta ereje letaglózta, attól függetlenül, hogy megkóstolta-e a húsát vagy sem.

Carnivora (törölt) 2008.04.17. 12:55:56

mcdougles 2008.04.17. 12:42:21

Az agincourt-i csata leírásában az is van, hogy lődöztek lovakra aztán tudja a fene szerintem a kutya sem nézte hova megy a zápor.

Condottiere 2008.04.17. 12:49:58

Jah ez reálisan hangzik.

SaGa 2008.04.17. 12:56:20

A rossznyelvek szerint a csigás íjat a Rambo film kedvéért fejlesztették ki, mert Stalone gondban lett volna egy normális erejű reflex íj kihúzásával...

Örülök, hogy Dr. Pope neve itt is előkerült. Érdemes elolvasni a könyvét az íjakról, íjászatról (Dr Saxton Pope: Vadászat íjjal, nyíllal.) Magyarul nem adták ki. Egy fordítása forog a neten, amit Kálóczi Lajosék készítettek, és pár éve néhány pontosítást magam is végeztem rajta. Nem lényegeseket, csak "modernizáltam" pár dolgot a mai "íjász szlengnek" megfelően.

ErrorFlynn 2008.04.17. 12:56:50

íjjal? gránátot? mihogy?

Condottiere 2008.04.17. 12:57:56

Persze azért ehhez hozzá kell tenni, hogy a hosszú íj valóban speciális fegyver volt. Az Európában általánosságban használt botíjak, vajmi keveset értek már a lemezvértek ellen, hisz' azokat többek közt pont azért fejlesztették ki, hogy ellenálljanak az egyszerű íjakat elhagyó nyílvesszőknek.

tistedur 2008.04.17. 12:58:17

az is megoldható,de egy kicsit macerás lenne :D

borzash · http://frozensteak.bandcamp.com 2008.04.17. 12:59:20

SaGa: a csigás íj kicsit régebbi cucc, mint a Rambó :D

Condottiere 2008.04.17. 13:00:05

Error,

belerakták a gránátot, egy számszeríj szerű képződménybe és átküldték a szeretetcsomagot a másik árokba, és még ki se kellett dugni a fejüket.

SaGa 2008.04.17. 13:04:44

Visszacsapó vs hosszúíj...

A fegyverek alakja, ereje, egyéb tulajdonságai leginkább két dologtól függenek:

Mi ellen akarják bevetni
Miből tudják elkészíteni.

Európában már a rómaiak óta dívott a páncéloskodás. Itt inkább a zúzó fegyverek voltak divatosak, meg a szurkálás. Emellett tömött egységekben, alakzatokban harcoltak. Egy zárt gyalogos egység ellen a nehézpáncélos lovasroham meggyőző erővel bír. Ezt megállítani, nagy átütő erejű fegyver kellett.

A kelet-ázsiai sztyeppéken meg inkább bőrbe-szőrbe öltöztek a lovas nomádok, nekik tökéletes volt a lóról is használható kompozit íj. kevesebb nehézpáncélossal kerültek szembe. Talán csak a tatároknak kellett ilyen ellenséggel harcolniuk, a korábbi, onnan jötteknek nem annyira. Amikor egy jól szervezett, páncélos haddal kellett szembeszállniuk, vereséget is szenvedtek (Augsburg, a kalandozások vége).

Amúgy ha az ősi keleti íjakról van szó, ne feledkezzünk meg Fábián Gyula professzorrol sem, aki újraalkotta a honfoglalás kori íjainkat, mert a készítését jól elfelejtettük az évszázadok alatt...

Condottiere 2008.04.17. 13:06:35

Mentula, Tiboru,

Mentem Selmecre vágottsört inni! :))

SaGa 2008.04.17. 13:07:09

A számszeríjnak az újkor elején volt egy golyólövő változata. Elég elterjedten használták vadászatra. Azt fejleszthették tovább (nagyobbra) a gránátlövéshez.

A golyólövő tulajdonképpen pont olyan számszeríj, mint a többi, csak a nyílszerű lövedék (bolt) helyett egy ügyesen kitalált tartóba egy fém vagy kő golyóbist raktak...

Mentula 2008.04.17. 13:08:39

Error, nem láttál Rambó filmet cöcö, na hát úgy

SaGa 2008.04.17. 13:10:55

Ajánlom minden érdeklődő figyelmébe ezt a szakdolgozatot:
www.szip.hu/downloads/egyeb/dr_Szollosy_Keletkut_95-37-51.pdf

Tudományos elemzés az íjak működéséről, összehasonlítások, stb...

Mentula 2008.04.17. 13:11:45

Úgy van picsábamán, összekevertem, katapulttal gáránátvettek a fritzek, íjjal meg a Rambó. Na.

Carnivora (törölt) 2008.04.17. 13:12:47

SaGa 2008.04.17. 13:04:44

1. Nem voltak semmiféle kalandozások, hanem gondosan kivitelezett hadműveleteket hajtottak végre őseink az anarchia fenntartására, és a Kárpát-medence biztosítására.

2. A hadműveleteknek nem a vereség vetett véget, és a verségnek sem csupán a páncélos sereggel való harc volt az oka.

ErrorFlynn 2008.04.17. 13:13:45

Mentula 2008.04.17. 13:08:39
láttam, de csak arra emlékszem, hogy leugrik 200 méter magasról és puha fenyőágakra esik, ezért nem törik össze...
meg persze a zuhany.

SaGa 2008.04.17. 13:17:02

Közben eszembe jutott a spéci csigás íj neve: oneida bow. Jelenleg ezek a leggyorsabb íjak... Az áruk sem egyszerű...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.17. 13:19:03

Kartácsok, megnéztem, hogy Mentula posztja mekkora édeklőádést generált. Reggel 7 és du. 1 között 3038 olvasásunk volt - elképesztő!

Carnivora (törölt) 2008.04.17. 13:21:27

Zig Zag · lemil.blog.hu/ 2008.04.17. 13:19:03

Jó régen azt sem tudtuk, hogy léteztek :P index címlapon most láttam először.

Mentula 2008.04.17. 14:08:13

Még amire nem reagáltam én vagy más :
SaGa, a Yumi az botíj, bizony.

Tomcsi21, kösz, elgépeltem, szegény Szép Fülöpöt belekevertem, javítva.

Az Apache névadásáról fingom nincs, feltételezésként szerepelt.

Fitz, a vesszőkből is volt pár raklapnyi a Mary Rose-on. Meg máshol is. Úgy

Mentula 2008.04.17. 14:10:35

DD Úgy....tehát 40-80 gramm közti súly- heggyel, 77-78 cm körüli hossz.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 14:20:56

Carnivora 2008.04.17. 13:21:27

Pedig fennállásunk alatt (2007. november) kint voltunk vagy hússzor...

_büszke_

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.17. 14:33:14

Mentula - a Kommentező Kartácsnak (KK) igaza vagyon az Apache ennek az alváltozatának elnevezésekor. A mókás az egészben az, hogy a rotoragy fölé nyúló radart ki lehet dugni úgy a tereptárgy fedezete mögül, hogy maga a helikopter végig fedezékben marad. Majd szépen felmérik az ellent a radarral, gyors emelkkedés néhány métert, tűz valamelyik halálos fegyverrel (pl azokkal a 4-esével felfüggesztett Hellfire rakétákkal), majd szépen vissza a fedezék mögé. Így megy ez.

ErrorFlynn 2008.04.17. 14:51:57

szóval a radar a helikopter periszkópja.

Carnivora (törölt) 2008.04.17. 15:10:40

Zig Zag · lemil.blog.hu/ 2008.04.17. 14:33:14

Legalábbis elméletben gyakorlatban meg sorba csapdosták a Balkánon a hegyeknek komplette az egész vasat kidugdosás nélkül :D

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 15:41:37

Annak szintén örülök, hogy a T. olvasók veszik a fáradtságot és rácuppannak régebbi posztokra is. A létszámos térképen szépen lehet látni, hogy az előző dolgozatok is nyertek Mentula mai fellépésén!

Mentula, még a kertem füvét ért kritikádra is fátylat borítok, pedig Csuritól napok óta mást sem hallok, csak azt, hogy "Mentula is megmondta, hogy a kerítés mellől is le kéne nyírni!".

Mentula 2008.04.17. 16:10:47

DDDD,
de a midas balsamas féle büntetés elszenvedéséhez ragaszkodom ! Rászolgáltam.

Mentula 2008.04.17. 16:15:56

A lovag páncélja miatti tehetetlenségében kétkedőkkel egyet kell értenem. Az említett ütközetekben a sár volt az egyik-visszatérő - oka, a saját rohamozó kartácsok hátulról jövő lendülete a másik fő oka annak, hogy egymáson átesve a sárba ragadva fetrengtek a franciák, mindezt persze brutál nyílzáporban.

Mentula 2008.04.17. 16:18:34

Ja, kérdés volt még: az íj húrja a cannabis félék családjába tartozó kenderből volt sodorva, hogy stílszerű legyek.

Carnivora (törölt) 2008.04.17. 16:30:20

Lezuhant egy MiG-29 Kecskeméten
A pilóta katapultált.

-

Na csökkent a légierőnk egy géppel :(

Prien 2008.04.17. 16:34:54

Sziasztok,

tetszik ez a cikk és az oldal is.

Grat :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 16:41:24

Carnivora 2008.04.17. 16:30:20

Reméljük, a srác megúszta egy kis rándulással...

jonnglenn 2008.04.17. 16:42:08

ritka egy gusztustalan szakma volt ez a longbowzás .

hogy tudták ezek jó szívvel álomra hajtani a fejüket.

spájdernecc 2008.04.17. 16:46:34

megin egy díszbékeharcos:))

spájdernecc 2008.04.17. 16:49:14

Mentula, ez a kender mennyire tuti?
egy csomó helyen bél, vagy ín szerepel a húr anyagául.

jonnglenn 2008.04.17. 16:49:25

lenyilaztak vagy háromnégyszáz dicső frencájz nemest majd beugrottak a söntésbe két pofa sörre

mondom és, hogy gusztustalanok .

orvul, lesből, tűzhengerrel,

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 17:07:19

jonnglenn,

az akkori sörök tényleg gusztustalanok lehettek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 17:07:53

spájder,

hogy mennyire tuti a kender?

Teljesen!

:-)

ErrorFlynn 2008.04.17. 17:08:12

meg a frencájz nemesek. :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 17:12:51

Amúgy meg a klasszikus mondás jut eszembe:

Ritka undorító meló, de valakinek ezt is meg kell tennie.

(Nem is emlékszem, melyik szakmára mondták. Talán a vécépucolásra? Vagy a politikusira?)

tomcsi71 · http://tomcsi71 2008.04.17. 18:56:48

na visszajöttem a melóból... jó kis dumcsi lett belőle... :) öröm volt valami értelmeset találni a zindex címlapon... mentulának max. gratula... a kukacoskodókról meg annyit, hogy a házi orvoslás mellett a történelem a legrizikósabb műfaj... úgyis jön valaki aki másként tudja (és persze mindig jobban)...

tistedur 2008.04.17. 20:31:15

ezt talán nem kellett volna :P
egyébként az adóellenőrire :P

tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.04.17. 20:32:33

ZZ,

még az is lehet.

Sőt: valószínű.

Mentula 2008.04.17. 20:37:56

Spájdi : Dienes Gábor-tól vettem az ínnal kapcsolatos kommantet : "Az angol hosszúíj idege kenderből (Canabis nemzetség) készült. Sir John Smythe szerint az idegek jó minőségű kenderből készültek egyfajta ragasztóval, hogy ellenálljanak a nedvességnek és a nyirkosságnak. Az ideget maguk az íjászok bandázsolták le vékony fonallal, úgyhogy ritkán szakadtak el."
Itt, ne feledjük, a korabeli egyszerű paraszt-íjakról van szó.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.04.17. 20:43:36

csak azé, mer lehetne pl finanz is a top-job. garantáltan egészségügyi kockázat-mentes a sok jókívánság miatt

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 20:48:52

Van egy jó kis sorozat valamelyik tudismterj csatornán; "A legmocskosabb melók" a címe.

A csávó takarított már guanót pulykafarmon, dolgozott vágóhídon, volt már MLM-ügynök, stb.

Hetek óta várom, hogy elmegy házkutatni a nyóckerbe.

Mentula 2008.04.17. 20:50:55

Megtanultuk 1 óra alatt a "mitől legyen jó kedvem" című ős-tankcsapda számot, tamtaramtaram-tamtaramtaram .... :) yess

Csakhogy ne mindig más posztjába offoljak bele :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 20:52:29

Mentula,

tanulni, tanulni, tanulni...

Mentula 2008.04.17. 20:54:38

Meg most má iddogálni, iddogálni, iddogálni...

tistedur 2008.04.17. 20:54:48

és milyen érzés szétoffolni a saját topicodat? :P

Mentula 2008.04.17. 20:56:15

Tist, nem sértődok meg :)

Mentula 2008.04.17. 20:56:16

Tist, nem sértődok meg :)

Mentula 2008.04.17. 20:58:03

Szétoffoltam én már a praetorianusokat is :)

Neoprimitív 2008.04.17. 20:58:19

"Többé az sem érdekel, ha ki vagyok rúgva,
Eleget ittam és most már be vagyok rúgva!"

Mentula 2008.04.17. 21:06:34

Ez a Mitől legyen jó kedvem, ez nincs fenn a tecsőn. Az első, Punk N'Rock lemezen volt. Olyan dob van benne, hogy remeg a lábam :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.17. 21:09:23

Mentula,

biztos a dobszólótól remeg a lábad?

tistedur 2008.04.17. 21:11:03

a punk n' rockon nagyon jó számok voltak..:) nosztalgikus ifjúkorom..

Mentula 2008.04.17. 21:18:04

tist, most tudtam csak megnézni a youtube linkjeidet... Hát én itt vitatkozok szabad öt perceimben, hogy átviszi, nem viszi át, aszt bammeg ott van lefilmezve. A másik kettő is király. Szobrot Tistedurnak ! Utcát !

tiboru mire gondolsz, csak most értem haza, meg már ittam is (láttál már zenekari próbát, ohne cefre? ) :)

tistedur 2008.04.17. 21:25:35

pedig a negyedik a legjobb :P

Mentula 2008.04.17. 21:32:40

Ez ment nálunk A fuszeklik fejedelme címen ? hááát...

Mentula 2008.04.17. 23:54:10

Ezt a "valakinek ezt is el kell végezni" dumát legtóbb egy olyan fickótól hallotam, aki meztelen csajokat pingál ki a testfestés és persze művészet ürügyén :)

Jepüjababa 2008.04.18. 04:41:28

Lehet neki ez nem álmai munkája...
_ártatlanul néz_

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.18. 06:59:02

A tegnapi statisztikánk:


2.815 egyéni látogató
3.436 látogatás
6.839 oldalletöltés
325 feed

Mondanom sem kell, minden eddigi rekordunk megdőlt. Danke Mentula, nagyon beletrafáltál...

Hajrá; csak így tovább!!!

tistedur 2008.04.18. 10:36:03

tib!
már megint egy statisztika :D

mcdougles 2008.04.18. 10:57:02

1, A Yumi összetett íj a javából! Bambuszból van ragasztva: www.yumi.hu/bows_japan_hu.htm

2, Az oneida nem a leggyorsabb íj. blog.kingsoutdoorworld.com/2007/07/27/fastest-bows-for-2007/

AlbaSoc 2008.04.18. 10:58:34

A lovagok körében volt pár vircsaft, amivel előszerettel szivatták egymást. pl egy falnak támasztott létra belső, fal felöli oldalára kelett függeszkedve felmászniuk. aztán a tornákon a cigánykerékhányás kötelelző tornagyakorlai volt. Vagyis inkább elvárt... tehát a földről felállni képtelen lovag elvárt csak legenda. de mint valaki megjegyete a sár igen kellemetlen hatással bír lenni a mozgásra. főleg az a széttaposott cuppogós fajta:)
ezeknek a vérteknek a súlya amúgy rettenetes jól eloszlik a testen. tapasztalatból tudom:)

a crecy-nél alakalmazott vértek még egyel könnyebbek voltak mint pl az aginqourt-nál használtak. crecy-nél a teljes lemezvértek még csak mutaóban akadtak elvétve, az aktuális divat az un. coat of plates volt, ami sok kissebb nagyobb vaslemezből állt, amit egy bőr hordozó belső oldalára felszegecseltek. teljes pléhburkolat még csak a végtagokon volt jellemző. tehát ezeket szerintem eggyel könnyebben át lehet lőni. meg ha már elég közel voltak a lovasok, akkor az íjászok már célzottan az eresztékekre mentek rá.
agincourtnál meg már a teljes lemezvért dominanciája volt megfigyelhető. persze csak a módosabb úraknál. golyóalakú mellvért, hudsgugel sisak, stb. de erről oldalakat lehetne írni...:)

amiért a genovaiak nem voltak képesek esőben használni a számszeríjaikat, annak szerintem a következő lehetett az oka. a számszerj idegét nem olyan egyszerű leszedni, összetekerni, és begyömöszkölni a sisak alá, mint azt az angolk, az íjaik esetében tették. ennél fogva azért hogy megóvják az ideget a nedvességtől, mindenféle batyuba voltak kénytelenek csomagolni a fegyverüket, ami egy idő után át bírt ázni. az angolok meg ha megázott, megyhnyúlt az ideg egyszerüen kicserélték. arról nem is beszélve a franciák "beestek" a csatába, és a kiráy parancsának ellenére indult meg a támadás. nem volt idejük felkészülni rendesen a harcra.

a létszámok is csalókák. mert a kb 36000 fős francia sereg 2/3-a effektív harcra alkalmatlan népfelkelő paraszt volt, akik a táborőrzésen kívül másra nem igen voltak alkalmasak. nem is vettek részt a csatában. tehát ténylegesen harcba bocsájtkozó franciák létsazáma megegyezett az angolokéval.
az angolok ugye mind sokat próbált gazemberek voltak, jelentős részüket a börtönökből toborozták, választhattak a kötél, vagy a háború között:)

egy hosszú íj hatását meg szerintem úgy lehet szemléltetni, mintha egy cementeszsákot vágnának ez emberhez, aminek az ereje egy kb 2mm2-es terülerte koncentrálódik. ez vértben, vagy vért nélük, mindehogy kellemetlen.
lovak ellen alkalmazásban voltak tenyérnyi nagyaságú 8-10 cm hosszú szakállal ellátott vesszőhegyek. na az rohadt kellemetlel lehetett. a lovakat ekkoriban főleg textilvértekbe bugyolálták. a szügyöt, és a homlokot pluszban vastag bőr, ritkább esetben vas vértekkel is ellátták, de mivel az íjászok az esetek többségében a szárnyakon voltak elhelyezve, így az nem sokat ért. igaz nem is az íjászok ellen volt hibatott megvédeni szerencsétlen jószágot.

mcdougles 2008.04.18. 11:03:16

353 feet/sec = ~117,6m/s = ~423,6km/h

30m (ami vadászathoz már határeset távolság) = 0,25sec

SaGa 2008.04.18. 12:21:30

mcdougles

Attól még botíj. manapság a hosszú íjat sem egy darab fából faragják, hanem laminált (több rétegből ragasztott) anyagból készül, mert úgy jobbak a képességei. Szerkezetileg akkor is botíj marad...

Mentula 2008.04.18. 12:30:59

mcdougles, yumi ügyben : ha vitatkozni akarnék azt mondanám, attól függ, melyik korszakot nézed, jelenleg az is helytálló, hogy szénszálból készültek, ahogy a linkeden a hosszúíjak is :)

De kezdetben botíjak voltak, még az első aszimetrikus példányok is, majd fokozatosan tértek át, úgy a XII. szdra az általad vázolt bambusz-verzióra. Ugyanakkor tény, hogy ez a jellemzőbb, és híresebb módozata. Mivel én nem vagyok yumi szakértő, mindez csak a kommentekben vetődött fel ugye. Ezzel a kiegészítéssel belátom, igazad van.

Mentula 2008.04.18. 12:44:53

www.bukyukai.hu/kyudo_src.html

Albasocnak köszönjük a kiegészítesekt. Azért a franszia sereg öszetétele nem egészen ilyen volt. Persze ahány forrás, annyi adat. Ez megint tipikus. Az angol wiki - vajh miért - 75.000 ezres létszámot ír :)). Azt ne felejtsük el, hogy Franciaország akkoriban Európa legnépesebb országa volt, hatalmas létszámú nemességgel, akik, ha ütött-kopott csórók is voltak, gyerek koruk óta harcolni tanultak, és nagypapa páncélja még kéznél volt. Itt ráadásul számos szövetséges csapat is jelen volt. Ha egy pártatlan, pl. német forrást veszünk, az is 20-22 ezer körülire teszi a nehézlovasság létszámát.

Honvédorvospalánta 2008.04.18. 14:38:14

Nagyon jó a cikk, köszi!
Aki akar olvasni az Agincour-i csatáról annak ajánlom John Keegan - A csata arca c. könyvét, szerintem nagyon jól le van írva benne.

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.04.18. 15:54:55

John Keegan amúgy is egy isten! MINDENT érdemes elolvasni, amit ő írt!

Mentula 2008.04.18. 16:25:26

Ez a Keegan nekem épp borsot tört az orrom alá. Nagy nehezen megtaláltam a "Tengeri hadviselés története" címűt, oszt hol kezdi ? Nelsonnál.
Ez ugye nekem pont nem jó :)

csurtus · http://csurtus.blogrepublik.eu/ 2008.04.18. 16:29:49

Peat blogján van egy aktuális rendvédelmi poszt :-)

Karikásostor - Sírásók naplója · http://sirasok.blog.hu 2008.04.19. 00:33:36

Na végre volt időm elolvasni a posztot. Nagyon élveztem, gratulálok kollégák!

tribonianus 2008.04.20. 17:13:28

Mentula

Jó a cikk gratulálok!

A hastingsi csatához, csak annyit, hogy a dicső szász seregek nemsokkal korábban rendesen megverték a viking (norvég) érdeklődőket, akik a királyuk trónjára pályáztak. A csatában is komoly esélyük volt nyerni, de a király elvesztése (a csatáról szól a híres bajoux-i szőnyeg, amit derék normann nemes hölgyek szőttek) után hamar hátrányba kerültek és vesztettek, de a szász baltások nevét egy életre megemlegették Fattyú(Hódító Vilmos) emberei. Be is tiltották e remek fegyvert egy életre, de esélyt adtak Robin Hood legendájának kialakulásához.

Banderas 2008.04.23. 16:19:10

Sziasztok !

Csak, hogy könnyebben el tudja képzelni az ember érdemes elolvasni az Elátkozott királyok c. regényfolyam vonatkozó részeit. Nekem nagyon tetszett.

Mentula 2008.04.24. 23:34:20

Úgy-úgy, aki eddig negligálta - bár kétlem, hogy sok ilyen lenne, essen neki Druon mester művének, igaz a 100 éves háború csak a végén villan fel, de joú.

És ha már könyvajánló : Jean-François Nahmias, aki szinte kortárs író a "száz éves háború regénye" cím alatt Druonnál is terjedelmesebb sorozattal rukkolt elő. Kicsit könnyedebb olvasmány, mint az Elátkozott királyok, amolyan 19. századi romantikus beütésekkel, de ezzel együtt is jó olvasmány. A magyar kiadás borítójának grafikusát kicsit megszorongatnám...

spájdernecc 2008.04.25. 06:40:57

olyan egysíkú dolog ez így reggel:)
a könyvek viszont tényleg jók...

nem hozzáértő mazsola · http://aznincs 2008.04.30. 11:26:35

Egyébként tele van youtube teljes páncélzatba öltözött emberkékről, akik cigánykerekeznek... szerintem se véletlenül készült a 'jobbfajta' páncél méretre...
Na youtuberól (bár halkan jegyzem meg a korhűség persze kétséges):
www.youtube.com/watch?v=xm11yAXeegg
www.youtube.com/watch?v=0kKLgSTkCEo
stb...

zLego · http://nekemsincs 2008.05.05. 11:32:59

"ritka egy gusztustalan szakma volt ez a longbowzás .

hogy tudták ezek jó szívvel álomra hajtani a fejüket."


Aham... a háromszoros túlerőben vágtázó, políros páncélos franciska lovassal legázolni a büdöslábú gyalogángélusokat persze teljesen rendjén való, mi?

+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++


"orvul, lesből, tűzhengerrel,"

Nem, egyik sem.
Kint álltak egy réten, és félelemtől összekakált lábszárral lesték a feléjük robogó lovas konzerveket. Szal nem orvul meg lesből.
És nem is nagyon tüzeltek, lévén íjról szó.

A többi közismert.

Motun 2008.05.06. 17:39:44

Az átütő erőhöz egy pici dolog(infó)még tartozik.
Annak idején mikor pár megszállott ember elkezdte a magyar íjászhagyományokat(honfoglaló)feleleve-
teni akkor pl. Kassai, Grózer stb. teszteket végeztek a magyar reflex íjakkal.
A próbák során rétegelt bőrtől elkezdve falapokon
át marhakoponyát,lemezeket láncinget mindent lövöldöztek.
Mindenféle szöget,távot íjat(erősséget)kipróbál-
tak.
Többek közt a katonai rohamsisakot is.
Erre a próbára(kísérletekre) Kassai a következőt mondta.
"megfelelő találati szög esetén a magyar íj képes volt a katonai rohamsisakot bezúzni".
A kulcsszó a "megfelelő" találati szög volt.
Nézetem szerint a lemezvérteknél is ez a dolog fennáll (megfelelő találati szög).
Ha jól emlékszem (katona koromból) a rohamsisak képes volt egy nem megfelelő szögben érkező pisztoly golyót is kivédeni.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.05.06. 19:22:17

Motun, ebben a megfelelő szögben igazad lehet.

Motun 2008.05.07. 17:13:38

Még csak az átolvasás szintjén vagyok, de ha megengeditek egy dolgot megint felvetnék. Így az elején még csak nagy általánosságban szólva a témákhoz. SaGa kartárs felvetette a 2008.04.17.(13:04:44)-ben hogy a keleti lovasíjász harcmodort alkalmazók amint egy páncélos seregbe botlottak alul maradtak, és erre a számunkra gyászos emlékezetű Augsburg melletti csatát hozza fel példának, és mint a magyar kalandozások befejező (befejeztető) eseményét. Az tény, Bulcsú vesztett. Ezt nem lehet vitatni. De azt meg kéne erősen vizsgálni hogy miért és milyen körülmények közt vesztett. A vereség okai közt egy hitszegés, esős idő valamint egy érthetetlen stratégiai hiba (folyó a hátuk mögött) áll. Az is érthetetlen hogy a könnyűlovas magyarok miért nem tudtak átkelni egy "megáradt" folyón, pont ott és akkor, mikor máskor ezeket az akadályokat (még nagyobbakat is) sikerrel leküzdöttek. Miért pont ott és akkor hibázott Bulcsú, mikor az előző években briliáns hadjáratot vezetett. Érdekes dolog. Van egy keleti mentalitás amit akkor még a magyarok nem vetkőztek le,lehet a magyarázat. ""Messzíről jött ember azt mond amit akar"" A keleti nomádoknál csak azt tekintették "igazi" győztesnek aki hazavitte az aulba a zsákmányt. Lehet hogy Bulcsú még nagyon is a génjeiben hordozta ezeket a "parancsokat" és nem akarta sorsára hagyni a zsákmányt, átúsztatni a folyón és emberveszteség, ám de zsákmány nélkül hazamenni. Akkoriban egy-egy kalandozásra a meghirdető vezér hírneve (hogy előbb már sikeres és zsákmánydús) hadjáratot vezetett, és az elkövetkező kalandozásban megszerezhető zsákmány igézete volt a mozgató erő. Egy sikertelen (zsákmány nélküli) hadjárat a következő felhívás sikertelenségét jelenthette. Azt is mondogatjuk hogy ez jelentette a kalandozások végét. Ha a kákán csomót keresünk akkor igen. De annyira azért nem verték meg a magyarokat hogy a győztesek egy büntető hadjáratba merjenek fogni. Tehát a lovasíjász harcmodor esetleges sikertelenségeire példaként felhozni Augsburgot nem igazán átütő. A sok siker közül egy sikertelent kiragadni megint nem igazán jó.

Balfake 2008.06.15. 15:29:18

Warren Ellisnek tavaly jelent meg fasza képregénye e témáról: www.endless.hu/?p=86

Iovius 2008.06.29. 22:17:47

"belerakták a gránátot, egy számszeríj szerű képződménybe és átküldték a szeretetcsomagot a másik árokba, és még ki se kellett dugni a fejüket. SaGa" ANem tudom egyről beszélünk e. 1915-ben német kutatók épitettek egy, perforált I szelvényekből álló onagert, amivel nagyobb súlyú gránátok voltak kilőhetők, kioldáskor a gránátot is kibiztositották. Ha jól tudom, a Saalburgban látható balisták és onagerek rekonstrukciója során jött az ötlet.


"Európában már a rómaiak óta dívott a páncéloskodás. Itt inkább a zúzó fegyverek voltak divatosak, meg a szurkálás." maradjunk a szurkálásnál. Zúzófegyverekről a germánoknál volt szó elvétve. Ők használtak bunkókat, nem túl nagy sikerrel.

" Egy zárt gyalogos egység ellen a nehézpáncélos lovasroham meggyőző erővel bír. Ezt megállítani, nagy átütő erejű fegyver kellett." Nem nagyon olvasni olyanról, hogy a legiót megállitotta volna nehézlovas egység. /parthus lovasijászok állitólag igen/ Sem a jazig, sem a parthus nehézlovasságról nem irnak olyat, hogy hatékonyak lettek volna a legiók ellen.

" Amikor egy jól szervezett, páncélos haddal kellett szembeszállniuk, vereséget is szenvedtek (Augsburg, a kalandozások vége)." Felvet egy kérdést. A parthus lovasijászok miért voltak hatékonyak a jól védett legiósokkal szemben. Ha ugyan igaz a leirás.

Motun 2008.07.21. 18:43:39

Szeva Iovius....
A hsz-ed utolsó felvetésére (parthus íjászok miért voltak.....)a választ a parthus lovasíjászok mozgékonyságában látom. Talán nem mellékes megvizsgálni hogy egy római legios mekkora távolságra tudta elhajítani a pilumot. Nos lehet hogy itt rejtőzik a titok. Vegyünk egy számot (50m)
ekkora távolságra tudta eldobni a legios a pilumot.
Ez a távolság ugye az ő mértékével már nem közelharc.
A lovasíjász (képzett lovasíjász) számára viszont az ötven méter valójában még közelharcnak minősül.
Mert az az íjász aki ötven méteren belül függetlenül a cél magasságától elhelyezkedésétől és (talán még) és méretétől nem találja el a célt az nem képzett lovasíjász. Ötven méteren belül egy jól begyakorolt lovasíjász toroklövést is meg tud tenni.
Ez az ötven méter addig szűkülhet amekkora a pillun távja. Ez tuti hogy belül van.
No most a testudoba bebujt legios is nyújtott valamicske célfelületet. Egy lovasíjásznak ezt "hivatalból" ki kellett használnia.
Akkor van a gond ha a legiok rendelkeznek megfelelő könnyű lovaságal, akik ha nem is elkergetik de zavarják a lovasíjászokat amig a legiok be nem szorítják az íjászokat egy nekik kedvezőtlen terepre.
Viszont ha ezt a lovasíjászok vezére megvárja megérdemli a vereséget.

9mmPara 2008.10.24. 19:23:33

Motun!
A népvándorlás korabeli lovasíjászok túlnyomó többsége per def képzett lovasíjász lehetett, mivel a harcmodoruk a mindennapi életmódjukra épült.
Az -- ismereteim szerint -- utolsó ábrázolása lovasíjász rohamnak egy rézmetszet a XVIII. sz. második feléből: Chien-lung császár katonáit mutatja, amint épp tatárokkal ütköznek meg. A magyar kalandozások korából eredő, viszonylag hiteles képekhez (pl. aquileai templom) képest mind az íj, mind a lovastudás és a lovak képzettsége is komoly visszalépésre utal. Az íj önmagában is túl nagy ahhoz, hogy forogni lehessen vele a nyeregben, és a lovasok mind hozzáfogják a kantárszárat az íj markolatához. A kettő eredőjeként nyeregben ülve csak előre, egy nagyon szűk szögtartományban lehet lőni. A lovasnomádok gyorsuló forgószeléhez képest ez nulla, még akkor is, ha a rézkarcon a győztes oldalon szerepelnek :)

A lovasíjász harcmodorhoz még hozzáfűzném, hogy alapvető taktikai cél volt a zárt alakzatok felbontása -- amint több korabeli beszámoló is említi. Az ellenség lőtávolán kívülről indított nyílzápor nyilván nem tett jót a "fogadó oldal" harci szellemének. A lovasíjászok első feladata lényegében az ellenség rohamának kiprovokálása volt, s ezután már el lehetett játszani a színlelt menekülés, rejtett csapatokkal oldalba támadás, nyeregben hátrafordulva egyesével lenyilazás szcenáriót. Megjegyzem, a források azt is említik, hogy pl. a magyarok a csatatérről a vereség tudatában visszavonuló ellenséget is folyamatosan üldözték, zaklatták, nehogy eszükbe juthasson a sorok rendezése, illetve, hogy egyáltalán bármi józan gondolat eszükbe juthasson.

Másik lényeges részlet, hogy a "nagy terület megszórása nyílzáporral, oszt' majd lesz valami" céllövő szint elérése érdekében nem lett volna szükség éveken át tartó gyakorlásra sem az angolok, sem a lovasnomád népek esetében. Valószínűleg nagyon is koncentráltan tudtak egy-egy szűk területet lőni -- és ezt a területet akár néhány másodpercenként tudták változtatni.
Ezzel együtt meglehetősen nyomasztó élmény lehetett az angol íjászok számára a sárban álldogálva figyelni a szembecsörömpölő konzervdobozokat annak tudatában, hogy egy valóban vágtató ló számára 150 méter lefutása legfeljebb 15-16 másodperc, ami engedélyez 3 lövésnyi időt úgy, hogy az utolsó találat áldozata (7-800 kilónyi izom- és vastömeg) már jóformán a saját lábánál fog összeesni.
Persze kérdéses, hogy az angolok tudtak-e a vasárnapi misék után szembemozgó célra is gyakorolni vagy csak állóra.

Mentula 2008.10.24. 22:45:32

"Persze kérdéses, hogy az angolok tudtak-e a vasárnapi misék után szembemozgó célra is gyakorolni vagy csak állóra." :D

Erről a magyar falusi kisbíró hivatalos középkori hatásköri leírása jut eszembe: kisebb ügyekben délig bíráskodhat, amíg józan.

És persze köszönjük az igényes kommenteket.

Motun 2008.11.06. 18:29:37

Nomád lovasíjászok is használtak un. területbelö-
vést. Hatvanszor-hatvan vesszőnyi (80-90cm/vessző) területet hatótáv határáról vettek tűz alá. Ez a koncentrált tűz a mai hadseregekben sem ismeretlen fogalom.
Kiderítették hogy egy azonos számú azonos értéken kiképzett lovasíjász csapatból mindig az álló csapat került ki vesztesen. A mozgó (vágtató) csapat messzebbre tudott lőni, mert a lövéshez hozzáadódott a vágtató ló mozgási energiája.

Motun 2008.11.12. 09:09:07

9mmPara!
Bocsi de azzal a kijelentéseddel egy picit vitatkoznék miszerint a lovasíjászok a kantárt az íj markolatához fogják.
Igazad van, fognak valamit de az soha nem a kantár.
A lovat nem kantárral irányították. Ha ilyen lóval mennek harcolni jobb ha el sem kezdik.
Az íj markolatához a kilövendő vesszőket markolják.
A mongolok pl. hüvelykujjal oldottak. Ebben az esetben a vesszővéget (nock) csak rá kell fordítani az idegre, a hüvelykujj pedig zárja a fogást, a vessző nem emelkedik el a markolattól, nem rázódik le.
A belőhető szögről pedig azt lehet mondani hogy egy 180' körben minden célbavehető.
A vágtató ló feje és a fara bezárta szög a lőhető terület.
A lovasíjász nyereg magas kiemelkedő tehát a ló feje felett is lőhető.
A faráig lehet fordulni (ez kb. 180').
A hárta lövést "párthus" lövésnek nevezik.
Nulla kantár kontroll nélkül vannak végrehajtva a lövések.

Ha csak szűk szögben tudtak volna forogni akkor az általad is emlegetett "nyeregben hátrafordulva egyesével lenyilazás szcenáriót"-val cáfolod a kantár melléfogást.

süti beállítások módosítása