Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

mr nemo: Az utolsó huszár - vitéz Vattay Antal 1.1 (javított)

2009.01.21. 14:15 mr nemo

 

A poszt újrájának apropója, hogy egy kedves olvasó - borsod - volt szíves felhívni a figyelmem pár évszám, illetve beosztás tekintetében egy-két eltérésre. Látjátok ez van, amikor siettetik az embert :-)

Azt már a Horthy-trilógia óta tudjuk, hogy régi olvasónk és vendégszerzőnk, mr nemo nem az a kapkodós típus. Mostani posztja sem a hebehurgyaság jegyében készült: alsó hangon is három hónapja várunk rá :-)

Sebaj; a lényeg, hogy az írás elkészült és olvasható itt lent. Rajongóinak mondom, hogy szerzőnk új posztokra vonatkozó megrendeléseket már csak a harmadik negyedévre vesz fel :-)


Először is szeretnék elnézést kérni a késés miatt, különösen Titus Pullo Urbino-tól. Tőle duplán is, hisz ez nem kimondottan egy második világháborús honvédhuszáros cikk, de van hozzá némi köze. Ez a poszt is később jött a vártnál – talán ez lesz a védjegyem –, de végül csak elkészült.

A kis Tóni 1891-ben született, akkor még Vetter családnévvel, és csak az 1930-as vitézzé avatáskor vette fel a Vattay nevet, de az egyszerűség kedvéért maradok a Vattay Antal megnevezésnél. Nos, a kis lurkó igen pedigrés családból származott, hisz rokonai között tudhatta a 1848/49-es szabadságharc egyik hősét, Vetter Antal altábornagyot, de az édesapja, Vetter Károly Pál sem volt semmi. Pali bá’ ugyanis „filoxéra-biztosként” mentette meg Moson és Sopron vármegyék minden szőlőjét a járvány idején. Áldassék az ő neve is. No, de ne kanyarodjunk el a témától.

Vattay Antal egészen korán – 10 évesen – került a hadsereg szerető kötelekébe, pontosabban katonaiskolába. Itt papok és tisztek okították a fiatalokat rendre és fegyelemre; meg egymást is megpokrócozták, ha úgy hozta szükség. Hősünk igen jól boldogult ebben a közegben, társai kedvelték, tanárai ismerték, eredményeinek köszönhetően egyre jobb és jobb intézményekbe került. Így esett, hogy 1912-ben Wiener Neustadt-i ifjú Leutnant-ként érkezett Nyíregyházára a K.u.K. Hussarenregiment No. 14 soraiba. Először, de nem utoljára.
1914. június 26-án 28-án megölték a trónörököst és a feleségét, július 26-án a 14-esek mozgósítási
parancsot kapnak, július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. Legényünk és bajtársait vonatra rakják, hogy szétrúgják a se… baráti csevelyt csevejt folytassanak szeretett déli szomszédainkkal. A vonaton vannak, amikor változik a terv; Galíciába mennek, mert mégsem kicsi, hanem Nagy Háború lesz.

A hely hiánya – és hiányos műveltségem – okán nem megyek nagyon a
részletekbe, csak úgy nagyjából veszem ezt az időszakot. Parancsőr-tisztként, illetve dandárvezérkari beosztásokban harcol a keleti fronton, de ez nem gátolja meg, hogy „Utánam!” felkiáltással lovasrohamot vezessen a túlerőben lévő kozák dzsidásokra. Részt vett a románok ’17-es megfuttatásában is. Több egység között dobálták, folyamatosan változó megbízatásokkal, s volt idő, amikor Horthy István lovassági tábornok alatt szolgált. Meg lehettek vele elégedve, hisz 1918-ra, mikor Olaszországba vezénylik, már háromszor kitüntetett huszárkapitány!  

Ez már nem volt olyan mókás idő, hisz a Piave melletti lápokban, tisztes fedezék és lovak nélkül kellett a magyar virtust bizonyítaniuk, miközben az osztrák tábornokok előszeretettel használták őket ágyúgolyó-fogóként. Ennek ellenére – Vattaynak köszönhetően – a morál kitűnőnek volt mondható. Szenvedéseik eme szakaszának
bersaglierik vetettek véget, jött az olasz hadifogság. Persze előtte még szükség volt a kapitány minden olasz tudására és lélekjelenlétére, hisz a taljánok osztrákoknak nézték eleinket, és épp azon perlekedtek, hogy halálra verjék, vagy egyszerűen agyonlőjék őket. Amikor kiderült, hogy „Ungheresi” foglyaik vannak, úgy megörültek, hogy még enni is adtak nekik! Amivel máris többet tettek értük, mint a sógorok.

Vattay számára a hadifogság nem volt túl megerőltető: egy dél-olasz kolostorban, ahol az olasz parancsnoknak gondja volt rá, hogy elegendő bort kapjanak a tiszt urak, ha túlságosan erőt venne rajtuk a búskomorság és a honvágy. Lassan véget ért a háború, gyűjtőtáborba vonult, ahol a többi frissebb sorstársától értesült a hazai hírekről. Nem volt túlságosan elragadtatva a bolsevikoktól, az ország feldarabolásának híre sem javított számottevően közérzetén. Még örült is, hogy ABC-sorrendben viszik őket haza, legalább volt ideje felkészülni.

Hazatérése után hírszerző és vezérkari beosztásokat látott el, közben 1921-ben elvette Szeppesy Eleonórát (később két gyermekük született: Nóra és Antal - az ifjú Vattay Antalnak később, származása miatt elég nehéz élete volt). Egy évre rá Horthy Miklós egyik szárnysegédje lett. Itt nem dolgozta halálra magát, és a hat év alatt volt ideje mindenféle tanulmányokra, letette a vezérkari tiszti vizsgát is. Senkit sem ért meglepetésként, amikor 1929-ben hivatalosan is a vezérkari állomány tagja lett, őrnagyként.
Amolyan szorgos bocsként dolgozott teljes erőbedobással, minek folyamatos előléptetések, kitüntetések – köztük pár külföldi is – és újabb szolgálati beosztások lettek a következményei. 1937-ig Lovassági Szemlélőség vezérkari főnöke volt volt, majd az m. kir. V. honvéd vegyesdandárnál látta el ugyanezt  a feladatot. Kárpátalja visszafoglalásakor már a Katonai Iroda főnökhelyettese.

Lovassági Szemlélő – Denk Gusztáv tábornok mellett az volt a feladata, hogy észrevételeket tegyen a lovasság fejlesztését illetően. Ebben az esetben a reformok a tényleges harcképesség növelését szolgálták, és nem a látszatintézkedéseket. Javaslatokat tettek, illetve ellenőrizték az intézkedések végrehajtását.

 

Katonai Iroda – A Honvédelmi Minisztérium mellett működő intézmény a Kormányzó közvetlen felügyelete alá tartozott. Rajta keresztül az országgyűléstől függetlenül is irányította a hadsereget békében és háborúban egyaránt, illetve ők öntötték Horthy elképzeléseit is valós katonai tervekbe.

1940 karácsonyán kinevezik a m. kir. 1. Honvéd Lovasdandár (4. Hadik András és 3. Nádasdy Ferenc huszárezredek) parancsnokává, és visszatér Nyíregyházára; ekkor még nem tábornok, csupán vezérkari ezredes.

1941-ben végre sort kerített a 27 évvel azelőtt elmaradt délvidéki kiruccanásra, és hogy ne unatkozzon, mindjárt vitte az egész dandárt is… lovassági tábornokként tért haza.

Majd nyáron a keleti fronton mutatta meg ismét a magyar virtust. Jól teljesítettek a fiúk, hisz a dandárt hadosztállyá fejlesztik, és az új beosztása mellé kinevezik még Lovassági Felügyelőnek is, csak hogy ne unatkozzon.

Lovassági Felügyelő – Fegyvernemi felügyelőként az volt a feladata, hogy hadi tapasztalatai felhasználásával korszerűsítse a lovasságot és átalakítsa a szervezeti felépítésüket.

1944-ben ő lett a Katonai Iroda vezetője (érthetetlenül sok megbízatása volt, sokszor több is egy időben, nagyon tudhatott valamit). Köszönte szépen a megszavazott bizalmat, de úgy gondolta, mielőtt beülne a kényelmes bőrfotelbe, előbb még szeretett huszárai élén a Pripjaty mocsarak vadregényes tájain hullajtja vérét, akkora már nagyon szeretett szövetségeseinkért. Ja, és közben előléptették altábornagynak. 

Egyes források szerint a II. világháborúban a magyar huszárok  szablyás lovasrohama volt az utolsó ilyen jellegű sikeres támadás a hadtörténelemben!

Az itteni harcokban a németek persze magasról tettek a csapatainkra, és nem adták meg nekik a szükséges támogatást, a Káplár miatt erőltetett harci taktikájuk pedig eleve kudarcra volt ítélve. Ezen különösképpen nem lepődtek meg, volt már ilyen a történelemben, és némi vállhúzogatás után dolguknak láttak. Derekasan helytálltak, ameddig futotta a lőszerből, benzinből és lóból. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, vissza akartak vonulni, de nem nagyon volt hová, a németek ugyanis már megfut.. akarom mondani taktikailag visszavonultak, így nem volt mit tenni, ki kellett törni a szovjetek nem túl barátságos gyűrűjéből. Ha élt volna akkor Pataky Attila, és ismerik a híres számát: Kör közepén állok… , nos, akkor biztosan nagyot bólintottak volna soraira.

Amikor elérték a hátráló németeket, nem sokat örömködtek, mert megtudták, hogy ők lettek az új utóvéd. Willkommen! Amint tisztult kicsit a harci helyzet, Harteneck altábornagy (OKW-s íróasztal-tábornok) megpróbálta Vattayra verni a balhét (valahol érthető, hogy nem volt kedve elismerni, hogy az árja hadak futottak meg, a koszos magyarok meg kitartottak), de azt valahogy megúszták. A hadosztály Roman tábornok alárendeltségébe került, ahol ugyanúgy utóvédharcokat folytattak, de a változatosság kedvéért itt már kaptak egy kis támogatást is.

Tóni Bá' – ahogy öregkorában szólították - végig a frontvonalról irányított, helyettese: vitéz Makay István vezérőrnagy hősi halált halt. Emberséges parancsnok volt, akit
beosztottjai a rajongásig tiszteltek; egy alkalommal tábornoki köpenyével takarta be a sebesülteket, mert nem volt takarójuk.
Ezután Vattay elhagyta a huszárhadosztályt, aminek a vezetését Schell ezredes vette át. Őt magát hadtestparancsnoknak nevezték ki, és emellé kormányzói hadsegéddé is. A varsói felkelésnél Sztálin leállította csapatai támadását, így a környéken időző V. tartalék hadosztálynak nem akad túl sok tennivalója. Nem lesz ez így jó, gondolta Vattay, ezért a hadtest parancsnokának
utasításba adta, hogy ugyan nyisson már egy-két útvonalat lengyel barátainknak. A lengyelül beszélő magyar honvédek és a varsói utcákon fel-feltűnő m. kir. sorozatszámú fegyverek persze idővel szúrni kezdték a szemét a fritzeknek, ezért le kellett állniuk.

Októberre el is foglalta az oly régen felkínált irodai helyét, mint a Katonai Iroda vezetője és a kormányzó főhadsegéde. Sajnos itt már nem sok mindent tudott kezdeni, hisz pont belecsöppent az elhíresült sikertelen kiugrási kísérletbe. Ez utóbbi dolog annyira összetett és szövevényes, hogy egy külön posztban is necces elmagyarázni, ezért csak annyit mondok: nem jött össze. Ennek folyományaként nem kívánt ismeretséget kötött Otto Skorzeny Sturmbannführer-el és ennek géppisztolyos legényeivel.

Először Weilheimbe került, ahol az SS átadta a Gestapónak, de volt neki nyilas „hadbírósági tárgyalása” is, vallatással meg mindennel. Az amerikai hadifogság is elég kemény volt, nem bántak vele kesztyűs kézzel. Hazatérte után alig négy nyugalmas éve volt – jószerivel az elvesztett súlyát és megrokkant egészségét sem tudta visszanyerni –, mert a népbíróság 10 év börtönre ítélte koholt vádak alapján – gondolom, azért csak ennyire, mert azt hitték, úgysem éli túl. 1956-ban, hat év után amnesztiával szabadult.

Élete utolsó éveiben is dolgoznia kellett, noha már csak mankóval tudott járni. A volt altábornagy papírzacskót ragasztott, majd kelmét festett. Végül a volt tábori lelkésze szerzett neki irodai munkát, ahol az egyházmegye számláit intézte, gyűjtötte a perselypénzt és szedte az egyházi adókat. 1966. november 2-án este jól nevelt férfiemberként sorra elköszönt az ügyeletes nővérektől és lehunyta a szemeit. Álmában, párnák közt hunyt el 75 éves korában az utolsó magyar huszár.

 

31 komment

Címkék: magyar hadtörténelem ii világháború i. világháború lovasság javított változat

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.01.21. 15:59:08

"1914. június 26-án 28-án megölték a trónörököst és a feleségét,..."
Szerintem nyugottan odaírhattad volna, hogy a SZERBEK MEGÖLTÉK A TRÓNÖRÖKÖST... - nem kell szégyenlősködni, ők büszkék rá! :-))
Különben így is jó :-D.
Ha maradsz a "személyi kultusznál", akkor Héjjas Ivánról, vagy Prónay Pálról szivesen olvasnák - úgy karácsony tájékán :-))

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.01.21. 17:09:45

Eszembe jutott a legendás Monthy Python: Gyalog galopp c. film.

"Minek azon vitatkozni, hogy ki ölt meg kit??"

MTi 2009.01.21. 17:53:51

@Zig Zag: Nagy igazság! :-) Nálad a pont!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.21. 18:06:06

mr nemo,

most végül szemléLő vagy szemléZő?

mr nemo 2009.01.21. 18:49:50

SzemléLő... miért valahol nem javítottam ki?

mr nemo 2009.01.21. 18:51:55

@MTi: karácsony tájékán? :-)) A személyi kultusz témákat hanyagolni fogom egy időre... bár Hadik, talán...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.01.21. 20:00:59

@mr nemo:

De, rendben van, csak én is megzavarodtam kissé :-)

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.21. 20:19:26

Még egy kicsinység:
"így a környéken időző V. tartalék hadosztálynak nem akad túl sok tennivalója"

a m. kir honvédség hadosztályai arab számozást viseltek, a hadtestek római számot.

Tehát jelen esetben 5. tartalék hadosztályról beszélünk..
Ja, és Vattay a II. tartalék hadtest pk-a volt (a hadtest hadrendi száma hiányzik a szövegből).

MTi 2009.01.21. 20:20:20

@mr nemo: Akkor az arcképcsarnok-rovatban senki sem vevő Héjjasra, Prónayra? :-(
Pedig biztos lenne 1-2 jó sztori...

MTi 2009.01.21. 20:36:35

@borsod: Kedves kolléga! Érdemes volna valahova fellinkelni a Szabolcs-hadrendet - Te, vagy én?

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.21. 22:47:15

@MTi: Nekem egy asztallap nagyságú van belőle, így, ha ismersz egy megbízhatót, akkor téged kérnélek rá.

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.21. 23:11:12

@MTi: Ha az említett urakról nem is, de a m. kir. honvédség egy kiváló tábornokának élettörténete már erős készültségi fokon van.

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.22. 10:09:37

@Markgraf: felejtős.
A készítő magyar levéltári forrásokat nem használt, ebben a formában senkinek nem javaslom használatát.

MTi 2009.01.22. 12:22:41

@borsod:
A magam részéről II. vh-s hadrendek kapcsán
Koltai Jenõ: Egy honvédtiszt visszaemlékezései. Korkép a XX. századból. A szerzõ saját kiadása. Calgary-Alberta, Kanada, 1984. c. munkából tájékozódom - szerintem jó! Ismered? Mi a véleményed róla? Ha lesz időm (10-15 nap), begépelem és felteszem a netre.
(A 2. hadseregre hadrendjére vonatkozóan Szabó Péter Don-kanyar című könyve alap!)

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2009.01.22. 12:48:20

@borsod: Ok, ehhez nem értek. Ennyire pontatlan lenne?

Gador · http://omagyar.blog.hu 2009.01.22. 13:38:13

Az eredeti kommentek hova lettek???

MTi 2009.01.22. 13:46:49

@Markgraf: Belenéztem - hát... ha nincs előtudásod, akkor elveszel benne.
Szerintem a Koltai-féle jobb-áttekinthetőbb + adja az alakulatok állomáshelyét (sokan csak azt tudják, hogy a nagypapa hová vonult be :-D) és MAGYARUL VAN!

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.22. 14:22:57

@MTi:
Ismerem. Szvsz nem teljesen pontos, én a HM elnöki osztály anyagaiban található békehadrendeket tekintem alapnak.

dudix 2009.01.22. 14:31:16

Nem egészen értem milyen kritériumok alapján lett Gustav Harteneck lovassági tábornok íróasztaltábornoknak minősitve, én az alábbit találtam róla:
www.generals.dk/general/Harteneck/Gustav/Germany.html

radiris 2009.01.22. 14:48:22

@Gador: ez egy javított verzió (ha jól értem), pár nappal ezelőtti posztban ott van az eredeti, az eredeti kommentekkel.

Carnivora (törölt) 2009.01.28. 23:50:38

Rubicon: Az utolsó magyar lovasroham
1941. augusztus 15. , Mihajlovka


"Reggel óta kemény harcban álltunk egy magas vasúti töltés oldalában beásott és szívósan védekező ellenséggel szemben. A nap folyamán már négyszer támadtuk őket, de mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok minden hangnemben ordítozott, a századparancsnokok tehetetlenek voltak. A sürgős tüzérségi tűztámogatást hiába kértük,az egyre késett. És ekkor egyszer csak megjelent a színen a magyar huszárezred,lóháton. Mind nevettünk. Ugyan mit akarnak itt ezek a magyarok? Kár lesz azokért a pompás elegáns lovaikért. Ekkor szinte kővé meredtünk. Ezek a fickók megőrültek. Huszárszázad huszárszázad után robogott felénk. Elhangzott a vezényszó. A barnára sült arcú,karcsú lovasok úgy ültek a nyeregbe, mintha belenőttek volna. Parancsnokuk, egy magas , fénylő aranygalléros huszárezredes kirántotta a kardját. Négy-öt könnyű páncélgépkocsi kanyarodott elő a szárnyakra,és már vágtatott is a sík mezőn a huszárezred,kivont kardjuk csillogott a lemenő nap fénylő sugaraiban. Talán Seydlitz rohamzott így egykoron. Minden elővigyázatról megfeledkezve ugrottunk föl állásainkból. Olyan volt az egész,mint egy nagyszerűen megrendezett lovasfilm.
Eldördültek az első lövések a töltés felől, aztán mind ritkábban hallottuk őket. És ezután szinte kidülledt szemmel, hitetlenkedve néztük,amit láttunk, hogy a szovjet ezred katonái, akik a mi századaink támadásait olyan hevesen és elkeseredett ellenállással verték vissza ,most sorra ugrálnak föl ,és szinte eszelősen futnak,menekülnek,a diadalmasan száguldó magyarok pedig űzik,hajtják maguk előtt az oroszokat,és fénylő kardjaikkal gazdag,nagyon gazdag aratást végeznek köztük."

/Egy német szemtanú/

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.01.29. 21:04:40

A cikk első verziójának hsz-ei között reflektáltam arra, hogy a fent idézett roham korántsem az utolsó huszárroham volt.
egyébiránt:
"alakulat a m. ki. 4. "Hadik András" h. huszárezred I. osztálya (opk. Mikecz Kálmán őrgy.)"

a visszaemlékező pedig Erich Kern

rodenj 2009.02.03. 13:50:17

Édesapám az 1. Ferenc József huszárezrednél szolgált 1941-43-ban. 44-ben a 3. Nádasdy Ferenc huszárezreddel résztvett a lengyelországi harcokban, majd a hazatérés után a Tisza menti összecsapásokban (akkor sebesült meg).
Gondolkodom, hogy 44 júniusától 45 novemberéig vezetett naplóját felteszem az internetre valahová.
Addig is egy kép a Ferenc József ezred 2. századáról egy kép:
w3.externet.hu/~roden/P1310783.JPG

borsod · http://magyarhonved.blogspot.hu/ 2009.02.03. 20:57:07

@rodenj:

Köszönjük a atblót, és ha a napló publikus lesz, engem nagyon érdekelne.

eMM2 2010.12.12. 16:05:25

Mókásak a korabeli bajuszviseletek az első képen.A Bal oldalon álló fazon meg simám pisztolyt fog a felettesére nem tudja hogy töltetlen fegyver nincs?
Egyébként jó a Vattay napló szeretem korabeli katonák naplóit böngészgetni.

Éhes_ló 2011.10.19. 19:26:01

Isten nyugtassa ezeket a talpig embereket!

bagir 2013.05.27. 17:42:41

Igaz hazaszerető emberek voltak, nem véletlenül üldözték, üldözik ma is aggkorukban őket, a hatalomrakerül genetikai szennyedékek.
süti beállítások módosítása