Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

február 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (100) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (92) haditengerészet (52) hadsereg (15) hadtörténelem (154) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (49) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (54) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (149) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (9) rendvédelem (54) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (14) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (53) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (67) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A szabadságharc hadigőzöse

2010.05.28. 08:00 Titus Pullo Urbino



Mint ahogy azt már korábbi posztokban is láthattuk, Titus barátunk kedvenc témaköreibe tartozik az 1848/49-es szabadságharc katonai eseményeinek feltérképezése. Azt viszont már csak mi, a lemilbulin résztvevő beavatottak tudhatjuk, hogy a másik kedvenc érdeklődési kör a hajók, a bárkák, uszályok, bármi, ami a Dunán felfelé vagy lefelé úszik. Most e kettő érdeklődési kör közös metszetéből született posztot olvashatjuk. Valóban hiánypótló írás!
 


Az előzmények

A napóleoni háborúk idején egy Robert Fulton nevű brit mérnöknek  (ismerősen cseng a név?) sikerült meglepnie az akkori tudományos életet azzal, hogy egy vasból készült hajótestet mozgatott meg a vízfelszínen. Az akkori közfelfogás szerint csak a fa, a picike szikmag, a hasas bankó és a kacsa úszhat a vízen, a vas pedig sohasem. Ehhez képest pár év alatt annyira elterjedt a gőzhajózás, hogy rövidesen már a Dunán úsznak a gőzhajók, igaz, ezek még fatesten, majd 1839-től vastesten is. Széchenyi gróf (persze, ki más), révén teljes gőzzel beindul a balatoni, a dunai és a tiszai gőzhajózás, egymás után nyílnak a hajóépítő műhelyek és a kazánajtók. Az angol mérnökök kezdeményezésével létrejött Császári és Királyi Első Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társaság, a DDSG (Erste Donau-Dampfschiffahrts Gesellschaft), amely 1829. március 13-án alakult meg, kettő angol hajóépítő mérnök, Joseph Prichard és John Andrews részvénytársasági vállalásával. Az Rt. tőkéjét Alfred Puthon bécsi bankár biztosította, aki a császári udvarnál is befolyással rendelkezett és amúgy is nagy üzletnek vélte a gőzhajózást. Stefi grófnak (aki nemcsak részvényes, hanem igazgatósági tag és így a társaság fejlesztésének szervezője) köszönhetően a DDSG Óbudán saját hajógyárat épít 1835-ben, amelyről így ír: “Miért ütöttük tehát Ó-budán fel a sátorfát? Egyedül azért, mert előttem legalább az vala fő szempont, minden áron és minden idővesztés nélkül csak honunk javára, annak közepére hozni az első gőzhajózási telepítvényt. Óbudára pedig magasabb fekvésénél fogva és hogy Pest közelében legyen az első gőzhajózási létesítmény.” A csatorna kotrását a Vidra kotróhajó 1836. januárjáig befejezte, a kotrás ideje alatt Robert John Fowles angol hajóépítő megépíttette a hajóépítő telep építő, szerelő, raktár és egyéb berendezéseit. Ekkor még csak szereléssel foglalkozott a gyár, a gőzgépeket az angol Boulton and Watt cég szállította. Az első itt épült vizialkalmatosságot, a 400 személyes (!!!) Árpád oldalkerekes gőzhajót 1836-ban bocsátották a nagyközösség szolgálatára. Érdekesség, hogy itt építették a kontinens első vastestű hajóját, a “Sophie”-t 1839-ben, majd belefogtak a speciális vontató hajók és uszályok építésébe is.


Az Országos Hadigőzös Mészáros

Az Óbudai Hajógyár és a magyar kormány viszonya elég érdekesen alakult az 1848-49 évi forradalom és szabadságharc elején, a nemzetközi Rt. nem volt nagyon érdekelt a harcokban, így hát csak hosszas alkudozás után sikerült megállapodni arról, hogy az 1830-ban épült Franz I. dunai gőzhajót megvásárolhassa a Battyhány-kormány, azáltal, hogy a minisztertanács Széchenyit és Mészáros Lázár honvédelmi minisztert felhatalmazta a hajó megvásárlására 60 ezer forintért. Az eredetileg 1830-ban vízre rakott gőzös eredeti faépítésű testét 1841-ben vasszerkezettel cserélték fel, ekkori végleges méretei: hossza 58 m, szélessége 8 m, a kerékdoboknál 14 m, merülése mindössze 1 m, vízkiszorítása 318 tonna, a széntüzelésű gőzgép 60 lóerős és vitorlázattal is felszerelt. A főgép oldal himbás típusú, ez a gőzgépek között igen különleges, átmeneti típusnak számított, mert a hengerek szimmetriatengelye függőleges, rendelkezik himbával, és a mozgást átvivő paralelogrammával, ezen kívül volt benne a kondenzátor, és dugattyús szivattyú is. A kazánt a főgép mögé építették és a lemez-kémény (kürtő) igen magas, karcsú volt, ezért valószínűsíthető, hogy a kazán fekvő kivitelű, pontosabban egy kéthuzamú, lángcsöves Cornwall kazán lehetett.

Franz I.


A szabadságharc kezdetén

A déli harci helyzet miatt szükség volt a hadihajó nyújtotta dunai támogatásra, mivel a titeli szerb sajkások a szabadságharc első pillanatától kezdve a törvényes magyar kormány ellen fordultak és veszélyeztették a Duna és a Dráva vidékét. A hajó Óbudán horgonyzott, így azonnal nekifogtak a személyszállító gőzős hadicélú átalakításába. Primus Adamich mérnökkari őrnagy, budai helyi erődítési igazgató által hadicélokra átalakított - "Országos Hadigőzös Mészáros"-ra átkeresztelt - hajó 1848. július 25-én futott ki a Dunára, nagyszámú érdeklődő tekintetétől követve. „A Mészáros Lázár hadigőzös elindíttatott, a Dunán le s fel cirkál, közben hatalmasokat lövöldöz az égbe.” Szólt a korabeli hírlapi tudósítás.

A kabinokat tiszti és legénységi szállássá alakították át, kápolnát és kórtermet, műtőt is kialakítottak. A fedélzeten 8 hatfontos, 2 tizenkettő fontos ágyút és 2 hétfontos tarackot állítottak szolgálatba, ez akkoriban nagy tűzerőt képviselt. A súlyos lövegek miatt a fedélzetet helyenkénti aládúcolták, a merevítés megerősítése végett. Személyzete közül először a hajó tüzéreit alakították szolgálatba, az erősödő honvéd tüzérségből, majd kijelölték a hajó katonai parancsnokát és összeállították a törzskart, a tábori lelkészt és az orvosokat is. A kifutáskor összesen 113 emberrel a fedélzetén szállt a hullámokon a hadihajó.

A parancsnok a húszéves Kenessey Albert sorhajóhadnagy és alkapitány, aki 1828. február 4-én Gerjenben született, majd jurátustanulmányai befejeztével elvégezte a Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Akadémiát.

Más források szerint az első parancsnok Pálóczy László százados volt. A legénység nagy részét a 30 főnyi tüzér alkotta, akiket egy őrmester és három tizedes irányított. Behajóztak 40 szárazföldi patkány gyalogoskatonát és egy dobost is, akik egy őrmester és két tizedes vezetése alatt szolgáltak. A kiszolgáló személyzetet 1 hajóvezér, 2 erőművész (gépész), 3 kormányos, 1 vitorlamester, 2 ács, 6 fűtőlegény és 11 matróz képezte, a törzset 1 kapitány, 1 lelkész, 1 számvivő tiszt a segédjével, 2 kirurgus és 1 hajósegéd alkotta, így jött ki a 113 fős létszám. Persze ennél nagyságrenddel több személy befogadására is alkalmas volt a hajó, pár századnyi katonaság gyors átdobására is használták.
 

Az első parancs

A gőzös legénysége viharos gyorsasággal berakodta az ágyúkhoz és kézifegyverekhez szükséges lőszert és egyéb felszerelést, élelmet és bort (vízre nem volt szükség). 1848. július végén a hajó pezsgős felavatása és a legénység eskütétele után – síró menyecskék kendőlengető búcsújától övezve - egy vasárnap reggelen kifutott a Dunára. Stefi gróf ötlete kettő hónap alatt megvalósult, magyar trikolor alatt futó hadihajó lett az álom gyümölcse. A délvidéki harcokban a Futak – Palánka - Novoszelo szakaszon a dunaparti magyar védvonalon folytatott járőrtevékenységet, önmagában a látványa elég volt a szerbek és a horvátok visszatartására. 1848. augusztus 19-én a tűzkeresztségen is átesett a legénység és jól vizsgázva Ópalánka mellett tűzpárbajba keveredett a rác tüzérséggel, amit elhallgattatott.

 

A hadi események

Vukovár és a Drávaszög között cirkálva a hadigőzős szeptemberben megakadályozta a Verõce vármegyében megjelent horvátok átkelési kísérleteit a Bácskába. Utászi és logisztikai feladatokat is ellátott a legénység, földi tüzérségnek a partra telepítésével és mûszaki zárak létesítésével egyre szûkítette az ellenség mozgásterét. Pár nap múlva csónakos küldönc útján Pest védelmére rendelték, kazánokat felfűtve irány Pest-Buda! A hajó sebessége 9 km/h álló vízben, így lefelé 15, felfelé 3 km/h sebességgel haladhatott, vagyis 60-70 óra alatt ért fel Pestre a gőzös. Szeptember közepén veszélyes helyzet állt elő. Jellacic vezette horvát sereg átkelni készült a Dunán és Pest ellen vonult volna, ezt kellett megakadályozni 113 emberrel. A horvátok hírszerzése jól működött, ezért nem fordultak Pest felé, hanem inkább Pákozdon ütköztek meg a magyar sereggel, a végeredményt ismerve ez számunkra jó döntés volt. A hadigőzös tevékenysége az őrjáratozásban és a forgalom ellenőrzésében, kisebb szállításokban merült ki. A puszta jelenléte megnyugtatóan hatott a dunaparti lakosságra, nagy önbizalommal tekintettek a magyar zászlós hadihajóra. Októberben a gőzöst a Duna Komárom feletti szakaszára rendelték, október 7-én Gönyünél, majd Pozsony felett foglalt őrposztot. Itt nem lép harcérintkezésbe az ellenséggel, stratégiai feladatokat lát csak el, mígnem újra Óbudára rendelik, feltöltésre. A vételezés után titkos küldetést lát el, Kossuthot kell Győrbe szállítania, a feladatot rendben sikerül is teljesítenie, de ezután rossz napok jönnek a hajóra.


A vég

Schwechat mellett a magyar sereg vereséget szenvedett, ezután pillanatok alatt a hajót újra Pestre vezényelték, Győrből Pestig egy szomorú nap csak az út. Görgey Pestet kiürítteti, a hajó személyzetét pedig más szolgálatra vezényli, általában a tüzérséghez, hiszen a legénység zöme ilyen alakulatban szolgált. A hajó a télen jégbe fagyott, nem sikerült megmenteni, a januári fagyok fogságba taszították. Hadi szereplésének is vége lett, az új nevén, General Schlick néven nem futott be nagy karriert 1849 után. Az Aldunán őrjáratozott, Pest és Komárom magyar kézre kerülésével nem merték megkockáztatni a felfelé 3 km/h sebességgel mozgó hajó Bécsig úsztatását. 1858-ban, Schlick grófi rangra emelése után a hajót is "Graf Schlick"-re keresztelték át. 1866-ban aztán visszavásárolta egykori tulajdonosa, a DDSG, ahol mint teher- és vontatógőzös szolgált 1899-ig, majd "A-7" néven uszállyá alakították át és ilyen néven érte a szétszerelés is.

 

A rekonstrukció jegyzete Csillag-Varró FRANZ I című könyvéből:

A hajótest teljesen fából készült, aránylag hosszú, keskeny, magas oldalfalú; réz szegecsekkel építendő. Elöl ormánydíszítés, gallion figura, mely I. Ferenc császárt ábrázolja; efölött ormányrúd.
A hajó első részén lévő árboc két-két oldalra és egy előre, az ormányrúdhoz kötött kötéllel van van kikötve. Az árboc mögött van a II. osztályra vezető fedélzeti lejáró nyílás. A középtől előre, kétoldalt van a két kerékszekrény, benne 10-10 merev lapátos kerékkel; ez három koszorúgyűrűvel van ellátva. A kerékszekrények tetejére lépcső vezet, egyoldali korláttal. Kapitányi híd csak a kerékszekrények fölött van. A bal oldali kerékszekrény előtt a kamra, a jobb oldali előtt pedig a konyha van, amelyeken két-két ablak van kiképezve. A két felépítmény között van a kéménykötél csörlője. A magas, koronás végződésű kémény a középtől hátrább helyezkedik el. A kémény mögött magas és elég vastag gőzkivezető cső van. Feltételezhető, hogy a hajó főgépe kondenzációs volt és ebben az esetben a gőzkivezető cső csak indulásnál, a hengerek lefúvatásából eredő gőz elvezetésére szolgált. A főgép tengelye felett felülvilágító fa alkotmány, üvegablak felső világítással. A fedélzeten szenelő nyílások, géptéri lejáró nyílás. A kerékszekrények mögött, mindkét oldalon lépcső lóg, a csónakkal ki és beszállók részére.
A hátsó fedélzet felett sátortető, melynek a hajó mindkét oldalán 5-5 oszlopa van. A sátorponyva kötele a kéménytől a farzászlórúdig fut.
A hajó fara szögletes, rajta faragott ablakkeretek; fedélzetéről két hátranyúló csónakdaru emelkedik ki, rajtuk függesztett, hegyes orrú csónak.
A hajótest oldalán elöl három, hátul négy ovális ablak, rácsozatlan. Az ablaksor alatt és felett határoló lécezet van, melyek köözött a test fehér színű, lejjebb sötét.
A fedélzet szélén karfa és három sor lécezet.
A hajó kormánya a hajó farán van elhelyezve, emelt fedélzeten, egy kormánykerékkel; a kormánylapát egyenes tengelyű.
A hajó elején a fedélzeten két ágyú, oldal felé néző torkolattal; az ágyúk kanócos kivitelűek, hozzájuk tartozó szerelékládákkal. Jobb és bal oldalon egy-egy kétkapás horgony, felhúzásukhoz kinyúló gerendázat, horgonyemelő. Az oldalkorlátozaton belül ülőpadok és egyéb hajózási felszerelések.
A felépítmények, kerékszekrények zöld színűek; a kerékszekrényen látható kétfejű sas színe fekete. A kémény festése: fehér-fekete gyűrűk. A gőzlefúvató cső piros. A csónakülés és a horgonyemelő egyes részei barnák. A faragások aranyszínűek.
A főárbocon piros-fehér-piros (osztrák) lobogó; a hajó farán a címeres magyar lobogó leng. A főárboctól a kéményig húzódó kötélen lóg a hajó névlobogója, a következő felirattal : F.I
 

 

76 komment

Címkék: duna hajók 1848 49

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2010.05.28. 08:39:31

Ez tetszik ! Megtudhatjuk esetleg mi lett a sorsa az ifjú Kenessey kapitánynak 1849 után? Az az arckép már idősebb korában mutatja őt.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 08:54:22

@Sigismundus: szokásos tiszti életút, a bukás után osztrák fogság, majd kicsit visszahúzódás, a kiegyezés után pedig újra állami hivatalok, hajózási biztos lett, majd pedig egy hajózási iskola igazgatója. Szép kort megélt, biztos sok vizet látott.

Jockey11 2010.05.28. 09:48:08

Köszönet! Ez (is) olyan szeglete '48-49-nek, amiről soha, sehol...

teddybear01 2010.05.28. 10:15:30

Gyerekkoromban olvastam Dékány András könyveiben( Kossuth Lajos tengerésze, és a többi) Monostory Balázs életútjáról.
Te mit tudsz róla? Meg a hajójáról, amit Fiume védelmére szántak?

Sottomarina 2010.05.28. 10:27:56

Bocs, de 51 évesen meghalt ember (Kenessey kapitány) esetén nem fogalmaznék így: "szép kort megélt".

A Wikipedia is ír róla, számos intézmény viseli nevét, pld. egy általános iskola honlapjáról:

"Brodban halt meg 1879. július 15-én - sajnos, aránylag fiatalon, hajózásunknak ez a nagyérdemű személyisége, Gerjen szülötte."

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 10:32:13

@teddybear01: szinte semmit sem tudok a Fiume környékére rendelt hajókról. Stefi gróf iszonyatos tempót diktált miniszterként, a Mészáros hadigőzös mellé újabb hajókat rendelt, amik el is készültek. És fogódzkozzatok meg, vastestű hadihajóból is készült kettő. Ezek lettek volna Európa legmodernebb folyami hadihajói, gondoljatok bele, szegecselt vas hajók, monitorok a Dunán! Flottában! Hihetetlen erőt tudtak volna felmutatni, de sajnos a kettő vashajónak csak a bárkateste készült el, az Angliából megrendelt hajtóműveket Széchenyi kifizette, de azok sose érkeztek meg, a hajógyár eltette a pénzt, mert az osztrákoknak nem akarták visszafizetni.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 10:34:39

@Sottomarina: Petőfi, Vasvári, meg több ezer honvéd meghalt huszonévesen a szabadságharcban, úgy, hogy teljes életet éltek. Ehhez képest az 51 év szerintem szép kor, főleg, ha valaki mindent elkövet, hogy veszélyesen éljen. Szerinted 51 év az kevés egy honvédtiszttől?

teddybear01 2010.05.28. 10:37:18

@Titus Pullo Urbino: Bocs, de nem monitorok lettek volna, az a hajótípus csak az amerikai polgárháborúban jelent meg. Ebben az időben még páncélos hadihajó sem volt, az összes flottában fahajók szolgáltak.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 10:44:37

@teddybear01: szegecselt vastestű hajókról van szó, a kor legmodernebb hadihajói lettek volna, a hajótestek el is készültek, csak a hajtómű maradt el. Az lehet, hogy nem monitor osztályba tartoztak, de vastestűek voltak.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 10:51:41

@teddybear01: Hermann Róbert: 1848-1849. című művének 134. oldaláról idézek:

"A magyar kormány két páncélos hadihajót is megrendelt az óbudai hajógyárban, amelyek ha lekészülnek, a világ (!!!!!!!!!!!!) első páncélos folyami hajói lettek volna."

stb.

Csak megjegyzem, hogy ebben a témában Hermann Róberttel nem illik vitatkozni, ő ért ehhez.

hazitroll 2010.05.28. 12:34:37

Köszi az írást! Én nem is tudtam, hogy akkoriban már volt ilyenünk, mármint hogy folyami flottillánk. Mondjuk most meg már nincs...

teddybear01 2010.05.28. 13:02:25

@Titus Pullo Urbino: Elhiszem, de akkor sem lett volna az a két hajó monitor. A monitor osztályú hadihajók jellegzetessége a forgatható ágyútorony, ez viszont csak később jelent meg, a Monitoron. Meg vagy 40 különböző más újítás.

Gondolom, ezek a hajók inkább a Merrinac(Virginia) hajóra hasonlítottak volna inkább.

teddybear01 2010.05.28. 13:03:36

Bocs, a pontos neve Merrimac.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 14:05:14

@teddybear01:

Merrimac:

www.history.navy.mil/photos/images/h46000/h46248.jpg

Erzherzog Albrecht néven állt hadba az a hajó, amit ráépítettek a lefoglalt vastestre az osztrákok. Erről még nem taláéltam képet, de lázasan keresek.

teddybear01 2010.05.28. 14:45:53

Ami a Fiume védelmére vásárolt hadihajót illeti, a következőt derítettem ki:

„A felállítandó honvédség keretén belül igénylődne a hazánkhoz tartozó Fiume város és kikötő védelmére olyan naszád vagy hajócsoport, amelyik ezt a feladatot ellátja. Kérem tekegyelmedet, mint akinek erre módja van intézkedni, tegye is meg ezt az intézkedést. A magunk részéről, mint akik felismerik ennek fontosságát, hozzájárulunk a kiadásokhoz. Cselekedjen tekegyelmed legjobb belátása szerint, hogy a független magyar sereg ilyen védelmi eszközzel vagy eszközökkel szaporodjon ...”

"Utasítom őfelsége a Császár trieszti katonai körzetének parancsnokát, báró Jedina-Palombini tábornok urat, hogy fogadja kihallgatáson Monostory Balázs (Ferenc Károly-ezredbeli) főhadnagyot, hallgassa meg előterjesztését, s tegye lehetővé, hogy az előterjesztésben foglaltak – amelyeket főbb vonásokban jelen rendelkezésemhez írásban is csatolok – megvalósuljanak, őfelségét a Császárt a megbékélés szelleme vezette, amikor megbízta a felelős magyar minisztériumot a magyar ügyek vezetésével, s megengedte az önálló jellegű magyar katonai egységek felállítását, szervezését. Ennek keretében cselekszik a nevezett főhadnagy, amikor önnél, tábornok úr, tiszteleg.

Kelt Veronában, 1848. április 18-án őfelsége hadainak főhadiszállásán."

Implacabile(Kérlelhetetlen), Kossuth Lajos kétárbocos hadifregattja, 1848.
Parancsnoka Monostory Balázs főhadnagy, a Ferenc Károly-ezredből átvezényelve.

A hajót Gopcsevics Szpiridion trieszti nagykereskedőtől vásárolták, aki Muggiában építtette meg a hajógyárban. Eredetileg kereskedőhajónak készült, de még a hajógyárban átalakították hadihajónak.

A hajót Triesztbe vitték, ahol fel kellett volna fegyverezni, de azt a helyi parancsnok megtagadta.
Amikor már várható volt a hajó elfoglalása, elmenekültek, de ez nem sikerült harc nélkül.
A hajót az „S. M. S. Kondor”, őfelsége Kondor korvett hajója rongálta meg annyira, hogy pár órával később elsüllyedt.

Ennyit tudtam kideríteni, ennek a forrása Dékány könyve, a Kossuth Lajos tengerésze. Mivel nem tudtam ellenőrizni a leírtakat, nem tudom hogy a történet mennyire pontos.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 15:07:39

@teddybear01: köszi a trieszti hajó történetét, vagy regényét, érdekes sztori. Bele kéne ásnom magamat a történetbe, de sajnos ma erre már nem lesz időm, gályázom (micsoda stílszerű kép) a melóhelyen. Holnapra utánanézek, vagy valaki, aki nagyon ráér.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 15:13:38

Kedves Gyula hadírótól találtam egy részt:

"1848. augusztus 26-án Mészáros hadügyminiszter Vincenzo Domini grófot bízta meg egy brigg megvásárlásával."

Ahogy írtad:

a brigget "Gopcsevics Szpiridion trieszti nagykereskedőtől vásárolták" ezt Kedves is megerősíti

"A hajót Triesztbe vitték, ahol fel kellett volna fegyverezni, de azt a helyi parancsnok megtagadta."

Ezt Kedves máshogy írja, Londonba vitték felfegyverzésre a hajót, de ezt megtagadták, civil hajóként tért vissza, majd 1849. februárjában Domini átadja az osztrákoknak. Valszeg a csata és az elsüllyesztés csak Dékány könyvében ment végbe, legalábbis Kedves úgy írja, hogy épségben szerezték meg az osztrákok, csata nélkül.

teddybear01 2010.05.28. 15:24:05

@Titus Pullo Urbino: Valószínűleg Kedves pontosabb, mint Dékány, aki inkább ifjúsági szórakoztató irodalmat írt, és nem történész.

Titus Pullo Urbino 2010.05.28. 15:29:06

@teddybear01: attól még lehet ez is igaz, ez azért nem a vinettú, ez nem kitalált történet. Nagyon szeretem Dékányt is, Kedvest is. Mindketten sokat tettek azért, hogy lelkesedjünk e téma iránt.

teddybear01 2010.05.28. 16:09:55

@Titus Pullo Urbino: Dékány szerint Monostory később a Taitsing teaklipper kapitányaként egy, a Min folyótól Londonig tartó utat vezényelt le. Ha ez igaz, akkor egészen jó tengerész fejlődött ki belőle.

Sluck Ödön 2010.05.28. 18:17:54

A cikk szuper!
A "mi úszik még a vízen" témához annyit fűznék hozzá, hogy: Alma is! Alma is!

Az Implacabile briggel kapcsolatban találtam ezt:
magazin.navigare.hu/historia/implacabile.shtml

@teddybear01:
A Taitsing valóban teaklipper volt, a Fekete Herceg könyvben leírt teaverseny az 1858-as. Valójában későbbi versenyeken vett részt (1865 talán) és kb. 106 nap alatt ért Londonba szemben az Ariel és a Serica 96-98 napjával. (Ezeket egy klipperekkel foglalkozó ameriakai honlapon találtam, de nem találok most vissza, talán a "Clipper Era" kereső kifejezés segít.)
Szóval Dékány András kissé költői volt, de jól csinálta. Vén fejjel én is rajongó lettem.

savanyújóska 2010.05.28. 18:22:55

A Dékány könyv teljes egészében fikció, semmi nem igaz belőle. 48-ban ugyan valóban vásároltak egy fiumei hajógazdától egy brigget -a nevére nem emlékszem-, melyet az első magyar hadihajónak szándékoztak átalakítani, ezt azonban Londonba szállították felszerelni, ahol viszont a helyzet alakulása miatt már soha nem készültek el vele. Ha jól tudom, később visszadták az osztrákoknak. Emlékeim szerint a szóban forgó hajó modellje megtekinthető volt a Közlekedési Múzeumban. Talán még megvan nekik.
Kenessey Albert a jogi egyetem elvégzése után lett tengerész, alkapitányi rangban szolgált az Adrián. A Mészáros jégbe fagyása után tüzértisztként szolgált a honvédségnél. A szabadságharc után évekig bujkált, és sikerült elkerülte a börtönt. 1852-ban a Kisfaludy gőzös kapitánya lett a Balatonon, majd a belhajózási tisztek iskolájának az igazgatója. Számos szakkönyv írója is. 1879 július 15-én halt meg Brodban.

Kismy 2010.05.28. 20:16:02

nagyon megnézném akció közben a hajót!
köszi a posztot!

cirrus minor 2010.05.28. 22:21:15

Köszönöm a posztot,
nagyon aktuális a téma, nem csak azért mert több társadalomtudós a reformkorhoz nyúl vissza, a mai helyzet/paradigmaváltás elemzsekor, hanem azért is mert készül a Magyar Duna Stratégia illetve egy ehhez kapcsolódó Budapesti.

Mindkettőt a Magyar EU elnökség alatt szeretné a hazai diplomácia elfogadtatni 2011-ben.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.05.28. 23:47:44

@cirrus minor: újabb stratégia a stratégiáról :(

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 10:31:12

"Történt vala, hogy Szent Titus az Ő bárkájára szállván, mit az Angyali Rendek fútta förgetegben irányíta, az nagy Danubius folyamon az hitetleneknek seregére akadt, kik Őt hangosan olcsárolták vala. Sátáni vas-alkotmányban ülének, mint az szadduczeusok, mely fertelmetes gőzöket trombitált vala és felette huhogott vala, mint az ördögi légióknak csordája. Szent Titus ekkor az fehér vitorlák felé tárván karjait, megáldá az folyamnak habjait; és Isten nagy fölszelet támaszta és az sátáni masinéria elmerüle az folyamnak habjaiban és az Siserának hadja belefúla. A Szent pediglen partra szálla, és az híveket meghívá az Korcsmába egy jó-féle liktáriomra, s hangosan dícsérék az urat mindahányan, mindörökkön örökké, amen."

Lemillegenda, XXI. szd.

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 10:42:14

@Lucius Flavius Arrianus: nagyon szép ez a lemillegenda, izgalmakkal és hepienddel telve. Egy bibi van csak, vitorlás hajóval biztosan nem boldogulnék el, nem lehetne inkább a Hunyadi? Ha már úgyis a Hunyadi (mint a legszebb dunai hajó) az avatarképem, lehetne a hajóm is, legenda szintjén legalábbis.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 10:49:57

@Titus Pullo Urbino:
Nézd kérlek, én - elviekben - elismerem, hogy a szentek is lehetnek motorizáltak, két- és többüteműek, atom- és gőzhajtásúak, manna- és hamburgerfogyasztók, nektár- ill. pálinkahívők, mindazonáltal: engedtessék meg nekem, hogy a géperőt száműzzem az Isten csodái közül.
No meg, "távolban egy merész tivornya", miért is ne boldogulnál a vitorlásokkal, nem ördögtől valók ám :-)

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 11:03:33

@Lucius Flavius Arrianus: na jó, akkor viszont legyen egy sajka, azt könnyű kezelni.

users.atw.hu/duna/images/hajozas/titelisajka.jpg

(Amúgy a posztban megírt hadigőzös pont az ilyen sajkák ellensúlyozására épült, persze a titeli sajkások jó messzire elkerülték a Mészáros hadigőzöst, mert esélytelenek voltak egy fegyveres hadihajó ellen.)

Ezt a sajkás megoldást elfogadod?

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 11:08:10

@Titus Pullo Urbino:
ha sajka, legyen sajka, üsse Hunyadi :-)

Imígyen tehát a textus kijavíttatik: "Történt vala, hogy Szent Titus az Ő sajkájára szállván (...)"

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 11:57:26

@Kismy: igen, pukk! A hajó 1848. július 25-én futott ki a Dunára, „A Mészáros Lázár hadigőzös elindíttatott, a Dunán le s fel cirkál, közben hatalmasokat lövöldöz az égbe.” Szólt a korabeli hírlapi tudósítás, erre írtam, hogyha megnézted volna a kifutást, akkor ezt hallottad volna: pukk!

@Lucius Flavius Arrianus: csavarok egyet: Hunyadit és a várost a szerb sajkások mentették meg a nándorfehérvári (p.c. módra: Београд) csatában, ők vágták át a török hajóhidat.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 12:04:46

@Titus Pullo Urbino:
gyerekkorom egyik kedvenc olvasmánya volt Hunyady József: A fekete lovag című remek regénye; na, abból tudom, hogy Dusán apó, a sajkások kapitánya kézhez kapta (nyílra vésve) Szilágyi rovásírásos üzenetét, aztán korpázták a bestye pogányát :-))

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 12:24:21

@Lucius Flavius Arrianus: 400 év múlva meg Dusán apó leszármazói az első adandó alkalommal rárontottak a magyarra. Sic transit gloria Mundi.

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 12:29:48

@Lucius Flavius Arrianus: megnéztem ezt a repülőt, gigantománias lököttek voltak ezek az oroszok. Vajon miért hagyták így szétrohadni ezt a csónakot? Ha már nem repül, úszni se tudjon? A 34. jpg képen micsoda az a szivacsszerű valami? Nem tudtam rájönni.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 12:39:05

@Titus Pullo Urbino:
fogalmam sincs, mi lehet (lehet, hogy jobb is, ha rendeltetését homály födi). Mindenesetre az egész olyan szürreális, mint a nagy szocialista valóság. Eltékozolt emberi találékonyság és valami szörnyűségesen nyomasztó, reménytelen hiábavalóság.

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 12:57:12

@Lucius Flavius Arrianus: nem is csoda, hogy annyi vodka fogy arrafelé, ép ésszel megmagyarázhatatlan, hogy a népi vagyont hogyan herdálják el, hogyan megy tönkre az érték. Bár ez nem a szovjet idők hagyománya, már a középkori orosz lélek is efféleképpen működött, ha hinni lehet Csehovnak, vagy Gogolnak.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 13:12:37

@Titus Pullo Urbino:
"- Hej, ha ezt az én lelkem-galambocskám, Galuska Galagonyovics megérhette volna!
- Mit, dadus?
- Nem tudom..."

Továbbá, a nagy orosz néplélek:

www.youtube.com/watch?v=DmYSl0XwSk4

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 13:50:33

@Lucius Flavius Arrianus: igen, "undorodás a munkától", viszont jó katonák voltak 1849-ben, műveltek voltak a tisztjeik, nem voltak durvák a civilekkel, a hadijogot megtartották és nem kegyetlenkedtek a foglyokkal, ezek egyike sem volt jellemző a labancokra. A krími háborúban is viszonylag sokáig húzták, nem a katonákon, hanem a hivatalnokrendszeren múlott a vereség. Szegény Csehov jól látta a népe betegségeit, nemhiába volt orvos az eredeti szakmája.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 13:59:14

@Titus Pullo Urbino:
az emberiség történetének egyik legnagyobb tragédiája 1917 októbere. Oroszország változóban volt, szerves fejlődés szakadt meg. Amit meghaladhatott volna néhány évtized alatt, azt hozta vissza, erősítette és tartósította a bolsevik puccs, azelőtt elképzelhetetlen embertelenséggel és amoralitással.

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 14:56:22

@Lucius Flavius Arrianus: pontosan, ráadásul ezáltal mi is szenvedői lettünk 1919-ben és 1945-től 1989-ig a proletárdiktatúra "örömeinek". Bulgakov nagyon eltalálta a rendszer lényegét a Kutyaszív regényében, nálam ez alapmű. De hogy kicsit visszakanyarodjunk az eredeti témához, megtartva a komment lényegét is: láttad az Admirális című filmet? Kolcsak és a fehérek története, kicsit harcolós, kicsit romantikus film, de vannak benne jó hajós jelenetek is, egyszer legalább látni kell!

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 15:16:18

@Titus Pullo Urbino:
nem láttam, de leszedem valahonnan és megnézem, köszi a tippet. Kolcsak érdekes egy figura volt.
Bulgakov pedig a rendszer lényegét imígyen láttatta A Mester és Margarita elején:
"- Ásványvizet kérek - mondta Berlioz.
- Ásványvíz nincs - válaszolta az eladónő a bódéban, és miért, miért sem, megsértődött.
- Sör van? - tudakolta Berlioz tikkadtan.
- Estére hozzák.
- Hát mi van? - kérdezte Berlioz.
- Kajszibarackszörp, de meleg."

A Kutyaszív is remek. Olvasd el egyszer a Turbin család napjait, ha eddig még nem ejtetted szerét - hátborzongató színmű, Sztálin állítólag hatszor nézte meg, és remekül szórakozott a kommunisták ábrázolásán - valamilyen oknál fogva Bulgakovnak nem esett baja, sőt, a Gazda egyszer telefonon felajánlotta(!) neki, hogy szabadon távozhat a Szovjetunióból, személyesen adja át az útlevelet - egészen abszurd.

Titus Pullo Urbino 2010.05.29. 15:31:26

@Lucius Flavius Arrianus: feltétlenül beszerzem a Turbin család napjait, Bulgakovot nagyon szeretem. Hazai vizekre evezve: a legszebb magyar próza a kommünről az Édes Anna, Kosztolányi is ösztönből felismerte és láttatta a veszélyt. Visszatérve Kolcsakra: nem lett volna szabad az intervenciós seregeknek ennyire félvállról venni a vörös veszélyt, nagy galádság volt Kolcsakot egyedül hagyni, akkor és ott az angoloknak és a többi beavatkozónak teljes mellszélességgel ki kellett volna állni a vörösök ellen. Nem sikerült, 80 éves rémálom következett.

Lucius Flavius Arrianus 2010.05.29. 16:27:18

@Titus Pullo Urbino:
az intervenció sikertelensége előre borítékolható volt. Az oroszok (avagy: a fehérek, kadettek etc.) nem ismerték fel, hogy az ancien régime - a maga teljességében - nem állítható vissza, szervezetlenek voltak, nem volt egységes vezetésük. A győztes nyugati hatalmaknak elegük volt a háborúból; hiába sürgette Churchill a beavatkozást, még Bonar Law és a konzervatívok sem támogatták, nemhogy Lloyd George, és az egyre erősebb Labour. Az amerikaiak haza akartak menni, mindenhonnan, Wilson belebukott a saját elképzeléseibe, Amerika innentől az izolacionizmust választotta. A franciáknak se volt ínyére a dolog. Hibásan meghatározott célok, rossz eszközök, szervezetlenség - garantált kudarc.
Ráadásul a fehérek némely lépése (ukrajnai pogromok, teljes ideológiai rugalmatlanság, a földreform szükségességének tagadása) nem mutatott abba az irányba, hogy megnyerhetik azt a polgárháborút.
Velük szemben ott állt a végsőkig eltökélt és mérhetetlenül brutális Trockij, aki zseniális szervező volt. Remekül kihasználta a vörösök kezén levő területek legfőbb előnyét, a vasútvonalak koncentráltságát és nem voltak gátlásai a parasztokkal szemben (sem).
Szomorú és gyomorforgató történet. A folytatása is.

bloggerman77 2010.05.29. 20:03:06

@Titus Pullo Urbino:

Srácok, Dékány NEM FORRÁS!!!!!!!!!!!!!!!!

A Titanicról írt regényében Smith commodore nevén kívül nem sikerült egy szereplő nevét sem eltalálnia, azt írta hogy a hajó tervezője öngyilkos lett - közben megmenekült, és tanúskodott a bíróságon stb.

Kb. ennyire "hitelesek" a Dékány könyvek.

bloggerman77 2010.05.29. 20:11:08

A cikkben írttal ellentétben a hajó neve 'Királyi Hadigőzös Mészáros' volt, az "Országos" jelzőt csak Jelasich támadása után kapta.

butatót 2010.05.29. 22:17:21

@bloggerman77:
Nem nagyon ismerem Dékány munkásságát, de a Titanic-os könyve egy ifjúsági regény (S.O.S. Titanic), amely a Delfin Könyvek kiadásában jelent meg, nehogy már ez alapján ítéljük meg, hogy hiteles-e, mint történész, vagy író. :)

savanyújóska 2010.05.30. 07:53:42

A Dékány könyvek abból a szempontból értékesek, hogy sokak érdeklődését keltették fel a hajózás iránt. (Hogy csak szerény személyemre utaljak.) Ugyanakkor viszont történeti és szakmai szempontból egyaránt hiteltelenek. Érdekes ifjúsági regények, kellemes vasárnap délutáni olvasmányok, de súlyos tévedés dokumentumregényeknek tekinteni őket.

Titus Pullo Urbino 2010.05.30. 09:28:48

@bloggerman77: Igen, Dékány nem történész, de sose állította róla senki. Jókat írt, 12 éves fiúknak megmozgatta a fantáziáját egy olyan országban, ahol nincsen se tenger, se nagyobb flotta. Engem is beoltott a hajók iránti szeretetre, ezt köszönöm neki ma is.

A gőzös nevéről annyit, hogy a kifutás napján Mészáros Lázár hadigőzös a neve, majd Királyi Hadigőzös Mészáros, de a harci cselekmények idején (1848. augusztustól) már Országos Hadigőzös Mészáros.

Amúgy meg csak egy megjegyzés: a szabadságharc sok momentuma feltáratlan, nincsen róla irodalom, ez is egy ilyen lyuk. A gőzös neve, parancsnoka, felszerelése, mozdulatai, ember legyen a talpán, aki ki akar igazodni a hiányos és gyakran ellentmondó információknak. Én most megpróbáltam ezekből a csekély információkból egy cikket kialakítani, azohy Zig Zag is írta: hiánypótló mű, inkább csak figyelemfelkeltésre jó. Ha csak 40-50 emberben tudatosítottuk, hogy volt egy flottavágy Széchenyiben és el is kezdte a megvalósítást, már megérte megírni és közzétenni a posztot. És még kettő valami, amit tudnotok kell: nemhiába hívták legnagyobb magyarnak, tényleg az volt, és megölték, nem pedig öngyilkos lett.

rozsdafarku 2010.05.31. 12:29:40

Tetőtől talpig szárazföldi patkányként csak annyit mondhatok, hogy rendkívül érdekfeszítő és izgalmas, élvezetes írás volt.Elismerésem és köszönet!

Titus Pullo Urbino 2010.05.31. 14:01:48

@rozsdafarku: köszönöm, érdemes ide gyakran benézni, hátha akad hasonló érdekes írás.

dr. Pascal 2010.06.01. 09:31:09

újabb hiánypótló poszt, köszönöm!
Érdekes látni, hogy az eddig említett könyvek (Hunyadi: Fekete Lovag, Dékány: SOS Titanic, Fekete herceg) a többi általános iskolás fantáziáját is megmozgatták akkoriban, főleg hajózási szempontokból. Mégsem én vagyok csak helikopter :) .
A haditengerészetünk pedig egyáltalán nem olyan nevetséges, mint ahogy az messziről látszik. No persze nem egy Royal Navy.
A legutóbbi Múzeumok Éjszakáján volt szerencsém bejárni az egyik egységet (oda volt kötve a Sopron vontatóhajó mellé, teljesen véletlenül találtuk meg, hirdetésre nem is emlékszem). Azok a fedélzeti 7,62 mm lövegek (?) nagyon úgy tűntek, mint amiket használni is lehet.

Persze én is örülnék egy olyasmi haditengerészeti kikötőnek mondjuk Bogyiszlón vagy Domboriban (csak hogy közel legyen), mint ami a hollandoknak van Den Heldernél (mondanám, hogy itt a műholdfelvétel, de persze ki van kockázva. De azért itt van: maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=en&geocode=&q=den+helder&sll=52.529964,5.696567&sspn=0.007062,0.01929&ie=UTF8&hq=&hnear=Den+Helder,+North+Holland,+The+Netherlands&ll=52.957015,4.77725&spn=0.027973,0.077162&t=h&z=14), de azért mégiscsak csak a Dunát kell biztosítani Mohácstól Rajkáig.

FritzBarbarossa 2010.06.01. 09:37:05

a Hadtörténelmi Közlemények 1997/1-es számában megjelent egy tanulmány a fiumei briggről: Krámli Mihály: Az IMPLACABILE. Kísérlet az önálló magyar haditengerészet felállítására 1848-ban. sajna én sem olvastam, hazánk megszállt északi részén nem található meg a könyvtárakban a HK :(, pedig mióta 12 évesen elolvastam a Dékány trilógiát (Monostori mint az Implacabile kapitánya, Monostori mint klipper parancsnok, Monostori mint mexikói szabadságharcos), akkor még elhittem, hogy igaz történetről van szó, főleg mert valós események is szerepelnek benne. a Novara 1858-as Föld körüli útja, magyar tisztek Miksa környezetében Mexikóban...

Titus Pullo Urbino 2010.06.01. 10:32:30

@dr. Pascal: világelsők lehettünk volna a 3 hadihajóval, amiből kettő páncélos!!! Ilyen tervek is csak Széchenyi fejében születhettek, sajnos nem rajta múlt a kivitelezhetetlenség. Tényleg, tiszai flottánk is van, aknaszedők, ilyesmi?

@FritzBarbarossa: Miksa szégyenletes utolsó napjait sok magyar tiszt túlélte, sőt, emlékiratokat is kiadtak, majd utánanézek. A megszállás és a könyvtár hiányossága összefügg, ezen mostanság nem is lehet segíteni, viszont a neten nincsen meg az anyag?

FritzBarbarossa 2010.06.01. 14:06:23

@Titus Pullo Urbino: éppen az 1997-es első szám hiányzik: epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=18 persze azért itt is hozzá lehet jutni értékes irodalomhoz, most épp az 1848-1866 közötti császári haditengerészetről írott cseh nyelvű kiadvány elolvasására kaptam a poszt hatására kedvet.

Titus Pullo Urbino 2010.06.01. 14:33:27

@FritzBarbarossa: már tudom, hogy nagy hiba volt részemről megnyitni az általad elküldött linket, egyszerűen már most tudom, hogy nem fogok addig megnyugodni, amíg az összeset el nem olvasom. Ha kirúgnak a melóhelyről, miattad van!!!

Titus Pullo Urbino 2010.06.01. 14:38:46

@FritzBarbarossa:

Miksa császár magyarjai:

mek.oszk.hu/07500/07571/07571.pdf

41-46. oldalak

1047 magyar szolgált a légióban, érdemes végigolvasni történetüket

ludens (törölt) 2010.06.01. 15:22:03

Szeretném a poszt kapcsán a kedves lemilblog olvasók figyelmébe ajánlani az alábbi könyvet:

www.polc.hu/konyv/a_leitha_monitor__es_a_tobbiek/110001/

melynek szerzője mellesleg a fogorvosom (kiváló szakember!).

Titus Pullo Urbino 2010.06.01. 15:52:37

@ludens: köszönjük a tippet. A Lajta nekem is kedvencem, a Hajóregiszter.hu oldalon (a lemil mellett a másik szerelmem, oda fényképezni szoktam) is találkoztam már vele:

www.hajoregiszter.hu/index.php?ship=1427

FritzBarbarossa 2010.06.01. 16:34:53

@Titus Pullo Urbino: én is hasonlóan jártam, mikor ráakadtam a blogotokra vizsgák előtt... még jó, hogy a melóban nem tudok netközelbe férkőzni, mert nekem is veszélyben lenne az állásom. Köszönöm a linket a dél-amerikai magyarokról, hasznos volt.

teddybear01 2010.06.01. 17:55:18

@Titus Pullo Urbino: "Tényleg, tiszai flottánk is van, aknaszedők, ilyesmi?"

Nincs, ha arrafelé kellett valami, akkor teherautóval vitték át, vagy áthajóztak, ha éppen lehetett.
A nagyobb tavakra is vittek pár csónakot a háború alatt az úszó aknák, roncsok miatt. A Fertőn amúgy is sokan akartak átmenni Ausztriába. Töredéküknek sikerült. Akiknek meg nem, azokat jobb esetben elkapták a határőrök, rosszabb esetben máig a mocsárban vannak.

bloggerman77 2010.06.01. 20:34:00

@Titus Pullo Urbino:

A Mészáros hadigőzösről jó összefoglaló van a Barczy-Somogyi: A szabadságharc hadserege c. könyvben.

Tehát nem "fehér folt", csak a technika iránt zérónulla fogékonysággal bíró 48-cal foglalkozó szerzők (Katona T., Hermann R.,) nem írnak róla. :)

bloggerman77 2010.06.01. 20:43:15

@Titus Pullo Urbino:

"Igen, Dékány nem történész, de sose állította róla senki."

***

Ahhoz képest elég sokan bekajálták amit írt, lásd az itteni kommenteket.

Aki minden ízében reális, szakmai tengerészeti irodalmat akar, az olvasson Csonkaréti Károlyt.

Érdekes, Csonkaréti: A Zenta cirkálóval kezdődött c. regénye a Móra kiadónál jelent meg, 12 éven felülieknek megjelöléssel - és mégis. Minden pontja hiteles. Tehát lehet olyan ifjúsági irodalmat írni, ami nem hazugságok hálója egy vékony valóságmagra feleszkábálva.
(És akkor nem is szóltam a Csonkaréti könyvek kiváló, Benczúr-féle illusztrációiról!)

savanyújóska 2010.06.02. 07:18:59

Szakmai szempontból Csonkaréti valóban klasszisokkal jobb, mint Dékány, de az említett könyve történetesen szintén afféle irodalmi mű, ami a történeti tényekkel sokszor nem nagyon van összhangban. A Zenta elsüllyedését jól írja le, de például Déry Ernő soha nem szolgált az U-4-en, következésképpen nem is lehetett ott a Garibaldi elsüllyesztésekor. Már csak azért sem, mert ekkor még montenegrói hadifogságban volt.

Titus Pullo Urbino 2010.06.02. 07:55:31

@bloggerman77: köszi a tippet, azért jó ide írni, mert a kommentelők hozzászólásai szakszerűek és segítenek az eligazodásban. Most azonnal ráindulok a Barczy-Somogyi: A szabadságharc hadserege c. könyvre. Persze a Csonkarétire is.

eMM2 2010.06.18. 00:54:03

Nohát itten előttem már mindent leírtatok Dékánytól Csonakrétiig nem is beszélve arról hogy micsoda is az a monitor:)
Én is az előtt ülök így éjfél után annyira texett a cikk és a kommentek hogy egy szuszra elolvastam az egészet.
Azonban van egy nem egészen tisztázott kérdés.Ugye akkor a Franz I fatestű gőzöst vasszerkezettel erősítették meg,nem pedig vashajó lett, hisz látszik rajta a fatest.Vagy már nekem kicsit lassú a felfogásom ilyentályt?
Azt már le sem írom hogy mennyire hiánytpótló a cikk, mert én lennék kb az ezredik:)
Viszont a parancsnoka 51 megélt évét én sem nevezném olyan soknak, hisz nem a szabadságharc alatt halt meg a csatában hanem jóval utána.(Jah Kossuth meg majdnem duplaannyit 92 évet élt meg ugye)Egyáltalában az hogy sikerült az neki hogy letette a jurátusi vizsgákat meg a fiumei akadémiát is mindössze 20 éves korára? Jurátusnak sem gondolom hogy akkortályt elég lett volna pár hónap tanulás főleg nem tizenévesen.Vagy ennyire zseni volt? Ez is megérne egy misét.Az emberi szempont, nem "csak" a hajó.

Titus Pullo Urbino 2010.06.18. 09:01:03

@eMM2:

1. teljesen átépítették, gyakorlatilag csak a neve maradt meg, új szerkezetet kapott ("Az 1830-ban elkészült "Franz I." gõzös eredeti faépítésû testét 1839-40-ben vasszerkezettel cserélték fel, ekkor alakultak ki végleges méretei"), bővebben lásd fent
2. Igen, feleannyit élt, mint Kossuth, de Petőfi (26) és Vasvári dupláját, akkoriban ez szép kor volt egy harcostól, tengerésztől
3. Most 23 évesen lehetsz leghamarabb jogász, akkoriban ez hamarabb ment, jogászkodni már 19 évesen lehetett, viszont külön vizsgát kellett tenni, hogy ügyvéd, bíró, ügyész, jegyző lehess.

Titus Pullo Urbino 2010.08.11. 16:28:10

@ludens:

a mostani Demokrata című hetilapban van egy 3 oldalas érdekes írás a Lajta monitorról, érdemes elolvasni