Valóban jó téma -- még nem foglalkoztunk vele. Gratulációm a levéltár blogjához! Nagyon színvonalas. Érdemes elkalandozni a történetben. Köszönjük szépen, hogy felhívtátok a figyelmünket a blogra!

Igen még nem volt ilyen téma. Egyébkén 4 halottja volt a beavatkozásnak.
A legdurvább az volt, hogy lecsúszott egy T-55-ös a töltésről és felborult, a toronyban álló parancsnok meghalt.
A másik három: öngyilkosság, szívroham, autóbaleset.
Amúgy lehet, hozzátok vendégírni? Néphadseregből írtam anno a szakdolim. Összahozhatnék valamit.

Nem vagyok mélymagyar, de hatalmas lehetőség volt némi trianoni korrekcióra, nem?

Írhatnátok erről is egy posztot!

@Őrültteknos: persze. jobb felső sarokban van a mélcímünk, de ellátogathatsz a milstory.blog.hu -ra is, ha katonasztorid lenne, amit közkinccsé tennél.

@Őrültteknos: rl1968.blogspot.com/search?updated-max=2010-03-31T00%3A57%3A00-07%3A00&max-results=1

Az igaz-e, hogy sok helyütt a magyarok felszabadítóként fogadták a bevonuló magyar csapatokat? Aztán rá kellett jönniük, hogy tévedtek :(

Arrafele még a Vörös Hadsereg is nagyon népszerű volt 1919-ben, naná hogy örültek, én is örülnék, ha a szülővárosomba betrappolna az aktuális nemzetvezető fehér lovon, és nem érdekelne, hogy vöröscsillag avagy más ideológiailag kínos síkidom van a serege zászlaján, ha magyar a vezényszó.

Egyebknént 1968-ban a szlovákok szokásuk szerint a magyarokon vezették le a történelmi frusztrációikat, akkor is a "Madari za Dunaj!" volt a jelszó. Pozsonyból indultak szlovák fiatalok a Csallóközbe nemzetébreszteni - Dunaszerdahelyen aztan megrakták őket, és az ellenvonattal küldték vissza a bagázst Pozsonyba. Sok magyarnak ezek után megkönnyebbülés volt a megszállás, de hát ezen itt Közép-Európában nem lepődünk meg.

A revízióról keringett egy anekdota a Felvidéken (nekem mint tényt mesélték az öregek, persze mese, és szépen beleillik az "igazságis Kádárjános" legendakörbe):
Husák és Kádár hivatalos találkozóján, Husák felveti, hogy ha már amúgy is erre járt a magyar hadsereg, hát vigyék magukkal a felvidéki magyarokat is, ezzel megoldva a problémát, amit a kitelepítéssel nem sikerült 1945-48-ban.
Mire Kádár:
Mi visszük őket szívesen, de csak a földjükkel együtt!
Ebbe meg Husák sajnos nem ment bele.

Szép kezdeményezés ez a blog. Egy apró észrevétel: A románok ebben a témában is jól sakkoztak, rögtön nyugat kedvencei lettek azáltal, hogy nem vettek részt a bevonulásban.

@Zig Zag: Olvasója vagyok a milstory-nak, is de nem vagyok elég öreg a néphadsereges múlthoz:-)
Csak a szakdolimat írtam az MN újjászervezéséről 1956 után. Érdekelne ez a téma titeket? Augusztus végén valószínűleg lesz egy kis időm.

@Higany: Aha egy perccel később olvastam azt a részt, miután megírtam a kommentemet.
Amúgy ez a 4 fő a korabeli viszonyok között a bevetett katonalétszámhoz képest jó arány. Normál békeidőben ennek a többszörösét vesztette a Néphadsereg.

Egyébként a másik kérdésre rátérve, az én információim szerint a legtöbb helyen nem fogadták különösen nagy lelkesedéssel a magyarokat a helyi magyarok, mert világosan látták, hogy ezzel nem nyernek semmit.

Két éve egy "ismerősöm" is foglalkozott behatóan a témával - igaz, inkább a politikai vonzatával. Ime egy kis izelítő:
www.magyarszo.rs/fex.page:2008-08-16_Pragabol_jelenti_a_Tanjug_avagy_Dubcektol_Husakig_2.xhtml

Elveszem a saját blogunktól az ingyenreklám kenyerét, de ez a poszt Lemil helyett Katpol címkével van kint a Mandiner blog jobb oldali posztajánlójában.

Sztem írjatok nekik, hogy összekeverték a két oldalt.

@MTi: ismerős ez az ismerős :)

@SchA:

Köszönjük a jelzést, de nekünk megtiszteltetés, ha a Katpol égisze alatt futhatunk egy kicsit ;-)

Némi személyes. A szomszédunkban lakott egy anyámmal egykorú nő. Mindig feketében járt. Mi csak Fekete néninek hívtuk e miatt. Egyik alkalommal végighallgattam amikor elmesélte, hogy férje " cseremérnökként" dolgozott egy kinti építkezésen. Amikor a helyiek megtudták, hogy a magyarok is benne vannak a megszállásba, megtámadták az összes ott dolgozó magyart. Ő járt a legrosszabbul kidobták az emeletről és meghalt. A többieket " csak " megverték. Tettes nem lett meg. Ő 1989-ig kárpótlást kapott a magyar államtól, majd ez után indoklás nélkül megszüntették az összeg folyósítását.
Nem sokára el is költözött. Egy éves házasok voltak. Soha többet nem ment férjhez. Azt mondta bűntudata van mert ő beszélte rá a férjét, hogy menjen ki.
Hát ennyi.

@taser:

Huhh, ez... ez kemény.

@tiboru: A legkeményebb a megszüntetése. Vajon miért is?

@Vérnűsző Barom:

Szép feladat lenne a nemlétező magyar oknyomozó újságírás számára ezt kideríteni. De biztos macerásabb téma, mint az, hogy valamelyik harmadlagos frissességű plasztikceleb ötödször is felvarratta a mellét, vagy hogy ki kivel kúr a hazai "művészvilágban".

@tiboru: Höhö. Dolgoztam újságnál. Többször is, többnél is. Néha voltak ilyen „oknyomozós” próbálkozások...

Hát, volt olyan, amelyik még a megjelenésig is eljutott, bár a szerző nem ismert rá sem címe, sem a terjedelme, sem tartalma alapján, csak az aláírásból sejtette, hogy talán ez lehetett az. Még ebből is bírt botrány lenni persze (bár szerényke), de még így is jobban járt, mintha meg se jelenik semmi, mert legalább valami szerény flekkdíjat kapott érte.

A feladat szép lenne valóban. Csak senkinek sem érdeke az ilyesmi egy olyan világban, ahol az „oknyomozó” újságíró, a munkaadója, és a nyomozás tárgya is nagyjából ugyanaz szűk, baráti, családi kör. Rosszabb esetben ugyanaz a személy...

A ki, kivel kúr, mennyire futkározik a szigeten fogyókúrás okból meg remek téma. Baromi sokat lehet szervezni, variálni, agyalni rajta, és persze leginkább a fele sem igaz. Már az a fele, hogy elmegy futni a szigetre hasat csökkenteni...

Na, mindegy, ebből a témából is lehetne egy milstory-jellegűt összerakni, csak nem lenne, aki írna bele posztot.

Édesapám 67-69 között volt katona, sofőrként légvédelmi ágyút (vagy mi a rossebet) vontatott Csepel teherautóval. Őket az Egri Csillagok forgatásáról (ott is sofőrködött, emlékeim szerint sör+színészek képezték a rakománya nagy részét, meg tán valami tornyot is borítottak a Csepelekkel, de erre nem vennék mérget) vitték rohamtempóban a megindulási körzetbe (van ilyen?) Végül ők nem lépték át a határt, de valahogy nem mesélt sokat ezekről... Majd kifaggatom kicsit részletesebben ennek apropóján.

@Vérnűsző Barom: Olyan nincs otthon, hogy oknyomozó újságírás. Az elmúlt öt évben egy ember vette komolyan a dolgot és nemrég neki is befogták a száját. Ha végignézed, hogy például kik és miért kaptak díjakat oknyomozás terén Magyarországon, akkor belilul a fej:(. Az nem oknyomozás, hogy valaki tisztességesen végigmegy a témán, az a napi kötelességtudó firkász meló. Az oknyomozás speciális szegmense az újságírásnak, és Magyarországon kihalt, ha létezett egyáltalán.

@tucano: Köszi, végre megtudtam pár év újságcsinálás után :)
Próbálozók voltak, párat ismertem is. Abbahagyták, általában nagyon hamar...
A legtöbbjük el se tudott indulni a témája után. A többi igen hamar valami kis falba ütközött, általában még a szerkesztőségben.
Akadt, aki kijutott, talált is egy-két hitegető mókust, de hiába, nem lett belőle semmi.

Eleve megfelelő kapcsolatrendszer kellene hozzá, plusz anyagi függetlenség, mind az újságírónak, mind az újságnak, plusz jelentős, a cikkre fordítható összeg. Azon kívül már csak megfelelő védelmi háttér és betartható törvényi szabályzás. Ezek egyike sincs meg.

Gyakorlatilag hobbiból lehetne ilyet csinálni, külföldről elérhető on-line médiában, lenyomozhatatlan háttérre, csapatmunkában. Na, ez meg nem megy.

De egye kutya, kiegyeznék azzal is, hogy a „oknyomozósdinak” csak a végeredménye kerüljön be a sajtóba, és ne újságíró csinálja hanem a rendőrség. Ez talán esélytelenebb, mintha valamelyik újságtól várnánk el...

Egybe én is belevágtam (volna...) a kilencvenes évek legelején. Szerteágazó ismeretségi körömben akadt egy legény, aki (mondjuk úgy...) megbetegedett. Beállhattam volna a helyére egy nemzetközi autótolvaj társulat sofőrjeként Mercit vinni Ausztriából Marokkóba, esetleg kicsit lejjebb.

Feldobtam a témát (óvatosan a felét sem) a főszerkesztőnek, aki elsőre lelkesen ugrott rá, majd két napra rá már csak legyintett, komolytalan, nem érdekes, nincs magyar kapcsolat (pedig...), drága, nem tud velem elszámolni, ha bajom esik, stb.

Addigra beszélt valakivel...

bocs az offolásért
A Sternben olvastam, hogy az oknyomozásba fektetett 1 márka (nem ma volt) ezret fial (olvasottság, eladott lapszám, tekintély stb), ez az újságírás igazi aranybányája. De Magyarországnál kisebb helyeken is simán megy a biznisz, úgyhogy az "á, itthon úgyis mindenki ismer mindenkit" elv sem igaz. A magyar "oknyomozó" újságírás és egyáltalán a sajtó állapotáról egy jó mélyről felszívott és kockakőre kirakott gennyes turha jut eszembe(bocsánat). Ezért volt öröm megtalálni pl. a lemilt, ahol lelkesen és önként(hol találni ilyet, ennyire olvasott oldalak között?)írnak emberek az őket érdeklő témákról és a vezérkar nem tekeri a szerzők golyóit az idegeik köré. Ráadásul a dolgozatok egyáltalán nem a megszokott copy/paste színvonalon készülnek, ami a hazai kommunikáció állapotát nézve egyenesen paradoxon.

@Faby:

Ha sikerül kisajtolni valamit édesapádból, küldd meg a sztorit nekem, és ha beleegyezel, itt

milstory.blog.hu/

leközöljük.

OFF
Egy érdekes írás: www.mult-kor.hu/20100804_elfeledett_ugynokseg_versenyzett_a_ciavel
Erről én még nem hallottam.

@mig8:A korrekcióra nem itt volt lehetőség.
Még talán 93- ban A JETE-n egy nemzetközi jog előadáson az azóta elhunyt igen nagy tudású rettegett Nagy Károly professzor a következőt adta elő a Dunának a felviz csatornába történő terelése kapcsán.
Idézte a békeszerződést - természetesen franciául- mert azon szerinte ezeket a kérdéseket pontosabban lehet megfogalmazni.
Majd közölte, hogy mivel a közös határ a Duna fő sodorvonala, gyakorlatilag északi szomszédunk lemondott területi integritásának egy részéről, mert a fő sodorvonalat saját területének kárára helyezte át.
Na, kérdezte tőlem nem véletlenül ( már csak egyedül voltam katona a csoportban) Mi van ott a közelben valami használható?
Mondom neki - poénból mert azt hiszem azon kevesek közé tartoztam Szegeden akik ezt megengedhették maguknak Nagy Károlynál- csak a tatai páncélos hadosztály.
Erre ő, hogy nem jó megoldás, mert a Csallóköz megszállásához lövész hadosztályra lenne szükség
Ezt ráadásul teljesen komolyan mondta és az előadás a továbbiakban erről szólt
Következő évben nem ő került ki Hágába, pedig esélyes volt.

@Bluesmen:

Egyesek szerint Raoul Wallenberg is nekik dolgozott.

@Őrültteknos: lehetett volna több halott is.
Szóval történet szerint a zalaegerszegi ho. fz.-a, ami akkor még Ujdörögdön volt, ment az élen ahogy illik.
Magyar sorompót felemelték, a túlsónál meg senki.
Na mondja erre a f. csop.pk. (N.M. fhdgy.) a PT-76 belső beszélőjén a vezetőnek:
Na fiam akkor repessz !
A vezető odapakolt neki, a töltőkezelő meg bevágott egy repeszgránátot az ágyúba.
A Pk csak a lövegzár csattanásra eszmélt föl, aztán egyből az egész állj és a felvidéki bevonulás arra az időre technikai szünetet tartott, amíg a repeszgránátot ki nem vették igen finoman ( fejgyújtó) a csőből.
Közben az élezred beérte a f. csoportot, aztán békemenetben tovább mint a gyakorlótérre.

@odeon:

Ez a sztori odabasz.

Tanulság: óvatosan az informális vezényszavakkal...

apósom egy FUG legénységének tagjaként vett benne részt (bár talán talán tiszti r.fokozatban, villanymérnök az öreg), mindig meséli hogy mekkora szeretettel várták ott őket.

én meg mindig mondom neki hogy milyen konzervatív ember maga, segített vérbe fojtani egy antkommenista forradalmat.

erre mindig nagyokat hallgat :o)))

@tiboru: A sztorit személyesen N.M. mesélte el a gladiban ( gladiátorképző- ld.még HEMO vagy tiszti klub Szentendrén) amikor lettünk olyan viszonyban vele zls. korunkban, pár sör után. Nem emiatt helyezték a főiskolára, de szerinte a Szegvár oktatótérkép kiválóan volt használható a működési területükön ( Nyitra)

@Iustizmord:

Igen, érdekes, hogy a megszállásban részt vevők arról számoltak be, hogy a helyi magyarok, főleg a 40 felettiek virággal várták őket, előkerültek az évtizedeik rejtegetett magyar zászlók stb., a szlovákok meg "már megint itt vannak a magyarok" megjegyzéssel éltek. :)

Ezzel szemben a történeti munkákban, pl. Pataky Iván könyveiben az van, hogy milyen ellenségesen fogadták a magyar csapatokat a szlovákiai magyarok is.

Most akkor itt kéne igazságot tenni...

Inkább az a gyanúm, hogy a magyar nyelvű gyalázkodó feliratokat nem mindig magyarok követték el...

A prágai tavaszt antikommunista mozgalomnak beállítani, hááát.
Dubcekék ugyanolyan kommerek voltak, mint Husákék.

@bloggerman77:

Hááát, azért talán nem PONT ugyanolyanok :-)

@bloggerman77: Én olyanokat olvastam erről, hogy az ottani magyarság megosztott volt ebből a szempontból. Főként idős-fiatal tengely mentén. Az idősebb generáció volt amelyik inkább lelkes volt, a fiatalabb meg amelyik kevésbé. Ők racionálisabban látták a helyzetet. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy mi, akkor és ott a VSZ keretében, egy enyhülő diktatúrát jöttünk megakadályozni. Próbálok valami jó példát találni, de nem nagyon jut hirtelen az eszembe most hazai vonatkozás. El kéne képzelni, hogy 56-ban, valami olyan hadsereg jön be, amit mi minden más esetben nagyon szívesen látnánk, de akkor nem, mert a régi rendszert akarja visszaállítani.

@Cs:

Csehszlovákiában nem kísérte olyan ellenszenv a kommunizmust,mint pl. Magyarországon, mert a szláv ajkú népesség részben magáénak valónak tekintette, plusz ehhez hozzájött az önfelszabadítás legendája, amit a kommunisták kisajátítottak (főleg Szlovákiában).

Még ma is Kelet-Európában - a volt szovjet államokat kivéve - éppen Csehországban a legerősebb a kommunista párt (12,71 %).
Ehhez jön az erős szocdem párt, ami a 19. század óta erős gyökerekkel rendelkezik.

Ilyen mérvű baloldali politikai beágyazódás mellett szerintem 1968 nem volt antikommunista jellegű, főleg mert a kommer bűnök inkább a nemzetiségeket érintették, a szlávok profitáltak inkább belőle (főleg a szlovákok).

A 68-as bevonulást is nemzeti alapon nézték, a szlovákok közt járja sz a mondás, hogy a magyarok háromszor támadták meg Csehszlovákiát:1919-ben, 1938-ban és 1968-ban.

@bloggerman77: Természetesen 68 nem antikommunista fordulat volt, hanem egy enyhülés. A korábbi állapotokhoz képest egy jobb valami. Ennek visszacsinálásának nem szoktak az emberek örülni, nemzetiségtől függetlenül.

@bloggerman77: A prágai tavaszt antikommunista mozgalomnak beállítani, hááát.
Dubcekék ugyanolyan kommerek voltak, mint Husákék.

lehet, ahogy nagy imre sem volt kisebb kommer mint kádár vagy biszku. mégis, ugye 56-ot antikommenista forradalomnak szokták beállítani....

a lényeg az hogy apósomat tudom oltani ezzel, hogy részt vett a prágai tavasz leverésében, s olyankor nagyokat hallgat :o)))

a 19-38-68-as párhuzamra még a 2008 illett volna (20-30-40 év), ezt baszki lekéstük, de majd MOST viktor :o))))

bocs az aktuálpolitikáért, de ez ugye rézben kat.pol blog is :o))))

@Iustizmord:

"lehet, ahogy nagy imre sem volt kisebb kommer mint kádár vagy biszku. mégis, ugye 56-ot antikommenista forradalomnak szokták beállítani...."

***

Vologya, párdon Imre Nagy a folyamatok melléksodra volt. Prágában senki nem akart fegyveres ellenállást csinálni, Pesten meg már 23-án du. fegyver volt a nép kezében.

@bloggerman77: akkor sem tudom feltételezni h nagy imre a szabadversenyes kapitalizmus, a többpártrendszer és a nato-tagság felé akart volna menetelni. csinált volna ő is egy lájtosabb rendszert, de azt kádár is megcsinálta 62-65 után

@bloggerman77:
A Tranzit 80-valahány hadgyakorlaton a kárpátalján is az kérdezték a helyi magyarok, hogy igaziból jöttetek - e vagy csak játszásiból.

Hát akkor még valami hadsereg kinézete volt a dolognak.
www.youtube.com/watch?v=p-sxG9mIYcI

A blogmotor mondjon le!

Namég...
www.youtube.com/watch?v=hHoCicOwUQc&feature=related