Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Leiningen-Westerburg Károly

2010.10.06. 08:00 MTi


Ezen blog hasábjain is már többször szóba került, hogy történelmünk egyes jeles személyiségeit nem származásuk és nyelvtudásuk, hanem nemzetünk felemelkedéséért tett cselekedeteik minősítették magyarrá. Ilyen személyiség mai posztunk hőse, Leiningen-Westerburg Károly gróf is, a legfiatalabb aradi vértanú. Következzék az ő története.


1844-ben fényes esküvőt tartottak a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban, az ifjú párt a püspök adta össze.  A vőlegény nem más, mint a 25 éves – 1819. április 11-én Ilbenstadtban született – Leinigen-Westerburg Károly gróf.

Károly egy nagy múltú – az első őst 1096-ból jegyezték, és szegről-végről
maga Viktória királynő is rokon –, de elszegényedett hesseni arisztokrata család sarja. A Leiningen-Westerburgok, hagyományosan, karddal szolgálták a Habsburgokat: ebben az időben hősünk nagybátyja, három bátyja és egy öccse császári tiszt. Leiningen esetében sem volt kérdéses a katonai pálya: 1835-ben lépett be a cs. kir. seregbe, és 1844-ben már másodosztályú százados a nagyszebeni 31. gyalogezredben.

A menyasszony a csupán 17 éves Sissányi Alíz, dúsgazdag kereskedőcsalád sarja: apja – aki Hadsimihalról magyarosította vezetéknevét Sissányira – marha- és gabonakereskedelemmel alapozta meg hatalmas vagyonát. Aztán 1798-ban, a kamarai birtokok árverezésekor, megvette Törökbecsét 10 ezer hold zsíros, torontáli földdel, és a hozzá járó nemesi címmel. A birtokot három lányára, a már említett Alízon kívül Klárára és Constance-ra hagyta.

Visszatérve az esküvőhöz: a „rossznyelvek” érdekházasságról beszéltek, a vérségi arisztokrácia és a frissen szerzett vagyonnal keletkezett pénzarisztokrácia összefonódásáról… Az igazság az, hogy valóban egy jól megfizetett bécsi „házasságközvetítő” hozta őket össze, de az üzlet jól sikerült: a fiatalok boldogságban egymásra találtak. Frigyük gyümölcseként 1845-ben született meg Liza lányuk, 1848-ban pedig Ármin fiuk.


Károly a házasságkötést követően kilépett a császári seregből
és tartalékállományba vonult: a család a telet, a báli és a színházi idényt Bécsben és Pozsonyban töltötte, a nyarakat pedig a törökbecsei birtokon.

Leiningen igyekezett kézbe venni az uradalom irányítását – sikerrel! A termékeny síkság ontotta a messze földön híres torontáli búzát, amelynek zömét a törökbecsei kikötőből a Tiszán szállították Pest, Bécs, Fiume irányába.

A törökbecsei birtokon (itt balra a helybéli templom) találkoztak össze rendszeresen a sógorsággal-testvérséggel is: Rohonczy Lipót tartalékállományú kapitánnyal – a szabadságharc alatt honvédezredes – aki Sissányi Klárát vette nőül, valamint Urbán Gyula földbirtokossal, aki Sissányi Constance férje volt.

A gondtalanság és a boldogság évei azonban gyorsan elröppentek; hamarosan beköszöntöttek a vívódás hónapjai, és a nehéz döntések napjai. Az 1848. március 15-ei pesti eseményeket Leiningen szimpátiával fogadta. Úgy tartotta, hogy mindez a politikusokra tartozik, és a katonáknak nincs helyük benne.
Hamarosan azonban elérkezett a pillanat, amikor a katonáknak is színt kellett vallaniuk!

Leiningennek két lehetséges megoldás közül kellett választania: betartja tiszti esküjét, jelentkezik ezredénél és felajánlja szolgálatait a császárnak – ekkor szembefordul önmagával, vagy meggyőződésére és lelkiismeretére hallgat, jelentkezik a honvédseregbe és nyíltan a „lázadók” oldalára áll. Volt egy harmadik megoldás is, ha mindenből kimarad és megvárja a végkifejletet – de ilyen magatartást nem tudott összeegyeztetni elveivel.

1848 őszén az események felgyorsultak: a szerb felkelők Szeged elfoglalását, és a Maros vonaláig terjedő előrenyomulást tűzték ki célul. Ezen akciójuk keretében 1848. október 13-án megrohanták Törökbecsét is. Olchváry Ödön 1901-ben megjelent kiváló művében a következőképpen írja le a támadást:

 „…Jovanovics százados hadoszlopa reggel ködös időben nyomult Török-Becsére s 5 osztályra tagozodva, a várost a kumán-i kaputól kezdve a melenczei utig félkörben bekeríté. Délelőtt 10 órakor történt az első ágyúlövés. Hosszabb ideig tartó ágyuzás után a csapatok megrohanták a várost s a magyarokat annak belsejébe visszaszoríták. Csuha alezredes a belváros utcáit eltorlaszoltatta s két szárnyra osztá a védelmet.

A jobbszárnyon ő maga, míg a balszárnyon Rohonczy Lipót nyugalmazott százados, most nemzetőrségi őrnagy vezette a védelmet. 3 óráig tartó nehéz küzdelemben a szerbek rohamait dicsteljesen visszaverték. A szerbek megunva a sikertelen harcot, az elfoglalt városrészben fosztogatni és gyujtogatni kezdtek s a várost csakhamar lángtenger borítá. Erre azonban a védő csapatok, nevezetesen az odavaló nemzetőrség, midőn vagyonát pusztulni látta, kitört a torlaszok mögül s a bosszu dühével rohanta meg a zsákmányoló szerbeket s egy órai véres utcaiharc után kiszorítá őket a városból.”

A szerbeket Damjanich Óbecséről beérkező csapatai űzték el véglegesen. A törökbecsei harcokban elesett hősök hamvai fölé Hungária-szobrot emeltek, melyet 2009-ben újítottak fel.

A támadás idején Leiningen nem tartózkodott Törökbecsén, és olyan – természetesen téves – híreket kapott, hogy Rohonczy elesett. Az ügy tisztázása végett azonnal Pestre utazott, és kihallgatásra jelentkezett Mészáros Lázár hadügyminiszternél. Beosztását kérte a honvédséghez, amit a feleségének írt levelében a következővel magyarázott:

„… magyarországi birtokos vagyok, s ezt az országot kell hazámnak tekintenem.”

A kikötése csupán az volt, hogy a délvidéki hadszíntérre irányítsák, a szerb felkelők ellen. Ezt abból a megfontolásból kérte, hogy nem kelljen a csatatéren szembe találnia magát egykori bajtársaival, ne adj’ Isten, édes testvéreivel! Mészáros tartózkodással fogadta, hiszen tudta, hogy a népes Leiningen-család tagjai teljes számban az ellenséges oldalon állnak, Károly nagybátyja pedig egyenesen a temesvári erőd parancsnoka. Mégis – mivel a képzett tisztekre szükség volt, mint a falat kenyérre – október 26-án beosztást kap Damjanich hadtestébe, mint vezérkari százados. Azonban (Mészáros utasítására) állandó megfigyelés alatt tartják, és leveleit cenzúrázták. „Bizalmatlanok nevem iránt” – írja feleségének.

Leiningen egyébként a szabadságharc ideje alatt naplót vezetett, és feleségének is számos levelet írt – német nyelven. Ezeket – a többi mártír hátrahagyott írásaival együtt – Katona Tamás tette közzé 1979-ben.

Századparancsnokként szigorú; megköveteli a fegyelmet, de igyekszik megnyerni katonái bizalmát. Sajnos gyengén beszél magyarul, de ezt azzal egyensúlyozza, hogy jóban-rosszban megosztja emberei sorsát, a rohamokat személyesen vezeti – személyes bátorságáért három ízben tüntetik ki. Részt vesz a tomasováci, a károlyfalvai, alibunári, jarkováci és pancsovai ütközetekben.

A jarkováci rajtaütés eseményeit Olchváry (a már idézett művében) így írja le:

„… Damjanics ezredes Kiss Pál őrnaggyal a vörös sipkás 9. honvéd zlj. parancsnokával és gr. Leiningen századossal tölté az éjt egy szobában. Midőn a harcizaj fölriasztá őket, Damjanics erőteljes nagy hangja kikiáltott a szabadba: „fegyverre”! Leiningen százados, ki felöltözve aludt, rögtön kisietett az előtérre, hol éppen 3 százada sorakozott. (…) Mihelyst Leiningen 3 százada sorakozva volt, mindegyiket más-más utcába irányította, hogy a netán betört ellenséget kiszorítsák. Egyik századával ő maga ment, midőn szemközt egy sötét embertömeget pillanta meg, mely az eligazitás után 70-80 lépésről össztüzet adott ellene, azonban a század szuronyrohama elől megfutamodék.”

Ekkor hangzott el legendássá vált csatakiáltása: „Ne félj magyar, szuronyt szegezz, rajta!” 1848. december 28-án őrnaggyá léptetik elő. 1849 január közepétől már a 19. gyalogezred III. zászlóaljának parancsnoka.

1849. február 24-én, a Cibakházánál vívott ütközetben Leiningen rövid időre fogságba esett. Amikor bajtársai észrevették, hogy mi történt, Goldstein főhadnagy és Talabér hadnagy vezetésével ellentámadást indítottak: bekerítették a házat, ahol Leiningent fogva tartották, és rövid kézitusa követően
kiszabadították parancsnokukat. Leiningen naplójában név szerint is megemlíti a vállalkozásban résztvevőket: a már említett két tiszten kívül Schneider és Hartmann őrmesterek, Rösch és Budai tizedesek, Gorompatich, Svilar, Berger és Kohn közvitézek – meglehetősen „nemzetközi” csapat…

Zászlóalja azon a napon a csatát is eldöntötte: bevette a Tiszán átívelő hidat! A dicséret sem maradt el: Mészáros Lázár hadügyminiszter február 27-én kitüntette az egész zászlóaljat. A zászlóalj új hadilobogójára március 2-án Leiningen tűzte fel a kitüntetést, és – a fennmaradt kéziratos fogalmazvány szerint – a következő szavakkal, magyarul fordult katonáihoz (eredeti helyesírás szerint):

„Bajtársok Tekintsetek ezzen új és magyar színekkel díszlő zászlóra. Nincs üdő hoszu szora, nincs üdő, hogy szokott ceremóniával avatossam bé ezen zászlott, hanem itten az isten szabad ege alatt ünepélyes esküdt teszünk, hogy utolsó csep vérünkig védelmezni és előlobogása alatt hazánkat megmenteni és szabadságunkat biztosítani fogjuk. Eljen a haza, eljen a szabadsag.”

Megértették!
Részt vett a dicsőséges tavaszi hadjáratban: a szolnoki csatában (1849. március 5.), a tápióbicskei ütközetben (1849. április 4.), Nagysallónál (1849. április 19.), Budavár bevételében (1849. május 21.), Komáromnál (1849. július 2.) és Vácnál (1849. július 15-17.). A ranglétrán megállíthatatlanul emelkedett: február 10-től alezredes, április 6-tól ezredes. Komáromnál és Vácnál már tábornok, a III. hadtest parancsnoka. Minthogy pillanatok alatt át tudta tekinteni a legbonyolultabb helyzetet is, a parancsnokásga alatt álló fegyelmezett egységekre bármikor számítani lehetett.
Sajnos, ez már ekkor kevés volt, hiszen megjelent az orosz intervenciós haderő…

Megismerkedik a szabadságharc vezető politikusaival, hadvezéreivel – naplójában ír róluk: Kossuthról nincs jó véleménnyel, szerinte Görgey „Magyarország legnagyobb embere”. Még egy személy van, akiről csak szupelatívuszokban ír: Damjanich.

Augusztusban a szabadságharc már a végóráit éli, 13-án bekövetkezik a világosi fegyverletétel. Leiningen is ott van azon tábornokok csoportjában, akiket augusztus 25-én az oroszok kiszolgáltatnak az osztrákoknak – mindannyian az aradi várbörtönbe kerülnek. Görgey Artúr kivétel: őt Paszkevics nagyváradi hadiszállásán tartották fogva, ami különböző találgatásokra adott okot. Leiningen közvetlenül kivégzése előtt szerzett tudomást a Görgey-ellenes vádakról. „Megvásárolták undok pénzen – írja naplójába október 3-án –, nem bírom, és nem akarom hinni, és mégis aggaszt ez a gondolat.

Október 4-ei naplóbejegyzése:

„Komor hangulat, a Damjanichcsal való tegnapi beszélgetés hatására nem tudok írni. Este cédula Damjanichtól… Porkoláb. Fegyverek. Holnap reggel hétkor hadbíróság elé. Élet vagy halál, Uram, amint parancsolod!”

Utolsó óráit Baló Béni aradi református lelkész társaságában tölti, habár ő maga evangélikus volt.

Az ítéletet 1848. október 6-án reggel hajtották végre: reggel fél hatkor a golyó általi halálra ítélt négy tábornokot kísérték a vesztőhelyre, majd a kilenc, akasztófára ítélt kivégzésére került sor. Leiningen hatodik volt a sorban, egyedül ő – az őröket megvesztegetve – viseli honvédtábornoki egyenruháját, és egyedül ő kér szót a kivégzés előtt: tiltakozik a vád ellen, mely szerint Buda bevételekor császári tiszteket végeztetett ki; esküvel fogadja, hogy ilyet nem tett. Damjanich leintette: „Beszélhetsz ezeknek! Hadd abba, Károly!

Magát  a kivégzést Baló lelkész így írja le:

„Tichy őrnagy a dobosoknak intett, s azok belevágtak a dobjukba. A hóhér fölkapta Leiningent a bitóra, s a pribékek belekapaszkodtak. A magas termetű hős lába leért a földre, a hóhérlegények erőlködtek, a mester csavargatta az áldozat nyakát jobbra-balra, míg végre nagy tusakodás után sikerült őt megfojtani. A lelkészek elfödték arcukat, és térdre borultak imádkozva.”

Másnap hajnalra négy vértanú holtteste eltűnt: Damjanich közeli rokona, Csernovics Péter, Temes megye főispánja egy közvetítő révén 100 aranyat adott a hóhérnak Damjanich, Láhner, Vécsey és Leiningen holttestéért. Leiningen holttestét sógora, Urbán Gyula vette át, és birtokán temettette jelöletlen sírba. Földi maradványait 1876-ban áthelyezték a borosjenői katolikus templom kriptájába, majd 1974-ben – a többi vértanú csontjaival együtt – az aradi emlékoszlop tövében kialakított kriptába.

Emlékére, 1911. szeptember 17-én, Törökbecsén felállították szobrát – Radnai Béla munkáját. Talapzatán a következő szöveg állt: „Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok, ki Aradon új hazája szabadságának kivívhatásáért 1849. október 6-án, mint vértanú hősi halált szenvedett.” És tovább: „Porhüvelyed visszaszállt ugyan
e föld rögébe, de nemes lelked, annak vitézsége és géniuszod örökké élni fog magyar honunk egén és minden magyar szívében.”

Szobra további sorsa viszontagságos volt: 1919-ben lebontották, és a városháza pincéjébe került. Itt átvészelte a II. világháborút, és amikor városháza hurcolkodott, egy udvari fészerben helyezték el, kimustrált tűzoltó felszerelések közé. A fészer bontásakor, 1954-ben, a szobrot is szétverték és fémhulladékként „értékesítették”…

A történelem azonban igazságot szolgáltatott Leiningen-Westerburg Károly szobrának is: 2009. október 10-én – egy napon a Hungária-szoborral – a törökbecsei katolikus templom kertjében leleplezték mellszobrát, melyet Mezőtúr ajándékozott Törökbecsének. Ezúton is nagy köszönet nekik!

Végezetül álljanak itt Leiningen tábornok utolsó sorai, melyeket sógorához, Rohonczy Lipóthoz intézett:

„Édes jó Poldi! Sejtelmem nem csalt meg, komoly, borzasztóan komoly a helyzetem. Egy óra múlva kiszenvedek. Mostanáig azt reméltem, hogy még egyszer láthatlak, sajnos, nem lehetséges. Élj hát boldogan, drága jó barátom, ha egy haldokló imáját meghallgatják, nemsokára boldogan fogsz időzni családod körében, bár a rám való emlékezés egy kissé el fogja homályosítani egeteket. Megáldalak téged, feleségedet és gyermekeidet, és könyörgök Istenhez, hogy adjon erőt nekem az utolsó órában. Add át minden régi jóbarátomnak utolsó fájdalmas üdvözletemet! (…) Éppen most szenvedtek ki négyen közülünk, még visszhangzanak a lövések szívemben. Most ránk kerül a sor, még egyszer Isten veled, egy jobb világban viszontlátjuk egymást.”   

 

88 komment

Címkék: magyar német vértanú osztrák magyar 1848 49

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titan89 2010.10.06. 08:37:27

Örülök, hogy rendszeresen megjelenik 48-49-es eseményekről egy -egy poszt.
Sok dicső és mégtöbb szomorú pillanatot elvenít fel, és aki Magyarnak vallja magát az elgondolkodik ezeken...

Rossz volt olvasni az utolsó levelét:/

Hullafotós 2010.10.06. 08:53:31

Vivát MTi!

Köszönjük.

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 09:02:15

Megható történet, minden általános iskolás kötelező olvasmányává tenném! Köszönjük MTI!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.10.06. 09:33:39

Illyés Gyula írta 1939-ben:

”Egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít s választ el egy más múltú és más jelenű néptől. Magyar énelőttem az, aki nem bírja a homályt, sem a börtönben, sem a gondolatban.”

Leiningen gróf magyarrá lett és magyar tábornokként halt meg. Béke poraira és bajtársai porára.

Köszönjük, MTi!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.10.06. 09:59:10

Nagyon jól sikerült. Köszönet!

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 10:02:05

Katonaként és hazafiként is kitűnően cselekedett, mindemellett kiváló emberismerete is lehetett, ha Kossuthot nem is, de Görgeyt és Damjanichot magasztalta. Büszke katonaként halt meg, magyar hőssé vált. Nyugodjék békében!

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.10.06. 10:11:46

remek cikk.
bár császári érzelműként sajnálom a történteket, nagyszerű ember, nagyszerű helytállás. kár érte (is).

„… magyarországi birtokos vagyok, s ezt az országot kell hazámnak tekintenem.”
azt a birtokost meg sok politikus és állampolgár esetében kéne helyettesíteni, hogy észhez térjen ez az ország végre.

A Kaminói 2010.10.06. 10:15:38

Mindig Ő volt a legszimpatikusabb számomra, talán mert ilyen fiatal volt.

Katona Tamás - Az aradi vértanúk c. könyvét mindenkinek ajánlom, akit érdekelnek a mártírjaink.

zum trucc 2010.10.06. 11:31:39

"Goldstein főhadnagy és Talabér hadnagy, Schneider és Hartmann őrmesterek, Rösch és Budai tizedesek, Gorompatich, Svilar, Berger és Kohn közvitézek – meglehetősen „nemzetközi” csapat…"

Ez vélhetően nem nemzetközi csapat, ez magyar csapat. Akkortájt a történelmi Magyarország, a Magyar Királyság lakóinak valamivel több mint 30%-a volt magyar anyanyelvű, beleértve ebbe a magyar anyanyelvű zsidókat is (zömük németül beszélt). A nemzetiségek (svábok, rácok, tótok, horvátok, oláhok stb.) a forradalmi kormány erőszakosan asszimiláns, magyarosító, nemzetiségi jogokat megtagadó politikája miatt gyorsan a forradalom ellen fordultak, Goldstein főhadnagy és Kohn közvitéz és hitsorsosaik kivételével (de ők nem is tekintették magukat nemzetiségnek).

xstranger 2010.10.06. 12:04:12

@A Kaminói: online is olvashato a MEKben, csak googlezni kell.

@zum trucc: a tobbieknek sincs eppen magyaros neve. Ezt a magyar nemzetisegi politikat szerintem korabeli es nem mai kontextusban kell kezelni. A feudalizmusban es a forradalmi idokben mas modon mukdonek ezek, kulonosen tudva hogy az osztrakok mint tapasztalt birodalomepitok ugyesen jatszottak ki a nemzetisegi kartyat es az ossd meg es uralkodj elvet.

Doomhammer · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2010.10.06. 12:14:28

"Sajnos gyengén beszél magyarul, de ezt azzal egyensúlyozza, hogy jóban-rosszban megosztja emberei sorsát,"

Tobbek kozott az osi magyar nemesi csaladbol szarmazo Vecsey Karoly is csak nehany szot beszelt magyarul.

zum trucc 2010.10.06. 12:14:34

@xstranger:
Egyetértek. Az osztrák politikát e tárgyban inkább a '67 utáni évekből ismerem, de hülyék is lettek volna, ha ezt a poént kihagyják. Amúgy a tíz névből 2 tuti "tősgyökeres" magyar, kettő tuti zsidó, egy meg (Berger) vélelmezhetően, kettő talán horvát, három svábnak hangzik (német). Jól van ez így, ilyenek vagyunk. Múltkor társaságban egyik gyerek túl sokat beszélt és túl sokszor mondta, hogy "nemzeti", ott volt az apja is, kérdeztem, tud-e nemzetiségi ősökről. Azonnal kiderült egy sváb nagypapa, két szlovák dédmama+további tót felmenők. A gyerek meg volt döbbenve. És visszább is vette a nemzeti dumát.
Egyébként a vegyes házasságok ekkortájt még kevésbé dívtak, később ez lett a városokban az egyik legfontosabb asszimilációs erő.

GrG 2010.10.06. 13:25:28

Nagyon jó írás, nagyon emberi lett. Egy kérdés, mi történt a családjával, ilyenkor teljesen vagyon elkobzás volt, nem?
A testvérei nem szóltak érte, hogy mentsék?
G

GrG 2010.10.06. 13:41:59

@zum trucc: ha figyelembe vesszük, hogy a törökök után gyakorlatilag üres volt az alföld, nem nagyon hiszem lenne olyan tősgyökeres alföldi caslád, aki szín magyar lenne. Max nem tud róla.
@xstranger: Az osztrákokról sokat elmond, hogy Jelasics neve sokkal ismertebb itthon, mint a legtöbb osztrák generálisé, aki részt vett a 48-49-es csatákban.

A Kaminói 2010.10.06. 13:52:05

@xstranger: Köszi az infót, remélem sokan olvassák majd! :)

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 13:57:03

@zum trucc: szerintem a svábokat és a tótokat tévesen teszed a forradalom ellen forduló nemzetiségek sorába, a szászok Erdélyben ellenünk fordultak, de a délvidéki és a dunántúli svábok, valamint a tótok a forradalom mellett harcoltak, a felvidéki lengyel légió fele tót nemzetiségű volt.

A Kaminói 2010.10.06. 14:00:51

A sváb faluból (Szendehely/Sende) ahol élek - én is sváb vagyok - az akkori átlagnak megfelő számú férfi/fiú ment harcolni a szabadságáért. Akkor a település szinte teljesen németajkú volt. Ez is azt mutatja, hogy a nemzetiségek tudtak azonosulni a szabadságharc céljaival. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a bevonuló orosz csapatok szinte az összes házat felgyújtották...

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 14:04:45

a cikkben is utalás történt rá: "este cédula Damjanichtól" szöveggel: „Amit az Isten ad, kedves öregem, el kell viselnünk, mint oly sok háborús veszedelmet; keményen és félelem nélkül nézzünk szemébe a kaszásnak, és próbált férfiként álljuk ki azt, amit ránk mértek.”

Damjanich János honvédtábornok egyik utolsó leveléből idézet, gróf Leiningen-Westerburg Károlyhoz írta e sorokat, "öregem" mondja egy nála 15 évvel fiatalabb bajtársának.

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 14:05:56

@A Kaminói: mint ahogy 1944-ben is lángolt a falu, nem?

vén betyár 2010.10.06. 14:14:29

"Ha ön olyan okos ember lenne, mint amilyen rossz katona, akkor halál helyett húsz év sáncra ítéltetett volna bennünket. Ott ugyanúgy elpusztulunk, és még el is felejtenek. Így azonban annak a forradalomnak leszünk a jelképei, melyet ön el akart tiporni."
(Kazinczy Lajos Haynauhoz intézett sorai)

A Kaminói 2010.10.06. 14:17:50

@Titus Pullo Urbino: 1944-ben nem lőtték szét a falut. De több mint 100 embert deportáltak a Szovjetunióba, Malenkij Robotra. :(

drazsé 2010.10.06. 14:32:21

köszönet a postért, de tényleg!

Radio Free Aberrania · http://radiofa.blog.hu/ 2010.10.06. 14:42:08

@Titus Pullo Urbino: akkor tanácsos 2039 előtt kiszállni az ottani ingatlanokból.

MTi 2010.10.06. 15:00:18

@GrG: az aradi kivégzés idején Alíz Pozsonyban tartózkodott, itt értesült férje haláláról. A tötökbecsei birtok elkobzásról nem tudok. Úgy látszik, ezt sikerült elkerülni, hiszen ez Alíz asszony öröksége volt, aki továbbra is kötődött Törökbecséhez: az 1882-es aszályos évben birtoka gabonafeleslegeiből látta el a lakosságot, 1884-ben pedig támogatásával nyílt meg az első helyi óvoda. Egyébként 1857-ben - ekkor még csupán 27 éves! - férjhez ment Leiningen barátjához és bajtársához, gróf Bethlen Józsefhez, aki akkor törökbecsei szolgabíró volt - később pedig torontáli alispán.
Leánya Liza 1873-ban férjhez ment William Barwell-Barwell angol tábornokhoz.
Fia (1848-1900) Titelen élt, mint királyi biztos a Duna töltések karbantartását és belvízszabályzást felügyelte. Neki köszönhető, hogy apja szétszórt hagyatékát - leveleit, naplóit - összegyűjtötte.

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 15:13:12

@Radio Free Aberrania: matekból ötöst kapsz, leülhetsz :-)

zum trucc 2010.10.06. 15:20:53

@Titus Pullo Urbino:
Biztos úgy van, ahogy mondod, én anno általánosságban ezt tanultam (egyetemen) a nemzetiségekről, e szerint tévesen általánosítva, kösz a pontosítást. Persze az is lehet, hogy a nemzetiségeknek kellett néhány hónap, mire kiábrándultak a magyar "respublicából".
@A Kaminói: 1848-49-as hadkiegészítés tárgyában elfogadom, amit írsz. 1945-ben az oroszok csak azt csinálták, amit megszoktak tőlünk és a Wehrmacht-tól 1941-43 között. Vagy a gyújtogatás 1849-ben volt? A mai Nógrádba szerintem nem jutottak el (akkor) az oroszok.

Jockey11 2010.10.06. 15:47:06

Ez de nagyon jó poszt lett, köszönet érte!

A családról akartam kérdezni én is, de látom megelőztek...

A Kaminói 2010.10.06. 16:18:05

@zum trucc: Igen a gyújtogatás 1849-ben volt. Ezt mindenki tudja a faluban, két javaslatom lenne: 1. nézz meg egy térképet ami az orosz csapatok hadmozdulatait ábrázolja, 2. ha tudod olvasd el Hausel Sándor - Szendehely története c. könyvét!
Ezekből megtudhatod, hogy a mai Nógrádba már akkor eljutottak az oroszok. :)
Ja és a Malenkij Robot számunkra inkább tragédia, mint megszokás.

mig8 (törölt) 2010.10.06. 16:27:18

bocs, lehet hogy tudatlan vagyok, de ha egyszer a rokona volt a temesvári várkapitány, nem történt véletlenül némi levélváltás közöttük? Átadandó a várat, semlegesség, meg hasonló témakörökben

zum trucc 2010.10.06. 17:14:56

@A Kaminói:
"a Malenkij Robot számunkra inkább tragédia, mint megszokás"
A malenkij robotról nem azt írtam, hogy "megszokás". Tragédia volt, nagy szemétség, nem vitás. Álmomban sem akarom mentegetni, egyáltalán nem gondolom azt, hogy akár háborúban megengedhető a civil lakosság büntetőtáborba szállítása. Az oroszokat nem menti, hogy voltak előzményei a dolognak, mert az akkor elfoglalt szovjet területről a németek milliókat vittek munkára Németországba. Ebben a Magyar Honvédség nemigen vett részt, tudomásom szerint. De más kegyetlenségekből sajnos a Honvédség is kivette a részét. Többször beszéltem a hetvenes-nyolcvanas években egyszerű oroszokkal, ukránokkal, sajnos a magyarokról nagyon rossz emlékeket őriztek néhányan. (Az öregek elmesélése alapján, persze.)

sztupi 2010.10.06. 18:44:24

Tisztelet a hősöknek.

Azért, hogy egy icipici elégtételt érezzünk:

Haynau 1850-ben Angliába utazott, s ellátogatott a Barclay and Perkins sörgyárba, ahol viszont egy bécsi emigráns felismerte, s a munkások jól elverték, s csak kicsin múlott, hogy a Temzébe nem dobták a volt császári fővezért, aki sietve Ostende-be távozott. 1852-ben Brüsszelben, Ostende-ben és Párizsban is hasonló inzultust kellett elszenvednie.

xstranger 2010.10.06. 19:04:04

@sztupi: Sot az incidensrol az emlektabla a mai napig lathato. Nem messze a Temze partjan talalhato Anchor sorozotol. Haynau wiki oldalan fenn is van

A Kaminói 2010.10.06. 19:37:10

Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elsô magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: "Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színérôl! Ôt magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"
E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az idôben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bûnhôdnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a késôbbiekben az uralkodóra és családjára.
1. Ferenc József elsô gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt.
2. Sógornôje, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megôrült.
3. Alig két héttel késôbb Habsburg Matild fôhercegnô tûzhalál áldozata lett.
4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlôtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt.
5. 1889. Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos.
6. 1891-ben a tengereken eltûnt a fôhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel.
7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly fôherceg.
8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László fôherceg.
9. Tûzvész áldozata lett Zsófia fôhercegnô, Ferenc József sógornôje.
10. 1898. szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevû anarchista leszúrta Erzsébet királynét.
11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild fôhercegnô.
12. - 13. Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.
forrás: www.parameter.elosoft.com/arad.html

tucano 2010.10.06. 20:22:35

Ismét remek és elgondolkoztató írás!

"10. 1898. szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevû anarchista leszúrta Erzsébet királynét."
Kérdeztem a "Sissy" nevű rajzfilmsorozat forgalmazóját, hogy mikor jön a rozsdás reszelős rész, de nem értette:(

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 20:30:39

@A Kaminói: szép összeállítás, nem hallottam még róla, így érdeklődve olvastam. Átok, babona? Lehet, de érdekes tények ezek. Köszi!

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 20:35:38

Nagyon érdekes gondolat motoszkál már egy ideje a fejemben, szobrot szeretnék állíttatni Haynaunak. Őrült ötlet? Lehet, de ha Szulejmánnak van Szigetváron, Haynaunak mér ne lehetne Budán? Ülne egy asztal mögött, amin papírok vannak, tintatartó, egy kötél hóhérboggal meg egy ostor. Támogat valaki ebben az elképzelésemben? Nem anyagilag, erkölcsileg gondoltam.

nately 2010.10.06. 20:45:04

Nagyon jó olvasni ezeket a '48-as történeteket.Mint már talán említettem régebben,méltatlanul hagyjuk homályba veszni a magyar történelem egyik legdicsőbb korszakát./legalábbis szerintem/
Az aktualitásról meg nem is beszélve.Most olvastam a "Magyar vértanúk könyve"című könyvet./Kacziány Géza műve,1906-os kiadás/.Ebben megemlékszik a többi,mára elfeledett áldozatról is.Szívszorító mű a korabeli nyelvezeten olvasni.
Ja,és a Haynau megverése a könyv szerint azért történt,mert nyilvánosan megkorbácsoltatta Maderspach Károlynét....

Titus Pullo Urbino 2010.10.06. 20:49:34

@nately: a megverésnek sajnos nagyon sok oka lehetett, bízzunk benne, hogy akkoriban a művelt nyugati munkásokat jobban érdekelte a keleti brutalitás, mint manapság.

A Kaminói 2010.10.06. 21:07:11

@Titus Pullo Urbino: Ezt a listát én is ma olvastam először, de azért köszi! :)

Azért Szulejmán és Haynau nem egy kategória nálam.
Hisz az egyik egy nagy hadvezér/uralkodó míg a másik egy hóhér...
Szerintem egy Haynau szobor nem sokáig állna. :D
A szultán szobrát pedig a török állam finanszírozta, ha jól tudom.

piacausa 2010.10.06. 21:23:47

@mig8: Szia!

Nem volt rokona a temesvári várkapitány (Georg Rukawina tábornok), csak az egyik beosztottja Christian Leiningen-Westerburg, egyébként Károly nagybátyja, később altábornagy, a szabadság harc alatt nevezik ki vezérőrnaggyá, aki azért a várőrség vállalkozásaiban mindig egy dandárt vezetett. Egyébként Károly néhányszor utal rá a leveleiben, hogy tud róla, de tekintettel arra, hogy megfigyelték, nem valószínű, hogy október után leveleztek volna. Károly pedig soha sem harcolt a temesvári ostromseregben.

Iustizmord 2010.10.06. 23:14:09

én úgy általában kurvára rühellem a nagy állami-népi-nemzeti-hivatalos-kötelező-iskolai-helybenkosorúzós-stb "ünnepeket", ezalól okt6 sem kivétel,

DE

ha ilyen lenne a felvezetés akkor nem csak a politikusok trollkodását látnám benne. hanem emberi sorsokat, olyat mint az enyém vagy más átlagemberé.

a cikk megérintett, visszahozott a politikusi trollkodásból az emberi sorsokhoz, érzésekhez.

már volt értelme megírni, olvasni jól esett nekem. béke van a szívemben. thx.

Iustizmord 2010.10.06. 23:15:54

@Titus Pullo Urbino: Nagyon érdekes gondolat motoszkál már egy ideje a fejemben, szobrot szeretnék állíttatni Haynaunak. Őrült ötlet? Lehet, de ha Szulejmánnak van Szigetváron, Haynaunak mér ne lehetne Budán? Ülne egy asztal mögött, amin papírok vannak, tintatartó, egy kötél hóhérboggal meg egy ostor. Támogat valaki ebben az elképzelésemben? Nem anyagilag, erkölcsileg gondoltam.

tkp nem hülyeség. haynaunak is voltak szempontjai... és az dachau-i krematórium is mementó, még ha szörnyű is...

Iustizmord 2010.10.06. 23:17:32

@Titus Pullo Urbino: a megverésnek sajnos nagyon sok oka lehetett, bízzunk benne, hogy akkoriban a művelt nyugati munkásokat jobban érdekelte a keleti brutalitás, mint manapság.

munkásmozgalom, hejj !!!!!!!!!!!!!!!!! :o)))))

zum trucc 2010.10.06. 23:35:16

@Iustizmord:
"szobrot szeretnék állíttatni Haynaunak"
Eredeti humorod van. Tudod az eltelt idő is számít. Ma látsz egy, mondjuk szumós mongolt, vagy egy krími (mármint Krím-félszigeti) tatárt, nem jut eszedbe Muhi. A törökről talán eszedbe jut, hogy "közös volt a történelmünk egy része." De 1848 emléke, a fenti poszt és a kommentek zöme is erről tanúskodik, még eleven. Az osztrákokra már jó rég nem haragszunk, de a Haynaura igen. Szerintem várj még kétszáz évet az ötleteddel, és utána terjeszd be ismét a Lemil-en. Akkor, ígérem, támogatni fogom.
Egyébként tavaly egy török vendéglős Londonban hivatkozott nagy Szulejmánra, meg a közös történelemre. Mondtam, már nem haragszunk, nem is értette, mert szerinte akkora megtiszteltetés lehetet nagy Sz. alattvalójának lenni, hogy csak na.
Persze, lehet, hogy valami átjött neki, mert amikor benyögtem, hogy nem haragszunk már, beszüntette az ingyenes ízelítőket, amivel addig nagyvonalúan ellátott.

MTi 2010.10.06. 23:44:04

Azért nem mindegy, hogy ki-ki a "közös történelem" melyik végén foglal helyet :) mi, sajnos, általában a rossz végén voltunk :(

manager2008 2010.10.07. 00:26:35

@zum trucc: "Egyébként tavaly egy török vendéglős Londonban hivatkozott nagy Szulejmánra, meg a közös történelemre."

Velem is történt hasonló. Split kikötőjében horgonyzott 1988-ban egy török iskola hadihajó. Egy német építésű hajó volt egyébként, és délután meg lehetett nézni az arra járóknak tízes csoportokban. A fegyverzet bemutatása közben rájött a tiszt hogy közöm lehet a dologhoz, és amikor azt is megtudta hogy magyar vagyok felvitt a tisztekhez akik egy nagy asztal körül ültek. Igen meg voltam lepődve, hogy egyáltalán nem úgy fogták fel hogy mi ellenfelek voltunk, hanem inkább egy közös birodalom részei, kvázi rokonok vagyunk. A hajóról történő távozás kicsit nehézkesebb volt mint a belépés, mert mindenféle, számomra már nem igazán érthető történelmi eseményekre hivatkozással kellett hatalmas lelkesedéssel inni, főként whiskyt.

Kentaur67 2010.10.07. 01:31:22

Nagyon jó cikk Damjanichról:

nol.hu/archivum/a_szerb__aki_a_magyarok_melle_allt

Néha még a Népszabó is tud érdekeset írni. :-)

abatoire 2010.10.07. 02:16:31

Szinten Koszonet a irasert. A tema szomoru es nehez szepen irni rola.

rozsdafarku 2010.10.07. 07:55:44

@zum trucc: @manager2008:
Elég sokat jártam Törökországban és volt alkalmam egy évig együtt dolgozni törökökkel Bécsben is.
Legalább annyira tartják a barátságot velünk, mint a lengyelek.Joggal, nemcsak a törökuralom "jó vége" miatt.Bújdosó kurucok, negyvennyolcasok befogadása, de azt sem felejtették el, hogy sok magyar segítette az új, világi török állam megalakulását is a Nagy Háború után.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.10.07. 08:15:37

@A Kaminói: Csak ebből Ferdinánd veszteségét biztos nem tekintette fájdalmasnak, mert ő maga mondta, hogy más kijavította azt, amit ő nem tudott. F.J. alkalmatlannak ítélte F.F-et az urakodásra. Mondjuk F.J is az volt, csak túl öreg és buta volt ahhoz, hogy ezt belássa.

Szép lista, de az ilyesmikben nem hiszek. Egyesek a listán nem haltak meg, szóval bármikor összerakok egy listát amin több vagy kevesebb eset van...

A Kaminói 2010.10.07. 08:56:28

@molnibalage: A listát nem én írtam, találtam.
Érdekesnek tartottam, de ha Te is szerkesztesz ilyen listákat, azokat is szívesen elolvasom. :)

A törökös témához még annyit, hogy a sógorom török és ő mondta, hogy a törökök bennünk méltó ellenfelet láttak, ez is oka a szimpátiának.
A koppányi aga testamentuma rúlz! :D

zum trucc 2010.10.07. 09:30:31

@MTi:
"Azért nem mindegy, hogy ki-ki a "közös történelem" melyik végén foglal helyet"
Nagy igazság, ahhoz ugyanis sok idő kell, hogy "a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés." Ezért várnék a Haynau szoborral...

Michael Collins 2010.10.07. 10:11:12

@molnibalage: Ha jól tudom, valami olyasmint mondott Józsi bá, mikor felébresztették és közölték vele a rossz hírt, hogy milyen bánatos lesz másnap reggel!

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.10.07. 10:29:18

@A Kaminói: Egyszerűen annak szétválasztása, hogy egy esetről vagy személyről van szó vagy meghalt / nem meghalt teljesen más számokat eredményez. Pl. a szarajevói merénylet nálam egy tragédia, hiába ketten haltak meg.

MTi 2010.10.07. 10:37:53

@molnibalage: különösen akkor, ha azt is nézed, hogy milyen katasztrófa keletkezett utána.

A Kaminói 2010.10.07. 10:47:39

@molnibalage: Nem igazán jött át az előbbi hozzászólásom, sajnálom. :(

Titus Pullo Urbino 2010.10.07. 11:01:32

@zum trucc: a lényeg... pont ezt nem tudtam elmagyarázni, vagy nem jött át, legyen Haynau szobor, de!

"Ülne egy asztal mögött, amin papírok vannak, tintatartó, egy kötél hóhérboggal meg egy ostor."

Hóhéraink nevét sem szabad elfelejteni, erre lenne jó egy ilyen szobor.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.10.07. 11:29:50

@MTi: Meg hát időkeretet sem jelölt meg. Kellő idő után lesz 13...

Hullafotós 2010.10.07. 12:04:25

@vén betyár: ez tetszett. ezt nem ismertem. értelmes ember volt ez a Lajos fiú is.

@Titus Pullo Urbino:
"férfiként álljuk ki azt, amit ránk mértek"
Vannak még ilyen katonáink? Nem katonai vezetőt nem is merek kérdezni...

zum trucc 2010.10.07. 12:14:59

@Titus Pullo Urbino:
Szobrot nemigen szokás negatív figuráknak állítani, sokan félreértenének, mint ahogy eddig én is félreértettelek, elnézést. De akkor sem jó ötlet, meg akkor hirtelen nagyon sok új szoborra lenne szükség, igaz, a Szoborparkból néhányat vissza lehetne hozni. De minek.

xstranger 2010.10.07. 12:17:02

@Hullafotós: Mi az a husz ev sanc?

@zum trucc: eleg lenne szvsz egy emlektabla is.

Jockey11 2010.10.07. 12:27:15

@xstranger: Várfogság. Általában igen embertelen körülmények között.

Titus Pullo Urbino 2010.10.07. 12:30:50

@Hullafotós: hogyne lennének ilyen mentalitású emberek, nem ismerhetünk mindenkit :-)

qbr 2010.10.07. 14:01:23

@A Kaminói:
Már egy ideje gondolkozom azon, hogy nem lehet-e, hogy a törökök részéről ez a "közös szép emlékek", meg "közös történelem" nem-e a következőkön alapul:
Amikor bevették Bizáncot, természetesen rátették a kezüket a császári könyvtárra is. A következő évtizedekben északra, a Balkán felé terjeszkedtek tovább.
Azt a történelem mutatja, hogy sikeres hódítók voltak, aminek az alapvető feltétele a jó hírszerzés is. Márpedig a hírszerzési munkát hol máshol kezdenék, mint a rendelkezésükre álló iratok között, pl. a császári könyvtárban.
Na most a (honfoglaláskori) császári iratok a magyarokat mint "türk"-öket említik, ezt elolvasva a törökök lehet, hogy úgy gondolták, hogy tesók vagyunk, juhé.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2010.10.07. 19:26:22

@qbr: @manager2008: Mikor Cipruson szolgáltam,sokszor hallottam a törököktöl,hogy ök "békefentartók" voltak nálunk 150 évig--minket,testvéreket védtek a gaz osztrákoktól. Azt is mondta nem egy--ez komoly--,hogy Eger az csak egy legenda,amit a rút Osztrák propaganda talált ki.
(rühellték is rendesen a kontingens Osztrák "részét")

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2010.10.07. 19:34:24

Más,jobban az egyébként remek cikkhez jobban kapcsolódó eset:
Minden kontingens megtartotta a nemzeti ünnepeit,tehát mi is.Március 15.-én az egyik labanc kolléga meg kérdezte,hogy ugyan mondanám már meg neki,hogy mit ünneplünk mi ezen a napon?
Valamiért nem voltam éppen jó kedvemben,ezért ezt a választ kapta: azt önnepeljuk,hogy megöltünk vagy fél millió osztrákot 200 éve! Nem volt több kérdése,..

MTi 2010.10.07. 19:42:24

@HK417: jól ráijesztettél a "labanc kollégára" :)

ace22 2010.10.07. 20:09:49

Haynauról olvastam, hogy magát rendcsinlálónak tekintettek, sőt mérsékelt ellenzékiként is fellépett (érdemei elismeréseként kapott) magyarországi birtokán a kormány ellen.

Az már v.szeg városi legenda, hogy a boncolásakor fedezték fel, hogy lett volna benne még élet.

ace22 2010.10.07. 20:11:23

Haynauról olvastam, hogy magát rendcsinlálónak tekintettek, sőt mérsékelt ellenzékiként is fellépett (érdemei elismeréseként kapott) magyarországi birtokán a kormány ellen.

Az már v.szeg városi legenda, hogy a boncolásakor fedezték fel, hogy lett volna benne még élet.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2010.10.07. 21:20:46

@ace22:" hogy a boncolásakor fedezték fel, hogy lett volna benne még élet."--ez pontosan mit is takar??
@MTi: Meg nem ijedt azért-bár kb.80% uk antikatona volt--csak elkönyvelte,hogy ez a "militarista állat",még bunkó is....

Iustizmord 2010.10.07. 21:25:26

@zum trucc: félreérted nem ÉN akarok haynaunak szonrot hanem vmelyik kommentelőtrsam akinek kommentjét belinkelve idéztem, de biztos félreérthető voltam.

amúgy legyen neki, warum dann nicht, mint ahogy a koncentrációs táborokat se dózerolták le (tudom, tudom, cionista komcsi összeesküvés)

Iustizmord 2010.10.07. 21:26:38

jah és mehmet nevű török cimbim is alátámasztotta h a törökök mint nép, testvérüknek tartják a magyarokat. nem csak a 150 év miatt (de azért nagyon), hanem tán a honfoglalás előtti idők miatt is.

Iustizmord 2010.10.07. 21:34:03

@A Kaminói: A koppányi aga testamentuma rúlz! :D

ifjúi korom egyik kedvenc filmje, már a fiam is élvezi :o)))

(gyerekek, mekkora magyar filmeket gyártottak a 70-es években.... van pár itthon dvd-n szerintem zseniális darabok, pl a fekete város, egy magyar nábob, aranyember, fekete gyémántok, ilyesmik... a dramaturgia, a kosztüm, a színészek, a tech. megvalósítás... na megyek is youtube-olni...)

Minorkavidor 2010.10.08. 16:53:19

Ha az október 6-án végzettek gondolsz , akkor valóban ő volt a legfiatalabb, de az Aradon kivégzettek közül Kazinczy Lajos ezredes, ő 1820-ban, egy évvel később született.

Minorkavidor 2010.10.08. 16:54:16

Bocsánat, helyesen október 6-án kivégzettekre

Harald Blåtand 2010.10.15. 22:34:37

Nagyszerű poszt, mint mindig! Apró javítás: Christian Leiningen tábornok nem a teljes temesvári erőd parancsnoka volt(az Rukawina tábornok volt), hanem a helyőrség hadosztályparancsnoka. Igazából nem annyira fontos. Bár Rukawina érdekes figura: egyike volt a nagyon kevés olyan osztrák főtisztnek, aki legénységi sorból küzdötte fel magát egész a táborszernagyi rangig, a francia forradalmi háborúkat (!) még bakaként kezdte, a szabadságharc alatt már elmúlt nyolcvan éves, végigcsinálta Temesvár védelmét, kapott érte egy rakat plecsnit, és még 1849. őszén meg is halt. Kábé az egyetlen osztrák tábornok 48-49-ből, akiben van valami tiszteletreméltó.

Kullancs1983 2010.10.17. 22:28:31

N, jócskán megkésve, de: A törökök nagy ellenség voltak anno, de aztán volt vagy 100 nyugodtabb év, mikor már nem csak mint ellenség jelentek meg, kiderült hogy ők is emberek, stb. Aztán a kuruc idők, meg a '48-as emigránsok befogadása is sokat jelentett, helyrehozták az egykori dolgokat. Az osztrákok ugyanakkor 1920-ban még lenyestek egy kicsit az országból, a II. világháború alatt "áldozatok" voltak, semlegesek maradhattak utána, manapság meg kiteszik a táblát a boltban hogy "Ne lopj magyar!" Úgyhogy...
Haynau szobráról meg Hofi jutott eszembe (csak nem tudom már pontosan): A WC-n állandóan mocsok volt. Aztán valami ellenforradalmi elem beerajzolta Lenin fejét tátott szájjal, utána már tiszta volt. Hát valami ilyesmit lehetne kezdeni Haynauval is...

Öcsielvtárs 2010.10.23. 15:09:08

Nagyon tetszett. Valahogy életszerűbb, mint a beszédek az ünnepen.. Köszönet érte.

pirosmate 2010.12.08. 09:41:31

@Kullancs1983: A "sógorok" valóban viccesen tudatlanok a múltjukról. Egyszer beszélgettem egy meglehetősen nagyképű osztrák kollégával, aki Magyarország Európával szembeni lemaradásának az okait fejtegette. Balkáni közelség, tunya magyarok, stb. Bezzeg ők. Aztán megkérdeztem tőle, hogy a birodalom GDP-je vajh mekkora hányadban volt osztrák produktum... Szép várost építettek belőle, oszt ennyi. Ezen kissé elgondolkodott. Aztán megkérdeztem azt is, hogy ma hol tartanának, ha '53-ban Iván nem vonul ki Bécsből. Erre már csak hümmögni tudott.

Suppiluliumas 2010.12.19. 10:42:46

@Harald Blåtand: Tudtommal Schlik-et is nagyrabecsülték a magyar hadsereg tisztjei. És talán ide sorolható Franz von Liechtenstein herceg is, ha másért nem, akkor a Dessewffynek ígért kegyelemért. Végül is komolyan gondolta, és még közben is járt Dessewffy érdekében.

Bálna_ 2010.12.20. 19:32:46

Nagyszerű blog és egy csodálatos poszt. Köszönöm szépen!
süti beállítások módosítása