Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

december 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (87) alagút (7) állat (8) amerikai (101) angolok (8) arabok (15) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (12) erdély (5) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (96) haditengerészet (53) hadsereg (15) hadtörténelem (159) hadtörténet (22) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (52) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (152) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (54) róma (13) román (8) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (74) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Sárkány vs. Medve

2011.01.27. 08:00 Jockey11

Mai posztunk témája egy olyan konfliktus, amelyről a hadtörténet iránt érdeklődők szinte biztosan hallottak már. A legtöbben azt is tudják, hogy kb. mikor zajlott le, de arról, hogy mi történt valójában, még ma is a legvadabb legendák keringenek. Ideje tehát, hogy a Lemil lapjain kíséreljük meg rekonstruálni az eseményeket, még ha biztosak vagyunk is benne, hogy maradnak majd homályos foltok. Következzék hát a kínai-szovjet fegyveres összecsapások legsúlyosabbika, azaz a Damanszkij-sziget története.  

A következő írás hosszú lesz: másfélszerese egy átlagos Lemil-posztnak, és a magam részéről szórakoztatónak sem nevezném, de minderre talán maga a téma a mentség.   
Bevezetés
Sztorink három főszereplőjéből kettő kilétére már fény derült, ideje hogy a harmadikat is bemutassuk. Az Usszuri-folyó délről északnak tartva szeli ketté Mandzsúriát, és Habarovszknál ömlik az Amurba, természetes határt képezve Oroszország és Kína között. A torkolattól 230 km-re délre találjuk a kis folyami szigetet: Damanszkijt.
Az észak-déli irányban nagyjából 1600-1700 m hosszú, és legszélesebb pontján kb. 6-700 m-es szárazulat teljes területe 0.74 km², ami úgy a háromnegyede a Margitszigetnek (0.965 km²). Mivel ez elég hideg tája a világnak: a folyó novemberben befagy, és csak áprilisban olvad, az év fennmaradó részében viszont többször is elönti a szigetet, és ilyenkor – az 1969-es állapot szerint – szinte az egész terület víz alá kerül. A melegebb időszakban a mocsarakból felszálló szúnyogok milliárdjai keserítik meg minden melegvérű élőlény életét, így elmondhatjuk, hogy emberi tevékenységre szinte teljesen alkalmatlan. Értékét mindössze néhány – kizárólag itt honos – védett növény-, és madárfaj adja.
A cári Oroszország és a Kínai Császárság között több szerződés is köttetett, de közülük az 1860-as pekingi jelölte ki az Usszurit (és Habarovszktól nyugatra az Amurt), mint a két ország határát, ugyanakkor nem rendezte a folyami szigetek hovatartozását. Erre viszont a nemzetközi jognak teljesen egyértelmű szabályai vannak: folyónál a meder középvonalát kell a határnak tekinteni, ha pedig több meder van (sziget vagy torkolat esetén), akkor a legnagyobb vízhozamú, ún. fősodrás középvonala jelöli ki ugyanezt. Bár e szabály szerint a Damanszkij (és még néhány másik sziget) egyértelműen császári terület lett volna, Oroszország – erőfölényével élve – egyoldalúan „áttolta” a határt a folyók kínai partjára. Ez a helyzet az utód Szovjetuniónak sem volt ellenére, olyannyira nem, hogy 1951-ben Pekingben újabb egyezményt írtak alá, immár a Kínai Népköztársasággal, amiben az alig két éves, baráti kommunista állam elismeri a korábban kialakult határokat. 
A világpolitikában azonban nincsenek barátok, legfeljebb szövetségesek, a szövetségek viszont nem tartanak örökké. Így történt ez ebben az esetben is, bár az ötvenes évek elején-közepén még a legteljesebb összhang látszott kibontakozni a két ország között. Például Kína az 1964-es első atom-, majd 1967-es első hidrogénbombájához vezető úton a végső lépéseket már egyedül tette meg, de mindez nem jöhetett volna létre az 1953 és 60 között megvalósuló orosz technológiai transzfer és szakértői részvétel nélkül. (A lenti képen az első kínai atombomba életnagyságú makettje)
Annak, hogy 1960-tól az azonos ideológián alapuló, megbonthatatlannak tűnő barátság egyre hevesebb ellenségeskedésbe csapott át, nagyon is érthető okai voltak. Mao Ce-tung mindig is a Távol-Kelet legnagyobb hatalmaként gondolt országára, így egyre kevésbé érezte magáénak a szovjetek által ráosztott: „helyi kommunista csatlós” szerepét. A továbbiakban sem szócsöve, sem eszköze nem kívánt lenni Moszkvának, hanem olyan önálló játékosként akart részt venni a nagyhatalmi sakkjátszmában, akit (a térségben legalábbis) nem lehet megkerülni. A hangsúlyváltást jól jelzi, hogy míg Kína az 1956-os magyarországi invázióval szemben nem emelt szót, addig a ’68-as csehszlovákiai bevonulást már a legélesebben elítélte, és a „szocializmus exportjával” vádolta korábbi szövetségesét. A szovjetek ezzel szemben attól féltek, hogy Mao (Titohoz hasonlóan) a „harmadik utat” választja, vagy ne adj’ Isten szövetségre lép az USA-val, és így – atomarzenáljára tekintettel – igen kínos szomszéddá válik.   
Így aztán a ’60-as évek előrehaladtával a több mint 7000 km-es szovjet-kínai határ mentén egyre szaporodtak (és súlyosbodtak) a provokációk és incidensek, melyek a legszélesebb skálán mozogtak. Volt, hogy kínai Vörösgárdisták (a Kommunista Párt leghithűbb – és elvakultabb – fiatalokból álló szervezete) szálltak át a vitatott szigetek valamelyikére, hogy ott hangosan felolvassanak vezérük Vörös Könyvecskéjéből, vagy rohammunkában mezőgazdasági tevékenységbe kezdjenek, bizonyítván, hogy az adott földdarab mindig is hazájuk szerves része volt. Ilyenkor előbb-utóbb befutott az orosz határőrség is, hogy aztán kisebb-nagyobb lökdösődés és kézitusa után hazatessékelje a hívatlan látogatókat. (A kis képen szovjet határőrök az ehhez szükséges „felszereléssel”, lejjebb már akció közben)
De történtek sokkal súlyosabb incidensek: légtérsértések, átlövések, sőt még halálos kimenetelű tűzpárbajok is. Persze a csak 1964 októbere és 1969 márciusa között feljegyzett 4189(!) eset szinte mindegyikében a felek egymást vádolták az agresszióval, illetve a túlzott erő használatával, így utólag igazságot tenni köztük szinte lehetetlennek tűnik. Mindenesetre a helyzet 1969-re odáig fajult, hogy a határok mentén 814.000 kínai, illetve 658.000 szovjet katona sorakozott fel az esetleges háborúra készülve.
A damanszkij-szigeti összecsapás (miként az összes többi, kevésbé súlyos incidens) történetének két változata ismert, melyek a legnagyobb részt szöges ellentétei egymásnak. A pártatlanság okán álljon itt mindkettő, változtatások nélkül, a maguk eredeti formájában.
A kínai verzió
A Kínai Népköztársaság örökös részét képező Damanszkij-sziget már 1967 óta folyamatos összeütközések helyszíne volt. 1969. március 2-án egy kínai határőrjárőr (összesen nagyjából 30 fő) két csoportra osztva látott el szolgálatot a szigeten. 08:40-kor észlelték, hogy a hozzájuk legközelebb eső két szovjet határőrőrs mintegy 70 katonája két páncélozott csapatszállítóval, teherautókkal és egy parancsnoki gépkocsival 4 irányból közeledik Damanszkij felé. 09:17-kor a szovjetek elsőnek nyitottak tüzet az egyik kínai csoportra, akik közül hatan meghaltak vagy megsebesültek. A kínai határőrök rákényszerültek, hogy megfelelő módon visszaverjék a támadást. Ahogy az első lövések eldördültek, a járőr második csoportja az első segítségére sietett, és a folyó nyugati ágának jegén megsemmisítette az egyik szovjet csapatot, 7 főt. 09:22-kor a negyedik szovjet csoport kelet felől a sziget közepe felé indított támadást, de a kínaiak védekező állást foglaltak el, és félóra alatt megsemmisítették a szovjet erők nagy részét, akik ismét kénytelenek voltak visszavonulni.
1969. március 15-én napfelkelte előtt szovjet csapatok szálltak partra a sziget északi részén, és az erdős terület fedezékében a kínai alakulatok váratlan lerohanására készültek. Ez utóbbiak a sziget dél-keleti részén, a terep adottságait kihasználva foglaltak el védelmi állásokat. Reggel 8 órakor a szovjetek 30 katonája, hat páncélozott csapatszállító támogatásával támadást indított, de kb. egy órai harc után sikerült őket visszaverni.
10:10-kor és 11: 07-kor az agresszorok - 6 db T-62-es tank, csapatszállítók és 3 harci repülő fedezete mellett - újabb támadást kíséreltek meg. A kínaiak harckocsi-elhárító és hátrasiklás nélküli lövegekkel, valamint 40 RPG-vel vették fel a harcot. A következő két órás összecsapásban, a kínai katonák – kihasználva a páncélozott járművek, és a szovjet hadrend gyenge pontjait – kilőttek, illetve harcképtelenné tettek 4 tankot és csapatszállítót, valamint visszavonulásra kényszerítették az ellenséget. 
15:13-kor a szovjet gyalogság nagyjából 100 fővel, 10 tank és 14 csapatszállító fedezetében kezdte meg aznapi harmadik támadását. A kínai csapatok néhány tíz méterre magukhoz engedve kilőtték a parancsnoki T-62-est, aminek következtében meghalt az abban ülő, a szovjet csapatokat irányító ezredes is. A Damanszkijon és a kínai területen felállított tüzérség pedig csapást mért az ellenséges csapatösszevonásokra, mely tüzérségi tűz 17:17-ig tartott. Az elszenvedett veszteségek miatt a szovjetek visszavonultak.
Március 17-én újabb szovjet támadás történt a sziget ellen, és a szovjet tüzérség hevesen lőtte a folyó kínai oldalán álló csapatokat is, eredménytelenül.
A harcok folyamán sikerült megsemmisíteni 1 szovjet tankot, 17 páncélozott csapatszállítót, 1 parancsnoki gépkocsit és egy teherautót. Meghalt vagy megsebesült több mint 200 szovjet katona.
(A képen egy fennmaradt kínai harcászati térkép a történtekről. Pirossal a kínai, míg kékkel a szovjet hadmozdulatok)
 
A szovjet-orosz változat
A robbanásig feszült helyzet ellenére (vagy éppen amiatt), nem volt állandó szovjet határőrposzt a Damanszkij-szigeten, hanem napjában egyszer kelt át a járőr, hogy ellenőrizze a területet. Az 1969. március 2-án szolgálatban lévő három határőr azonban a reggel 9-es ellenőrzéskor nem vette észre, hogy az éjszaka 2-300 – AK-47-esekkel és SZKSZ karabélyokkal – felfegyverzett kínai katona foglalta el a sziget nyugati oldalát, a hóban fehér álcaruhával rejtve magukat.
A nyízsnye-mihajlovkai őrsre – akikre a sziget őrizete is tartozott – csak 10:40-kor futott be az első jelentés az egyik part menti magasfigyelőből, hogy a kínai Hunszi őrs irányából kb. 30 felfegyverzett személy tart a Damanszkij felé a folyó jegén át. Az őrsparancsnok, Iván Sztrelnyikov főhadnagy azonnal riadót rendelt el, és két teherautón, valamint egy BTR-60PB csapatszállítón, 31 katonájával elindult a helyszínre. Az egyik teherautó menet közben lemaradt, így a főhadnagy a maradék két járművel a sziget déli végénél állt meg, és 19 beosztottjával csatárláncot alkotva indult meg a partoldal felé, ahol a kínai katonák egy része várta.
Odaérve (úgy 11:10 körül) Sztrelnyikov (oroszul) felszólította a másik csoportot, hogy „azonnal hagyjanak fel jogellenes magatartásukkal, és hagyják el a Szovjetunió területét”. Erre az egyik kínai (saját nyelvén) válaszolt valamit, majd két pisztolylövés hallatszott, és a kínai alakzat hátsó sora tüzet nyitott a határőrökre. (Ha a főhadnagy tűzharcot akart volna kezdeményezni, vagy egyáltalán csak számított volna ennek lehetőségére, akkor a szemmel látható létszámfölényben lévő, azonos fegyverekkel rendelkező alakulattal szemben nem a befagyott folyó tükörsima jegén csatárláncban áll fel az embereivel, továbbá két szóba jöhető fedezékét (saját járműveit) nem hagyja maga mögött.)
A támadásban 19 orosz határőr szinte azonnal meghalt (a képeken Sztrelnyikov és társai holtteste miután összeszedték azokat a harcmezőről). A kínaiak nem kímélték a sebesülteket sem: sokukat közvetlen közelről leadott lövésekkel, illetve szuronnyal végezték ki, egyedül egy Szerebrov nevű sorhatárőr maradt életben a csodával határos módon.
A lemaradt GAZ-63-as akkor ért a helyszínre, amikor az első összecsapás már lezajlott, viszont megjelenésével a tűzharc kiújult. A megmaradt 12 szovjet határőr egyre nehezebb helyzetben találta magát, amikor (11:30 körül) befutott a szomszéd őrs (Kulebjákini Szopki) erősítése: 20 határőr és egy további BTR-60. Bár ezt is több találat érte, sikerült megkerülnie a szigetet és a kínaiak hátába kerülve a fedélzeti 14.5 mm-es KPVT nehézgéppuskával megsemmisítenie a vezetési pontjukat. Azok erre a további tüzelést fokozatosan beszüntetve visszatértek a folyó kínai partjára és a harcok abbamaradtak. A nap szovjet mérlege: 31 halott és 14 sebesült  A kínai áldozatok számáról nincs adat. (Az elesett határőrök temetése március 6-án)
Hogy az ellenségeskedés ennyivel nincs letudva, azt nemcsak a következő napokban a vezető szovjet és kínai napilapokban megjelenő – és természetesen a másik oldalt hibáztató – vezércikkek, és az egymás követségei elé szervezett „spontán” demonstrációk jelezték. A kínai parton a tüzérséggel megerősített 24. gyalogezred (kb. 5000 fővel), míg szovjet részről a 378. tüzérezreddel és a 13. önálló sorozatvető-osztállyal kiegészített 135. gépesített lövész hadosztály (kb. 20-21.000 fővel) készült az összecsapásra     
A másodikai események után a szovjet - legalább 10 fős, golyószórókkal és RPG-vel megerősített - határőrjárőrök folyamatosan váltották egymást a szigeten. Március 14-én 15 órakor a határszakaszért felelős Imanszkij határőrkerület a „legmagasabb szintről” utasítást kapott a sziget kiürítésére. (Hogy ebben mi volt a logika, vagy hogy ki adta ki a parancsot: a mai napig nem tisztázott.)  
Ahogy a szovjet határőrök távoztak, a kínaiak 10-15 fős csoportokban kezdtek átszivárogni a szigetre, míg más egységek a parton foglaltak el tüzelőállásokat. Erre válaszul a szovjetek 8 BTR-60-assal harci alakzatban visszaindultak a sziget felé, mire a kínaiak ismét elhagyták azt. Este 8-kor aztán újabb utasítás érkezett a határőrkerülethez: foglalják el újra a szigetet. A feladatot végrehajtandó 15-én 00 óra után a kerület parancsnokhelyettese: Jevgenyij Jansin  alezredes vezetésével 4 BTR-en 60 határőr kel át ismét, és a sziget keleti oldalán egymástól 100-100 méterre alakít ki 4 védelmi pozíciót.  
Az éjszaka csendben telik, de reggel 9-kor megszólalnak a kínai megafonok (természetesen oroszul): „Szovjet határőrök! Hagyjátok el a Kínai Népköztársaság területét! Mondjatok ellen a revizionizmusnak!”. Erre válaszul a szovjet hangosbeszélőkön (kínaiul) az alábbi felhívás hangzik el: „Elvtársak! Gondoljátok át, amíg nem késő: szemben veletek azok fiai, akik felszabadították Kínát a japán megszállók igája alól!”.
Kis idő múlva ismét csend borul a tájra, de 10 óra után nem sokkal háromszázadnyi kínai katona átkel a szigetre, és támadást indít a szovjet állások ellen. A harc váltakozó intenzitással egész délelőtt tart. Közben Jansinék 2 BTR-jét is kilövik, az összeköttetés pedig megszakad, mert a heves tűzben egyszerűen ellövik a másik kettő antennáit. 12 órakor az orosz parton tartózkodó kerületparancsnok: Demokrat Leonov ezredes látja, amint 4-500 kínai katona a szigetet délről megkerülve hátba akarja támadni az ott lévő embereit. Ezt megakadályozandó a rendelkezésére bocsátott kilenc   T-62-es harckocsiból 4-gyel támadást kísérel meg.          
Nagyjából ugyanott, ahol Sztrelnyikovot a halálos lövés érte, a parancsnoki tankot (melyben az ezredes is ült) gránátvetővel kilövik (valószínűleg pont egy szovjet licensz alapján gyártott SZPG-9-essel, alsó kép).  A személyzetnek sikerül elhagynia az égő járművet, de félúton a hazai part felé Leonov szívlövést kap és meghal.
A szigetért folytatott harc közben folytatódott. Jansinék állásait főleg aknavetőkkel és 85 mm-es ágyúkkal lőtték a kínaiak, míg végül a 378-esek első és második tüzérosztálya (24 db 122 mm-es tarackkal) 15:00 és 15:30 között mért csapást a kínai állásokra a szigeten és a túlparton egyaránt, mivel a hadvezetés úgy ítélte meg, hogy egyébként nem tudják tartani a területet. (A csapatok elhelyezkedését 15-én 16:00-kor az alábbi rajz szemlélteti)
A szovjet tüzérségi támadást követően a harc átmenetileg alábbhagyott, az állások megmerevedtek, de a patthelyzetnek a szovjet megfigyelők jelentése véget vetett: a kínaiak mozgósítják a tartalékokat, egyre nagyobb tüzérségi erőket vonnak előre, és minden jel arra mutat, hogy a végső támadáshoz készülődnek. 17 órára aztán szovjet oldalon is megszületett a döntés: még a napnyugta előtt végérvényesen vissza kell foglalni a Damanszkij-szigetet.
17:00-kor minden szovjet tüzérségi eszköz tüzet nyit a szigeten és a kínai oldalon található ellenséges állásokra: a 24 db 122 mm-es és 12 db 152 mm-es tarackon kívül, még egy 100 mm-es tankelhárító üteg (6 ágyúval), valamint a hadosztály néhány tucat aknavetője is. A 10 percen át tartó támadás hevességét jelzi, hogy ütegenként kb. 300 (lövegenként kb. 50) lövést adnak le. Szemtanúk szerint a lövegrajok sorkatonái közül többen is derékig atlétára vetkőznek harc közben, a mínusz 10-12 fokos hőmérséklet ellenére.
Ugyanakkor a kínai csapatok sorsa valószínűleg már a támadás első 20 másodpercében megpecsételődött. Ennyi idő kellett ugyanis a 13. önálló sorozatvető-osztálynak, hogy 12 db BM-21 Grad típusú rakétavetőjéből kilője a teljes töltetet: összesen 480 db, egyenként 18-22 kg-os robbanófejjel szerelt rakétát. Ez a mennyiség pedig több mint 1,7 km²-nyi terület repesz-romboló töltetekkel való „beterítésére” elég. („Grad” oroszul „jégesőt” jelent. Ez volt egyébként a harcokban résztvevő egyetlen fegyver, amelynek nem volt kínai megfelelője, mert 1964-es kifejlesztésekor a viszony már annyira megromlott, hogy a szovjetek a terveit nem adták át.)  
Közvetlenül azután, hogy 17:10-kor elhallgat a tüzérség, a határőrök és a 199. gépesített lövész ezred 2. zászlóalja megindítja az utolsó szovjet támadást a sziget felszabadítására, és rövid idő alatt – leküzdve a „szórványos ellenállást” – teljes egészében vissza is foglalja azt. A kínaiak az este és éjszaka folyamán még háromszor kísérlik meg az ellentámadást, de ezek sikertelenek maradnak, és végül felhagynak a további harci tevékenységgel. Miután a szovjet egységek március 16-án – utasításra – ismét kiürítik a szigetet, a kínaiak már nem kísérleteznek tovább annak elfoglalásával.
Az összesített szovjet veszteségek: 58 halott (köztük 4 tiszt), 94 sebesült (9 tiszt), megsemmisült egy T-62-es harckocsi, 3 db BTR-60PB és két GAZ teherautó, míg megrongálódott 6 BTR és néhány további teherautó.
A kínai veszteségek nem ismertek: a szemtanúk beszámolóira alapozó mértéktartó becslések a halottak számát úgy 500-800 közé teszik. (A Grad-támadás különösen az élőerőben okozott nagy károkat.)      
Felmerül a kérdés, hogy melyik változat igaz? Félő, hogy – mint annyiszor az emberi konfliktusok történetében – fenti formájában egyik sem. Ha azonban úgy tesszük fel a kérdést, hogy melyik áll közelebb a valósághoz, akkor egyértelműen a szovjet (illetve jelenlegi: orosz). És nem csak azért, mert részletesebb, pontosabb, emberi hibáktól sem mentes történetet tár elénk, hanem mert a kínai egy hamis tényállítással indít: 1969. március 2-án a Damanszkij-sziget sem de jure, sem de facto nem volt kínai terület.
Végszó     
A tank
Leonov 545-ös számú parancsnoki tankja kiégve maradt a jégen az események után,  és mindkét oldal presztízs-kérdést csinált abból, hogy megszerezze. A kínaiaknak egyrészt az akkor újdonságnak számító löveg-stabilizátorok és éjjellátók kellettek, másrészt a trófea, a szovjetek pedig ezt mindenképpen meg akarták akadályozni. Március 17-én meg is kísérlik visszavontatni a saját partjukra, de a kínai tüzérség lőni kezdi a csapatot. Válaszul a 378-asok ismét össztüzet zúdítanak a másik oldalra, amibe a 13-asok Gradjai is bekapcsolódnak. Szovjet források szerint sikerül is kilőni két kínai ISZU-122-es önjáró löveget, de a mentőakció mégsem sikerül. Éjszakánként aztán a kínaiak – nem kis ügyességről és bátorságról tanúbizonyságot téve – egyszerűen lelopkodják az áhított berendezéseket a roncsról. Hogy legalább a harceszköz ne kerüljön kínai kézbe, a szovjetek megkísérlik azt felrobbantani, de csak annyit érnek el, hogy beszakítják alatta a jeget, és ugyan lesüllyed, de a sekély vízben a torony egy része így is kinn marad. Áprilisban aztán a szovjet tüzérséget kivonják a térségből és csak a határőrök maradnak, akik 3 géppuskával az orosz partról védik a roncsot. Ez persze a kínaiak elszántságához mérten nem elégséges. Megvárják az olvadást, és a géppuskatűz ellenére május 2-ra virradóra sikerül partra vontatniuk a trófeát, amely jelenleg a pekingi Hadtörténeti Múzeumban látható.
Legendák
Kis idővel az incidens után először a Szovjetunióban, majd más szocialista országokban is elterjedt a pletyka, miszerint a szovjetek egy nagy erejű lézerfegyver segítségével semmisítették meg a kínaiakat. Ehhez néhány percre az ország jelentős részén áramszünetet generáltak, mert csak így lehetett biztosítani a fegyver működéséhez szükséges energiát.
Kínában a mai napig tartja magát a vélemény, miszerint a történtek után Moszkva komolyan fontolóra vette egy nukleáris csapás lehetőségét, melynek elsődleges célpontjai a katonai és polgári vezetési pontok, valamint a Lop Norban található kínai atomlétesítmények lettek volna. Állítólag ettől csak az tartotta őket vissza, hogy Amerika válaszlépésként 130 szovjet városra mért atomcsapással fenyegetett. Hogy volt-e ilyen szovjet terv, vagy sem, arra nincs megbízható forrás, de az biztos, hogy Kína a történtek után (egészen Mao 1976-os haláláig) addig soha nem látott mérvű óvóhelyépítésbe kezdett, és többek között elrendelték, hogy a felső vezetés összes tagja egyidejűleg nem tartózkodhat Pekingben (vagy más, előre nyilvánosságra hozott helyen).   
A sziget
Mint már említettük, áprilisban a hadsereget visszavonják, és csak a határőrök maradnak a sziget védelmére, ami az olvadást követően egyre nehezebb. A rendszeres járőrözésen kívül a szovjet partra telepített géppuska- és SZPG-9-es állások, valamint mesterlövészek hivatottak megakadályozni a kínaiak újbóli beszivárgását. Közben a szovjetek folyamatosan keresik a tárgyalásos rendezés lehetőségét, amit a kínaiak rendre visszautasítanak, mert tartanak tőle, hogy ez csak az atomcsapás előtti figyelemelterelést szolgálná. 1969. szeptember 10-én aztán a szovjet határőrök a tüzelés azonnali beszüntetésére kapnak parancsot, és néhány órával később a kínai csapatok elfoglalják a Damanszkijt. Másnap a Ho Si Minh temetéséről hazatérő Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke, a pekingi repülőtéren találkozik Csou En-laj kínai miniszterelnökkel, és megállapodnak „az ellenséges tevékenységek azonnali beszüntetésében”, továbbá abban, hogy a csapatok a már elfoglalt pozíciójukban maradnak. Ez gyakorlatilag a sziget szovjet részről történő feladását jelentette.
Adódik a kérdés, hogy akkor a rengeteg áldozatnak mi értelme volt? Nem más, mint hogy megakadályozzanak egy nem kívánt precedenst, és megértessék mindenkivel, hogy még a jogilag máshova tartozó, egyébként minden szempontból értéktelen területeket is csak akkor és úgy adják vissza, amikor és ahogy ők akarják. Hogy ez indoknak elég-e vagy sem, azt ítélje meg mindenki maga.
A végleges jogi rendezésre csak 1991-ben került sor, amikor Moszkvában a két ország szerződést kötött, miszerint a Damanszkij (és még néhány másik sziget) a továbbiakban Kína szuverén területét képezi. A veszteség pótlására az oroszok Jaroszlávnál a Volga egyik szigetét nevezték át Damanszkij 2-re, míg az eredeti földdarab kínai neve: Csenpao dao – Drága-sziget lett. (A képen a kikötőjénél található kapu, rajta a felirat: Drága-sziget, Kínai Népköztársaság)
2008 óta pedig akként szolgál, ahogy mindig is kellett volna: kiemelt természetvédelmi területként.
(A térképért és a műholdfelvételért köszönet a Google Maps-nak, a szigetről, és a szigeten készült képekért pedig a feltöltőknek: 853clm-nek, és apluey-nek) 

194 komment

Címkék: szovjet kínai hidegháború határincidens

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyusziii 2011.01.27. 22:31:18

@Bodzaszedő Manager: neked csak öregapád volt szovjet, vagy apád is?

Kullancs1983 2011.01.27. 22:35:33

@mallac: Red Dawn. Arról szól, hogy egy kellemes reggelen (valamikor a `80-as években) a VSz megtámadja az USA-t.

Partizánkodó kölykök: És hol van a NATO?
Katonatiszt: Hát, Európa úgy gondolta nekik ebből elég volt kettő ebben az évszázadban.
P.K.: Akkor senkire sem számíthatunk?
K.: Dehogynem. 400 millió dühös kínaira.
P.K.: Mikor legutóbb hallottam róluk még egymilliárdan voltak.
K.: Pontosan. Ezért is álltak mellénk...

Így leírva nem is jó...

chafurin 2011.01.27. 22:39:54

Erről eszembe jut egy vicc, miszerint a híradó bemondja, hogy a szovjet-kínai határ mentén békésen arató szovjet kombájno....

Csak vicceltem :)

mallac 2011.01.27. 22:53:42

A Falkland szigetekért vívott háború idején is elhangzottak olyan hírek egyébként,hogy a britek egy potenciális atomcsapás célpontjául jelölték ki Córdoba városát.Nyilván ehhez kellett volna valami nagy disznóság az ellentől,de azért mégis.

Sonko 2011.01.27. 22:53:58

@belekotty: en.wikipedia.org/wiki/Fire_balloon#Origins - itt van a róla szóló cikk, a mindentudó wikipediából. Igaz

Itt van leírva. A döbbenetes hatékonyságot, meg mint írtam, mérnökileg értettem, nyilván nyomába se ér egy ICBM-nek. Vagy akkora hőlégballont nem építettek :) A hőlégballon/léghajó amúgy is mindig mozgatta a népek fantáziáját. A legjobban a repülőgép hordozó léghajó ötlet tetszett. Nagy nehezen, vért izzadva - és feltehetőleg egyéb testnyílásokból is szivárogtatva - megcsinálták, nagy nehezen működött, kész horror volt, de tudtak vele felderíteni.

Aztán feltalálták a radart, és tök felesleges lett. :)

szs. · http://martinluther.blog.hu 2011.01.27. 22:56:56

Annál a hőlégballonos japán bombázásnál volt az, hogy az amcsik észre se vették, hogy jól megbombázták őket?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.01.27. 22:59:21

@tiboru: pontosan, csak tudtommal a zöld ÁVO-nak nem volt nehézfegyverzete

proletair · http://lemil.blog.hu 2011.01.27. 23:00:58

@Sonko:
Nos az a "hőlégballonos" "bombázás" annyira nem is volt elhallgatva. Pont abban az országban nem nagyon lehetett semmit sem elhallgatni. Már ami felrobbant. Amúgy rizspapírból készültek a léggömbök, nevetséges mennyiségű robbanóanyaggal, és az uralkodó szélirányra bízták a dolgot. Ez minden csak nem precíziós csapásmérés:)

De csak gondoljunk bele: az USA minden fronton épp minden ellenségét lenyomja, és akkor ne tudná megvédeni magát?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.01.27. 23:05:32

@Kullancs1983: majdnem biztos, hogy a határőröké volt a repülő is. most is van nekik, úgy tudom, meg helikopter is.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.01.27. 23:11:50

@RoFä: ez érdekes, hogy az a hibás, aki parancsot adott... de ezekben az überfejlett népi demokráciákban megnézném azt a parancsnokot, aki a honos területet megszálló idegen behatolók ellen nem vezényel támadást mindennel amije van. jobb esetben csak a selyemzsinór érkezik. nincs lehetőség kikerülni a parancsot, na.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.01.27. 23:15:57

@mallac: két nagyságrend a különbség az oroszok javára

MTi 2011.01.27. 23:22:50

Tudja-e valaki, hogy a Szovjetunió Hőse-kitüntetés - a kellő tiszteleten és megbecsülésen kívül - járt-e valamilyen anyagi juttatással, kedvezménnyel?
Konkrétan: Iván és Szergej özvegyei fel tudta-e tiszteségesen nevelni a félárván maradt gyerkőcöket?

Kullancs1983 2011.01.27. 23:35:03

@Zig Zag: Igen a helikopter az elég gyakori, de saját harcirepülőn pislogtam..:D

@MTi: Nemrég tudtam meg, hogy a Szovjetunió Hőse-kitüntetés birtokosainak nem kellett sorbanállniuk. Más kedvezményekről, vagy anyagi juttatásokról talán majd valaki hozzáértő...

MTi 2011.01.27. 23:38:29

@Kullancs1983: nem mindegy, hogy kenyérért, vagy Moszkvicsért...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.27. 23:57:39

@MTi:

Hát én nem ismerek olyat, aki ezt kapta volna, de a rangsorban messze alatta található Népek Barátsága Érdeméremért az egyik ismerősöm hozzátartozója 1990-ben 50 ezer rubelt kapott.

Ha megnézzük a szovjet kitüntetések hierarchiáját, a Szovjetunió Hőse (illetve posthumus esetén a legközelebbi hozzátartozó) minimum ennek az ötszörösét kellett (?) kapja.

Sonko 2011.01.28. 00:13:03

@proletair: Nem is állítottam, hogy csodafegyver volt :) De szerintem pánikot kelthetett volna, mert akár biológiai fegyvert is szállíthatott volna. Továbbá volt egy ami egy atomreaktor mellé esett, egy vezetéket megrongálva. (lehet izzadnék egy kicsit ha úgy érezném, van reális esély arra, hogy a reaktorra esik. Más kérdés, volt-e, de most a pánikkeltés szemszögéből nézd)

books.google.com/books?id=q1k_5R-6rUUC&pg=PA206&lpg=PA207&dq=japanese+fire+balloons+damage+fires#v=onepage&q=japanese%20fire%20balloons%20damage%20fires&f=false

Itt, a 205-207. olvashatsz arról, hogy a média elhallgatta. Itt azt írják, hogy a média hallgatása miatt a japánok úgy gondolták, sikertelen az egész. Nyilván a hozzájuk eljutó információ kevesebb volt mint a teljes leadott anyag.

Hmm, lehet innen ered hogy az USÁban minden ismeretlen repülő cuccot meteorológiai ballonnak titulálnak? :D

Iustizmord 2011.01.28. 01:37:04

@szs.: semmi különös, szvsz a szabályozás előtti meder kacskaringóját vették alapul, mondván az a természetes meder. logika van benne, mert ez ugye műholdról annyira látható (hehe, trianion, műhold, szóval geológiailag alátámasztható) hogy ihaj.

vö ezzel:www.wikimapia.org/#lat=47.2450954&lon=21.6978693&z=15&l=21&m=b

ittt is szépen látszanak a lefűzött / levágott holtágak, pl a "parajta dűlő" is egy ilyenben van.

a térkép Hencida településé, van ilyen, közepesen szűk pátriám...

teddybear01 2011.01.28. 02:56:23

@MTi: A II. Világháború alatt többször is előfordult, hogy a frissen megkapott Szovjetunió Hőséhez, vagy a Sztálin Díjhoz járó (talán 100000 rubel) pénzt, egy vadászgép, vagy több harckocsi építésére ajánlották fel.

A magasabb rendű kitüntetések tulajdonosai komoly, vagy az akkori körülményekhez képest komoly előnyöket kaptak. Lakhattak az "elit" környékeken, vásárolhattak a különleges boltokban, ahol bőségesebb volt a választék, üdülhettek a pártelitnek fenntartott üdülőkörzetekben, és a gyerekeiknek könnyebb volt bejutni az iskolákba. Rövidebb ideig kellett várniuk pl. autóra, vagy kaphattak dácsát a pártelitnek kijelölt területen.

teddybear01 2011.01.28. 03:17:40

@Sonko: Iskolások által rizspapírból összeragasztott léggömbök voltak, amelyeket a sztratoszféra "szélcsatornáival" juttattak el az amerikai szárazföldre. Hidrogéntöltetük volt, a magasságot barométeres szabályzó állította be, automatikusan kioldódó ballasztsúlyok segítségével. Célozni nem lehetett velük, oda estek ahova sikerült.

A forrásaim szerint ezek a léggömbök néhány erdőtűzön kívül felgyújtottak még egy faházat. Atomreaktor akkor csak Los Alamos-ban volt, odáig meg nem jutottak el. Ott volt közben a Sziklás-hegység.
Hírzárlat volt az ügyben, a lapok akkor az USA-ban cenzúrázva voltak. A japánok egy idő után felhagytak az akcióval.

Ami a repülőgép-hordozó léghajókat illeti, az utolsó léghajókat az amik még Pearl Harbor után is használták a nyugati part ellenőrzésére.
Az amerikaiaknak több repülőgép-hordozó léghajójuk volt a két világháború közötti időszakban. Kb. úgy hordozták a gépeket, ahogy az Indiana Jones-filmben is mutatták.
A konstrukció, mint általában a merev-vázas léghajó általában nem volt sikeres, hiszen a többségük egy váratlan szélrohamban egyszerűen darabokra tört és lezuhant.

belekotty 2011.01.28. 06:21:35

@Sonko: Na ha már megtaláltad a cikket, el is olvashattad volna.

"A HYDROGEN balloon with a load varying from a 12-kilogram (26 lb) incendiary to one 15 kg (33 lb) antipersonnel bomb and four 5 kg (11 lb)"

"The balloons were relatively INEFFECTIVE as weapons but were used in one of the few attacks on North America during World War II."

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2011.01.28. 06:46:06

ON: Pekingtol par kilometerre eszak fele kozel a Nagy falhoz, voltam nemreg egy katonai barlangban. Nem bunker, mert a hegy oldalaba vajtak, termesztesnek tuno bejarattal. Eleg sok helyiseg es folyoso volt benne, de nagyon primitiv felszereltseggel. Abban az idoben hasznaltak amikor az szovjetek felol fenyegetettseget ereztek, tehat a cikkben leirt idoszakban.

nabazzmeg 2011.01.28. 07:24:40

K..va jó írás, és egyáltalán nem volt unalmas! Döbbenetes, milyen buta is az ember....
azért derültem is rendesen:
"Éjszakánként aztán a kínaiak – nem kis ügyességről és bátorságról tanúbizonyságot téve – egyszerűen lelopkodják az áhított berendezéseket a roncsról" ezt aztán az idők folyamán kiválóan megtanulták és a mai napi ebből élnek :-))))))

purga · http://horrormirror.blog.hu 2011.01.28. 08:15:59

jó poszt! amúgy én hallottam valami olyasmiről, h volt még egy konfliktus köztük, ahol azonban bevetettek nukleáris fegyvereket is... ez akkor gondolom ennek tükrében kacsa, nem?

Greg36 2011.01.28. 08:20:34

Hát, a japán ballon-bombázás idején a legnagyobb dolguk csak az erdészeknek volt vele (hat halottat írnak a számlájukra).
Reaktort még éppen elérhettek volna, azért több volt összesen, Oak Ridge, TN-ben, meg Chicago, IL-ben, de ami a történet szempontjából érdekes lehet, az Hanford Site, WA. Valójában rázuhant az egyik elektromos vezetékére a reaktor hűtőrendszerét ellátó áramkörnek, amire a tartalék áramkör átvette a szerepet.
A legtávolabb valahova Florida térségébe érkeztek, de a kb 9000 ballonból olyan 300 érte el Amerika partjait.
(Az angolok is használtak ballonokat a németek ellen a háború első éveiben).

Greg36 2011.01.28. 08:23:39

@belekotty: @teddybear01: @Sonko:
Hát, a japán ballon-bombázás idején a legnagyobb dolguk csak az erdészeknek volt vele (hat halottat írnak a számlájukra).
Reaktort még éppen elérhettek volna, azért több volt összesen, Oak Ridge, TN-ben, meg Chicago, IL-ben, de ami a történet szempontjából érdekes lehet, az Hanford Site, WA. Valójában rázuhant az egyik elektromos vezetékére a reaktor hűtőrendszerét ellátó áramkörnek, amire a tartalék áramkör átvette a szerepet.
A legtávolabb valahova Florida térségébe érkeztek, de a kb 9000 ballonból olyan 300 érte el Amerika partjait.
(Az angolok is használtak ballonokat a németek ellen a háború első éveiben).

molnibalage 2011.01.28. 08:30:10

@mallac: Erről még soha nem hallottam. Értelme nem lett volna.

Meghallgatom_a_tutit 2011.01.28. 08:30:36

Pletykák szintjén még annyi ment, hogy a szovjetek vmi tűzcsapdába csaltak rengeteg kínai katonát. Ez valószínűleg propaganda volt.

Értelme meg talán annyi, ha ezt értelemnek lehet nevezni, hogy fegyvereket próbálgattak ki.

genghis 2011.01.28. 09:12:43

kosz a cikket-remek volt!

drazsé 2011.01.28. 10:47:55

az volt már, hogy a TASSZ jelenti, hogy ... :)

egyébként valószínűleg a "titkos fegyver" mítosza az a brutális szovjet tüzérségi csapásból tápálkozik

Jockey11 2011.01.28. 10:52:53

@Zig Zag: Mivel életem egy korábbi szakaszában ööö
beható ismereteket szereztem a szovjet határőrségről, pontosítanék.
A fénykorában 230.000 fős пограничние войска valóban a KGB-hez tartozott, annak kvázi hadserege volt, és valóban "határvédelmet" és nem "határőrizetet" végzett. BTR (-60,-70,-80) és BMP (-1,-2,-3) voltak a határőrkerületek gépesített, "manőverező" egységeinek járművei, és valóban rendelkeztek helikopterekkel, de harci repülőkkel nem. Kiképzési célokra tartottak tankot is, de azok csak a kiképzőbázisokon voltak, a kerületeknél nem. Leonov alá is a sereg adta a T-62-seket.

folti_ 2011.01.28. 10:59:08

@savaz: Minek megindulni érte fegyverrel, mikor sokkal olcsóbb megvenni a helyieket kilóra? Kevesebb balhé, nincs akkora negativ PR-ja mint egy háborúnak, nem rontja az üzletet annyira és ha egy kicsi koncot dobsz a helyieknek, még megis köszönik.

Üdvözlünk a modern gyarmatosítás korában. A fegyveres kolonizáció olyan 20. szazadi ... ;)

Az meg egy másik dolog, hogy atomhatalmak azért nemnagyon szoktak egymással haborúzni.

Jockey11 2011.01.28. 11:02:58

Úgy érzem, hogy csinálok egy service pack 1-et a poszthoz, mert egy csomó mindent ki kellett hagynom.

folti_ 2011.01.28. 11:04:10

@Jockey11: Mintha rendelkeztek volna egy kisebb flottával is, legalábbis Wikipedia szerint korvett és fregatt nagyságrendig voltak saját hajóik.

Jockey11 2011.01.28. 11:06:25

@folti_: Ez így igaz, bár a legnagyobb hajók méretét sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
(A tengeri határőrizet értelemszerűen kimaradt az életemből)

brutuska 2011.01.28. 11:08:13

@tiboru: egy 1936-os rendelet szerint 50 rubel havonta, akkor ez nagy penz volt. Nyilvan kesobb, a rubel ertekmodositasok idejen ez valtozott.
Tul a tobbi kedvezmenyen.

http://ru.wikipedia.org/wiki/Выплаты_за_ордена

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.28. 11:11:45

@brutuska:

Köszi. Én is úgy tudom, hogy a szovjet állampolgárok életjáradékot, a külföldiek egyösszegű kápét kaptak.

Sonko 2011.01.28. 11:17:51

@belekotty: Amit idéztél, nem mond ellent az általam írtaknak. "Döbbenetesen hatékony", ezt írtam először, majd kiegészítettem azzal, hogy mérnöki szempontból tartom annak. (ez személyes vélemény, vitatható). Továbbá úgy gondolom, hogy pánikkeltésre, esetlegesen biológiai fegyverek célbajuttatására alkalmas lehetett volna.

Valóban, nem tudták volna vele a földdel egyenlővé tenné az USA iparát, de nem is írtam ilyet (vagy ha igen, kérlek idézd be)

@teddybear01: Elég egy elbaltázott elképzelés volt a kezdetektől, úgy gondolom. Az egyik History Channel dokumentumfilm szólt ezekről, ott mondták, hogy gyakorlatilag minden részében kockázatos volt - a pilóták vért izzadtak mire beakasztották a tartószerkezetet, és az időjárásnak is eléggé ki volt téve. A filmben szereplő két léghajó (USS Acron és Macon) le is zuhant szépen.

Úgy gondolod, hogy a nem merev vázas konstrukció tartósabb lett volna?

molnibalage 2011.01.28. 11:24:39

@tiboru: Hány külföldi kapta meg a kitüntetést?

brutuska 2011.01.28. 11:29:54

@tiboru: A jelenlegi torveny ( www.soczaschita.ru/?p=485) szerint a Szovjetunio Hose es az Orosz Foderacio Hose az oldalakon at sorolt kedvezmenyeken kivul havi 36 410 rubelt, azaz kb. 243 000 forintot kap havonta.
Ez Moszvabon vagy Petervaron nem oly sok, de videken mocskosul. Figyelembe veve a lakber, hazfelujitas, elelmiszer, egeszsegugyi, utazasi stb. Ingyenesseget vagy kedvezmenyeket, azert elvannak. Az ozvegyuk, gyerekuk, utodaik, stb. Is.

wraith42 2011.01.28. 11:31:23

@molnibalage: alapból megkapta az összes külföldi űrhajos akik a szovjetekkel repültek (így Farkas Bertalan is), meg leginkább állami vezetők kaptak még belőle.

brutuska 2011.01.28. 11:33:24

@molnibalage: 44-en.

http://ru.wikipedia.org/wiki/Список_иностранцев_Героев_Советского_Союза

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.28. 11:42:16

@molnibalage:

A Szovjetunió Hősét úgy ötven körül.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.28. 11:47:46

@brutuska:

Á, akkor nem is tévedtem olyan sokat :-)

A Népek Barátságáért Érdemrendet viszont több százan, ha nem ezren (külföldiekre gondolok).

bialbero 2011.01.28. 11:56:09

@GrG: én a történetet fordítva ismerem. 82-ben a Bekaa-völgyben az izraeliek elfogtak egy szíriai T62-est, s ekkor tanulmányozhatták először a reaktív páncélzatot.

forrás: Fegyvertípusok enciklopédiája, 1995, 288. o.

ON
A poszt kiváló! Nem erre a sztorira céloz Hofi a klasszikus gegjében? "Hogy lehet az, hogy az egyik cucialista lövi a másik cucialistát? Anyósom, az tudja: úgy ismeri meg egymást az ember!"

Super 64 2011.01.28. 12:02:17

Nagyon jó írás, köszönet érte!

Ami a lenyűgöző kínai túlerőt illeti, érdemes újra átfutni a két oldal veszteségeit és elgondolkodni azon, mennyi idő alatt redukálták volna Ivánék a kínai számbeli fölényt nullára...

Sokáig szent meggyőződésem volt, hogy a szovjetek hazudozásait senki nem képes felülmúlni, de belátom tévedésemet: a kínaiaknak simán lealázzák őket ebben. :D

(Egyébként lenyűgöző, hogy a köztudomású tény - ami még ki is lett fejtve, miszerint a kínaiaknak ló**** köze nem volt a szigethez - ellenére egyesek azon agonizálnak, hogy az oroszok mit kerestek ott. Gratulálok.)

teddybear01 2011.01.28. 12:14:15

@Sonko: A léghajó, mint szerkezet magában hordozza a megsemmisülését okozó hibákat is.

Egyszerűen nem lehet szerkezetileg eléggé erősre építeni, mert egy ilyen váz már túl súlyos a felemelkedéshez. Ha meg elég könnyű a váz, törik a legkisebb igénybevételre is. Még a mostani anyagok sem eléggé könnyűek, sem eléggé erősek ilyen célra.

Ehhez jön a két szerkezet levegőben történő összecsatolásának problémája, de erről már itt is volt írás.

Flankerr 2011.01.28. 12:25:50

@bialbero: Nem, ez jóval korábbi történet annál. Szerintem az az Észak és Dél -Jemen közti dolgokra utal.

bialbero 2011.01.28. 12:44:09

@Flankerr: igazad van, utánanéztem :) Jemen, nem cucialista, hanem marcista :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.01.28. 13:28:30

@Flankerr:

Én úgy emlékszem, hogy a két Jemen közül csak a déliek voltak komancsok.

Flankerr 2011.01.28. 13:40:32

@tiboru: Én is.. de mintha lett volna dél-jemenben egy csinos polgárháború.. ezt a részét passzolom, de az a szám amiben a fenti poén volt, az szerintem erre utalt.. persze tévedhetek..:)

Tzp 2011.01.28. 14:24:50

Jó hogy megjelent ez az írás. Tudtam, hogy volt valami konfliktus a két komcsi állam között, de sosem olvastam utána, hogy hol mikor miért. Most legalább ismerek már róla valamit.

mallac 2011.01.28. 15:11:08

@molnibalage: Ezt még a népköztársaság idején olvastam valahol.(brit atomcsapás argentínára)Lehet hogy csak kacsa volt, vagy éppen az akkori hazai sajtó így akarta egy kicsit befeketíteni a kapitalista Nagy-Britanniát.Persze az is lehet hogy valahányszor egy atomhatalom hadakozik valahol,akkor mindjárt ilyen híresztelések is szárnyra kapnak.

Zöldy Áron 2011.01.28. 15:41:54

@mallac: A Szovjetuniónak valóban bőven nagyobb volt a nukleáris csapásmérő ereje (ami persze nem azt jelenti, hogy a kínaiaknak olyan kevés lett volna). Ez a technológiai lemaradásnak is köszönhető, ami elsősorban a miniatürizáció területén és - kisebb részt - a hordozóeszközök fejlesztésében mutatkozott meg, de legnagyobbrészt a két szuperhatalométól eltérő nukleáris doktrínának. Ennek fő elemei a "minimal deterrence", vagyis hogy nem birtokolnak több atomfegyvert, mint amennyi egy támadás elriasztásához feltétlenül szükséges, illetve a "no-first-use policy", azazhogy deklaráltan nem fognak első csapást mérni.
Rövid összefoglaló
1. A doktrínáról: www.nti.org/db/china/doctrine.htm
2. A minimum deterrence: en.wikipedia.org/wiki/Minimal_deterrence
3. Az NFU: www.nti.org/db/China/nfuorg.htm
4. A jelenlegi arzenál: en.wikipedia.org/wiki/People%27s_Republic_of_China_and_weapons_of_mass_destruction#Nuclear_weapons

Alhazred 2011.01.28. 16:13:13

anno volt egy olyan jereváni rádiós vicc is, amiben a finn-kínai határt emlegették :)

zum trucc 2011.01.28. 20:54:55

Egy, nem a lényeget illető, hallomás nyomán keletkezett emlék: anno egy BM-es ismerős mesélte, hogy jó néhány évvel az események után a minisztériumi állomány számára kötelező volt megnézni egy nagyon profi szovjet dokumentumfilmet, amely a kinézereket eléggé állatias színben tüntette fel. Akkoriban sok balos ex-ávós gyarapította a BM-ben a személyi állományt, ezek persze nem is fogadták tetszéssel a filmet. Nyilvánosan nem mutatták be a filmet, ki tudja miért, talán mert mégiscsak egy szockó országot gyalázott. Az "antiimperialista" propaganda mindig hangosabb volt a kínaiak alázásánál.

David Bowman 2011.01.28. 21:11:46

@savaz: Arrafelé épül éppen a világ legnagyobb függőhídja. Az orosz oldalon. Vlagyivosztoknál.

David Bowman 2011.01.28. 21:15:51

@tiboru: Az ÁVO góréja is főhadnagy volt. A pizsamások meg ott majréztak az előszobájában.
De ez nem is tartozik ide.

David Bowman 2011.01.28. 21:19:03

@savaz: Az erről szóló dokufilm még beszédesebb volt. Akinek volt munkája az orosz oldalon, az kínai árusok strómanja volt, ugyanis az orosz vámosok a kínaiakkal nem engedték át az árut.

David Bowman 2011.01.28. 21:25:33

@belekotty: Gázballonok voltak, és gyújtóbombákat dobáltak az erdőkre.

David Bowman 2011.01.28. 21:32:39

@MTi: Voltak olyan boltok (tanyán a szatócsboltban olyan polc)ahol csak ezek vásárolhattak.

David Bowman 2011.01.28. 21:38:13

@drazsé: Én 30 éve ezexerint az igazat tanultam: tömeges sorozatvető csapás megsemmisítő erővel. Amúgy nem is nagyon lehet másképp. Ha jól emléxem, 1 ilyen rakéta 70x120as négyszögben mindenkit kinyír. 40 csöve van. Bár lehet 1esével is lőni, de minek?

NagyMG 2011.01.28. 21:44:39

Gratula a cikkhez, egyáltalán nem volt unalmas.

Kiegészítésnek hozzátenném, hogy a két hatalom közötti viszony az 1956. évi XX.kongresszus után romlottak meg, amikor is Hruscsov elvtárs titkos beszédében a sztálini rendszer hibáiról beszélt. Ezt Kína a kommunizmussal való szembefordulásnak vette, és emiatt erősen elítélte

Szu-t.@MTi: Szu hőse érdemrend tulajdonosainak gyerekei automatikusan a legjobb egyetemekre kerültek be, az állam fizette a tanulmányaikat. Saját "különleges" boltban vásárolhattak, ami a többi "földi halandó" előtt zárva volt.

David Bowman 2011.01.28. 21:51:29

@Flankerr: Éppen ilyen Jemeni diákokat pesztráltam akkor, az internaci seggnyalás keretében nélunk tanuló tisztjelöltek (vagy tisztek?) közül. Közöttük is kitört a polgárháború a Ménesi úton. Szét kellett telepíteni őket. Amúgy sem lehetett az 1mással szomszédos baráti országok diákjait 1 körletbe tenni, mert már aznap késelés lett belőle.

Flankerr 2011.01.28. 22:20:26

@David Bowman: Köszi szépen, akkor csak jól emlékeztem...:) A Katpol blogon volt erről valami ha jól tudom.

Leonard Zelig 2011.01.29. 11:24:18

Hátha (sajnos biztos) vannak itt újszülöttek:

Kínai katona megy a határ mentén és lép húszat előre, majd visszafordul. Közben számol: "egy, kettő, három...."
Orosz katona is megy a határ mentén és lép húszat előre, majd visszafordul. Közben számol: "tizenhárom, tizenhárom, tizenhárom...."
Kínai katona már nem bírja tovább: Miért mindig tizenhárom?
Orosz katona: Gyere ide, megsúgom.
Kínai katona amint átlépi a határt, orosz katona lelövi, majd nyugodtan menetel tovább: Tizennégy...

franta 2011.01.29. 13:17:36

Ne feledjük, hogy a 4000 éves kínai történelem mélypontja a Mao-féle kormányzat volt, mind gazdasági, mind kulturális, mind politikai szempontból.
A Mao előtti kínai civilizáció ab ovo nem volt külpolitikailag / katonailag alapvetően agresszív. (Szembe vetve az európai hatalmakkal.) A jó kormányzás lényege a béke fenntartása volt. (Amúgy tényleg, nem ez lenne a jó kormányzás lényege? Halló: európai civilizáció!)
Nos, ezt a 4000 évig működő civilizációt rombolták le Maoék. Ettől a stupid bandától kitellettek ilyen kalandor akciók. Aki a saját civilizációját képes elpusztítani, az képes a másét is.
Ezt a posztot érdemes lenne az általam felvetette dolog fényében is vizsgálni.
Más. Azt nem tudom, hogy a következő urban legend-é, vagy igaz, én nem voltam ott. Nos. Mikor még jóban voltak a ruszkikkal és volt egy Mao - Hruscsov csúcstalálkozó, ott Hruscsov felvázolta, hogy nekik több atomtöltetük van, mint a jenkiknek. Mao rákérdezett, hogy ha több, akkor miért nem?... Hruscsov - közismerten - nem volt egy nagy észlény, de ő felfogta az alapvető dolgokat, és közölte Maoval, hogy ez azért nem így megy...

franta 2011.01.29. 13:27:30

@franta: (Bocs, de a fenti hozzászólásomhoz némi kiegészítés: az európai hatalmak alatt nem csak a középkoriakat és az újkoriakat értem, hanem például Nagy Sándort és a rómaiakat is.)

David Bowman 2011.01.29. 18:44:47

@franta: Voltak lázadások azelőtt is, és voltak parasztból lett császárok is. Ez náluk ilyen népszokás.

franta 2011.01.29. 19:12:10

@David Bowman: Igazad van, voltak belső háborúk, de ezért írtam azt, hogy kifelé viszont nem voltak - annyira - agresszívak.
Legyen béke és rend - a birodalmon belül. Ami meg azon kívül van, az meg le van sz@rva - legalábbis Maoékig.

misinator 2011.01.29. 23:00:57

Engedjétek meg, hogy egy újabb legendával színesítsem a sztorit.
Légvédelemnél szolgált mérnök ezredes ismerős mesélte, hogy nekik azt mesélték Asztrahányban az orosz "kollégák", hogy a kínaiak az ominózus határszakasztól pár kilométerre nagy létszámú haderőt vontak össze. Az oroszok meg maradéktalanul betartva a nemzetközi jog ide vonatkozó passzusait, átküldtek egy pár raj Szuhoj SU-7-est, amik igencsak földközelben az ott elérhető maximális sebességgel áthúztak a táborok felett: hagyva egy rakás halottat, meg süketet...

Persze az lenyomozható lenne, hogy a környéken, hatótávolságon belül voltak e, s milyen szovjet repülőerők.

Magát a módszert végül is több háborúban használták még városok ellen is, s ha más nem, lélektani hadviselésként mindenképp, fellendítve a helyi üvegezőipart...: Irak-Irán, arab-izraeli háborúk.

Kentaur67 2011.01.30. 00:58:24

@bialbero:
Nem, az a szövege nem erről az esetről szólt.

@Flankerr:
Természetesen Hofi a kínai-orosz ”vitát” sem hagyta komment nélkül:

Sajnos nem találom a felvételt, így csak emlékből:

Kínai orosz határ, kicsit arrébb toltuk a határt… Állj, méghogy toltuk?! Tolták!Nagyon vigyázni kell, nehogy belekeveredjen az ember!
Szóval orosz -kínai határ, ballag a katona:
—Ez a viráég az enyém, ez a virág is az enyém, ez a virág is az enyém…
— Sztoj!

Mert hogy csősz ház is van, drágáim!

Kentaur67 2011.01.30. 02:57:45

Egy érdekes adalék, és talán némi magyarázat arra, hogy miért voltak annyira érzékenyek az oroszok arrafelé a határsértésekre:

www.russia-ic.com/travel/transportation/1021/

”The trains with troops and weapons moved eastwards along Trans-Siberian Railroad. It was still the only one trunk tying the central Russia with the Far East, lying very close to the Chinese frontier. The trains, passenger and military as well moved day in and day out. It was rather dangerous. The only one diversion could paralyze all the traffic. Dislocating the military posts all along the way was impossible, firstly, because of the length of the way should be protected and secondly because of the lack of time. The conflict on the Damansky peninsula was eliminated successfully, but the problem of the Trans-Siberian Railroad was to be solved.”

Magyarul röviden: egy létfontosságú és mással nem pótolható vasútvonal feküdt a szakaszon kínai határhoz nagyon közel, melyet megbénítva az orosz távol-keletet egy csapásra el lehetett volna vágni az anyaországtól.

Kentaur67 2011.01.30. 03:09:36

Talán nemm annyira OFF, valaki emlegette a kínai-vietnámi háborút. Itt egy rövid, de alapos áttekintés (videó, angolul) az esetről.

ezine.bangladeshnews24.com/china-vietnam-war-1979-battle-of-cao-bang/

Kentaur67 2011.01.30. 04:59:05

@franta:
”Igazad van, voltak belső háborúk, de ezért írtam azt, hogy kifelé viszont nem voltak - annyira - agresszívak. Legyen béke és rend - a birodalmon belül. Ami meg azon kívül van, az meg le van sz@rva - legalábbis Maoékig.”

Ezzel azért vitába szállnék, már csak ezért is, mert híven tükrözi a mi Európa-centrikus történelem-oktatásunkat, illetve az abban rejlő hatalmas hibákat.

Valljuk be őszintén, egy átlag magyar semmit nem tud Kínáról, főleg nem Kína történelméről. Amíg nagyjából-kevésbé tisztában vagyunk a normann megszállás utáni angol történelemmel, vagy a Frank birodalom romjain létrejött államok IX. szd. utáni történéseivel, addig Kínáról nem sokat tudunk.

A XV.század elejéig Kína (joggal) úgy tekintett magára, mint a világ legősibb, legnagyobb, legszervezettebb és legerősebb államára. (Mongol invázió ide vagy oda, ők is asszimilálódtak idővel, egyszerűen az a terület már akkor is a világ lakosságának 25-30%-át(?) adta.)

1421-ben elindult Kínából egy hatalmas armada, amely Európa kivételével feltérképezte az egész világot. (Ausztrália északi része, Grönland, Afrika Nyugati partjai stb. Kolombusz egy iszlám hitre tért utazó által tőlük lopott/másolt térkép alapján indult el, de ez abszulut mellékszál.
geographic.hu/Civilizacio/2005/06/A_kinaiak_Kolumbusz_elott_felfedeztek_Amerikat)

A négy armada, azaz több, mint 300 hajó kiállítása — ugye, Kolombusz 3 hajóval indult világgá — még a hatalmas és gazdag Kínát is a csőd szélére juttatta, és az expedíciót elindító császár mandarinok általi megbuktatását eredményezte, illetve annak bukása után az ország teljes bezárkózását.

Vagyis megállapításod 1425. után teljesen helytálló, ám Kína történelme eme dátum előtt több, mint 3600 évvel kezdődött. :-)

Kentaur67 2011.01.30. 05:01:12

Mi a fene, erről eddig nem nagyon olvastunk:

www.youtube.com/watch?v=Inm4fOr36xs

Egy lehetséges „indok”, ezúttal kínai oldalról: az orosz medve úgy gondolta, éppen a kínai-orosz határon (50 km-re) kellene egy hadgyakorlatot lezavarni, a jelek szerint Maónak erről más volt a véleménye és kicsit szívére vette a dolgot.

(Sajnos ez sem magyar nyelvű, hanem orosz, angol feliratozással.)

A filmben van néhány kocka a korábban már kitárgyalt csónak-elhárító botok használatáról is. :-) Illetve képek aktivistákról, ahogy a bibiájukkal (Maó Vörös Könyve) agitálnak a határon.

Egyébként a visszaemlékezősből kiderül az is, hogy Maóék ennek az akciónak korábban már megágyaztak ideológiailag, egyfajta „kínai trianont” emlegetve, a száz évvel korábbi határok visszaállítását követelve, (pl.igény tartottak Kamcsatkára is), amit ők „Nagy Északi Inváziónak” neveztek hivatalosan.

Mindenképp ajánlom megnézni — nem az utólag megrendezett „harci jelenetek” miatt, hanem — mert Vitalij Bubeninnel van egy hosszabb beszélgetés a második részben.

A filmből az derül ki, hogy Maóék két dologról nem tudtak:
► a tankokról,
► és ami ennél sokkal fontosabb, a GRAD-okról.

Még egy apróság, valóban részletkérdés: a posztban írtakkal

„A személyzetnek sikerül elhagynia az égő járművet, de félúton a hazai part felé Leonov szívlövést kap és meghal.”

ellentétben az egyik szemtanú szerint Leonovot akkor érte a halálos lövés, amikor megpróbált kimászni a tankból.

Külön érdekesség, hogy a videó szerint a kínaiak meg voltak győződve, hogy az eddigieknek megfelelően most sem lesz senki, aki lőni merne az oroszok közül (erre kifejezett parancsuk volt), illetve harc nélkül vissza fognak vonulni.

Oleg Losik, a távol-keleti erők parancsnoka a legmelegebb pillnatokban megpróbálta felvenni Moszkvával a kapcsolatot, de „természetesen” senkit nem ért el.(Hogy én hogy rühellem a politikusokat!) Végül saját hatáskörben döntött az ellencsapásról, illetve a GRAD-ok bevetéséről.

Röviden ez a videó lényege, illetve van még egy adag elmélkedés (szerintem nagyrészt helytálló) arról, hogy milyen indokok, célok mozgatták Maót ez ügyben.

Kentaur67 2011.01.30. 05:06:47

Ja, és egy hálátlan dög vagyok, mert csak írkálom a megjegyzéseim, a legfontosabbról meg elfeledkeztem:

Nagyon jó lett a poszt, több ilyet.
Én speciel egyáltalán nem találtam hosszúnak, sem kevésbé szórakoztatónak, mint bármely korábbi írást. Ellenben rengeteg olyan információval gazdagodtam, amiről eddig sejtelmem sem volt.

kszabo 2011.01.30. 06:37:15

Ismét sokat tanultam. Kínában kötelező olvasmány volt mek.oszk.hu/04400/04460/ így az oroszokat bevették a mongolok mellé, a minket akartak, de majd asszimiláljuk őket listára. A kínai feketelista országai ahol 30 éven belül kötelező lesz a kínai nyelv falanszter.blog.hu/2011/01/19/az_osztrak_magyar_monarchia_kinai_gyarmata#more2594932 És már a piacon vannak :) A nyelvpiacon is - www.interlanguage.hu/kinai_nyelvtanfolyam.htm
És idézet egy alkalmazkodó politikus életrajzából:
Már az őseim is szerették a rizst. A Vereckei hágón megtalálható árkok családom első rizshonosítási kísérletének a bizonyítékai, már óvodában is pálcika volt a jelem. Üdv

AstarothZ · http://www.jollyroger.atw.hu/ 2011.01.30. 17:32:25

Ez nagyon érdekes volt, igazi ínyencfalat! Köszi!
A vörös két árnyalata, avagy a kommunista testvériség mély-lélektana :)

molnibalage 2011.01.30. 23:51:28

@misinator: Mitől haltak volna meg...?

molnibalage 2011.01.30. 23:52:39

@Kentaur67: Katpol blogon van magyarul is anyag. :)

Kentaur67 2011.01.31. 06:03:11

@molnibalage:

OFF

Tényleg? Köszönöm az információt.
Azért adhattál volna egy linket, vagy egy használati utasítást, mert se Damansky-ra, se Damanszkij-ra, se Damanskij-ra semmi nem jött fel az oldalhoz mellékelt keresőben, az orosz kínai keresésre meg oldalak tucatját kaptam, Damanszkij nélkül.

Komolyra fordítva a szót, nem vagyok nagy rajongója a katpol.blognak, szerintem nem üti meg a témában jogosan elvárható színvonalat, illetve számos anyagukból hiányolom az objektivítást. Nem tudom, milyen módon kötődsz hozzájuk vagy nem, nem szeretném, ha bármiképp sértésnek vennéd az általam leírtakat.

Mivel nem találtam az általad említett anyagokat, így véleményt sem tudok azokról mondani. Én azért másoltam be a video linkjét, mert ott (igaz, csak az orosz oldalról) 2 olyan személy is részletesen mesél a történtekről, aki aktív részese volt az eseményeknek, illetve a poszthoz képest új információk is elhangzanak.
Számomra ők némileg autentikusabbak a kérdésben, mint a katpol.blog szerzői.

ON

misinator 2011.01.31. 06:53:15

@molnibalage: Nem értek hozzá, de gondolom a hangsebességet átlépve - ami ott km/h -ban sokkal kisebb, mint nagy magasságban, de épp ezért még a kb. 1200km/h óra is elég kemény hangrobbanást, lökéshullámot okozhat.
A szervezetre gyakorolt hatását nem ismerem - a dobhártya beszakadásán kívül, de nem tartom lehetetlennek, hogy a hirtelen légnyomásváltozás - ráadásul több gép miatt többszörösen - keringési sokkot okozhat. Utána fogok keresni, hátha találok valamit a neten.
Írtam, hogy legenda. De hát még a ma történteket se úgy adja vissza a média, ahogy a valóságban történt, akkor mire számítsunk a múlttal?
Ezt már csak tapasztaltam a saját bőrömön: a Felsőzsolcát ért árvíz minket is elöntött...
Üdv!

molnibalage 2011.01.31. 08:24:12

@misinator: Az. A Mytbusters sorozatban kísérleteztek. A gépek kb. 30 méteres magasságban húztak el. Egy ócska viskó, ócska ablakát keretestül nyomta ki a nagy felület miatt, de a szimplán asztalra tett poharak nagy részével semmit sem tudott tenni. A fickón fülvédő volt, de egyébként semmi baja nem lett, pedig ott álldogált.

www.youtube.com/watch?v=wlduYkLXF9o

Sajnos nem angol és több darabban van. Keresd meg a részt, ahol ez van.

molnibalage 2011.01.31. 09:17:43

Ide vágó vicc. :)

Az oroszok és a kínaiak háborúznak. Besorozzák Szását is. Annyira kevés a hadianyag, hogy csak minden második embernek jut puska. Szásának persze pont nem.
Kérdi Szása, most mit csináljon?
- Fogjál meg egy seprûnyelet, és ha meglátsz egy kínait, tegyél úgy, mintha puska lenne nálad, és lõj rá!
Szása elindul a háborúba, és hogy, hogy nem, meglát egy kínait. Felemeli a seprûnyelet, és kiabálni kezd:
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása kicsit közelebb megy, majd megint:
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz, megy tovább.
Szása még közelebb megy, és megint "rálõ":
- Puff, puff!
Kis kínai megáll, körbenéz , megy tovább.
Szása most már odamegy teljesen mellé, megáll, és most már dühösen:
- Puff, Puff!!!
Mire ránéz a kínai:
- Mi van, vazzeg, nem látod, hogy tank vagyok?!

Jockey11 2011.01.31. 15:54:57

@molnibalage: Ez a "minden második kap puskát" megjelenik az Ellenség a kapuknál című filmben is (jogosan, mert Sztálingrádnál igaz is volt), de azért 1969-ben már jutott mindenkinek fegyver.
Még akkor is, ha a 122-es és 152-es tarackok már a háborúban is szolgáltak, de hát egy tüzérségi eszköz soká eláll.

misinator 2011.01.31. 18:46:14

@molnibalage: Köszönöm a linket!
Nem találtam én se arra utaló jelet a neten, hogy halálos lehet, de nem véletlenül viseltek fülvédő...
Erre mit ad Isten, ma összefutottam félév után az ismerősömmel. Pontosított; nem Asztrahányban mesélték nekik, hanem amikor tanulták a lokátortechnikát.
Szerinte az akció megtörténhetett, annyiban maradtunk, hogy harcképesség szempontjából dosztig elég, ha az ellenségnél mindenkinek folyik a füléből a vér. Viszont nem tartja lehetetlennek, hogy orvosi ellátás nélkül lehettek halottak.
Meg fogok kérdezni mentőtiszteket; ha szuperszonikus gépek okozta hangrobbanással nem is találkoztak, házrobbanással igen...

David Bowman 2011.01.31. 20:47:35

@Kentaur67: Ez most is így van. Csak tavaly lett kész a közúti összeköttetés.

misinator 2011.01.31. 21:54:42

Szevasz.
Látom leragadtál a poénodnál...

eMM2 2011.02.01. 13:32:44

Nincs időm végigolvasni a kommneteket a remek post elolvasása után egy gondolat.
A szovjetek azért urítették ki a már elfoglalt szigetet mert tudták hogy útban van a tüzérség/Gradok és bosszúsak voltak a lemészárolt szovjet katonák/ezredes miatt.
Úgyhogy úgy voltak vele hogy okozzunk cserébe akniaiaknak legalább jó nagy veszteséget a tüzérséggel a szigeten és környékén jöjjenek csak..Ahogy elnézem ez be is jött,becsalták őket a csőbe.Dehát kínaiból van sok (oroszból is) biztos megérte..........

Kentaur67 2011.02.01. 13:57:20

@eMM2:

Bocs, van valami forrásod is az általad leírtakra?

Csak azért, mert se a posztban, se az általam a témáról olvasott forrásoknál semmi ilyesmire nem találtam utalást. Arról már nem is beszélve, hogy a GRAD-ok hatóköre 20 km, szóval ennek tükrében elég légből kapottnak tűnik az előző kommented.
Szóval ha van egy kis időd, megdobhatnál minket egy forrással, hogy hol olvastál ilyesmit.

Jockey11 2011.02.01. 15:25:11

@eMM2: Ha a március 14-i kiürítésre gondolsz, akkor Leonov még élt. A kiadott parancs teljesen értelmetlen volt, ezért sem volt később gazdája...
Egyébként is elég komoly balfaszkodás nyilvánult meg szovjet részről: pl.: hogy az utolsó 15-i támadásig a gyalogságot (mármint a hadseregét) nem engedték a szigetre lépni. Persze óvatoskodtak, mert tudták, hogy jogilag a helyzetük finoman szólva sem makulátlan, de ez igen sok emberéletbe került - mindkét részről.

Titus Pullo Urbino 2011.02.08. 13:42:42

Jó volt a cikk, sajnos csak most tudtam elolvasni, megérte. Gratula a szerzőnek!

Trojka Galop 2012.01.05. 18:46:20

@Circus: Szerintem ez egy roppant élvezetes írás hisz a Szovjet-Kínai határ vitáról meglehetősen kevés ember tud így érdemes volt írni egy olyan cikket melyben konkrétan kifejtik hogy miért is tört ki háború a kommunizmus két legerősebb bástyája közt.