Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

október 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (86) alagút (7) állat (8) amerikai (100) angolok (8) arabok (15) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (12) erdély (5) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (95) haditengerészet (52) hadsereg (15) hadtörténelem (159) hadtörténet (22) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (51) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (151) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (54) róma (13) román (8) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (18) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (53) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (73) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Nukleáris katasztrófák 2.0

2011.03.18. 07:50 Papírzsepi


Ahogyan azt a történelem iránt érdeklődő lemilesek milliói tudják, a nukleáris izékkel nem kizárólag a jenkik szórakoztak. Papírzsepi sorozatának második részéből megtudjuk, hogy a szovjetek (ebből a szempontból) bizony sokszor überelték a Nagy Vetélytársat - és most nem csak Csernobilra gondolunk...


Közben a Szovjetunióban is zajlott a fegyverkezési verseny, így természetesen az első reaktorokat itt is katonai céllal üzemelték be. Három területet jelölt ki a Párt (és Sztálin) a nukleáris munkára, ezek egyike Majak városka mellett jött létre. 1945-1948 között építették, a munkaerőt a Gulag-ról kölcsönözték. A vezető atomtudós
Igor Vasziljevics Kurcsatov volt (itt jobbra). A terület Cseljábinszk-40 néven futott (később Cseljábinszk-65 lett. Ez egy másik városka a közelben.) Hivatalosan vegyi üzem volt, de ez mindegy is, mert a térképeken amúgy sem szerepelt. Pedig 110 ezer baskír lakott ott akkoriban. Maga az üzem ugyan nem volt nagy, mindössze egy hektár (bár jelentős részben a föld alatt volt), de mindez egy 90 km²-es terület közepén helyezkedett el. Több falu, folyó, és gazdag élővilágú tó is volt a területen. Volt.

Eredetileg plutóniumot gyártottak itt, később újra-feldolgozó létesítmény is helyet kapott a területen. Az idők folyamán összesen 7 atomreaktort építettek, melyből kettő ma is működőképes.

Nem volt nagyon „zöld” üzem. A Környezetvédelmi Irányítási Rendszerében (KIR) igencsak megdöbbentő megoldásokat találhatunk. A reaktorok hűtéséhez egyenesen a Tecsa folyót vezették be az aktív zónába (aztán a vizet vissza a folyóba). Átértelmezték a szelektív
hulladékgyűjtést is: a kisaktivitású folyékony radioaktív hulladékot egyenesen beleöntötték a Tecsa folyóba, a nagyaktivitásút pedig a (lefolyástalan) Karacsáj tóba. A Tecsa az Ob-ba ömlik, és tucatnyi településnek volt az ivóvíz-bázisa. Ma már ezek mind szellemfalvak, melyek egy lezárt terület határain belül állnak. Mármint, ami megmaradt belőlük. A Tecsa ma már nem nagyon létezik, mert gátakkal próbálták a szennyezést megállítani. Így egyes szakaszok kiszáradtak, más szakaszokon meg hulladéktározók vannak. A néhai ártér súlyosan sugároz, a tározóknál pedig a túltöltés veszélye áll fenn.

A Karacsáj tó pedig a világ egyik legborzalmasabb helyévé vált. Nem csak azért nem volt célszerű piknikezni a partján, mert kicsit sivatagos volt a táj, hanem mert fél óra alatt be lehetett gyűjteni egy remek, végzetes sugárbetegséget.

Ám a Cseljábinszk-40 nem ezzel írta be magát a történelembe, hanem a Kizitim-tragédiával. (Kizitim egy harmadik közeli falu neve).

A nukleáris termelés során olyan maradvány anyagok képződnek, melyek radioaktív nuklidokat tartalmaznak. Ezeket a folyékony, savas folyadékokat hatalmas tartályokban tárolták. Mivel a nukleáris bomlás folytatódik, a tartályok melegednek, s ezért hűtőrendszerrel szerelték fel őket. Több tartály is volt a területen (a föld alatt 2 méterrel). 1956-ban az egyik ilyen, 250 m³-es tartálynak meghibásodott a hűtőrendszere. Ezt nem vették észre/tudomásul, így a tartály erősen melegedni, a tartalma pedig párologni kezdett. Szépen lassan az egész kiszáradt. Csak 80 tonna acetát- és nitrátsó (mindkettő robbanóanyag-alapanyag) por maradt, ami aztán 1957. szeptember 29-én délben egy szikrától berobbant. Kémiai robbanás volt, annak viszont eléggé combos: pár kilométeres körzetben minden ablakot betört. Az egyik irodában a páncélszekrény elrepült, és beleállt a betonfalba. Még 400 km távolságból is látszott a villanás, de ezt villámlásként interpretálták.

A robbanás hatalmas mennyiségű radioaktív szennyezést lövellt a levegőbe, beszennyezve Majak és Cseljábinszk városát (ami majd' 100 km-re van a robbanástól!). Az ég kéken ragyogott aznap éjjel az 1000 méter magasra fellövellt sugárzó portól. A szél kitartóan egy irányba fújt, így végül egy 300 x 50 km-es területet terített be, de azt vastagon. Ez ma szigorúan tiltott és őrzött terület. És az is lesz még pár száz évig. A radioaktív szennyezés nagysága kétszerese volt az 1986-os csernobili szennyezésnek, ezzel kiérdemelte a minden idők legszennyezőbb ipari katasztrófája címet.

Gratulálunk...

10.700 embert telepítettek ki (ugyan magát Cseljábinszket megtisztították, de öröm lehet ott élni, ahol a légszennyezettségi adatok mellett a sugárzás erősségét is kiírják az utcákon…). Aztán 1967-ben kiszáradt a már említett Karacsaj-tó, és a felerősödő szél a radioaktív port szétszórta – szerencsére pont a már lezárt területre (itt alul a képen). Remek hely lehet (szerintem akkor se vegyetek ott telket, ha valahogy mégis beengednek).
Később ezen úgy próbáltak meg segíteni, hogy
a 90’-es évektől kezdődően a tóba hatalmas mennyiségű vasbetont, ólmot és követ szórtak (ólomburkolatú teherautókkal dolgozva). Ez egy esetleges kiszáradáskor megköti port, és egy idő után lényegében „bebetonozza” a tavat. Most már a „tó” partján nyugodtan eltölthetünk akár 5 órát is az egész évi megengedett sugárdózis összeszedéséhez, tehát sokkal jobb a helyzet. Amúgy az egykori tó és folyó következő potenciális áldozata az Északi a Jeges-tenger…

Ha már vegyi robbanásról van szó, érdemes megemlékezni egy kitérő erejéig az R-16 interkontinentális ballisztikus atomrakéta első tesztjéről, ami a programot irányító marsallról a Nyegyeljin-katasztrófa nevet kapta.


1960-at írunk, zajlik a hidegháború. És az ICBM rakéták fejlesztése. Az R-16 rakéta hatalmas előrelépés
volt az elődjéhez képest. A rakétát Mihail Jangel tervezte (itt balra), a munkát Mitrofan Nyegyeljin marsall felügyelte (itt jobbra).

A terv az volt, hogy a rakéta sikeres első indítási próbája a NOSZF (Nagy Októberi Szocialista Forradalom) - évfordulójáig megtörténik. A munka azonban lassan haladt, így a marsall személyesen utazott a helyszínre felgyorsítani. Október 21-re a rakétát az indítóállványra tették, és 23-án elkezdték a feltöltését üzemanyaggal. Ez az üzemanyag (mint általában a rakéta-üzemanyagok) elég barátságtalan cucc: iszonyúan korrozív és mérgező, valamint ha a két összetevő (a hidrazin és a salétromsav) találkoznak, akkor a keverék magától meggyullad, és magas hőfokon ég. Talán ezért választották rakéta-üzemanyagnak. Magát az üzemanyag-tartályt is szétmarja, ezért egy rakétát egyszer lehet feltölteni, és csak pár napig bírja így. Talán kitalálható, hogy a feltöltési folyamat és a feltöltött rakéta eléggé veszélyes dolog, tehát ilyenkor mindenki, aki teheti, fedezékbe húzódik.

A késés miatt viszont a marsall nyomást akart gyakorolni a szerelőkre és mérnökökre: személyesen foglalt helyet 15-20 méterre (!) a sleppjével együtt a rakétától (egy busz szélárnyékában). Azt nem szabad elfelejteni, hogy ez egy új fejlesztés első próbája volt, tehát törvényszerű, hogy nem ment minden simán. Az üzemanyag csepegett; de végülis nem nagyon. Aztán fel voltak cserélve a bekötések, így sikerült véletlenül elsütni a második fokozat biztonsági membránjait. Innentől kezdve csak a keverő szelep tartotta távol a két összetevőt egymástól. Ekkor a mérnökök indítványozták a kísérlet félbehagyását, az üzemanyag leeresztését, és a rakéta nagygenerálozását. Ezt Nyegyeljin megtagadta (elvégre egy atomháborúban sincs erre idő - mondta). Folytatták tehát az indítás-előkészítést. Észrevették, hogy a második fokozat egyik tartalék indító-kapcsolója rossz állásban van. Kis gondolkozás után alapállapotba fordították.

Na, ezt nem kellett volna.

A rakéta már áram alatt állt, a kapcsoló meg fordítás közben egy pillanatra parancsot adott a második fokozat keverőszelepének a nyitásra. Ettől a második fokozat (ami az első üzemanyagtartálya fölé volt telepítve) egy pillanatra begyújtott. 130 tonna hajtóanyag robbant fel. Ekkor úgy kétszázan voltak a közelben. 50 km-ről is látni lehetett a tűzgömböt. A marsall, meg még akik közel voltak a rakétához, egy pillanat alatt elpárologtak, s a busz beleolvadt az aszfaltba. Sokakat a robbanás ereje átpréselt a kerítés lyukain, de találtak holttestet 1 km távolságra is. Rengeteg emberrel végzett a tűz és a mérgező gázok. Ma úgy számoljuk, hogy nagyjából 125 ember halt meg abban a pillanatban. A rakéta főkonstruktőre egyébként éppen cigiszünetre ment, így megúszta; de egész életére egy súlyosan depressziós idegroncs lett. Nyegyeljin hivatalosan repülőgép-szerencsétlenségben halt meg, a kilövőállomás most emlékhely. Az R-16-ost meg később sikeresen hadrendbe állították.

Megjegyzés: a kísérleti fejlesztésnek szinte állandó velejárója, hogy eleinte semmi sem működik normálisan. Ez általában kezelhető, bár az amerikaiakat is érte már meglepetés. A legismertebb ilyen eset a „Castle Bravo” hadművelet, melyben 1954. február 28-án a világ első bevethető hidrogénbombáját próbálták ki a Bikini-atollon. A bomba működött, de két és félszer nagyobbat pukkant (kb. 15 megatonnát), mint az tervezve volt, ami eléggé elrontotta az ott lévők napját. Különösen a Szerencsés Sárkány nevű japán halászhajónak nem volt aznap szerencséje: egy ember meghalt.

De most térjünk vissza az atomreaktorokhoz. Ahogy látszik, a Szovjetunió egészen máshogy állt a biztonság kérdéséhez, mint mindenki más. A Szovjet Műszaki Energetikai Kutatóintézet a Windscale-baleset után is úgy gondolta, hogy jók azok a grafit-moderátoros reaktorok, csak kicsit fejleszteni kell rajtuk. Így a 70-es évek elején létre is hozták az RBMK-típusú (grafit-moderátoros, csatorna-típusú, könnyűvíz-hűtésű, nagyteljesítményű) reaktortípust. Ez alapvetően egy óriási grafittömb, amiben lyukak vannak. A lyukakban nyomásálló csövek vannak, amiben a fűtőelemek, a fékező-rudak és persze a melegítendő víz található. Ez ugyan egy kicsit problémás konstrukció, de több előnye is van:

1.) Akkora építhető belőle, amekkorát csak akarunk. Tehát akár nagyon nagyot is. Ez az oroszoknál ugye fontos szempont! A nyomottvizes reaktorok méretét korlátozza a nyomásálló burkolat, de a csatornásét nem. 1986-ban már ott tartottak, hogy éppen tervezés alatt állt egy 2000 MW villamos teljesítményű (nagyjából 6000 MW hőteljesítményű) reaktor is. Csak összehasonlításul: a teljes magyar áramfogyasztás úgy 6000 MW körül ingadozik, tehát ebből a reaktorból elég lett volna nekünk 3 blokk.

2.) Menet közben lehet fűtőelemet cserélni benne, így nem kell leállítani a cseréhez. Elég leválasztani a megfelelő csöveket, és kész: lehet cserélni.

3.) Alacsony dúsítású (szinte természetes) uránnal is működik.

4.) Bizonyos feltételek mellett katonai célra is felhasználható.

A hátrányok nem voltak fontosak, az ország éhezett az energiára. De azért érdemes szólni róluk is:

1.) Ez egy forralóvizes reaktortípus, tehát az aktív zóna fel is forralja a vizet, azaz gőzt termel. Ezt a gőzt egyenesen rá lehet vezetni a turbinára. Tehát nincs hőcserélő (ami javítja a hatásfokot), de a turbina is szennyezett lesz.

2.) A nagy méret miatt nehezebb vezérelni, sok szabályozórúd kell.

3.) Negatív Pozitív az üregtényezője. 

A mije…? Arról van szó, hogyha a víz eltűnik valamiért a reaktorból, akkor a láncreakció nem leáll (mint a nyomott-vizesekben), hanem felgyorsul, mert megszűnik a víz okozta veszteség. Ez önállóan is életveszélyessé tesz egy atomreaktort, de azzal, hogy ez forralóvizes gép (tehát tudatosan fel is forralja – gőzzé alakítja - a vizet) a helyzet még rosszabb lesz.

A hátrányok miatt a SZU-n kívül (többek között Teller Ede javaslatára) máshol ilyen típusú reaktor nem épült. A Szovjetunióban viszont több helyen is, így a gyönyörű Csernobil vidéken, a Pripjaty folyó mellett is hozzákezdtek egy eredetileg 6 blokkosnak tervezett, blokkonként 1000 MW-os teljesítményű RBMK reaktorokból álló erőműhöz.

A folyó a hűtéshez kell. A paksi erőmű például a Dunát használja erre, kb. 1°C-t emelve a hőmérsékletén.

Az építkezés 1969-ben kezdődött. Pár - útban lévő - falut ledózeroltak, majd 1986-ig folyamatosan építették a szép új Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőművet. (Gondolom VI. Lenin előtt tisztelegve döntöttek a hat blokk mellett...)
Az építkezés szovjet módszerrel folyt. Innen-onnan ellopódott a beton, hazavivődött ez-az, és a minőség sem mindig volt az igazi.

Bár az ilyen „hazaviszek ezt-azt” módszerrel vigyázni kell.

1987. szeptember 13-án Brazíliában, Goiânia város egy (költözés és bontás miatt) elhagyott kórházában a helyi lomisok találtak egy terápiás röntgengépet. Megtetszett nekik, hát szétkapták és hazavitték. A legjobb része az a sötétben sötétkéken világító biliárdgolyó volt, amit a belsejéből bányásztak ki. Eleinte sokaknak tetszett a varázslatos (amúgy cézium-137-kloridból készült) tárgy, de később már kevésbé volt őszinte a mosolyuk. Mire a hatóságok észbe kaptak, 249 ember szenvedett sugárfertőzést, ebből bő 120-an súlyosan, négyen pedig meg is haltak. Az esetet máig a legsúlyosabb balesetek között tartják nyilván. Aki amúgy szívesen olvasna további röntgengépes rémtörténetet, az keressen rá a Gugliban a THERAC-25 kalandjaira.

De most térjünk vissza Ukrajnába.

Végül 1984-re sikerült teljesen beüzemelni és átadni az első 4 blokkot. Csak, hogy egy ilyen RBMK-1000 reaktor méreteit érzékeltessem: ez egy 12 méter magas és 14 méter átmérőjű grafithenger. Tehát mondjuk akkora, mint egy emeletes családi ház. Ebben 1693 függőleges csatorna van, melyben felfelé 81 bar nyomású víz áramlik. A csatornákban hétméteres fűtőanyag-rudak, további 179 csatornában pedig szabályzó-és vészleállító rudak vannak. A reaktor SCRAM-ja – már csak a méret és a kialakítás miatt is - kifejezetten lassú jószág volt (18-20 másodperc alatt futott le). A reaktor teljesítményét a méretei miatt részegységenként szabályozták, amit automatika felügyelt. (Nem tudod, hogy mi az a SCRAM? Az előző posztban elmagyaráztuk ;-)

Ugyanakkor a szép új erőmű közel sem volt tökéletes. Számos konstrukciós hibától vérzett, melyek között volt súlyosabb és kevésbé súlyos. A sors iróniája, hogy az 1986-ban történt katasztrófa pont egy jószándékú biztonságjavító intézkedéssel indult: az erőmű főmérnöke, Anatolij Diatlov (itt alul) szerette volna az egyik legsúlyosabb biztonsági problémát megszűntetni. A fő probléma az volt, hogy ha áramszünet lép fel, akkor rossz esetben nincs mivel keringetni a hűtővizet. Márpedig még a reaktor leállítása után is szükség van erre (lásd: TMI baleset szintén az előző posztban). A dízel-aggregátorok persze lassan elindulnak, de valahogy ki is kellene bekkelni addig. Erre az a megoldási javaslat született, hogy a generátorok lendületét használják ki a szivattyúk táplálására. Ez elméletben jól hangzik, de a valóságban is ki kellett próbálni. Erre viszont csak csökkentett reaktorteljesítmény mellett van lehetőség, így valamely blokk leállításához vagy indításához kellett kötni a próbát. Ami viszont ritkán fordult elő. Ideális időpont volt tehát a 4. blokk karbantartása, amikor is a leállítás előtt el lehetett végezni a kísérletet.

Erre 1986. április 25-én került (volna) sor.

Rendben el is kezdték a leállítást, ám ez egy lassú folyamat. Aztán amikor 50% körüli teljesítmény-szintre értek, akkor félbe kellett szakítani a leállítást, mert váratlanul többlet-energiára volt szükség a hétvége miatt. Tehát a reaktor ment tovább félgőzzel, még majdnem egy teljes napig.

Egy atomreaktort viszont nem szabad félgőzön üzemeltetni, mert olyan (pár nap élettartamú) xenon-izotópok szabadulnak fel benne, melyek erőteljes neutron-elnyelők. Ezt reaktorméregnek nevezik, amely szépen lassan (de biztosan) megfojtja a láncreakciót.

Így járt a 4-es blokk is. Ezért amikor április 26-án éjfélkor megkapták az engedélyt, és tovább kezdték csökkenteni a teljesítményt, akkor a láncreakció váratlanul összeomlott: a reaktorteljesítmény 1%-ra esett vissza.

Igazából ekkor kellett volna leállítani az egészet és elhalasztani a kísérletet, de ez a nagy Szovjetunióban nem így működött. A kísérlet be volt tervezve, és kész. Tehát meg kell győzni a reaktort, hogy még működjön egy kicsit. Ezért – úgymond - tövig nyomták a gázpedált: kihúzták a szabályozó rudakat, teljes teljesítményre kapcsolva a reaktort. De ez sem segített, ezért olyan rudakat is kihúztak, melyeket már nem lett volna szabad. Persze ezt nem csak a szabályzat tiltotta, az SCRAM is akadályozta. Tehát az akadékoskodó SCRAM-ot még idejekorán kikapcsolták, nehogy beleszóljon a Nagy Kísérletbe. Az operátorok ugyan aggódtak, hogy mi lesz a szabályzattal, de Diatlov rájuk parancsolt; elvégre az autó is benzinnel megy, és nem KRESZ-szabályokkal…

Igazából így sem volt elég a reaktorteljesítmény, mivel csak 7% volt és 10% alatt tilos volt megkezdeni a kísérletet; de ilyen apróságok már nem zavartak senkit. Ezután még kikapcsolták a teljesítmény-eloszlás-szabályozót, valamint az üzemzavar-védelmet is. Ezeket azért, hogy egy esetleges sikertelen kísérlet után azonnal ismételhessenek (meg – gondolom
, hogy kipipálják az „Ezt Sose Csináld!”-lista utolsó pontjait is).

01:23-kor végre elkezdhették a kísérletet, ami a reaktornak ebben az állapotában több volt, mint rossz ötlet. A kísérletnek megfelelően kikapcsolták a reaktor turbina-generátorait, hogy eljátsszák az áramszünetet.

Innentől kezdve az operátoroknak igazán nem volt több teendőjük, a többit intézte a fizika. A csökkenő hűtés miatt a reaktor melegedni kezdett, amit az automatika megpróbált ellensúlyozni, de egy konstrukciós hiba miatt ezzel pár százalékot még gyorsított is a láncreakción. Ettől a folyamat kezdett megfutni. Valaki megnyomta a nagy piros vészleállító gombot (többször is, de nem tudjuk, hogy a megfutást látva, vagy a más okból), de ekkor már réges-régen elkésett. A fékező rudak szép lassan megindultak a reaktorba, miközben odabent pár másodperc alatt a hőteljesítmény 200 MW-ról 1400 MW-ra futott fel.


Ekkora ugrás nem megengedett; a hő egyszerűen nem tud eloszlani a magban, a reaktor  tehát deformálódni kezdett a hőtágulástól. Így persze csövek is elgörbültek, ettől a fékező rudak elakadtak félúton. Aztán a fűtőanyag-rudak is meggörbültek és felhasadtak. Újabb pár másodperc (!) múlva a reaktor már 3GW-nál járt (ekkor volt 100%-on) és ez még vadul nőtt, egészen 30 GW-ig.

A reaktor teljesen szabályozhatatlanul robogott a vég felé. A bent lévő hűtővíz pillanatok alatt felforrt, a csövek eltörtek, és gőz egy gőzrobbanás keretében ledobta a reaktor 1200 tonnás tetejét (ami megpördült, aztán visszaesett a reaktorba és összetörte azt). Közben a víz reakcióba lépett a fűtőanyaggal is, és ahogyan az 1100 °C felett történin szokott, hidrogéngáz képződött. A reaktorcsarnokból beáramló oxigén találkozott a hidrogénnel és pár egyéb robbanékony barátjával és durranógáz képződött. Ekkor a belső hőmérséklet már 3000 °C felett járt, így minden együtt volt egy remek robbanáshoz. Ez ledobta az épület tetejét, összedöntötte a falakat és szétszórta a reaktor darabjait. A grafit kigyulladt, és a belediffundált fűtőanyag még segített is neki égni. A fűtőanyag elolvadt és olvadt izzó masszává összeállva elindult lefelé, hogy átégesse a reaktor alján a betont és megcélozza a folyót.

Jellemző az egészre, hogy közben a vezérlőteremben nem igazán fogták fel, hogy mi történt. Még (a nem létező) reaktor (nem létező) vészhűtését akarták beindítani, valamint megpróbálták elérni a reaktorcsarnokban dolgozó (ekkor már halott) embereket. A sugárzásmérő műszer mutatója ugyan kiakadt végállásba, de azt gondolták, hogy bedöglött. Hát nem. Az operátoroknak pár hónapjuk maradt csak hátra az életből.

A helyi tűzoltók 28 fős csapata egy darabig hősiesen próbálkozott a tűz eloltásával. A sugárzás szó szerint marta a bőrüket. Pár napig harcoltak, de csak a Szovjetunió Hőse posztumusz éremre volt esélyük. Napokig tagadták a baleset tényét, míg végül a svédek buktatták le az egészet. Gorbacsov szentül állítja, hogy még őt sem tájékoztatták rendesen, ezért pártfunkciós fontosembereket küldött a helyszínre a hadsereg helyett. Végül azért némi késéssel megindult a mentesítés (a sugárzás likvidálása).

Az egészet a hadsereg végezte 350.000 ember, zömében (?önkéntes?) katona részvételével. Fontos megemlíteni, hogy az esettel kapcsolatban a hivatalos számok és a valóság nem feltétlenül fedik egymást. Egyes források 600.000 főről beszélnek, akiket likvidátornak hívtak (meg bio-robotnak).

Első feladatként el kellett oltani a tüzet. Ehhez helikopterről bór, ólom és homok keverékét kellett a reaktorra szórni, a szédületes sugárzás közepette. Egy pilóta nagyjából egyszer repülhetett volna át a feláramló égésterméken (mármint: egész életében egyszer), de sokan napi több fordulót is teljesítettek. Tisztelet az önfeláldozásuk előtt: a reaktor így is 10 napig égett, magától háromszor ennyi ideig égett volna. És akkor most kereshetnénk új hazát magunknak!

Aztán le kellett szivattyúzni a reaktor maradék hűtővizét és a tűzoltók kezdeti próbálkozásaként megmaradó vizet, mert nem lett volna jó, ha a betont átégető 3000 °C fűtőanyag-láva találkozik vele. Ez kamikaze-küldetés volt, dupla tisztelet azoknak, akik végrehajtották. A láva a 10. napon át is égette a betont, tehát nem haltak meg hiába.

Kellett építeni egy alagutat a reaktor alá, amit később feltöltöttek betonnal. Ez azért kellett, hogy ha a láva tovább megy lefelé (Kína-szindróma), akkor még az ivóvíz-bázis előtt megállítsa valami. Rekord idő alatt elkészült.

Utána össze kellett szedni az erőmű körül, és a tetőn lévő radioaktív szemetet. A sugárzás a távirányítású gépeket pár nap alatt tönkretette, ezért ezt a munkát is emberek végezték. Ólomruhában indultak, mindenki lapátolhatott kettőt, aztán ezzel az évi dózis ki is volt pipálva. 

Le kellett zárni a területet, leölni az összes vadállatot (hogy ne hurcolják ki a sugárzást). Kitelepíteni a 45.000 fős Pripjaty városkát, (és mindenki mást is a környéken), valamint megtisztítani Csernobil várost (úgy-ahogy).

Ezután lehetett elkezdeni szarkofágot építeni a még mindig vadul sugárzó reaktorblokk köré. Vakon, ólomburkolatú munkagépekben, időre.

És még mi szidjuk a munkakörülményeket a Munkahelyi Terror blogon..!

Végül minden felhasznált jármű, ruha, eszköz ott maradt a területen. Nem tudni, a mentesítés során hányan haltak meg, de tiszteletet érdemelnek.

A szarkofág azóta is áll, bár már eléggé romos; csak most indult egy új építése. Amíg az új elkészül, a régit próbálják állva tartani.
Így vannak bátor emberek, akik napról napra a szarkofágba (mármint bele) járnak dolgozni: betonoznak, alátámasztják itt-ott, a hűtő szórófejeket javítják, stb. Érdemes megnézni a bent készült képeket és videót!

És ha Kijevben jársz, ne mulaszd el megnézni a Csernobil Múzeumot. Nem nevezném felhőtlen kikapcsolódásnak, de az élmény egy életre szól - és ezt tessék szó szerint venni...

tiboru

Egyébként külön kínos, hogy az erőmű a helyi katonai támaszpontot is ellátta árammal. Mégpedig az egyszer már a Lemilblogon is megénekelt orosz HAARkályt. A képen itt alul egy Duga-2 antenna.  
Azóta sokat javult a reaktorok biztonsága (az RBMK-ké is, főleg, amelyeket leállítottak). Balesetek viszont azóta is történtek a világ atomerőműveiben.

Például a japán Tokai Mura újrafeldolgozó üzemben, de itt nálunk, Pakson is. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot mindkét helyen az történt, hogy forralóvizes reaktorrá alakítottak egy átmeneti tároló tartályt. Ez elég nagy hiba. Japánban ezt 1999. szeptember 30-án úgy sikerült összehozni, hogy 5%-os dúsítású fűtőanyag helyett 18,8%-osat tettek egy átmeneti tartályba. Időt akartak spórolni vele (erősen szabályellenesen). Ez nagy hiba volt, mivel a víz moderálásával megindult az eszmecsere a fűtőanyag-rudak között, ami a hőmérséklet gyors növekedésével járt. Ekkor a víz felforrt, megszűnt a moderáló hatás, lelassult a láncreakció. Az egész lehűlt kicsit, víz visszajött. És ez így pulzált 12 órán át, mire végre sikerült különböző megoldásokkal végleg leállítani a folyamatot. Ketten haltak meg. Pakson ehhez képest csak a hűtést tervezték meg hibásan és senki sem sérült meg. Az azért látszik, hogy ilyen bődületes ostobaságoknál sem szabadul el okvetlenül a pokol, ha pár egyszerű alapelvet betartunk.

Egyébként az eddigi legsúlyosabb japán baleset 2004-ben volt, a Mihama erőműben: szétrepedt az egyik turbinaház, és a kiáramló forró gőz megölt öt embert. A SCRAM azonnal lefojtotta a reaktort, a vészhűtő rendszer pedig rendben lehűtötte. Ezt csak azért írom, hogy lássuk: azért tanulunk a hibákból, és a vészrendszerek ma már elég jól működnek. Nem árt ezt tudatosítani a csernobili eset után.

 

PS. Kedves olvasónk, Erika küldött egy linket Csernobil környékén készült képekről.

270 komment

Címkék: atom szovjet vendégposzt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.19. 19:51:34

@hami: Na most rendesen megnéztem a tengereket. Én vagyok a hülye, elnézést. Igazad van. Az a Jeges-tenger. A földrajz láthatóan nem erősségem.
nuclearpol.blogter.hu/123891/nuklearis_balesetek

Az áldozatok számában egyik oldalról a zsebsaccográf-értékű Greenpeace van - ahogy írod is-, a másik felén meg a szovjet hivatalos álláspont, amiből önállóan is több van. Na az sem hihetőbb. Szóval olyan az, mint a klasszikus vicc: a könyvelőtől kérdezik felvételi vizsgán: "Mennyi kétszer három?"
Válasz: "Hát mennyi legyen?"

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.19. 19:54:37

@hazitroll: vagy hőmérséklet kell, vagy nyomás, (persze a kettő nem független). De amikor a fissziós bomba beindul, akkor lesz mindkettő. Ettől megindul a fúzió is, és elkezd nagyon sok neutront termelni, ami erősen felgyorsítja a fissziós reakciót.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nukleáris_fegyver

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.19. 20:02:07

@hazitroll: Az olyan baleseteknél, ahol számítógép is benne volt a buliban, az esetek minimum 80%-ban SW hiba történt, a maradék jórészt a HW probléma.
Most a számítógép félrevezetése miatt elkövetett emberi hülyeségeket SW-nek vesszük, ha számoljuk.
A forrást fent már jelöltem (a Leveson könyv).
Tehát az SW-nél kezdődnek a gondok, de olyan szinten árnyalt kép, hogy nem lehet egyértelműen sarkítani. Kritikus folyamatot nem szoktak sem PC-re, sem Windowsra bízni, csak egészen speciális esetekben. És itt nem a Windows stabilitásáról beszélek, hanem a validálhatóságáról (illetve annak hiányáról).
Szóval ha rám hallgattok, nem mélyedtek bele az SW-HW vitába...

Minorkavidor 2011.03.19. 20:41:16

@Professor Pizka:
Elolvastam, csak egyetérteni tudok vele!

juditmanó 2011.03.19. 20:52:24

Az E.ON főnöke Németországban figyelmeztet, hogy összeomolhat az áramellátás, ha Németország ruck-zuck kiszáll az atomenergiából:

www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/0,1518,751948,00.html

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.03.19. 21:27:15

@teddybear01: én egy ezeréves (öt...) compaq laptopon most untam meg a 45 perc alatt felálló XP-t. Ubuntut neki. Kizárólag a Króm és a Writer futtatására használom, arra viszont kifogástalanul működik.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.03.19. 21:38:24

@hazitroll: Szerintem is fontos a redundancia a redundancia.

sztupi 2011.03.19. 21:50:36

@hazitroll: "Másnaposságot jól bírod? :)"
Igen a harmadik napon :-)
@Papírzsepi: Nem akarom sem szétoffolni ezt a remek posztot , sem hitvitába bocsájtkozni semelyik oprendszer ellen/mellett. De tényleg láttam a vezérlőben windows-os pc-t. Azt azonban fel sem tételeztem ,h az reaktor vezérlő lehet. Gondolom az vmi beágyazott rendszer ami irányitja a reaktort. Ja és a reaktort a Skoda cég gyártotta.

nately 2011.03.19. 22:37:04

Érdemes megnézni a műholdas kukkolón Csernobil környékét.A mentesítésre használt járművek,eszközök végleges nyughelyét.Ezeket egyszerűen ott hagyták,gondolom ezeket nem éri meg mentesíteni.Egy kisebb banán köztársaság hadseregének elég volna...
Más.Újságírók.Egy paksi szakértő mesélte egy előadásán,hogy volt kint Csernobilban.Történetesen néhány héttel azután mikor a mi "hős sztárriporterünk" /bézbolsapkás,monogrammja V.T/drámai hangú tudósítást adott a helyszínről.
A helyiek még most is röhögnek a faszi beszariságán.Állítólag még el is sírta magát hiszti közben...
A sztori kb.három éve volt.

teddybear01 2011.03.19. 22:53:59

@Professor Pizka: Azt hiszem, elbarmoltad az xp telepítését, de most már mindegy. Ha akárhonnan letöltött xp-t raksz egy laptopra, főleg Compaq-ra, akkor általában ugyan betöltődik, de sokáig fog tartani. Kellenek a gyári meghajtók, meg a gyári telepítők a gyors bútoláshoz.

Ami az ubuntut illeti, működni fog, de a winyót sohasem fogod többé normálisan újra particionálni, mert elbarmolta a boot szektorát. Többé nem fogod nyom nélkülivé tenni.

Mondjuk, te bajod.

xstranger 2011.03.19. 22:56:20

@sztupi: porno, vagy MP3at jatszik le. Ha beut a SCRAM elkezdi jatszani a Ride of the Valkyrst, esetleg a Stonestol a Paint It Blacket.

Ilyen helyeken nem ugy "futtatnak" szoftvereket mint te az internet explorert. Embedded rendszerek vannak mint pl a mosogepben. Inputokat olvas megszakitasokkal, szamolgat es outputokat allitgat. Kizarolag ennyit tud, amugy ugyanugy C-ben kell programozni mint a PCket, nyilvan nem tucat irhato gatearraybe teszik be, hanem valami dragabb celhardvert csinalnak hozza. Ezzel megoldodhatova valik Papirzsepi altal hianyolt validalhatosag. De az elv hasonlo amugy BME VIKen kb masodeves labortargy.

xstranger 2011.03.19. 22:58:37

Wiki szerint 1940ben is volt Bukarestben 7es renges tehat ez nem egy ritka esemeny arrafele.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.03.19. 23:01:13

@teddybear01: gyári telepítésű XP volt a laptopot hosszú éveken át anyukám használta. Nem volt kéznél semmi telepítő az XP-hez, letölteni, barmolni nem volt kedvem. Megvolt a saját gépem, úgy gondoltam ideális alany lesz a kísérletezéshez. Lett egy normál internetezgető gépem.

teddybear01 2011.03.19. 23:05:04

@sztupi: Azok a PC-k, amikről beszélsz, semmilyen befolyással sincsenek magára a reaktorokra. Azok szabályozását még mindig a jól bevált eredeti célhardver végzi, mind a mai napig hibátlanul. Senkinek eszébe sem jutott, hogy kicseréljék, bár a franciák ajánlgatták a modernizálást. (Ők ajánlották a nagyobb mennyiségű fűtőelem pihentetését a nem ennyire méretezett medencében is, az ismert következményekkel.)

Utólag beépített ellenőrző/mérőrendszerek központi egységei, amik főleg a reaktorokban utólag felállított mérőrendszerek adatainak kiértékelését, és az adatok tárolását, listák nyomtatását végzik.

teddybear01 2011.03.19. 23:08:50

@Professor Pizka: Nem hiszem. Hosszú éveken keresztül dolgoztam Compaq laptopokkal, csak akkor csinálnak ilyet, ha nem hozzáértő telepíti a rendszert.
De mindegy most már.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2011.03.19. 23:11:30

@teddybear01: tényleg tök mindegy , kaptam egy "régi, rossz" gépet, amellyel szívbaj nélkül mertem kísérletezni.

xstranger 2011.03.19. 23:35:50

@Minorkavidor: Termeszetesen Y2K problemakat kommercialis szoftvereken eleg gyorsan frissitettek (Service Pack pl a Windowsnal). Az igazi problema a 10-20 eve irt vallalati szoftvereknel volt. Volt kollegam a Goldman Sachsnel dolgozott akkoriban Hong Kongban es kb ejjel nappal dolgoztak 1999ben. Szoval nagy balhe volt az, csak nem a pornep szamara.

teddybear01 2011.03.19. 23:38:32

@Professor Pizka: Arra jó volt. Mindegy.

Egyébként nálunk a legtöbb laptopot winyó nélkül hozzák be az országba, aztán utólag teszik bele a winyót, és telepítik fel. Valami miatt így olcsóbb. Talán mert többnyire garanciális javított winyókat vesznek bele óccsóé?

Viszont a Compaq rigolyás típus, nem mindenki ismeri.

teddybear01 2011.03.19. 23:43:10

@xstranger: Mi is dolgoztunk, mint a güzü, hogy az OTP hosszútávú kölcsöneinek adatállományát át tudjuk konvertálni részben az Y2K-ra, részben a modern számítógépes rendszerbe.

frescho 2011.03.20. 01:52:45

Hosszú csak olvasás után +w üzemmódba kapcsolok.

Egy atombomba több fajta is lehet, az mindegyikben közös, hogy fisszióval indulnak:

- Az egy fázisú a bombában nincs is más. Egy berobbantásos elven működő bomba nagyon kis méretű lehet. Pl. a davy crocket nagyjából rugby labda méretű

- Ha a teljesítményét, hatásfokát növelni akarják, akkor rásegítenek egy triciummal. (Esetleg Li-6 is megfelel, amiből sugárzás hatására tricium keletkezik) Ebben az esetben a fúzió által termelt energia teljesen elhanyagolható, a lényeg az, hogy nagy mennyiségű felesleges neutront termel, ami mintegy felturbózza az atombombát. A fúzióhoz szükséges anyagot vagy az üreges magba, vagy rétegesen az uránhéjba helyezik el. Az elsővel nagyon egyszerűen lehet szabályozható bombát készíteni. Trícium nélkül 3ktonnás bomba, a trícium mennyiségétől függően akár 30kt-ás is lehet. Az oroszok a Slojka-nak hívták.

- A két fázisú bombák második fokozata fúziót használ, gyakorlatilag ez fele meg a klasszikus hidrogén bombának. A felszabaduló nagy energiájú neutronokat nem fogják be. Akár 1-2 kt-ás is építhető, ahol az első fokozat csak pár (10-20) tonnás. ilyenkor a neutron sugárzás hatása nagyobb, mint az élővilágra, mint a többi effekté. (neutron bomba) A legnagyobb eddig felrobbantott Cár is két fázisú volt az irodalom szerint, de ott már a hősugárzás és a lökéshullám dominált.

- A három fázisú bombánál a hidrogén bomba nagy energiájú neutronsugárzását hasznosítjuk. Mivel a köpenyt valami nehéz, ellenálló fémből kell készíteni logikus, hogy uránt használjunk. Ez lehet akár természetes urán is, mert a gyors neutronok simán széthasítják azokat, de kis dúsítás soha nem árthat... A Cár ilyen köpennyel simán megütötte volna a 100Mt-át, de az oroszok sem voltak hülyék, maradtak a fele akkora, de nagyságrenddel tisztább két fázisú verziónál.

Elméleti verzió: Elvileg lehet készíteni tisztán fúziós bombát. Laboratóriumi körülmények között elég energiát tudnak kis térrészbe belepumpálni lézerrel, de a laborban van hely bőven, amit egy bombáról nem lehet elmondani.

@teddybear01: A linuxxal úgy érzem keveset foglalkoztál. Boot szektort simán felül írja kéretlenül is a windows. Simán kiirtható két utasítással.

Jockey11 2011.03.20. 06:49:05

@Papírzsepi: Viccelődünk, viccelődünk... Admin jogosultságunk meg nincs, és én látom a Nuk.bal.3.0-át aztán "szerkesztés - összes kijelölése - delete"?! (Kommentelő kitiltása 1 évre??)

@Papírzsepi:@frescho: Én is így tudom. A Cárnál az is bajság volt, hogy U-235 használata esetén olyan nehéz lett volna a cucc, hogy bajosan szállították volna a Száraz Orr C fölé a kipróbáláshoz. A fajsúlyuknak nem járta utána, de (ólom bevonattal) 25-27 tonna volt a bomba végleges tömege, ami urán esetében elérte volna a 40-et.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 07:26:50

@Jockey11: ha már úgyis látod a 3. részt, mindjárt át is olvashatnád törlés előtt. Legalább kevesebb hiba lesz benne, mikor a másvilágra kerül...
Meg a mostani posztban lévő hibákat sem ártana kijavítani... ha már úgyis mindenféle gombokat nyomogatsz....
Köszönöm!

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 07:38:39

@teddybear01: na igen. A vezénylő termek nem szoktak azok a nagyon-nagyon mozgalmas helyek lenni. Ahol eddig csak jártam, mindenhol volt valamilyen standard PC, és Excel futott rajta.
Néha ki is szokták vetíteni a gép képét. Elvégre tényleg az Excel tábla a legfontosabb a vezénylőben...
Én is telepítettem egyszer egy hőerőműbe PC-t, valamilyen rendszer felügyeletéhez. Pár hét után jelezték, hogy meg kéne nézni, mert gond van vele.
Valóban: vírusfertőzött lett. A naplóból kiderült, hogy milyen játékokat futtattak rajta, és miket nézegettek vele. A vírus meg pendrive-on át került fel.
Kicsit megnyirbáltam a jogosultságokat, rendbe tettem, azóta nincs gond (bár az egyik helyi manus szólt, hogy legalább a pasziánszt hagyjam rajta).
Aztán volt, ahol volt külön internetezős gép. Mellette egy papír: "Munkaidőben internetezni TILOS! - A Vezetőség". Hát, én nem láttam ott senkit, akinek épp ne lett volna munkaideje akkor.
TV-t is szoktam látni, és valahogy mindig a Szomszédok/Életképek megy rajta. Vagy csak én érzem így....

sztupi 2011.03.20. 08:58:53

@xstranger: @teddybear01: gondoltam hogy a windows nem reaktort kezel :-) Az azért vicces lenne amikor a vészleállításkor visszakérdez , hogy "Biztos benne ?".
Amúgy köszönöm a kiegészítő infót a vezérléssel kapcsolatban. Csak mulatságos volt látni a XP-t a pc-n.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 09:12:18

@sztupi: Megjegyzem volt már pár haláleset amiatt, mert a kritikus pillanatban a számítógép lefagyott. Egy brit hadihajó is -többek között- ezért süllyedt el, de egy mentőautó-irányító rendszer is egyszercsak leállt Run-time Errorral, így a mentők pár napig késtek kicsit...
Atomreaktornál azért kevésbé szeretnénk "General Protection Fault" üzenetet látni...

sztupi 2011.03.20. 09:16:42

@xstranger: valamikor reges regen egy messzi tavoli galaxisban en meg assembly-ben irtam ilyen programokat :-)

sztupi 2011.03.20. 09:19:18

@Papírzsepi: Hat van nalunk is egy ket olyan rendszer ahol a "General failure" nagyon nem kivanatos esemény :-)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 09:26:02

@sztupi: az eléggé ritkán kívánatos. Most így hirtelen csak az adóhatóság jut az eszembe...

sztupi 2011.03.20. 09:48:40

@Papírzsepi: Na ott tenyleg jol jonne , de sajnos ott meglehetos redundans rendszereket hasznalnak es az adatbazisokat is tobb telephelyen replikalva taroljak. Mondom sajnos !:-)

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2011.03.20. 10:35:50

Csernobilhoz:
Az RBMK-nak pozitív az üregtényezője. Ezért szalad meg a reaktivitás, ha nincs benne moderátor.

Az teljesen normális, hogy xenonmérgezésnél növelni kell a kakaót. A nagy neutronfluxus kiégeti a xenont, csak az a baj, hogy órák kellenek hozzá, ennyire ők meg nem voltak türelmesek. Ráadásul a kísérlet nagy hűtővízáramot igényel. A nagy hűtővízáram viszont elnyomja a buborékképződést, tehát csökkenti a reaktivitást, tehát még több kakaót kell ráadni. Kísérlet lényege viszont pont a hirtelen hűtésmegszűnés, tehát igazából bele volt kódolva a reaktivitás elszaladása...

teddybear01 2011.03.20. 11:20:56

@frescho: Több, mint két héttel többet kellett foglalkoznom a konkrét esetben a linuxxal, mint amennyit eredetileg akartam. Annyi időbe tellett, amig végül kézi editálással legalább részben leszedtem a nyüves linux bootot, a vinyóról.(a bejelentkező képernyő még így is ott maradt!)
A lényeg, az egyik linuxfan kollégám, a megkérdezésem nélkül rátelepített egy frissen letöltött linuxot egy P3-as Compaq Armadára. Aztán kiderült, hogy ez a verzió különleges bootvírusvédelemet is tartalmazott. Ezért aztán semmilyen normális módon nem lehetett levakarni a vinyóról, minden bútoláskor követelte vissza a linux rendszert, és nem lehetett az egészet semmi másra használni. Én viszont nem akartam kidobni azt a 20 gigás laptopvinyót, és a végén legalább használhatóra akartam alakítani, ami végül is sikerült.
A kollégának viszont beígértem a művelet közben pár súlyos testi sértést, ha legközelebb ilyen hülye lesz. Sajnos nem nagyon okult belőle.

teddybear01 2011.03.20. 11:27:43

@Papírzsepi: A legnagyobb gondom mindig azokkal van, akik miután már be tudják kapcsolni a számítógépet, azt hiszik hogy ezért már értenek is hozzá. És ez még a kollégák egy részére is igaz.

Az egyik ilyen illető összeszedett a gépére vagy hatszáz vírust, meg vagy kétszáz trójait, és kétségbeesve kérte tőlem, hogy mentsem meg az egyetlen példányban létező diplomamunkáját...Ami csak részben sikerült.
Három havi munka oda, mert az öccse is ugyanazon a gépen nyomult...

Kullancs1983 2011.03.20. 11:43:05

Uhh! A nukleáris erőművek működési elvét, meg az atombomba fajtáit még csak-csak fel tudtam fogni, de ezek a számítógépes izék már meghaladják a szellemi kapacitásomat..:)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 12:18:16

@Kullancs1983: azért amikor ¿Qué tapas hay? korrekten elkezdte magyarázni a csernobili kísérlet előzményeit, akkor azért kellett kapaszkodni...

hazitroll 2011.03.20. 12:53:10

@sztupi: Láttam már olyan orvosi eszközt, amin winXP embedded futott. Mondjuk csak prototípus volt... Meg olyan bankról is tudok, ahol pár napig a második replikáról futott az összes éles tranzakció... És hallottam arról is, hogy az ÖBB (osztrák államvasút) Railjet vonatának Siemens mozdonya szoftverhiba miatt nem ment tovább.
@teddybear01: Egyetértek. Mindig akkor van baj, ha a felhasználók elkezdenek érteni hozzá. De az is igaz, hogy mission critical rendszereket - elvileg - csak beágyazott rendszerekre, célhardverekre, teljes validálhatósággal szabadna építeni. Tudnék ellenpéldákat mondani, de inkább nem veszem el senkinek a bizalmát semmivel kapcsolatban sem.
@xstranger: Az SAP ugye híresen büszke arra, hogy adattárak szintjén 82-ig visszamenőleg garantálja a kompatibilitást. És ez barátok közt lassan azt jelenti, hogy 30 év ööö.. terhét hordozzák, mert a mai ismeretek fényében átírni nem lehet semmit... Azt hiszem te példálóztál VIKkel fentebb, ott hangzott el egyszer alapképzés egy diplomabeszámolójában, hogy ha fognának egy tisztességesebb szakirányos csapatot, két év alatt messze jobb szoftvert tudnának írni, mint ami az SAP most, csak épp nem lenne meg az a piaci súlya.
Egyébként aki nem fegyveres testület tagja (volt), az mind mérnök(féle) itt? Politológusok és tolmácsok nem játszanak :)

sztupi 2011.03.20. 13:07:58

@sztupi: de ez már nagyon off és messzire vezet. Szvsz maradjunk a nukiknál :-)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.20. 13:09:32

@hazitroll: Úgy tudom, hogy van pár jogász is...

frescho 2011.03.20. 13:30:55

A temahoz kicsit visszakanyarodva a erdekes tema az orosz bekes celu atomprogram. Tobb sorozatot is vegrehajtottak. A legtobb robbantassal olajat es gazt kerestek. Masik kiserletben a gaz kitermeleset probaltak segiteni. Gondolom csak ugy sugaroztak a szovjet otthonok a boldogsagtol. A kedvencem viszont a Chagan to. Robbantottak egy kellemes viztarozot, amiben kesobb a kozepipari miniszter uszkalt egy kicsit.

@teddybear01: A mullazas mindig segit:

dd if=/dev/zero of=/dev/hda

Kritikus rendszereknel unixot is felve alkalmaznek, nemhogy Windows-t. Jobb, ha celspecifikus hardver iranyitja a cuccost. A meresi adatok gyujtesere, grafikonok keszitesere, tendenciak vizsgalatara mar jo a Windows is.

molnibalage 2011.03.20. 17:54:16

@hazitroll: Nem értem ezt a win ellenességget. Több olyan fotót és videót is mutatott már Cifu az sg.hu HT topikjában, ahol látoszott, hogy katonai radar és légvédelmi rendszereken Win fut. A Us Navy meg csak nem annyira hülye.

Persze valszeg nem commercial Win, de akkor is win.

folti_ 2011.03.20. 22:27:42

@molnibalage: munkaállomásként jól lekorlátozva simán működhet a dolog. meg persze az összes nem kellő vírusforrás periféria eltávolítva/kiöntve műgyantával.

Persze nemcsak katonai hw -ben fordul elő. Diebold nevű jenki ATM(és csaló szavazógép) gyártó is embedded Windowst használ már vagy 10 éve bankautómatákban. Anno még SQL/Slammer idején volt is belőle balhé egyik jenki bankfiókban, amikor is az elméletileg szeparált hálón csücsülő ATM-eken találtak meg a vírust. Szintén abból a korszakból emlékszem rá hogy rengeteg kórházi gépben volt embedded win, mint vezérlés. Volt is a szivattyú, mert csak olyan patcheket lehetett feltenni rá amit a gyártó már engedélyzett, viszont ez több hónapos munka volt, addig a gépek meg tele biztonsági résekkel ültek a korházi lanon.

Gildor Inglorion · http://gildorblog.blogspot.com 2011.03.21. 09:42:46

vegyvédelmi alakulatnál voltam katona, a sugárvédelem is oda tartozott. a fiatal tisztjeink 86-ban végeztek, többüknek személyes ismerősei voltak akik csernobilban elhárítottak. a tiszjelin szerint a szovjet kollégáik pontosan tudták, hogy mit vállalnak, önként tették, tudva, hogy ezzel sok embert megmentenek

stoppos76 2011.03.21. 13:22:30

Vicces, hogy Amanitin kolléga mennyire bicskanyitogató stílusban írogatott. Épp népi kezdeményezést akartam javasolni a kiutasítására, de Zigzag barátunk, élve hzatalmával, lerendezte.

Látatlanban kiutaltam volna neki 5 év gulágot.

zum trucc 2011.03.21. 15:09:19

@Minorkavidor: a "sötétzöld" szóösszetételhez gratula. Ami a dolog érdemi részét illeti, hát sajnos Csernobillel, TMI-vel, Fukusimával együtt is az atomenergia a legkörnyezetbarátabb. Nem vicc.
Alapesetben némi barátságos hőterhelés, úgyse kell elhinni a sosem bizonyított globális felmelegedést, ez a tétel meg semmiképp sem játszik, csak jobban harapnak a halak. Egy igazi (=sötétzöld)környezetvédő ne is egyen Baján halászlét, ez egyben méltó, bár nem elegendő büntetés, mert ostobaságokban hisz.
Paradox módon egy modern nukleáris erőmű nemcsak CO2-t nem bocsát ki, de kisebb a sugárzóanyag-kibocsátása is, mint egy mindenfélét, nukleáris nyomelemeket is a levegőbe juttató szénerőműnek. A szénbányászok meg sokkal hamarabb halnak, mint az uránbányászok, különösen egységnyi energiára számlálva.
Persze, ha extra megugrik a sugárzás, pl. Csernobilban, akkor és az az egy erőmű rontja az átlagot, meg a sugárzási dózis sem mindegy. Felér egy kínai vagy pakisztáni bányaszerencsétlenséggel, ami mínuszos hír.
A szélenergia meg egy rossz vicc. Nemcsak a denevéreknek.

BobChemistry 2011.03.21. 15:09:35

Jó az írás, a Csernobillal foglalkozó rész szintén, az apró pontatlanságok ellenére is.

Egy kis adalék: az RBMK reaktorok állítólagos egyik előnye, hogy plutónium termelése alkalmasak. Talán ezért van az, hogy csak a volt SZU üzemeltette?

zum trucc 2011.03.21. 15:15:23

@tiboru: egy bukaresti rokonom mesélte: persze ellenőrizetlen hírek szerint, az 1977-ben, Bukarestben összeomlott épületek zöme még a harmincas években sérült meg egy nagyobbacska rengésben. 40 évig leszarták, ezért volt a kár olyan hatalmas.

zum trucc 2011.03.21. 15:23:30

@Mostly Harmless: Kozloduj, Bulgária nyomottvizes,"paksi típusú" (VVER), csak nagyon összegányolt darab volt. Ismered az EU-s viccet: angol szakács, olasz szervezés, finn józanság, magyar balneológus. Vagyis magyar környezetvédő. Na ehhez jött a bolgár erőművi operátor, mármint a nukleáris.

stoppos76 2011.03.21. 15:59:39

@zum trucc: Az olasz szervezést tisztelettel lecseréltetném angol szervezésre. A szakácsságot meg megkaphatja tőlük valami északi nyershalzabáló nemzet.

GK 2011.03.21. 16:00:39

Egy jó áttekintő ábra, hogy jobban lehessen látni a sugárdózisok közötti különbséget:

xkcd.com/radiation/

Walter Hartwell White 2011.03.21. 17:38:05

@frescho: Ahogy az irániaknál is ha jól tudom, a Siemens cuccokon Windows futott, amit jól betámadott a Stuxnet. Sikerült is jól összekuszálniuk vele az uráncentrifugákat... Ilyen kritikus helyekre azért csücskös kommerciális opsyst rakni.

stoppos76 2011.03.21. 18:05:03

@Viva La Onda: Iránban nem tilos a windows?

Walter Hartwell White 2011.03.21. 18:06:27

Ezek szerint ilyen célra nem...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.21. 20:22:51

@BobChemistry: az RBMK betűszó szerint itt energiatermelő reaktorról van szó. Ráadásul plutóniumot védett katonai ojjektumokban illik gyártani. Egy darabig nyomoztam azt a konteót is, amit 1986 körül sokat lehetett hallani, hogy a VI. Lenin erőmű mellékesen hadicélokat is szolgált.
De ezt ma már mindenki viccnek minősíti, kivéve a Duga2 állomást.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.21. 20:23:20

@GK: Ez tök jó ábra. Mindig ilyenre vágytam. Kösz.

folti_ 2011.03.21. 21:22:23

@Viva La Onda: Valaki a manglementből úgy döntött, hogy ez így olcsóbb lesz nekik hosszú távon(esetleg az M$ viszonteladók jófajta Thaiföldi tanulmányútra fizették be őket). Mondjuk azis igaz, hogy komolyabb OS-t licenszelni, vagy maguknak megírni (és opni a karbantartásával és fejlesztésével) sem éppen olcsó móka.

¿Qué tapas hay? 2011.03.21. 21:56:09

@Papírzsepi: Sokféle dolog érdekel, de Csernobil már a katasztrófa megtörténte óta. Igazán 2006 óta foglalkozok vele, a dolog ott indult, hogy egy esős szombati napon valami részletkérdésnek akartam utánanézni, és minden megtalált forrás mást és mást mondott. Nem létezik, hogy nem lehet kideríteni, hogy mi is történt! - gondoltam és elkezdtem nyomozni. Ez tart hatodik éve, és ebből a milliárd részből álló puzzle-játékból talán már kiraktam az egy ezredét. A maradékra meg ott az egész életem - legalábbis az a 25-30 év ami még hátra van belőle. :-)

@BobChemistry: Persze, hogy alkalmasak plutónium-termelésre, végülis tenyészreaktorokból lettek kifejlesztve. De a megépült RBMK-reaktoros erőművekben borzasztó körülményes lenne ezt tenni. Ugyanis nem tudod hol kivinni a besugárzott uránt anélkül, hogy ne csöpögjön szét közben. :-) A reaktorcsarnokban meg nincs elég medencekapacitás a feldolgozáshoz. Talán az első generációs reaktorépületeknél, ha a kiégett üzemanyag szállítófolyosóját feltöltenénk vízzel, bár akkor még mindig kérdés, hogy a tíz méter hosszú kazettákkal hogyan lehetne ott manőverezni anélkül, hogy rögtön az elején dárda módjára bele ne álljanak a padlóba. A második generációs épületeknél már ez a lehetőség sem lenne adott a közös szállítófolyosó miatt.

@zum trucc: Kozloduj nem volt annyira összegányolt, csak a VVER 440-230-asokra mondott nyetet az EU. Pl az üzemzavari hűtőrendszer hiányossága, illetve a reaktortartály anyaga miatt.

¿Qué tapas hay? 2011.03.21. 22:01:43

@Papírzsepi: Már hogy a manóba ne szolgált volna hadicélokat. Volt is nagy balhé 1975-ben, hogy nem lett kész időben az erőmű, a szép új DUGÁ-nak meg máshonnan kellett villanyt vinni. (mert az meg épp az erőmű miatt lett odatelepítve). Lett is később külön 110 kV-os távvezetékük.

Walter Hartwell White 2011.03.21. 22:25:38

@folti_: Az biztos, hogy a saját OS nem 2 fillér lenne. Bár maga az atomprogram sem a spórolásról szól...

zum trucc 2011.03.21. 22:39:05

@¿Qué tapas hay?: Komoly MVMT-s (Magyar Villamosművek Tröszt) szakembertől hallottam 1980 körül, hogy amikor a paksi reaktortartály nyomáspróbáját csinálták in situ a csehszlovákok, mert a acéltartály Skoda, Pilsen gyártmányú, akkor magyar nem mehetett oda. Aztán mondták a csehek, hogy a tartály jó, és ezt el kellett hinni.
Pilsen ugye nem egy rossz hely, szeretjük a sörét, meg jók voltak a Skoda ágyuk az első világháborúban, de azért az a férj, aki ennyire bízik akár a feleségében, az pl. fajankó.

folti_ 2011.03.21. 22:43:57

@Viva La Onda: attól még mindig megvan az hogy az ügzfél megkérdi, hogy nem lehetne -e esetleg olcsóbban ;) Vagy a manglement dönt úgy hogy igy olcsóbb kihozni, aztán a megtakarított pénzből elmennek az éves kötelező thaiföldi tanulmányútra ... :)

hiryu2,0 2011.03.21. 23:01:54

Khmm... anno haditechnika cikk szerint kiszámolták mekkorát szólna. azt gondolták ez azér már az elvtársaknak is sok.... ezért cseréltek ólomra...

¿Qué tapas hay? 2011.03.21. 23:17:10

@hiryu2,0: Komolyan a vendégem egy pezsgős vacsorára az általa választott helyen az, aki a szívrohamban elhunyt személy nevét és beosztását ki tudja deríteni.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.22. 07:25:46

@¿Qué tapas hay?: Ja. a DUGA-t említettem is, hogy talán nem véletlenül van ott. Múltkor néztem az antenna méreteit... egy ekkora dög nem tűnik nagyon (Cser-) mobilnak...
Cseljábinszk-ban amúgy üzemelt egy RBMK reaktor. De lehet, hogy ott főleg áramot termelt, és a többi reaktor végezte a piszkos munkát.

hazitroll 2011.03.22. 07:28:58

@Viva La Onda: Én úgy tudom, hogy nem a Windows, hanem a Siemens-szoftvert támadta, és ez logikus is, mivel ha a centrifugák vezérlőrendszerét kell buherálni (a hírek arról szóltak, hogy a fordulatszámot variálták), akkor nem az oprendszeren keresztül fogsz belenyúlni, hanem az alkalmazáson keresztül. Legalábbis szerintem. Ehhez semmi köze nincs az oprendszernek, legalábbis az én olvasatomban. De nem olvastam utána részletesen a Stuxnetnek. Viszont egy nagyon érdekes általános problémát felvet: valószínűleg az összes kritikus szoftver (erőművi, helikoptergépágyú vezérlő, orvosi, atomháború-szimulátor, tengeralattjáró-szonár) esetében probléma lehet az a tény, hogy ezen szoftverek alapvetően nem készültek fel arra, hogy egy külső támadó (hacker, malíciózus vírus, a kívánt aláhúzandó) belebuhaeráljon. Banki szoftvert szándékosan nem írtam, azok esetében jobban-rosszabbul azért ár készülnek rá, viszont Csernobil korában még nem volt tipikus, hogy hálózati támadásra készülni kell. A fáma amúgy azt is tartja, hogy a '80-as években a SZU-ban volt már egy gázvezetékes baleset, amit a CIA szándékosan elvesztett/átengedett, e célra írt szoftvere okozott.

hiryu2,0 2011.03.22. 07:43:14

na. r16. emlékeztem hogy van vmi veszteséglista linkem:

www.russianspaceweb.com/r16_disaster.html#victims

Hassan0926 2011.03.22. 11:50:23

Ajánlom olvasásra mindenkinek:

Somlai János: Esetek-sugárbalesetek
www.libri.hu/konyv/esetek-sugarbalesetek.html

Walter Hartwell White 2011.03.22. 17:02:55

@hazitroll: Amit említesz gázos "balesetet", arról még olvastam is valahol.

xstranger 2011.03.22. 17:28:39

en.wikipedia.org/wiki/Siberian_pipeline_sabotage

Hasonlot hallottam a Concorde/Konkordszkij eseten is anyagtechnologiabol.

Viszont hallottam egy erdekes temat egy bizonyos NK-33as hajtomurol ami 30 evig raktarban pihent majd amikor elokerult kiderult hogy egy nagy popec cucc (na ja, az oreg Koroljov keszitette a Holdutazasukhoz) annyira hogy az amik megvettek oket es a liszenszet is.

Errol lehetne egy poszt valami hozzaerto tollabol.

Super 64 2011.03.22. 20:09:16

@¿Qué tapas hay?: Lehetséges, hogy akit keresel, nem halt bele az infarktusba?

folti_ 2011.03.22. 22:04:32

@hazitroll: Maga a Siemens SW futott Windowson és annak a megtámadásához kellett megtörnie magát az OS-t (futó folyamatba belebogarászni csak a kernel, vagy a SYSTEM jogosultságokkal futó process fut.). Ha jól tévedek akkor az M$ később elismerte, hogy ehhez a töréshez ismert, de még nem javított biztonsági réseket használt ki. Másik, hogy a létesítménybe bejutás módszere az a fertőzött USB kulcs volt (az autorun.inf kitalálói foglalkozhattal volna valami hasznossal is. pl radioktiv szemétgyűjtés csernobilban...)

teddybear01 2011.03.22. 23:49:37

@folti_: Csakhogy, ahhoz a programhoz, ami most winen futott, amit linuxra kellett volna szerinted tenni, akkor is megírják a vírust. És mind winen, mind pedig linuxon van vírus, méghozzá igen sok.

A németek egyébként egyre inkább hagyják a fenébe a linuxot, ugyanis a linux nem jobb, és tisztességes programmenedzselés esetén nem is olcsóbb mint a win. Ráadásul még külön oktatásra is szükség van a felhasználóknak, az MS Office használati képessége meg lassan az alapműveltséghez tartozik.

Szóval hanyagolni kéne a témát. Nincs értelme.

xstranger 2011.03.23. 01:34:54

@teddybear01: @folti_: Egyszerre tobb zero-day hibat is felhasznaltak, ami piszok nagy ritkasag ezert is gyanitjak hogy "egy bizonyos" kormany iratta, profikkal. Ja es a fertozott Siemens gepek explicit kivalasztottak ket csatolt egyseget (frekvencia vezerlo) az egyik finn a masik irani..., raadasul azok kozul is amik egy bizonyos herz tartomanyon mukodtek. Na ha ez mind megvan akkor atirja a bennuk levo PLCt (primitiv szamitogep) hogy 800-1200Hz helyett 2-2000Hz-en mukodjon a vezerelt egyseg, plusz feltesz egy rootkitet ami ugy elfedi a megvaltoztatott kodot a vezerlo PC elol es lejelenti hogy a helyes Hz-n mukodik a centrifuga. Trukkos.

Ja a virus maga ala volt irva ket cegnek a digitalis alairasaval, gyanitom ezt se volt egyszeru elintezni.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.23. 20:34:29

@xstranger: Én már egy ideje feszegetem, hogy kellene egy jó poszt az cyber-háborúzásról. Ez ugyanis jól tálalva érdekes téma, amihez azért aránylag kevesen értenek, és nagyon-nagyon időszerű. A Stuxnet-féle irányított féreg, az ilyen-olyan cél-betörések és támadások, mind katonai-politikai érdekeket szolgálnak, és egyre gyakoribbak lesznek. A botnetek a maffia kezében vannak, tehát ez is rendvédelmi ügy. Csak a posztnak érthetőnek kell lennie.
Beszélgettem profi (etikus) hackerekkel, és hát eléggé ketté állt a fülem attól, amit mondtak. Pedig ők is csak a felszínt karcolgatták. Tehát ha lenne itt egy hozzáértő, én még szívesen segítenék is a megírásban!

xstranger 2011.03.23. 20:45:11

@Papírzsepi: jo lenne, igeny lenne ra.

Egyertelmunek latom hogy a Kinaval valo kvazihideghaborut cyber eszkozokkel fogjuk megvivni, mivel a gazdasag tulsagosan ossze lesz fonodva. Kerdes lesz-e hozza eleg ember.

hazitroll 2011.03.24. 07:37:57

@xstranger: Kínában vagy nálunk? :) A cikket én is támogatnám, és én is gondolkoztam már rajta, csak kicsinek érzem magam hozzá erősen. Viszont bárki írja meg abban szívesen segítek, hogy közérthetősítsek egy-egy szakmai részt, ilyet gyakran szoktam csinálni máshol is.

Walter Hartwell White 2011.03.24. 18:57:25

+1 szavazat, mármint "szájbőr" háború témakörben, legalábbis olvasóként. :)

folti_ 2011.03.24. 23:37:22

@teddybear01: "Csakhogy, ahhoz a programhoz, ami most winen futott, amit linuxra kellett volna szerinted tenni, akkor is megírják a vírust. És mind winen, mind pedig linuxon van vírus, méghozzá igen sok." - virus nemigazán jellemző linuxra, tekintve hogy nagyon heterogén a telepített linuxos gépek aktuális állapota. Sérülékenység ami jelen van mondjuk egy RedHat Enterprise Linux 6 -ot futtató gépen, nem biztos hogy megvan egy Ubuntu 10.04 LTS -t(Lucid Lynx), vagy 10.10 -et (Maverick Meerkat) rendszeren, mivel a sérülékeny programból más verzió van fent, illetve a két fejleszőcsapat a saját elgondolásai alapján taknyolt bele^W^Wmódosította.

Ez alól kivételek a már régóta bentlévő hibák (pl a Debian féle OpenSSL elszúrás 2008 -ból ami több év után derült ki, illetve protokoll, vagy implementáció hibák). Ezzel ellentétben windowsokon a frissen felfedezett biztonsági rések az adott változat összes telepített példányán meglesz, ha valami régebbi hiba, akkor 10 évere visszamenőleg az összes Windows változatban létezik.

Igaz ez maximum megnehezítené, de nem tenné lehetetlenné a vírus megírását, hiszen hosszabb felderítési idő kell amíg kiderül hogy a célpont pontosan milyen disztrót használ, milyen rendszerességgel és honnét tölti le a frissítéseket (ami akár egy támadási lehetőség is lehet, hogyha sikerül a frissítőszervert megtörni és a szeretetcsomagot elhelyezni rajta).

További könnyítés még az is, hogy nagy valószínűséggel maga a centrifugavezérlő SW csak pár nagyobb kereskedelmi disztrót támogatna (RHEL, SuSE Linux Enterprise Server, Oracle Linux), így a célpont is nagy valószínűséggel azokat használna.

+nem mondtam hogy linuxra kellett volna tenni, ha nagyon ki akarnék cseszni a világgal, akkor ex-kolléga módszerét használnám, aholis a kérdéses SW valami kevésbé ismert operációs rendszeren (pl OpenBSD) futna, valami szintén obskuros hardveren (pl HP PA-RISC) :) Sok sikert biztonsági rések összevadászásához ... ;)

Azt hogy a németek leszállnak a linuxról az ő bajuk (nem teljes németo, csak egy minisztérium egyébként), sok mindentől függ pl hogy ki (és mennyire lehúzós) a beszállító céged van, illetve talán a nagy átállás eldöntése előtt el utána kellett volna nézni hogy minden eszközüket támogatja -e a Linux.

@xstranger: igen, az utólag jutott eszembe nekem is, hogy több exploitot használtak, hogy a belső hálón tudjon terjedni a vírus. Meg azért a tajvani cégek aláírókulcsát sem volt egyszerű megszerezni, igaz azok ugyanabban az irodaépületben voltak. További mókás adalék, hogy amikor nyilvánosságra került a STUXnet, akkor vagy két napig az összes komolyabb biztonságtechnikai szervezet és cég szerverei DDOS támadás alatt voltak, amíg az a két adatgyűjtőszerver akiknek jelentettek a fertőzött gépek, el nem tünt a netről és hostingcégektől.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.25. 20:36:20

@hazitroll:
@folti_:
@xstranger:
Már el is kezdtétek összerakni a posztot? De miért kommentekben? Szerintem ha ketten összefognátok, kiválasztanátok 2-3 cyber-hadviseléses történetet a múltból, némi olvasgatás-utánakérdezgetés és levelezgetés után simán és gond nélkül össze tudnátok ütni egy poszt-sorozat 1. részét. Ugye átlagembernek is érthető és élvezhető lesz.... még csak megizzadnotok sem kellene. Házitroll kollégának még a rutinja is megvan hozzá.

scrub 2011.03.26. 00:35:10

köszönet az alapos összefoglalásért, én csak ennyi plusz infót tennék hozzá: valaha volt egy top gun nevű katonai magazin, ahol még ennél is részletesebben foglalkoztak a történtekkel. Eszerint, itt nem csak egy szimpla kísérlet zajlott-pláne nem a hétvégi energia fogyasztás ugrott meg, ami azért a szovjetúnióban nem hiszem hogy megtörtént 1986-ban a fogyasztói társadalom hiányzott, meg nem a kereslet határozta meg a kínálatot- hanem egy katonai stratégiai kísérlet volt, ami atomerőművek elleni támadásból kieső energia hiánnyal, ingadozással számolt (végül is az elv ugyanaz). Erre meg azért került sor, mert 1981-ben az izraeliek lebombázták egy iraki atomerőművet, nehogy meg legyen szadinak a bomba, és hát ilyenre korábban nem volt példa. (mondjuk kíváncsi lennék ott mennyi szennyezést csináltak). Az öt év meg nem olyan nagy különbség tekintve, hogy 85-től már a kissé militánsabb gorbacsov volt a főtitkár (hiába a nobel, a szovjet bombázók napi szinten kóstolgatták az északi sark felől az amerikai légteret, szemben a korábbi havi 3-4 alkalommal!) Persze ezek az infók mind a top gunban voltak, mindenki eldöntheti mennyire igaz vagy sem.

Panther_V · http://kigondoltam.blog.hu 2011.03.26. 03:08:04

@scrub: Amit leírtál abból nagyjából annyi nem hülyeség, hogy volt egy TopGun nevû magazin. Ja, meg a SzUban tényleg nem volt fogyasztói társadalom.
Az iraki erômûben nem volt még hasadóanyag. Gorbit mlitánsnak nevezni meg...
Majdnem szmájliztam. Ha van neted - amit ezekután kétlek, olvasgass mielôtt írsz.

Super 64 2011.03.26. 21:51:25

@scrub: A Top Gun nem azonos a Szentírással. :) Csak szólok.

frescho 2011.03.27. 00:54:29

@hazitroll: A cyber haboruban eleg, ha a kinai beszallitok aktivalnak par backdoor-t es szepen lekapcsolnak par rendszert. Pl. Magyarorszagon ket nagy tavkozlesi ceg teljes rendszeret tudjak megbenitani, a legnagyobbet csak reszlegesen tudnak hazavagni. Ha ehhez hozzacsapjuk, hogy GSM-R rendszereket is szallit a Huawei, akkor jobb nem kihuzni a gyufat.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.28. 13:20:10

@xstranger:
@hazitroll:
Na jó, meguntam. Írtam egy posztot a Stuxnetről. Csak röviden és érthetően. Majd ha eljő az ideje (és az AA-k is jónak látják), adásba megy.

xstranger 2011.03.28. 14:00:42

@Papírzsepi: lustasag fel egeszseg. Ajanlom figyelmedbe a Red Team-et (googleben tedd hozza hogy NSA).

En azt leszamitva hogy eredetileg informatikus vagyok egyszeruen nem tudok annyit a temarol hogy magabiztosan tudjak nyilatkozni. Na majd a kommentekben kiegeszitjuk.

hazitroll 2011.03.28. 21:37:50

@xstranger: Egyetértek. Meg különben is, nincs nekem annyi időm, és amúgy is van még három cikkötletem, amiket meg akarok írni már egyszer. De majd jól belepofázok én is.

Skunkworks 2011.03.31. 18:41:10

"Gondolom VI. Lenin előtt tisztelegve döntöttek a hat blokk mellett..."

Ez jó volt. Mint az az egész bejegyzés. Ügyes!

zaza42 2014.01.20. 07:04:46

Tudom, hogy "kicsit" későn szólok, de én leragadtam egyetlen mondaton: "A radioaktív szennyezés nagysága kétszerese volt az 1986-os csernobili szennyezésnek, ezzel kiérdemelte a minden idők legszennyezőbb ipari katasztrófája címet."
Nagyon csodálkoztam, hogy akkor miért mindenki Csernobilt mantrázza. Az a helyzet, hogy minden egyéb link, amit a témában találtam, pont fordítva fogalmaz: "A szennyeződés nagyjából 23.000 km2-en terült szét, és 470.000 ember életét veszélyeztette.
Körülbelül 20 Megacurrie-nyi (20 MCi; 800 PBq) erősen sugárzó anyag szabadult el, ez nagyjából a fele mennyiség, mint amennyi erősen sugárzó anyag (40 MCi) Csernobilban került a légtérbe." - ob121.blog.hu/2013/05/31/majak_463

Ez a link az áldozatok számát tekintve rangsorolja második helyre:
"Cseljabinszktól 150 km-re északnyugatra a Majak nukleáris fűtőanyag feldolgozó üzemben súlyos, a csernobili atomkatasztrófa után, a legtöbb áldozatot követelő nukleáris baleset volt 1957-ben." - hu.wikipedia.org/wiki/Cseljabinszk#T.C3.B6rt.C3.A9nete

Ez közelít a legjobban. Ez arról szól, hogy a teljes műküdése alatt juttatott több szennyezést, mint a csernobili baleset.
"From June 1948, when the first Soviet nuclear reactor went online, until 1990, when the last of Mayak's five reactors were shutdown, approximately 26,700 km2 of land was irradiated. The total contamination is believed to be 185 petabecquerel (pBq) (5 megacuries (MCi)), with approximately 55,000 PBq (150 MCi) being released to the environment. This is more radiation then was released by the Chernobyl reactor explosion in 1986. (Hertsgaard 1992, 2)" - www1.american.edu/ted/ural.htm
És még ugyanitt: "The explosion at the Mayak facility rated 6 out of a maximum 7 on the International Nuclear Event Scale as determined by the International Atomic Energy Agency. In comparison, the Chernobyl explosion rated 7. (Bohmer 1995, 14)"

Őőőő, kinek higgyek? :->

¿Qué tapas hay? 2014.01.20. 20:04:18

@zaza42: Szerintem ne higgyél senkinek, a helyes eljárás - mint tetted - több forrás összehasonlításából megtippelni a közel valós értéket. Az elsődleges forrásokból én kihagynám a blogokat és a wikipédiát. Bár, mondjuk az ob121 szerzője igen alapos ember, de épp az összehasonlításokkal sikerült tévútra mennie - mint hogy azt ott meg is jegyeztem.

Nézzük Kistimet! Az ezen a néven elhíresült balesettel szerencsénk van, az IAEA-féle INES-kézikönyv 6. sz. esetleírása épp' a Kistim-baleset. itt: www-pub.iaea.org/MTCD/Publications/PDF/INES2009_web.pdf , a 27. oldalon. Lévén INES-ről beszélünk, nem összkibocsátást, hanem a szennyezés szempontjából releváns (és meghatározó I-131-egyenértékkel rendelkező) nuklidok kibocsátását, és annak össz jódegyenértékét adja meg az I-131-egyenérték itt 20,5 PBq. (Csernobil (rögtön a következő, 7. sz. eset) 5,4 EBq, 263-szoros érték).

Roszatom: www-pub.iaea.org/iaeameetings/IEM4/Session2/Mokrov.pdf (10. dia)
Összkibocsátás 740 PBq, ez szépen összecseng az ILO-UNSCEAR adattal: www.ilo.org/safework_bookshelf/english?content&nd=857170496 (39.19. táblázat) A Roszatom-adatok szerint a szennyeződés 90% a létesítményen belül maradt, de így is a kikerült anyagban a Sr-90 aktivitás épp kétszerese az IAEA által megadottnak.
Nézzük megint Csernobilt, itt az összkibocsátás 10,65 EBq (OECD-NEA), itt tizennégyszeres a szorzó Csernobil javára.

Az általad említett 55 EBq szerintem alábecslés a Majakhoz kapcsolódó összkibocsátásokra (legalábbis a három nagy hullámot (Tecsa, Kistim, Karacsáj) tekintve), szerintem az első kibocsátási hullámban (Tecsa 1949-1953) több is kijutott, de ez tényleg becslés, mert az erre vonatkozó adatok még Kistimnél is jobban szóródnak.

zaza42 2014.01.21. 12:11:02

@¿Qué tapas hay?: Köszi! Asszem kezdem kapisgálni.
Btw. nagyon jó ez a blog, kb. 1 hónapja találtam rá, és így örülök, hogy naponta olvashatok vmi érdekességet eléggé alaposan körüljárva. Sajna nemsokára elfogy minden számomra olvasatlan. :-/

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.10.07. 15:02:44

Mai nap: elrobbant egy iráni kutatóközpontban valami, szép nagy dörrenéssel. Stuxnet reload??,

De ami ide tartozik: a Népszabadság forgatócsoportja hozott egy videot a szovjet "környezetbarát" felhasználási módjairól az radioaktív szennyezőanyagoknak. 2014-ben.
Nekem ijesztő:
www.noltv.hu/video/5605.html

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.10.07. 15:03:51

@Hiryu 2,0: Nézem a videot.... Az egykori árvaház a zónában... Ne ezt ha nem látom, nem hiszem el....

¿Qué tapas hay? 2014.10.07. 20:23:06

@Hiryu 2,0: Én sem hiszem el, elsőfajú grenpeace-horrorfilm. Semmi lényegi információt nem tartalmaz, csak önkényesen összeválogatott adatokat, melyek a bemutatott műszerekkel közvetlen leolvasás útján nem ellenőrizhetők, viszont a tájékozatlan nézőközönség riogatására kiválóan alkalmasak.

Lina86 2014.10.09. 02:41:01

Nem hiszem, hogy riogatás. Lényegében felnyitják az emberek szemét.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.10.09. 13:20:52

Ami eszembe jut: Voltak azok a kiszivárgott dokumentumfilek anno a nagy szovjet testvérről...

Na ott volt egy kép filmrészlet, amitől kivert a víz, és hálát adtam Istennek, hogy nem történt ott katasztrófa.

Egy biológiafegyver labor volt a helyszín. Kísérleti kamra: előtt egy olyan légzsilip, mint nálunk a megyei polgári védelmi parancsnokságon van. Fickó felhúzott egy VV ruhát, oldalára csatolható légzőmaszkkal. Bement. Szöszögött a kísérleti állatokkal. Kijött. Fújtak rá a többiek a hátipermetezőből egy adag fertőtlenítőszert...Vártak mig megszáradt... Fertőtlenítés letudva. És ott nem a náthavírusokkal kíséreteztek.

Szóval oroszokról, (főleg miután bejártam néhány 40 év után othagyott bzisukat - volt a hol a helyi lakoság kiást a kerozinal átitatott talajt, és azal fűtött)- sok mindent elhiszek.
(Nem atomenergiallenes zöldagyú vagyok- de ismétlem- sokminent elhiszek róluk.)

BISMARCK 2015.04.27. 14:48:25

Diatlov 95ben halt meg, szívrohamban