Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (48) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (46) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (147) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (53) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (13) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (52) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (66) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A tankokat szétszedik, ugye? (IV.)

2011.03.24. 10:00 Markgraf




A korábbi részek pozitív fogadtatásának hatására úgy döntöttem, hogy az ágyúkról és kézifegyverekről szóló részt kissé kibővítem és önálló posztként jelenik meg. Fogadjátok szeretettel a sorozat utolsó előtti darabját!

 

 

 

 

 



1910-ben, a brabanti Deurne városától nem messze egy
Gebbel Smolenaars nevű tőzegfejtő munkás egy aranyozott sisakot talált a tőzegben. Az élelmes Smolenaars megtisztogatta a tárgyat, és a nappalijában kiállította, ahol az érdeklődők 10 cent lefizetése után megtekinthették. A „tárlat” híre hamarosan eljutott a leideni Rijksmuseumba (ókortörténeti múzeum) is, és az intézmény végül megvásárolta a sisakot a tőzegfejtőtől. A műtárgy – amelyről idővel megállapították, hogy egy magas rangú római tiszt viselhette a Kr. u. 4. században – ma is a múzeum gyűjteményét gazdagítja. 

 

 

Hasonlóan a véletlennek köszönhetően került napvilágra a középkori fegyvertörténet egyik legjelentősebb leletegyüttesének első darabja. 1905-ben a svédországi Gotland szigeten a helyi veteránkórház egyik altisztje virágültetés közben néhány koponyát fordított ki a földből. A maradványok közül több erősen korrodált sodronycsuklyába volt bújtatva. Egy helyi szakember, bizonyos Oskar Vilhelm Wennersten szinte azonnal tudomást szerzett a felfedezésről, így a feltárás szakszerű keretek között folytatódhatott.

A tudósok kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy az 1361-es Wisby-i csata tömegsírjait sikerült megtalálni. Az összecsapás IV. Waldemár dán király csapatai és a Wisby-i városi milícia között zajlott. Waldemár teljes győzelmet aratott, harcedzett lovagjai és zsoldosai véres aratást rendeztek a gyakorlatlan polgár-, és parasztkatonák között. A csata július végén zajlott, a nyári melegben pedig hamar oszlani kezdtek a holttestek, amelyek egy részét már nem sikerült a szokásoknak megfelelően levetkőztetni. Jónéhány elesett ruhában és páncélban került a tömegsírba. A feltárások 1905 és 1928 között zajlottak, ez idő alatt több tömegsírból kb. 1180 csontváz került elő, 185 lánccsuklya, 25 többé-kevésbé komplett törzspáncél (zömmel ún. coat of plates), illetve néhány páncélkesztyű maradványával egyetemben.

Hasonlóan impozáns nagyságú páncéllelet került elő 1840-ben a görögországi Euboia szigetén, Khalkisz Chalcis várának romjai közt. Az erősség helyreállítása közben egy omlás nyomán lelték meg az egyik fegyverraktárat, amely kb. 250 tárgyat tartalmazott.

Khalkisz 1470-ig velencei helyőrség volt, a kereskedőváros katonái által használt fegyverek és felszerelések megtalálása pedig igen jelentős felfedezésnek bizonyult. Az eszközök takarékos kiviteléből kiderült, hogy azokat egyszerű katonák, zsoldosok számára készítették. A középkorból fennmaradt páncélok legnagyobb része ugyanis nemesek és előkelők számára készült, épp ezért roppant kevés információval rendelkezünk arra nézve hogy milyen lehetett egy korabeli közkatona védőfelszerelése.

2004-en egy valóságos kincsesbarlang tárult fel a régi lőfegyverek gyűjtői előtt. Egy antik militáriával foglalkozó amerikai cégnek 30 évnyi próbálkozás után sikerült megvásárolni a Nepáli Királyi Hadsereg egyik arzenálját, amit Katmanduban a Lagan Silekhana nevű palotában tároltak 1839 óta. Az épületben 1900 előtt készült lőfegyverek ezrei hevertek, a száraz klímának köszönhetően kiváló állapotban. A cég végül öt hónap alatt 430 tonnányi fegyvert szállított el Nepálból: 170 ágyút, 52000 lőfegyvert, 25000 bajonettet, 600 kardot, 13000 kukrit és rengeteg pótalkatrészt. A kollekció „legújabb” darabjai II. világháborús amerikai M3 „Grease Gun” géppisztolyok voltak. E mellett olyan ritkaságok is előkerültek, mint 20 darab ún. „Bira Gun”, egy a 19. század végén Nepálban gyártott géppuska-típus. 

Figyelemre méltó kincseket rejt Namíbiában az Otjikoto-tó. A mindössze fél hektáros felszínű, ám 45 m átlagos mélységű tóba 1915 júliusában a német Schutztruppe (a gyarmati haderő) katonái számos löveget, géppuskát és muníciót süllyesztettek el megelőzendő, hogy azok a dél-afrikai csapatok kezébe kerüljenek. Ezek közül néhányat már 1916-ben kiemeltek, majd az 1980-as években is több eszközt a felszínre hoztak. Mivel azonban a tó eléggé mély (a helyiek szerint feneketlen, a legmélyebb pontja a feltételezések szerint 100 méternél is mélyebb), több löveg még mindig a víz alatt van. Az Otjikoto egyébként a kincsvadászok fantáziáját is izgatja, ugyanis a történetek szerint 1915-ben nem csak az ágyúk, hanem egy több millió aranymárkát tartalmazó széf, a gyarmati német kormányzat nemesfém-tartaléka is a tóban végezte. 

További képek a tóból kiemelt ágyúkról.

64 komment

Címkék: múzeum

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GrG 2011.03.24. 11:04:00

Már azt hittem nem is lesz ma poszt, mert 8kor nem volt fent semmi. De erre megérte várni.

Titus Pullo Urbino 2011.03.24. 11:29:43

Mázlista, aki ilyen kincseket talál, irigylésre méltó, én is szívesen találnék pár középkori aranysisakot. Köszi a posztot Markgraf!

Kullancs1983 2011.03.24. 11:39:15

1. Miért gondolják annyian hogy a németeknek ilyen aranyrejtegetős mániájuk van? A nácik aranya, a kaiser aranya... Ki érti ezt? :p

2. Markgraf, továbbra is érvényes, hogy arról van kép, amiről írsz? Mert én azon a velencei sisakon nagyon meglepődtem! Értem én, hogy görög sziget, de a középkorban használtak még efféle ókori formájú sisakokat? Ez nekem új! (De azért el kell ismerni, hogy pofás darab! :D)

Neoprimitív 2011.03.24. 11:45:31

Hm, ha nyerek a lottón, tudom, már, hova megyek shoppingolni... Köszi a posztot!

tucano 2011.03.24. 12:37:12

nagyon szépek! Amilyen mázlim van én szép régi fegyverek helyett is csak vmi durva aknát találnék...

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.24. 13:10:38

@Kullancs1983: A nyitókép kivételével valamennyi illusztráció a szöveghez kapcsolódik.
A kérdéses sisak az ún. barbuta típusba tartozik, a 15. században eléggé elterjedt volt, a nemzeti Múzeum is őriz belőle egy igen szép példányt. Egyes feltételezések szerint a korabeli mesterek a régi görög sisakokat használták mintaként, ez azonban nem bizonyított.

manes 2011.03.24. 14:14:00

Micsoda értékek!

Kullancs1983 2011.03.24. 14:57:44

@Markgraf: Miért, a nyitókép valami nyaraláson készült? Amúgy láttam hasonló sisakokat mindenféle képeken, de azokon mintha arc előtt nyitott verzió lett volna... Ez a barbuta-típus tényleg úgy néz ki mint valami ókori görög darab, megértem hogy onnan eredeztetik.

Jockey11 2011.03.24. 16:24:17

Jó lett mind mindig, de én még olvastam volna tovább.
Csak nekem tűnik rövidnek?

Kismy 2011.03.24. 17:00:53

én a Nepálban gyártott géppuskán voltam kész :) mintha cseh tengeralattjáróról olvasnék :D

Greg36 2011.03.24. 17:18:40

A wisby-i tömegsír igazi csemege a törvényszéki orvosszakértőknek meg a kísérleti- és egyéb régészeknek, ennek a srácnak konkrétan félbevágták a fejét!? Gondolom egy bárddal.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.03.24. 18:58:17

@Greg36:

Vízszintesen ekkorát suhintani... riszpekt!

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.24. 19:32:34

@Kullancs1983: Nyitóképnek mindig valami speckóbb érdekességet teszek be. Ezt valami turisztikai oldalon leltem, ha jól emlékszem egy partvédő erőd romjai a Bermudákon.

@Jockey11: Ez tényleg kissé kurta lett, főleg az előző részekhez képest, mea culpa.

@Greg36: @tiboru: Nekem erős a gyanúm hogy azt már a földön fekve kapta egy bárddal.

Bélabáttya (törölt) 2011.03.24. 19:37:24

@Markgraf: Nem feltétlenül. Minden további nélkül lehet ekkorát vágni hosszabb karddal, bárddal, alabárddal is. Lóhátról, lendületből pláne.
Májzli - no, nem az áldozatnak - persze kell hozzá.

teddybear01 2011.03.24. 20:06:29

Szerintem sem túl nehéz egy ilyen sebet okozni. Persze kell a megfelelő szerszám, meg nem árt, ha a forgatóját nem mentették fel testnevelésből.

A Historyn van most egy sorozat, a hírhedtebb harcosokat hasonlítják össze egymással.
Egy fazon egy viking csatabárddal keresztben szétcsapott egy egész disznót!
A skót claymore is képes félelmetes sebeket összehozni.

Greg36 2011.03.24. 20:29:16

@Markgraf:
Vagy úgy, vagy lóhátról kaphatta valószínűleg. Akárhogy is, ez valószínűleg gyors halál volt.

Minorkavidor 2011.03.24. 20:37:22

@Kullancs1983:
A "barbuta" tipusú sisakok a 14. század végén jelentek meg az európai harcmezőkön. A sisak fedi a koponya egészét, az arcot a rések nagyságától függően, a szájat és a szemeket nzabadon hagyja. És igen, igazad van formája a görög hopliták sisakjára hajaz. A fegyvertörténészek többsége a "bascinet" sisakok könnnyített változatának tartja. Harangjaa teljesen a fejre támaszkodik. A harangnak vannak csúcsos és félgömbös változatai. Ezt a sisaktípust a 15.század végéig- azaz kb. egy évszázadig- használták, és már szolgálati ideje alatt is barbutnak, vagy barbutának nevezték.

Minorkavidor 2011.03.24. 20:39:09

A poszt kitűnő! Csak egy hibája van: rövid!DDdd

Bélabáttya (törölt) 2011.03.25. 05:33:03

@teddybear01: A végvári háborúk idejéből jegyeztek fel egy párbajt, melyben a magyar fél egyetlen kardvágással fejezte le török ellenfelét, és a lovát is egyaránt, amit a párbaj - török és magyar - igazlátói egyaránt tanusítottak.
Ezzel egy csapásra kora egyik „celebjévé” vált, híre bejárta az akkori európai „médiát”, de sajna a nevét, esetét leíró könyvet nem tudtam most előásni a könyvesdoboz mélyéről.

Bécsben egy aukción láttam egy kellemesen drága wakizashit, amiről feljegyeztek egy esetet, mely szerint 1641-ben az akkori gazdája egy csapással két ellenfelet vágott le (az okozott sérülés pontos mibenlétéről nem szólt a feljegyzés, de mindkét „páciens” belehalt).

hazitroll 2011.03.25. 07:47:56

@teddybear01: Meg tudnád mondani a sorozat címét? TV-m nincs, de bármit le lehet tölteni megőrzésre :)

peelou75 2011.03.25. 11:18:41

Még, még, még!!! Egész nap el tudnám olvasgatni...

teddybear01 2011.03.25. 12:00:46

@hazitroll: Rettegett harcosok(Deadliest Warrior) a címe.

Eddig a:

Vikingek és szamurájok
A gladiátorok és az apacsok
A spártaiak és a nindzsák
Kalózok és lovagok
A jakuzák és a maffia
Zöldsapkások és Különleges Alakulat
A Shaolin és a maorik
Wallace és a zuluk
Az IRA és a tálibok

epizódokat sugározták. A TVbolton megtalálod.

teddybear01 2011.03.25. 12:04:02

@Bélabáttya: A magyar végvári harcokban vitathatatlanul elég komoly harcosok működtek. Nagy volt a "lemorzsolódás" is.
De az egri vár védelme során is feljegyeztek több olyan nőt a védők között, akik fejenként több törököt is levágtak.

Titus Pullo Urbino 2011.03.25. 13:48:07

@teddybear01: fejenként vágták a törököt? Persze, nyaknál a legkönnyebb megszakítani a vízszintes testi kontinuitást :-)

tucano 2011.03.25. 15:09:31

@Bélabáttya: A japán kardokat hitelesítették eladás előtt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a kardkovács által felbérelt "Vágó" elment a fegyencek közé és kipróbálta a kardot. Ha komoly szerszám volt, akkor simán lecsúszott a két fej. A próba eredményét aztán jelölték a kardon. Szerintem vmi ilyesmi lehetett. Vagy vmi hosszúkezű szamuráj kellett hozzá csatában...

teddybear01 2011.03.25. 15:57:39

@Titus Pullo Urbino: Általános iskolás koromban osztálykiránduláson voltunk az Egri Várban. A tárlatvezetés során a muzeológus mesélte, hogy Tinódi az ostrom utáni látogatásakor több mint háromszáz várvédő nevét jegyezte fel az 1552-es ostromból. Közöttük több olyan asszonyét is, akik kettő, három törököt megöltek a harcok alatt.

hu.wikipedia.org/wiki/Az_egri_v%C3%A1rv%C3%A9d%C5%91_h%C5%91s%C3%B6k_n%C3%A9vsora

teddybear01 2011.03.25. 16:04:39

@Bélabáttya: A középkori Japánban nem nagyon volt más halálbüntetés a lefejezésen kívül. A gyújtogatók haltak máglyahalált, esetleg olajban főztek meg egyeseket.

Hóhér sem nagyon volt, a kivégzést rábízták a szamurájokra. A mestervágásokat az adott kardpenge markolat alatti részére, a tüskére jegyezték fel. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum az Andrássy út 103.-ban több ilyen jelzett pengével büszkélkedhet.

Bélabáttya (törölt) 2011.03.25. 16:20:40

@tucano: Ez, a bécsi kardnál leírt eset inkább egyfajta „szervizkönyv” , vagy egyfajta életrajz részlete volt (a teljes történetére nem emlékszem, hatszázezrem - akkori áron - meg nem volt megvásárlására).

Valamikor az 1480-as évek táján készült a darab, üldögélt a polcon ennél-annál, az 1500-as években átcsiszolták, kapott új szerelékeket, majd 1641-ben a kertvégi mozgolódásra pont ezt kapta fel a gazdája rendet tenni. Sikerrel, és ezt lelkesen fel is jegyezték.

Figyeltek a részletekre, ott egyszerűbb lehet történésznek, fegyverbarát hobbistának lenni, mint errefelé...

tucano 2011.03.25. 17:22:57

@Bélabáttya: egy jó pedigré sosem árthat:)
600-ért még elég elfogadható áron volt, ha szép az a wakizashi. Amikor csinálták, átszámolva akkori értékekre, biztosan drágább volt.
Egyszerre vágásról:
Nem tudjátok hirtelen, hogy melyik Sienkiewicz regényben volt a hosszú kardos ember, akinek 3 tatárfejet kellett egyszerre levágni a házasodáshoz? Talán a Túzzel,vassal?

jkoenig 2011.03.25. 19:03:31

@tucano:

Longinus Podbibieta a "Tűzzel-vassal"-ban.
Kardja a "Zervikaptur" (fejszaggató)
Bármilyen 3 fej megtette volna, a tatár tulajdonos nem volt előfeltétel, csak épp ők voltak kéznél :o)
www.youtube.com/watch?v=UZKjxrP947M

Üdv!

jkoenig 2011.03.25. 19:06:20

@jkoenig:

Podbipieta (előbb elírtam)

Bélabáttya (törölt) 2011.03.25. 23:16:06

@NagyTeve: Nem tudom, akár. Bár nekem valami B-vel kezdődő név rémlik. A nem túl bőbeszédű könyv valamelyik doboz mélyén lakik, macerás előásni.

@tucano: 1989-et vagy 90-et írtak, és akkor mocorgott 600K körül, forintban. Megtippelni se tudnám a mai árát.

Szép darab volt, de az egyszerűbbek közül. Sajnáltam otthagyni, de egyrészt akadt még ott gazdagon válogatnivaló, szebb, jobb(?), de árukból ítélve mindenképp nevesebb darabok is, Másrészt nekem a belépődíj is húzósnak számított...

bloggerman77 2011.03.26. 06:18:50

Chalcis az magyar átírás szerint Khalkisz (akadémiai - köznapi helyesírás) vagy Khalkis (klasszika-filológiai helyesírás).

Gotland a középkorban Dánia része volt, ezért rendezkedett ott a dán uralkodó Wisby városával szemben, a terület csak a svéd függetlenség (1524) után került svéd uralom alá.

@Greg36:

Ennek a szerencsétlennek nem lehetett gyors a halála, mert a vágás nem vágta ketté teljesen a koponyát, hanem csak a felső arcot roncsolta (arc- és orrüreget átvágva), tehát a delikvens a saját vérébe fulladt bele...

franta 2011.03.26. 10:49:26

OFFFFFFFFF!
Bocs Tiboru, hogy itt pofántlankodok, de nem tudtam belépni a másik blogodba. Tényleg mindenkitől bocs az offért.
Lett volna egy hozzászólásom Lichtensteinhez, Íme:

Tiboru! Azért a történelemben a Nagyhercegség végbevitt egy olyan tettet, amely előtt le a kalappal. Smyslowosky finn tábornok (szerintem megérne egy posztot a Lemilem) – nyilván Waffen SS – 2000 katonájával és a családtagokkal, miután a május őket Bajorországban érte, a következőképpen döntött. Bajorországban – Németországban nem maradhatnak. Ausztriában sem. Svájcba sem mehetnek, mert ott is kiadják őket. Azaz benyomultak a Nagyhercegségbe, és ott politikai menedékjogot kértek.
(Az ismereteim az alább belinkelt film alapján vagyonok, mely filmben a tábornokot az egyik kedvenc filmszínészem, Malcolm McDowell alakítja.)
Nos. Megjelent májusban a Nagyhercegségben 2000 állig felfegyverzett katona (plusz családtag) és menedékjogot kértek. A nagyhercegnek (a feleségének) és a miniszterelnök úrnak ez a dolog okozott egy álmatlan éjszakát. A tábornok közölte a puszta tényeket: ha őket kiadják az oroszoknak, akkor annyi. Illetve azt is leszögezte, hogy, csapata soha nem harcolt a nyugati fronton (az angolszászok ellen), csak keleten, Sztalin ellen.
A menedékjogot megkapták.
Aztán – legalábbis a filmben – egy NKDV-s csajszi – akinek a nácik kinyírták az egész családját – keveri a szart. Mégpedig úgy, hogy „tisztelt miniszterelnök úr, ha nem adja ki nekünk ezeket, akkor a maga országát – Liechsteint – pár vagonnal elviszem Szibériába”. A lichtensteini vezetés HAJTHATATLAN. NEM adja ki a menedéket kérő embereket.
Az NKVD-s csaj tovább keveri a szart; a katonák felét különféle dumákkal, szirénhangokkal visszacsábítja a SZU-ba. A tábornok és a miniszterelnök ott áll a liechsteini – osztárk határon és tiszteleg; amint a bepalizottak osztrák területre érnek, elkezdődik az ütés-vágás. Aztán a film képe: „Hungary, Mosonmagyorovar”. A vagonokból lehajtják őket, és géppuska a mezőn, katonának, családtagnak, mindnek.
Maradék katonáit és családtagjait Smyslowosky átviszi Dél-Amerikába, és ott letelepíti őket, biztos megélhetést biztosítva.
Miután dolgát elrendezte, a tábornok letelepedik a Nagyhercegségben, és ott húnyt el 1989-ben, a kommunizmus bukásának évében.

port.hu/keleti_szel_vent_d_est/pls/fi/films.film_page?i_film_id=10220&i_city_id=3372&i_county_id=-1&i_topic_id=1

franta 2011.03.26. 10:55:58

Mégegyszer elnézést kérek az off-ért!

teddybear01 2011.03.26. 15:16:56

@Bélabáttya: Nekem ez a Hunyadi-vágásnak nevezett módszernek tűnik.

Hunyadi János nevéhez fűződött az a módszer, hogy pallossal az ellenfél fejét, vállát, fegyverforgató karját egyszerre vágta le, és gyakran a csapás végén még a lovának a feje is lerepült. Hogy ez csak egy akkori legenda-e? Azt nem tudom.

bloggerman77 2011.03.26. 16:26:33

@franta:

"Smyslowosky finn tábornok (szerintem megérne egy posztot a Lemilem) – nyilván Waffen SS –"

***

Smyslowosky az Első Orosz Nemzeti Hadsereg tábornoka volt.

(Azért én nem venném be a ciánkálit egy-két jelenet hitelességére - ha Mosonmagyaróvárott lett volna vmi tömeges oroszirtás, az kiderült volna rendszerváltozás után...
Mmóvár németül Wieselburg, és Felső-Ausztriában is van ugyanilyen nevű település...)

franta 2011.03.26. 17:15:59

@bloggerman77: Persze, lehet, hogy a filmesek elb@szták. Mindegy. Csak azért kérek elnézést, hogy ezt az ügyet Tiborunak itt jelzem, mert nem tudok belépni a másik blogjába, ahol a Nagyhercecsgget elemzi.

Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.03.26. 19:23:18

@bloggerman77: Majdnem... Wieselburg az Moson, Óvár pedig Altenburg. De nem volt itt ilyesmi nálunk (na lebuktam, mosonmagyaróvári vagyok), tehát egy kis bibi volt abban a filmben, ráadásul előttünk van Hegyeshalom is még!

Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.03.26. 19:27:05

@teddybear01: Hunyadi János kedvenc fegyvere úgy tudom a nagy, kétkezes, egyenes kard volt. A fegyverek megnevezései már akkor is kavaroghattak egy kicsit, de úgy tudom ez volt a pallos is.

Machaerophorus (Zoli) · http://usbayonet.blog.hu 2011.03.26. 19:30:00

@bloggerman77: A Mosonmagyaróvár pedig németül igazából Óvár alapján van, Ungarische Altenburg (Magyar Óvár), de van ahol kötőjellel hozzáteszik - Wieselburg.

teddybear01 2011.03.26. 21:08:14

@Machaerophorus (Zoli): A pallos a kétkezes kardok közé tartozik. Teljes hossza elérheti a két métert is, ebből a pengéje akár 160 centi is lehet. Súlya akár 7-10 kilót is meghaladhatta.
Több változata is volt, például a skót claymore, Wallance "kedvence", illetve a német és svájci zsoldosok által forgatott flamberge.
Elsősorban támadófegyvernek használták, azok akiket a rohamozó csapatok első vonalába osztottak be. Ezenkívül hagyományosan a páncélos lovagok fegyvere volt, illetve jelképes fegyvernek is számított, a földesúr ítélkezési jogát pallosjognak mondták.

tucano 2011.03.27. 11:17:55

@franta: a hadifogságba esett kozákokat dózerolták el vhol az angolok Ausztriában. van emléktáblája is, meg minden, Zicherman kolléga kutatta nagyon

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.27. 11:42:00

@teddybear01: Már megbocsáss, de ez súlyos tévedés. Még a legnehezebb kétkezes kardok is maximum 2 kilósak. Egy 8-10 kg-s fegyvert lehetetlen forgatni.

A pallos a fegyvertörténeti szakirodalom szerint egyenes, egyélű és egykezes.

A hóhérpallos egy teljesen más téma, inkább célszerszám, mint fegyver. Arra van kialakítva, hogy egyetlen csapással le lehessen ütni vele az elítélt fejét, éppen ezért rettenetesen pengenehéz.

@Bélabáttya: @Greg36: A problémám az ezzel a koponyával, hogy az elkövetőnek legalább részben át kellett vágnia a fejen lévő (szegecselt szemekből álló) sodronycsuklyát és az alatta lévő bélést. A másik hogy a vágás gyakorlatilag vízszintes.
Lóhátról nem vágunk így gyalogosra, mert nincs benne elég erő.
Gyalogos ugyan vághat így, de az elakadna a sodronycsuklyában.
Szigorúan szvsz, bár a koponyán valószínűleg lehet látni, hogy honnan érkezett a csapás.

@tucano: Lienz

teddybear01 2011.03.27. 16:49:44

@Markgraf: Na, nézzük sorban.

Az ominózus koponyán jól látszik, hogy a sebet egy többé-kevésbé egyenes pengével ejtették rajta. Mivel a vágás kb. vízszintesen egyenes, valószínűbb a kardféle, mint a bárd(fejsze). Utóbbiakkal elsősorban függőlegesen sújtottak le, úgy hozzáadódott a fegyver súlya is a lendülethez. De, nem mindig! Gyakran suhintottak vízszintesen, ahogy harc közben adódott. Főleg egykezes fegyverekkel, vagy a pajzs szélével. Utóbbit volt, hogy kiélezett acélszegéllyel látták el, például az északi népek, hogy jobban tudjanak harcolni vele, illetve jobban felfogják a kardcsapásokat.
A korabeli lánccsuklyák az arcot nem védték, így az áldozat nyugodtan viselhetett ilyesmit, pechje volt. Különben a lánccsuklya a vágások ellen védett többé-kevésbé, a zúzófegyverek a lánccsuklya ellenére eltörték a delikvens csontját, betörték koponyáját. Egy csatabárd, vagy nehezebb kard ütését amúgy sem tudná egy lánccsuklya megállítani, főleg az arc felől. A penge simán hátratolná, mert nem merev.

Ami a pallost illeti.

Ahogy növekedett a páncélfélék védőképessége, úgy nehezedtek a fegyverek. A viking mintájú kardok (egyenes pengéjű, kihegyezett, vágásra és szúrásra egyaránt jó, 80-100 cm-es pengehosszúságú kardféle) a VIII.-X. században voltak leginkább elterjedve. Mivel védekezésre ebben az időben nagy pajzsot használtak, a kardnak kicsiny, inkább jelzésértékű keresztvasa volt, és rövid markolata.
Ekkor kezdett kialakulni a lovagi harcmodor is, de ekkor még csak közepesen nehéz páncélt hordtak a nehézlovasok, a lovagok ősei. Főleg sodronypáncélt, a kritikusabb helyeken lemezvérttel megerősítve. Értem itt a koponyát védő sisakot, mellvértet, stb.
A klasszikus pallos tulajdonképp egy felnagyított viking kard, azt még lehetett egy kézzel forgatni. De amint merevebbé, vastagabbá vált a lovagi nehézpáncél, úgy kezdett a támadófegyverzet is nehezedni, hogy elég hatékony maradjon. Mivel azonban a nagyobb, hatékonyabb fegyverek kezelése egyre nehezebbé vált, már nem volt elég egy kéz hozzá. Így aztán le kellett mondani a pajzsról, hogy két kézzel lehessen forgatni. A pajzs elvesztését a vastagabb, merevebb páncélzat, illetve az egyre nagyobb keresztvas ellensúlyozta.
A kardok(meg a többi szálfegyver) így aztán egyre nehezebbé, egyre súlyosabbá váltak. A csúcsformájukat a XV.-XVII. században érték el, aztán a lőfegyverek(puskák) fejlődése kiszorította a harcmezőről.
A ladsknecht-nek nevezett zsoldosok például a kétkezes flamberge(lángpenge) mesterei voltak. Láttam eredeti XV. századi flamberge kardot, azt sem te, de én sem tudnám egy kézzel forgatni az biztos! Meg senki. Több, mint húsz kilót nyomott.
A forgatóik a kor legnagyobb termetű, legerősebb katonái voltak, hagyományosan a rohamcsapatok seregbontói. Veszélyes beosztásukhoz nem csak kivételes testi adottságokra, de kellően elborult agyra is szükség volt. A megnövelt munkaköri veszélyességet, a megduplázott, vagy megháromszorozott zsold is jelezte.
A német zsoldosok fegyverzetének fejlődésével párhuzamosan a skót claymore is egyre nagyobbra nőtt, az eredeti viking jellegű egykezes kardból a Wallace által is kedvelt nehéz, két kézzel forgatott pengefélévé. A pajzsot itt is elhagyták, helyette és a hagyományos sodronying helyett inkább brigantin jellegű lemezelt testpáncélt használtak inkább.

Egyébként már volt ezekről a témákról poszt ezen a blogon is:
lemil.blog.hu/2008/06/25/a_landsknechtek
Meg a szomszédon is.
toriblog.blog.hu/2008/05/15/a_kora_ujkor_elitkatonai_a_spanyol_tercio

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.27. 18:36:10

@teddybear01:

"Gyakran suhintottak vízszintesen, ahogy harc közben adódott."

Közelharcban általában nincs hely vízszintes vágásokra. Függőleges, vagy felülről indított rövid vágások, szúrások.
A vízszintes vágás nem túl célszerű, mivel nagyon egyszerű kivédeni. Egykezes karddal ráadásul csak a visszakezes (vízszintes) vágásba tudsz elegendő erőt vinni.

"Utóbbit volt, hogy kiélezett acélszegéllyel látták el, például az északi népek, hogy jobban tudjanak harcolni vele, illetve jobban felfogják a kardcsapásokat."

A kerek "viking" pajzsot valóban jól lehet aktívan használni a harcban. A fémszegély azonban ritka, és nem is túl tartós, mivel rövid idő alatt deformálódik és tönkremegy a harcban. A nyersbőr sokkal tartósabb, mivel rugalmas.
A kiélezett fémszegély szvsz fantázia, ugyanis inkább a használóra, mint az ellenfélre veszélyes. Kampó v. tüske előfordulhat a buckler-típusú kis fémpajzsokon.

"A korabeli lánccsuklyák az arcot nem védték, így az áldozat nyugodtan viselhetett ilyesmit, pechje volt. Különben a lánccsuklya a vágások ellen védett többé-kevésbé, a zúzófegyverek a lánccsuklya ellenére eltörték a delikvens csontját, betörték koponyáját. Egy csatabárd, vagy nehezebb kard ütését amúgy sem tudná egy lánccsuklya megállítani, főleg az arc felől. A penge simán hátratolná, mert nem merev."

A linkelt képen Sir WIlliam Fitzralph angol lovag 1320-as években készült síremléke van. Jól látható, hogy mennyit hagy szabadon az arcból a sodronycsuklya és mennyire alá van bélelve (emiatt van olyan formátlan feje).

ny-image3.etsy.com/il_570xN.146654787.jpg

Súlyos eszközzel, megfelelő erővel bezúzni persze lehetséges, de átvágni, főkét a korabeli egykezes kardokkal - szerintem - nem lehet.

Ami a pallost illeti:

Az okfejtésed kb. rendben van, de a hivatalos terminológia szerint a kétkezes kard neve nem pallos.

A pallosok pl. ezek:

mek.niif.hu/01800/01885/html/cd5m/kepek/tortenelem/to343lt88053.jpg

De pallosok pl. a 19. századi európai nehézlovasságok kardjai, vagy a skót basket hilted claymore.

Ami William Wallace-t illeti:

A Rettenthetetlen, amellett hogy szórakoztató film, (fegyver)történészi szemmel nézve borzadály.

Wallace lovag volt, páncélban, lóháton harcolt és nem egy szál kiltben rohangált. Kétkezes kardja nem volt, az ún. highland claymore-ok jó 150 évvel a halála után kezdenek elterjedni. A Wallace-kardként ismeretes fegyver jóval későbbi, mellesleg a 168 centis hosszához 2,7 kg.

A kétkezes kardok méretéről és súlyáról itt találsz egy múzeumi példányok adatain alapuló írást:

www.thehaca.com/essays/2HGS.html

A több mint 20 kilós kardot hol láttad?

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.27. 21:08:07

@teddybear01: Ellent kell mondanom saját magamnak, azt hiszem neked van igazad. Abban gondolkodtam hogy jobbról jött a vágás. Jobban megnézve valószínűbb, hogy visszakézből, balról érkezett a penge, a szabad arcfelületbe vágott fele, és a mozdulatot a lánccsuklya akasztott a meg a másik oldalon.

A többit fenntartom.

Rosszindulatú Vászka 2011.03.27. 23:14:56

@Titus Pullo Urbino: attól tayrtok, ha csak nem tudod titokban tartani a leletet, nem sokáig örülnél neki, a magyar jog szerint minden földben lelt kincs az államé.

Rosszindulatú Vászka 2011.03.27. 23:34:28

@molnibalage: amit az illetékes hatóság annak minősít. Beszolgáltatási kötelezettség van. Ha értéktelennek találtatik, megtarthatik. Hát így megy ez.

Titus Pullo Urbino 2011.03.28. 09:02:15

@Rosszindulatú Vászka: a találói leldíj intézménye működik, nem vagyok benne biztos, de úgy emlékszem, hogy 5 % a mértéke, minden huszadik darab a tied.

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.28. 09:14:25

@Titus Pullo Urbino: Minden állami tulajdon, ami 1711 előtt került a földbe. Jutalomra gyakorlatilag csak nemesfémkincs előkerülésekor számíthatsz, azonban azt hiszem ekkor sem a tényleges becsérték, hanem a súly alapján fizetnek.

(त्वष्टृ) (törölt) 2011.03.28. 15:04:48

@Markgraf: Ez a sorozat akár könyvben is megjelenhetne. Meg is venném.
De az euboiai Khalkisz városát magyarul így írjuk.

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2011.03.28. 15:21:04

@(त्वष्टृ): Köszönöm :) Én egyelőre más könyvön dolgozom, de a témában ezt javaslom:

muzeumantikvarium.hu/item/csatak-nema-tanui

Tavaly jelent meg, tudtommal még kapható.

A felvetés jogos, javítottam.

(त्वष्टृ) (törölt) 2011.03.28. 23:51:35

@Markgraf: Most jutott csak eszembe Markgraf!
Milyen vicces lenne, ha a könyvedben minden fejezet alatt lenne egy Kommentek rész. Az olvasó odaírhatná a véleményét, és még regisztrálnia sem kellene.
Hát, azt hittem jobb poén. így leírva nem is annyira ütős. Sebaj.

lángszóró 2011.04.01. 20:55:35

Felvilágosításként egy alapmű. Alan S. Milward: Háború, gazdaság, társadalom. A II. világháború hátterében meghúzódó gazdasági események. Penguin Books 1987. Aquila Könyvkiadó, 2000. Javaslom mindenkinek, hogy keresse az antikváriumokban. Elolvasása után kevesebb hülyeséget fog beírni.

Fredda Krueger 2011.04.05. 16:50:57

Biztos volt már és talán unalmas is,de ezek a cikkek nagyon nagyon rövidek,de nagyon érdekesek.