Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (86) alagút (7) állat (8) amerikai (100) angolok (8) arabok (15) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (12) erdély (5) erőd (8) értékelőposzt (6) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (95) haditengerészet (52) hadsereg (15) hadtörténelem (157) hadtörténet (21) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (51) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (151) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (54) róma (13) román (8) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (16) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (53) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (71) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A halálos cecelégy

2011.05.04. 08:00 Hiryu 2,0

Ezt a posztot hiryu2,0 barátunknak köszönhetitek, aki nagy Mosquito fun fan hírében áll. A poszt maga kicsit dokumentarista és feszegeti az blogokban szokásos terjedelmi határokat, de biztosan állítom: megéri az embernek végigrágnia magát rajta. A poszt felvezetése felveti a villámháborút, mint a hadtudomány szemszögéből értelmezhető jelenséget, ezért a szerző engedelmével kiegészítettem a posztot egy rövidke elméleti eszmefuttatással, ami a vadászbombázók kialakulásához jól jöhet.

Zig Zag szerk.

 
Maga a de Havilland Mosquito egyébiránt egy kitűnő alapgép volt, amely az Egyesült Királyság háborús hadiiparának a jellegzetességeit és mérnöki leleményét hordozta magán. A repülőgép és fegyvergyártás alapanyagaiból hiány lévén a brit mérnököknek meg kellett mutatniuk, hogy fából és vászonból is kitűnő és sokoldalú, nem utolsó sorban gyors gépet tudnak szerkeszteni, amit még sorozatgyártani is lehet. Ez sikerült is. A Mosquito Mk XVIII-as változata a második világháború egy különleges és ritka típusa volt, amelyet eredetileg csatarepülőgépnek terveztek, de eredeti feladatkörében soha nem vetették be. Ezt az alváltozatot a német tengeralattjárók és hajók elleni harca tette ismertté.
 
 
Elmélet
1939-ben a szárazföldi harcban egy addig ismeretlen, új hadviselési forma debütált: a villámháború taktikája. A németek ugyanis a gyors háború megvívásához az első világháborús Schlieffen terv kudarcát követően is ragaszkodtak, mert tudták, hogy a német gazdaság nem lenne képes egy elhúzódó háború terheit viselni. A kor két jeles hadtudósának, Douhet korlátlan légiháború elméletét és Guderian páncélos háború elméleteit összegyúrták és ebből lett az a sikeres kombináció, amelynek sem a nyugati, sem pedig a keleti fronton nem találták egy ideig az ellenszerét.
 
A harcászati téren az elmélet lényege az volt, hogy a támadók keskeny sávban tömegesen alkalmazott támadófegyverei óriási fölénybe kerülnek a védelem decentralizáltan elhelyezett fegyvereivel szemben. A támadó erők magvát adó harckocsiékek és bombázókötelékek koncentrált alkalmazása képes áttörni a védelem szelektíven elhelyezett légvédelemét és páncélelhárítását, majd az áttörést hadműveleti mélységbe gyorsan kifejlesztve átkarolják a védők csapatait, akik így bekerítve és utánpótlásuktól elvágva gyorsan leküzdhetők. Hadászati tekintetben pedig a villámháborús taktika az ellenségnek a határokra csoportosított és kordonszerűen elhelyezkedő fedezőhadseregeknek esélyt sem ad a támadás elhárításához. Ezt követően a támadók a védelem második lépcsőjét képező seregtesteket jellemzően még mozgósítás közben, vagy felvonulás alatt menetből támadja és küzdi le. Ezzel a támadók a védők hadászati főerőit gyorsan megsemmisítik, megbontják az ellenség hadászati vezetését, megakadályozzák a tartalék haderő mozgósítását és a haditermelés beindítását.
 
A hadviselő felek felismerték a repülőgépek fontosságát a páncélosok elleni harcban, de az erre a célra kifejlesztett korai vadászbombázók fegyverzete a feladatra alkalmatlannak bizonyult. A beépített géppuskák, 20 mm-es gépágyúk ugyan elég pontosnak voltak, de legfeljebb csak a könnyen páncélozott járművekre jelentettek veszélyt, míg a bombák, nem irányított rakéták képesek voltak ugyan egyetlen telitalálatukkal megsemmisíteni bármely páncélozott járművet, de az ilyen találathoz a kor technikai színvonalán a repülőtudás mellett jó adag szerencsére is szükség volt. A tapasztalatok azt mutatták, a tankok elpusztítására a legjobb út, ha a repülőgépeket nagy tűzerejű fegyverekkel szerelik fel, amely képes a vastagabb páncélzatot is átütni. Ráadásul a levegőből érkező lövedék ellen nem kellően védettek a harcjárművek, azok páncéllemezeit földi ellenfél elleni harcra méretezték. A harckocsi tornyának kupolája, a motorteret fedő páncéllemezek lényegesen vékonyabbak, mint a homlokpáncél, vagy a torony eleje, illetve oldala.
 
Ez a felismerés vezetett el a „tankgyilkos” repülőgépek létrejöttéhez, amelyek legtöbbjét eredetileg nem csatarepülőnek tervezték, hanem elavuló típusokat láttak el erősebb fegyverzettel, vagy jól bevált konstrukciókat láttak el akár 75 mm-es ágyúval. A repülőgépre telepített fegyverek leggyakrabban már szolgálatban álló páncéltörő lövegek módosított változatai voltak.
A RAF első ilyen típusa a Hurricane IID volt. A gépekre a szárnyak alá a két 40 mm-es Vickers „S” ágyút, egy módosított haditengerészeti gyorstüzelő ágyút szereltek. Ez 1130 grammos tömör páncéltörő lövedéket tüzelt a fegyverenként 15 lőszert tartalmazó tárból. Elméleti tűzgyorsaság kb. 100 lövés volt percenként, de a torkolati sebesség a viszonylag alacsony 615 m/s érte el. A fegyver teljesítménye elmaradt a kétfontos páncéltörő ágyútól is, de a lövedék sebességéhez hozzáadódott a repülőgépé, így képes lett becsapódási szögtől függően 50-55 mm vastag páncélzat átütésére. Bár a Hurricane sebezhetőnek bizonyult az ellenséges vadászokkal és a könnyű légvédelmi fegyverekkel szemben, jól megállta a helyét a sivatagi harcokban. 1942 nyarára, amikor megjelentek az új német nehézpáncélosok viszont végleg elavult, bár a távol-keleti hadszíntéren továbbra is szolgálatban maradt. A brit kézre került német nehézpáncélosok átvizsgálása után a hadvezetés új fegyver megtervezésére adott utasítást, amely képes kellett legyen a repülőgép 100 m/s-os sebessége mellett 75 mm páncélzat átütésére.
Az egyik terv egy teljesen új tervezésű 47 mm-es gyorstüzelő ágyú volt, de ez a háború végéig sem jutott túl a prototípuson. A másik terv egy már jól bevált típuson, az 57 mm-es gyorstüzelő (QF) Molins ágyún alapult. Ennek az ágyúnak az alapja a brit hatfontos páncéltörő löveg volt, amelyet a mind a brit, mind az amerikai hadseregben rendszeresítettek. Ezt a löveget eredetileg a kétfontos, 40 mm űrméretű löveg leváltására szánták, de a dunquerki visszavonulás után folytatták a kétfontos löveg gyártását is. A briteknél csak 1942-ben lépett szolgálatba, míg az amerikaiak csekély módosításokkal már 1941-ben rendszeresítették az új 57 mm-est. Számos brit tank főfegyverzeteként is szolgált. (Crusader III, Valentine VII)
 
A peterbotough-i Molins gépgyár (amely a háború előtt cigarettagyártó gépsorairól volt ismert) gyártotta a löveg automata töltőberendezéssel ellátott gyorstüzelő változatát, amelyet eredetileg egy könnyű páncélvadász jármű alapjául szántak, de a Tigrisek megjelenésével a tervet törölték. Ennek az ágyúnak a félautomata változatát rendszeresítette a Royal Navy torpedónaszádjainak fedélzetén, a változatból kb. 600 db készült el. A fegyverhez speciális lőszert is kifejlesztettek, aminek a torkolattüze a megszokottnál jóval kisebb volt. Erre azért volt szükség, mert ezek a könnyű naszádok legtöbbször éjjel jártak bevetésre.
 
Így amikor a RAF egy új páncéltörő löveget keresett, a Molins-ágyúra esett a választás, amit már csak rá kellett applikálni a Mosquitora. Születtek tervek 94 mm-es löveg Mosquitóra telepítéséről is, de ezt végül elvetették. A légierőnél használt fegyver hivatalos elnevezése „QF 6pdr Class M Mark I with Auto Loader Mk III” lett. A teljesen automata ágyú tűzgyorsasága 55 lövés percenként, a lövedékek kezdősebessége 890 m/s volt. Tömör 2.8 kg-os páncéltörő (AP) lövedéket tüzelt, ami 30 fokos becsapódási szög mellett 82 mm páncélt ütött át. Ugyanez az érték repülőgépről elérte a 100 mm-t is. Tengeralattjáró vadászként 1400 méterről képes volt 45 fokos becsapódási szög mellett átütni az U-bootok törzsét, ha az kevesebb, mint két lábbal volt a felszín alatt. Kisebb hajókat képes volt egyetlen sorozattal elsüllyeszteni, légi harcban megtörtént, hogy a támadó Junkers 88-t egyetlen lövéssel elpusztította.
 
Az első problémát a löveg súlya jelentette: a villanymotorral hajtott töltőberendezéssel, a 22 lövedékkel elérte az 1800 fontot, így csak nagyobb kétmotoros gép bírta el. Hordozójának a világháború legsokoldalúbb gépét a Mosquito-t választották. A földi próbákra egy régi FB VI-os típusváltozatot használtak fel. A 3,8 méter hosszú fegyvert a gép orrába építették be, a cső a vízszintestől 15 fokra tért el lefele és 60 cm-re kilógott a gép orrából, mint a szúnyog fullánkja. Erről kapta a „Cecelégy” becenevet remélve, ahogy a cecelégy csípése veszélyesebb a moszkitóénál, úgy az új gép marása is halálosabb lesz elődjénél.
 
A brit páncéltörő lövegekre jellemző volt, hogy az élettartalmat feláldozták a nagyobb teljesítményért. A nagyteljesítményű lőszer használata azt eredményezte, hogy a fegyver több mint négytonnás hátralökő ereje miatt a géptörzs legfeljebb 400 lövést viselt volna el károsodás nélkül, emiatt meg kellett erősíteni a gép sárkányszerkezetét. Az átépítés után ez az érték 2000 lövésre emelkedett. Az erősebb szerkezetnek köszönhetően még két .303-as Browning géppuskát építhettek be, így azok száma négyre emelkedett és a lőszerkészletüket is jelentősen megnövelhették.
 
A földi tesztek elvégzése során kiválasztottak egy új gyártású gépet, a HJ732 jelzésűt, ezt építették át az első Mk. XVIII-á. A további földi próbák elvégzése után kerülhetett sor a légi tesztekre. A prototípus első felszállására 1943. június 8-án került sor. A gépet alig két hét múlva átrepülték Boscombe Down-ba, ahol megkezdődtek a fegyverzet légi próbái, ezek során több, nem várt hibát észleltek. Problémák adódtak a töltőberendezéssel, ha a gépre 2,5 g-nél nagyobb gyorsulás hatott már nem volt képes a következő lövedéket betölteni. A módosítások után mind pozitív, mind negatív terheléstartományban működőképes lett. Az ágyú és a Browningok eltérő ballisztikája új célzóberendezés beépítését igényelte. A motorokat alacsonyabb fordulatszámú/fogyasztású típusra cserélték. Elvetették, hogy az üres hüvelyeket a kivetőszerkezet kidobja a gépből, mert az megrongálhatta volna a farok szerkezetét, ezért a géptörzsön belül alakítottak ki egy gyűjtőtartályt, közvetlenül a pilótafülke mögött. (A kivágódó hüvelyek hangos csattanással csapódtak a tartályba, ami úgy hangzott mintha találat érte volna a gépet, az összegyűlt hüvelyek pedig a leszállásig hangosan zörögve gurultak ide-oda.) Pluszpáncélzattal látták el a gépet, a szárnyak alá pedig ledobható pótüzemanyag-tartályokat szereltek fel.
 
A kísérletek befejezése után engedélyt adtak 30 gép átépítésére. A próbalövészetek során a fegyver megbízhatónak és igen pontosnak bizonyult. Tankméretű célpontot átlagosan a lövedékek 33%-a találta el, ellentétben a nem irányított rakéták 5%-os találati arányával. De a rakéták kisebb pontosságát ellensúlyozta olcsó áruk, nagyobb rombolóerejük, variálhatóságuk, a könnyebb karbantarthatóság, és szinte minden típusra felszerelhetőek voltak. További hiba volt hogy a hátsó légtér felöl nem rendelkezett semmilyen védelemmel, akárcsak az IL-2 hatalmas veszteségeket szenvedett korai változata. A nagy folyadékhűtésű motorok pedig túlságosan sebezhetőek a földi légvédelemmel szemben, illetve mire a típus elkészült már több nagy mennyiségben gyártott egymotoros vadászbombázó állt szolgálatba, mint a nehézfegyverzetű Hawker Typhoon, vagy a méltán híres Thunderbolt. Mindezek miatt a RAF erre a típusra, mint csatarepülőgépre nem tartott igényt. Úgy tűnt az igéretes gép eltűnik a süllyesztőben, de felfigyelt rá a Partmenti Parancsnokság. A Parancsnokság eddig is használt kisebb kétmotoros gépeket, mint a Beaufighter, vagy a Mosquito Mk VI, hogy támadják a támaszpontjukra érkező vagy onnan kihajózó tengeralattjárókat.
Miután a tengeralattjárók átverekedték magukat a Vizcayai-öblön, ott voltak a RAF által elaknásított bejáratú kikötők. (Éveken át ezek a Gardening fedőnevű bevetések voltak a Bombázóparancsnokság legsikeresebb bevetései.) Ezért a német haditengerészet aknaszedői újra és újra folyosókat nyitottak az aknamezőkön, ahol az U-bootok felszni menetben gyorsan átkelhettek az aknaszedők és blokádtörő hajók kiséretében. A blokádtörők úszó légvédelmi ütegállások voltak, halálos veszélyt jelentve a Parancsnokság nagyobb gépei számára, mint a Wellington, a Liberator, vagy a Sunderland hidroplán, hiszen a gépeknek, hogy vízibombáikkal támadhassanak, alacsonyan, mindössze 15 méteren, 180 kilométeres óránkénti sebességet tartva, nyílegyenesen kellett a célra repülniük, ami ebben a helyzetben egyet jelentett volna számukra az öngyilkossággal. Csak a kisebb, fürge gépeknek volt esélye elkerülni a légvédelmi tüzet, meg a német partvédelem vadászgépeit. Ha mindez nem lett volna elég nemegyszer a nehéz parti ütegek is tüzet nyitottak, remélve, hogy a robbanások keltette vízoszlopok lesöprik az égről az alacsonyan támadó gépeket. A Parancsnokság gépei ezen kívül támadták a partok mentén hajózó konvojokat, egészen a norvég partokig, ahol gyakran a fjordok sziklafalai között repülve kellett megtalálni és elpusztítani az ellenséges hajókat. Itt is rendkívüli repülőtudásra, mozgékony gépre volt szükség, hiszen a sikeres támadásra csak néhány másodperc állt rendelkezésre.
 
A gyors, erős fegyverzetű, páncélozott „Cecelégy” úgy tűnt alkalmas lesz a feladatra. Remélték, súlyos sérüléseket fog okozni, szerencsés esetben el is süllyeszti célpontját. 1943 márciusában a legyártott gépekből a 618. bombázó századon belül egy kísérleti repülőegységet hoztak létre, ami októberre bevethetővé vált. Amikor a századot a Távol-Keletre vezényelték, az alakulatot (3 gép, öt repülőszemélyzet, 30 technikus) a cornwalli Preddanack reptéren állomásozó 418. bombázó századhoz csatolták. Ez a század híres volt „öngyilkosan” alacsonyan végrehajtott támadásiról. Többször előfordult hogy a szerelőknek a bevetésről visszatért gépekről, villany- és telefondrótokat, sőt hajók antennakábeleinek darabjait kellett eltávolítaniuk. A harci szellem is kimagasló volt. Megtörtént hogy a gép legénysége egészen az ellenséges kikötőig követte a kiszemelt tengeralattjárót, a légvédelmi találatok ellenére folytatták a támadást, csak miután súlyosan megrongálták célpontjukat tértek vissza a bázisukra. A pilóták nem tudhatták, de a főhadiszálláson az Enigma és más hírszerzési források, mint például a francia ellenállás segítségével már egészen pontosan tudták, merre tartózkodnak a tengeralattjárók, de legalábbis merre kell keresni őket.
 
Az első harci bevetésre 1943. október 23-án került sor. A gépek a bevetésekre egyenként, vagy géppárban szálltak fel, mindig kísérték őket a 248. vadászszázad gépei, védelmül az ellenséges vadászok ellen, ezenkívül fegyvereikkel ők is támadták a célpontokat.
Első sikerüket november 23-án érték el, amikor 8 lövéssel megrongálták az U-123-mat de ekkor a fegyver beragadt. A tornyot ért találatok miatt a tengeralattjáró képtelen volt a merülésre, vissza kellett térnie támaszpontjára. Legénységéből többen megsebesültek, egy fő életét vesztette.
 1944 elején az alakulat áttelepült Portreath-be. Március 25-én a hajnali órákban két „Cecelégy” szállt fel négy Mk VI-os kíséretében. A gépek kötelékbe álltak majd a kapott parancs értelmében teljes rádiócsendet tartva, a víz felett repülve, a part menti szigeteket kerülgetve kellett a Saint Nazaire-be vezető akanamentes folyosó fölé érniük.
Az U-976-os (kapitánya Raimund Tiesler Oblt.z.S. – a német haditengerészetnél kb főhadnagynak megfelelő rendfokozat) március 20-án futott ki második bevetésére, de a főhadiszállás parancsára visszafordult. A meglepetés tökéletesen sikerült. A gépek személyzeteinek szeme előtt feltűnt a keresett tengeralattjáró, két aknaszedő és egy romboló kíséretében. Azonnal emelkedni kezdtek, 9:20-kor 450 méterről meredek zuhanásból tüzet nyitottak, míg a kíséret gépei a hajókra veteték magukat. Egy-egy rácsapás során ötös sorozatokat lőttek az ágyúból, majd a tenger felszíne fölött felrántották a gépeket és újra támadtak. A páncéltörő lövedékek könnyűszerrel ütötték át a tengeralattjáró nyomásálló burkát olyan súlyos sérüléseket okozva, hogy az U-976 rövid időn belül elsüllyedt.
A kötelékre tüzet nyitottak az Ile de Yeu-ra telepített légvédelmi lövegek, riasztották a vadászgépeket is, de minden gépnek sikerült visszatérnie sérülés nélkül.
A két támadó „Cecelégy”:
 
-MM425 „L” - D. J. Turner és D. Curtis főhadnagyok
-HX903 „I” - A. H. Hillard főhadnagy és J. B. Hoyle altiszt, navigátor.
 
Két nappal később Turner és Hillard újabb sikereket ért el. Az U-763 és U-960 útját már figyelemmel kísérte a hírszerzés, amióta csak elhagyták La Pallice-t. Szinte ugyanazon a helyen, ahol pár nappal azelőtt az U-976-os elsűllyedt sikerült megtalálni a tengeralattjárókat. De a németek is tanultak az esetből: az U-hajókat legalább tíz német hajó kísérte, aknaszedők és légvédelmi hajók vegyesen, amelyekről, akárcsak a parti ütegegekről azonnal tüzet nyitottak a brit gépekre. A tengeralattjáró lövészeinek sikerült 37mm-es gépágyújukkal eltalálni Hillard gépének orr-részét, elhallgattatva fegyvereiket, feltépve a fegyverek ellenőrző rekeszeinek fedelét, amelyek egészen hazáig csapodták a gép orrát, leszakadással, súlyosabb sérüléssel fenyegetve, de az utólag felszerelt páncélzat megvédte a gépet a pusztulástól. A kísérő gépek közül több gépet is találat ért, de csak kettő sérült meg olyan mértékben - mindkét gépnek a futóműve rongálódott meg – hogy kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk Portreath-ben. Az U-763-t nem érte találat, de az U-960-t sikerült olyan mértékben megrongálniuk, hogy kb egy hónapnyi javításra szorult. Ezután a hajót a Földközi tengerre vezényelték, ahol a szövetségesek május 19-én elsüllyesztették.
 
A D-napon a század gépei 04:45-től 22:15-ig folyamatosan repülve a partraszálló erők hajóit védelmezték. A franciaországi bázisok elestével a német hadvezetés számára a norvég kikötők maradtak, ahonnan a tengeralattjárók kifuthattak az Atlanti óceánra. Bergenben, a „tengeralattjáró-városban” hatalmas betonfedezékek, javítóműhelyek várták a 11. tengeralattjáró flotta mintegy 100 hajóját.
 
Észak–Norvégiából konvojok szállították a német hadiiparnak létfontosságú vasércet és utánpótlást Németországba. Ezért a brit hadvezetés észak-skóciai reptereken két csapásmérő csoportot hozott létre. A banffi reptérre települt a 248., a 235. és a 333. norvég század, akik helyismeretükkel hatalmas segítséget nyújtottak a többi repülő számára. A csoportok elsődleges célpontjai a tengeralattjárók voltak, majd fontossági sorrendben a hadihajók és az utánpótlást szállító konvojok következtek.
 
A támadás során a „Cecelégy Mosquitok” az ún. anti-flak (légelhárító elhárító :) csoportokba kerültek. Nekik kellett ágyú és géppuskatűzzel elhallgattatni a fedélzeti légvédelmi lövegeket. A záporozó légvédelmi lövedékek mellett már ott voltak új fegyverként a RAG-ok is a légvédelem kezében. (Raketengeschoss – rakétával kilőtt ejtőernyőn ereszkedő drótkötelek.) A növekvő veszteségek arra kényszerítették a németeket, hogy a konvojokat csak éjjel engedjék haladni, nappal az erre kijelölt fjordokban húzták meg magukat. Ezeket a fjordokat minden lehetséges eszközzel védelmezték, többek között a hajók fölött kifeszített drótkábelekkel. Ilyen kábelbe ütközve vesztette életét J. M. Maurice, a 248. század népszerű parancsnoka, igazi nevén Max Guedj, aki a megszállt Franciaországból menekült el és lépett a RAF kötelékébe.
Szeptember 14-én a 235. és a 248. század 4 Molins-löveggel felfegyverzett Mosquitoja 19 Beaufighter társaságában rátalált egy konvojra. Elsüllyesztették a SULLDOR légvédelmi hajót, és súlyosan megrongálták a 3000 tonnás IRIS kereskedelmi hajót. Szeptember 18-án a kötelék az U-867 megtámadására indult. Ez a hajó alig pár nappal azután, hogy kifutott Kielből, súlyos meghibásodásokat jelentett: lemerültek az akkumulátorok, akadoztak a dízelmotorok, képtelenné vált a merülésre. A vészjelzések alapján sikerült bemérni a tartózkodási helyét, megtámadására 6 gép szállt fel, a kíséretet a 235. század adta. A csoportot D. D. Sise, az új-zélandi légierő alezredese, az alakulat parancsnoka vezette. Érdekesség hogy Hillard és Hoyle ennek a köteléknek is tagja volt. Stadlandettől nyugatra, 90 méteren repülve 09:20-kor találták meg a célpontot, és azonnal lecsaptak. A bombák és az ágyúk tüze súlyosan megrongálták a hajót, az féloldalra dőlve mozgásképtelenné vált. Von Mühlendahl kapitány emberei továbbra is próbálták megmenteni a tengeralattjárót, de másnap rájuk talált a 248. század Liberátora. Mélyvízi bombáinak többsége túlesett ugyan a célon, de a hajó hamarosan elsüllyedt. A támadás után a helyszínen köröző Liberátor több gumicsónakot figyelt meg a tengeren, körülbelül ötven emberrel. Bár nem volt messze a part, a 61 fős legénységből senki sem érte el.
 
A parancsnokság számítása bevált. Felismerve a veszélyt a németek egyre több vadászgépet dobtak át Norvégiába, konvojaik védelmére. December 14-én az alacsonyan repülő gépekre mintegy húsz FW-190 támadt, a légi harcban két „Cecelégy” is lezuhant. A banffi csapásmérő csoportból a háború végéig nyolcvanheten vesztették életüket. A század utolsó bevetését május 4-én repülte. Az alakulatot a háború végén feloszlatták.
 
A de Havilland Mosquito XVIII ritka változat volt a források szerint: a prototípussal együtt 18 darab épült belőle, a háború végéig szolgálatban voltak. Az egyetlen kivétel a PZ 467 jelzésű volt. Amelyet az USA-ba szállítottak összehasonlító tesztekre. A gépet a hasonló célú B-25H típussal hasonlították össze, amelyet a kézi töltésű 75mm-es ágyúval szereltek fel ami a Sherman harckocsi módosított lövege volt.
 
Technikai adatok:
 
Mollins ágyú
 
Űrméret: 57mm/2,25 inch L50
Tűzgyorsaság: 55 lövés/perc
Hossz: 3,8 méter
Tömeg, töltőberendezéssel: 650 kg
Tárkapacitás: 21+1
Lövedék kezdősebessége 890m/s
Lövedék típusa: AP 57x144
Lövedék súlya: 2.8 kg.
 
de Havilland Mosquito Mk VI vadászbombázó
 
Hajtómű: 2x1250 LE Merlin XXI.
Fesztáv: 16,51 m
Hossz: 12,47 m
Magasság: 4,65 m
Szárnyfelület: 42.18 m2
Üres tömeg: 6486 kg
Max. felszállótömeg: 10115 kg
Szolgálati csúcsmagasság: 11000 m
Hatótáv: 3033 km.
Fegyverzet: max. 907 kg bomba
4x 20mm Hispano-Suiza gépágyú
4x .303 Brownig géppuska
 
Mk XVIII
 
- 1x 57mm Molins ágyú
- 4x .303 Browning

 

180 komment

Címkék: brit tengeralattjáró légierő ii világháború vendégposzt vadászbombázó

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Valandil 2011.05.05. 09:43:17

@zum trucc: Már a Nagy Háborúban sem volt életképes a "felszólítom - átvizsgálom - kiürítik - elsüllyesztem" módszer. Egyrészt az álcázott Q hajók miatt (amik önmagukban ezen egyezmények megsértését jelentik), másrészt a legázolás miatt, harmadrészt rádión riasztották a saját erőiket az angolok.

teddybear01 2011.05.05. 09:45:35

@Everyl: A németek minden háborúban követtek el olyasmit, ami az adott időben nem volt elfogadott.

Nem akarom semelyik felet mentegetni, sem az angolokat, sem a japánokat, de a németeket sem.

Everyl 2011.05.05. 09:53:13

@zum trucc:

revizionista, ostoba? nofene, ez így díszes megfogalmazás

természetesen nem kizárt, hogy rosszul tudom:

eltévedt német bombázok elcsípték a kivilágítatlan londont, cserébe ment a válasz csapás, aztán nem volt megálás

megfeledkezni a szovjet nép áldozatos és mindenképpen "önkéntes" hozzáálásáról, hát nem egészen objektív

tengózás: hát itt nem tudom mit mond a hadijog, azzal kapcsolatban, hogy ha A ország hadban áll B országgal, akkor C ország büntetlenül alkalmazhatja-e E ország ellen A taktikáját. Az, hogy késöbb B szövetségre lépett C-vel, az megint más tészta.

Úgy gondolom, hogy ha, fehéren-feketén, nem mesekönyv szerűen elemezzük a háborús bűnöket, akkor illik belevenni a győztesek dolgait is.

molnibalage 2011.05.05. 09:56:16

@teddybear01: Vadászgépnek tervezték, de gyakorlatilag mire elkészült, el is avult. A Typhoon gyakorlatialg soha nem volt vadász. Max. pár hónapott és pár ezer bevetést bohóckodhattt le, nem többet. Lényegtelen volt.

zum trucc 2011.05.05. 10:11:26

@Everyl: Tégy különbséget a koncentrációs tábor (angol innováció a búrok ellen, volt mindenütt sajnos alkalmazására példa, pl. "fekete kolostor" Franciaország, I. vh., a Gulag eleinte és a végén, ahogy Vlagyimir és Leonyid Iljics szerette, japcsik az USÁ-ban, II. vh., Ciprus 1946-48 angol táborok az Izraelbe tartó zsidóknak, Recsk stb., stb.) és specifikus esete, a megsemmisítő táborok között.
Megsemmisítő tábort már békeidőben csak a németek építettek, no meg Joszif Visszarionovics, de neki besegített a szibériai hideg, neki nem kellett külön mindenféle gázkamra, meg krematórium. A háborús körülmények között a japcsik is virítottak egy kicsit a témában, később Kína, no meg a páratlanul primitív Kambodzsa.
De a nyápic angolszászok pl. totál kihagyták a civilek és hadifoglyok iparszerű és tömeges, a központi államhatalom/hadvezetés által szervezett, nem "túlkapás" jellegű megsemmisítését a hadszínterektől távol. Tkp. az oroszok is, ők első sorban a saját lakosságukat és békeidőben mészárolták a táborokban.
A háborúkat nem gáncs nélküli nemes lovagok vívják, epizódszerűen minden fél követett el bűnöket. Ki kisebb számban, inkább csak a katonák, (tábornokok beleértve) túlzott lelkesedéséből, olykor még fel is lépve a túlkapások ellen,(angolszászok), ki államilag szervezve, az ideológiából fakadóan, mintegy háborús célként (Németo., Japán).
"Úgy gondolom, hogy ha, fehéren-feketén, nem mesekönyv szerűen elemezzük a háborús bűnöket, akkor illik belevenni a győztesek dolgait is. "
Ez igaz, de még inkább be kell venni, hogy melyik fél kezdte a háborút, ki volt az agresszor, melyik gyilkolt iparszerűen civileket, stb. Ez az igazán lényeges összefüggés, de te erről nem írsz. Amit te írsz, az legfeljebb árnyalja a képet. És ha valaki annyira féloldalasan lát, mint te, akkor a jelzőim ("revizionista, ostoba") sajnos helyénvalóak, habár nem udvariasak. Ezt vállalom, a meseszerűt nem.

xstranger 2011.05.05. 10:14:22

@Everyl: Hm, terrorbombazas ubereli a halaltaborokat es az einsatzgruppekat? Erdekes.

teddybear01 2011.05.05. 10:17:55

@molnibalage: Azért bevetették az alacsonyan támadó FW-190-esek ellen, de igazad van. Nem volt igazán jó gép, főleg nagyobb magasságban maradt alul a német gépekkel szemben.
Viszont mivel már megvolt, ezért felhasználták a földi erők ellen, amíg ki nem vonták.

teddybear01 2011.05.05. 10:27:19

A zsákmányolási eljárásokat A vitorlás hadihajók korában fogadták el, amikor még csak elszigetelt kísérletek voltak a vízalatti hadviselés terén. Egy mondjuk 24 ágyús fregattot egy kereskedelmi hajó nem tudott legázolni, ha szándékosan nekiütközött, mindkét hajó súlyosan megsérült. Ez pedig az óceán közepén nem volt éppen a legjobb ötlet.

Ezeket az eljárásokat a tengeralattjáró léte eleve felrúgta, a németek totális tengeralattjáró-háborúja meg csak tovább erősítette. A Q-hajók meg csak a kétségbeesés miatti további fokozat. A Brit-Szigetek már nagyon régen elveszették az önellátási képességüket, jóval a viktoriánus korszak előtt. Szó szerint az életük függött, és függ ma is a bevitt élelmiszertől és az egyéb alapanyagoktól. Akár csak Japánnak.

Everyl 2011.05.05. 10:40:46

@zum trucc:

nekem mindösszesen kicsit sok volt (nem itt, összeségében) a gonosz nácik, hős szövik vonalból. erre rátett egy lapáttal az áldokumentum csatornák maszlaga. Bárki megidealizálhat bármit, nekem úgy tűnik te inkább a (SARKÍTOK): gonosz nácik táborban ülsz, én meg a gonosz szövik táborban. Én nem ostobázlak le ezért, holott pont annyira "szélsőséges" mint az enyém.

Everyl 2011.05.05. 10:41:35

@xstranger:

mutass rá kérlek arra a szövegrészre, ahol én bárminemü párhuzamot vontam

xstranger 2011.05.05. 10:42:49

@Everyl: Ha nem a jutnak a nemetek a dobogora akkor a japanok es a szovjetek melle kell valaki harmadiknak, szavaidbol az angolokat tenned oda, de ha nem akkor varom az egyeb jelolteket.

Everyl 2011.05.05. 10:43:36

@zum trucc:

a melyik fél kezdte a háborut vonalhoz:

hát ebben sosem lesz egyetértés, mármint a ki kezdte, az egyértelmű, a mi vezetett oda, viszont elég megosztó

Everyl 2011.05.05. 10:44:30

@xstranger:

ne csak write only, pls

ott van a kommentemben a II vh.-s dobogó

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.05.05. 10:48:16

@zum trucc: Nem kekeckedés, de a 2vh kezdetére ezek szerint csak én emlékszem másként. Már ha az 1939 szeptember 1-i kezdetet kőbevésett dolognak tekintjük, akkor sem egészen úgy volt. ENSZ terminológiával élve: az agresszorokat ott a jobb oldali táblázat bal oldalán kell keresni:

en.wikipedia.org/wiki/Invasion_of_Poland

Aztán lengyel testvéreink mellett érdemes lenne megtudni cseh, finn, észt, lett, litván és moldáv barátaink álláspontját a dolgok menetéről. Picit árnyékolná talán az általad festett képet.

teddybear01 2011.05.05. 10:58:23

@Everyl: Azt hiszem te el vagy tévedve.

Itt elismerjük mindenkinek a teljesítményét, de senkit sem magasztalunk fel, és főleg érzelmi okokból sem mentegetünk.

Elismerjük a német katonák harci képességeit, de az oroszokét is, és a többi résztvevőét is.

De nem hagyjuk ki a németek "teljesítményét" az ipari jellegű tömeggyilkosságok terén. Ez nem az a topik, ha nem vennéd észre.

Különben sem "kisebbíti" az "érdemeiket", hogy mások is kegyetlenkedtek.

Kullancs1983 2011.05.05. 11:05:52

1. A mongol hódításoknak több áldozata volt mint a II. világháborúnak. Ami a kor fejlettségi viszonyait és etnográfiai mutatóit figyelembe véve igencsak "szép" teljesítmény. (Még ha több időbe is tellett.) Ugyanígy megjegyzem, hogy pl. Csehország lakosssága a Harmincéves háború alatt a negyedére fogyott. Arányait tekintve nem tudom van-e ennél durvább.

2. Nem akarom újrakezdeni, de mintha valaki valamikor olyanokat mondott volna, hogy a hadifoglyok leölése, meg hasonlók érthető, merthát. Akkor most? (A táborokat inkább kihagyom.)

3. Az én válaszom: Gyalogság über alles! :P

Everyl 2011.05.05. 11:16:19

@teddybear01:

valszeg akkor némi elbeszélés volt, mert pl. az általad írt gondolatokkal maximálisan egyetértek :-)

teddybear01 2011.05.05. 11:17:13

@Kullancs1983: "Arányait tekintve nem tudom van-e ennél durvább."

Sajnos van. A gyarmatosítások alatt egész népcsoportokat mészároltak le így, vagy úgy. Példának ott van a kipusztított észak-amerikai indián törzsek, a karibi őslakosok, vagy az 1904 Hereró Háború, a Német Délnyugat-Afrika gyarmatán. Ez utóbbiban gyakorlatilag kiirtottak egy egész népet a német Schutztruppe egységei és a kisegítő csapatok.

Papp Sanyi 2011.05.05. 11:22:30

Kiváló írás, köszi!
Halkan teszem fel kérésem: legyen egy Focke-Wulf 190-es írás is, lécccci!

@rognork: Hát egy ausztrál tengerpart szakasz őre lennék. Feltéve, ha van elég rum/sör ellátmány.

xstranger 2011.05.05. 11:40:32

3. Az én válaszom: Gyalogság über alles! :P

Bletchley Park, easy choice. Mondjuk E kategoriaval tuti nem lennek hegyivadasz.

xstranger 2011.05.05. 11:41:41

@teddybear01: Tazmaniaban felalltak csatarlancba az egesz szigeten es nyom nelkul eltakaritottak az oslakosokat.

zum trucc 2011.05.05. 11:52:25

@teddybear01: Teljesen igazad van: a zsákmányolási eljárás szabályait felrúgták ugyan a németek, de addigra az teljesen időszerűtlenné vált. Nem is ez a németek háborús bűne igazán, Dönitzet pl. ki sem végezték a szövetségesek. Auschwitz, az Einsatzgruppék, Gleiwitz; ezek a német főbűnök.
Ja és aztán felrúgták a zsákmányolási eljárást az amerikaiak is. Hát nehéz ezt felróni nekik, józan ésszel lehetetlen.
@Everyl: gonosz nácik, hős szövik, ez nemcsak afféle vélemény, hanem a történelem tanulsága.
Aki fordítva gondolja, az:
1. Nem tudja ki és miért vesztette el a II. vh-t.
2. Minimum revizionista, de kicsit talán még annál is rosszabb. Ejnye-bejnye.
Az ázsiai háborút a japánok kezdték, 1937-ben a már elfelejtettem a nevét-hídnál. Az európait a németek, 1939 szeptember 1-én. Ezek tények. Aki itt kételyeket ápol, az olvasson alapfokú történelemkönyveket.
@Zig Zag: Nekem is igazam van, neked is. Csak a Te igazságod 17 nappal későbbi.
Lengyelországot a nácik támadták meg, akkori taktikai szövetségesük, a Szovjetunió 17 nappal később kapcsolódott be, már csak a hullarablásba. Majd --nagyon nehezen, lásd Tiború vonatkozó posztját -- lenyelte Finnország egy részét, meg Romániából Beszarábiát, meg a három balti demokráciát. Ezeket német közreműködés nélkül, de német jóváhagyással intézte Sztálin.
De pandúrból lesz a legjobb rabló: 1941. június 22-én még beengedték az olajat és búzát szállító hajnali orosz szerelvényt, majd Hitler megtámadta az oroszokat. Így volt, az oroszok dicstelenül szerepeltek, jellemző, hogy a németekkel háborúban álló (drole de guerre persze csak) Anglia és Franciaország 1940-ben már tervezte a Szovjetunió megtámadását Norvégiában és Iránban, amikor a németek tavaszi hadjáratukkal akarva vagy akaratlanul mentesítették a szovjeteket ettől a veszélytől. A SzU nem elvi okokból került a szövetséges oldalra, így alakult, meg ezt hozta a geopolitikai kényszer, meg Hitler és Németország agresszivitása.
A csehek említését viszont nem értem, de persze a SzU számára is szomorú összképen ez úgysem módosít.

folti_ 2011.05.05. 12:00:25

@molnibalage: @teddybear01-nel a pont. A 20. század első felében a japán társadalom sikeresen belezuhant a saját különbejáratú őrületébe, az egészet megspékelve egy jó nagy adag faji felsőbbrendűségi nézettel (ami azért nem volt ritka dolog akkoriban) és régi szamuráj erkölcsi kódex (busidó) valóságtól teljesen elszakadt értelmezésével.

Egyszerűen a nem japán embereket nem tekintették embernek, így velük szemben mindent megengedtek maguknak. Az hogy ez hátrányosan érintette a saját hadi erőfeszítésiket az igazából senkit nem érdekelt a vezetőségből. Mint a németeknél, ahol a koncentrációs és megsemmisítőtáborokra elpazarolt erőforrásokat (főleg szállítókapacitás) értelmes dolgokra is felhasználhatták volna.

Japán fanatizmusról mindent elmond az a puccskisérlet, ahol a két atombomba ledobása után a harcot még folytatni akaró katonák próbálták megdönteni a fegyverletételre készülő kormányukat: http://en.wikipedia.org/wiki/Kyūjō_Incident

teddybear01 2011.05.05. 12:03:03

@zum trucc: Gondolom a Szudéta-vidék elcsatolására céloz. De az 1938-ban volt.

zum trucc 2011.05.05. 12:08:53

@teddybear01: a Szudéta-vidék zömét az Anschluss-t követően Németország kebelezte be, de a keleti részen a lengyeleknek is jutott egy zsíros darab, azt hiszem Teschin környékén. Merthogy a taktikai szövetségek nem az égben köttetnek. Hitler elég jól együttműködött a lengyelekkel is. Egy darabig.

teddybear01 2011.05.05. 12:12:58

@folti_: Az igazi gond ott van a japánokkal, hogy az általad említett felsőbbrendűségi elmebaj mind a mai napig él bennük. Sohasem fogadnak be kívülállót, a nemzeti kisebbségek még mindig lenézett, kiközösített csoportja a társadalmuknak. Minden kívülről jött gaijin, a japánok ezt a szót használják a külföldiekre, s a teljes képhez hozzátartozik, hogy nem túl hízelgő a kicsengése.
Akármilyen szinten ismerheted a kultúrájukat, akármennyire beszélheted a nyelvüket teljesen nem fogadnak be soha, de a félvér gyermekeidet sem.

Everyl 2011.05.05. 12:24:46

@zum trucc:

mivel nincs időm, hosszan írni, ezért írtam tömören és egyszerűen, majd ha lesz időm, írok hosszan, úgy már nehéz lesz belekötni.

Aki szerint minden előzmény nélkül tört ki egy háború és sutbadobja az addigi politikai és társadalmi berendezkedéseket, az is olvasson többet. Bár szvsz te is roppant jól képben vagy a két világháború közötti helyzetről, már az, hogy képes volt megalakulni egy nemzeti szocialista párt is okkal történt.

Na, de megint szaladok, remélem lesz még időm kifejteni a héten :-)

zum trucc 2011.05.05. 12:42:49

@teddybear01: Így van. A japánoknál alap a faji felsőbbrendűség, meg a férfiaknál a pedofília. Állítólag jövőre Japánban is betiltják a pedofil honlapokat. Ez már tíz éve mindig jövőre várható. Viszont állítólag igen kicsi a férfiak szerszáma (bár lehet, ez is előítélet, én ugye nem próbáltam, nem is tervezem).
Ismerős csaj volt japánban. szerinte a japán fütyi tényleg kicsi, egyet próbált, de másodikhoz nem volt kedve, ha meg leült a metrón, a hosszanti padra, mindkét oldalán mosolyogva-hajlongva felálltak az ülésszomszédok. Aztán mondta neki egy japán, hogy ezt azért teszik, mert undorítja őket az európaiak állítólagos bűze.

folti_ 2011.05.05. 12:45:43

@teddybear01: igen, hosszú távon bele is fognak bukni elég rendesen.

Ugyanennek, illetve a nyugati szemmel roppantmód maradi becsületrendszerüknek (az "arc", arcvesztés stb) is köszönhető hogy a saját történelem oktatásukban gyakorlatilag hamisítják a 2. VH végéig a 20. századi történelmet, megpróbálva magukat áldozatnak beállítani.
Aztán megy a hiszti, amikor a történtekre kicsit másképp emlékező szomszédaik jogosan tiltakoznak az aktuális revizionista lépéseik miatt.

zum trucc 2011.05.05. 12:54:45

@Everyl: Én nem kötöttem bele az írásodba, leírtam, szándékom szerint érvelve, miért nem értek egyet veled.
Ha hosszan írod le ugyanazt, attól még ugyanúgy kiváltod a kritikámat, sőt.
Semmi olyat nem írtam, hogy minden előzmény nélkül tört volna ki a II. vh. Előtte a németek elvesztették az elsőt, meg nem tudták kihasználni ("megnyerni") a békét sem, úgy, ahogy a II. vh. után viszont igen. Ennek összetett okai voltak, ami állandó a két VH-ban, az az agresszív német terjeszkedési igény. Meg az U-boot-ok.
Náci párt bárhol képes megalakulni, van az oroszoknál, sőt Izraelben is.
Le Pen kapcsán írták anno a francia lapok: 15%-nyi hülye mindenütt van, ennyi volt Le Pen támogatottsága a csúcson. (Én még a hülyék közé számítanám a kommancsok, trockisták, maoisták 20%-át is.) Hatalomra jutni, na ez mostanában már nem esélyes egyiknek sem. Remélem.
Fejtsd ki később, persze. Én legközelebb szombaton vagy vasárnap jutok géphez, addig tied a pálya. Node aztán...

Titus Pullo Urbino 2011.05.05. 13:03:27

Remek cikk, gratulálok! Vadászkísérettel meddig repkedtek ezek a gépek? Ugye, csak az első időszakban?

teddybear01 2011.05.05. 13:22:32

@Titus Pullo Urbino: A csatarepülőgépek vadászfedezet nélkül roppant sebezhetőek.

A bevetési profiljuk miatt lassan és alacsonyan kell repülniük, így az ellenséges vadászok mindig sebességi és magassági fölényben vannak.
Másrészt a fegyverzetük nagyobbrészt(a bombák, ágyúk, nagy űrméretű rakéták) nem alkalmasak a gép-gép elleni harchoz.

teddybear01 2011.05.05. 13:25:49

@teddybear01: Ja és.

Egy földi támadógép pilótájának elég más beállítottság szükséges, mint egy vadászgéppilótának. Ez eleve hátrányos a légi harcban a csatarepülőgépnél.

molnibalage 2011.05.05. 13:30:22

@Zig Zag: A gyakorlat alatt nem a végeredményt érten, hanem az alkalmazott elvet. A japán kereskedelm flotta 2/3-át a hadiflotta 1/3-át a tengók süllyesztették el tdutomal. (kb.) Hogy ez darabra vagy tonnára igaz, azt sem tudom.

molnibalage 2011.05.05. 13:35:14

@zum trucc:

"Az ázsiai háborút a japánok kezdték, 1937-ben "

Most vagy nem értettam a mondat többi részét, de a Kavntung hadsereg 1931-ben támadta meg Kínát. Lásd Sorge-s lemilposzot. :)

molnibalage 2011.05.05. 13:37:28

@teddybear01: Ez biztos? Olvastam valahol egy srác blogját (naplóját?) aki kint él évek óta és a munkatársa külföldi és japán nőt vett el. Csak egyes öreg családtagok (+70 év) felett vannak így. a modern fiatalok nagy része le sem szarja ezeket a "magasztos" elveket.

folti_ 2011.05.05. 13:41:07

@xstranger: Ami ilysemit ismerek, az a már említett Lakónia incidens ( en.wikipedia.org/wiki/Laconia_incident ), de ott nem amerikai, hanem hadifogoly olaszokat mentették elsősorban, aztis politikai okokból. Maga az incidens szintén nem tiszta jófiú-rosszfiú fellállás, mert a németek politikai okokból kezdték el menteni a hadifoglyokat és a vöröskeresztes zázsló használata felfegyverzett hadihajón háborús bűncselekmény. Amerikai oldalról a támadás szintén jogos volt, mivel a tengeralattjárók a kimentettett olaszokat a Vichy kézben lévő Szenegál felé szállították és várható volt, hogy a művelet végével visszatérnek az eredeti küldetésükhöz. Amit megis tettek, a mentésben résztvevő U-506 másnap elsüllyesztette a norvég zászló alatt hajózó Lima nevű hajót, míg az U-156 5 nap múlva az angol Quebec City -t.

teddybear01 2011.05.05. 14:00:21

@molnibalage: A munkámból kifolyólag dolgoztam a gödöllői Sony jópár japán beosztottjával. Nem mondták, de hamar rájöttem, hogy gyakorlatilag minden nem japánt mélyen lenéznek a gyárban.
Ami pedig a betelepülőket illeti, a japánok másodrendű állampolgároknak tekintik a japán szigetek eredeti őslakosait, az ainukat is. Az amerikaiakkal, európaiakkal meg nagyon képmutatók.

xstranger 2011.05.05. 14:16:26

@folti_: Ez lesz az mert mast nem talaltam en se, biztos az emlekezetem csalt meg.

@teddybear01: En Angliaban jopar japannal ismerkedtem meg, szvsz egy csomo azert van itt mert herotjuk van ezekbol a Japan ugyekbol.

Amugy a kinaiak ugyanez a sztori.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 14:25:43

A népírtós versenyt nem értem, annak érelmét nem látom.

Az, meg, hogy ki kezdte a II. Nagy Hiriget, arra a válasz sztem, hogy az, aki befejezte az I.-t.

A civilirtás pedig rokonszenvesen szokott a náczikra terhelődni, pedig nem új találmány, lsd. a középkori kiéheztetős ostrom intézményét. Vesztes hadifél kivégzése úgyszintén. Illetve arra már a Szentírásban is van sok példa, ha elkezditek hadiszemmel olvasni.

Jelzem, sztem nem kicsit beteges ez a címkeaggatós rangsorolási kényszer.

A hadiártatlanásg vélelmezett elveszítése sztem meg a Zeppellines bombázás, bár az is inkább a bombák pontatlansága, mint a németek kegyetlensége okán lett démonizálva utólag.

A terrorbombázás pedig egyenes folyománya a haditechnika állapotának, ezen kár moralizálni. Háborúban nyilvánvalóan a hadiüzemet kell kiiktatni először meg a logisztikát - igaz, a náczik azért ezügyben abban toppon voltoak, hogy bentlakókkal dolgoztattak erősen kisakkozva az erőforrásokat (pl. egy fő alkartetkós dolgozó tervezett élettartama a peenemündei csodagyárban 1 év - bár lehet, hogy ez is utólag rájukragasztott (vér)vád, mindenesetre eléggé hihető.

A népirtósdi sem jácc itt sztem, mert az ókortól napjainkig számos dokumentált eset tárgyalható. Csak ugye a XX. század nagy találmánya, az új fegyver, a propaganda, nomeg a filmfelvevők fejlődésének köszönhetően a II. VH.-ról remek borzongani való fiom ek meg képek készültek.

Összegezve engedtessék meg nekem, hogy a számszerűsített emberirtást ezügyben bölcsészrinyának nevezhessem. Nem való ide.

Ez van, ez nem hippiblog :P

folti_ 2011.05.05. 15:01:20

@xstranger: "En Angliaban jopar japannal ismerkedtem meg, szvsz egy csomo azert van itt mert herotjuk van ezekbol a Japan ugyekbol." - igen, véleménye és világnézete ottis mindenkinek megvan és akár különbözik is. Probléma az hogy maga a japán politikai és gazdasági elit viszont még tele van a begyöpösödött régivágású figurákkal. (mókás dolog, pl a választókörzeteiket nem szervezték át 50 éve, így rengeteg alacsony lakosú és fontosságú választókörzetnek együttesen sokkal nagyobb a beleszólása az ország irányításába, mint a gazdaság motorját adó nagyvárosoknak)

hiryu2,0 2011.05.05. 15:11:54

@teddybear01: khmm.... na azért azt s elfeledjük, volt már erről szó itt a blogon is, mindkét fél szorgalmasan építette a kereskedelmi és utasszállító hajóit, úgy tervezve hogy seperc alatt lövegeket lehessen rá telepíteni, ami ugye nem nagy darab izmos csavarral++ bálamadzaggal a a fedélzetre rögtönzést jelent.

Más: nemzetközi egyezmények. Hmm véleményem hogy ott a gond hogy nem követik sikerült mindenben követni a kort.
Két példa ha szabad: nehézlövegnek számított pls 1868-ban a szentpétervári deklaráció idején a 37mm-es és úgy is kezelték + robbanó lövedékek /srapnel tilalma/ ha jól emléxem.

Genfi konvenció: kórházak etc védelme. De mi van akkor ha alá fegyverraktárnak használják? Kertjéből indítanak rakétát, alá telepítik a parancsnoki bunkert? Mi legyen a fontosabb: saját állampolgáraim védelme, vagy a törvényekhez, emberiességhez ragaszkodás, hogy utána öregkoromban is tükörbe nézhessek ++ ne aggassam a
saját nemzetemre a " gyilkos" jelzőt.

Mellesleg: igaz hogy arra hivatkoznak itt néhányan, hogy "persze Nürnbergben egy szövetséges se lógott". Másik oldal: "erősebb kutyáé a szex és kész..."// Khmm: és volt aki a nürnbergi törvényszéken azzal úszta meg, nemegyszer a kötelet, hogy a szövetségesek seregéből származó tanú azt vallotta a bíróság előtt, hogy adott esetben ő is úgy cselekedett volna, vagy épp úgyanúgy tett a háborúban.

Szeretném megjegyezni viszont hogy az említett demokráciákban elég rendesen nekiestek /érdemes belenézni weboldalakba, könyvtárakba, google könyvajánlókba, elkészült, híres filmekbe/, hogy az adott nemzetek polgárai írói stb elég rendesen keresztre feszítették, feszítik akkori bálványaikat az elkövetett hibáikért, tévedéseikért. //Még ha itt a blogon eme élő lelkiismereteket nem eccer csak az "idióta pacifista" jelzővel aposztrofáljuk,soxor jogosan"/

De mit kezdjünk azokkal, akik lehúzták a maguk háborúját, és utána kiáltottak az égre?

Helyből ajánlanám az Acéllövedék, Szakasz, Nyugaton a helyzet változatlan, és társaikat.

Más: van egy nagyon gyors cikkem, épp a témához kapcsolódik, ha valki megmondja nekem a számítástechnikai analfabétának, hogyan lehet olyan "A" betűt írni, amin olyan kis karika van..../ Ld még norvég abc...) Ha valki megmondja, holnapra megírom, becsszó...

folti_ 2011.05.05. 15:18:45

@Rosszindulatú Vászka: "A népirtósdi sem jácc itt sztem, mert az ókortól napjainkig számos dokumentált eset tárgyalható. Csak ugye a XX. század nagy találmánya, az új fegyver, a propaganda, nomeg a filmfelvevők fejlődésének köszönhetően a II. VH.-ról remek borzongani való fiom ek meg képek készültek." - Az 1899 -es II. hágai egyezmény vonatkozó részei (avalon.law.yale.edu/19th_century/hague02.asp Art. 42 -től) ha név szerint nemis, de gyakorlatilag megtiltják az öncélú népirtást és a kollektív büntetést. Legalábbis az én olvasatomban.

Az egy más kérdés hogy ugye a nem aláírókra, illetve a nem aláírók elleni háborúkban ezek nem voltak hatályosak.

hiryu2,0 2011.05.05. 15:24:37

@Titus Pullo Urbino: khmm... Végig. épp azért mert fegyverzetük nem igazán FW 190ek ellen készült. Pár rácsapás során pedig ha ellőtték az 57 mm-es nagy részét, visszalőni se volt mivel, a megmaradt 4 géppuska ekkorra már nem igazán légiharckompatibilis. Viszont a Molins a hajókra telepített könnyű légelhárító lövegek hatóképességén kívülről lyuggathatta a célpontot. Gondolom itt a lélektan is: szegény tüzér most mire lőjön vissza: A Tsetsére ami már rá lő, vagy a kísérőkre ami párr másodperc múlva más irányból gépágyúval, bombával , rakétával fogja megszórni? Hogy VI-os Mossiek kísérték őket: elég rendes tűzerő, nagy hatótáv, ++ tenger felett egy motor... Nem az az életbiztosítás.

Más érdemes a youtube keresőjébe beírni a Tsetse Mosquito kifejezést. Akad néhány jó archív felvétel.

folti_ 2011.05.05. 15:31:02

@hiryu2,0: "Más: van egy nagyon gyors cikkem, épp a témához kapcsolódik, ha valki megmondja nekem a számítástechnikai analfabétának, hogyan lehet olyan "A" betűt írni, amin olyan kis karika van..../ Ld még norvég abc...) Ha valki megmondja, holnapra megírom, becsszó...
"
Windowson:
1. Windows Character Map:
Start Menu -> Futtatás -> charmap.exe
2. a különböző szövegszerkesztőkben a Beszúrás menüpont alatt a Szimbólum beszúrása menüpont.

Linuxon pl a Gnome Character Map alkalmazással.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 15:35:20

@folti_: véleményem szerint az összes ilyen egyezség jogi csűrcsavar és átverés. Az európai történelem nagy része arról szól, ki, hogy tudta az aktuális szerződéseket megszegni és átverni (lsd. a hely szelleméhez relevánsamn a Lüger Parabellum különböző csőhosszú változatait).

Úgy általában az a szerződésesdi meg a többi remek példa arra az elméletemre, hogy az európai kultúra legnagyobb önellensége, hogy klubrendszerben működik. Ez se új találmány, már a középkorban sem volt bűn pogányok ellen vétkezni (lsd. keresztes háborúk).

Ha minden megállapodást minden érintett fél komolyan vett volna, nem lettek volna háborúk meg folyamatos hirigek és határrevízók.

Egy remek példa mostani korunkból: a fegyveres civil nem civil többé. Szinte vers.

teddybear01 2011.05.05. 16:40:19

@hiryu2,0: "khmm.... na azért azt s elfeledjük, volt már erről szó itt a blogon is, mindkét fél szorgalmasan építette a kereskedelmi és utasszállító hajóit, úgy tervezve hogy seperc alatt lövegeket lehessen rá telepíteni, ami ugye nem nagy darab izmos csavarral++ bálamadzaggal a a fedélzetre rögtönzést jelent."

De ez elfogadott eljárás volt minden hajós nemzetnél. Az angolok ezt segédcirkálónak nevezték, hogy a németek hogyan, azt most nem tudom, de náluk is megvolt.
Viszont ezek a hajók csak a fegyverzet végleges beépítésével lettek átsorolva civil hajóból hadihajóvá, és a fegyverzetüket éppen úgy nyíltan hordozták, mint a többi hadihajó. Más tészta.

A Q-hajóknál éppen az volt a lényeg, hogy civil hajóként viselkedjenek, amíg a tengót oda nem csalják, aztán mikor a közelükbe hajóztak a felszínen, lecsapódott a hajófal egy része, és egy nagy ágyú szétlőtte az óvatlant.

Ami pedig a civil-hadihajó ellentétet illeti, sokáig a felhasználás módja döntötte el a hajó státuszát. A XVI. századig alig épült tisztán hadi célokra hajó. A legtöbb civil kereskedőhajónak fegyverzete közelítette, a korabeli hadihajókét. Egészen a XIX. századig nem is vált szét a civil és hadihajó használat. Addig ugyanis a tengeri csatákat túlnyomórészt besorozott kereskedőhajók vívták.

hiryu2,0 2011.05.05. 16:46:17

Ne mielőtt egymásnak esnénk a téma megérne egy posztot a tengeri hadijogról és fejlődéséről /de jure és de facto/, de én nem vállalom.

Bááár....
Nem igazán tudom elképzelni a Victoryt, vagy épp a a Nagy Armada hajóit amint szorgalmasan ingáznak szövettel , és teával megrakva a kikötők között:)

Minorkavidor 2011.05.05. 16:56:06

@Minusz:
Még VIII. hENRIK által ha jól emlékszem 1535-ben kiadott ún. Portyázási Szabályzat, amely a későbbi évszázadok során sokat finomítva a hadihajóknak a kereskedelmi hajók ellen vívott harcát szabályozta a háború alatt. E szerint:
- Először egy ágyúlövés a tat elé, hogy megálljon.
- Ha megáll, egy osztag átszáll és átvizsgálja a hajót.
- Amennyiben nem talál az ellenség által hadieszköznek használható árút, útjára engedi.
- Ha talál, akkor saját kikötőbe kíséri a hajót, ha nem tudja, elsüllyesztheti, de előtte a ker.hajó legénységét mentőcsónakokba kell raknia és a túléléshez szükséges élelmiszerrel, ivóvízzel, takaróval, gyógyszerrel stb. ellátni.
Az, hogy mi minősül hadieszköznek használható árúnak, az az I.vhb-ig nem volt pontosan definiálva. Ezt kihasználva a brittek a Nagy Háborüban sratégiai anyagnak nyilvánították az élelmiszer és nem engedték be a német kikötőkbe az élelmiszert szállító semleges hajókát, ami nagy éhinséget okozott németföldön.

Minorkavidor 2011.05.05. 17:02:38

@Minorkavidor:
Ez lemaradt: a búvárnászadok már csak technikai okok miatt sem tudtak eleget tenni a Portyázási Szabályzat előírásainak pl. a rádiózás megjelenése és fejlődése miatt. Amíg a hadihajó csónakja odaért a rádiós kényelmesen megtáviratozhatta, hogy itt és itt ellenséges búvárhahjó van és épp átvizsgálni készül bennünket. A "fejetlenséget kedvelő" Henrik ugye a rádiót nem ismerhette, így nem rendelkezhetett róla.DDD

Minorkavidor 2011.05.05. 17:05:59

@molnibalage:
ÉS ez mentette meg Dönitz életét a nürnbergi tárgyaláson.

teddybear01 2011.05.05. 17:51:06

@hiryu2,0: A Victory az abban a korban a kevés eleve hadihajónak épült hajó egyike.

Viszont például a Lusitania pont ilyen hajó volt, a testvérhajójával az RMS Mauretania - val együtt.

Az Admiralitás előírta, hogy ezek a hajók 12 db 6"-os (152 mm) löveggel legyenek felfegyverezhetők. Ha a lövegeket felszerelték a gyártásnál beépített lövegtalpakra, akkor ezeknek a hajóknak nagyobb tűzereje volt mint a korabeli cirkálóknak. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a lövegeket valaha is fölszerelték volna.

zum trucc 2011.05.05. 18:16:18

@molnibalage: OK, persze, hogy igazad van, felületes voltam. Pontosabban, de nem részletezve:
A kínaiak és a japánok a 19. század végén vívtak egy nagy ismerkedő-bevezető-barátkozó háborút (Koreáért). Utána se lettek mégsem barátok. Mindenféle dolgok estek akkor ott és később is, nagyobb zűrzavar volt, mint egy wokban egy bonyolult fogás elkészítésekor.
Szun-Jat-Szen féle polgári forradalom Kínában, meg köztársaság 1912-ben,
meg Jüan-Si-Kaj,
meg Mandzsúria leválása,
meg annak japán megszállása,
meg Csang-Kaj-Sek,
meg a nagy menetelés,
meg a pekingi kacsa, és ebből csak ez utóbbi volt egyértelműen jó dolog.
1931-ben még "csak" Mandzsúria és Kína között tört ki valami konfliktus. Mandzsukuó japán bábállam volt akkortájt, Pu-Ji (volt kínai császár és majdani parlamenti képviselő a majdani népköztársaságban) császársága volt.
1937-ben a nyílt, leplezetlen japán-kínai háború tudott kitörni, amely szépen folyamatosan eltartott 1945 szeptember 1.-ig, vagy 2.-ig.
Ez volt ugyanis arrafelé a második VH. Amit, "helyettesek révén" már 1931-ben, sőt talán már régebben is elkezdtek.
@Rosszindulatú Vászka: Hát tudod, azt látom, hogy van, méghozzá karakteres véleményed, csak azt nem értem, miért gondolod, hogy hányavetien odakent ex catedra kijelentéseid bárkit is meggyőznének.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 18:16:50

@hiryu2,0: belassul a háború, még az U-Boat-ok is egyenruhával, snapsszal meg póstazsákkal ingáztak volna :)

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 18:21:30

@zum trucc: nem látom be, miért kéne bárkit is meggyőznöm, továbbá úgy vélem, a "sztem" szó használatával eléggé utaltam rá, hogy csupán véleménxt formálok. Az "ex catedra" elég külföldiesen hangzik, de majd kigúglizom.

zum trucc 2011.05.05. 18:36:12

@Rosszindulatú Vászka: Hát tudod, úgy van értelme eszmét cserélni, ha nem csak a mániáinkat osztjuk meg a többiekkel, mert belátom, hogy ez mindenkinél ott van, nálam is, hanem megpróbáljuk bizonyítani, hogy akár igazunk is lehet. A "sztem" az csak olyankor meggyőző, ha már sok poszttal bizonyítottad a hozzáértésedet, mondjuk, ha Tiború, vagy Zig-Zag, vagy Papírzsepi írja, akkor van súlya, ha én írom, vagy éppen te, akkor nincs. Nekünk maradtak az érvek. Majd gúglizd ki, mi is az.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 18:42:35

@zum trucc: értem. Tehát ezentúl minden véleményemet bizonyítsam is. Igyexem. Sérelmezett kommentem mely részéhez kell bizonyitékokat gyűjtenem neked? Mit tekintesz hitelesnek? Kérlek jelezd, mi csapta le nálad a gépszíjat.

Minorkavidor 2011.05.05. 18:42:53

@Zig Zag:
A búvárnaszádéknál az I.vhb-ban kiderült, hogy legcélszerűbb alkalmazási módjuk a kereskedelmi hajók elleni harc, noha eredetileg felszíni hadihajók ellen szánták őket. Az 1535. évi Zsákmányolási szabályzatot meg hát a búvárhajó technikai paraméterei miatt sem lehet betertani.

De, Atyám! A páncélos háború elméletét nem Nagy-Britaniában dolgozta ki Fuller vezérőrnagy Sir Basil Liddell-Hart százados? Vmint nem a Royal Tank Corps ültette át a gyakorlatba 1926-ban, a salisbury-i hadgyakorlaton?

Minorkavidor 2011.05.05. 18:50:54

@hiryu2,0:
Ehhez csatlakozva: spanyol polgárháborúban mindkét fél lőszerszállításra használta a vöröskeresztes jellel ellátot mentőautókat.

Igen, a ters előszeretettel bújik civilek mögé. Lásd Gáza, mely a világ legsűrűbben lakott területe (500 km2-en 3 millió lakos) indítja rakétáit Izrael ellen. Ha jő a válasz, akkor az áldozatok többsége ohatatlanul civil.
Persze ebben a helzetben további csavar is van? a Hamászt ugyanis ezek a civilek( mármint a felnőttek) választották meg! Ez se semmi!

zum trucc 2011.05.05. 18:54:46

@Rosszindulatú Vászka: "Kérlek jelezd, mi csapta le nálad a gépszíjat."
Talán ismered a vonatkozó viccet: Mivel tudja az anyós bosszantani a vejét?
Bármelyik szavával.:), pardon.
Szóval az új elveket elég holnaptól alkalmazni, a mai lólábak már kilógtak a szövegedből.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 19:07:17

@zum trucc: ja, ha a puszta létem zavaró számodra, azon is lehet segíteni, olvass vissza és válassz egy rokonszenves kézifegyvert.

Ha mégse mennék el, azért csak lőjél nyugodtan!

zum trucc 2011.05.05. 19:28:38

@Rosszindulatú Vászka: "ha a puszta létem zavaró számodra...válassz egy rokonszenves kézifegyvert"
Hagyjuk a paranoiát, meg a sértett ártatlanságot. Nem tetszett a szöveged sem tartalmilag, sem a kifejtés módja nem volt meggyőző. De ez még nem jelenti azt, hogy bármit terveznék, vagy csak éreznék is veled kapcsolatban. Nem ismerlek, és arra biztatlak, mívesebb bejegyzésekkel nyomulj. A többi kitaláció.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 19:46:24

@zum trucc: nem mennék bele súlytalan igéretekbe. Jogodban áll vitatkozni a tartalommal (nem tetted), a stílust sérelmezheted, a kioktatás ellenben vicces. Pont azt teszed velem, amit te firtatsz a kommentemm el kapcsolatban, ez mókás.

Na innen kezdve csak gerebjézzük a fingot. Részemről abbafejezve.

Esetleg javasolhatod a bloggazdáknak, hogy tiltsanak ki.

teddybear01 2011.05.05. 21:46:27

@zum trucc: Nekem is gyanús volt a felütés, amivel indított. Látom nem voltam egyedül.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.05.05. 22:25:28

@Minorkavidor: I. búvárhajók és tengerjog - nem vitatjuk álláspontját :)

II. Nem vonjuk kétségbe Fuller és Liddel-Hart a téma kutatásában szerzett érdemeit és r
eredményeit, midőn egy bizonyos De Gaulle nevű francia és Tuhacsevszkíj nevő szovjet szakértőét sem. A téma ugyanis slágernek bizonyult anno: több nemzet hadtudósai kísérleteztek vadul, a hogyan lenne jó a harckocsikkal operálni kérdésben. A németek pedig - engedtessék meg nekik: német szakértő tanait vették figyelembe.

molnibalage 2011.05.05. 22:59:20

Amit ígértem.

A II.Világháborúban a többnyire tiszta vagy majdnemtiszta fémépítésű gépek között volt egy igazi unikum. A De Havilland Mosquito, amit az angolok csak „facsodaként” emlegettek. Itt jelent meg először az inhomogén szerkezeti elemek használata.

A kétmotoros bombázógép szinte teljes héjszerkezetét rétegelt falemezekből, „faszendvicsből” készítették, de nem az akkor hagyományos furnérból, hanem egy vastag réteges szerkezetet hoztak létre ecquadori balsafából és kanadai nyírfából. A nyírfa réteg volt kívül, tehát egy nyírfa-balsa-nyírfa „szendvicset” alkottak meg.(plywood-balsa-plywood) A rétegeket kezdetben kazein alapú később formaldehid alapú anyaggal ragasztották össze. A kaezin alapú ragasztás a melegebb éghajlatú vidékeken, Észak-Afrikában és a Távol-Keleten nem vált be, több rejtélyes balesetet okozott, mielőtt a problémára rájöttek. A szendvicsszerkezet egyébként nagyon jól viseli a fárasztó igénybevételt, emiatt napjainkban is igen elterjedt.

Egy formára készített betontömbre csévéltek körbeforgatással tenyérnyi széles rétegelt lemez csíkokat, eltérő orientációval a külső- és belső rétegen, ami között voltak a balsafa panelek (gyakorlatilag vágott deszkák voltak). Kazein (enyv) ragasztóval illesztették a két réteg közé a balsát. Miután ez készen volt a kettévágták a kész formát, hogy leszedhessék az alapot adó formáról. A ragasztást körülbelül 20000 réz facsavar erősítette meg köztük a törzsön és a törzskeret és borítás csatlakozásánál is. Ezután végezték el a többi szükséges munkát a két belső féltörzsön. Kivágták a szárnybekötések, kabin, bombatér ajtók helyét és beépítették a szintén fából készült törzskereteket. Összetolták a két törzsrészt is, majd körbefutó fémpántok adták meg a végső merevítést a törzsnek. A szárny is hasonlóan készült és szárny főtartói is rétegelt és ragasztott fából készültek

A másik igencsak figyelemreméltó fejlesztés a mikrohullám(!) első ipari alkalmazása, a ragaszás gyorsabb megkötése érdekében ("fazékidő" csökkenése). ± 1,5 Fahrenheit (!) pontossággal állították be a hőmérsékletet, ami egy ilyen úttörő technológiánál az akkori technikai színvonalon pestiesen szólva nem semmi. Gyakorlatilag a modern autokláv előfutárának volt tekinthető a technológia.

A két törzshéj összeillesztési módszere.
Lent a csavarozás a törzskerethez.
iaro.3dmax.hu/images/2011/05/05/1.jpg

Szárny főtartó rétegeinek ragasztás utáni préselése.
iaro.3dmax.hu/images/2011/05/05/2.jpg

A két törzsfél az összeillesztés előtt, de már a legtöbb berendezések beszerelve.
iaro.3dmax.hu/images/2011/05/05/3.jpg

Az öntvények és egyéb fém részegységei a törzsnek csupán 127 kg-ot nyomtak. A fékszárnyak is fa alapanyból voltak legyártva, fémből mindössze a motorburkolatok és a futómű akna áramvonalas külső borítólemezei készültek.

A Mosquito gyártása nem igényelt stratégiai alapanyagokat és iparágakat, valamint De Havilland személyes barátsága a Légügyi Bizottság elnökével, végül szabad utat nyitott a Mosquito előtt.

További előny volt, hogy gép gyártása nem igényelt repülőgépipari/fémipari szakmunkást, de a kihasználatlan asztalos, hangszerkészítő, kárpitos munkaerő volt bőven.

Maga a repülőgép ötlete is formabontó volt, mert az akkori hasonló méretű bombázó repülőgépeken 3-5 fedélzeti lövész volt géppuskákkal, lövésztoronnyal, de a a Mosqutio-n ilyen nem volt és ezért is utasították el kezdetben. A repülőgép védelmét pusztán nagy sebessége jelentette, alig volt lassabb, mint az akkori csúcsvadászgépek. Ez majdnem kétszerese volt az akkori átlagnak.

A Mosquito valóban szinte elfoghatatlan volt a vadászok számára. Ha éppen nem tartózkodott a körzetben és magasságon német vadász, akkor szinte lehetetlen volt elcsípni. Nagy magasságon és sebességgel repültek a Mosquitok, így mire a német vadász(kötelék) felemelkedett, és elérte az adott magasságot már bottal üthették a nyomukat.
A sugárhajtású vadászok nem álltak megfelelő számban a Luftwaffe rendelkezésére.

A fa konstrukciónak voltak egyéb előnyei is. A konstrukció meglepően sérülésállónak bizonyult. Elképesztő sérülésekkel tértek vissza gépek Angliába, előfordult, hogy az egyik szárny fele és egy motor is hiányzott, mégis hazatért a gép. A gép kiválósága miatt számos feladatkört töltött be a bombázón kívül, mivel a nagy teljesítményfeleslege később lehetővé tette a fedélzeti radar beépítését is és egyéb más, egészen vadnak tűnő módosításokat.

A Bombázó Parancsnokság leggyorsabb gépe volt 1951-ig (!), holott ekkor már a gázturbinás típusok voltak a „menők”.

Ezt még cirka 4 éve írtam egy egyetemi feladat részeként. :)

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 23:01:57

@teddybear01: nem felütésnek szántam, mindössze azt próbáltam lekommunikálni, hogy értelmetlennek tartom a népirtásokat számszerúség szerint rangsorolni. Nem akartam senkinek célzottan válaszolva üzenni, mert azt nagyobb agressziónak véltem, tévedtem.

Most már mindegy, monnyakle.

zum trucc 2011.05.05. 23:39:28

@Rosszindulatú Vászka: Értsd már meg, veled vitatkozunk, de nem rólad. Nem személyeskedünk ezen a bloggon. Nézeteket esetleg minősítünk, de személyeket nem. Vagy csak nagyon szélsőséges esetben.
Érdemben: akármilyen szomorú, népirtás és népirtás között is lehet különbség. Akár a számszerűség szempontjából, akár más érdemi aspektusból.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.05. 23:44:56

@zum trucc: nekem az a dobogózás nem tetszett ezügyben. Az olyan minősítés ízű, mint valami sportteljesítmény.

Úgy tűnik a paranoiám tombol.

zum trucc 2011.05.06. 00:00:51

@Rosszindulatú Vászka: Ne mondd már, hogy tőlem hallottad először, hogy a náci népirtás minden korábbin túltett, nemcsak számszerűen, hanem kegyetlenségben, iparszerűségben, államilag szervezésben, abban, hogy nem napokig-hetekig, hanem évekig tartott.
Folytatnám, proletár, de unnád...gyerekeket, öregeket, védtelen betegeket öltek egész Európából. Ne védd őket, mert védhetetlenek. Ne relativizáld, ami történt, mert tényleg páratlan. A korábban modern kultúrállam Németország valaha (és ma újra) a tudományok és a technika, meg a művészetek világközpontja volt. 1945-re a tömeggyilkosság szinonimájává vált. (Meg az egy doboz cigiért a néger katonáknak lefekvő nők hazájává.) Józan vagy, hogy ezt próbálod mentegetni?
Igenis, lehet dolgokat, eseményeket minősíteni. Mégha neked ez nem is tetszik.

Rosszindulatú Vászka 2011.05.06. 06:56:24

@zum trucc: ember! Olvasni-e tudsz? Hol próbáltam vagy akartam mentegetni a II. Birodalmat?

"Igenis, lehet dolgokat, eseményeket minősíteni."
Még mindig nem értesz. Nem a minősítés, hanem a rangsorolás értelmetlen. A népirtás nem lesz nagyobb, vagy kisebb bűn csak az áldozatok számától függően.

A népírtás, mint jelenség létezik, mióta az ember lejöt a fáról. Ez sem náci találmány. Ahogy a rabszolgaság sem.

Számszerűség ügyben pedig Mao a legnagyobb. Utána a Generalisszimusz. Civilek szervezett és embertelen kiirtásában a Vezér csak utánuk jön.

Holokauszt: 6-11 milló áldozat
Holodomor: 9-11 millió (ebből gyerek 3 millió)
Örmény genocídium: 600.000-800.000 áldozat
Mandzsúriai "fahasáb" akció: 6000 kísérleti áldozat, 580.000 civil áldozat az éles bevetésen

És ez csak a XX. század óvatos mérlege. És ezek közül a háborús bűnök közül csak a németek kerültek bíróság elé, a japók meg a ruszkik megúszták a felelősségre vonást.

"Nem személyeskedünk ezen a bloggon."
"Folytatnám, proletár, de unnád..."
Itt apró ellentmondást vélek észlelni.

Valandil 2011.05.06. 08:18:29

@molnibalage: A válasz a német Moskito lett volna, de ott pont a ragasztó szedte szét a faanyagot.

hazitroll 2011.05.06. 12:54:07

@molnibalage: Ez nagyon tetszett, jó leírás!

Iustizmord 2011.05.06. 19:34:16

@Minorkavidor: Először egy ágyúlövés a tat elé, hogy megálljon.

a tat a hajó fara, oda minek lőni h megálljon?? nem inkább elé?

teddybear01 2011.05.06. 19:45:19

@Iustizmord: A tat előtt a kormánykerék szokott lenni. Ha kilövik biztos megáll a hajó.
Különben a hajóorr elé szokás lőni, amolyan utolsó figyelmeztetésként, ha a zászlójelekre odakiabálásra nem reagált. A következő lövés már a hajóba megy.

Everyl 2011.05.07. 16:08:33

@zum trucc:

Na, jelentem jelen, zűrös hét volt, azért csak most. :-)

Végigolvasva az elmaradt hozzászólásokat, Vászka kolega elég jól összefoglalta, de azért igyekszem a saját gondolataimat is megosztani.

A háború kezdetéről:

Jó pár tanulmány boncolgatja a két VH közötti időszakot, nem egy igen rossz színben tünteti fel a franciákat, gyengének az angolokat. Szélsőség általában szélsőséget szül (kishazánkban is mi munkát beleöltek a szegfűs párt emberei, hogy csak megszülessen egy olyan párt, aminek a jelenléte kicsit aggasztó és még a parlamentbe is be tudott kerülni) és hát addig piszkálták a Németeket, amig elég nyűgösek, hülyék, irányíthatóak, elkeseredettek (nem kívánt törlendő) lettek, ahhoz hogy Hitler parádés tempóba ragadja magához a hatalmat. A sors fintora, hogy még adott is a népnek mindenfélét (lásd: munkások jó léte, szociális háló, stb). Persze nagy része politika volt (kommunizmustól való félelem) no meg vagyon elkobzások, fura törvények.

Civil áldozatok: ezen továbbra sincs mit szépíteni, sok, túl sok, legyen szó a táborokról, vagy a frissen hódított területek "megtisztításáról".

Ami engem továbbra is zavar, hogy valahogy sűrübben jön elő (akár még itt is) a náci bűnök oda szúrása valamilyen II. vh-s téma kapcsán, mindenesetre lényegesen többször mint a dobogó első helyén viritó szovjet vezetés huncutságai.

Valószínüleg azért is zavar, mert még én is (gondolom itt mások is) kétféle történelmet tanultunk, ahol ugye a szovjet vezetéshez jártak receptért még az angyalok is, de gondolom ez ismerös. :-)

Nekem úgy tűnik, hogy nagyon sok ember a mai napig nincsen tisztába azzal, hogy össznépileg micsoda alja munkát végzett sok ország a saját lakosságával a háború környékén. Ez pedig fals képet fog alkotni a világról.

Élek a gyanuperrel, hogy ha megkérdeznék az "utca emberét" hogy hány milió ember halt meg a Szovjetúnióban Sztálin serénykedései miatt? nos egyesek még a kérdést sem értenék.

Úgy vélem, már elmúltak azok az idők, amikor kötelezően mumus volt a német szocializmus. Talán ideje lenne megtanítani a fiataloknak, hogy az adott kor "nagy" vezetői (az összes) mennyire is voltak jó fejek.

zum trucc 2011.05.07. 18:50:21

@Everyl:
Nem értünk egyet. Egy picit sem. Kurvára nem. Sőt, ami kiszűrődik a szövegedből, az pont az, amit különösen gyűlölök és megvetek.
Az meg mókás, hogy miközben szélsőséges nácimosdató álláspontodat próbálod becsempészni, mintegy az igazság bölcs ősforrásaként tetszelegsz. Az viszont már csak mellékes, hogy magyarul milyen gyengén, alig érthetően fogalmazol.

Kiskegyed szerint túl sokszor szerepelnek kommentjeimben a náci bűnök, gyakrabban mint az oroszokéi, ahogy sajátos fogalmazásodból kiveszem."lényegesen többször mint a dobogó első helyén viritó szovjet vezetés huncutságai."
Ez nem véletlen. A második világháborúban rövid és hosszú távú népirtásban a dobogó felső fokán, vitathatatlanul a nácik voltak. Ők robbantották ki az európai háborút, éveken át öltek, akit láttak: "árja" és nem "árja" elmebetegeket, buzikat, más politikai nézeten levőket, zsidókat, lengyeleket, orosz hadifoglyokat, gyerekeket, öregeket, nőket. Éveken át, tömegesen, államilag, Európa-szerte szervezve, iparszerűen, kegyetlenül. Ez bizony bőven elég az első helyre a népirtási olimpián.
Szerinted "már elmúltak azok az idők, amikor kötelezően mumus volt a német szocializmus". Német szocializmuson te persze a nemzeti szocializmust érted. Én pl. minden szocializmust utálok, de első sorban a te kedvencedet, szerintem a többivel nem is említhető egy lapon. Annak német rövidítése a "náci". Aki ezt a visszataszító ideológiát mentegeti, sőt dicséri, az maga is náci, és ahelyett, hogy az igazságot osztaná, nagyon erősen szégyellnie kellene magát.
"Talán ideje lenne megtanítani a fiataloknak, hogy az adott kor "nagy" vezetői (az összes) mennyire is voltak jó fejek."
Ne haragudj, de te hülye vagy, vagy provokátor?
Miért kell egy repülőgép (a Cecelégy) ürügyén ilyen visszataszító nézeteket propagálnod? Nem vagy kicsit monomániás?

zum trucc 2011.05.07. 19:24:26

@Rosszindulatú Vászka:
III. birodalom, nem második.
második VH: 50-60 millió halálos áldozat. Ki kezdte: a németek.
Számszerűségben Hitler a legnagyobb.
Nem sportverseny.
Ott az első hely dicsőség, itt szégyen.
De miért is lenne értelmetlen a rangsorolás?
"Nem személyeskedünk ezen a bloggon.
'Folytatnám, proletár, de unnád.'
Itt apró ellentmondást vélek észlelni."

A "proletár" nem rád vonatkozott, meg nem is pejoratív. Ez egy irodalmi idézet volt, egy J. A. nevű, egyébként egyebek mellett antifasiszta magyar költőtől, lehet, hogy túlzás volt előszednem, rád pocsékolni. Ezt, és csak ezt visszavonom.
Maradjunk ennyiben:"Folytatnám, te rosszindulatú, de unnád." Meg én is.

Everyl 2011.05.07. 20:19:16

@zum trucc:

Hmm, úgy néz ki, kávé előtt nem szabad kommentet írnom, mert bizonyos topik társak annyira hülyék (bizony, sec perc alatt tudok lealacsonyodni a te szintedre, bár az arroganciát még gyakorolnom kell) hogy érvelés helyett, vagdalkozáshoz nyúlnak, talán fel sem fogva, hogy ez mennyire kicsinyes.

Az, hogy képtelen vagy, még csak felfogni is azt az egyszerű tényt, hogy Hitleri rezsim kevésbé volt serény, mint Sztálin és vidám csapata, az eléggé elgondolkodtató. Az, hogy dobálózol a náci kártyával (retorika, nézz utána, google a barátod, ha ügyes vagy találsz más hibát is) igen csak szánalmas, a bántó hangulatfestő, degradáló szavaid viszont mulatságosak.

Nálam az előző post nyelvi hiányosságaira, a fáradtság és a kávé hiánya a mentség. Neked mi a mentséged a logikátlan, érzelem gazdag posztodra?

Nem ide tartozik a téma?
Valóban így van, egyszerűen csak reagáltam az utolsó posztodra, naivan feltételezve, hogy képes vagy kiolvasni a postomból azt az egyszerű tényt, hogy amellett, hogy elítélem a náci népírást, súlyozva (értsd: jobban) elítélem Sztálin munkásságát.

Pusztán csak kíváncsiságból: Mi az oka annak, hogy ennyire nehéz elfogadnod a Sztálini Szovjetunió népirtó tetteit?

zum trucc 2011.05.07. 22:54:30

@Everyl:
"úgy néz ki, kávé előtt nem szabad kommentet írnom"
Egyetértünk. De kiegészíteném: kávé után, sőt kávé alatt sem lenne szabad.
Ebben is egyetértünk:"bizonyos topik társak annyira hülyék" (csak én helyesen írnám, így: topiktársak).
"Az arroganciát még gyakorolnom kell"
Neked? Felesleges.
"Neked mi a mentséged a logikátlan, érzelem gazdag posztodra?"
Nem írtam posztot, csak kommentet, de annak tartalma, szókincse, stílusa csak a nácikat bánthatja. Nem logikátlan, bár tényleg érzelemgazdag. Ez utóbbi nem pejoratív jelző, viszont magyarul egybe írandó.
A náci népirtás, a náci bűnök reális értékelése egyáltalán nem zárja ki a sztálini bűnök nagyon határozott elítélését. Nálam pl. ez a helyzet. Sztálint és bandáját nem menti az, hogy nem mentek el olyan végletekig, mint Hitler, hogy kisebb áldozataik összlétszáma, hogy nem öltek célzottan gyerekeket (Sztálin alatt "csak" 12 éven felülieket volt szabad kivégezni), mentális betegeket (hogy egyensúlyba hozzák a társadalombiztosítási költségvetést), buzikat, pedig a főnácik között is sok buzi volt.
Szerintem kettőnk közül te vagy az, aki mentegetsz valakiket, sőt, még azt is megreszkíroztad korábbi hozzászólásodban, hogy "jó fejek". Na ne.
A te posztodat nemhogy a kávéhiány, de a sorok közül kikandikáló súlyos tudatlanságod sem menti.

Everyl 2011.05.08. 01:11:04

@zum trucc:

Bámulatos, mennyire nem tudsz vitázni abban az esetben, ha erős előitélettel viseltetsz vitapartnered irányában, no de mindegy, végül is, leírtad, szerinted. A tényektől meg ne hagyd magad zavartatni, az csak disszonanciát szül.

Bár az is lehet, hogy olvastad, csak figyelmen kívül hagytad az ukrajnai eseményeket.

Az még mindig mulatságos, hogy próbálod kicsavarni a mondatok jelentését, legkevésbé sem zavartatva magadat, azok tartalmától.

teddybear01 2011.05.08. 09:30:42

@Everyl: Kezd unalmas lenni, hogy másokat gyalulsz.

"A sors fintora, hogy még adott is a népnek mindenfélét (lásd: munkások jó léte, szociális háló, stb). Persze nagy része politika volt (kommunizmustól való félelem) no meg vagyon elkobzások, fura törvények. "

Fura törvények, ez jó! Mármint a német állampolgárok egy részének teljes jogfosztása, beleértve a vagyonhoz, élethez való jogot is. Ráadásul úgy, hogy csak az elmebeteg mániája szerint volt indoka rá.

"Ami engem továbbra is zavar, hogy valahogy sűrübben jön elő (akár még itt is) a náci bűnök oda szúrása valamilyen II. vh-s téma kapcsán, mindenesetre lényegesen többször mint a dobogó első helyén viritó szovjet vezetés huncutságai. "

Valahogy úgy van, hogy minden ilyen posztnál jön egy hozzád hasonló, és elkezdi a szokásos "az nem úgy volt" kezdetű hazudozást. Úgy volt. Hitler ipari jellegű tömeggyilkosságokkal kombinált vagyonrablásokkal fedezte az egymást követő országlerohanások költségét. Pofátlanul kikérte a részét még a magyar zsidóvagyonból is.

Darabra igen, a sztálini terror jóval több áldozatot követelt, a szándékosan kirobbantott éhínségek, a GULAG, meg a többi kényszermunka rettenetesen sok áldozatot szedett. Ráadásul Sztálinnak többször annyi ideje volt erre, mint Hitlernek.

Én azonban gyomorforgató szemétségnek tekintem az egyik mészáros felmentését, csak azért, mert a másik is gyilkolt.

Ráadásul, a kommunizmus 70 évig volt uralmon, és ugyan van még két maradványrezsim(tulképp 1,5, mert Kuba azért kezd felhígulni), de épeszű ember nem foglalkozik ezzel az ideológiával.
Viszont a nácik mindössze 12, nem is teljes évig uralkodtak, és még most, 66 évvel Hitler veresége után is mennyien kacérkodnak a nézeteivel. Na ez a szánalmas.

zum trucc 2011.05.08. 09:32:19

@Everyl: Figyelj, amivel te próbálkozol, azt mondják úgy, "bolha köhög az elefántra".
Mindent iderángatsz, hogy védd a nácikat.
És kötözködsz is.
Igenis tudok mindkét (!) ukrajnai éhségről, a húszas évek elején is volt egy, tudniillik. Meg tudok arról, hogy még Lenin alatt szisztematikusan elkezdték kivégezni Petrográdon a "felesleges" értsd. osztályidegen elemeket: ezt Varlam Salamov meg is írta, de persze te a nevét sem hallottad.
Nálam jobban kevesen utálták már fennállása alatt a Szovjetuniót, a sztálinizmust stb.
Node, hogy jön ez ide egyáltalán. A náci bűnök mellett a szovjeteké legfeljebb az erős második hely, ezek tények.
Az meg, hogy mi a véleményed rólam, biztos nem tárgya ennek a blognak.
Az sem, hogy én mit gondolok felőled. De remélem sejthető.
P. S. Kettőnk közül én nem vagyok náci. Még nyelvtan-náci sem. De amit te az én szép anyanyelvemmel művelsz, az önmagában is lehangoló.

Minorkavidor 2011.05.08. 09:43:03

@Iustizmord:
Kösz a javítást! Ezt el gépeltem!DDd

Everyl 2011.05.08. 10:19:42

@teddybear01:

Ha végigolvasod a kommentváltást, úgy gondolom nem én kezdtem a stílusváltást (ez nem mentség, hanem tény).

Az is szomorú, hogy ha az ember megejt egy olyan mondatot, hogy Sztálin rosszabb volt, mint Hitler, az rögtön kapja is a náci bélyeget, attól függetlenül, hogy többször leírtam, hogy mindkettő szörnyű.

Everyl 2011.05.08. 10:36:02

@zum trucc:

Ez így igen szép, már-már tanítani kellene:

"P.S....Még nyelvtan-náci sem. De amit te az én szép anyanyelvemmel művelsz...."

Na, de mindegy, mégegyszer: Nem fogunk közös nevezőre jutni.

zum trucc 2011.05.08. 13:58:01

@Everyl:
1. Sértődékeny ember ne keveredjen vitába.
2. Nem én náciztalak le először, pedig te kapásból és nyíltan próbálkoztál náci propagandával, hanem te szerettél volna engem Sztálin tisztelőjeként beállítani. Nem talált.
3. Tényleg szinte hihetetlenül igénytelen, pongyola, hibás a szöveged. Tartalmilag, stilárisan, nyelvtanilag.
4."Na, de mindegy, mégegyszer: Nem fogunk közös nevezőre jutni." Veled nem is szeretnék.
5. Ismételten felhívom a figyelmed, ennek a blognak a témája nem a kommentelők jellemzése. Az önjellemzése sem.
6. Unlak.

Everyl 2011.05.08. 16:40:06

@zum trucc:

6.: Hála a jó Istennek, örülök, hogy végre abbahagyod a demagóg és valótlan állításaidat (becsületsértés).

zum trucc 2011.05.08. 16:57:49

@Everyl:
Én semmit nem vonok vissza, de nagyon unlak. Silány a dumád, elég.

Titus Pullo Urbino 2011.05.09. 14:56:58

Jó messzire repült a téma, ahogy olvasom az előző kommenteket, nyugi fiúk, béke van.

Wolfhound 2011.05.30. 15:17:45

No úgy látom itt kicsit meg vannak keveredve a fogalmak. Guernica bombázását a propaganda tette terrorbombázássá. A terrorbombázáshoz a németeknek semmi közük nem volt. Már csak azért sem lehetett, mert mindent el lehet mondani a németekről, de azt hogy hülyék, azt nem. Ha kevés, és kis bombateher szállítására alkalmas bombázód van, plusz minden bevetésen erősen megnyirbálnak az elfogók, akkor azzal a kis bombateherrel (He-111, Do-17, Ju-88 mind taktikai bombázónak készült)próbálsz maximális kárt okozni. Vagyis inkább valami stratégiailag fontos objektumot elpusztítani, és nem vaktába leszórni lakóházakra. Mindegyik fentebb említett példa (Guernica, Coventry, London) Stratégiai bombázó bevetés volt (Guernica: híd volt a célpont. Coventry: gépgyár, ráadásul éjszaka, London: ipari üzemek+Temze parti dokkok). Hogy a bombázás (horizontális, mert a zuhanóbombázás max taktikai szinten hozott eredményeket) az akkori technikai színvonalon nem volt megvalósítható pontosabban, mi sem mutatja jobban, hogy a Norden célzókészülékes Liberatorok, és B-17-esek is csak akkor voltak eredményesek, ha bombaszőnyeget terítettek. Hogy történetesen a Szolnoki szőnyeg széle rálógott két utcányi házra is, nos az hiba. Stuttgart, Frankfurt, Drezda, és Berlin viszont ténylegesen terrorbombázásnak estek áldozatul.

teddybear01 2011.06.07. 18:12:50

@Wolfhound: A baj ott van a hozzászólásoddal, hogy nem igaz az egész Guernicáról szóló rész.

A Guernica elleni támadást a vegyes német-olasz bombázóerő hajtotta végre, mintegy 50-60 géppel.
Az első hullám gépei rombolóbombával voltak felszerelve, a második hullámot azonban gyújtóbombával szerelték. Egy vas, vagy kőhídnál az utóbbi nem igazán hatásos, lakóházak és a településben található raktárak ellen annál inkább.
Ráadásul az a híd jóval odébb volt a településtől, ekkorát egyszerűen nem hibázhattak a bombázásnál.
hu.metapedia.org/m/images/f/f8/Guernica_Angriffsschneisen.jpg

Ha többet akarsz tudni a témáról, itt utánanézhetsz:

lemil.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=82:guernica-a-fogalomma-lett-varos&catid=25:hirsarok&Itemid=54

vén betyár 2011.06.08. 06:56:11

Igaza van Zig Zagnak, valóban megéri elolvasni.
Csak most volt rá alkalmam, de szenzációs, különösen @molnibalage: kiegészitésével.
Köszönet mindkettőtöknek és gratula!
A hozzászólások is rendkivül érdekesek és tanulságosak.

ssjanik 2015.10.15. 04:26:42

@zum trucc: dehogy tervezték. Nem ettek meszet. Segítünk a finneknek jelszóval a németek vasérc ellátását akarták egy kicsit átszervezni. Iránban ekkor még nem voltak szovjet csapatok.