Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Tűzfegyverek - különleges tűzfegyverek

2011.11.03. 08:00 ace22

Egy különszám erejéig megszakítjuk a tűzfegyverek fejlődésével foglalkozó poszt-sorozatot. Ez a különszám azokkal a tűzfegyverekkel (meg pár rokon kategóriába sorolható fegyverrel) foglalkozik, amik valahogy kilógnak a sorból, megelőzték a korukat, esetleg igéretes jövőnek néznek elébe, az előzetes kéréseknek megfelelően sok képpel...

Mit várnak egy lőfegyvertől általában? Lőjön sokat, nagyot, messzire, esetleg lövésen kívül legyen más felhasználási területe is. Ezeket a funkciókat próbálták megvalósítani az alábbi konstrukciók.

 

 

 
A nagy kaliberű kézifegyverek legérdekesebb mellékhajtása a Felkelő Nap országában jött elő. A japánok hamar átvették a portugáloktól a muskétát, saját szájíz szerint áthangszerelték és teppo néven egészen a Meiji restaurációig használták, lényegében változatlanul (kovaként használható ásvány nem akadt arrafelé, csappantyút nem tudtak sem gyártani, sem importálni).
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A teppo mérete néhol extrém módon megnőtt, és elérte a kéziágyúét: itt alul látható lnoue Nagayoshi, ahogy méretes teppo-jával éppen valamit kompenzál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagyobb rombolást nagyobb kaliberrel lehet elérni legkézenfekvőbben. A Mons Meg-től és az Ágyúk Cárjától (Cárok Ágyújától) a kaliber folyamatosan csökkent, majd a 20. századtól nőtt. Alul a Schwerer Gustav (800 mm)  - ez minden idők legnagyobb kaliberű, háborúban használt ágyúja:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Az „Ágyúk Cárja” (Cárok Ágyúja) inkább dekoráció, a 36-hüvelykes (914mm) "Little David mortar" meg egy primitív kísérleti vascső. Futottak még: a Yamato 18.1 inch ( 46 cm), a Bismarck 38 cm (15 inch), az Iowa class 406 mm.)

Verne a növekedési tendenciát egész jól megálmodta:

Átlépve a három ajtó által őrzött bejáratot, most kétszáz vaslépcsőn kellett fölmenniük. Ez a Bika-torony kupolájába vezetett, mely egész Stahlstadt fölöttt kimagaslott.
E gránit-torony épület, melynek szilárdsága minden ostrommal daczolhatott, belülről kerek bástyatermet képezett, több fülkével, melyekből lőrések nyiltak. A terem közepét óriási aczél-ágyú foglalta el.
- Íme! - kiáltott föl Schultze úr, ki az egész idejövetel alatt még egy szót sem szólott.
A legnagyobb ostrom-ágyú volt, minőt Marcel valaha látott. Legalább háromszázezer kilogramm súlya lehetett, s hátul tölthető volt. Szájának átmérője másfél méter volt. Aczél állványon állva aczélkerekeken járt, a a fogaskerékrendszer segítségével oly könnyű volt vele bánni, hogy egy gyermek is megmozdíthatta volna. Elmésen alkalmazott csavar ellensúlyozta a lövés utáni hátralökődést s az ágyút a lövés után magától vitte vissza előbbi állásába.
- S mennyire hord ez az ágyú - kérdezte Marcel, nem állhatva meg, hogy meg ne csodálja e hatalmas hadi műszert.
- Húszezer méterre, teljes erejű töltéssel, oly könnyedén átfúrok vele egy negyven hüvelykni vastag vaslemezt, mint a vajat.


A lőtávot a cső hosszával már a középkortól próbálták növelni (falconette), de az abszolút csúcsot a németek érték el: a “Párizs Ágyú” - vagy hazafiasabb nevén ”Vilmos Császár Ágyú” - a valaha működött legnagyobb lőtávval (130 km) rendelkezett (a V3 és Szaddam Husszein "Project Babylon"-ja nem érték meg, hogy használják is őket).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lényegében egy kimustrált – megbéléscsövezett – megtoldott 38 cm-es 38 cm SK L/45 "Max" ágyúból barkácsolták, hogy a frontvonal mögött lévő Párizst demoralizálják. A nagy lőtáv annak (is) köszönhető, hogy a lövedék felhatolt a sztatoszférába, ahol a csekély légellenállás lehetővé tette a hatalmas lőtávot. A lövedékek sorszámot kaptak – no nem mintha a német hadvezetés az utókor lelkes gyűjtőire gondolt volna, hanem mert a hatalmas lövedéksebesség – 1600 m/s – erősen koptatta a csövet, így minden egymást követő lövedék kicsit nagyobbra készült. Egy kis konteo-thread: a fegyvert sohasem találták meg a győztes szövetségesek…

Ha már V3: A Bosszú hármas számú fegyvere (Vergeltungswaffe 3 V3:) egy extrém (160 km) lőtávolságú ágyú volt (itt balra), ahol a lövedéket szakaszonként elosztott lőkamrák gyorsítottak fel. Az újításokra érzéketlen szövetségesek még kibontakozása előtt lebombázták.

 

 

 

 

 

 

 

 

A sörétes puska kis távolságon belül igen hatásos élőerő ellen. Mi lenne, ha ezt a revolverek nagyobb dobkapacitásával és megbízhatóságával kombinálnánk? Eredmények: a Jackhammer rohampuska: 

 

 

 

 

 

 

 

...és egy Hong Kong-ban született házi konstrukció, konfliktusmenedzsmentre:


 

A revolverekre (amiknek a fejlődését a parázsló taplóstól az egyesített lőszeresig itt balra láthatjuk dióhéjban) rengeteg változat született: építették gyűrűbe, késes boxerbe, még utánfutóba is. A proto-revolvernek tekinthető „borsszórók” („pepperbox”) avagy csőköteges revolverek néha extrém méreteket és tűzerőt értek el. Néhány példa elhajlásra a megszokott konstrukciótól itt lent: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Derringer: önmagában egy kategória a zsebpisztolyokon belül. Letisztult formájában kétlövetű, általában mérsékelten nagykaliberű, billenthető csövű zsebpisztoly – de előfordul előfutáraiban egylövetű kiskaliberű feketelőporos elöltöltőstől a modern .44 Magnumig. A klasszikus időkben (Amerika, 1820+) elterjedt típusok hatásos lőtávolsága a kártyaasztal másik végéig terjedt - de ott még fel is gyújtotta a célt a torkolattüzével. Azóta is népszerűek. Pár példa:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előfutár:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

És a típus jövője: :-)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

Egy, a revolver és az öntöltés elvének kombinációjából született fegyvert az előző részben már láthattunk. Itt a legutolsó fejlesztés a témakörben: a MATEBA cég UNICA “Auto-Revolver”-e: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Magyar vonatkozású a Frommer Rudolf által gyártott Frommer Stop pisztoly, amely elég ritka módon az inkább ágyúknál alkalmazott hosszú hátrasiklást vette működési alapelvéül. Két megnyerő arcú úrvezetővel reklámozták: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 
Szép, szép a lőfegyver, de a hidegfegyverek sohasem hagynak cserben. Mi lenne, ha kombinálni lehetne a régit az újjal? Nem, nem a szuronyos puskára gondolok. Inkább szuronyos pisztolyra, A pisztolyok egész fejlődési útját elkíséri az ötlet, egészen a legmodernebb időkig. Pár példa a kivitelezésre: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



A korai, gazdagon megvasalt agyazású puskák ütőfegyvernek sem voltak utolsóak - itt lent egy korai példa, az 1500-as évekből  – ha az összes csövet kilőtték, még bunkósbotnak lehetett használni:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Amúgy a fenti alkalmazásmód sokáig megmaradt. Jókai így ír:

„Tovább szólt a tudósítás.
„Azonkívül több ezer osztrák egyenruha és ezer darab stíriai céllövő precíziós puska”
Az ezredes mérgesen gyűrte össze a markában a haditudósítást.
– De mi az ördögöt csináljunk mi az osztrák fehér frakkokkal? Aztán meg a stájer céllövő puskákkal? A mi honvédünk nem céloz, nem lövöldöz, csak szuronyt szegez, meg puskatussal dolgozik.”

 
A tűzfegyverek torkolati lángcsóvája és égéstermékei önmagukban is jelentős energiát hordoznak. Mi lenne, ha lövedék nélkül próbálnánk ki? Az ötletből megszületett a „Forgószél Ágyú” (Wirbelwind Kanone), ami hidrogén-levegő keverékkel egy lökéshullámot produkált, és ami 200 m-ről egy 25 mm vastag deszkát eltört. Csak hát a Liberátorok szárnya nem csűrajtóból készült, továbbá a fent említett távolságnál valamivel magasabban is repültek...

 

 

 

 

 

 

 

 


A klasszikus tűzfegyverek egyik csúcspontját Atom Annus (Atomic Annie) jelentette, ahol a löveg atomot tüzelt [volt még atomtöltetű hordozható aknavető is, Davy Crockett után elnevezve, öngyilkos legénységnek tervezve (a hatásos lőtáv túl kicsi volt a rádioaktív veszélyek elfogadható szintre való csökkentéséhez] - csoda, hogy atomkézigránátot nem terveztek...):


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A jövőben valószínűleg új (vagy sokszor egyszerűen újra felfedezett) elveken működő fegyverek is megjelennek. Régi visszatérő álom a „halálsugár” amit a lézerben többé-kevésbé meg is valósítottak: a kémiai lézer működő prototípusa röptében képes rakétákat, sőt állítólag tüzérségi lövedékeket megsemmisíteni (szintén állítólag röptükben, nem a földre állítva, ami elég szép teljesítmény). Tervezik hajóról és repülőről felhaszálni (kézifegyverben még nem...) Jelenlegi szintjén állítólag hatméteres acélréteget képes átolvasztani másodpercenként, feltéve ha van egy erőmű a tápellátására...

A már működő légi változat:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ahogy a hajólézert megálmodták:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


A testvérblogon feldolgozott Tesla-konteó említi az energia irányított továbbítására irányuló korai kutatásokat. Már ez sem tudományos fantasztikum – a Directed Energy (DE) kategória (Tesla „teleforce”-nak nevezte) magába foglalja a koncentrált elektromágneses sugárzáson alapuló, molekuláris, vagy szubatomi részecskékből álló energianyalábbal operáló eszközöket :

 

Ezen fegyverek közös jellemzője, hogy a célpontot szubatomi részecskékkel / elektromágneses sugárzással bombázzák, mely részecskék, illetve sugárzás fénysebességgel, vagy azt megközelítő sebességgel haladnak céljuk felé. (Ez sem újdonság, gondoljunk csak Archimédész (állitólagos) gyújtótükreire... Az "Állítólag..." sorozat több nekifutásból is próbálkozott rekonstruálni ezeket, eddig átütő eredmény nélkül.)


Aki ismeri a FPS kifejezés jelentését (a blog olvasóiról nem is feltételezem, hogy nem), az emlékszik a „railgun” opcióra a fegyverválasztékból. Nos, játékból valóság lett, a fegyver ("sínágyú") már most 44 MJ torkolati energiával és 130 km hatótávolsággal rendelkezik. Hátránya az, ami a lézernek: a használható railgun nagyon sokat fogyaszt. A fegyver színtisztán elektromos energiával működik (két fémsínen levő vezető lövedéket elektromágneses [Lorentz] erő gyorsít). A fegyver határait még kóstolgatják, a X00 km/sec nagyságrend sem látszik elérhetetlennek.

 

 Végül egy futuriszikus fegyver alacsony költségvetésű otthoni projektben, rajongóknak: Coilgun. Ez a létező legyegyszerűbb elektromágneses elven működő fegyver, ahol tekercsek tirisztorokkal kontrollált, pontosan időzített  bekapcsolásával gyorsul fel a ferromágneses lövedék.

Coilgun házilag:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Búcsúzóul pár érdekes fegyver kommentár nélkül:



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

95 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vén betyár 2011.11.03. 09:19:21

Mindig tisztelettel vegyes félelemmel és mély csodálattal tekintettem az emberi találékonyság és ügyesség halálosztó mesterműveire.
A legnagyszerűbb elméket is foglalkoztatta a kérdés:
www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2000/0045/diak/vinci/vinci.html
Megcsodáltam a múzeumokban látható fegyvereket, a lilliput-pisztolyoktól és revolverektől kezdve a Cár ágyúig.
Figyelemmel kisértem a szakirodalmat, a különféle elmésebbnél elmésebb sorozatlövő szerkezeteket, a gőz-, gáz- és légfegyvereket, stb.
Nagyon tetszett a Girojet fegyvercsalád és a Flachette projekt.
Sok szép fegyvert láttam és sokról olvasgattam, DE Ace 22 mester mégis tudott újjal szolgálni, köszönet, hogy bemutatta és megismertetett a gyűrűk urával!:)
Szép munka, szép cikk kiváló képekkel, köszönet és gratula!

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2011.11.03. 09:37:56

mi más lehetne a komment, mint hogy schön, danke. (esetleg das ist ein unicum.)

hanem a válltámaszos pisztolyban mi a ráció? a pisztoly közelharc-fegyver, nem?

Almaspite 2011.11.03. 09:57:27

@milliliteratura: Hááát, talán a Sztecskint tudnám felhozni példának, aminek a tokja maga a válltámasz, ha sorozatot kívánsz lőni, vagy ugyanide a Glock 18, Beretta 93R.

Más: Valaha volt egy olyan kategória, hogy Personal Defence Weapon. Kicsi, de mégis nagy tűzerejű, többnyire sorozatlővő fegyver. Harckocsi, repülő, helikopter legénységének egy önvédelmi fegyver, arra az esetre, ha kilőnék a járművet. Igen ám, de a pilótafülke túl kicsi ahoz, hogy betámaszd a sarokba az AK-47-est, hát így beindult a méretcsökkentés. Ebből lett pld. az AKSzU...

vén betyár 2011.11.03. 10:15:09

@milliliteratura:
Ismeretein /ismereteim/ szerint az első modern válltámaszos /a tokja volt egyben a felszerelhető tusa is/ pisztoly a Borchard-féle volt.
en.wikipedia.org/wiki/Hugo_Borchardt

Éppen azért, mert ormótlan, nehézkes, egykézzel szinte használhatatlan.
Korábban is szereltek revolverekre tusát, hogy a célzást megkönnyitve a hatótávolságot növeljék.

A következő tusás/tokos fegyver a Mauser pisztoly volt, mely sorozatlövőként igy nyugodtabban viselkedett.
hu.wikipedia.org/wiki/Mauser_C96

A Luger pisztolyt a Nagy Háború lövészárokharcaiban dobtárral és tusával ellátva használták eredményesen.

A továbbiakban @Almaspite: válasza mérvadó.

molnibalage 2011.11.03. 10:42:22

A YAL-1 minden csak nem működőképes. Nagyon nem volt képes hozni az elvárt paramtéreket. A projektet gyakorlatilag elkaszálták.

Iszonyú sok sebtől vérzett a cucc.

vén betyár 2011.11.03. 11:05:01

@Almaspite:
Nem sorozatlövő, de nagyteljesitményű lőszere miatt karabéyként használhatóvá tették őket is:

guns.wikia.com/wiki/Steyr_1912

Rendkívül érdekes azonban a Hi-Power Capitan kivitel, ezen a fegyveren puskairányzékhoz hasonló „tangens” irányzék (íves csapóirányzék) található, mely több száz méterre teszi elméletileg lehetővé a pisztollyal való lövést. A Capitan modellhez eredetileg tusaként felcsatolható fa pisztolytáska tartozott, hasonlóan a APS-9 Sztecskin, vagy Mauser C96

/www.kaliber.hu/cikkek/browning-hi-power.html/

Almaspite 2011.11.03. 11:16:31

@vén betyár: Úgy látszik, sok helyen alkalmazták ezt az elvet, hogy a tok lett a válltámasz...

vén betyár 2011.11.03. 11:34:14

A rám jellemző szerénytelenséggel hagy egészitsem ki ezt az igazán kiváló válogatást a gaz nácik által az MP 44 alapján kifejlesztett KANYARLÖVŐ géppisztollyal, melynek egy mai változata itt látható /most már tényleg eldugulok/:

www.youtube.com/watch?v=OkXuPzV-Esg

Kullancs1983 2011.11.03. 12:31:37

Jézuserejenehagyjel!! Ki volt az, aki azt úgy kitalálta a tigrissel? Pedig nem is ezt akartam...
Hanem! Bár mindenki tudja, de okostojáskodok annyit, hogy Lincoln elnököt is egy derringerrel lőtték le, az érdekességeknél meg a harmadik kép egy úgynevezett kacsaláb, állítólag az angol haditengerészet tisztjei találták fel, matrózlázadások esetére.
(És külön köszönet a csőköteges pisztolyok képeiért, nagyon szépek!)

dabo.misi · http://www.flickr.com/photos/dabomisi 2011.11.03. 12:54:49

Az poszt vége felé látható Coilgunon vajon mire szolgál a villanykörte? Nem hiszem, hogy a sötét sarkokban bujkáló ellenfél megvilágítására...

Jockey11 2011.11.03. 13:32:13

Köszönjük a cikket!

Ha már a "sorból kilógó" fegyverekről esik szó ne feledkezzünk meg az APS - ASM DT vízalatti rohamfegyverekről sem!

en.wikipedia.org/wiki/File:APS_underwater_rifle_REMOV.jpg

Jockey11 2011.11.03. 13:36:48

@Almaspite: Jut fejembe: magácska jön O'Neil ezredes?

Plieur 2011.11.03. 13:39:07

Jó a poszt, gratulálok.
Különösen üdítő volt a Jules Verne idézet:), mondjuk a Herr Doktor szomorú vége sem akármilyen:)
Viszont sajnos van valami ami nem stimmel:
"A nagy kaliberű kézifegyverek legérdekesebb mellékhajtása a Felkelő Nap országában jött elő. A japánok hamar átvették a portugáloktól a muskétát, saját szájíz szerint áthangszerelték és teppo néven egészen a Meiji restaurációig használták, lényegében változatlanul (kovaként használható ásvány nem akadt arrafelé, csappantyút nem tudtak sem gyártani, sem importálni)."
Innen kezdődik a gond, igenis volt/van Japánban kovakő, használták is, kezdve a kertdíszítéssel:)
A kovások más miatt késtek a japánoknál.

Jockey11 2011.11.03. 13:44:48

Még egy kép az APS-ről (bár szerintem erősen fotóboltos)

www.navy.su/navyfrog/armament/aps/images/aps_2.jpg

Vészmadár · http://foxhole.blog.hu 2011.11.03. 14:17:53

Remek cikk - a gunblade-es képen, mint Final Fantasy fan, külön jót röhögtem.
Kis kiegészítés:
A Nelson osztályú battleship-ek a briteknél szintén 16 inch-es ágyúkkal voltak felszerelve (pl. a HMS Rodney is, ami szintén felelős a Bismarck elsüllyesztéséért :)) - btw mondjuk ezek nem voltak valami remek konstrukciók....XD

Kismy 2011.11.03. 14:33:05

mindig elcsodálkozom a konstruktőrök leleményességén... miket ki nem találnak!

köszi a posztot ace22!

sarius 2011.11.03. 14:49:53

A poszt belbecse kiváló, gratulációim, de a tördeléses külcsínen azért lehetne még javítani bőven. A képek és a szöveg elhelyezése elég sokat ront az összképen, nem lehetett volna mondjuk minden képet ugyanolyan szélesre csinálni? Meg a sorszélességekkel is lehetne valamit buherálni.

Bocs, nem akartam ünneprontó lenni, de a lemilen nem ehhez vagyunk szokva.

stoppos76 2011.11.03. 15:16:12

Király a poszt.

A késes pisztolyoknál a harmadik képen lévővel hol lőttek? Nem látok rajt likat.

Almaspite 2011.11.03. 15:21:32

@Jockey11: A P11-es Heckler und Koch "vizipisztolyról" nem is beszélve...

(He-he, vizipisztoly, hát ez a nap szóvicce, tíz perce már a saját jópofaságomon röhögcsélek...)

en.wikipedia.org/wiki/Heckler_%26_Koch_P11

world.guns.ru/handguns/hg/de/hk-p11-underwater-e.html

www.kitsune.addr.com/Firearms/Single-Shot-Pistols/HK_P11.htm

@Jockey11: Majd meglátom, mert még focimeccsem is van aznap.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2011.11.03. 15:25:24

@molnibalage:

Hirtelen félálomban.

Hireket olvasva: Amerikában elég rendesen elkaszálták a lézerprojekteket, taktikai szintig bezárva.

Rakétalobbi nyert.

Ja kedvenc lézerfegyver ötket: Tellertől. a röntgenlézer -műhold. Az energiát a fegyvernek a műhódban üdögélő atombomba felrobbantása adta volna.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2011.11.03. 15:36:30

Ja, és ah már különleges fegyver:

akkor ugye a spec magyar kalasnyikov.
Nem elfelejteni!

vastagbor.blog.hu/2009/05/27/szetesik_a_felujitott_kalasnyikov_ilyen_orszag_nincs_is

Fredddy 2011.11.03. 15:40:30

Egy régebbi Haditechnikában volt cikk a Párizs-ágyúról, úgy emlékszem, hogy a háború után az egyik cső eltüntetését úgy oldották meg, hogy egy gyárkéménybe falazták be.

Az öntöltő revolver úgy tudom, nem vált be: az öntöltők megbízhatatlanságát kombinálja a revolverek kis tárkapacitásával és körülményes utántölthetőségével.

A szuronyos pisztolyok között a harmadik kép szerintem a Final fantasy játék valamelyik részében szereplő pengepisztoly/pisztolypenge/mittudomén replikája, nem igazi, működő fegyver.

peelou75 2011.11.03. 16:19:09

Köszi a posztot, egy élmény volt.

BTW, az atom-aknavető asszem nem olyan lőszert tüzelt ahol magfúzió indult be, hanem csak valami erősen radioaktív szutykot lőtt ki, és a sugárszennyezéssel operált (volna). Nem mintha a GM számlálók erősebb ciripelése visszavetette volna a varsói szerződés páncélos hordáit...

molnibalage 2011.11.03. 16:56:04

@Hiryu 2,0: Nincs itt szó semmiféle rakéta lobbiról.

A mai technikai szinten a lézer megbukott. Ez van. Az elvárt paraméterek közelében sem volt a cucc és méregdrága volt. Amíg kémiai lézerekkel lehet ilyen teljesítmény felmutatni, addig felejtős.

Maga Lenin 2011.11.03. 17:21:12

Na, mingyá 80féleképp szénné leszek cáfolva, de sebaj.
A lézerrel kapcsolatban: nem bukott meg, ez hülyeség.
A gond az, hogy túlzottak voltak a kezdeti elvárások, egy vadiúj technológiától mindjárt azt várták volna, hogy sok száz kilométerről lőjön le egy rakétát, ami viszonylag kicsi és gyors, és mindezt az alsó légkörben (nagyjából), ami köztudottan nem kedvez a lézersugárnak. Ergo, helytelen az a közelítés, hogy a "lézer a mai szinten megbukott", nem bukott az meg, csak nem ezt kéne várni egy zsírúj cucctól, ennyi.
A US Navy meg a szabadelektron-lézerre (FEL) akart átállni, de valamiért valóban elkaszálták nemrég kb az egész lézeresdit - és tuti vannak itt ellenérdekeltek, nagyon finoman szólva, naivitás lenne azt állítani, hogy nem volt lobbi. A FEL elég sok dologban jobb, mint a COIL, ami a Jumboban terpeszkedik, előbb-utóbb, ha hi-tech hadviselési vonalra adnak sok pénzt, lesz itt még lézerezés orrba-szájba.
És a rakéta/lézer dologhoz még valami. Persze innen a fotelből nem tudni, de azt írogatták anno, hogy a THEL, amit az izraelieknek csinált a Northrop Grumman, nagyon jól lekapkodta az aknavető-lövedéket is. Erre a darabonként x 10 ezer dolláros rakétákat választották elhárításnak. Még ezek után mondja valaki, hogy nincs rakéta-lobbi. (vö. egy működő, elvileg bizonyított kísérlet ellenére a rakétákat választották)
Na ennyit erről, tudom hogy tévedek és nem írtam húsz hivatkozást stb stb, de nem izgat.

Btw, jó poszt:)

tudi 2011.11.03. 17:42:59

Azért a németek tudnak alkotni, a legnagyobb ágyú, bár sok haszna nem volt, mert majd egy ezred kellett a működtetéséhez, na jó azért volt haszna, mert egy 800 mm-es ágyú azért tud pusztítást végezni. Bár ahogy egy amerikai történész mondta az ilyen dolgok is segítettek megnyerni neki a háborút.

taser 2011.11.03. 17:56:26

@peelou75:

www.ebaumsworld.com/pictures/view/80699896/
Itten van a nukleáris RPG .Ez se radioaktiv porral operált :)

Azért azt az 50 BMG lőszert lövő pisztolyt kipróbálnám. Néhány volt főnökömön meg jelenlegi kollégámon :)

A poszt nagyon jó a különlegességek közül viszont hiányoltam az oroszok űrpuskáját :)

freddallas.blogspot.com/2009/05/russian-space-gun-tp-82-abbreviation-is.html

molnibalage 2011.11.03. 18:36:07

@Maga Lenin: A jelen szinten bukott meg. A jelen technológiai szinten nem kell senkinek. Így értettem.

molnibalage 2011.11.03. 18:37:18

@tudi: Iszonyatosan immobilis, nagyon drága. A Lancesterekhez az Tallyboy és Grand slam ehhez képes filléres volt és oda szórták, ahova elrepült a gép. Jóval nagyobb pusztítő erővel bírtak a bombák.

Tyeplica 2011.11.03. 20:05:10

@molnibalage: Azért azt se felejtsd ki, hogy hadászatilag egy picit más odarepülni valami fölé ellenséges légvédelmi tűz és ellenséges vadászgépek vendégmarasztaló invitálása közben, mintsem távolról odalőni egy lövedéket...

Amadeo 2011.11.03. 20:09:29

köszi a posztot, szuper.

Testvérblog, mit szóltok ehhez a hírhez:
index.hu/belfold/2011/11/03/holtan_talaltak_gyongyospatan_a_vedero_vezetojet/
Nem igazan tudok semmit semmirol, de minimum egy villamkonteo posztot biztosan megerne valakitol, aki legalabb nagyjabol kepben van..

Minorkavidor 2011.11.03. 20:22:37

@vén betyár:

Ez a kanyarlövő, mennyiben továbbfejlesztett változata az I.vhb-ús elődeinek. Vagy teljesen új konstrukció?

molnibalage 2011.11.03. 20:26:08

@Tyeplica: És mire eljut a ~100 szerelvényből álló vonat a célpont ~40 km-es körezében? Csak 33-szor bombázhatja szét az ellenség szállítás, építés és üzem közben is. A Lancester meg elrepült ~800km-re a bombával és csak a célnál volt sansza leszedni az ellennek. Olcsóbb lett volna 1-2 tonnás pct. bombát kifejleszti a német bombázóknak, mint ez a vacak ágyút megépíteni. A pontosságuk kb. ugyanaz lett volna.

Minorkavidor 2011.11.03. 20:26:26

@tudi:

Kiszolgáló személyzete 1400 fő, melynek parancsnoka egy tábornoki rangú személy.

NAR 2011.11.03. 20:49:44

Tudtommal a V3-mal lőttek, el is találták Luxemburgban a katedrális tetejét. Az ütőfegyverként is használható lőfegyverekről meg a vonatkozó videó (első 15 másodperc): youtu.be/Dxv3tMyIoiM

Minorkavidor 2011.11.03. 20:59:50

Köszönet ace22-nek a remek posztért!

Néhány kiegészítés:

Nemcsak a Gustav (és a huga Dora)űrmérete érte el a 800 milit. Őket közel 400 évvel megelőzte Mohamed nagy ágyúja, ( vagy ágyúi, mert több is volt) melyet 1453 áprilisában vetettek be. Ahhoz, hogy tüelőállásba vontasság 400 emberre és 60 ökörre volt szükség, 2 napba telt míg tüzkésszé tették a lövegeket. Az ágyú tömege 18 tonna volt, csőhossza 5,2 méter. Egy ágyú 1 nap 7 lövést tudott leadni, a lövedék súlya 680 kg. A nagy ágyú(k) űrméretét a szakmunkák 792-1000 miliméter között adják meg. Az ágyúkat, -egy magyar- bizonyos Orbán, székely ágyúöntő mester irányításával öntötték. Állítólag maga kereste fel a szultánt és ajánlotta fel szolgálatait, természetesen jó pénzért.
Érdekesség még, hogy 1464-ben Mohamed 42 db 762 miliméteres, 18,29 tonnás monstrumra bízta a Dardanellák őrzését. Az ágyúk szolgálatban voltak még 1807-ben is, amikor a brit hadihajók behatoltak a szorosba. Az ágyúkat megtöltötték, és működtek! Az egyik lövedék pl. 60 embert ölt, vagy sebesített meg az egyik hajón. A lövedékek nem vasból, hanem a 15.sz. közepének megfelelő módi szerint kőből készültek! Mind a mai napig ők tartják a világ leghosszabb ideig szolgálatban levő és hatásosan múködő tüzérségi (és egyáltalán mindenfajta lőfegyver) világrekordját! A békekötés után az egyik ilyen fegyver a Towerbe került, mind a mai napig ott látható!

Ilyen nagy ágyúk nemcsak az oszmánoknál és az oroszoknál készültek, hanem nyugaton is. Ilyen volt az Örült Margit" becenevet viselő burgundi ágyi. Űrmérete 640 miliméter, tömege 16,4 tonna, csőhossza 5.1 méter.

paranoid T.R. marcipan 2011.11.03. 22:04:25

Ha az atomkézigránátot piacra dobnák, érdeklődnék a dolog után...

Fényképek mennyisége jó, konstruktív hozzászólásom mindössze annyi, hogy legközelebb meztelen katonák legyenek, mert az szép.

Tyeplica 2011.11.03. 22:36:04

@molnibalage: Hát, a cikkben se 40 km az említett hatótávolság, hanem 130, ami alig háromszor akkora.

Na mindegy, ne vesszünk ezen össze. Amúgy valóban volt a németeknek ennél kifinomultabb eszköze is. De nézd kronológiailag, hogy a háború mely szakaszában készültek ezek a lóbaszó ágyuk és mikor készültek a kissé modernebb megtorlófegyverek, V1, V2, V3 és milyen irányba voltak állítva. A nagy űrméretű ágyúk - hogy is fogalmazzam - valószínűleg a régi iskola termékei, talán nevezhetném I. Világháborús utóérzésnek. Vagy esetleg megalománia.

Ja, az újdonságok közül majd' kifelejtettem a német siklóbombát, a kezdetleges német rádió/radarvezerélésű rakétát (Wasserfall), a német TV vezérlésű bombát.

molnibalage 2011.11.03. 23:00:40

@Tyeplica: Ott kezdődik, hogy a célpont közelében nem is biztos, hogy van ekkora távolságban vasút... :)

A nagy ágyú a Maginot vonal ellen készült, de csak Szevasztopolnál adtak le vele ~40 (?) lövést.

molnibalage 2011.11.03. 23:02:51

@Minorkavidor: Ezt én is le akartam írni, csak lusta voltam. A Haditengerészeti baklövésekben olvastam asszem. G. Reagemtől.

indiscriminating power 2011.11.04. 01:05:06

Jó, informatív poszt, de Jackhammer a fullauto bullpup shotgun, a képen egy Striker van. Az első japán illusztráció honnan származik?

vén betyár 2011.11.04. 04:23:40

@Minorkavidor:
Teljesen más úton járnak a maiak, a németek még a csövet hajlitották meg, ezek meg CSAK az optikát, a csövet meg egyenesen ráirányitják a célra.

Rohampuska Sturmgewehr 44 (StG44), MP44
Tárkapacitás 30
Súly 5,2 kg
Hossz 94 cm
Csőhossz 42 cm
Űrméret 8 mm
Torkolatsebesség 685 m/s
Lőtávolság 300 m
Tűzgyorsaság 500 lövés/perc
Az MP44 egyesitette a könnyűgéppuska és a géppisztoly előnyeit, elnevezése, "rohampuska", nagyon népszerű lett hasonló fajtájú fegyverekre. Közelharcban úgy működtették, mint géppisztolyt, de pontossága és lőtávja megengedte, hogy hosszabb távon a géppisztolyoknál sikeresebben vethessék be. Persze gyengébb volt és nem hordott olyan messzire, mint a puskák, de nem is erre tervezték. Hihetetlen, de készült belőle "kanyarlövő" változat is, periszkópszerű távcsővel, amivel sarkok mögül lehett kilőni. Az oroszok az MP44 tervezési előnyeit továbbvitték az AK-47 elkészitésekor is.

vén betyár 2011.11.04. 04:26:58

@vén betyár:
"Egyébként a "kanyarlövő" toldatot eredetileg a páncélozott harcjárművekből való fedett kilövésre találták ki. Látható, hogy a cső függőlegesen "kanyarodik", nem pedig vízszintesen, ami az utcasarkokon kellene...
"
Forrás:
www.masodikvh.hu/index.php?option=com_joomlaboard&Itemid=117&func=view&id=36316&catid=7&limit=10&limitstart=330

vén betyár 2011.11.04. 06:11:52

@Minorkavidor:
Még néhány érdekes statisztika:
"A Liberty típusú hajók gyártása jól szervezett és automatizált volt, így a gyártási idő szinte hihetetlenül lecsökkent, 8 naponként készült el egy hajó és csak 2 millió USD-ba került. Ezen hajók 10-14 ezer tonna teherbírásúak és 3700 kW teljesítmény mellett 12-14 csomó sebességet értek el."
Gyorsabban készültek, mint ahogy elsüllyesztették volna őket.
Nem is beszélve a Liberátor bombázókról.

Ha már bevált a megnevezés:
FP-45 LIBERATOR

Az FP-45 egy nagyon érdekes,olcsó második világháborús fegyver.Az FP a Flare Projector fedőnév rövidítése,a .45 a lövedék kaliberére utal:.45 ACP (Automatic Colt Pistol).A fegyvert a General Motors Guide készítette.A fegyver rétegelt lemezből készült,23 alkatrészből állt.A fegyvert szegecsek tartották össze,mivel nem volt képes többszöri lövésre,így igen egyszerű fegyverként tartják számon.A fegyver érdekessége,hogy nem rendelkezik kilökő szerkezettel,és tárral sem(bár a tusba lehet rejteni lőszert)így salyát magunknak kell ,,kiszedni" a töltényhüvelyt.Másik érdekesség,hogy a fegyvert csupán 6 másodperc és 2 dollár volt legyártani(kb. 500 forint)Míg az újratöltés 8-12 másodpercet vett igénybe.

Ezzel a fegyverrel Ázsia és Európa ellenállóit fegyverezte fel az USA,papírdobozban,12 képes használati utasítással 10 darab .45 kaliberű lőszerrel csomagolták,majd elküldték őket az ellenállóknak.

SchA · http://katpol.blog.hu 2011.11.04. 07:15:32

Kis kiigazítás:

"a V3 és Szaddam Husszein "Project Babylon"-ja nem érték meg, hogy használják is őket"

A V-3-ból több üteg is épült, a lampandeni üteget bevetették élesben és lőtték vele Luxemburgot.

katpol.blog.hu/2011/02/15/a_harmadik_birodalom_hulladek_fegyverei_2_resz

ace22 2011.11.04. 07:28:24

@vén betyár: No igen, egy reguláris katonát meg lehetett vele ölni (és elvenni a fegyverét), ha meg elfogják a szállítmányt, nem sokra lehet használni.

@paranoid T.R. marcipan: Egyenruhátlan női katonákra gondoltál? Nem mertem beinzertálni, hátha valakinek sérti a szemét. A nyitóképen sokat agyaltam, hogy még PC-e

@indiscriminating power: ... e-book: Medieval Japan. Ha érdekel, előásom az IBSN számát/szerzőjét.

@Minorkavidor: Valahonnan rémlik, hogy a törökök egy extrém méretű, de fából készült ágyúval késztették megadásra a védőket.

paranoid T.R. marcipan 2011.11.04. 08:20:04

@ace22: természetesen nem pc. igazságtalan dolog nem beletenni a posztba félmeztelen adoniszokat csak azért, mert kevesen vagyunk lányok. :)

hazitroll 2011.11.04. 08:25:35

A kommenteket nem olvastam el, ha felmerült, akkor bocsánat.
Életemben egyszer láttam, és mivel nem volt fotós jegyem, meg sem tudtam örökíteni, de Litvániában Kaunasban (www.muziejai.lt/Prev_vers/Kaunas/karo_muziejus.en.htm) található hadtörténeti múzeumban olyan forgótáras kézi lőfegyvert láttam, aminek két, egymás alatt elhelyezkedő csöve volt. Sajnos üvegvitrinben állt, így nem nagyon tudtam kivenni, hogy a lőszerek helye hogy volt kiképezve, egyszerre kettő állt elsütő helyzetbe, vagy egymás után az alsó és a felső csőhöz forgott-e be a lövedék. Arra meg hogy őszinte legyek ott és akkor nem figyeltem, hogy ravasza (Elsütőbillentyű, tudom) egy vagy kettő volt-e neki, de akkor nem tűnt fel, hogy kettő lett volna. Szintén sajnos semmiféle plusz információt nem találtam ott, és gyors, 10-15 perces keresések után nem is találtam ilyen fegyverre utalást. A gyártás helyéről sem tudok információt, de hátha itt valaki hallott már erről, és tudná pár szóval ismertetni. Tehát adott egy revolver, egy nagy, széles forgótárral és két egymás felett elhelyezkedő csővel, a forgótár pedig úgy lyuggatott, hogy mindkét csőhöz be tudjon fordulni lövedék.

hazitroll 2011.11.04. 08:26:33

@ace22: Azt az e-könyvet el tudod küldeni esetleg?

taser 2011.11.04. 08:33:08

@Minorkavidor:

A mai kanyarlövö fegyver igazából egy pisztoly ami bele van építve egy középen szétvágott és csapszegen forgó géppisztoly agyazásba. A pisztoly a forgócsap előtt van beépítve a tárral zárral egyetemben. elsütőbillentyű meg utána. Kábelekkel oldják meg az elsütést. illetve optikai kábel viszi hátra a célképet. (gyakorlatilag egy olcsó videokamera )

Leegyszerűsítve ennyi az új kanyarlövő puska. Érdekes módon az izraeliek a kínaiak és a pakik fejlesztgetnek ilyesmit.

vén betyár 2011.11.04. 08:51:11

@hazitroll:
Az általad leirt revolvereket főleg Belgiumban gyártották, 22-es kaliberben, a két csőre és a megduplázott dobtartalomra azért volt szükség, hogy egyszerre lőhessenek vele / egy elsütőbillentyűvel/ fokozva a megállitóerőt.
Ilyen revolver látható Frederick Myatt Revolverek és pisztolyok cimű könyve 60. oldalán./Kossuth Kiadó 1994 Arzenál könyvek sorozat/.
De lehet, hogy mást láttál. olyan revolvert, ahol a középső cső nagykaliberű sörétest lő, a kakason levő átállitható kis kar segitségével, de egy elsütőbillentyűvel.
www.imfdb.org/wiki/LeMat_Revolver

ace22 2011.11.04. 09:21:21

@paranoid T.R. marcipan: A legközelebbiben merészebb leszek...

@hazitroll: Nem tehetem, mert szerzői jogok, meg minden. Mi is az email címed, hogy részletesen kifejhessem? :-o

És általában: ennyi hasznos linket még eddig...

hazitroll 2011.11.04. 10:04:56

@ace22: Írtam privátot erre a címedre.

hazitroll 2011.11.04. 10:07:50

@vén betyár: Az előbbi lehet, mert egyforma csövek voltak, és egyértelműen két körben lyuggatott dob. Nagyon sajnáltam azt a múzeumot, mert piszok érdekes darabok voltak, és minimális információ csak. Meg az belépőjegyhez képest ötször annyiba került volna a fotós jegy :(

vén betyár 2011.11.04. 10:38:07

@hazitroll: Valamelyik könyvemben láttam /de most sehogyan sem találom (:/ egy nagyméretű forgódobon 2 sorban elhelyezett töltényűröket, 2 csővel, állitható kakassal, egy billentyűvel, egyértelműen a soklövetűség érdekében, elég ormótlannak tünt.

Titus Pullo Urbino 2011.11.04. 10:38:35

Kirájjjjság a poszt, köszi Ace! A Jókais idézetnek azért adok igazat, mert derék 48-as honvédeink jobban szerették a szuronyharcot, mint lövöldözni, ennek az volt az oka, hogy a szuronyt elég volt a földbe leszúrni és letisztult a vértől, béltől, stb, de a fegyvert minden lövés után tisztítani kellett a tisztek felügyelete mellett, ami macera volt. Például: utolsó előtti fázis: forró vizes öblítés. Persze, tábori körülmények között majd pont vizet forralnak a puska miatt. (Ha néha muszáj volt, akkor - bocs érzékeny lelkűek - telehugyozták a csövet derék honvédeink.)

Plieur 2011.11.04. 10:59:09

@Minorkavidor: Szia
Én viszont téged egészítenélek ki, szíves engedelmeddel. A kőgolyó rossz szokása volt az hogy a rosszabb minőségű golyó vagy az ágyúcső elhagyásánál, vagy a becsapódáskor széttörik a keményebb célponton, "kőrepeszek képződnek". Azaz előfordult hogy nem üt át hajópalánkot, árbocrudat, hanem jön a repeszhatás. Az is benne volt a pakliban hogy szétporlik a csőben :). Tehát eléggé lottó jellegű, de ha bejött, akkor jaj a fogadó oldalon. :)

molnibalage 2011.11.04. 14:26:03

@Tyeplica: Mitől lenne úgy 140 km, amikor a kaliberhossz aránya a kb. szokásos L/40-50? A Párizs ágyú lőtt el 130-ra, de az messze nem L/40-50 táján volt. Össze keverted a két ágyút szerintem.

teddybear01 2011.11.04. 17:14:25

@molnibalage: Sajnos te beszélsz félre. A lőtávhoz a kaliber/lövegcsőhossznak csak annyi köze van, hogy a hosszabb ágyúcsőben ugyanakkora kivetőtöltet esetén jobban felgyorsul a lövedék. Azaz a 155-ös taracknak kisebb a lőtávja, mint az ugyanolyan lőszerrel tüzelő 155-ös ágyúnak, ugyanakkora szögállású tüzelésnél. A lőtávot viszont sokkal jobban befolyásolja a torkolati sebesség nagysága és a tüzelés szöge. A torkolati sebességet meg elsősorban a kivetőtöltet mérete, és a lövedék súlyának aránya befolyásolja elsősorban.

A Gustav nem a cső rövidsége miatt lőtt rövidebbet, a lőszerének kivetőtöltete ugyanis sokkal nagyobb volt, mint a "Párizs Ágyúé"., a mi kb. 300kg-os volt, és így lőtt 130km-re.

A Gustav kivetőtöltete ennek a sokszorosa volt, de a feljegyzések szerint így sem lőtt messzebb, mint 48 kilométer. Ami szép eredmény, de nem 140 km. amiről vitáztok.
De hogy összehasonlítsuk a kettőt:

Gustav; torkolati sebesség ~800 m/s, lövedéksúly 4,8-7,1 tonna
Párizs-ágyú; torkolati sebesség ~1600m/s lövedéksúly 94kg.

Ahogy látszik, a Párizs-ágyú kétszer nagyobb torkolati sebességgel lőtte ki a lövedéket, ami viszont 500-700-szor kisebb tömegű volt. Magyarul sokkal kisebb rombolóerővel rendelkezett.

Minorkavidor 2011.11.04. 18:06:47

@molnibalage

Az én forrásom Hans Halberstadt: Tüzérségi eszközök a középkortól napjainkig c. könyve (20.századi hadtörténet c. sorozatban). De Regan munkája részletesebb adatokkal szolgál.

Plieur, ace22

Ami lemaradt: Konstantinápoly elestét végül egy nyitva hagyott oldalkapu okozta, azon a kapun keresztül addig jónéhány sikeres kitörést hajtottak végre, az utolsónál történt egy kis bibi, visszavonuláskor nem tudták időben bezárni, így kerültek a janicsárok a városfalon belülre.

ace22 2011.11.05. 04:53:20

@Titus Pullo Urbino: Ma is forró szappanos (komoly!) vízzel tisztítják a feketelőporos fegyvereket - oldja a a komoly mennyiségű égésterméket, ami erősen korrozív hatású is mellesleg.

molnibalage 2011.11.05. 09:39:11

@teddybear01: A kaliberhossz arány is, mert adott csőhossz és kivető töltet mellett a sebesség kvázi adott, és végtelen sok kivető töltetet nem rakhatsz bele a csőbe, tehát a mennyiséget az arány is befolyásolja, hiszen attól függ a csőátmérő. Tehát te egy L/40-50 löveggel a büdös életbe nem lősz 40 km felett póthajtás nélkül...

teddybear01 2011.11.05. 10:57:55

@molnibalage: Szóval, ha nem jött volna át neked.

A Gustav kivetőtöltete, ha jól emlékszem 2,8 tonna volt, a Párizs-ágyú-é meg 300 kiló.

Az első ágyú egyik fajta lövedéke 4800 kiló, a másikfajta meg 7100 kiló volt.
A Párizs-ágyú lövedéke 94 kiló.

De hogy az arányokat lásd: Gustav 0,583, és 0,394.
Párizs-ágyú 3,191.

"Tehát te egy L/40-50 löveggel a büdös életbe nem lősz 40 km felett póthajtás nélkül... "

Csak az indítótöltet és a lövedék tömegének arányától függ. Aláírom, a hosszabb lövegcső általában nagyobb torkolati sebességet eredményez, de nem mindig.

De túl tudjuk lépni ezt a távolságot, ha könnyű a lövedék, és baromi sok a kivetőtöltet. Lásd a V3 fejlesztési nehézségeit. Ott sem tudtak először a kellő távolságra lőni, aztán a Škoda gyár tüzérségi szakértői terveztek egy könnyebb, és speciális (szárnyas) lövedéket bele.
Igaz, ezt az "ágyút" nem használták, csak a kísérleti példánnyal lőttek egyet, vagy kettőt az ardenneki csatában.

vén betyár 2011.11.07. 13:48:45

@Minorkavidor:
"Egy francia utazó 1433-ban Magyarországon járva, jól felszerelt várakat látott.
Az akkor magyar kézen lévő Nándorfehérvárról megjegyzi, hogy leginkább feltűnt neki az a három bronzágyú, amelynek egyike olyan óriási volt, hogy csövének belseje - azaz űrmérete - 42 hüvelyk /kb 1o5 cm / is lehetett."

A tüzérség ma is él
Zrinyi l974

8.o.

Bélabáttya (törölt) 2011.11.07. 23:33:27

Faágyú a Mythbusterstől:
www.youtube.com/watch?v=AJgYtt99V5s

Hivatkoznak benne magyar eredetre, mely szerint felrobbant, és csúful jártak a környékén nézelődők. Versbe szedve:
www.tihanyinfo.com/Tihany/Tihanyi_mondak_regek_versek/A_tihanyi_faagyu_igaz_tortenete.html

Ami nekem rémlik valami ősrégi, feleleveníthetetlen olvasmány alapján az, hogy esetenként használták a hajdúk a török, a kozákok talán a tatár ellen, de az eredete esetleg a huszita háborúkra nyúlhat vissza.

A filmben - számomra meglepően - nem is a használhatóságát emelték ki, hanem azt, hogy baromi macerás volt felrobbantani.

Ha akadna valaki, aki tud a használatáról némi konkrétumot, ossza már meg velem.

ace22 2011.11.08. 03:40:54

@Bélabáttya: mek.niif.hu/00700/00782/html/jokai3.htm

"– Márpedig énnekem huszonnégy ágyú kell.

– Ha csak a földből nem nő ki?

– Hát igenis, hogy onnan nő ki! Mire való ez a szép veresfenyő erdő? Semmi szégyen sem lesz az a tatárnak, ha mi faágyúval lövöldözünk belé."

Bélabáttya (törölt) 2011.11.08. 03:46:54

@ace22: No, akkor meg is van. Bár nem rémlik, hogy valaha olvastam volna. Most bepótolom. Ha már faágyú...

vén betyár 2011.11.08. 07:43:43

@ace22: @Bélabáttya:

"Mátyás királynak volt egy hatalmas, Elefánt nevű ágyúja. A 16-17. században a löveg anyaga többnyire már bronz volt, de előfordult még a fa- és bőrágyú is.

hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81gy%C3%BA_%28heraldika%29

teddybear01 2011.11.08. 09:03:24

@Bélabáttya: A Mythbuster-ben paksi ágyúként emlegetik, nem tihanyiként. Viszont a paksi ágyúról nem találtam forrást, de itt egy link egy magyar bloghoz, ami szintén ezzel foglalkozik:
scandal-blog.blogspot.com/2009/05/paksi-faagyu-gyanus-tortenete.html

Plieur 2011.11.08. 20:02:03

@Bélabáttya: Nos, a konkrétum kedvéért kihagyom az egyoldalas leírásokat és csak azokat említem amelyekről kétoldali van. 1848-ban az Avram Iancu-féle móc tüzérség használt faágyúkat, ezek az ú.n. "treascuri" ( ejtsd "treaszkuri"). Cseresznye fából készültek, de vaspánt erősítéssel, kaliber ismeretlen ( tulajdonképpen mindegyikhez egyedileg kellett legyártani a golyót, vasból vagy kőből). A tapasztalat az volt hogy max 3-4 lövést lehetett leadni biztonságosan vele, utána már golyó nélkül használták , a saját csapatok lelkesítésére ( látták hogy van saját tüzérségi támogatás, de azt már nem kötötték az orrukra hogy ágyúgolyó nélküli üzemben:)).
Saját gyártmányú román fémágyú csak 2 volt, ezeket 49 elején öntötték Topánfalván.
Hiába no, nem volt Gábor Áronjuk:)

Bélabáttya (törölt) 2011.11.09. 01:43:11

@Plieur: Ügyes!
Úgy igazán egy csatában nem is nagyon lehetett többet lőni ennél, ennyire meg kár cipelni a viszonylag profi, méregdrága ágyúkat.

Plieur 2011.11.09. 21:27:04

@Bélabáttya: Hát, nem is Waterloo szintű ágyúzásra kell gondolni meg a napóleoni "Grande Batterie" módszerre. Egyszerűen feldobta a morált egy olyan seregben ahol még előfordult az íj is, de bőven akadt lándzsától/kaszáig minden elképzelhető. Bármennyire is furcsa, a faágyúk is fejlődtek, a honvédek zsákmányoltak 2 "átmeneti pédányt" Bánffyhunyad mellett, ezek még kezdeti demók :)voltak, tölgyfa +öntöttvas. Hogy aztán mi is a különbség a fa és fémtüzérség között vészhelyzetben, azt fényesen megmutatta Kemény Farkas a dévai ütközetben, 49 február 6/7. A Solomon prefektus vezette 6000 fős ro csapat éjszakai támadást intézett a Déván éjszakázó 1 honvédzászlóalj+1 huszárosztály+2 ágyú magyar erő ellen. A csatát a 2 magyar ágyú kartácsai döntötték el, alaposan megritkították / megfutamították a támadókat.

Plieur 2011.11.10. 17:52:37

@Minorkavidor: Apróságokra is oda kell figyelni:)
Az Orbán ágyú ( nem tudom jó -e a forrásom, bizonyos Kritobulosz :) nevű görög) 3,51m csőhosszal és 1,93 m kaliberrel rendelkezett ( 28,5 cm csőfal vastagság) A lövedék súlyát 400 kg-ban adja meg. Érdekes, ehhez a kaliberhez egy 3,76418 m3 térfogatú ágyúgolyó tartozna. Jó lenne tudni miből is volt az az ágyúgolyó:)

teddybear01 2011.11.11. 11:13:24

@Zig Zag: Kísérleteztek hüvely nélküli lőszerrel működő géppisztolyt is a nyolcvanas években. A lőporról annyit írtak, hogy szilárd rakéta-hajtóanyag.
Nem vált be, a lőszer időnként széthullott, illetve a nedvesség(eső, pára, stb.) hatására megduzzadt, és beleszorult a fegyverbe.

Kullancs1983 2011.11.11. 13:15:55

@teddybear01: A töltény hibáiról hol írtak? Ahol eddig olvastam, ott mindenhol ajnározták a G11-est, a hibáiról egy szót sem írtak...

folti_ 2011.11.11. 13:30:38

@Kullancs1983: Ha jól tévedek, végül sikerült megoldani a G11 és a lőszere problémáit, de addigra a H&K legalább kétszer csődbe ment és a végeredmény mocskosul drága lett.
Ja és a német újraegyesítés elvitte az összes pénzt, valamint a G11 nem NATO szabványossága is akadálya volt a bevezetésének.

teddybear01 2011.11.12. 03:05:34

@Kullancs1983: Az egyik haverom tiszta fegyverbuzi. A kezdetektől előfizet a Kaliberre, meg minden ilyesmi újságra. Ráadásul régebben gyakran járt nyugatra, és mindent megvett, amiben kézifegyverekről volt szó.

A gyűjteményében akad jópár leírás erről a G11-ről is, meg a francia próbálkozásról is. Mert ők is próbálkoztak hasonló fegyver kifejlesztésével.

Mindkét változat lőszerével ugyanaz volt a baj, egyrészt hajlamosak voltak szétesni az alkotóelemeikre, másrészt mivel a kivetőtöltet alkotóanyaga erősen felszívta a nedvességet, a legkisebb víz, még a levegő párája is, benedvesítette. Nedvesen, pláne vizesen bizonytalanul működött az egész. Ráadásul a "besült" lőszert ebből sokkal nehezebb eltávolítani, mint teszem azt az AK-ból.

Igazán jó megoldás nem volt, átmenetileg a tárolás idejére az egész tárat légmentesen műanyag zacskóba csomagolták, amit csak a betöltés előtt vágtak le róla. Nem túl hatékony megoldás.

A szétesés oka az a ragasztóanyag volt, amelyikkel egymáshoz ragasztották a lövedéket, a lőport és a gyutacsot. Hosszabb ideig nehezen bírta az erősen korrozív lőport, és a gyutacs anyaga sem volt igazán vegyileg közömbös. Ezt állítólag a ragasztóanyag cseréjével megoldották.

A széttörés oka a nagyon óvatosan préselendő lőportömbben maradt repedések, törések voltak. Ezen sem tudtak igazán segíteni, az erősebb préselés felrobbanthatta a lőszert.

teddybear01 2011.11.12. 03:12:58

@teddybear01: Ja és:
+az egész, szerelt lőszer nem nagyon bírja a leesést. Ha teszem azt elejted a tárat, vagy magát a lőszert, van rá esély, hogy eltörik. Jóval kevésbé bírja az ilyenfajta gyűrődést, mint a hagyományos fémhüvelyes lőszer.

ace22 2011.11.13. 04:15:49

@teddybear01: Hiába, a fémhüvelyt legfeljebb részben lehet kiváltani (sörétes lőszer vagy az új amerikai műanyag hüvely), viszont olyan próbálkozás volt, ahol a hüvelykivetést ki lehetett hagyni, mert az egész hóbelevanc elöl távozott (9mm Auto Propulsion, AUPO).

vén betyár 2011.11.15. 08:18:23

@teddybear01:
Mintha csak rólam irtál volna.:)

Az osztrákok is létrehoztak ilyen fegyvert, kapni is lehetett:
"Az ausztriai Kufsteinben működő Voere gyár az 1991-es IWA-n mutatta be közel 20 éves fejlesztésének eredményeként a VEC 91 jelű ismétlő puskáját, 5,7x26 UCC kaliberben. A nem feltűnő külsejű golyós puskába hüvely nélküli töltény járt és a vadászok számára más szokatlan megoldásokat is alkalmazott. A töltényt csappantyú helyett egy, a tölténybe „szerelt” félvezető gyújtotta be, elektromos impulzussal. A puska fontos tartozéka volt még a tusban elhelyezett két fotóelem, amelyeket 5000 lövésenként kellett cserélni. Ez a rendkívül érdekes vadászpuska mégis néhány évi vegetálás után nyomtalanul eltűnt a fegyverkatalógusokból."
Forrás:
huntingpress.eu/?url=a_diszno_mindig_ketszer_csenget

Korai próbálkozás volt a hüvely helyettesitésére, kiváltására a rakétaelven működő Volcan pisztoly, később a Gyrojet fegyverek, de különféle okok miatt egyik sem vált be.

vén betyár 2011.11.15. 09:00:34

Az első sorozatban gyártott hüvely nélküli lőszert tüzelő fegyver:

beczl.blogspot.com/2011/03/denix-volcanic-pisztoly-1855.html

vén betyár 2011.11.15. 09:30:32

"Bár voltak kísérletek - némelyik sikeresebb, némelyik kevésbé - az új technológiákkal, mint például az elektromos gyújtás (Remington EtronX), miniatürizált rakéták (GyroJet), hüvelynélküli lőszerek (a futurisztikus HK G11), egyik sem tudott gyökeret verni a civil, vagy a polgári piacokon. Az egyetlen "

www.kaliber.hu/cikkek/hk-g36-commando-es-a-pdw.html

en.wikipedia.org/wiki/Gyrojet

Rosszindulatú Vászka 2011.11.19. 09:00:24

Nekem ez a kedvenc mutánsom. Nambu 14. évi pisztolykatrd, 1925.

operatorchan.org/k/src/k310388_Useless.jpg

Mondják a jómunkásemberek, hogy az a szerszám, ami mindent tud, az semmit sem tud jól. Igazuk lehet, mert ez pl. mind kardként, mind pisztolyként erően korlátozottan használható, ráadásul a kifinomult katana egyeneses megcsúfolása.

Vélhetően presztizs okból lett gyártva és nem rendeltetésszerű használatra tervezve.

Ez meg volt a múltkori posztban, de gyönyörű darab, és mielött leszólnánk, ne feledjük, hogy 1900-ban készült, John Moses B. mester munkássága nélkül lehet, hogy tovább fejlődött volna. Vagy nem.

www.youtube.com/watch?v=X8UmQCbZXVo&feature=related

ll 2014.07.10. 17:48:03

@vén betyár:
Liberty ügyben: valóban jól szervezett és többé-kevésbé automatizált volt a gyártás, de az a 8 nap inkább 28 volt.. De még ez is bőven elég volt.Egyébként egy verseny során tényleg összejött nekik a kb( kissé kevesebb) 8 nap, de ez kivételes eset volt, annyira nem voltak hülyék,hogy egy összecsapott eszközben bízzanak.Talán az alaposságnak köszönhető,hogy még 1974-ben is használták őket a franciák afrikai kalandjuk lezárásaként.

vén betyár 2014.07.11. 16:45:15

@ll: Köszönet a kiegészítésért!Így igaz.