Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (49) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (46) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (148) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (54) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (14) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (53) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (67) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Egy bankjegy útja

2011.11.17. 08:00 Papírzsepi

Amikor az őr meglátta a fegyvereseket, rögtön tudta: ez nem egy átlagos szeptemberi nap lesz. Pillanatnyi gondolkozás után a kiképzésének megfelelően járt el: alig látható mozdulattal rálépett a pánik-kapcsolóra.
 
Habár mai világunk tele van komplex, intelligens, mindentudó elektronikával, még 2009-ben, Svédországban is a jó öreg pánikkapcsoló a legmegbízhatóbb védelmi eszköz a készpénzzel dolgozó munkahelyeknél. A jelzés hangtalanul suhan a felügyeleti központba, ahol a kamerák képe alapján felmérik a helyzetet, és cselekszenek. Ám ezen a napon, 2009. szeptember 23-án még a pánikkapcsolóra sem volt szükség. Mire a jelzés befutott a svéd bűnügyi történet egyik leglátványosabb készpénzrablási akciójáról, a rendőrség már képben volt.
 
A történet kicsit korábban kezdődött....
A férfi a bankautomatához lépett.
A készpénz-automaták elég nyilvánvaló célpontjai a bűnözőknek. Lényegében egy folyamatos versenyfutás zajlik a találékony (és szervezett) bűnbandák és a bankbiztonság között. Persze ez a verseny elég fura: ugyanis a bankautomaták teljes körű védelme a nagy darabszám miatt igen drága dolog lenne. Így a bankok mindig csak akkor áldoznak újabb védelmi fokozatra, ha a rosszfiúk már nagyon rákaptak egy biztonsági rés kihasználására.
 
Az egyik első ilyen rés az volt, hogy a széf zsanérjait levágva az ajtót simán ki lehetett emelni – a pénzt meg elemelni. Ekkor került vágás-fűrészelés érzékelő az automaták széfjeire. 
 
Utána az a módszer kezdett terjedni, hogy drótkötéllel vagy lánccal kitépik és elviszik az automatát – majd később ráérnek a puszta közepén fűrészelgetni. Ezért aztán dőlésérzékelővel látták el őket, hogy még idejekorán érzékelni lehessen a rablást. 
 
Utána egy román banda kitalálta, hogy gázzal kell feltölteni a széfet, majd meggyújtani. A robbanás letépi az ajtót, a pénz nagy része túléli. Ezért ma már gázérzékelő is van az ATM-ekben.
 
A biztonsági szakértők persze már most látják, hogy mi lesz a következő sláger-módszer, de meg kell várniuk, míg a bankok végre megrendelik tőlük a védelmet ellene...

A lényeg persze a pénzfestő rendszer, ami az automata macerálásakor használhatatlanná teszi a bankjegyeket. Itt amúgy ne holmi vízfestékre gondoljunk: a biztonsági pénzfesték rendkívül agresszív anyag. Amit egyszer megfestett, azt utána már csak erős savval lehet úgy-ahogy megtisztítani; vagy leginkább sehogy.
 
[Lehet, hogy nem is a pénzt kellene festeni, hanem inkább a rablót...]
Ám Charbel Charro nem akarta bántani az automatát, csak készpénzt akart felvenni belőle. Szabályosan.
Hamarosan a markában is tarthatta a 3354762764-es, vadonatúj bankjegyet, amit zsebre vágva besétált a sportáruház kapuján. A festékszóró sprayt és a 120-as szegeket már megvette korábban, most csak egy sporttáskát és pár símaszkot akart vásárolni. A sarokcsiszolót ("sikítót") és a létrát nem neki kellett megszereznie.
A frissen kivett bankó tehát gyorsan a pénztáros kasszájába került; s ezzel megkezdte aznapi hosszú utazását. De a férfi tudta, hogy hamarosan viszont fogja még látni.
 
Egy órával azután, hogy a pénztáros leadta a kasszát, a pénzszállító cég embere kilépett az áruház főpénztárából. Tempósan az ajtó előtt parkoló, járó motorral várakozó kollégája felé indult. A kezében lévő táskában az aznapi bevétel utazott, köztük a 3354762764-es bankjegy. De az ormótlan, ronda, szögletes táska nem csak a bankók súlyától volt olyan nehéz. Ezek a szállítóeszközök bizony masszívan páncélozottak, és akkor a trükkös védelmi megoldásokról még nem is szóltunk (nem is fogunk, mert bizalmas).
 
A táska csak elektronikusan (típustól függően pl. kódkártyával) nyitható. Enélkül percekig tart annyira szétverni/szétvágni, hogy a benne lévő pénzhez hozzá lehessen férni. Ám ennyi idő nincs rá. Ugyanis ha megpróbálják kifeszíteni, szétverni, vagy ha a pénzszállító leteszi, esetleg kitépik a kezéből, vagy egyszerűen csak nem érkezik meg időre a páncélautóhoz, akkor a védelmi rendszer aktiválódik. A beépített pirotechnika szétégeti a pénz csomagolását, majd a táskát pénzfestékkel árasztja el (és persze közben szirénázik és telefonál).
 
A cél egyébként nem elsősorban a pénz védelme: a befestett pénzt a nemzeti bank ingyen új bankókra cseréli. A cél sokkal inkább a pénzszállító ember védelme: hogy egyszerűen ne legyen értelme megtámadni őt.
 
A szállító betette a táskát a páncélautóba, rácsatolta annak biztonsági rendszerére, majd beugrott a fülkébe.
 
A boltokból, bankokból a készpénzt a páncélautók szállítják naponta a készpénz-logisztikai bázisokra. A szállított pénz mennyisége változó, de egyes esetekben elég jelentős summa is lehet. Nem véletlen, hogy ezek a járművek is a bűnözők kedvelt célpontjai közé tartoznak. De semmi esetre sem a könnyű célpontok közé.
A jármű szigorú szabályok szerint közlekedik. Páncélzata ellenáll a legtöbb kézifegyvernek, az üvege is golyóálló. Az izmos motor könnyedén mozgatja a hatalmas súlyt. A járműben általában ketten ülnek (bár vannak törekvések, hogy az egyiküket technikai eszközökkel helyettesítsék) - s elég komoly kiképzésen esnek át. A korszerűbb páncélautókban kamera, nyomkövető, és pénzfestő rendszer is helyet kapott. 
A tapasztalat szerint a pénzszállító autók elleni sikeres támadáshoz mindig szükség van egy belső emberre – ahol nem volt ilyen, ott még az erőteljes fegyverekkel felszerelt támadók is kudarcot vallottak. Természetesen a belső ember fontosságával a rendőrség és a pénzszállító cégek is tisztában vannak, így az autók jelentős mennyisége és aktivitása ellenére is meglepően kevés sikeres támadás éri őket.
 
A páncélautó, gyomrában a 3354762764-es bankjeggyel minden atrocitás nélkül hagyta el a Västberga táblát; már Stockholm déli részén jártak a fehér Mercedessel, és a sofőr, Alexander Eriksson munkanapja is lassan a végéhez közeledett. Fáradt volt a zajtól és a folyamatos rázkódástól, pedig nagy szerelme, a helikopterezés sem nélkülözte ezeket. Már alig várta, hogy ismét a gépek közelében lehessen: másodállásban ő volt ugyanis a biztonsági őr a Roslagens helikopter bázison, Norrtäljeben.
 
A készpénz kezelése a legtöbb helyen a jegybank feladata. Ez Svédországban is így van, ott a Sveriges Riksbank, a Svéd Jegybank foglalkozik az ország hivatalos fizetőeszközének, a svéd koronának (ami mostanság úgy 33 forintot ér, de ez itt ellenőrizhető) a forgalomba helyezéséről. 

A forgalomban lévő készpénz túlnyomó része bankjegy: a 360 millió papírdarab összértéke nagyjából 100 milliárd korona. Évente ennek nagyjából a negyede használódik el, ezeket kell folyamatosan újakra cserélni. Emellett ki kell vonni a forgalomból 9 millió érvénytelen vagy hamis bankjegyet is. (A kivont bankókat ledarálják, és fűtőbrikettet készítenek belőlük - ha valaki esetleg ki akarja próbálni, milyen érzés pénzzel tüzelni otthon.) 
 
A készpénzkészlet kezelése ugyan a jegybank feladata és felelőssége, de jellemzően alvállalkozóknak adja ki a munka 90%-át. Persze ezeknek a cégeknek szigorú feltételeknek kell megfelelniük.
 
Saha Kadhum, a fegyvereket és a robbanóanyagot vizsgálta. Korábban két másik társával együtt a JSO, a szerb vörössapkás különleges különítmény kötelékében szolgáltak (komment), így nem akkor látott először ilyen dolgokat. Nem volt egyszerű megszerezni őket. Szerbiából hozták őket, bajtársa, Goran Bojovic segítségével. Ezzel viszont nagy kockázatot vállaltak: az illegális fegyverszállítmány a szerb rendőrök figyelmét is felkelthette. 
 
És bizony így is volt: a rendőrök tudtak erről a szállítmányról, és már hetekkel korábban értesítették is a svéd nagykövetséget, hogy valószínűleg rablásra készülnek velük. De a jelentés valahogy elakadt a bürokráciában…. Meglepő, hogy a szerb rendőrök nem Interpol csatornán próbálkoztak svéd kollégáik értesítésével.
 
Szeptember 23-án hajlani fél ötkor felbőgött a Bell 206 Jet Ranger helikopter motorja, s a fordulatszámmal együtt Alexander Eriksson idegessége is rohamosan nőtt. Ez valahol érthető is volt, mivel néhány társával együtt épp most készültek ellopni egy 1 millió dollár értékű helikoptert a Roslagens bázisról. Tudta: sokat kockáztatnak, ezért mindennek óramű-pontossággal kell működnie!
Már minden elő volt készítve: a táska a megfelelő helyen, a szögekből hegesztett cuccok a helikopterben, a felszerelés, a robbanóanyag, a sikítók a fiúknál. A létra a helyén. Az időpont megerősítve, az épület tervrajza a fejükben…
 
A helikopter felemelkedett, és Västberga irányába indult. Egyenesen a G4S PLC készpénz-logisztikai bázisa felé (alant látható, középen az üvegkupolával).

 
Ez is egyike az ország azon helyeinek, ahová a páncélautók naponta szállítják be a készpénzt. A beérkezett bankjegyeket az éjszaka során nagyteljesítményű pénzkezelő gépek dolgozzák fel.   Megszámolják a pénzt, szortírozzák, és kiválogatják közülük az elhasználódott vagy hamis bankjegyeket. Ez utóbbiak a jegybankhoz mennek, a helyüket a pénzjegynyomdából frissen érkezett pénzkötegek veszik át. A készpénzt ezután előkészítik a kiszállításra, jellemzően valamely pénzintézeti fiókhoz esetleg bankautomatába.
 
Amikor tehát a bolti pénztárban egy bankjeggyel fizetünk, az másnap, az éjszakai procedúra végén nagy valószínűséggel az ország egy másik részén, egy bankfiókban tűnik fel ismét. 
Ez a sors várt volna a 3354762764-es bankóra is. De nem így lett.
 
2009. szeptember 23-án reggel 5 óra 15 perckor a helikopter megérkezett a G4S épülete fölé. Csak egy pillanatra szállt le, a három egykori kommandós jól begyakorolt mozdulatokkal hagyta el a gépet. Pár pillanattal később a nagy tetőablakok felé indultak, majd egyikük, Saha Kadhum egy erre a célra tervezett kalapáccsal betörte az egyik üvegtáblát (pedig megerősített biztonsági üveg volt!).
Ezután egy létra segítségével bemászott az épületbe, s a többiek is követték.
Az depóban ekkor 21 alkalmazott dolgozott, akik épp szállításra készítették elő a pénzt. Az automata fegyverekkel felszerelt, símaszkos alakok érkezése alapjaiban zavarta meg ezt a tevékenységet.
 
A készpénz-logisztikai központok természetesen elég komoly védelemmel rendelkeznek. Mind mechanikai, mind technikai, mind pedig élőerős őrzéssel fel vannak szerelve, nem is akármilyen szinten. A vasbeton falakkal körülvett pénzkezelő területe csak zsilipeken (nem ritkán egyszemélyes, súlyméréssel kombinált, golyóálló üvegből készült zsilipeken) át közelíthető meg, s ehhez jellemzően a szolgálatban lévő őr közreműködése is szükséges. (A tűzveszély csökkentésére a pénzkezelő helyiségekben gyakran oxigénhiányos levegőt használnak - már csak ezért is kell a zsilip.)
 
Természetesen bármilyen erős ajtó áttörhető, de ez időt igényel. Csak addig kell kitartaniuk, míg az elektronikus védelmi eszközök (~riasztóberendezések) által riasztott akció-csoport a helyszínre ér.
Illetve ezen a napon addig kellett volna kitartaniuk.
A robbantás kicsit hangos módszer. Még Ulrika Lönngren, a helyi rendőrségi főnök is hallotta az irodájában. Mikor kinézett az ablakon, még az épület felett lebegő helikoptert is látta.
De akkor már tudott mindenről: mivel a helikopter elég feltűnő (és zajos) jószág, már 3 perccel az akció kezdete után be is futottak az első riasztások a rendőrséghez. Pár perccel később a Nationella Insatsstyrkan (National Task Force), a helyi elit rendőrségi alakulat már autóban is volt, és a helyszín felé száguldottak.
 
- Tehát automata fegyverük van. A túszok biztonsága érdekében óvatosnak kell lennünk – mondta a csapat parancsnoka. – Emellett tudjuk, hogy a tetőn érkeztek, és a helikopterük még most is ott lebeg az épület felett. Elindult már a légi egységünk Myttingéből?
 
- Negatív, uram. – jött a válasz. - Az EC-135-ösnük még nem szállt fel, mert még ki sem tudták hozni a hangárból. Valaki ugyanis egy táskát hagyott a hangárajtóban, amire az van ráírva, hogy „BOMBA”. Most várják a tűzszerészeket…
 
  
A G4S az egyik legnagyobb biztonságtechnikai cég. A világ 110 országában vannak jelen, nagyjából 600 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Elsősorban élőerős őrzés, készpénz-logisztika, távfelügyelet és biztonságtechnikai rendszerek telepítése a fő tevékenységük. De ezen kívül még sok más biztonságtechnikai területen is otthon vannak. A cég részvénytársaság, Londonban van a fő központja.
 
A második robbanás sem volt halkabb, mint első. De az akció olajozottan haladt: sikerült a két útban lévő biztonsági ajtót határidőre leküzdeni,  így meg lehetett kezdeni a lakatok levágását és a pénz rámolását. A szállításra már amúgy is előkészített készpénzt a fiúk kötelekkel emelték ki a tetőn, be a helikopterbe.
 
Az idő ilyenkor szó szerint pénz: tíz perccel az akció kezdete után, 05:25-kor a rendőrök már a helyszínen voltak, csak épp nem tudtak bejutni az erődszerű épületbe. Igaz, hogy a rablók által az odavezető úton szétszórt, házi készítésű cipőtalp- és autókerék-lyukasztó tüskék sem egyszerűsítették a dolgukat. Légi támogatás meg továbbra sem volt.
 
Némi szerencsétlenkedés után aztán az egyik alsó bejáratot kezdték el egy faltörő kossal abuzálni. Csak idő kérdése volt, hogy mikor hatolnak be az épületbe, és ezt a bent pakolgató csapat is jól tudta.
 
15 perces lebegés után, 05:35-kor, a tokkal-vonóval mindössze 20 percig tartó akció végén a helikopter a teljes csapattal és rengeteg készpénzzel a fedélzetén észak felé vette az irányt. Gyomrában ott üldögélt a 3354762764-es papírpénz is. Az akció sikerült, senki sem sérült meg a támadás során. Már csak olajra kellett lépniük.
 
Mikor a helikopter közvetlenül a családi ház felett repült el, az tulajdonos asszony összerezzent. Arninge-ben, a Skavlöten közelében lévő pihenőterületen ez a zaj nem volt szokásos. Hallotta már a hírekben a rablást, de eleinte nem gyanakodott semmire. Főleg, hogy zaj rövid idő múlva teljesen meg is szűnt, és ismét csend lett. Azért némi töprengés után mégis inkább a telefonért nyúlt… 
 
Az elhagyott Bell 206 Jet Rangert csak 08:15-kor találta meg a rendőrség az erdős területen. A támadóknak és a pénznek addigra nyoma veszett.
 

 
A zsákmány nagyságát illetően a G4S sokáig nem volt hajlandó nyilatkozni, annyi viszont gyorsan kiderült, hogy a rablók elég jelentős részben a bankautomaták- és bankfiókok töltésére előkészített pénzt vitték el. Később aztán arra is fény derült, hogy a létesítményben lévő csaknem 1 milliárd koronának mindössze csak a töredékét, 39 milliót tudtak a fiúk időben elszállítani (ez olyan 1.3 milliárd jó magyar forint - ma még).  
 

A G4S azonnal felajánlott 7 millió koronát a nyomravezetőnek.
A svéd rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást. A G4S PLC épületében egy bombát is találtak, valamint rengeteg ujjlenyomatot. A helikopterben is voltak nyomok, valamint ekkora már előkerült a figyelmeztetés is, ami a szerb rendőröktől egy hónappal azelőtt érkezett.
 
Ilyen rablás elkövetésére azért kevesen képesek: kell hozzá helikopter-vezetési tudás, kommandós múlt, fegyverek és robbanószerek, valamint a helyszín pontos ismerete. A rablók profik voltak, tehát szerb kapcsolatú, feltehetően büntetett előéletű, kommandós múlttal és helikopteres barátokkal rendelkező személyeket kerestek, akiknek volt köze a G4S PLC-hez. Ezt figyelembe véve a gyanúsítottak köre nem volt nagyon tág, habár a rabló csapat a hamis alibik gyártásáról sem felejtkezett el.
 
Ennek ellenére az első két embert már aznap este 6 óra körül letartóztatták.
2010 végére az üggyel kapcsolatban már 10 ember élvezte a svéd rendőrség vendégszeretetét, köztük a fő szervezők, a pilóta, az akciócsapat, és a hamis alibiről és háttérről gondoskodó személyek is. Ebből hetet le is csuktak. A pénz túlnyomó része viszont máig nem került elő.
Nem ez volt az első támadás készpénz-logisztikai központ ellen. A G4S egyik nagy konkurenciájának számító Securitas Cash Management Ltd. Kent megyében lévő Tonbridge-i bázisát rabolta ki egy csapat 2006. február 21-én este 18:30-kor.
Ők emberrablásos módszerrel dolgoztak: foglyul ejtették az intézmény főnökét és annak családját. Aznap este 53 millió fontot (ami csaknem 19 milliárd forint) vittek el a központból.
 
Az akciófilmbe illő helikopteres rablás tanulságaként a világon mindenhol megszigorították a készpénz-kezelés addig sem túl laza szabályait, beleértve a szállítást, feldolgozást, és a bankjegybiztonságot is. A G4S is megszigorította a személyzeti szűrési rendszerét.
 
Magyarországon a G4S Készpénzlogisztikai kft. 260 páncélautója járja naponta az utakat, hogy a hazai nagyjából 2400 milliárd forintnyi készpénz (aminek 95%-a bankjegy) jelentős részét mozgassák.
A székhelyük Budapesten, a XIII. kerületben, a Rozsnyai u. 21-25.-ben található. Helikopterrel kicsit nehéz megközelíteni.

 

60 komment

Címkék: szerb rendőr svéd rablás pénzügy készpénz szervezett bűnözés

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Titus Pullo Urbino 2011.11.17. 08:49:15

Ötös! Szép! Javasolom Tének, hogy osztályfőnöki dícséretben részesítsen!

Bibo65 2011.11.17. 09:02:03

Hihi! Bitang jól megírt sztori. A hírekben bezzeg két sort áldoznak egy ilyenre. Gratulálok, nagyon élvezetes volt!

yenoee 2011.11.17. 09:46:08

Király poszt!
Kár, hogy ama bizonyos sorszámú bankjegy azóta sem került még elő.

stoppos76 2011.11.17. 09:51:46

Nagyon jó a sztori.

Viszont az mekkora szopás már, hogy több éves tervezés és egy tökéletes kivitelezés után két nappal lebuktak. Ráadásul a rabolt pénz mennyisége sem elegendő ahhoz, hogy innentől a Noontoyote szigeteken folytassák az életútjukat. Plusz nem eurót, vagy dollárt raboltak, hanem svéd koronát, ami megintcsak megnehezíti a külföldre menekülést. Viszont ha elásták a pénzt valahova, akkor szabadulás után élvezhetik a gyümölcsét. Kivéve, ha addigra nem Svéd korona lesz.

Hallottam egyszer , hogy Romániában találtak egy nagy zsák pénzt, mind régi lej volt, amit már beváltani sem lehetett. Valaki későn szabadult. :)

teddybear01 2011.11.17. 10:26:35

Ami az ATM drótköteles kitépését illeti, az már régebben sem ment csak úgy. Általában két-négy igen vastag acélrúddal rögzítik az ATM alatt elhelyezkedő több tonnás vasbeton kockához, vagy az épület vázához az automatát.

Az ATM kinyitására is több módszer van, Speciel a zsanérost nem nagyon lehet csinálni, mert az ajtót páncélszekrényként körben rögzítik a zárnyelvek. Viszont Volt olyan, hogy kettévágták az ajtót, és kihuzigálták a zárnyelveket. Babra munka.
A gázos módszer meg Fóton szerepelt le, először csak az elektronikát robbantották le a pénzszekrényről, aztán a második próbálkozásnál annyira szétszórták a pénzt, hogy nem tudtak sokat összeszedni. Ilyenkor meg nem kell gázérzékelő, a robbanás automatikusan indít minden rázkódásérzékelőt.

A legjobb védelem mostanában a festék maga, a befestett bankók semmit sem érnek a rablóknak. Így az egész munkát a semmiért csinálnák, attól meg irtóznak.

Mióta lebukott két-három, főleg román tagokból álló automata-fosztogató banda, az automaták elleni támadások is megritkultak.

hazitroll 2011.11.17. 10:30:22

Nagyon szép!
Azt lehet tudni, hogy ama bizonyos bomba véletlen volt ott, vagy a terv része volt?

dabo.misi · http://www.flickr.com/photos/dabomisi 2011.11.17. 10:30:45

Nagyon jó poszt, bár örültem volna pár találgatásnak arról, hogy mi lett a pénzzel. (Esetleges plusz tagok, vagy ilyesmi.)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 10:37:34

@teddybear01: Hát igen, nem könnyű meló ez. De a bankok spórolására azért mindig lehet számítani: Jászkarafaszentjenőn is sok pénz van az automatában, és oda lassabban ér el az biztonsági rések javítása...
A zsanéros-fűrészelős módszer elég gyorsan kihalt, mert egyszerű védekezni ellene. A gázos módszer sem vált be -ahogy írtad is-, de ígéretes volt. A dolog nagy előnye, hogy nem túl feltűnő (egész a robbantásig), utána meg gyors.
A pénzfestés viszont lassú dolog: sok millió forintnyi bankjegy üzembiztos befestése (még ha nincs is külön becsomagolva a páncélon belül) több tíz másodperc is lehet. Ezért kell a gázérzékelő: még a robbanás előtt, még időben elindíthatja a festéket.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 10:39:58

@hazitroll: erről nem szólnak a források. A bombát 8 óra után találták a rendőrök a helyzet felmérése közben, és kiürítették miatta az épületet.
Szerintem tartaléknak vitték, ha az első kettő esetleg nem lett volna elég. De elvinni már felesleges volt.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 10:40:41

@dabi: Nosza! Pont ilyen találgatásra jók a kommentek! :)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 10:53:31

@hazitroll: a helikopter-bázison meg nem volt bomba, csak egy táska. De az nem véletlenül.

Amúgy a Lemil bulin erre rögtön jött a kérdés: a TEK-nek hány kijárata is van...?

teddybear01 2011.11.17. 11:02:32

@Papírzsepi: "A pénzfestés viszont lassú dolog: sok millió forintnyi bankjegy üzembiztos befestése (még ha nincs is külön becsomagolva a páncélon belül) több tíz másodperc is lehet. Ezért kell a gázérzékelő: még a robbanás előtt, még időben elindíthatja a festéket. "

Egyáltalán nem olyan lassú a dolog. A festékes patront, vagy patronokat egy-egy pukkancs töri szét, a másodperc töredéke alatt teli az egész zárt tér, és csak mutatóban marad festék nélküli bankó.
Hidd el alaposan kikísérletezték, csak a hibás kezelés is beindíthatja a festést, és persze a bank is szereti megtakarítani a nem szükséges költségeket.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 11:16:39

@teddybear01: "Hidd el alaposan kikísérletezték, csak a hibás kezelés is beindíthatja a festést, és persze a bank is szereti megtakarítani a nem szükséges költségeket."

Igen, alaposan kikísérleteztük.... eleinte mi is azt gondoltuk, hogy egy spricc, és kész is. De vannak ám előírások, hogy mennyire kell befesteni a pénzt, mennyi maradhat ki a buliból, stb. A festék meg elég sűrű, lassan folyik be a bankók közé - melyek egymást védik a festéktől, főleg ha sokan vannak.
Ha a gázrobbanás kifújja az egészet a széfből, akkor ott végképp nem lesz festés.

Ha még csomagolva is van a pénz, akkor az meg extra külön gubancot okoz. És olyan is van, duplán van csomagolva (a széfen belül is külön rekeszek vannak, és még védőcsomagolás is lehet - bár ez inkább a táskáknál és a manuális kezelésű széfeknél igaz.
Tehát a pénzfestéses módszer jól bevált, ismert, működő dolog, de gyorsnak semmi esetre sem nevezném.

teddybear01 2011.11.17. 12:00:53

@Papírzsepi: Láttam már ATM-et belülről, sokfélét.
A pénzt belül több műanyag "kazetta" tárolja, fajtánként szétszortírozva. Általában négy. Mivel ezek többé-kevésbé zártak, külön-külön mindegyikbe kell legalább egy-egy patron, amit leginkább a tetejébe kell beépíteni, mivel a festék lefele csorog. Viszont, mivel a bankjegyek állítva vannak benne, a felső szélük mindenképp festékes lesz. Innentől már csak a festék mennyiségétől függ, hogy mennyire áznak el a bankók.

teddybear01 2011.11.17. 12:03:37

@Papírzsepi: Ahogy mondod, a szállítótáskák már sokkal nehezebb diók. Nem mindig van bennük olyan rendben a pénz, mint az ATM-kazettában, és van még a pénzeszsák is, amibe csak úgy ömlesztve teszik a pénzt.

LouiS 2011.11.17. 12:11:03

Jó a poszt, viszont az utolsó mondatban a 13. kerületből hirtelen 12. lett. Fránya római számok :)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 12:34:35

@teddybear01: na igen. A próbáink szerint baromi sok festék kell. Az ugyanis nem elég, ha csak a pénz széle lesz festékes. Ugyanis ekkor az a megoldás, hogy szépen levágod, majd elballagsz a Nemzeti Bankba, és ott beváltják neked, mint sérült pénzt. Kapsz a húszezresért 19 ezret. Tehát a bankóknak szét kell ázniuk (min. 50%-ban, de inkább teljesen). És mivel szép rendben vannak, meglepően jól védik egymást, és jól akadályozzák a festék bejutását.
A nagyon sok festék meg sok kárt tesz az automatában, meg drága és a pirotechnikával is gond lesz.
Ennek ellenére megoldható jól a feladat, csak a robbanás után még kell pár másodperc, hogy minden kellően ússzon a festékben. A másik nehéz ügy az általad említett kazetta.... szóval gyorsan el lehet jutni oda, hogy a festőberendezés (és a téves elsülés következményei) ára összemérhető legyen a rablásból eredő kárral.
Amúgy a bankfiókoknál ez is egy probléma: az időzáras széf miatt olyan kicsi a hatékonyan elvihető pénz mennyisége, hogy nem feltétlen éri meg további komoly védelmet építeni. Főleg banki különadós korszakokban. Ám a bankrablók nem okvetlenül az okosabb fiúk közül kerülnek ki...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2011.11.17. 12:42:49

PZS,
Volna kedved egy tanácsadó céget nyitni?
Az lehetne a neve mondjuk, hogy Mackós Továbbképző és Tanácsadó Kft. vagy valami hasonló. Esetleg Kajmán szigetek székhellyel.
Nos?
ZZ

teddybear01 2011.11.17. 13:12:44

@Papírzsepi: Azért egy normális pénztárosnak csak feltűnik, ha két-háromszáz kb. egyformán sérült tízezrest visznek be egyszerre beváltani.
Különben meg a beváltáskor igazolnod kell magad, azaz kell egy stróman is, vagy egy hamis személyi, ami nem egyszerű.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 13:17:49

@Zig Zag: miért, szerinted miből építettem a családi házamat..? :)

Ide kizárólag olyan dolgot írok le, ami már lefutott ügy, ami ellen már van bevált védelem. De ez csak a demó verzió!
A Rozsnyai utcai műintézmény sebezhetőségeit például már csak az MaToTa méregdrága tanfolyamain mesélem el.... :)

teddybear01 2011.11.17. 13:20:52

Ha jól emlékszem, a kilencvenes években, talán Kőbányán, kiürítettek egy értékmegőrzőt. Az őr eltűnt, a milliárdos értékű őrzeménnyel együtt. A további történésről nincs infóm, kussba lett mindenki.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 13:21:15

@teddybear01: hát, a fene tudja. Ezért ha az volna 1000 darab "kishibás" bankjegyed, azért csak megtalálnád a megoldást a beváltására, nem?

stoppos76 2011.11.17. 14:07:33

Ha szivatni akarom a Nemzeti Bankot, akkor körbe körbe kell járkálnom a városban és belefingani az automatákba. Gázérzékelő, puff, festés. Esetleg tesztelésre is jó, hogy melyik automatában nincs gázérzékelő. :)

Jockey11 2011.11.17. 14:27:05

@teddybear01: A Ferencvárosi Pályaudvar mellett egy régi (tán Vh.II.) betonbunkerban volt kiépítve a dolog. Az őr meglett - holtan. Emlékeim szerint ott is az játszott, hogy milliárdos volt a betét, de a kivét "csak" pár millióra rúgott. Az őr volt a beépített ember, ezért is kellett meghalnia. Pár évvel később Kovács Lajosék döglött ügyként elvették, akkor meg is lett a tetves. A pénz sorsáról nem tudok.

Hogy bankpénztárosnak m tűnik fel, az csak jutalék kérdése, mindjárt írok egy példát...

Jockey11 2011.11.17. 14:27:55

elvették = elővették

Jockey11 2011.11.17. 14:34:19

Szóval kis, képzeletbeli k-európai ország bankjegynyomdájában éppen az 5000-es bankjegyek cseréjére készültek, mert a régi biztonsági papírjából volt néhány 10 tonnányi hiányuk, és félő volt hogy gondos kezek nyomatnak a hiányzó tonnákra néhány milliárdnyi hamisat, meg amúgy is nagyon kommunista színe volt a réginek.
Mivel ment a nagyüzem a szokásosnál is több lett a selejt, amit csak a gondos érzékelők, és a még gondosabb és qrva tapasztalt MEO-sok láttak, hogy az.
Ezekkel az volt a módi, hogy 100-as kötegenként kilyukasszák őket - jelezve, hogy selejt, majd bizottság előtt mentek a zúzóba hogy aztán tényleg papírbrikett legyen belőlük, mint a kiöregedett példányokból...

Jockey11 2011.11.17. 14:40:41

De nem ám kis lyukakat kell elképzelni hanem szép nagyokat, hogy feltűnő legyen. Hogy hogy néz ki egy ilyen kilyukasztott köteg, azt - biztos, ami biztos - szétküldték a bankoknak, nehogy valaki bepróbálkozzon ilyesmivel. És félelmük nem volt alaptalan, hisz bizottság ide vagy oda: két köteg eltűnt a lyukasztó és a zúzó között.
Egy vidéki bank pénztárosa pedig (ugyanis erre a kis képzeletbeli országban nemcsak a nemzeti bank volt jogosult) pedig szépen ki is cserélte a két köteget, mert azt mondták neki jóarcú emberek, hogy oszlopos fúrógéppel véletlenül kifúrták, ő meg ezt jól elhitte. Itt a vége, fuss el véle...

Jockey11 2011.11.17. 14:45:06

PZS!

Jó lett esmét, de ezt már írtam PM-ben!

Csak azt nem tudom, hogy mi lett végül a 3354762764-es bankjeggyel...

Kavics 2011.11.17. 15:13:54

Tényleg mért nem a rablót festik meg?

Öcsielvtárs 2011.11.17. 15:15:50

@Papírzsepi: Én is a szakmában dolgozom ( mármint védem az ATM-einket ) és hát láttam már befestékeződött pénzt, kazettát, ATM-et, padlót, mindent. A véletlen eldurranás esetén is kb. 1MIO HUF kár keletkezik, és ebben a pénz nincsen benne... amúgy valóban olyan erős a festék, amit lehetetlen normálisan fel, illetve letakarítani, a pénzről meg lehetetlen. Még annyit, hogy a környező országokban - ahol EURO van - továbbra is a robbantásos nyitás vezet, mert már nem lehet csak úgy kirántani és hazavinni egy pénzkiadó automatát...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.17. 15:28:13

@Öcsielvtárs: na igen, a pénzfesték... pedig van ilyen közkeletű csalás is, miszerint vegyél sok összefestékezett pénzt a lemosószerrel együtt, occcsón...

teddybear01 2011.11.17. 16:15:22

@Kavics: Próbálkoznak azzal is, pl. a közismert festékes csali pénzköteg segítségével bankrablásnál. De az egésze más.

De eltudod képzelni, hogy milyen sipítozás lenne a véletlen eldurranás esetén a befestékezett ügyfelek és az éppen arajárók körében? Meg az alkalmazottak sem szoktak örülni, ha fülig festékesek lesznek...

teddybear01 2011.11.17. 16:20:45

@Öcsielvtárs: Nemrég az egyiket mégis a klasszikus gyors-darabolós módszerrel vágták fel...
A robbantós módszer túl hangos, és nem nagyon jó. Odaéghet, vagy mint Fóton, szétszóródhat a zsákmány.

A kitépős módszer a lecsavarozott ATM-eknél sohasem működött. Két, vagy több legalább negyvenes anyával lefogatott dobozt nem igazán tudnak kitépni a helyéből.

Öcsielvtárs 2011.11.17. 16:44:33

@teddybear01: pl. Dél-afrikában több száz ATM-et robbantanak felé évente, ezért a festett pénz teljesn elfogadott, törvényes fizetőeszköz... de tőlünk északra és nyugatra is a robbantós módszer a divat, pontosan a - most már - erősen lerögzített ATM-ek miatt. ( nem a csavar fogja meg, az vagy eltörik, vagy kiszakad a betonból, tőkesúly kell, akkor nem tudják kidönteni, és felkapni sem, illtve nem kell hagyni, hogy körbe tudják hurkolni drótkötéllel)

teddybear01 2011.11.17. 18:13:47

@Öcsielvtárs: Az, hogy a dél-afrikaiak mit művelnek, az ő dolguk. Ott már akkora a baj, hogy ahhoz a brazil favellák is szolid, rendezett kertvárosnak tűnnek. Ha meg az ottani bankok elfogadják a festett pénzt, az ő bajuk.

Ami a rögzítést illeti, azt már előbb leírtam hogyan is néz ki. Természetesen nem egy deszkadarabhoz csavarozzák az ATM-et.
És nem mindegyiket lehet beépíteni a falba. Mondjuk a bevásárlóközpontokban, plázákban lévőket sem.

α Ursae Minoris · http://noreg.blog.hu/ 2011.11.17. 20:39:58

Az még egy vicces részlete a törtétenek, hogy a készpénzdepó alaprajzát úgy szerezték meg a rablók, hogy egyszerüen kikérték azt a Földhivatal svéd megfelelöjétöl.
Mivel Svédországban minden hivatalos adat alapértelmezetten nyilvános (beleértve az adóbevallásokat is), ezeket kérésre bárkinek ki is kell adni.
Van ugyan lehetöség arra, hogy bizonyos adatokat katonai vagy egyéb érdekekböl kifolyólag titkosítsanak, de ezt valamiért ebben az esetben nem tartották fontosnak.

johnibyg 2011.11.17. 22:50:59

@stoppos76: Kicsit sok évet kapott a gyerek...
@Papírzsepi: Gyakorlatiasság :-) Itt estem be az asztal alá XD

Ha mondjuk egy bankot kifosztottál, a pénz nem kerül elő, te leülöd azt az időt, amit kiszabtak rád, akkor utána előveszed a manyt, és simán beváltod?
Vagy ha nem kapnak el, és elévülési időt eléred, akkor simán besétálsz a Nemzeti Bankba egy nagy zsák pénzzel (opció egy Blikk-stáb még)? És mondanád, hogy akkor ezt és ezt a bankot én raboltam ki, lejárt a xx év, már nem csukhatnak le érte, a pénz meg még itt beváltható, szal kérem, váltsák már át a szajrét. Ahhoz mit szólnának?

Lorp 2011.11.18. 10:38:05

Nagyon érdekes poszt, köszi! Tudom én vagyok naiv, de ilyen profin megszervezett, és kivitelezett bankrablások azt hittem csak a filmekben vannak. Helikopter, bombák, automata fegyverek...kész hollywood.

Öcsielvtárs 2011.11.18. 11:46:25

@teddybear01: kb. 10 ATM elvitelnél/kísérletnél kellett intézkednem a helyszínen, csúnya dolog, amikor viszi magával a banfiók teljes elejét ajtóstul miközben kiszakad, és kirepül az utcára... Sajnos nem az ATM-hez választjuk az épületet, hanem a megadott helyre kell telepíteni az automatát, aztán vagy lehet mélyre fúrni, vagy nem...

ace22 2011.11.18. 14:01:59

@johnibyg: Egy régebbi APEH-es vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatos cikk szerint hiába hivatkoznak a kreatív ügyfelek, hogy elévült bűncselekményből származik a pénz... Al Capone is adóügyben bukott le. :-)

teddybear01 2011.11.18. 14:40:03

@Öcsielvtárs: Éppen ezt magyarázom. A kitépés ellen vannak módszerek, de az adott körülmények nem mindig teszik lehetővé az alkalmazásukat.

teddybear01 2011.11.18. 14:42:14

@johnibyg: Ha jól emlékszem, a Wiszkis a zsákmányt egyrészt azonnal felélte, de volt neki úgy száz millió a bankban. És tudod melyikben? Hát az OTP-ben, ahonnan rabolta. :)

teddybear01 2011.11.18. 14:44:49

@α Ursae Minoris: Sőt, akár a venni megkívánt autó adatait is kikérheted a gépkocsi-nyilvántartóból.

Az egyik illetékes úgy nyilatkozott, hogy nem fognak változtatni a bevált módszeren néhány gazember miatt.

RolloJuve 2011.11.18. 16:53:44

A 2005-ös pénzszállító-rablásról a budaörsi tesconál nem tudtok véletlenül egy linket a biztonsági felvételre? Tévében mutatták pár éve, de nem találom.

I_Isti 2011.11.18. 20:55:08

Pedig a Svédek fejlett gazdasággal és fejlett pü kultúrával rendelkeznek. (Valszeg arányaiban kisebb a kp forgalom, mint nálunk, ugyanis valszeg inkább kártyával fizetnek.) Nálunk vér ciki, hogy - mondjuk - Szlovákiához képest mindössze harmadannyian vesznek igénybe elektronikus számlát egy multi szolgáltatónál. Ezt kb az okozhatja, hogy sokan inkább a postán szeretik befizetni a csekkjeiket, ahelyett, hogy csoportos beszedési megbízást adnának rá, vagy Interneten utalnák. Amit viszont az okozhat, hogy feketén, zsebbe kapják a jövedelmük jelentős részét...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.19. 08:07:52

@I_Isti: Svédország nagyjából ugyanakkora, mint Magyarország. Náluk 100 milliárd SEK van forgalomban, ami 3300 milliárd forint. Magyarországon 2400 milliárd forint körül ingadozik a HUF készpénz mennyisége (mindkét adat erősen változékony, a nagyságrend látszik.)
Tehát abszolút értékben a svédeknél van kint több KP, de ha mondjuk a GDP-hez (vagy az átlagbérekhez) viszonyítjuk, akkor fordul a kocka. A svéd GDP négyszerese a magyarnak. Tehát simán igazad lehet, hogy a svédek a fizetésük nagyobb részét költik el elektronikusan.

Rosszindulatú Vászka 2011.11.19. 10:40:56

Szép volt!

Ezt a CSI-t nem is láttam még :)

xstranger 2011.11.19. 17:50:36

@Papírzsepi: PZS, miert festik a penzt miert nem egetik vagy savval oldjak fel? Egetni lehet egy megfelelo aramkorrel is, a sav eseten meg nem gond ha osszeernek a penzek.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.19. 19:37:43

@xstranger: Azért, mert a pénzt nem akarják megsemmisíteni. Akkor ugyanis elveszne. A befestett pénz helyett meg ad a Nemzeti Bank vadiújat (persze csak az igazolható tulajdonosnak). Tehát így nem vész el a pénz.
Egyébként a francia zavargásoknál a rendőrök nappal paint-gunnal lőtték a randalírozókat, majd este szépen begyűjtötték őket. Akin megvolt a bazi nehezen lemosható festék foltja, annak sokat kellett magyarázkodnia a bíróságon...

folti_ 2011.11.19. 20:18:12

@xstranger: @Papírzsepi: + senki sem szeretne egy tüzet az autómatában/trezorban vagy a penz helyen komolyabb mennyiségű maró-mérgező folyadékot. Főleg például a szimpla balesetek esetén, amikoris kissebb szívás és munkavédelmi kockázat festéket sikálni az érintett dolgozókról mint égési vagy marási sérüléssekkel ápolni. Jót tesz a munkamorálnak is...

teddybear01 2011.11.19. 20:45:19

@Papírzsepi: Kezdjük azzal, hogy nálunk a kilencvenes évek első felétől van egyáltalán bankkártya. Vidéken még a legtöbb helyen nincs bankkártya-olvasó, készpénzes fizetés az elfogadott. De még sokan nem szoktak hozzá az elektronikus pénzhez, például az édesanyám is készpénzben kapja a nyugdíját, épp úgy, mint a nyugdíjasok többsége.

Svédország technikailag fejlettebb volt mint mi. Például már a hetvenes években kiépült a mobiltelefon-hálózat(az egész Skandináv-félszigeten), és a bankkártyát is a kezdetek óta használják, Épp ezért a bankkártya-leolvasó olyan alapfelszerelés egy svéd árusnál, mint a pénztárgép.

És nem kell össze-vissza kombinálni a feketemunkával. Az azért ott is előfordul.
A bankkártya

teddybear01 2011.11.19. 20:47:06

@folti_: Épp akartam írni én is, de megelőztél.

xstranger 2011.11.19. 21:49:48

@Papírzsepi: nyilvan nem egy liter sosavra vagy egy maglyara gondoltam, csak kemiailag a papirral kapcsolatba lepni vagy egy felhevitett drotot odanyomni a penzkoteg oldalahoz. Na mindegy csak egy otlet volt.

Az a kenti akcio nagyon durva volt, volt is rendes felhordules, foleg azert mert rendornek oltozve ejtettek foglyul a bankigazgatot es a csaladjat. Amugy elkaptak es lesitteltek oket, a penz nagyresze nem lett meg, Eszak-Ciprusra vezettek a nyomok, de ahogy emlekszem ott azt irtak a ceg eladta a koveteleseit egy cegnek aki szakerto az ilyen problemak megoldasaban. Nem lenenk a penzmoso helyeben.

A masik hires akcio az IRA rablasa ahol valami okbol rengeteg Eszakir fontot raboltak (Ugye a par "gyarmatnak" vagy mi a PC megnevezese sajat penze van, sajat kozponti bankkal, 1:1ben valtva a GBPhez. Szoval annyit sikerult ellopniuk hogy a kozponti bank inkabb lecserelte az osszes penzt az orszagban :)

folti_ 2011.11.19. 22:08:03

@xstranger: Sorry, @Papírzsepi: már leírta hogy megvan hogy minimálisan mennyire kell megsérteni/megfesteni a bankjegyet, hogy biztossan ne lehessen sérültként beváltani. Ehhez a köteg oldalának a megpörkölése nem elég. A többi esetben meg megint ottvan, hogy nagyobb tételben vagy agresszivabb anyagot kellene alkalmazni. Ja és a munkavédelmisek mellett a tűzvédelmisek sem fogják támogatni az ilyen elképzeléseket, legalábbis a civilizált országokban.

folti_ 2011.11.19. 22:25:39

@xstranger: ja és Észak-Írországnak illetve Skóciának nincs központi bankja. Az előbbiben négy(!) az utóbbiban csak 3 banknak van pénzkibocsátási joga. Az hogy melyik pénzt fontot hol fogadják el az meg megint külön móka. Skót font pl jó angliában, walesben és asszem észak-írországban is. Ugyanez igaz az északírfontra, de az már nem annyira közirmert. így lehet hogy a helyieknek magyarzkodni kell egy kicsit. A különböző kis fontok (Csatorna szigeteki, Gibraltári és a Falkland szigeti font) csak helyben érvényesek, máshol maximum az angol posta hivatalok váltják őket. Az angol font mindenhol jó.

Mikorka Kálmán okleveles duguláselhárító kisiparos 2011.11.19. 23:32:12

@xstranger: Azért vittek ott el épp elég eurót és dollárt is, hogy ne legyenek megélhetési gondjaik az érvénytelenné vált északír bankjegyeik miatt.

xstranger 2011.11.20. 00:49:59

@folti_: igen, nem kozponti bank, csak penznyomo bank.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.11.20. 08:53:12

@xstranger: Ha a festendő pénz be van csomagolva (erőteljes, lezárt papírzacskóba pl.), akkor a festés gubancos. Ilyenkor először meg kell szabadulni a csomagolástól, és csak utána lehet festeni.
Ilyenkor valóban elégetik a zacskót egy megfelelő pirotechnikával.
Utána a keletkezett tüzet el kell oltani. Mégpedig akkor, amikor a papírzacsi már átégett, de a pénz még nem gyulladt ki. Tehát kell egy precízen indított beépített oltórendszer is.
Csak ezután lehet elkezdeni a pénz festését. Sajnos az oltás melléktermékei nem javítják a hatásfokot, és az sem garantált, hogy a zacskók eléggé átégtek. Ezért ilyenkor jó sok festék kell.
Az égetés amúgy nem nagyon zavarja a tűzoltót, mert zárt térben zajlik, egy páncélozott eszközön belül. Nem bonyolult a konstrukcióra megkapni az engedélyeket.

Viszont az egész folyamat tényleg elég veszélyes: mikor élőben láttam az első ilyet, majdnem vonalkódos lett a gatyám. Tehát ilyenkor szirénázni kell, hogy legyen idő elmenekülni. Utána indul a tűz, majd az oltás, majd a festék. Ez így együtt laza 1 perc. Ennyit kell a mechanikus védelemnek kibírnia. És meg is teszi.

Öcsielvtárs 2011.11.21. 10:49:45

@folti_: 51% a határ, e fölött be kell váltani a sérült pénzt. Mindig van emiatt néhány "okos", aki félbevágja a pénzt, és megpróbál egyből kettőt visszakapni...