Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

április 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (85) alagút (7) állat (8) amerikai (100) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (93) haditengerészet (52) hadsereg (15) hadtörténelem (154) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (49) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (54) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (150) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (54) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (14) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (62) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (53) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (68) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Kipusztult haditechnikai eszközök

2013.03.12. 07:01 proletair

DSCN1250 copy.jpgAzt a közhelyt mindenki ismeri, hogy a háborúk jelentős lökést adnak a haditechnikának (is) és minél tovább tart egy háború, és minél több a résztvevő ország, annál több új fegyver és haditechnikai eszköz jelenik meg a frontokon. Gondoljunk csak az első világháborúban a páncélosokra. Sok esetben az új technika a háború után tovább finomodik, ilyen például a sugárhajtású vadászgép esete. De bizony vannak olyan haditechnikai eszközök, amik a háború végével kihalnak. Most a második világháború olyan haditechnikai eszközei következnek, amiket a háborúban bevetettek, aztán a háború végével vagy azonnal kipusztultak, vagy még pár év használat után váltak a hadtörténelem részévé. Ha valakinek eszébe jut még ilyen, az a kommentek közé írja be bátran.

Kezdjük is a sort egy érdekes eszközzel, nevezetesen a teher, vagy csapatszállító vitorlázórepülővel. Ezt a költséghatékony szállítási eszközt főleg a német és az angolszász hadseregek használták előszeretettel. A 2_2.jpgnémetek már a nyugati hadjáratban bevetették ezeket a vitorlázókat, de a leghíresebb bevetésük a Kréta elleni akció volt. Na jó, ide lehet sorolni Otto Skorzeny kommandós akcióját is, mikor ejtőernyőseit vitorlázókkal Mussolini börtönéül szolgáló Hotelhez vitette. A brit és amerikai csapatok szintén csapatszállításra használták, és vitorlázók ott voltak a félresikerült Market Garden hadműveletben is. Számunkra külön érdekesség, hogy Budapest szovjet ostromakor a német és magyar csapatok utánpótlását vitorlázó repülőkkel próbálták biztosítani.3_1.jpg Viszont a háború folyamán a motoros teherszállító repülőgépek pont olyan fejlődésen mentek keresztül, mint mondjuk a vadászgépek, így nagyobb hasznos terheléssel tudtak felszállni. Ráadásul a háború végén megjelent a helikopter, ami szintén új perspektívákkal kecsegtetett a légi szállítás területén. A vitorlázók kipusztulásához az is hozzájárulhatott, hogy mégsem bizonyult olyan költséghatékonynak: a legtöbbjük landolás közben összetört, de ha nem is, nem volt, ami újra a levegőbe emelje. Igazi egyszerhasználatos eszköznek bizonyult.

A második világháború egyik érdekes technikai eszköze volt a féllánctalpas jármű. Elég elterjedt dologról van szó, szinte nem is volt olyan hadviselő fél, amelyik ne alkalmazta volna valamelyik változatát. Ezeknek a hibrid Half-Track.jpg(divatosan szólva unortodox) meghajtású SdKfz_11.JPGjárműveknek az előnyei nyilvánvalóak voltak: terepen jobban elporoszkáltak, mint a hagyományos kerekes járművek, nagyobb volt a teherbírásuk, és kiváló vontatóknak is bizonyultak. A Magyar Királyi Honvédségnél is alkalmaztak ilyen féllánctalpasokat tüzérségi vontatónak. Persze lehetett belőlük akármit csinálni: légvédelmi gépágyús változatot, páncéltörő löveggel ellátottat, sebesültszállítót, aknavetőset, páncélozott csapatszállítót, stbstb. Hátránya is volt ezeknek a járműveknek: ha a lánctalp leugrott, nem lehetett csak úgy lecserélni, mint mondjuk egy defektes teherautó kerekét, és még a fogyasztása is magas volt. A németek még egy féllánctalpas kettenkrad-05.jpgmotorkerékpárt is megalkottak, amivel sikerült egy erős technológiai képzavart formába önteniük. A lényeg az, hogy a háború után már nem nagyon fejlesztettek ilyen meghajtású járműveket, és ki is haltak. Még a szövegszerkesztő szerint is hibás a koncepció, mert a féllánctalpas szót simán aláhúzza…

A történelem tankönyvek második világháborúval foglalkozó részeinél 90% hogy láthatunk képet egy célpontjára 13_4.jpglecsapó Junkers Ju-87 zuhanóbombázóról. A kollektív emlékezet Stuka névvel ellátott gépe a zuhanóbombázó szinonimája is, de ezt a haditechnikai eszközt (fegyvernemet ?) szintén sok hadviselő fél alkalmazta. Mi magyarok a Ju-87-est használtuk, a britek például a Blacburn Skua-t, vagy a9_5_b1.jpg Fairey Barracudát, a jenkik a SB2C Helldivert (No.1 elnevezés) vagy az SBD Dauntless-t. A japánok leghíresebje az Aichi D3A volt. A fegyvernemnek volt létjogosultsága, hiszen akkoriban a zuhanóbombázás jelentette a precíziós csapásmérést. A németek kiválóan tizedelték a szovjet páncélosokat, a britek főleg a norvég fjordokban bujkáló német hadihajókat támadták zuhanóbombázókkal, de a leghíresebb akciók a japánok65_27_b1.jpg pearl-harbor-i 3_5.jpgés az amerikaiak midway-i bevetései voltak. A hagyományos bombázógépek viszont folyamatosan fejlődtek, és egyre pontosabb bombacélzó berendezésekkel lettek ellátva. Aztán a háború végén megjelentek az irányítható siklóbombák, amik már lehetővé tették, hogy a bombát indító gép az ellenséges célpontot védő légvédelmi tűztől tisztes távolban maradjon. Tehát a zuhanóbombázás, mint harceljárás egyre inkább veszített jelentőségéből, és az erre kitalált repülőgépeknek az ideje leáldozott.

Maradjunk még egy kicsit a repülésnél. A második világháborúban élte virágkorát a torpedóvetésre kitalált repülőgép is. Ez a virágkor is tiszavirág életűnek bizonyult (bocs a képzavarért), hiszen már a háború évei alatt 9_20.jpgbebizonyosodott, hogy a torpedóvetés repülőgépről elavult eljárás. A torpedóvető gépnek alacsonyan, közel a víz felszínéhez kellett repülnie, adott sebességgel, és se jobbra, se balra nem cikázhatott, még akkor se, ha lőttek rá. És bizony lőttek rá. Aztán ha a torpedót sikeresen le is oldotta, már nem nagyon volt lehetőség visszafordulni, ilyen alacsonyan kellett az ellenséges hajó (és felbőszült légvédelmi tüzérei) felett elhúzni. Nagy bátorságot, és kötél idegeket igénylő meló lehetett egy ilyen gép pilótájának lenni. Minden nagyobb haditengerészettel rendelkező félnek voltak ilyen repülőgépei, és értek is el látványos sikereket. A britek Fairey Swordfish (itt balra fent) nevű gépe már ránézésre sem volt egy korszerű 65_27.jpgdarab, ám mégis egy ilyen gép torpedója tette lehetővé, hogy a németek úszó büszkeségét, a félelmetes Bismarck csatahajót később a tenger fenekére küldjék. A britek úszó büszkeségeit, Őfelsége Repulse és Prince of Wales nevű hajóit viszont japán torpedóvetők (és zuhanóbombázók) segítségével küldték hullámsírba. A japán Nakajima B5N gépek az amerikai haditengerészet 3_3_b1.jpgúszó büszkeségei közül a USS Lexingtont, a USS Yorktownt, és a USS Hornet-et torpedózták meg sikerrel. Az amerikaiak leghíresebb torpedóvetője a Douglas TBD Devastator volt. A midway-i csatában azonban csúnyán leszerepeltek,3_113.jpg a japán vadászgépek egymás után szedegették le az égről a lomha Devastatorokat. A típus lényegében ki is pusztult. A másik amerikai híresség a Grumman TBF Avenger nevű gép volt. Ilyen gépek is segítettek elsüllyeszteni a japánok úszó büszkeségeit, a Yamato és a Musashi csatahajókat. A leghíresebb Avenger pilóta idősebb George W. Bush az USA (sorrendben 41.) elnöke volt, aki alól kétszer is kilőtték a gépét. Bár az Avenger a háború után szolgálatban maradt, már nem alkalmazták torpedóvetésre.

Következzék most egy igazi haditechnikai dinoszaurusz, nevezetesen a páncélvonat. Aki azt hiszi, hogy a CB-ETAV3_lg.jpgmásodik világháború idején nem alkalmaztak ilyen eszközt, az téved, bár érthető ha csodálkozik most. A vonat mint az köztudott, kötött pályán halad, tehát nem oda megy, ahová a térkép felett görnyedő tábornokok akarják, hanem ahová a sínpár vezet. Már ha azt a sínpárt nem robbantották fel előtte, mert akkor megáll post-120-0-31219600-1343912426.JPGa tudomány, hiszen egy rombolt szakaszt nincs módja kikerülni, de még csak egy sínen keresztbe fektetett jegenyét se. Tehát elég behatárolt az alkalmazási területe. Egy ilyen vonatra a kötelező páncélzaton túl ágyúkat, géppuskákat szereltek. Magyarország a háború kitörésekor négy ilyen szerelvénnyel rendelkezett. A páncélvonataink részt vettek a felvidéki, majd az erdélyi bevonulásokban, a délvidéki harcokban, sőt, a keleti frontot is megjárták. A budapesti ostromban egy a Keleti pályaudvarnál fejezte be a harcokat, kettő pedig a Balaton-
felvidéken. Talán nem kell részletezni, hogy a háború után miért nem készítettek több páncélvonatot.

Ha már páncél, hát következzék egy páncélos: a rohamlöveg. Ez a fegyver egy lánctalpas alvázra szerelt, torony www.tvn.hu_957f3cdb785ad8dec6e90e9a231e3745.jpgnélküli ágyú volt. Volt kifejezetten páncélvadász változata, és volt ágyútarackkal felfegyverzett, gyalogságot támogató verziója is. A legtöbb esetben már létező, sd_kfz_138_jagdpanzer_38_t_hetzer-42686.jpghagyományos kialakítású (tehát lövegtornyos) harckocsik alapjára készítették. A lövegtorony elhagyásával jelentős súlyt lehetett megspórolni, nem beszélve a tornyot mozgató mechanikáról. Emiatt a beépített löveg nagyobb lehetett, mint amit egy toronnyal rendelkező harckocsiba be lehetett építeni. Plusz járulékos előnyként jelentkezett, hogy torony hiányában rendszerint ezek a rohamlövegek alacsonyabbak is voltak, így kisebb célpontot nyújtottak. Hátrányuk volt, hogy az ágyújukat horizontálisan nem, vagy alig lehetett mozgatni, ez pedig a célzásnál inkább hátrány. A nagy hadviselő országok közül a németek és a szovjetek rendelkeztek a legtöbbféle rohamlöveggel, a Magyar Királyi Honvédség pedig a Turán harckocsiból fejlesztette ki a Zrínyi rohamlöveget,zrinyi2.jpg ami Turánhoz képest egész jól szerepelt a harcokban. Bár a háborúval a rohamlövegek lényegében kivesztek, a háborút túlélt példányok alkalmazása még folyt tovább. Még 1956-ban Budapesten is lettek bevetve szovjet rohamlövegek. A háború után a haditechnikában mindig különc svédek csináltak olyan harckocsit, ami torony nélkül készült, ez volt az STRV 103. Ennél a harckocsinál a löveget már függőlegesen sem lehetett mozgatni. Ha célozni kellett, az egész páncélost kellett hozzá elforgatni, és a futómű mozgatásával lehetett az ágyú függőleges szögén változtatni. Ez az egy fecske sem csinált nyarat…

A most következő kategória: a csatahajók. Igen ezekre a nagy felszíni úszó erődökre gondoltam. Persze a jól informált olvasó azonnal rávághatja, hogy de hát pölö a Missouri az Öböl-háborúban… De be kell látnia, hogy ez a 1184700171.13007624.jpgnagy hadihajó (teljes hossz 270m, vízkiszorítás 45000 tonna) is a világháború szülötte, és az Öbölben is már a sokadik ráncfelvarrásán volt túl. Tehát ki kell jelenteni, hogy a nagy, óriási űrméretű ágyúkkal felszereltYamato1945.JPG hadihajók kora a háború végén lejárt. Sőt, egyesek szerint már Pearl Harbor-nál befellegzett a csatahajóknak (meg csatacirkálóknak, cirkálóknak), hiszen ezeket a borzasztó drága, sok embert lőszert és üzemanyagot igénylő monstrumokat egy „fillérekbe” kerülő repülőgép egy pilótával két vállra tudja fektetni (bocs a második képzavarért
, ma ilyen napom van). A már fentebb említett Bismarck, (teljes hossz 251m, max. vízkiszorítás 55000 tonna) vagy a történelem eddigi legnagyobb csatahajója, a Yamato (teljes hossz 263m max. vízkiszorítás 71000 tonna) sorsa a legjobb példa erre. Már a háború alatt a japánok is rájöttek, hogy egy repülőgép-hordozóval előrébb vannak, így a Yamato testvérhajóját, a Shinano-t rövid úton átalakították hordozóvá.

A következő kihalt fegyverfajtából látszik, hogy a repülőeszközök szenvedték meg a legjobban a háborút. Kihalt 00969.jpgugyanis egy érdekes vadászgépfajta, a vízi-vadászgép, vagy a fene tudja hogy kell pontosan magyarul nevezni az ilyet. Mint az a képeken látható, ez a repülőfajta egy hidroplán és egy korabeli vadászgép szerelemgyereke. A koncepció annyira nem volt életképtelen, és főleg a japánok favorizálták. Ap1.jpg Csendes-óceán elfoglalt területein jó ötletnek tűnt a dolog, hiszen vízből több volt mint szárazföldből, így a vízi repülőgépeknek nem kell repülőteret építeni, a gépeknek nem kell bonyolult futómű, mindenki jól jár. Persze minden nagyobb hadviselő fél kipróbálta a vízi vadászgép koncepcióját, ami rendszerint abból állt, hogy a már létező szárazföldi vadászgépeket látták el úszótalpakkal. Ez a harceszköz sem hozta azonban az elvárt eredményeket. Az úszótalpak erősen rontották a gépek manőverező képességét, ami lássuk be, az egyik legfontosabb vadászgép követelmény. Azt gondolhatnánk, hogy ezzel a vízi vadászgépeknek végképp befellegzett. A hidegháború éveiben viszont újra előkerült az ötlet. A leginkább az amerikai haditengerészetet foglalkoztatta a dolog. Nem csak vadászgépet, hanem még vízi bombázógépet is terveztek. Dollár-százmillióknak kellett elfogyniuk, hogy kiderüljön: a modern technológia dacára az ötlet hamvába holt.

Lássunk még egy repülőeszközt, és ígérem, nem lesz több. A következő kipusztult háborús fegyver a rakétahajtású vadászrepülőgép. A második világháború idején a rakétatechnika is rohamosan fejlődött, emlékezzünk csak a világháborús rakéta-tüzérség eszközeire, a szovjet katyusára (Sztálin-orgona) az amerikai Calliope-ra, a magyar fejlesztésű Lidércre, vagy (ismét képzavar következik) a rakéták nagyágyújára, a német V-2 boxtop.JPGballisztikus rakétára. A korabeli vadászgépek hagyományos motorjaiból már túl sokat nem lehetett kihozni teljesítményben, a sugárhajtómű pedig nagyon kevés állt rendelkezésre, így adta magát az ötlet, hogy rakétával hajtsanak meg vadászgépet. Ebben a németek vitték a prímet, a Messerschmitt Me-163 Komet bevetésre is került. Az akkoriban rendkívülinek számító sebessége egyedülállóvá tette. A konstrukciónak viszont több hátránya is volt. A rakétahajtómű pillanatokon belül felzabálta a hajtóanyagot, így a gépeket akkor indították, amikor az ellenség bombázói már szinte a reptér felett jártak. Egy bevetés még így is csak pár percig tartott, ráadásul a hajtóanyag kifogytával a pilótának siklórepülésben kellett visszatérnie a bázisára. Ha ekkor lepte meg egy ellenséges vadászgép, akkor hajtómű hiányában nem sok esélye volt, hogy meglépjen. A kiforratlan konstrukció 14 pilóta halálát okozta, mindenféle ellenséges behatás nélkül. Ezzel szemben csak 16 ellenséges bombázót tudtak lelőni. A németek a Komet technológiáját 65_4.jpgátadták a japánoknak, akik Mitsubishi J8M1 Shusui néven kezdték el gyártani, de már be nem vetették. A háború évei alatt komolyabban csak a szovjetek foglalkoztak rakétahajtású vadászgép építésével, de a kísérletekkel végül felhagytak. A rakétahajtás viszont nem halt ki teljesen a háború végével. A nagy tömegű bombázógépeket, vagy teherszállítókat fel lehetett szerelni kisméretű segédrakétákkal, de ezek csak a biztonságos felszállást segítették, majd kiégésük után a rakétatesteket leoldották. Száz szónak is egy a vége: a rakétahajtású vadászgépek zsákutcának bizonyultak.

A következő fegyvernemnél (és szállítási módszernél) szó szerint kilóg a lóláb, merthogy nem egy technikai German_Infantry_Cavalry_Platoon-371x500.jpgeszközről lesz szó, hanem egy állatról. A második világháború volt az utolsó olyan konfliktus, ahol lovas alakulatokat vetettek be. Most ne karddal rohamozó huszárokra tessenek gondolni, hanem egy különleges gyalogos alakulatra: a lovak csak a helyváltoztatáshoz kellettek, harcolni már gyalogosan harcoltak. De ide kell sorolni a lóvontatást is. Főleg a háború elején rengeteg 107729-b.jpglőszert és ellátmányt vittek lóval fogatolt szekereken, de általános volt, hogy a tüzérséget is lovasították. Amúgy volt ráció benne, a ló elvitte a lovast és a technikát bárhová, igénytelen volt, ritkábban romlott el, és ha elpusztult, akár meg is ehették. Persze hátránya is volt bőven: nem csak a katonáknak kellett az ellátmány, hanem a lovaknak is, és ha elpusztultak, sokszor a vontatmány is ott maradt. Tehát kijelenthetjük, hogy a magasan szervezett lovas alakulatoknak a háború végével leáldozott. Amúgy a leghíresebb magyar lovas alakulat na melyik?? (Székesfehérvári huszárokon kívül) Természetesen a csákánydoroszlói fogatolt tüzérek…

154 komment

Címkék: haditechnika ii világháború

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.12. 17:10:58

@Inimma:

Ha jól tudom, Franciaország "rendszerben" tartotta a galambokat, katonai célból is, és polgári védelmi célból is.

Amúgy kicsit bővebben itt:
lemil.blog.hu/2010/03/29/a_haboruk_galambjai

tucano 2013.03.12. 17:54:42

@Kullancs1983: a gurkhák kukrija nem kard, hanem kés!

@teddybear01: nagyon ledöbbentem, amikor kiderült, hogy a machete nem igazán éles, mert nem vágnak vele, hanem törnek. Mind cukornádültetvényen, mind erdőben. Ha éles, akkor a machete törik, mert ugye meg kell forgatni a nádban/dzsungelben és azt nem bírná az éle. Egyébként is a legxarabb fémekből csinálják mindenhol, vaskó. Amikor kérdeztem, hogy miért, kiderült, hogy úgyis megeszi a rozsda pillanatok alatt, kár lenne bele az anyag.

Nagyon érdekes poszt. Éppen akartam írni, hogy mi az, hogy nem lehet újrahasználni a vitorlázókat, amikor továbbolvastam és tényleg, hogy a fenébe lehet elvinni egy rétről, ha sikerült egyben lerakni.

tucano 2013.03.12. 17:59:54

bocsánat az offért, ha vki szeretne "lányok és fegyverek" címmel írni, akkor kihagyhatatlan illusztráció:
www.facebook.com/photo.php?v=498789586844731&set=vb.314494218606173&type=2&theater

Fredddy 2013.03.12. 18:07:58

@tucano: a rétekről begyűjtötték őket, vannak képek, ahol teherautók szedik össze a Horsa-kat, de ehhez ember kell, teherautó kell, idő kell, szóval kb úgy újrafelhasználható, mint az űrrepülőgép.

Kullancs1983 2013.03.12. 18:11:22

Ha jól tudom a kukri több méretben is készül, és bár elméletileg tőr, azért egy olyan eszköz amivel akár egy marhát is lefejezhetnek... Szóval nem győztetek meg. :)

@teddybear01: Mint mondtam Afganisztánban is lovagoltak, Szudánban sincs mindenhol terepjáró... Nem azért mert az olyan jó, hanem mert az van.

@Combat Gear Admin: A német hegyivadászdandárnak is volt egy öszvéres százada, de nem tudom megvan-e még, most volt náluk valami átszervezés...

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.03.12. 18:28:35

További eltűnt (al)kategóriák: PaK, nehéz FlaK.

Illetve érdekes, hogy a stratégiai bombázók hogy visszaszorultak. Ma már főleg az amcsiknak van, jóval kevesebb az oroszoknak és a kínaiaknak, és lényegében ennyi. Rövid lista az MVH-hoz képest.

tudi 2013.03.12. 18:35:16

Az amerikai M3 illetve annak változatai még mindig használatban vannak néhány latin amerikai országban, például a Dominikai köztársaságban:
www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?175797-Small-Latin-American-military/page5
De Argentína és Izrael is sokáig használta őket.
A lovasok pedig Portugáliában és Rhodéziában is voltak a II. VH után igaz már mint felkelők ellen harcoló alakulatok.

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.03.12. 18:46:18

nagyon fasza cikk, tényleg tetszett, nem csak a tartalom, de a forma is. 2 kérdés, tényleg nem kötekedés, hanem kíváncsiság: a vontatható, úgy értem nem önjáró lövegeket használnak még valahol? illetve a klasszikus felderítő repülők? gondolom ma már mindenki műholdképekről tájékozódik.
ennyi, most olvasom a régebbieket, G

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.12. 18:50:14

@mrbloodbunny:

Először is köszönöm:)

A vontatható löveg annyira nem pusztult ki, hogy a honvédség inkább leépítette az önjáró tüzérségét, és megtartotta a vontatott tarackokat. Innen is gratulálunk.

A műhód drága, nem mindenkinek telik rá, ráadásul nem tud ott lenn bármikor a célterület felett. Harcászati felderítésre még mindig a repülőgép a legjobb, igaz ma már egyre többször pilóta nélkül...

teddybear01 2013.03.12. 18:52:32

@Kullancs1983: A kukri nem tőr, hanem egy hajlított pengéjű, a penge belső felén élezett vágóeszköz. Tulajdonképp egy sarlóféle. Hegye szinte nincs is, nem szúróeszköz. Olyan alsókar hosszúságú a nyelével együtt. De tulajdonképp ez elsősorban nem fegyver, hanem szerszám. Nepál környéki törzsek használják, ezzel gyűjtik a füvet, ágakat, leveleket. Ezzel is le tudják vágni a kisebb háziállatokat.

Harcolni azonban ezzel is lehet. Baromi súlyos sebeket lehet vele ejteni, egy mozdulattal lehet elvágni egy nyakat, leszelni egy végtagot. visszakezes vágással akár egy embert is ki lehet vele belezni.

teddybear01 2013.03.12. 18:57:20

@tucano: Én is láttam egy kubai példányt a machetéből. Tulajdonképp egy vastagabb lapanyagból kivágott bazinagy kés volt, nem túl komoly vágóéllel.

Súlyos volt, mint egy bárd.

tucano 2013.03.12. 18:58:02

@Kullancs1983: azt hiszem (de nem vok biztos), hogy a kukri szó önmagában is kést jelent. Közben ezt találtam, egyben úristen:
2010. szeptember 2-án Bishnu Shrestha, egy nyugállományú gurkha harcos egyedül, csak kukrijával felfegyverkezve elbánt 30 banditával, akik egy indiai személyszállító vonatot támadtak meg. Három banditát megölt, nyolcat megsebesített, a banda többi tagja elmenekült".

mrbloodbunny · http://mrbloodbunny.blog.hu/ 2013.03.12. 19:05:35

@proletair: ódehülye vagyok, a drónokról megfeledkeztem. Pedig röhögtem is egy jót, mikor már kb a nyolcezredik "sikeres" dróntámadásról olvastam, és hirtelen eszembe rémlett amit anno a drónokról mondtak: "Neeem, nem támadó ez, csak felderítő. de becsszó!"

Kullancs1983 2013.03.12. 19:36:56

Na jó, nem vagyok kukriszakértő, beszéljétek meg egymással hogy mi is pontosan, aztán majd megszavazzuk melyiktek volt meggyőzőbb. :)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.03.12. 21:02:10

Hiánypótló poszt!

Mellesleg a 2. világháborúval halt ki a kétfedelű harci repülőgép is.

Void Bunkoid 2013.03.12. 21:38:21

@tucano: ez bizony így van, a LEGTÖBB hosszú pengéjű kardszerű fegyver igazából nem borotvaéles, egyedül talán a japcsi katanák voltak élesek, amik amúgy technikailag szintén késnek minősülnek, hiszen csak az egyik élükön van penge, meg késszerűen vékony, könnyű valamik.

A legtöbb hagyományos széles pengéjű kard (angol "broadsword") marhára nem éles, a romboló ereje a durva tömegében meg a sebességében van. A legtöbb ilyen kard által okozott középkori sebesülés sem vágott, hanem inkább zúzott vagy csonttöréses sérülés volt - ezért nem lehet egy késsel kaszáló mozdulattal betörni valakinek a koponyáját (sőt még el is akadna a fejben a cucc, és mivel csak felszíni sérülést okoz, lehet visszakézből akkora fülest kapnál, hogy megemlegetnéd). Karddal viszont igen könnyedén :)

Fredddy 2013.03.12. 21:51:06

A kukriról azt olvastam,hogy az igazi kemény nepáli mesterek kiselejtezett Scania teherautók laprugóiból készítik. Elsőre meglepő, de tulajdonképpen teljesen jó: a legkiválóbb minőségű svéd acéllemez.
Tolnai Első vh története c. könyve kevésbé lelkes, mikor a nyugati fronton felbukkanó gurkhákról ír, a gonosz entente nem átall ilyen démonokat a hős központi hatalmakra szabadítani, még a kardjuk is milyen már, nem olyan szép hosszú vékony, mint a becsületes embereké, akik között is elsők a mi hős huszáraink.

Hiryu2,01 2013.03.12. 23:43:21

@teddybear01: ++ ha memórián nem csal hajtott vol taz oldalkocsi kereke: jobban bírta a terepet mint a motor, elvitt 3 katonát.

Hiryu2,01 2013.03.12. 23:49:42

na mégegy: a kifejezetten éjjeli vadásznak épített gépek...
/bár ez így nem pontos, korai jeteknél is voltak ilyen fejlesztések./
Kétéltű tankok?

Hiryu2,01 2013.03.12. 23:56:37

@tucano: baccus... mi lett volna ha még nem nyugdíjas......

Hiryu2,01 2013.03.12. 23:57:30

japcsi katanák voltak élesek, amik amúgy technikailag szintén késnek minősülnek, hiszen csak az egyik élükön van penge, meg késszerűen vékony, könnyű valamik.
khmmmm,,,,,

láttál már ilyent?

Hiryu2,01 2013.03.13. 00:04:25

@mrbloodbunny:

rengeteg helyen használják, többet mint a vontatottat. Korunk modern háborúiban a kilőtt töltetek nagyobbik része ép vontatott lövegek csövéből repül ki....
www.visualphotos.com/image/1x6535806/m-198_155mm_howitzer_fallujah_iraq

tucano 2013.03.13. 04:30:37

@Hiryu2,01: a katana szerintem is bitang nagy kard:)
Viszont az éle tényleg nagyon vékony, ha jól tudom, akkor külön is készül és a kovácsolás utolsó fázisában nyomatják rá a szinte már kész kardra. Sőt, azt is olvastam, ha oldalról rácsapnak a katanára, akkor rögtön törik.
Aztán, hogy ez szakkönyvben volt vagy a "Zöld nindzsa visszadobja a surikent 6." című hongkongi remekben, arra már nem emlékszem :D

Neoprimitív 2013.03.13. 06:18:06

@Void Bunkoid: Szerintem bármelyik huszár kapásból "késélre" hányt volna, ha késnek nevezed a kardját, márpedig a huszárkardnak is csak egy éle van.

Szerintem te a tantoval kevered, ami valóban csak egy hosszabb pengéjű kés. A katana pengehossza minimum 61 cm, az késnek még Krokodil Dundee mértékkel is nagy lenne.

Minorkavidor 2013.03.13. 08:09:29

@Combat Gear Admin:

Sőt,Andrew West-M.K. Barber Gyalogoshadviselés c.munkája (XX.Századi Hadtörténet sorozat Hajjai § fiai Kiadó Debrecen 2001) az alábbi sorokkal zárja le könyvet:
'a gyalogos katonának készen kell állni, ha kell, lóháton induljon rohamra az afganisztáni sivatagban.'

Más:

Proletair a Swordfish eredményei közül kihagyta az 1940. november 11/12-i támadást melyben 2 csatahajót elsúlyesztettek, másik 2-t megrongáltak, sok cirkáló és romboló is kiesett a játékból. Ez volt a minta a japok pearl harbori támadásakor!

Csatahajók

A USS Iowa (BB-61) 2001-ig volt aktív szolgálatban 2001. áprilisától San Fransisco mellett tarcsi állományban. A USS New Jersey (BB-62) 91-BEN végleg kivonva, szintén a 90-es évek elején vonták ki a USS Missourit (BB-63), a USS Wisconsint (BB-64) és a USS Illinoist (BB-64).

teddybear01 2013.03.13. 08:19:17

@tucano: Rosszul tudod, a katana éle szerves része a pengének, nem utólag rámesterkedett valami.
Amikor kovácsolják a katana pengéjét, akkor többször összehajtogatják az anyagot és laposra kinyújtják, és tüzikovácsolással egyneművé hegesztik. Egy igazán jó katanában akár egy millió réteg is lehet.

Az élt folyamatosan finomítják, és a penge edzésekor csupaszon hagyják, míg a penge többi részét egy agyagos védőréteggel vonják be. Így a penge éle más edzettségű lesz, mint a penge többi része.

Miután kikovácsolták és megedzették a pengét, egy kardcsiszoló hosszasan élesíti a kardot, hagyományosan több lépcsőben felpolírozza, és rendkívül élesre feni.

teddybear01 2013.03.13. 08:21:44

@Hiryu2,01: Persze, kardántengellyel hajtották az oldalkocsi kerekét.

De azért volt belőle sok, mert eredetileg civil célokra gyártották, mint ahogy a Volkswagen is civilnek indult.

teddybear01 2013.03.13. 08:25:30

@Fredddy: A gurkhák mindig is jó harcosok voltak. A Falkland-szigeteki harcok során az argentinok külön panasszal éltek az ENSZ felé, mert "gurkha zsoldosokat" vetettek be ellenük...

teddybear01 2013.03.13. 08:26:10

@tucano: Lapjáról minden kard könnyen törik.

teddybear01 2013.03.13. 08:29:11

@Minorkavidor: "'a gyalogos katonának készen kell állni, ha kell, lóháton induljon rohamra az afganisztáni sivatagban.'"

Ha nincs más megoldás. A ló a modern hadviselésben már csak a lókolbászban komoly tényező.

Tulajdonképp a léggömbre telepített megfigyelőre hasonlít. Használtuk, de már nem használjuk.

teddybear01 2013.03.13. 08:38:44

Tanto - max 1 saku hosszú (kb. 30-35 centi)
Wakizashi két saku körüli hossz.
Katana(tachi) minimum 3 saku, de lehet hosszabb is.

A penge formája jellegzetes, az egészen egyenestől az ívben görbültig bármilyen lehet, a hegye egyenesen, de igen gyakran ívben van lecsapva, de mindig csak a külső él van kifenve. A tanto szinte mindig egyenes pengéjű.

folti_ 2013.03.13. 10:16:06

@mrbloodbunny: vontatott tüzérség nem halt ki, mivel még mindig hasznos tud lenni és sokkal olcsóbb a fenntartása mint az önjáró társaiké. Annyi a komolyabb változás, hogy a 152mm (Orosz-VSZ) illetve 155mm (NATO) -nél nagyobb ami gyakorlatilag kihalt, mivel a fenti kaliberű modern lőszerek sokkal hatékonyabbak és a hatótávolságuk is megnövekedett. Sok kisebb kaliber szintén vagy kihalt, vagy csak különleges erők körébe szorult vissza.

Hallja Menjeninnen_ 2013.03.13. 10:44:10

A zuhanóbombázókat és a féllánctalpas szállítót én inkább azokhoz a dinoszauruszokhoz hasonlítanám, amik nem kipusztultak, hanem madárrá fejlődtek (már ha helyes az elmélet és tényleg így volt)

A zuhanóbombázók utódjai most is jelen vannak szerintem. Annyi, hogy a szerepkör (a földi csapatok közvetlen támogatása) megmaradt, csak a megvalósítás változott valmennyire. Pl: A-10 vagy Su-25.
Sőt az A-10 sok szempontból közvetlen utódja pl a Ju-87G Kanonenvogel-nek:

"The G-1 later influenced the design of the A-10 Thunderbolt II, with Hans Rudel's book, Stuka Pilot being required reading for all members of the A-X project."

A féllánctalpas napjainkbeli megfelelője meg vagy teljesen lánctalpas lett (Leonidas2 vagy az M113) vagy teljesen kerekes(Fuchs vagy épp a BTR csdalád)Jellemzők és a feladatkoör nem változott: könnyű páncélzatú csapatszállító, sebesültszállító, sőt tank/lágelhárításra is alkalmas, csak rá kell tenni egy TOW-ot/Javelint/Stingert stb.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.13. 10:50:30

@Hallja Menjeninnen (a finn portás):

Csak egy dologgal vitáznék: a Stuka alapvetően zuhanóbombázó volt. A földi csapatok támogatására, páncélvadászatra kitaláltak egy nagyon előremutató konstrukciót, nevezetesen a Henschel Hs 129-et. Én inkább ebben a típusban látom a mai modern csatarepülők ősét. Ja, és ne feledkezzünk meg a szovjetek Il-2-eséről se.

Hallja Menjeninnen_ 2013.03.13. 11:17:39

@proletair:

Azért is írtam a G variánst, mert az elvileg már nem is bombázott csak lőtt. Ideális esetben csak egyet mindkét csőből és a tank múlt időbe is került :)
De egyébként igazad van, az Il-2 és a Hs 129 tényleg jobb példák. Ez utóbbi(amit amúgy a Magyar Királyi Légierő is repült) egyébként szerintem sosem lett túl ismert, a Stuka "elvitte a show-t" :)

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.03.13. 11:22:48

kötöttt léggömb és megfigyelő... na ez nagyon nem halt ki, sőt.... jóval nagyobb terhet képes emelni mint egy drón/helikopter, jóval tovább.. Érzékeny pontok biztosítására nagyon is használják, csak nem ember kuporog a kosárban, hanem érzékeny műszerek...
Ld Dimona, Baghran,bázisok, Texmex határvidék..

mondjuk Drónteremelőknek nagyon nem is teccik, mert töredékáron jobb munkát tud végezni adott célra, mint egy higtech, piszokdrága távirányítású csoda..
ld pld.... rossz nyelvek szerint azért nem volt jó az amcsi Tengerészgyalogságnak/Hadseregnek/Etc..a brazil Tucano és tsai felkelők elleni repülőgépnek, mert 1000 dolcsiba került egy üzemóra, míg az F-15 44000... Egy F-22 ből meg kijött volna több tucat ilyen,,,, /Ui...mint kiderült iraki légierőnek átadva viszont tökéletesen megfelelt ugyanarra a célra.../

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.03.13. 11:23:38

@proletair: Csatarepülőkmár előttük is léteztek...már a kétfedelű korban.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.13. 11:24:19

@Hallja Menjeninnen (a finn portás):

A Stukának jobb volt a sajtója, a Hs 129 meg tele volt gyermekbetegséggel. Azt viszont nem tudtam, hogy a magyar légierő is használta volna.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.03.13. 11:30:34

1916:
Továbbá ebben az évben jelentek meg az úgynevezett csatarepülőgépek is. Ezek már az ellenséges lövészároktól vagy célponttól csupán néhány méterrel repültek magasabban, így bombáikat szinte teljes pontossággal tudták eljuttatni a célpontra. Érdekesség, hogy ennek a harcmodornak kedvelője volt Godwin Brumowski, a légierő legeredményesebb pilótája.

pl valamelyik -Brandenburg változat, de most nem lapozom végig az újságokat....

Hallja Menjeninnen_ 2013.03.13. 11:37:10

@proletair:

Hm, azt hiszem mégse vegyünk még rá mérget, mert ugyan a wikipédia ezt állítja, de nem találok semmi más forrást erre...
Lehet, hogy a Me-210-el keverték össze.

Fredddy 2013.03.13. 12:02:38

@proletair: négy darab Hs-129 volt a Honvédségnél, kiképzésre, éjszakai vadászként, német jelzésekkel. Az alakulat, amihez a pilótákat képezték, sosem állt fel, mert a Henschel-gyár nem bírt elég gépet gyártani.
Egy összetört, a többi repült néhány éles bevetést.
www.wunderwaffe.narod.ru/Magazine/AirWar/17/07.htm

Nem összekeverendő a Me-210-zel, abból elég sok volt.

Fredddy 2013.03.13. 12:21:51

@proletair: a Stuka sajtója egyszerűen azért volt jobb, mert az már a harmincas évek második felében is riogatta a népet, összeforrott a villámháborús sikerekkel. Vadászbombázót már csak kínjukban csináltak belőle a németek, a háború második felében már egyrészt elavult is volt, másrészt a szövetségesek légifölénye sem kedvezett a bevetésének.

A páncélosok repülőről való elpusztítása a 2. vh-ban amúgy legenda, repülő és tank találkozásánál általában a repülő húzta a rövidebbet (az alacsonyan, kiszámítható pályán érkező repülő a légvédelem ideális prédája volt). A pilóták 20-30-szorosan (!!!) becsülték túl az elpusztított páncélosok számát, és ezek a számok mentek át a köztudatba. A valóságban azokkal az eszközökkel iszonyú nehéz volt egy (pláne mozgó) tankot eltalálni, legtöbbször nem is sikerült.
operationbarbarossa.net/Myth-Busters/Mythbusters4.html
Il-2, Typhoon és társaik főleg a gyalogságot és a tüzérséget ritkították, és a hagyományos tüzérség rugalmasabb és nagyobb hatótávolságú alternatívájaként tettek jó szolgálatot.

Hiryu2,01 2013.03.13. 12:42:35

A páncélosok repülőről való elpusztítása a 2. vh-ban amúgy legenda, repülő és tank találkozásánál általában a repülő húzta a rövidebbet (az alacsonyan, kiszámítható pályán érkező repülő a légvédelem ideális prédája volt). A pilóták 20-30-szorosan (!!!) becsülték túl az elpusztított páncélosok számát, és ezek a számok mentek át a köztudatba. A valóságban azokkal az eszközökkel iszonyú nehéz volt egy (pláne mozgó) tankot eltalálni, legtöbbször nem is sikerült.

ja......pld....
lemil.blog.hu/2011/05/04/a_halalos_cecelegy

Minorkavidor 2013.03.13. 15:41:43

@mrbloodbunny:

Igen:

Vontatott tüzérséggel nemcsak az egykori SZU és Jugoszlávia rendelkezett, valamint olyan kisebb államok, mint Argentína, Izrael, Dél-Afrika Köztársaság és Svédország rendelkezik, hanem olyan jelentős NATO-országok, mint az USA, Franciaország és Németország. Íme néhány típus:
1. Olaszország, Franciaország és Németország:
FH-700 155 mm-es tarack
tömege: 9300 kg
méret: 9,8 m hosszú, 2,204 m széles, 2,56 m magas
lövegcső emelkedési szöge: +70°/-5°, oldalir. szögtart: 56°
hatótáv hagyományos lövedék: 24 km, rakéta meghajtású: 30 km.
2. Franciaország:
TR 155 mm-es ágyú (ez váltotta 1984-től a Modéle 155 mm-es tarackot)
száll.tömeg: 10 650 kg
6,25 m hosszú, 3,09 m széles, 1,65 m magas
emelkedési szög: +65°/-5°, oldal. ir.szögtart: 65°
max.lőtáv hagy. löv: 24 km, rakétalöv: 33 km.
3. USA
M198 155 mm-es tarack (első éles bevetés: 1983 Libanon)
vont. töm: 7076 kg
12,96 m hosszú, 2,794 m széles, 3,023 m magas
emelk. szög:+72°/-5°, old. ir. szög.tart:45°
max. lőtav M107-es lősz. 18,15 km, rak.hajtású: 30 km.
4. volt SZU
S-23 180 mm-es ágyú
vont.t: 21 450 kg
10,485 m hosszú, 2,996 m széles, 2,62 m magas
max. lőtáv HE lőszerrel: 30,4 km, rak.löv: 43,8 km.
5. volt Jugoszlávia
M-56 105 mm-es tarack
vont. t: 2100 kg
6,17 m hosszú, 2,15 m széles, 1,56 m magas
emelk. sz: +58°/-12°, old. ir.szögtart: 52°
max. lőtáv hagy. lőszer: 13 km.
6. Az argik vontatott lövege: CTTEFA Model 77 155 mm-es tarack
A Sógoroké: GHN-45 155 mm-es ágyútarack
Az izraeliek a Soltam M-68 155 mm-es ágyútarackot használják.
A taljánok OTO Melarra Modelle 56 105 mm-es tarackot ők már nem használják, de az argik bevetették a falklandi háborúban.
A britek Light Gun 105 mm-es ágyúja főként kiképzési célokat szolgál.
A él-afrikaiak a G5155 mm-es ágyútarackot rendszeresítették.
7. A vontatott tábori tüzérség mellett a vontatott légvédelmi ágyúk is fennmaradtak olcsóságuk miatt, bár háttérbe szorultak a légvédelmi rakéták miatt. Jelenleg már csak kis magasságban repülő célok ellen használják a gépágyúkat.

.

Hallja Menjeninnen_ 2013.03.13. 15:55:44

@Fredddy:

Érdekes álláspont. A linket nézegetve nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez annyira hiteles forrás lenne. Mármint erősen szemben áll jópár dokumentumfilm/könyv/visszaemlékezéssel amikhez eddig szerencsém volt.

Ha csak repülő és tank találkozott akkor a repülő aligha húzhatta a rövidebbet, mivel a tankok önálló légvédelme akkor is kb zéró volt. A harckocsikat kísérhette mobil csöves légvédelem a németeknek 43tól már igen sok ilyenjük volt(Pl Whirbelwind, Ostwind), válaszul a nyugati légifölényre, de volt az amcsiknak is pl az M16.
Ezekből persze sosem volt egy időben egy helyen annyi, hogy az egység minden tankját hatékonyan megóvhassák, főleg, hogy nem csak 1-2 repülő támadott.
A keleti fronton más volt a helyzet: 41ben a németek annyira lenullázták a szovjet légierőt, hogy 44 közepéig kb nem is sikerült Ivánéknak teljes légifölényt kivívni. Akkor is úgy, hogy hozzájárult a dologhoz, hogy a nyugatiak egyre több német gépet kötöttek le 3 fronton. Így aztán Rudel és kolegája VISZONYLAG nyugodtan ritkíthatta a T-34esek népes táborát.
Tehette ezt azért is elég hatékonyan mert akkor már elég pontos fedélzeti ágyúk és célzórendszerek álltak rendelkezésre.

Ehhez vedd még hozzá, hogy a tank terepen viszonylag lassan és nem túl fordulékonyan mozog, plusz, hogy a felső/hátsó páncélzat meglehetősen sovány.
Ezért is tudtak a Typhoonok és a P-47esek annyi német tankot kilőni Normandiában (Többek között valószínűleg Michael Wittman-ét is). roncstemetővé változtatva pl Falaise környékét.

nevem van 2013.03.13. 16:24:08

Hihetetlenül érdekes és nagy tudást, sok munkát tükröző cikk, remek és érdemi hozzászólások. Mindenkinek köszönet jár érte.

Fredddy 2013.03.13. 17:32:58

@Hallja Menjeninnen (a finn portás):
,,Ha csak repülő és tank találkozott akkor a repülő aligha húzhatta a rövidebbet,"
Ahogy azt írtam is, nyilván nem a tank maga lőtte le a repülőt.

,,Mármint erősen szemben áll jópár dokumentumfilm/könyv/visszaemlékezéssel amikhez eddig szerencsém volt."
Pont ez a lényeg. Nem köcsögségből, vagy felvágásból jelentettek a pilóták több kilövést, hanem mert tényleg úgy látták- a cikk viszont a konkrét számolásról szól, ami azt bizonyította, hogy nem minden teljes gázzal felhúzó repülő visszapillantó tükrében egy pillanatra meglátott égnek emelkedő lángcsóva jelentett ténylegesen is megsemmisült ellenséges harckocsit.

Minorkavidor 2013.03.13. 19:44:47

@Fredddy:
A Hawker Typhoon sosem volt tüzérségi irányító.
Első- A - változata amely 12 db 7,6 mm-es géppuskával rendelkezett, 1941 júliusban lépett szolgálatba. Közben megjelentek az FW-190-esek. A Spirwk kisegítésére az Mk.1B változat megfelelő volt megfelelt 4 db 20 mm-es gépágyúval rendelkezett. Ez a típus 41 szeptemberében került ki csapatszolgálatra. Ez a típus lőtte le az első Me-210-est. Később 2 db 454 kg-os bombával, vagy 8 db 27kg-os rakétával is felszerelték.Elsősorban alacsonytámadó feladatkörben hajók és földi célok ellen vetették be. Nagy napjuk 44. augusztus 7-e volt: ezen a napon csak ők 135 db német páncélossal végeztek. 44-re német légierő gyakorlatilag nem létezett. A D-napon 10 ezer szövetséges géppel szemben 122 német vadász védekezett Ebben az időben minden egyes lelőtt szövetséges repülőre 10 német esett, 1940-ben pont fordított volt a helyzet, a csöves légvédelemnél zgyan ez a helyzet. A Typhonn-t úgy ismerték, hogy vonat- és harckocsi romboló. A Tigrisek zömét is ők lőtték ki. Ez volt az első brit vadászrepülőgép tipus amelynek sebessége meghaladta 400 mérföldet 8644 km/h).
A britek tüzérségi megfigyelő repülőgépe a British Eaylorcraft Auster legnagyobb sebessége 208 km/h. Használták még futárgépként vmint közel-felderítőként is.

Minorkavidor 2013.03.13. 20:01:17

A találatok igazolására minden légierőnél alkalmaztak valamilyen ellenőrzési szisztémát, csak a pilóták bemondása alapján sehol sem ismerték el a találatot.
44-ben a szövetségeseknek annyival könnyebb volt, hogy immár ők voltak a csatatér urai és így ők könnyebben ellenőrizhettek.
Augusztus 7-e különben a falaise-csata azon napja amikor a németek ellentámadással próbálkoztak, de egy nagyerejű szövetséges légicsapás csirájában fojtotta el a próbálkozást. A várost Monty 10 nappal később beveszi.

Apokalipsz István 2013.03.13. 20:23:49

@Fredddy:

Én elsősorban a megvalósíthatóságra értettem a kis irományom :) Mármint, hogy mennyire lehetett képes kilőni egy csatarepülő egy tankot 43-45 körül (nagyon :) )
Az eredmények valóságtartamát tekintve meg:
A németeknél abból kiindulva, hogy a vadászok eredményeit is igazi német precizitással meg bürokráciával kezelték(egy találatot több jelen levőnek is meg kellett erősíteni,a füstölve ereszkedő nem csak a becsapódott számított) szerintem a csatarepülők eredményei is pontosak lehettek.

A szovjeteknél, nos igen, ott dübörgött a honvédő és propaganda háború is. Ez utóbbira jó példa, amikor a Kurszki csatában (Ahol amúgy a Vörös Légierő nem szerepelt túl fényesen) állítólag csak az Il-2esek 70 harckocsiját lőtték ki a német 9. páncélos hadosztálynak. A gond csak az, hogy a hadosztálynak akkoriban összesen 83 tankja volt és ebből a csata vége felé még mindig bevethető volt 41.

A nyugati szövetségeseknél nem tudom, hogy ment de elképzelhetőnek tartom, hogy a normandai kitörés és az ardenneki zűrzavaros csatározgatások alatt született pár eltúlzott beszámoló. De bárhogy is volt, elég eredményesen működtek.

GépBalta 2013.03.13. 22:28:37

Szerintetek a könnyű harckocsik mennyire tekinthetőek kipusztult/kipusztuló fajnak? A világháború után elég sokat rendszeresítettek (AMX 13, Type 62 és 63, M41 Walker Bulldog, PT-76) vagy kicsit később (SK-105, Scorpion), de azóta nem nagyon jelennek meg új típusok, sőt a régieket is már többnyire kivonták.

Amit viszont tényleg nagyon hiányolok, azok a cabrio harckocsik. Szép francia lányok között végigjaszkarizni egy frissen bevett városon, miközben lobog a hajad a szélben, lazán túráztatod a 9 hengeres csillagmotort... kellemes lehetett.
www.imcdb.org/i130116.jpg M10
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7a/Tank_destroyers.jpg M18

teddybear01 2013.03.13. 23:07:34

@GépBalta: A könnyű-harckocsik szerepkörét átvették a felfegyverzett csapatszállítók, illetve az alvázukra felépített páncélosvadászok, aknavető-hordozók, csöves légvédelmi önjáró stb.

A légidesszant csapatok felszerelésében is előfordul valamilyen könnyű páncélos.

Az M-10, és M-18 különben páncélosvadásznak van besorolva. (Tank destroyer)
Light tank az M22 Locust volt.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.03.13. 23:18:17

khm...kabrio harckocsi hátránya: felülről támadó tölteteke, kazettás bombák, etc...
meg télen is menni kell...

GépBalta 2013.03.13. 23:22:47

Azért is írtam külön bekezdésbe a cabriókat mert nem könnyűharckocsik. Egyébként jobban megnézve felcseréltem az M10 és az M18 képét, de igazából mindegy. Van itt még egy belőlük: www.us-militaria.com/Les-chars/m36-jackson-tank-us-ww2# M36

Neoprimitív 2013.03.13. 23:36:58

@Fredddy: elolvastam a cikket. Azzal teljesen egyetértek, hogy a korabeli újságcikkek számadatai nagyon sokszor légből kapottak, kitaláltak.

Ugyan akkor vannak benne homályos és összemosott dolgok is. Csak a nyugati hadszíntérhez tudok hozzászólni, arról vannak bővebb ismereteim. Először is az arra vonatkozó rész szinte kizárólag egyetlen forrásra támaszkodik. Minden jóindulatom mellett is az a tapasztalatom, hogy egy forrás nem forrás, az sokszor csak az érem egyik oldala vagy egy elmélet bizonyítása hozzá szelektált tényekkel.

Másodszor, a 20mm-es fedélzeti gépágyúk (amilyenek a Typhoon-okon is voltak) rendelkeztek AP lőszerrel. Az alábbi link végén van a 44-ben használt lőszerre vonatkozó táblázat, annak alapján bizony bőven képesek voltak átütni a Pz.IV. tornyának tetejét vagy motorterét. Az is tévedés, hogy ezek a gépek közel vízszintes repülésből támadtak - sokkal inkább a talajhoz képest 30-45 fok közötti besiklás volt. Nem is lehetett másként hiszen alacsony vízszintes repülésnél a tereptárgyak miatt észlelni sem igazán tudták volna a tankokat a sebességkülönbség miatt. Ezek tárgyi tévedések, viszont mivel az elmélete igazolására használja őket, a számomra kétségessé teszi a többi információ helytállóságát is.
www.wwiiequipment.com/index.php?option=com_content&view=article&id=96:hispano-20mm-armour-piercing-ammunition&catid=44:gunsrockets&Itemid=60

A másik, hogy időnként olyan érzésem van, szándékosan mos össze dolgokat. Pl. először arról van szó, hogy hány páncélozott járművet semmisítettek meg, utána a százalékok már csak a rakétával megsemmisítettekre vonatkoznak. Megint csak a bennem élő kisördög, de nekem mindig gyanús, ha két mondat között megváltozik a statisztika alapja.

A harmadik inkább csak megérzés. A 17 fontos páncéltörő ágyú a wolfram hegyű lőszerrel valóban a leghatásosabb lövege volt az angolszászoknak. Két hibája volt: kevés volt belőle és kevés volt ebből a lőszerből is. Nem véletlen, hogy a Sherman Firefly-t is porciózni kellett, ha lett volna elég löveg, az angolok mindet átépítették volna. Vagyis az, hogy ez volt a legjobb, nem jelenti azt, hogy ez volt a legelterjedtebb is. A gerincet alkotó 6 fontos a harckocsikon használt QF 75mm löveg pedig főleg távolról nem volt hatékony a Pz.IV. ellen sem. Márpedig VALAMI ki kellett lője az elpusztított német járműveket.

A negyedik pedig egy abszolút indirekt érv. A cikk szerint kb. 1700 vadászbombázót vesztettek a szövetségesek a normandiai hadjárat alatt, szinte kizárólag a földi légvédelem miatt, páncélosok elleni támadásoknál. Ha tényleg csak alig 100 páncélos elvesztése (1500-nak a 7%-a) írható a számlájukra, akkor ez senkinek sehol nem tűnt fel?

Itt nem arról van szó, hogy egy pilóta rosszul lát egy találatot, hanem hogy elvesztenek egy teljes századot anélkül, hogy egyetlen találatot elérjenek. Oké, minden hadsereg hülye egy bizonyos fokig, de nem erőltet valamit ilyen áron - különösen, ha a "maradék" 93%-ot a szárazföldiek maguk is képesek semlegesíteni.

Summa-summárum: az biztos, hogy a fél óra alatt egész hadosztályokat leradírozó repülőgépek újságírói fantázia. Az is biztos viszont, hogy a fedélzeti fegyvereik képesek voltak kiütni a legtöbb német páncélozott járművet, a rakéták pedig közeli találat esetén a lánctalpat tudták úgy megrongálni, hogy a személyzetnek el kellett hagynia.

teddybear01 2013.03.14. 00:37:45

@Hiryu 2,0: Hozzáteheted még a háztetőkről dobált Molotov-koktélokat, és ami miatt igazából inkább fedték, az az esetleges gombafelhők és mérges gázok elleni védelem megteremtése.

A NATO doktrínájában hosszú ideig szerepelt atomfegyverek bevetése a támadó szovjet tankhadseregek ellen. Így aztán mindkét fél teljes páncélzattal látta el a tankjait, csapatszállítóit.

folti_ 2013.03.14. 00:46:06

@Apokalipsz István: "Ez utóbbira jó példa, amikor a Kurszki csatában (Ahol amúgy a Vörös Légierő nem szerepelt túl fényesen) állítólag csak az Il-2esek 70 harckocsiját lőtték ki a német 9. páncélos hadosztálynak. A gond csak az, hogy a hadosztálynak akkoriban összesen 83 tankja volt és ebből a csata vége felé még mindig bevethető volt 41." - Ez jellemző volt a kor csatáira és tankveszteségeire. Az egyik nap kilőtt tankok javítható részét ha lehetett a szerelők éjszaka helyrepofozták és másnap-harmadnap ment vissza a darálóba. Így előfordulhatott az, hogy ugyanazt a tank akár többször is a csővégére került.

Illetve a már említett pontatlanság hogy jópár olyan találatot is jelentettek, ami valójában nem mellément, de a beépített szűrési mechanizmusok ellenére nem sikerült megállapítani a pontos végeredményt.

Harmadik lehetőség hogyha a kérdéses alakulat csata közben kapott utánpótlást (hátországból, felmorzsolt szomszédos alakulattól, ellenségtől zsákmányolva stb), ami csak a napi feljegyzésekből derül ki, az 1-2 héttel későbbi állománytáblában már nem biztos szerepel ez az információ.

Fredddy 2013.03.14. 08:10:57

@Neoprimitív: ,,Ugyan akkor vannak benne homályos és összemosott dolgok is. Csak a nyugati hadszíntérhez tudok hozzászólni, arról vannak bővebb ismereteim. Először is az arra vonatkozó rész szinte kizárólag egyetlen forrásra támaszkodik. Minden jóindulatom mellett is az a tapasztalatom, hogy egy forrás nem forrás, az sokszor csak az érem egyik oldala vagy egy elmélet bizonyítása hozzá szelektált tényekkel."
Nem állítom, hogy ez Az Igazság, viszont hihető magyarázattal szolgál a mást állító források nagy számára.

,,A másik, hogy időnként olyan érzésem van, szándékosan mos össze dolgokat. Pl. először arról van szó, hogy hány páncélozott járművet semmisítettek meg, utána a százalékok már csak a rakétával megsemmisítettekre vonatkoznak."
Nem hiszem, hogy a rakétával támadó harckocsivadász repülők a rakétával kilőttnél nagyságrendekkel több tankot pusztítottak el a beépített fegyereikkel.

,,A gerincet alkotó 6 fontos a harckocsikon használt QF 75mm löveg pedig főleg távolról nem volt hatékony a Pz.IV. ellen sem. Márpedig VALAMI ki kellett lője az elpusztított német járműveket."
Egy harckocsit nem feltétlenül messziről és szemből lőnek ki, pláne nem a normandiai bozótosban. Kilőtték azokat szépen a Sherman-ek hátulról.

,,A negyedik pedig egy abszolút indirekt érv. A cikk szerint kb. 1700 vadászbombázót vesztettek a szövetségesek a normandiai hadjárat alatt, szinte kizárólag a földi légvédelem miatt, páncélosok elleni támadásoknál. Ha tényleg csak alig 100 páncélos elvesztése (1500-nak a 7%-a) írható a számlájukra, akkor ez senkinek sehol nem tűnt fel?"
-A tényleges szám jóval az események után, a megszállt területek átkutatásakor felállított statisztikák összesítésekor derült ki.
-Az offenzíva így is haladt, nem volt szükség bűnbakokra (Sztálin elvtárs a bajuszát megpödri...)
-Maga a tény, hogy a németek rettegnek a Jabo-któl, és a légiveszélyhez igazítják a taktikájukat (éjszaka mozognak, stb), már sokat jelentett.
-a vadászbombázók akkor is óriási szolgálatot tettek, ha egy darab tankot nem lőttek volna ki, hiszen rengeteg gyalogost, ágyút, bunkert, teherautót és vonatot elpusztítottak (azoknak nem kellett ,,direct hit"), egy felgyújtott üzemanyagszállító vonat pedig a páncélos fegyvernemnek is nagyon fájt.

Én amúgy a hátrahagyott roncsok összeszámolását érzem gyenge pontnak az érvelésben, hiszen, ahogy írjátok is, a kilőtt páncélosok egy részét kijavították és újra csatába küldték, hogy ezek szerepeltek-e a roncsgyűjtők statisztikáiban, és, ha igen, hogy, arról nem írnak.

Hiryu2,01 2013.03.14. 08:25:26

ja..kérdés ott válik elméletivé, hogy mér nem lőtték ki a német tankokat a levegőből in France......Na azért mert nem volt belőlük annyi...
mesleg ott sövények közül kijutva Normandiából... a futottak még kategória... főleg Berlin fele...

más: dinoszaurusz kategória: a lövésztornyok a repülőgépekről...

BigJoe 2013.03.14. 08:31:54

Mintha kimaradt volna a következő "állatorvosiló":
a vitorlázótank azaz az A-40.
www.aerofriends.hu/repules-tortenet/antonov-a-40
Nálam Darwin-díjra jelölve.

Fredddy 2013.03.14. 08:59:05

@Hiryu2,01: lövésztorony a B-52-eseken is van/volt.

@BigJoe: ha jól értem,a cikk, csak a nagyobb létszámban rendszerbe állított dolgokkal foglalkozik.

folti_ 2013.03.14. 09:01:33

@BigJoe: Ez inkább a halva született kategória, az ilyen eszközök sose kerültek rendszeresítésre.

folti_ 2013.03.14. 09:14:25

@Fredddy: Aktív BUFFokról leszerelték őket a 1991 után. Az orosz bombázókon illetve azok kinai koppintásán még fentvannak.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.14. 09:15:05

@Fredddy:
A B-52-esen csak faroklövész van. Vagyis az is csak távirányítású fegyver, nem torony.

@Hiryu2,01:
A ruszki bombázókon meg szállítógépeken maradt a lövegtorony, még ha épp távírányítású is volt.

Őrültteknos 2013.03.14. 10:38:39

A kukriról már valaki említette, hogy Bishnu Shrestha szabadásgon lévő gurkha kibelezett vele 30 vonatrablót Indiában.
Nos ez 2010-ben történt és aki tud angolul annak nagyon ajánlom az alábbi részletes és színesen megírt leírást az esetről.
Hatalmas sztori, ha filmen látnád azt hinnéd elgurult a gyógyszer a forgatókönyv írónál:
www.badassoftheweek.com/index.cgi?id=97426290

Őrültteknos 2013.03.14. 10:45:58

Amúgy 40 vonatrabló volt, amiből 3-at megölt 8-as súlyosan megsebesített, de mindezt olyan gyorsan és impresszíven csinálta, hogy a maradék 30 rabló pánikszerűen elmenekült.

molnibalage 2013.03.14. 10:49:23

Lángszóró? Az is szépen kihalt tudtommal.

Puskagránát sincs már, külön gránátvető rakható a gyalogsági fegyverekre.

A napalmbomba is mintha valamiért kikopott volna, legalábbis nem hajigáltak ilyeneket már a Sivatagi Vihar alatt sem, pedig 20 évvel korábban Vietnámban bőszen tették. Mondhatni, hogy szinte szimbóluma volt a háborúnak.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.14. 10:52:13

@molnibalage:
A lángszóró a háború után még fejlődött is, a magyar néphadseregben is volt rendszeresítve.

A puskagránát jelen pillanatban is rendszerben van például a honvédségben.

A napalm a második vh után élte reneszánszát, azt kétlem hogy kipusztult volna, inkább csak nincs olyan háború, ahol lehetne értelmesen használni.

molnibalage 2013.03.14. 10:52:55

@Minorkavidor: ??? Az Sivatagi Vihar után nem sokkal az összeset kivonták az aktív szolgálatból.

molnibalage 2013.03.14. 10:55:44

@proletair: A lángszóró mára már kihalt nem? Most akkor tényleg tisztázzuk, hogy mit tekintünk kihaltnak és mit nem... :)

A napalm használatát ma mi gátolná meg? Vagy az SV alatt? Tízezres nagyságredben dobálták az "area effect" kazettás bombákat. A napalm tudtommal még harckocsira sem veszélytelen, élőerő ellen meg talán a besztof kategóira. ZAB bombát sem láttam emberemlékezet óta orosz gépen.

molnibalage 2013.03.14. 11:00:45

@Hallja Menjeninnen (a finn portás):

Inkább azt mondanám, hogy CCIP, vagy ahhoz hasonló üzemmóddal rendelkező gépek képesek zuhanóbombázásra. Persze nem 90 fokban, de a CCIP üzemmüd jellemzője, hogy akkor pontos, ha nem víszintes oldásnál használják, legalábbis nagyobb magasságban.

www.youtube.com/watch?v=FdR6Zk33zV8

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.14. 11:03:51

Főleg arról volt szó, hogy a második világháború alatt alkalmazott fegyverek, eszközök közül a háború után melyik halt ki.

molnibalage 2013.03.14. 11:09:47

@proletair: Nem, nincs. A B-52H gépekről 1995 táján szerelték ki az utolsókat is. (Ostravában tavaly beszéltem róla egy illetékessel.)

A Sivatagi Vihar alatt egy AGM-88 HARM egy B-52-őt kapott seggbe, mert a farokgépágyú radarjára mozdult rá.

folti_ 2013.03.14. 11:13:02

@molnibalage: Lángszóró gyakorlatilag kihalt, korlátozottan az utász alakulatok használják, de nem harci célokra. Harctéren a napalm illetve más termobarikus gyújtóbombák, illetve különböző rakétavetők váltották fel.

molnibalage 2013.03.14. 11:47:06

@Fredddy: Vietnában hány évig bombáztak és támadatak jelentéktelen célokat? Hény évig volt érvényben olyan RoE, amitől minden jóérzésű ember az elöljáró fején gyakorolná a kókuszdió feltörését...? Ilyen anomáliák nem annyira ritkák.

A csatahajóka is irgalmatlan pénzeket költöttek el, de gyakorlati hasznuk nemigen volt. A II.Vh alatt 1942-ben az éjszakai bombázóhadjárat a RAF-nak többe került, mint az ellenségnek. A támadások meg annyira voltak "pontosak", hogy a németek sokszor nem tudtak rájönni, hogy a RAF mégis mi a fittyfenét akart bombázni...

teddybear01 2013.03.14. 11:57:19

@molnibalage: @folti_: A lángszórót katonakoromban még tárolták nálunk. A városi harcban, illetve a bunkertisztogatásoknál mondták hasznosnak, illetve a vegyvédelmiek szerint a mentesítést meg lehet könnyíteni ha előtte felperzselik a területet. Az égéshő sok vegyületet lebont.

teddybear01 2013.03.14. 12:00:04

@Őrültteknos: De hasonló eredménnyel járt volna egy machetével is. :-)

Én viszont nem biztos, hogy meg tudtam volna csinálni valami hasonlót, még a legpofásabb géppisztollyal sem....

Nem a fegyver az, ami legendás harcost csinál egy átlagos emberből...

Hiryu2,01 2013.03.14. 12:14:01

@molnibalage: khmm..a haszon.... hmm..Po-2 és az éjjeli bombázásaik?

vaalamit csak keleltt csinálni.

Fredddy 2013.03.14. 12:15:59

@molnibalage: Vietnam kicsit más volt, mert a politika is beleszólt, de igen, kb ez a lényeg, egy, az események után jóval napvilágot látó értékelés miatt nemigen zaklatnak egy, az értékelésben megkérdőjelezett eredmények nélkül is elég hatékonyan működő alakulatot.

Lángszóró a Magyar Néphadseregben is volt valóban, én úgy tudom, hogy egy nemzetközi egyezmény tiltotta be, mint szükségtelen fájdalmat okozó harci eszközt. (Kb olyan megítélés alá eshet, mint a harci gáz, csúnya dolog, nem ezt dobjuk rá a fejére először annak, akit nem szeretünk, te meg cserébe ne kérdezd, hogy mi van azokban a ládákban a sivatagi raktárbázis mélyén). A nemzetközi egyezmény aláírásának és a lángszóró hadrendből való kivonásának időpontja természetesen nem feltétlenül esik egybe, de 1989 óta Magyaroroszágon is komolyabban veszik az ilyesmit.
A szovjetek Afganisztánban is bevetették, és az egyiptomi és a szír hadsereg is használta, szóval, ha ki is halt, az tuti nem 1945-ben történt.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.03.14. 12:23:38

@Fredddy:
Volt valami tiltó egyezmény a gyalogsági taposóaknákat illetően is, ennek ellenére mi bőszen gyakoroltuk a GYATA telepítését. És nem csak sorkatonai alapkiképzésen, hanem jóval később is.

molnibalage 2013.03.14. 13:11:29

@proletair: Mikor voltál katonai? Mert meg kellene nézni, hogy mikor írtuk alá és mikor ratifikáltuk az Ottawai Egyezményt.

Kullancs1983 2013.03.14. 13:14:30

@proletair: Ha jól tudom nem tiltó, csak korlátozó. A finnek pl. csak mostanság láttak neki fölszedni az orosz határon telepítetteket.

@molnibalage: A lángszóró és a napalmbomba Vietnámban még nagyonis használatban volt, azóta szerintem inkább átalakult, mint eltűnt. (Nem napalmos gyújtóbomba, fehér foszfor, az oroszok lángvető-csodája...)

SchA · http://katpol.blog.hu 2013.03.14. 21:58:59

@Kullancs1983: @molnibalage:

A napalmot elsősorban a CCW III. jegyzőkönyve miatt nem használják már egy ideje

www.unog.ch/80256EE600585943/%28httpPages%29/4F0DEF093B4860B4C1257180004B1B30?OpenDocument

Másrészről érzésem szerint a hadiipari lobbinak is jobban megéri a precíziós bombák gyártása, mint a faék egyszerűségű napalmbombáké. A fehér foszfor dettó (habár 2008/09 fordulóján az IDF előszeretettel lőtte vele Gázát).

Minorkavidor 2013.03.15. 10:11:41

@folti_:

Ha azokkal a feltételekkel számítjuk a kihalást, akkor a lángszóró soha nem is létezett!:))
Ugyanis a német gyaloghadosztályok 1941. évi szervezeti felépítése szerint a 9 db lángszórót az utász zászlóalj 3 százada kapta, századonként 3 db-ot. Mivel a SZU ellen 120 gyaloghadosztállyal indították a támadást, így 1080 lángszóróval számolhatunk. A forrásom - Szabó Péter-Számvéber Norbert A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943 1.és 2.sz függelék- a páncélos hadosztályok utász zászlóaljai esetében nem is említ lángszórókat, a gépesített hadosztályok felépítését nem is közli. Így a 3 millió németre mindössze 1080 lángszóró jutott (volna?).

folti_ 2013.03.15. 15:40:31

@Minorkavidor: Nem teljesen igaz, mert bár a németek a gyalogsági lángszórót csak az utászoknál használták, attól még a tankokra és egyéb járművekre szerelt nagyobb teljestményű modellek lelkes használói voltak (mint mindenki más a kínaiakon és talán a japánokon kívül). Ezenkívül viszont a gyalogsági lángszórókat eléggé elterjedten használták az ázsiai hadszintéren.

teddybear01 2013.03.15. 18:44:01

@Minorkavidor: @folti_: Nem csak az utászok használtak lángszórót, hanem szinte minden szárazföldi egység, amennyiben volt kéznél.

katpol.blog.hu/2011/02/07/a_harmadik_birodalom_hulladek_fegyverei_1_resz

Ebben a cikkben említenek több más fegyver mellett egy, elsősorban a Volkssturm számára gyártott, egylövetű lángszórótípus.

ace22 2013.03.17. 12:13:03

Még két dinoszauruszt megemlítenék: A japán sínen ÉS lánctalpon is eldöcögő tankot (a kerekek távolsága az orosz vasúti nyomtávval egyezett meg, a többit a fantáziára bízom) a másik pedig a kerekes ÉS lánctalpas Christie tank - jó terepen lekapták a lánctalpat és keréken folytatták. :-o

folti_ 2013.03.17. 17:23:18

@ace22: Lengyel TKS tankocskák is tudtak hasonlót, egy extra vasúti kocsi adapterrel. Illetve jópár japán és talán európai páncélautó tudta még ezt.

A kettős futóművű Christie tankok már a 2. VH -ra elavultak, mivel egyrészt a tankok akkorára híztak, hogy a kerekes hajtás már nem volt elég, másrészt a létrejöttük legfőbb oka, az eredetileg gyenge minőségű lánctalpak amik párszáz km után cserére szorultak, helyett strapabíróbbakat sikerült kifejleszteni.

Titus Pullo Urbino 2013.03.21. 11:59:59

Prol, gratula, kitűnő lett, ha lesz időm, elolvasom a kommenteket is, bár most nagyon küzdök az időhiánnyal. Este visszatérek!

Hiryu2,01 2013.03.23. 14:46:44

Lángszóró- most futottam bele a képbe: Vietnami háború- Zippo becenevű lángszórós tank- ha jól emléxem Patton alváz...

folti_ 2013.03.25. 11:09:25

@Hiryu2,01: Lángszórókat rendszeresen alkalmaztak Vietnámban, mind kézi, mind járműre szerelt változatban. Ezek legtöbbje azonban 2. VH-s vagy közvetlenül a háború után kifejlesztett eszköz volt. Az általad emlegetett M67 Zippo tank pl 1952-54 között lett kifejlesztve és úgy 1960 körülig gyártották eléggé korlátozott számban. Vietnam után viszont a elég hamar kivonták őket a szolgálatból, mert a közben kifejlesztett termobarikus robbanóeszközök hasznosabbak voltak.

ihasz laci 2013.03.26. 23:35:41

Nem olvastam vegig az osszes komenntet, ha valaki mar irt rola akkor bocsanat. A Goliath nevu taviranyitasu lanctalpas robbanoanyag hordozo a haboru utan eltunt. Ha jol emlekszem francia fejlesztes volt aztan a nemetek alakitottak valamit rajta. De mar a haboru alatt se volt tul sikeres.

teddybear01 2013.03.27. 13:54:04

@XJ8: Nem tudok róla, hogy a franciáknak köze lenne ehhez a fegyverhez. Német fejlesztés, és tudtommal semmilyen francia alkatrésze sem volt.

Bevetni először a kurszki ütközetben vetették be, de a tankok ellen nem volt valami hatékony az alacsony sebessége miatt. Bunkerek, tereptárgyak és barikádok ellen viszont kifejezetten hatékonynak bizonyult. A varsói gettóharcokban, az Ardennekben és Normadiában vetették be főleg.

Tulajdonképp egy szárazföldi torpedónak tekinthetjük, a rendőségi/utászrobot az egyik utódja.

Fredddy 2013.03.27. 14:23:30

@XJ8: szerintem túlságosan specializált fegyver, és inkább kényszer szülte megoldás, mert nem volt elég harckocsi meg rohamlöveg a gyalogság támogatására.

Volt egyébkéntolyan is, hogy egy kisebb lánctalpast vagy tankot alakítottak át robabnóanyaghordozóvá, és azt küldték távirányítóval (egy másik harckocsiból) a felrobbantandó bunkerhez, lerakta a robbanóanyagot, visszament, és, mikor biztonságos távolságba ért, bumm. Majd feltöltötték a következő csomaggal, és ment a következő célponthoz.
Legalábbis ez volt az elmélet.

folti_ 2013.04.02. 11:15:44

@Fredddy: szovjet példa: en.wikipedia.org/wiki/Teletank

Távirányítású harcieszközök azok nem újdonságok, csak a kortechnikai limitációk miatt elégge korlátozott bevethetőségüek voltak.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.05. 16:54:18

na....
hogy mik éltek tovább ott, ahol a bábuskák járnak...
1:20
konkrétan csak nézem ki a fejemből.
www.youtube.com/watch?v=jm2UvE1aLh8

teddybear01 2013.06.06. 09:33:53

@Hiryu 2,0: Én sem tudtam, hogy ekkor, 1969-ben még volt ágyús páncélvonatuk az oroszoknak.

Viszont több ballisztikus rakétának volt vasúti telepítésű változata is, mind az oroszoknál, mind pedig az amerikaiaknál.

Hiryu2,01 2015.05.02. 11:04:45

Most olvasva újra a blogot: a lovak.

Énis meglepődve olvastam, hogy az asszimetrikus hadviselés korában- újra előkerültek a lovak a különleges alakulatoknál, azt hiszem érthető módon.
Na és az öszvérek is, sőt láttam gyakorlatozásról képet teherhordó lámákkal - az IDF- tartalékosainál....