Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (85) alagút (7) állat (8) amerikai (100) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (93) haditengerészet (52) hadsereg (15) hadtörténelem (154) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (49) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (107) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (54) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (150) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (54) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (14) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (62) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (53) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (68) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Egy zászló mind felett- az USA szövetségesei a vietnami háborúban

2013.05.09. 06:30 proletair

cover.jpgA Második Világháború utáni időszakot a történelemtudomány hidegháborúnak nevezi. Tény, hogy a két győztes nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA nem csak retorikájában volt háborús, hanem a szüntelen fegyverkezésben is. Egyre-másra rendszeresítették a mind modernebb, pusztítóbb fegyvereket, sőt, fegyverrendszereket, miközben próbálták politikai-katonai befolyási övezeteiket gyarapítani. Az első nagy, és véres fegyveres konfliktus a koreai háború lett. Itt a kommunista északi hadsereg agressziójára válaszul egy, az ENSZ által felhatalmazott nemzetközi haderő lett felállítva. Nem is olyan sokkal később szintén Ázsia egyik félszigetén izzott fel aztán újra a háború tüze. Az indokínaiként kezdődött, később vietnami háborúként ismertté vált konfliktus utolsó 9 évében az USA hadereje volt a főszereplő (a kommunista oldalt most nem taglaljuk). Kevesen tudják azonban, hogy a jenkiknek ebben a háborúban is voltak szövetségesei.

Még Johnson elnök hirdette meg a Many Flag, vagyis Több Zászló programot, amibe az USA-barát ázsiai és csendes-óceániai államokat invitálta. Ezzel próbálta meg a vietnami háborút többnemzetiségű konfliktussá varázsolni. Alább ezeket a szövetségeseket ismerhetitek meg, és talán nem spoiler, ha előre kijelentem: a Több Zászló program hát… finoman szólva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

7flag.jpg

 

korea1.jpgAz Egyesült Államok után a legtöbb katonát a Dél-Koreai köztársaság küldte Vietnamba. Hogy mit is kerestek ott a koreaiak? Nem nehéz kitalálni: egyrészt Dél-Korea a saját bőrén ismerhette meg, milyen is a kommunista térnyerés. Pont nekik nem hiányzott volna még egy erős szovjet vagy kínabarát állam a térségben. Másrészt a szerepvállalásukat a baráti viszonzás is motiválta, hiszen az USA segítsége nélkül nem létezhetne Dél-Korea sem. Az első 2000 fős egység 1965 februárjában érkezett meg a II.Hadtest harcászati övezetébe, és Nha Trang és Da Nang között lettek bevetve. 1969 végére már 47000 dél-koreai katona állomásozott a vietnami dzsungelben. A tetemes költségek egy részét az amerikai kormányzat állta, 1966 és 1970 között 900 millió dollárral járult hozzá a költségekhez. Ezt a gyakorlatot 1973-ig folytatta, hogy a dél-koreaiak legalább két hadosztályt tudjanak Vietnamban állomásoztatni.koreans.jpg A koreai katonák rendkívül szívós, bátor katonák voltak, és ehhez járult a kiváló tiszti állomány, és az ezzel együtt járó jól szervezett vezetés. A teljes háborús részvételük alatt kb 41000 ellenséges katonát, gerillát öltek meg. Harcban nem ismertek irgalmat, de sajnos harcon kívül sem. A legfelsőbb (koreai) vezetés minden katonát azzal a jó tanáccsal indított útnak, hogy lehetőleg ne ejtsenek foglyokat. Ezt szinte mindig maradéktalanul be is tartották, így nem csoda, hogy a helyi lakosság (még akkor is, ha a déliekkel szimpatizált) igen hamar meggyűlölte a koreaiakat. Az amerikai hadseregnek örök szégyenfoltja My Lai, akkor a koreaiak ezen is túltesznek: Binh Hai 66 lemészárolt civil, Binh Hoa 430 fegyvertelen halott, Tinh Son 280 áldozat, Binh An 380 kivégzett civil, Ha My 135 fő, Phong Nhi 79 fő, Tay Vinh 1200(!) civil áldozat. Ez utóbbit egy hónapon keresztül folyamatosan követték el, így jött ki ez a hatalmas szám. Emlékeztetőül: az amerikaiak My Lai-ban 504 fegyvertelen civilt mészároltak le… A háború ideje alatt 320000 katona fordult meg Vietnamban, és a szolgálati idő egy év volt, ennyit kellett a dzsungelben lehúzni. A veszteségek nem kerülhették el a koreaiakat: 5100 halott, és 11000 sebesült. A legkiemelkedőbb egységek a Fővárosi Gépesített Hadosztály, vagy más néven Tiger Division, a 2. Tengerészgyalogos Hadosztály (Blue Dragons) és a 9. Gyalogos Hadosztály (White Horse) voltak.

220px-Australian_Army_Emblem_Transparent.pngAusztrália viszonylag messze van Indokínától, de az akkori kormányt szintén aggasztotta a kommunista előretörés, és rettegtek, hogy bekövetkezik a dominó-elméletként ismert külpolitikai katasztrófa. A csendes-óceáni térségben már a 2. Világháború óta szoros kapcsolatban állt az Egyesült Államokkal, és alapító tagja volt a SEATO nevű szervezetnek, ami a NATO térségbeli klónja lett volna. (Nem lett az, sőt, 1977-ben megszűnt) Bár gazdaságilag sokkal jobban állt, mint a háború tépázta Dél-Korea, mégsem vetette bele magát annyira a háborúba. Ez nem is csoda, hiszen az ausztrál polgároknak a vietnami háború nem szólt másról, mint a jenkik saját magánháborújáról. A kicsit tájékozottabbak persze értették mi folyik a háttérben, de nekik sem fűlött a foguk egy vietnami kiruccanáshoz. A kormány viszont a katonák vezénylése mellett döntött. Troops_of_Royal_Australian_Regiment_After_Arrival_at_Tan_Son_Nhut_Airport.jpg1962-ben 30 kiképző indult útnak, ami nem egy egetverő létszám, egy szerény századnyi katona. A feladatuk a dél-vietnami hadsereg katonáinak kiképzése volt. Később zászlóaljakhoz rendelték őket, és volt, hogy az ausztrál katonák kérték a légicsapásokat, intézték a mentési, egészségügyi feladatokat, vagy a logisztikát. Közben emelkedett a létszám és az ausztrálok saját harcászati övezetet kaptak, méghozzá Phouc Tuy tartományban. A szépen felduzzasztott állomány az I. Ausztrál Csapásmérő Erő nevet kapta a keresztségben, és páncélosokkal, helikopterekkel, valamint könnyűbombázókkal volt megtámogatva. Az ausztrálok szintén kiválóak voltak a harcban, ráadásul a koreaiakhoz képest kellőképp higgadtak is. A Vietkong gerillák az ausztráloktól tartottak a leginkább, főleg miután emberesen kikaptak tőlük 1966 augusztusában a Long Tan melletti csatában. Az ausztrál csapatok legmagasabb létszáma 7600 fő volt, és összesen 60000 katona fordult meg az indokínai dzsungelben. A teljes létszámból 521 fő halt meg harcokban, és 3000 megsebesült. Az ausztrál közvélemény erősen háborúellenes volt, és erre rátett egy lapáttal, hogy a kormány elrendelte a sorozást. Addig ugyanis csak hivatásos katonákat vezényelhettek, de a veszteségek és a csapatok pihentetése miatt kevés lett az ember. 1971-ben az ausztrál katonákat kivonták Vietnamból. Az I. Ausztrál Csapásmérő Erőt elég sokféle alakulatot foglalt magába, de a lényeg, hogy 1967-től egy új-zélandi lövészszázad, egy tüzérüteg, és egy SAS különleges egység is az alárendeltségébe tartozott.

200px-Crest_of_the_New_Zealand_Army.jpgÉs akkor egy frappáns átkötéssel el is érkeztünk Új-Zélandhoz. Ez az ország is pont azzal a problémával próbált megbirkózni, mint az ausztrálok. Mivel ők is SEATO tagok voltak, finoman, de beszálltak a háborúba. Noha elég erős nyomás alatt voltak amerikai részről nem kapkodták el a dolgot. Először egy kisebb csoportot küldtek ki, tagjai az Új-Zélandi Királyi Műszaki Hadtest kiválasztott katonái voltak, és 16 fő orvost, sebészt és asszisztenst. A műszaki katonák a déli országrészben tevékenykedtek, főleg a Vietkong által pusztított infrastruktúra kijavítása volt a feladatuk. Az orvosi csapatok is beváltak, nz1.jpglétszámukat később tovább növelték. 1965-től aztán a folyamatos baszogatás noszogatás hatására elindították az első igazán harci műveletekre szánt kontingenst. Az Új-Zélandi Királyi Tüzérség egy ütegét telepítették Saigonhoz közel, Bien Hoa térségébe. Itt az amerikai 173. Légideszant Ezred alárendeltségében harcolt. 1966-ban helyezik át az ausztrálok harcászati övezetébe. Innentől felélednek a régi hagyományok, és immáron a két állam katonái ismét egy legendás alakulat, az ANZAC zászlaja alatt harcolnak. A kiküldött erők között volt az Új-Zélandi Különleges Légi Szolgálat (NZSAS) 26 fős elit csapata. Ők mélységi felderítésben és a kommunista utánpótlási vonalakon való rajtaütésekben jeleskedtek. A háborús részvétel ideje alatt összesen 3890 új-zélandi harcolt, vagy tevékenykedett Vietnamban, de az egy időben jelen lévő legmagasabb létszám 543 fős volt. Katonákból 37 halottat és 187 sebesültet vesztettek.

Army.gifA Fülöp-szigetek szintén régi barátságot ápolt az USA-val. Mint szintén SEATO alapító tag, a Fülöp-szigeteket is megkörnyékezte az amerikai kormányzat, hogy nem járulnának-e hozzá a vietnami erőfeszítésekhez. Persze volt nagy bólogatás, de ők sem siették el a dolgot. A belpolitikában az erős ember éppen Ferdinand Marcos volt, viszont az ellenzék elég nyíltan kijelentette, hogy nem volna épp szerencsés filippínó katonákat küldeni egy olyan hadüzenet nélküli háborúba, ami leginkább az amerikaiak személyes ügye. Ismerős kijelentés… Volt persze a másik oldalról is számtalan nyilatkozat, a nemzeti büszkeségről, a szövetségi becsületről, meg hogy a háborút úgyis megnyerik. Mármint az amerikaiak. Persze az amerikaiak látták, hogy barátaik a beszéd mellett nem tesznek sokat, így elhúzták a mézes madzagot az érintett kormány orra előtt. Hadfelszerelésekkel segítik a fülöp-szigeteki kormányt a katonai részvételért cserébe. Ezek közt szerepelt két járőrhajó, műszaki felszerelés, különböző akkor modern lövészfegyverek. Ráadásul a vietnami szerepvállalás költségeibe is beszállnak. Ez a kormányzati ajánlat viszont az USA szenátusában okozott vihart. Az egyik szenátorphilip2.jpg meg is jegyezte: nem úgy tűnik, mintha a baráti országok olyan nagyon tülekednének az önkéntes szerepvállalásért, és így illúzió marad az a törekvés, hogy a háborút nemzetközi összefogással vívott harcnak állítsák be. Ráadásul csak így lefizetve lehet rávenni pár kormányt, hogy segítsen. Kivéve persze az ANZAC országait, mert ők maguk finanszírozták az egységeiket. Mondjuk azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Fülöp-szigetek nem nagyon engedhetett meg magának anyagilag egy ekkora szerepvállalást. Na lényeg a lényeg 1966-ban csak kiizzadtak egy kontingenst, aminek a neve Philippine Civic Action Group lett. Már a névből is látszik, hogy nem épp egy állig felfegyverzett alakulatról van szó. Ez az akciócsoport magába foglalt egy katonai műszaki alakulatot, aminek főleg helyreállító feladatokat szántak, na nem a frontvonalban, hanem a (nagyjából) békés hátországban. Aztán egy tábori tüzérségi üteget, egy orvosi-egészségügyi csapatot, és az ezek biztonságát szavatolni igyekvő biztonsági zászlóaljat, vagyis lényegében rendőröket. Az állomáshelyük Saigontól nem messze, Tay Ninh tartományban volt. Összesen kb 10000 filippínó szolgált Vietnamban, viszont összesen 7 fő halott volt a veszteségük az 1971-es kivonulásukig.

298px-Royal_Thai_Army_Seal.svg.pngA következő szövetséges ország Thaiföld. Ha ránézünk a térképre, akkor gyorsan beláthatjuk, miért érezték magukat kényelmetlenül a thai állam vezetői. Az ország összes szomszédja finoman szólva is problémásnak számított. Kambodzsában és Laoszban volt a legriasztóbb a helyzet. Nem csoda, hogy Thaiföld is arra az álláspontra jutott, hogy katonákkal segíti meg amerikai szövetségesét. A hazai támogatás nem lehetett kérdéses: az állami kommunikációnak köszönhetően a thai emberek úgy tudták, hogy a Dél-Vietnam thai1_1.jpgelleni északi „agresszió” az egész délkelet-ázsiai béke ellen irányul. Volt benne valami azért, mert Thaiföldön is léteztek kommunista gerillák, bár a Vietkong szervezettségéhez és ütőképességéhez képest jelentőségük elenyésző volt. Ja, igen: a katonai segítségnyújtásnak már csak azért sem volt hangos ellenzője, mert az országban akkoriban katonai diktatúra volt. Tehát Thaiföld beszállt a buliba, de eleinte csak félszívvel félgőzzel. 1964-től a Thai Királyi Légierő segítette a dél-vietnami pilóták kiképzését, valamint teherszállító gépei láttak el feladatokat amerikai kérésre. Persze az USA Thaiföldről is több katonát szeretett volna látni, így megindultak alkudozások. Az nem volt kérdés, hogy a thai kormány csapatokat ad, csak az, hogy mennyit. A belbiztonsági helyzet miatt eleinte csak 5000 fős kontingenst akartak adni, fogat basemap.jpgszívva akár 10000 főig is elmentek volna, de az amerikai 15000 fős kérést kerek-perec visszautasították. Aztán jött a jól bevált mézes madzag, a haditechnikai segítségnyújtás, vagyis az ingyenfegyver ígérete. 1967-től a Thai Királyi Hadsereg Önkéntes Egysége néven indítottak alakulatot Bien Hoa térségébe. Ez az alakulat kizárólag olyan emberekből állt, akik letöltötték odahaza a kötelező katonai szolgálatukat, és tényleg önként jelentkeztek. Páncélozott szállító harcjárművekkel, tábori tüzérséggel, katonai rendészekkel és egyéb ellátó alegységekkel felszerelt alakulatról van szó. Később ehhez csatlakozott a Fekete Párducok nevű különleges egység is. Ez a két alakulat az amerikai 46. Különleges Műveleti Századdal karöltve próbálta meg felderíteni és megsemmisíteni a laoszi határon átsurranó gerillákat és a déli Vietkongnak irányuló utánpótlásokat. A thai egységek jelentős katonai sikereket értek el, de a civileknek is hathatós támogatást nyújtottak. Az USA a dél-vietnami erőket haditengerészeti vonalon is támogatni akarta, de nem voltak elégedettek a déliek tudásával, és hozzáállásával. Így azt találták ki, hogy 3 darab ágyúnaszádot a thai tengerészek használhatnának. Thaiföld ez ellen hevesen tiltakozott, de mikor megtudták, hogy a szolgálatért cserébe a három naszádot hazavihetik, ráálltak a dologra. Thaiföld a közvetlen harctéri segítségen túl légterét és 7 légibázisát adta át az Amerikai Légierőnek. Ezekről a bázisokról harcászati csapásmérő kötelékek indultak harcba, de az U-Tapao-i bázis a B-52-es hadászati bombázók egyik repülőtere is volt. A thai3.jpgCIA pénzelte a thai Police Aerial Reconnaissance Unit (Légi rendőrségi felderítő egység) nevű elvileg nem katonai egységet. Az egység feladata a Ho Si Minh ösvény nevű utánpótlási vonal felderítése és annak pusztítása volt. Repülőgépeik lassan és alacsonyan repülve, főleg napnyugta után harcoltak. 1967-től 1971-es kivonásukig 37000 thai katona fordult meg Vietnam földjén, és 539-en haltak meg ez idő alatt. A thai katonák a többi nációtól eléggé eltérő szellemben harcoltak és éltek. A nemzet-vallás-király jelmondata vezérelte őket, valamint az a meggyőződés, hogy ők, a buddhista katonák amolyan szent hivatásként védik az országukat és a környező népeket az ateista kommunizmus terjeszkedő rémétől.

logo-army.JPGTajvan, vagy hivatalos nevén Kínai Köztársaság szintén a történelmi hagyományok alapján volt antikommunista és így USA barát állam. Szintén nem nézhette ölbe tett kézzel a vörös előretörést, így 1967-ben megkezdte a katonai segítségnyújtást. Itt most figyelembe kell venni, hogy Tajvan egy nem túl nagy szigetország, és eléggé korlátozottak voltak a lehetőségei. Első körben a tajvani légierő 34. századát engedték át az amerikai hadvezetésnek. Eleinte szállítási és összekötő feladatokat láttak el, később már elektronikai felderítést és utánpótlás-ledobást is végeztek. Tajvani katonák szolgáltak egy elektronikai lehallgató állomáson is. Tajvan kiképzőkkel segítette a dél-vietnami katonai erőket. Egy speciális búvár egység több mint száz dél-vietnami katonát képzett ki katonai búvár feladatokra. A háborúban 25 tajvani halt meg, mindegyike a légierő állományából.

MIKEFORCE-IICORPS.pngAz utolsó szövetséges kicsit kilóg a sorból, hiszen nem egy állam, hanem egy nép, vagy még inkább népcsoportok. Ők a montagnardok, vagyis a „hegylakók”, Vietnam ősi törzsei. Ide tartoznak mon-khmer, és ausztronéz nyelveket beszélő törzsek. Kultúrájuk és társadalmi berendezkedésük egyedülálló. Szoros kapcsolatban élnek a természettel, és vallási hitviláguk az ősök szelleme köré épül, amiket sámánok idéznek meg. Több törzsben az anyai ági leszármazást tartják nyilván.picture008ad0.jpg A montagnardok Vietnam legnagyobb számú kisebbsége. A több mint 100 törzs összesen kb 1 millió főt számlál. Bár egyes törzsek között jelentős eltérések vannak, mindegyiknek közös vonása a vietnami nép mélységes gyűlölete, és a szabadságvágy. A hegyekben élő montagnardok a fejlettebb többségi társadalomhoz képest szegényebben éltek, viszont boldogan. Ebbe az idillbe rondítottak bele a háborúk, és főleg a kommunisták. A már fentebb megírt sajátosságok miatt nem nehéz elképzelni, hogy egy montagnard mit szólt egy ateista világnézetű, számára zavaros és értelmezhetetlen ideológiáról vartyogó vietnamihoz… Nem volt kérdés, hogy identitásukat és földjüket megvédik, ezért könnyen csatlakoztak a dél-vietnami és amerikai egységekhez. Az amerikaiak hamar rájöttek, hogy kiváló hely és nyelvismeretük felbecsülhetetlen, ráadásul sokkal fegyelmezettebbek és kitartóbb katonák, mint a dél-vietnamiak. Emiatt főleg az amerikai különleges erők kötelékébe osztották be őket. Az amerikai kivonulás, és a dél-vietnami összeomlás után elképzelhetjük, milyen rettenetes élet várt rájuk a kommunista vezetésű és berendezkedésű új Vietnamban.

37 komment

Címkék: usa ausztrál ázsia új zéland hidegháború

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2013.05.09. 11:59:43

Hiánypótló egy poszt, már korábban is olvastam hogy nem csak az USA harcolt délen.

Dél-koreaiakhoz talán még annyit, nyilván tapasztalatszerzésre is számítottak amikor belevágtak.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.05.09. 12:04:22

@Sigismundus:

Hát nekik azért már volt tapasztalatuk pár évvel korábbról... Bár ha a lőport még nem szagolt állomány trenírozása volt a cél, akkor helytálló amit írsz.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2013.05.09. 12:22:54

@proletair: Arra bizony. No meg hogy olyan tiszti-főtiszti állomány is szerezzen tapasztalatot akik már nem japán egyenruhában kezdték a szolgálatot, ugyebár..

Nuuk 2013.05.09. 13:14:42

Érdekes, a dél-koreai haderő moráljáról és szervezettségéről egész lesújtó kritikát olvastam a "saját" polgárháborújuk kapcsán. Vagy az én forrásaim nem voltak jók, vagy ennyire kikupálódtak a két konfliktus között.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.05.09. 13:27:34

@Nuuk:

Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a koreai háborúban gyengén szerepeltek. A jenkik nélkül most nem is létezhetne Dél-Korea. De igaz ez az északiakra is, mert az incsoni partraszállás után már ők is csak futottak, míg a kínaiak bele nem szóltak.
Aztán Dél-Koreában egy elég erős katonai vezetés került pozícióba, jelentős amerikai támogatással. Egy kis szemléletváltás bőven belefért, és hát azt is el tudom képzelni, hogy irgalmatlan bizonyítási vágy fűtötte a déli katonákat vietnamban. Meg a vegytiszta kommunista gyűlöletük...

Nuuk 2013.05.09. 13:37:30

@proletair: Igen, nekem is az a válasz elfogadhatóbb, hogy az újabb generáció már jobb kiképzést és mentális felkészítést kaphatott (aminek sajnálatos módon a civil vietnami lakosság is megitta a levét).

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2013.05.09. 13:43:32

Nézem a bevetett katona/veszteség számokat, hát átlagosan, délkoreai, ausztrál és többiek, átlagosan 1-1,5% . Ha jól tudom, az USA 500.000 bevetettjéből 47.000, az 9%? Tényleg nem vetették bele magukat annyira.

Combat Gear Admin · http://combatgear.blog.hu 2013.05.09. 15:48:54

@Sigismundus: Nem 58 000 volt az a 47 000 ? Mert a 47 000 az inkább csak a harcközben elesettek.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.05.09. 16:24:45

Hú.... köszönöm....

Nagyon jó, hiánypótló cikk a magyar nyelvű szakirodalomban is...
Ausztrálok, dél-koreaiak rémlettek, de például a dél-koreaiaik hmm...pacifikáló műveletei ennyire durvák voltak....
Hihetetlen.
Jól rémlik hogy a montagnard-ok legismertebb megjelenítése:
www.youtube.com/watch?v=HSWtc01BlqM

molnibalage 2013.05.10. 00:04:33

@Sigismundus: Nagyon kevered a számokat. 500k táján volt ez egy időben ott levők lemagasabb értéke. 1966 és 1973 között több millióan szolgáltak a jenkiknél Vietnámban...

www.veteranshour.com/vietnam_war_statistics.htm

teddybear01 2013.05.10. 00:53:17

Ajvé! Megint címlapos poszt lett ez is az Indexen, tódulni fognak a trollok!

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.05.10. 10:26:05

@teddybear01:

Lulz. Te komolyan azt hitted, hogy egy vietnami témára tódulni fognak a trollok?

Titus Pullo Urbino 2013.05.10. 10:27:53

Szuper poszt, köszi Prol! A Francia Idegenlégio nem vett részt a csatákban? És ENSZ kontingens nem volt jelen? Most nem merném lefogadni, de mintha mindkettőről olvastam volna valahol. Más téma: lesz ilyen cikk a vietkong oldalán harcolt nemzetekről is? Élvezettel olvasnám azt is.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.05.10. 10:41:14

@Titus Pullo Urbino:
Az első indokínai háborúban a franciák harcoltak a vietnamiak elle, ott részt vett az idegenlégió is, ha jól tudom. Sőt, valahol hallottam, hogy a légió akkoriban elég sok háborús német veteránt "foglalkoztatott"

Sajnos az észak-vietnami szövetségesi "rendszer" elég hiányosan van dokumentálva. Már akkor is eléggé titkolóztak az elvtársak. Volt valami régi könyv, abban megemlítették, hogy magyar orvosok is segítettek sz északiaknak, főleg a biológiai fegyverek hatásait próbálták csökkenteni. De nyílt katonai részvétel nem nagyon volt. Az észak-koreaiak egy repülőegységgel voltak jelen, de egyrészt erősen titkolták, másrészt nem is nagyon harcoltak.

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.05.10. 11:32:24

@proletair:

Hiányosan volt dokumentálva - akkor. Ma már más a helyzet. Pl. a legnagyobb kontingenst - műszaki és légvédelmi alakulatokat - a kínaiak küldték.

www3.nccu.edu.tw/~lorenzo/Jian%20China%20Involvement%20Vietnam.pdf

@Titus Pullo Urbino:

A pofátlan ön-promóció jegyében:

katpol.blog.hu/2011/09/03/video_telefonpoznak_hanoi_felett

Fredddy 2013.05.10. 11:41:37

@proletair: ,,Sőt, valahol hallottam, hogy a légió akkoriban elég sok háborús német veteránt "foglalkoztatott"
Egy időben olyan sok német volt köztük, hogy vannak német nyelvű légiós dalok is.

Titus Pullo Urbino 2013.05.10. 11:45:57

@proletair: persze, az első háborút ismerem, az sima eset, elég gyorsan elkenték a nagyarcos francik száját, de itt most konkrétan ez a háborús esemény a kérdés, itt volt Légio? És ENSZ? Igyekszem kutatni az emlékeim között, de nem sikerul.

@Rammjaeger83: köszi, a szovjet tanácsado elvtársakat tudtam, de mi a helyzet a kínai és laoszi, netán kambodzsai testvérekkel?

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.05.10. 12:17:40

@Titus Pullo Urbino:

Nem, itt nem volt sem ENSZ, sem franciák.

@Fredddy:
Légiós támában nem vagyok járatos, úgyhogy kösz az infót! Így már nem is csodálkozom:)

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2013.05.10. 12:53:26

@Titus Pullo Urbino:

A kambodzsaiak/khmerek nekik kb. annyira voltak bármilyen szempontból testvérek, mint nekünk a románok. A laosziak pedig inkább szorultak vietnami segítségre, mint fordítva.

Minorkavidor 2013.05.10. 16:44:36

@molnibalage:

Mivel elég nagy felháborodást keltett az országon belül is ez az élőerőt tekintve igen magas részvétel (többen fordultak Vietnámban, mint az I. VHB-ban) ezért tértek vissza 1976-ban a zsoldos hadsereghez (vagy ha úgy tetszik a hivatásos haderőhöz). Az amcsi haderő 1776-1941 között hivatásos volt, 1942-1975 között sorozott (általános hadkötelezettségen alapuló), 1976 óta visszatértek a hagyományokhoz.

Hiryu2,01 2013.05.10. 17:42:44

Első világháború alatt sem volt sorozás?

Hiryu2,01 2013.05.10. 17:44:36

@proletair: khmmm....valahol volt valami minimális infóm a vietnami oldalon harcoló amerikai önkéntesekről, majd megpróbálom megkeresni.

tudi 2013.05.10. 19:21:03

Gratula tényleg hiánypótló. Az azért kicsit vicces, hogy jó 40-50 éve még istápolni kellett Dél-Koreát meg egy két "kistigrist", hogy rész tudjanak venni egyáltalán a háborúban. Ma már más lenne a helyzet, igaz ma már a Vietnam is a "kistigrisek" táborát gyarapítja. Arról én is tudtam, hogy a Dél-koreai katonák civileket öltek, de hogy ennyit, jó gondolom az őket útnak indító vezetés a civilekkel való jó kapcsolatra nem tért ki, csak a komcsik gyűlöletére.

teddybear01 2013.05.10. 20:36:12

@Rammjaeger83: Valahányszor címlapos poszt van, mindig tódulnak.
Igaz leginkább akkor, ha valamilyen "hazafias" témája van a posztnak. De itt is lehetne egyet szidni az USA-n.

teddybear01 2013.05.10. 20:43:40

@proletair: A Francia Idegenlégióban tényleg sok volt német katona szolgált, ráadásul sokan közülük a számonkérés elől menekülő SS volt.
A legszebb, hogy ebben az időszakban szintén sok kelet-európai menekült is belépett az Idegenlégióba. A németeken kívül sok lengyel, cseh, román és magyar is szolgált, de rengeteg ukrán és orosz is.

teddybear01 2013.05.10. 20:47:02

@Titus Pullo Urbino: Voltak tőlünk is páran Vietnamban, több volt parancsnokom is mesélt sztorikat. Igaz, főleg "katonai szakértőként" mentek oda, és egyik sem mesélt harci bevetésről, csak bombázásokról.

Dixi. 2013.05.10. 20:48:01

Lenne@proletair:

Remek poszt volt köszönöm sokat tanultam belőle.

Lenne egy kérdésem,kérésem.A kérdés az h elismerem h a mostani politikai és társadalmi viszonyok nem kedveznek az olyan cikkeknek mint aminek az ötletét felvetem de pl személyesen kíváncsi lennék a másik oldalra is.Mert ha jól tudom mégis csak a kommunisták nyertek vietnámban.És gondolom történelmi szempontból is fontos lenne, lehetne az h miért és hogyan.
Szerintem sok történelmet kedvelő és itt olvasó embert érdekelne a másik oldal, a szemlélet, a kivitelezés, a technika.
Természetesen azért is vetem fel az ötletet mert bár ritkán kommentelek de rendszeresen olvasom a blogot.A tapasztalatom szerint objektív módon képesek lennétek arra h minden előítélettől mentesen írjatok azokról a hadseregekről,emberekről aki a túloldalon álltak és haltak meg valamiért.Valamiért amiben hittek még akkor is ha a mostani szemléletünk,tudásunk szerint ez helytelen volt.Mert ezen az oldalon tisztelik a halottak emlékét és talán beleférne az is h elmondjátok h és miért haltak meg.

Köszönet.

Köszönöm

Hiryu2,01 2013.05.10. 21:05:37

Szia. A vietnami háborúnak győztes oldalról hatalmas irodalma van szerte a világon, így a neten is, magyar nyelven is.
pld:

www.grotius.hu/doc/pub/QALUMH/2011_158_erdos_attila_modern_hadviseles_a_vietnami_haboruban.pdf

Én pld nem vállalom, hogy egy akkora írást összedobok úgy, hogy még az idén más is megszületik ide.:(

Csak annyit vállalok, hogy ha belebotlok egy érdekes történetbe, ami más megvilágításba helyezhet dolgokat, akkor írok róla.

Minorkavidor 2013.05.10. 22:07:04

Ami azt illeti a vietnami háborút az USA (és Franciaország) 1919-ben veszítette el. Ekkor tartották Párizsban a a Nagy Háborút lezáró békekonferenciát. Sok féle ember, sok féle érdekek képviseletében bukkant fel ekkor. Így tett egy 29 éves fiatalember egy bizonyos Nguyem Sinh Cung, akit mi Ho Chi Min ismerünk. Egyszerű dolgokat akart: előbb autonómiát Vietnamnak - tkp. a gyarmatbirodalomat Francia Közösségé kívánta átalakítani, majd később erre építve a függetlenség megadása, természetesen a gazdasági és kulturális kapcsolatok megtartásával. A francia gyarmatügyi minisztérium harmadik vonalbeli hivatalnoka kirúgta.
No problem, ezidőtájt alakult meg Moszkvában a III. Internacionálé.1925-ben megalakítja a Független Ifjúsági Szövetséget, Az Indokínai Kommunista Pártlétrehozására 1930-ban kerúl sor.
1940-ben a Vichy-Franciaország átengedi Indokínát Japánnak. 41-ben létrehozza a Viet Minh-t, 44-ben a Dién-Bién Phu-i győző Vo Nguyén Giap megszervezi a fegyveres harcot. A japik utolsó kísérletként 45. márciús 8-án létrehozzák a császárságot Bao Dai "vezetésével." De már későn: 45 őszén megalakul a Vietnami Demokratikus Köztársaság.
A franciák 27 évet késve 46. március 8-án elismerték az állam függetlenségét az ebben az évben létrehozott Francia Unión és az ezen belül létrejött Indokínai Föderáción belül.De már júniusban egy külön Dél-Vietnámi köztársaság létrehozásán eszeltek, Kokinkínai Köztársaság néven.
Erre kitört az indokínai háború. 49-ben győztek Maoék, erre a franciák hivatalosan is elismerték a déli államot. Csakhogy ismét hibát vétettek: ui. az állam élére a japánokkal kollaborált és korrupt Bao Dai excsászár került első körben. Miután a franciák 54-ben végleg elvesztették a háborút, a létrejött fegyverszünet felosztotta az országot a 17.szelességi kör mentén (annak ellenére, hogy 54 július 12-én Franciaország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot), de előírta, hogy 1 éven belül választásokat kell tartani, mely után az ország egysége helyre áll. Mivel Ho Chi Minh ekkor már 30 éve következetesen és céltudatosan harcolt népe függetlenségéért, ellenfele pedig a francia gyarmatosítókkal, majd a japánokkal, végül ismét a franciákkal kollaboráló Bao Dai volt, a győztes személye erőst valószínűsíthető volt.
Ezt megakadályozandó- a dominó-elvben hívő- amcsik közbeléptek. Segítségükkel a déliek elszabotálták az 56 júliusára tervezett választásokat. Bao Dai-t még egy 55 októberében tartott népszavazás eltávolította a hatalomból. Ugyanebben az évben léptek ki a déliek a Francia Unióból, így ténylegesen is "függetlenek" lettek. Az új vezér Ngo Dinh Diem LETT. a déliek vele is csöbörból vödörbe kerültek. Diemet egy 1963. évi katonai puccs során ölték meg.
A történelem iróniája, hogy "Ho apó" ahogy hívei nevezték egyáltalán nem akart háborúzni az amerikaiakkal. Egy olyan fajta együttműködésre gondolt, mint amilyen a titói Jugoszlávia és az USA között alakult ki 49 után amikor Titó szakított Sztálinnal:49-60 között kb. 2 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyt kaptak a jugók. Ho Chi Minh is egy ilyen támogatást szeretett volna Kína ellen.
Noha Maoék támogatták az északiakat a viszony korántsem volt felhőtlen. A kínai-vietnami kapcsolatok több mint ezer éves történetében Vietnam többször volt Kína hűbéres állama. 1979-ben aztán tényleges háború is kitört a 2 ország között.
Az ügylet az USA hozzá nem értésén bukott meg: amit jól fölismertek a SZU-jugoszláv viszonyban, azt nem vietnami-kínai viszonyban. A dolog pikantériája, hogy a t0-es évek elejéig az USA Tajvant tekintette Kína jogos képviselőjének.

Trónkövetelő 2013.05.11. 01:57:32

Van egy rohadt jó koreai film a vietnami háborúról, az R-pont halálzóna:
www.youtube.com/watch?v=sNL3o3SxLRs&list=PL8A600FD604C33357&index=20
A koreai újhullámos horrorfilmek stílusában :)

ace22 2013.05.11. 10:13:55

@Combat Gear Admin: Volt az 100,000 is, ha az öngyilkos veteránokat is beleszámítjuk...

Olvastam a "Medal of Honor"-t a témában, a veterán szerző a montagnardokat dícséri nagyon.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.05.12. 10:24:30

idézet egy index fórumból:

..egy másik könyv, az ausztrál SAS ről.

A vieatnami háboruban megöltek igazoltan, 298 harcérintkezés, során 492 ellenséget (+109 lehetséges ölés)47 sebesülést értek el (+19 lehetségeset)

11 foglyot ejtettek. Ez egy sbr.squadron !

A veszteségeik: 1KIA, 1 belehalt a sérüléseibe, 1 meghalt egy gráná balesetben (grenade accidentet ir a könyv),2 fegyverbalesetben (accidentally shotot irnak-

ez elég soknak tűnik),egy emberük MIA, és egy belehalt vmi betegségbe.

Dobri 2013.05.13. 22:09:16

@Titus Pullo Urbino: Hogy kerülne a légió Vietnámba az amcsik ideje alatt? '46-'54 között dolgoztak arra a franciák. Miután kivonultak, ('55-ben jött el onnan az utolsó légiós ezred) mentek a srácok Algériába meghalni. '62-ben ott is véget ért a cirkusz. Ezek után a franciák nem voltak olyan kedvben, hogy az USA-nak besegítsenek katonailag. Légióban se úgy mennek a dolgok, hogy megszavazzák a srácok, hogy melyik háborúba menjenek! :) Indokínában alapozta meg a hírnevét az a 3 fiatal magyar srác, akikből a légió 3 legkitüntetetebb légiósa lett. '59-ben Algériában halt meg pár hét alatt mind a három.

Dobri 2013.05.15. 20:11:40

@Dobri: Pont májusban történt a haláluk! Május 5.-én Valkó János, 11.-én Szüts István és 14.-én Tasnády László.