Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Szelek szárnyán- A katonai léggömbök rövid története

2013.06.15. 06:30 proletair

hmn-patch1.gifAmikor léggömbökről hall az ember, akkor leginkább a majálisok, szülinapi gyerekzsúrok színes lufijai jutnak az eszébe extrém esetben a 99 luftballons című idegesítő egykori Nena sláger. Pedig a különböző gázokkal megtöltött léggömbök katonai alkalmazása immár több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, így időszerű, hogy röviden áttekintsük ennek a méltatlanul mellőzött haditechnikai eszköznek a történetét, a háborúkban (esetleg a háborúk közti időkben) betöltött szerepét. Egy kis kedvcsináló: lesz itt tüzérségi megfigyelés, repülőgépek elleni alkalmazás, kezdetleges robotlufi bombával a japánoktól (kitől másoktól), konteós UFO összeesküvés, költséghatékony ejtőernyős kiképzés, magaslégköri adatgyűjtés atomrobbantásokról.

 

A katonai ballonok születési éve 1793, helye Franciaország. A forradalom után kikiáltott köztársaságban egy image002.jpgdijon-i kémikus, Guyon de Morveau azt javasolta a Konventben, hogy gázzal töltött ballonokat legénységgel ellátva kellene használni, így az ellenség csapatainak mozgása már messziről megfigyelhető lenne. A forradalmi hevület jót tett az akkor elég merész ötletnek, és már 1795 októberében elkészítettek négy kötött ballont, amiknek a nevei: Celeste, Intrepide, Telemaque és Entreprenant lett. Fontos megemlíteni, hogy itt nem hőlégballonról van szó, és hogy a ballonokat egy fix ponthoz rögzítették kötéllel, majd a feladat végrehajtása után ezzel húzták le. 1794-ben megalakult az első léggömbszázad, 26 fős állománnyal Aerostatiers néven. Morveau sem lustálkodott, kidolgozta a ballonszemélyzetek részére a jelzések rendszerét. A megfigyeléseket a ballonkosárból fényjelekkel, vagy jelzőzászlókkal tudatták, vagy ha elég alacsonyan volt a léggömb, (és a megfigyelő nem volt berekedve) akkor élőszóban jelentették a látottakat. A léggömbök hidrogénnel történő hatékony feltöltésének módszerét a híres kémikus, Antonie Laurent Lavoisier dolgozta ki. Nem kellett sokat várni az első éles bevetésre. 1794 június 2-án a Maubeuge erődből felemelkedett az Entreprenant, rajta a léggömbszázad parancsnokával, Jean Marie Joseph Cautelle-el és Dubois tábornok segédtisztjével. Az erőd alatt állomásozó osztrákoknak leesett az álla. Báró Schröder osztrák tábornagy nem volt hülye, egyből levágta, mire megy ki a játék. Június 21-ig az Aerostatiers 13 „bevetést” teljesített, amikor az osztrákok ágyúval célzott lövést adtak le a ballonra. Ez volt valószínűleg a történelem első légelhárító lövése.
A fellelkesült franciák pár nap múlva még egy század felállításáról image006.jpgdöntöttek, sőt, még egy léghajós iskolát is alapítottak Meudon-ban. A léggömböknek is volt hátránya, ami elég gyorsan kiderült. A hidrogén előállítására szolgáló speciális gázkályhák megépítésére 8 nap kellett, egy léggömb feltöltése további 2 napba került. 1794 június 26-án már egy rendes csatában is szerephez jutott a megfigyelőballon. Fleurus mellett az osztrák csapatok felett aratott győzelmet (kissé túlzóan) a léggömbnek tulajdonították. A személyzet ekkor adott először információt az ellenséges csapatmozgásokról, és irányította a francia tüzérség tüzét a magasból. Később még számos csatában bizonyítottak a léggömbök, és a kor egyre híresebb hadvezérét, Napóleont is lenyűgözték a sikerek. Kissé ironikus módon a léggömbök (első) hanyatlása pont az ő személyéhez köthető. Bonnaparte ugyanis zseniális hadvezér volt, és az ő hadvezetési stílusához, a folyvást mozgásban lévő, manőverező seregekhez egyszerűen nem passzoltak a nehézkesen telepíthető, kötött ballonok. Sokszor, mire a ballont felengedhették volna, a csata már eldőlt. Nem csoda, hogy 1799-ben a léghajós iskolát megszüntették, a léggömbszázadokat feloszlatták.

A katonai léggömbök csipkerózsika álomba szenderültek, és csak hosszú évtizedek múltán keltették őket életre. Az első ébresztő puszit az amerikai polgárháború szolgáltatta. Az 1861-1865 közötti időszakban főleg az image010.jpgészakiak alkalmazták a balloonokat. Bár nem beszélhetünk tömeges alkalmazásról, a Fair Oaks-i, a Williamsburg-i, a Yorktown-i illetve a Richmond-i csatában szerepük és hasznosságuk vitathatatlan volt. Sokat javult a hírközlés is, hiszen már rendelkezésre állt a szikratávíró, ez azért mégiscsak hi-tech volt akkoriban, főleg a jelzőzászlós, fényjeles kiabálós megoldás után. Sőt, a Richmond-i csatában már légifelvételeket is készítettek.
Az 1870-71-es francia-német háborúban az öreg Kontinensen is ismét előkerültek a léggömbök. A technikai fejlődés lehetővé tette, hogy nagyobb terheket, vagy több embert is szállítsanak, és már nem csak kötött ballonként lebegjenek. Persze szó sincs még irányításról, egyszerűen csak szélre meg a jó szerencsére bízták magukat. A körbezárt Párizsból a franciák 66 darab léggömböt indítottak útnak. Fedélzetükön hol embereket, hol postát szállítottak, de még 380 postagalambot is kijuttattak kalitkákban, hogy a későbbiekben a gyors rövid szöveges üzenetek eme korabeli formája fennmaradjon. (Házi feladatként a galambok háborús alkalmazásairól emlékeztető olvasmány elérhető itt)
Engravingofpigeonbaskets.jpgA kötött ballonok is a párizsi városképhez tartoztak, hiszen a védők ezekről figyelhették a német csapatokat. A németek ebben a háborúba szintén alkalmaztak ballonokat, amiket a britektől vásároltak. Két kötött léggömbbel kezdték meg a gyakorlásokat, de tapasztalatlanságuk miatt kudarcot kudarcra halmoztak, és még Párizs előtt feloszlatták az egész szakaszt. Innentől a németek nem nagyon erőltették a ballonokkal való kísérletezgetést, nem úgy a franciák. Ismét hozzáláttak a léggömbszázadok felállításához, és jelentős pénzt toltak a kutatás-fejlesztésbe is. Az angolok persze árgus szemekkel figyelték a kontinensen letöltés.jpgtörténteket, ők 1878-ban állították fel az első ilyen alakulatukat. Aztán a németek is észbe kaptak, 1884-ben, egy időben az oroszokkal megalakították a saját léggömbszázadukat. Az USA 1892-ben állított fel először hivatalosan reguláris léggömbcsapatot, majd az osztrák-magyar haderő következett 1893-ban, a spanyol 1896-ban. 1914-ig nem volt olyan háború, ahol ne jelentek volna meg a kötött léggömbök, mint a harctéri felderítés eszközei. Aztán az első világháború évére a jelentőségük ismét csökkenni kezdett, de csak semmi pánik, látni fogjuk majd, hogy megint csak egy rövid időre kezdték mellőzni a lufikat. A mellőzöttség kiváltó oka két új haditechnikai eszköz megjelenése volt. Az egyik a repülőgép volt. Bár ekkor még főleg egyszemélyes fa-vászon-zongorahúr szerkezetek repkedtek, de már megmutatták a jövő útját. A másik a kormányozható léghajó volt. Ez az eszköz bár drága volt és rendszerint hatalmas, teherbírása révén akár bombarakományt is vihetett magával, többfős személyzete pedig még jobban tudta megfigyelni az ellenséges csapatokat. A Nagy Háború kitörésekor a villámháborús tervek és hadmozdulatok pont olyan körülményeket teremtettek, mint a napóleoni időkben voltak, és ez nem kedvezett a léggömbös image029.jpgfegyvernemnek. A repülőgépek egyre fejlettebbek lettek, egyre gyorsabbak és biztonságosabbak, a léghajók egyre nagyobbak és terhelhetőségük miatt egyre halálosabbak. Aztán a haditervek megbuktak, és kialakult az állóháború, ezzel együtt az erődök és lövészárok-rendszerek sokszáz kilométeres sora. Ekkor kiderült, hogy a ballonnál jobb felderítőeszköz nincs. A repülővel és a léghajóval ellentétben a kötött ballonok kosarából az ellenség mozgása lényegében folyamatosan megfigyelhető volt. A szemben álló hadseregek gyorsan felismerték a léggömbök jelentőségét, és egyre-másra készítették ezeket. A franciák vezették be először a jellegzetes „bomba alakú”, stabilizáló „szárnyakkal” ellátott léggömböt. Ezzel már közepes szélben is biztonsággal lehetett megfigyeléseket végezni. A németek is fejlesztettek, a régi 600 köbméteres ballonok helyett 1000 köbmétereseket rendeltek, de kiderült, hogy ezek sem olyan jók. Nem emelkedtek elég magasra, és volt, hogy a image027.jpgszemélyzet leszerelte a nehéz kosarat, és egyszerű lovassági nyerget szereltek fel helyette, amit így megülve végezték feladatukat. Irigykedve figyelték a franciák szemmel láthatóan jobb ballonjait, így végül félretéve poroszos büszkeségüket, a zsákmányolt francia léggömböket kezdték el lemásolni és gyártani. A fő feladat még mindig a saját tüzérségi tűz vezetése és helyesbítése volt, de a háború végén megjelentek az úgynevezett gyalogsági léggömbök, amik a fronttól szó szerint egy köpésre voltak csak. Na ezekből már minden látszott, ami a túloldalon történt. A magasról folyamatosan történő megfigyelés lehetősége a flották vezéreinek is felkeltette a figyelmét. A háború végére a hajókhoz rögzített megfigyelőballon mindennapi látványnak számított, és remek szolgálatot tett, mint amolyan meghosszabított árboc. Viharos időben viszont az üzemeltetése nem volt megoldható. (Érdekes kérdés, hogy egy hullámzó tengeren dülöngélő hajóhoz kötött ballon kosarában légi vagy tengeribeteg lesz-e a személyzet? Oké, csak költői kérdés volt, igazából mindegy, mert mindkét állapot ugyanolyan tüneteket produkál, és a végén úgyis jön a róka…)

bbs.jpgA második világháború kitörésekor egyértelmű lett, hogy az addig alkalmazott kötött ballonok nem alkalmazhatók megfigyelésre, hisz pont mint a napóleoni időkben, a frontvonalak folyamatosan változtak, az első világháborút idéző lövészárokharc már nem volt jellemző. De ne higgyük, hogy a léggömbökről lemondtak volna a katonai vezetők. A légi hadviselés fejlődésével a légvédelem is próbált lépést tartani, és itt jöttek képbe újra a léggömbök.
Létrejött a léggömbzár. Itt a már ismert bomba alakú ballonokat eresztették fel erős drótköteleken. A ballonokat 2-3000 méterig eresztették fel általában, a védendő objektumoktól rendszerint egy kilométerre. A léggömbök egymástól való távolsága 150 méter és 500 méter között változott. Az így feleresztett léggömbök drótkötelei szó szerint halálos veszélyt jelentettek az alacsonyan berepülő ellenséges repülőknek. Az ilyen léggömbzárak legnagyobb alkalmazója Nagy Britannia volt. A Királyi Légierőn belül a Léggömb Parancsnokság (Balloon Command) irányította a léggömbök gyártását, alkalmazását, és a földi kiszolgálók kiképzését.01999.jpg A németek többféle repülőgéptípust felszerelte speciális drótvágó „berendezéssel”, de ez ellen is volt megoldás. A léggömbzár ballonjának kötelét a kikötési pont és a ballon tövében meggyengítették, így a drótvágó gép nem tudta a kötelet elszakítani, hanem magával rántotta a többszáz méteres drótot. Hogy a meglepi még eredetibb legyen, ilyenkor a kötél két végéhez erősített kis fékezőernyők kinyíltak, így végzetesen lerontva a repülőgép repülési tulajdonságait. A következmény egy elvesztett ballon, és egy földre kényszerített náci repülőgép lett. A léggömbzárak egészen a háború végéig szolgáltak. A briteknek azonban volt egy kevésbé ismert léggömbtervük is. Történt, hogy 1940-ben egy erősebb vihar jópár zárléggömböt szakított le a kikötési pontjáról, és ezek a léggömbök az uralkodó széliránynak köszönhetően szépen átlebegtek a kontinensre. Kis idő múlva jöttek a jelentések, hogy ezek a ballonok jó nagy kalamajkát okoztak Dániában és Svédországban. A lelógó több száz méteres drótköteleikkel sok helyen hozzáértek a magasfeszültségű vezetékekhez, rövidzárlatot okozva ezzel, de a svédeknél még a nemzeti rádióállomást is sikerült elnémítani így. Öt léggömb egészen Finnországig repült. A hadvezetés rögtön átlátta a dologban rejlő lehetőséget, és az Operation Outward keretében hozzálátott megtervezni, hogyan lehetne egy ilyen szelek szárnyára bízott léggömbös akcióval borsot törni a németek orraalá. A terv az volt, hogy 2,5 méter átmérőjű hidrogénnel töltött léggömböket eresztenek fel, amikről lelóg majd egy jókora madzag, hogy azzal esetleg rövidzárlatot okozzon, és zavart keltsen a német elektromos hálózatban, valamint egy tartályban 2 kilogramm gyúlékony anyagot is szállítana, amivel további károkat lehet előidézni. Bár az ötlet remek volt, a ballonok előállítási költsége pedig még a háborús viszonyok között is nevetségesen csekélynek számított, csak 1942-ben indították el az első ballonokat a náci birodalom felé. Az első jelentések a terv életképességéről számoltak be, mert nem messze Berlintől egy ilyen ballon felgyújtotta az erdőt. Később a operation-outward-launch.jpgjelentések arról is beszámoltak, hogy a német vadászgépek többször megkísérelték lelőni ezeket a lufikat, ami szintén csak kedvezett a szövetségeseknek, hiszen egy ilyen léggömb lelövése sok drága üzemanyagába fájt a német légierőnek, és bizony a németeknek pont repülőbenzinből volt kevés. A brit „terrorléggömbök” legnagyobb sikere a böhleni erőmű elpusztítása volt. Egy ballon Lipcse közelében hozzáért egy 110000 Voltos távvezetékhez, és emiatt (vagyis a túlterhelés miatt) égett porig az erőmű. A háború végéig összesen 99142(!) ilyen ballont indítottak a britek, az utolsót 1944 szeptember 4-én.
288px-Japanese_fire_balloon_moffet.jpg1944-ben a japánok szánták el magukat a britekéhez hasonló lépésre. Az elv hasonló volt: a 20 méter átmérőjű hidrogénnel töltött léggömbökre robbanóanyagot akasztottak, és az akkoriban felfedezett, a Csendes-óceán felett nyugatról kelet felé fújó jet-stream-re- futószélre- bízták a meghajtást. A számítások szerint a ballonok az amerikai kontinensen, pont a nyugati parton okoznának károkat, pánikot, fejetlenséget, káoszt, stb. Gondoljunk csak bele, mekkora bajban lehetett már ekkor a császári japán birodalom, mikor az USA olyan bombázógépekkel rendelkezett, (konkrétan a B-29 Superfortress-el) amik nemcsak korának volt csúcstechnikája, hanem még a koreai háborúban is a bombázóerők gerincét alkotta. És japán rízspapírból ragasztott léggömbökkel akart sikert elérni… A Fu-Go bombának nevezett ballonból kábé 9500-at eresztettek szélnek, de a legtöbbjük még az óceán felett felrobbant. A ballonokra sok kis homokzsák-ballasztot szereltek, amikből egyet-egyet meghatározott időnként egy automata leakasztott. Ami az USA területén ért földet sok esetben okozott kisebb károkat, tüzeket. Eleinte nem is tudták, mi okozza ezeket, és mikor az amerikai kormányzat a légierő pilótáinak jelentései alapján rájött az blog-fugo.jpgokokra, azonnal lépett, és szigorúan elhallgatta a dolgot. Az újságokat cenzúrázták, így a lakosság nem kapott tájékoztatást a japánok akciójáról, viszont így a pánikot (meg a kormánynak és a hadvezetésnek címzett szemrehányásokat) sikerült elkerülni. A Fu-Go ballonok „csupán” 6 ember halálát okozták. Egy oregoni lelkész felesége és öt gyerek egy fára akadt ballont próbáltak leszedni, amikor az felrobbant, megölve őket. Talán nem piszkálták volna a bombát, ha tudták volna, mi az. De hát a kormányzati intézkedések ugye… A ballonok számát és az okozott károkat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a japánok hadművelete csúfos kudarc volt. Amúgy ezek a bombák ma is veszélyt jelentenek, mert számítások szerint még pár száz lehet belőlük Kanadától Mexikóig. Utoljára 1992-ben találták egyet Alaszkában.

A második világháború után a két győztes nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió erős fegyverkezési versenybe kezdett, és elkezdődött a hidegháború. Bár az USA némi előnyben volt, a szovjetek gőzerővel dolgozták le a hátrányukat. Az USA számára a legaggasztóbb hírek a szovjetek atomkísérleteiről szóltak. Mivel akkoriban még nem létezett felderítő műhold, sem pedig a zseniálisan megtervezett U-2 kémrepülőgép, kénytelenek voltak másmilyen eszközzel adatokat gyűjteni az atomkísérletekről. Talán senki sem lepődik meg, ha azt írom, ismét
csak a léggömbök felé fordult a figyelem. Az USA szárazföldi erőinek légiereje (Az önálló légierő jogelődje) kezdte meg a szigorúan titkos programot, aminek a Mogul nevet adta. A terv azon az elgondoláson alapult, hogy a magaslégkörbe felengedett ballonon különböző precíz műszerek vesznek mintákat a levegőből, mérnek mindenféle anomáliákat, és ezeket az eredményeket telemetriai úton közlik a földi bázissal, és a kiértékelőkkel. A terv logikus volt: a léggömbök igazából korlátlan ideig lehetnek a levegőben, pilóta sem kell beléjük, enni nem kérnek,Air Force UFO ID Chart (Med).jpg szóval nem is tűnt drágának a dolog. De az lett. A korabeli technológiával igazi kihívás volt olyan precíz mérőműszereket kifejleszteni, amik a nagy magasságban uralkodó mostoha hőmérsékleti viszonyokat kibírták. Ez rengeteg munkaórát és ropogós adófizető dollárt emésztett fel. Az 1947-49 között futó projekt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így azt leállították. Állítólag egy ilyen rettentően titkos Mogul ballon pottyant le Roswell mellett a sivatagba, és pont a titkossága miatt nem tudta senki, mi a fene lehet ez az ezüstösen csillogó izé a földön. A laikusok rögtön UFÓ-t kiáltottak, a légierő be nem avatott tisztjei is csak a vállukat vonogatták, mert nem tudták mi ez. Aztán jött a hivatalos magyarázat: meteorológiai léggömb volt. Nos, az igazságot nem ismerjük, de a sok napos késéssel kiadott hivatalos magyarázatok mindig gyanúsak ugye… Az amerikaiak nem csüggedtek, és újabb programba fogtak. Most már azt tervezték, hogy komoly felderítő C-119-2.jpgeszközökkel, például kamerákkal felszerelt léggömböket indítanak útnak, hogy a Szovjetunió felett átrepülve értékes felvételeket készítsenek titkos katonai műveletekről, gyárakról, stb. A Moby Dick néven futó terv már az önálló légierő kezelésében futott. A ballonokat a Japán-tengeren lévő hajókkal, vagy speciálisan átalakított C-119 Flying Boxcar teherszállító repülőgépekkel lehetett összeszedni. Természetesen a Moby Dick is hipertitkos volt, ennek ellenére a szovjetek megtudták a dolgot, és mikor az első ballonokat felfedezték a légterükben (amiknek befogására nem volt lehetőségük) kiverték diplomáciai balhét rendesen.
Az amerikai haditengerészetnek is megvolt a maga titkos léggömb programja. A Skyhook névvel illetett terv szintén magaslégköri kutatásokat irányzott elő. A Skyhook ballonok több mint 30000 méter magasra is emelkedhettek, és feltöltve akár 30 SkyhookS-2.jpgméter hosszúak voltak. A ballonokat itt is speciális repülőgépek fogták be, olyanok, mint például A Grumman C-1 Trader, amit repülőgép-hordozóról lehetett indítani.A Skyhook terv kábé 10 éve alatt 1500 léggömbindítás történt, és nagyon sok esetben tényleg ezeket a ballonokat nézték az emberek UFO-nak.
Az 50-es években az amerikai légierő egy újabb, komolyabb tervbe fogott, melynek eleinte a fantáziátlan Project 119L nevet adták. Később ez lett a Generix terv, és szintén a szigorúan titkos minősítés szerepelt az adatlapján. A fő feladat ennél is a Szovjetunió feletti információszerzés volt, de a mintavételi légterek közé már beemelték a skyhook.jpgkelet-európai népi demokráciák országait, valamint az egyre izmosodó Kínát is. 1956 első két hónapjában összesen 512 Generix léggömbindítás történt és több mint 1,1 millió négyzetkilométerről készítettek felvételeket. Ez ugye impozáns adat, a képet viszont árnyalja, hogy csupán 30-nál alig több ballon készített értékelhető felvételeket, soknak a berendezése elromlott, de a legtöbb vagy semleges országban ért földet (kisebb diplomáciai erőfeszítésbe került visszakapni) esetleg ismeretlen helyen, lakatlan területen tűnt el. A legrosszabb az volt, ha egy ilyen ballon a szovjet tömb valamelyik országában ért földet. Ez volt a katonai felderítő ballonok sokadik hattyúdala, hiszen a már említett U-2-es kémrepülőgép megjelenésével jelentőségük csökkent. Az egyre komolyabb felderítő műholdak aztán végképp betették a kaput a felderítő ballonoknak. Bár az imént hattyúdalt írtam, a katonai ballonokra inkább illene a főnixmadár büszke jelző, hiszen a huszadik század végén ismét előkerült a léggömb katonai alkalmazása. Az egyre magasabb költségek minden nagyobb (vagy komolyabb) hadseregben takarékoskodásra késztetik a parancsnokokat. A különleges egységek kiképzésénél viszont nem illik spórolni, pedig például egy ejtőernyős ugrás elég sokba kerül. Erre az ellentmondásos helyzetre kiváló megoldást jelent a kiképzőballon. Vegyük példának a belga különleges egységet, a Parakommandót. Az alakulat újoncainak az első két ejtőernyős ugrását egy héliummal töltött ballon kosarából kell végrehajtania. A ballont egy hangárban tárolják, és kötéllel van rögzítve egy teherautó csörlőjéhez. 8019243880_76f5f8ef86_b.jpgA kiképzési periódusban a ballont a teherautó kivontatja a szabadba, a kalitkára hajazó kosárba 4-5 fő beszáll, a teherautó csörlője 1000 láb (kb 330 méter) magasra felengedi a ballont, ahonnan az ejtőernyős bekötött rendszerű ugrást hajt végre. Igazából csak ki kell lépnie. Ha ezt kétszer meg merte csinálni, akkor jöhet a következő szint, a C-130 Hercules teherszállító. Nem nehéz belátni, hogy ez a metódus meglehetősen költséghatékony, és akkor itt ragadnám meg az alkalmat, hogy ezt a Magyar Honvédség vezetésének is ajánljam figyelmébe. Ezzel elkerülhető lenne az a ciki helyzet, hogy géphiány miatt elmaradnak kiképzési ugrások, vagy (o tempora, o mores!) civil An-2-est kelljen bérelni, hogy meglegyen a különlegeseinknek az előírt ugrásszám…
Hogy a költséghatékonyság mennyire fontos dolog, azt jól jellemzi, hogy az amerikai fegyveres erők Afganisztánban is telepítettek kötött megfigyelő ballont. A héliummal töltött ballont előretolt táborban alkalmazzák. Az így feljuttatott korszerű megfigyelő berendezésekkel nagy területeket tudnak szemmel tartani, Spying_balloon_1.jpgés mindenféle ellenséges mozgás jól nyomon követhető, akár éjszaka is. A mostanában egyre inkább előtérbe kerülő pilóta nélküli felderítő repülőgépek, drónok helyett ez egy kiváló megoldás, ráadásul állandó (24 órás) megfigyelést biztosít.

Mint azt feljebb láthattuk, az elmúlt kétszáz évben a ballonok katonai alkalmazása kis kihagyásokkal folyamatos volt, és úgy tűnik, hogy ez a trend folyatódik.

46 komment

Címkék: haditechnika hadtörténelem ii világháború hidegháború i. világháború

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.15. 13:17:04

megint sikerült olyan témát feldolgozni, amiről az hittem tudok valamit... konkrétan a japán ballonok megvoltak, a többi nem...
Az anyahajós kép komoly? Tényleg ekkora lufi?

magyar politikus se tud ekkorát mondani...

más... azért az ilyen ballonok felbukkannak most is:
www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-12011660

ami érdekes: emlékeim szerint Dimonánál lebeg egy kötött ballon is, komoly érzékelőkkel felcuccolva.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.15. 13:18:43

Kormányozható zeppelinnféle dolgokról nem tervezel írást?

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.06.15. 18:25:47

@Hiryu 2,0:
Sajna megelőztek ebben, mert a Haditechnika folyóiratban elég terjedelmes cikksorozat foglalkozott a léghajókkal.

A repülőgéphordozós fotó valódi, ezek a bazihosszú léggömbök aztán a felső légkörben ellaposodnak (mint a zivatarfelhők teteje) és tényleg UFÓknak néznek ki.

nandras01 2013.06.15. 18:35:26

érdekes és információgazdag a poszt, köszönöm!

nem kötözködésképpen, de legalább egy dologban javításra szorul.
amikor azt írod, hogy az amerikai polgárháborúban a léggömbök és föld között "...Sokat javult a hírközlés is, hiszen már rendelkezésre állt a szikratávíró...", akkor biz' tévedsz.
amikor az amerikai polgárháború zajlott, akkor marconi még meg sem született, és popov is még éppen csak elkezdte a tejfogait növeszteni :)

azt gondolom, te a "hagyományos" távíróra gondoltál, amelyik már működhetett akkoriban, és az addigi kezdetleges jeladásokhoz képest valóban forradalmian új és főleg hatékonyabb volt.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.06.15. 18:52:42

@nandras01:
köszönöm a kiigazítást, valóban, csak szimpla távíróról van szó... Javítom, amint lehet.

nandras01 2013.06.15. 18:57:01

@proletair:
:)
a poszt amúgy király, nem egy dologról nem tudtam, pedig a technika, a technikatörténet mindig is erősen érdekelt.

Flankerr 2013.06.15. 19:43:33

A brit támadó, és a hidegháborús alkalmazás nekem is új volt, köszi a jó posztot!

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.15. 20:09:53

hoppá Haditechnika.
bevillant egy cikk, egy magyar MiG-15(?)vadászgép pilótája egy ilyen átrepülő ballont próbált meg leszedni.
lövések nem igazán ártottak neki, ezért megpróbálta szárnnyal leverni, de valami nem ment tökéletesen,mert a orral kapta el a ballont, és beszívta a hajtómű...

gép lezuhant, pilóta meghalt.

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.06.15. 20:16:01

@Hiryu 2,0:
Ha jól rémlik, akkor az egy propaganda ballon volt, és röplapszórásra használták.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.15. 20:17:55

Kósi József vgv. szds., 31. v.re. e., XVIII. RH, MiG—15Bisz, 703; †1955. 07. 29., ballonnal ütközött, levegőben felrobbant, Kalocsa.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.15. 20:22:40

Meg rémlik valami cikk második világháborús gyújtóléggömbökről (gyújt: palavkban belül felfüggesztett fémgolyó, hogy biztos törjön az üveg és levegőn gyullad az elegy)
A fényképen egy ilyent tart egy csendőr a kezében-

Németo felett sorozhatták meg a ballont, itt eresztett le teljesen, és egyben ért földet.

Mesleg az a ballon amelyik leégette az erőművet, talán a háború legköltséghatékonyabb támadóeszköze lehetett....

Macroglossa 2013.06.16. 09:11:12

rémlik valami, hogy mivel egy kiképzett vadászpilótának azért nem volt különösebben bonyolult egy ballont eltalálni egy sorozattal, így azt a gáz elszivárgása folytán leszállásra késztetni, ezért újításként rekeszesre csinálták egy idő után a ballonokat, így sokkal lövésállóbb lett, ezért kellett a pilótának szárnnyal próbálkozni

Minorkavidor 2013.06.16. 13:02:48

Ha Lavoisier dolgozta ki a léggömbök hidrogénnel történő feltöltését, akkor azt 1794 előtt kellett elvégeznie ugyanis barátunk 1789 előtt adóbérlő is volt! Naná, hogy a tudományos kutatásai finanszírozásának érdekében! Rossz az, aki rosszra gondol:)). A bíróság rosszra gondolt és Lavoisier a nyaktiló alatt végezte 1794. május 8-án.

A poén az, hogy a 1799-ben 5-szor annyi adót fizettek a franciák, mint 89-ben. Ott is kellett a pénz a „szabadságharc” megvívásához. Végül is e harcban eljutottak Portugáliától Moszkváig:)) Különadókat is szedtek az idegenektől: hadisarc és műkincsrablás formájában. Nem csoda, hogy szembekerültek Europapával, aki 1815-ben végleg hazazavarta őket.

Az uniós léggömb csapat(ok) 1861-183 között működtek, 1863-ban feloszlatták őket. Ha Richmondnál bevetették őket, akkor ez 1862. május 31-én lehetett. 1862. március elején indította el ugyanis McClellan Virginia-félszigeti hadjáratát és május 31-én közelítette meg Richmondot. Ha mégis a 1865 eleji harcokban, akkor déli léggömbösökről van szó.

Ha jól tudom (ebben nem vagyok biztos(!), az I. világháborúban nyilvántartották a vadászpilóták „ballonvadászatának” eredményeit is.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.16. 13:49:51

de még mennyire, hiszen nagyon értékes, és jól védett célpontok voltak.
wikin találtam is egy listát a ballon-ászokról.
en.wikipedia.org/wiki/Balloon_buster
meglepő. angolszászok mennyire nem a topon voltak, bezzeg a fahnsziák....
gondolom bemesélték neki hogy nagy női mellek lebegnek az égen, oszt máris mentek ezerrel..
www.canberratimes.com.au/act-news/canberra-centenary/skywhale-tale-grows-by-at-least-100000-20130510-2jc68.html

vagy ilyesmi:www.cityfood.com/media/wine%20balloon%20keyhole.jpg

vagy ez volt elég nagy ahhoz

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.16. 13:50:29

elég nagy ahhoz, hogy el is találják, la egalite....

Titus Pullo Urbino 2013.06.16. 14:12:12

Prol, ez igen! Bámulatosan jó cikket tettél fel, élvezettel olvastam. Celeste, ez mit jelent? Mary Celeste-hez van valami köze? A másik kérdésem, hogy a MVH-ban teljesen reménytelen volt a kontinensről északi, vagy nyugati irányba léggömböt juttatni? Minden nap ugyanarra fúj a szél? Akkor nem értem a gáztámadásokat sem az EVH-ban.

Minorkavidor 2013.06.16. 14:36:03

Az északi léggömbösök fennállásuk 2 éve alatt 3.000 bevetést teljesítettek.

teddybear01 2013.06.16. 17:41:29

@Hiryu 2,0: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/PKZ-helikopter_ind%C3%ADt%C3%A1s_el%C5%91tt.jpg

Ez az első magyar helikopterféle, amit a gyakori léggömb-veszteségek miatt kezdtek fejleszteni. Mivel sokkal kisebb volt ennek a mérete, mint egy szabvány léggömbnek. Kisebb méret, nehezebb célpont, és a működéséből kifolyólag gyorsabban le tud szállni, veszély esetén. Ennek a típusszáma PKZ-1 volt, ezt elektromos motorral hajtották. A második változat, a PKZ-2, már három 100 LE-ős csillagmotorral működött.

Uni1002 2013.06.16. 18:11:41

Az ötvenes évek elején Magyarország felett is megjelentek a propaganda röplapszóró léggömbök.
Mesélték, (néhány leesett), hogy egy hengerre feltekerve két műanyag fólia közé voltak betéve a papírlapok, és egy óraszerkezet ötpercenként leszórt néhányat.
Valahol nyugatnémet országban eregették őket.

Netuddki. 2013.06.16. 18:27:00

@teddybear01: Ha jobb lenne a kép akkor látszana, hogy ott a kosárban gubbasztó katonának nem egészen őszinte a mosolya... :D

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.06.16. 19:47:25

@teddybear01: én pedig eddig törtem a fejem.miért a rotorok fölé, és állva helyezik el a személyzetet.:)

teddybear01 2013.06.16. 21:01:38

Egy kicsit más.

Jókai a Jövő század regénye című művében egy mobil léggömb-alkalmazást vázol fel: egy lovascsapathoz kötve egy egyszemélyes ballon. A ballon kosarából tűztámogatást kapna a lovascsapat, akiknek a haladását segítené a széllel hajtott ballon.

Kissé szürreális ötlet, de amennyire én tudom volt néhány hasonló próbálkozás...

teddybear01 2013.06.16. 21:06:34

@kovi1970: Pedig micsoda hős! Még ráadásul önkéntesen kijelölve vállalta! Egy szűk hordóban álldogálva két nagy sebességgel pörgő légcsavar fölött, ami süvöltő légorkánt szívnak lefelé. Ami miatt minden könnyebb tárgy azonnal kirepül a hordóból, és apró darabokra szecskázódik a lapátok között...

teddybear01 2013.06.16. 21:12:56

@Hiryu 2,0: Főleg azért, mert az első változat motorjának a tápellátása az acélhorgonykábeleken keresztül a földön elhelyezett generátorról történt.

Ez a próbálkozás a szerkezet nem kielégítő oldalstabilitása miatt nem vált be. A második változat a szél miatt instabillá vált és lezuhant. A háború vége miatt aztán tovább nem foglalkoztak az ötlettel, kivéve Asbóth Oszkárt, aki több merev légcsavaros helikoptert is megépített a két világháború között.

BKV reszelő 2013.06.16. 21:24:04

@proletair: Tipikusan meteo cuccot cipelnek.

Greg36 2013.06.16. 21:37:56

Tetszett a cikk.
Talán egyetlen dolgot hiányolnék, Velence 1849-es bombázását, amit az osztrákok követtek el.

Tyeplica 2013.06.16. 22:02:34

Rohadjak meg papírzsákban, de a cikk elején a "kötött ballon" kifejezés alapján azt hittem, hogy a ballon anyagát kötötték-horgolták szorgos kezű asszonyok. Végül leesett a jelentése, hogy a földhöz van kikötve, de basszus, igazán kifejthettétek volna a jelentését, hátha nem mindenki jártas a hőlégballonok világában!

:-D

bagir 2013.06.17. 16:26:05

@Hiryu 2,0: Ezek a ballonok röplapokat hoztak és szórtak szét az országban. jellemző a repülőfőnök szakmai színvonalára, hogy pps-el akarta a MIG pilótákat felszerelni, hogy azok azzal lőjék le a léggömböt, a kabinból kihajolva.

tudi 2013.06.18. 16:15:21

Jó poszt, nekem is tetszett, volt a youtubon egy film, amin az amerikaiak ilyen léggömbbel figyelik a kies afgán tájat elég messzire ellát a kicsike és nagyon éles képet is ad.

wape 2013.06.20. 11:07:47

A manapság említett eszközök (utolsó bekezdés) nem a drónok helyettesítésére vannak, azt hiszem. Teljen eltérő a kettő funkciója. Egyébként jó cikk, gratu

Titus Pullo Urbino 2013.06.21. 10:07:56

OFF

Nyári Lemilbulira a szokott helyen lehet jelentkezni, írjatok!

ON

Untermensch4 2013.06.21. 17:19:55

@teddybear01: azok a "hasonló próbálkozások" engem is érdekelnének

teddybear01 2013.06.22. 21:57:16

@Untermensch4: Sajnos? hálaistennek? a legtöbb ilyen ötlet papíron maradt. Technikatörténeti kuriózum maradt majd mindegyik.

Volt aki a léggömbök mozgatását vitorlával/evezővel próbálta megoldani(kevés sikerrel), volt olyan is aki egész nehéz repülőszigetet képzet el, több egymás mögé helyezett hidrogénballon emelt volna egy közös, téglalap alakú keretet, amit több, gőzgéppel hajtott propeller mozgatott volna. A személyzet az ezt a keretet befedő fedélzetről dobált volna bombát az ellenségre.

A napóleoni időszakban egy merész teoretikus hármas támadást képzelt el Anglia ellen. Miközben a haditengerészet egy hagyományos partraszállást hajt végre Dovernél, a szárazföldi haderők az előzőleg kiásott, csatorna alatti alagúton vonulnak fel, és harmadikként a léghajós deszant is támad egy csomó léggömbbel, amint kedvező a szél.
Gondolom az ötletgazdát nem vette senki komolyan, egészen a D-napig, bár akkor az alagút valahogy kiaradt...

Titus Pullo Urbino 2013.06.26. 13:45:04

Tiboru erre is büszke lehet: "1915. szeptember-október hónapban Temesváron léghajókikötő és gázgyár létesült a Balkán-frontra induló léghajók és léggömbök ellátására."

Megint Temesvár...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2013.06.30. 17:34:00

@Titus Pullo Urbino:

:-)

Egészen pontosan a Temesvártól 12 km-re fekvő Újbesenyő mellett volt a léghajóbázis, hivatalosan a Temesvári Katonai Kerület 2. tartalék léghajószázada. Ezt 1919-ben (a zűrzavaros közigazgatási viszonyokat kihasználva) a helybéliek - szakszerűtlenül - elkezdtek elbontani, építőanyag-utánpótlás érdekében. Bontás közben az egyik épület összedőlt, sokan megsérültek, halottak is voltak. Az egyik nagy-nagy-nagybátyám (apai dédapám egyik bátyja) dolgozott is az építkezésen, mint ács.

Kullancs1983 2013.07.02. 15:25:33

OFF

@Titus Pullo Urbino: Én, mint potwnciális elsőbulizó nem tudom mi a szokott hely, de ha ez a fészbukos izé az, akkor az idő és a hely alapján is megfelelőnek tűnik a dolog, és jelentkezek. Csak azt szeretném még megkérdezni, hogy van-e valamilyen beavató szertartás az újoncoknak, és ha igen, mivel készüljek? (Váltás ruha, pelenka, elsősegélycsomag, valami?)

ON

proletair · http://lemil.blog.hu 2013.07.02. 17:27:42

@Kullancs1983:

Nincs semmi beavatási szertartás. A kialakult szokásjog értelmében az elsőbálozó (bulizó) meghívja a szerzőket egy sörre. Amennyiben a szerzőknek szimpatikus az illető, akkor kettőre :D

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2013.07.02. 17:55:24

és ha az elsőbálozó szerző is?:))

Kullancs1983 2013.07.03. 16:03:08

@proletair: Na minde4gy, jelenzkezek, és majd igyekszek nem túl kedves lenni. (Hó vége van, na...)

@Hiryu 2,0: Hát, én nem értek hozzá, de ebben az esetben talán az elsőbulizó szerző abban a megtiszteltetésben részesülhet, hogy ihat is a szerzőkkel, és nem csak itathatja őket. :P

Inner Circle 2013.07.04. 16:25:32

Két kiegészítés:
1. Verne "Rejtelmes sziget"-ében egy déliektől "felszabadított" ballonnal pattannak meg a körülzárt Richmondból a főhősök. Olyan tápos a ballon, hogy még egy hatalmas viharban is a Csendes-óceán közepéig jut (pedig a japán ballonokkal szemben halad :-) )

2. Valamelyik ismeretterjesztő csatornán volt egy műsor a hidegháborús felderítő lufikról, ott az egyik elsőről azt mondták, hogy miután telepakolták az összes hipermodern és hipertitkos felderítő kütyüvel, a startot el kellett halasztani, és sajnos elmulasztották a ballon leereszkedését időzítő órát ennek megfelelően beállítani. Tehát az óra egy kicsit sietett, és a ballon még valahol Kazahsztán fölött volt, amikor az időzítő leszállította... jó volt a technika, tehát épségben. Az oroszok megtalálták az összes hiperszuper cuccot és köszönték szépen...
süti beállítások módosítása