Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Fort Drum - az "Elsüllyeszthetetlen csatahajó"

2014.03.02. 16:59 Hiryu 2,0

 

 

Avagy:  Fülöp-szigetek, rengeteg beton, hatalmas ágyúk, és a világ legnagyobb Molotov-koktélja.

193638fortdrum14inchshe.jpg

 

 A helyben úszó erőd

1896-ban kitört a spanyol-amerikai háború. Röpke pár hónap alatt a konkvisztádorok birodalmát bucira pofozta az ifjú trónkövetelő. A naponta trianonozóknak megjegyzem, Spanyolország  bőven dobogós lett a Legjobban Megszívatott Vesztes kategóriában, de nekik azóta  legalább jó focicsapataik vannak, és már rendeztek olimpiát is.

dewey-manila.jpg

Tehet az imperialista erők nyertek, többek között megkapták a Fülöp-szigeteket, aminek következményei voltak, például a negyvenötös kaliberű M1911.

1911a1_906471l.jpg

De ahogy Yoda mester is mondogatta éveken át a mocsárban, sárfényesítés közben a békáknak:

"Nagy hatalom, nagy probléma."

A világszínpadra kerülő Amerikának, hogy érvényesíthessen akaratát, fel kellett turbóznia a haderejét és flottáját, bázisokat kellett építenie szerte a világon, és gondoskodnia azok védelméről.

 

( A korszak haditengerészetéről a lemilen: http://lemil.blog.hu/2011/05/28/steam_steel_and_shell_avagy_a_modern_pancelos_hadihajok_szuletese )

 mapcolor.jpg

Építkezni kezdtek szorgalmasan a festői szépségű Fülöp-szigeteken is, bővítve a spanyoloktól átvett bázisokat, és újakat felhúzva: Cavite, Corregidor..

1909-ben kezdték el a Manilai-öböl bejáratát őrző erődítmény, Fort Drum építését, egy apró korallszigeten, El Fraile-n

images (1).jpg

 

 Feladata eredetileg az öblöt védő aknamezők ellenőrzése, és üzemeltetése lett volna, de a tervek megváltoztak:  a minisztériumban elhatározták hogy nehéz haditengerészeti ágyúkat is telepítenek a szigetre, méghozzá az elérhető legnagyobbakat: 14 hüvelykeseket, hasonlókat ahhoz, amiket a kor legnagyobb amerikai csatahajóira (Kansas, South Carolina.. ) építettek be.

200101_ROCW_01_Longitudinal_Section_Form_7_Sheet_1.jpg

201124_ROCW_06_Powder_Passing_Scuttles.jpg

A kis korallszigetet  szinte a tengerszintig elhordták, majd szorgos munkáskezek több mint 100 méter hosszú, 40 méter széles, hajótest alakú vasbeton erődítmény építettek a helyére. A falak vastagsága több helyen meghaladta a 18 métert, a tető vastagsága elérte a  hat métert.  A "fedélzet" szintje 40 lábbal volt a tenger felett. 

images (6).jpg

Az erődítmény szerkezete 1914-re készült el, az első páncéltornyot és a nehézágyúkat 1916-ban építették be, az erőd teljesen 1920-ra készült el. 

800px-FortDrumSandyHook.jpg

A fő fegyverzet kiegészítéseként az erőd két oldalán, egymás fölötti kazamatákban 2-2 hathüvelykes löveget helyeztek el, és háromhüvelykes légvédelmi lövegeket az erőd tetejére.

pffortdrum205_zps7a8f36ce.jpg

A lövegtornyok és kazamaták amerikai elnökök nevét kapták:  Marshall- Wilson- Roberts- és McCrea-üteg.

(Obama akkor még nem élt, így az erőd világítórakéta-pisztolya név nélkül maradt.)

1936-38_ft_drum_-_barracks_-_orderly_room_-_emergency_station.cine_spif_bar_-_1937.jpg

A "taton" építettek fel egy rácsszerkezetű árbocot, ami világítótoronyként is szolgált.  A helyőrség létszáma kb. 230 fő volt. A békeidőben, hogy elhelyezésüket megkönnyítsék, először  sátrakat, később barakkokat  állítottak fel a fedélzeten.

 

 

Háborúban

A háborúra készülve az erőd legénysége 1941 nyarán lebontotta  az ideiglenes építményeket, és teljesen feltöltötték a készleteket.

ed12f112ae235e66ee4a2cbdf64779eb.jpg

1936-38_m1909_4_-_ft_drum_-_1937.jpg

Az első japán légitámadás 1942. január 2-án érte az erődöt, a bombázók februárban kétszer, márciusban háromszor tértek vissza, de csak jelentéktelen károkat okoztak, a fegyverzet sértetlen maradt.

 

Az erőd lövegei tengeri célpontra először január 13-án nyitottak tüzet. Egy japán hadihajó behatolt az öbölbe, megközelítette az erőd "tatrészét" ahol az eredeti tervek szerint nem voltak nehézfegyverek. De nem sokkal azelőtt egy ideiglenes talapzaton elhelyeztek ott egy háromhüvelykes löveget, amiből tüzet nyitottak a japán hajóra, ami a bushidó elveit sutba dobva teljes gőzzel elmenekült.

image003.jpg

Amikor megkezdődött a japán partraszállás, az erőd nehézlövegei tüzet nyitottak az öbölbe behajózó hajókra, több mint száz lövést leadva a nehézágyúkból, súlyos károkat okozva a hajókban és a csapatszállító bárkákban, és később is folyamatosan támogatták tüzükkel a szárazföldön harcoló amerikai alakulatokat.

 A japánok a sikertelen légitámadások után a szárazföldről lőtték tüzérséggel az erődöt, először 150 mm-es,

800px-Japanese_Type_96_15_cm_Howitzer.jpg

majd később 240 mm-es lövegekkel,

787px-Japanese_Type_45_240_mm_howitzer.jpg

de csak az egyik, kazamatában elhelyezett löveget sikerült kiiktatniuk,  az erőd a Fülöp-szigeteki amerikai erők fegyverletételéig harcolt.

6-1.jpg

 A parancsot a megadásra 1942. május 6-án, 11:40-kor kapták meg, a fegyvert délben kellett letenniük.

A hátralévő rövid időben saját legénysége tette tönkre az erődöt: tengervízzel árasztották el a raktárakat, a generátorokat, használhatatlanná tették a fegyvereket.

A  magukat megadó katonák nagy része a hadifogságban halt meg, köztük az erőd parancsnoka, Lewis S. Kirkpatrick alezredes is.

 

A japánok az erődöt nem tudták helyreállítani, ezért csak egy kis helyőrséget állomásoztattak itt.  Ágyúk helyett egy 240 mm-es aknavetőt telepítettek ide.

Több légitámadás is érte, 1945 január 27-én egy kétezer fontos rombolóbomba telibe találta a Wilson-üteg egyik nehézágyújának csövét, félbetörve azt.

images (4)_1.jpg

Áprilisban elején egy amerikai torpedónaszád nyitott tüzet az erődre, egy katonát megölt, és néhányat megsebesített.

uss_pt_boat_std.jpg

Majd  az öbölbe érkező amerikai cirkálókról vették tűz alá az erődöt, amit ekkor a Musashi csatahajó hatvanöt túlélője védett. 

A haditengerészeti és légi bombázások után április 13-án 11:00-kor a hadsereg 151.gyalogezredének F százada, és egy szakasz a 113.utászezred B századából partraszállt a szigeten, három embert veszítve. Négy japán katonát sikerült fogságba ejteniük, a többiek visszahúzódtak az erőd belsejébe.

images (2).jpg

 

images (8).jpg

A támadók a szellőzőnyílásokon keresztül háromezer gallon benzin-dízel keveréket pumpáltak az erőd belsejébe, és időzített töltetekkel begyújtották.  Az erőd több napon át égett, hatvan japán maradványait később a harmadik szinten, a kazánházban találták meg.

 

images (5).jpg

 

 A háború után az erődöt elhagyták, az 1970-es évekre szinten az összes elvihető fémet elhordták  róla. 

images (7).jpg

 

10 Lower level on Fort Drum, 'The Concrete Battleship'.JPG

 

Fort_Drum_DN-SN-83-09891.JPEG.jpeg

Az erőd maradványa ma Manila egyik turistalátványossága.

 

 ElFraile1.jpg

 

29 komment

Címkék: erőd haditengerészet

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2014.03.02. 17:16:41

Kemény. Bataanról és Corregidorról is érdemes lenen posztot írni valaki hozzáértőnek. Az US Army és a Fülöp szigeteki csapatok ott még fél évig kitartottak Pearl Harbor után.

Aureliano Buendía 2014.03.02. 23:17:56

Ismét remek poszt, a „hagyományoknak” megfelelően.

Azonban az alábbi idézet némileg értelmezhetetlen számomra:

„A naponta trianonozóknak megjegyzem, Spanyolország bőven dobogós lett a Legjobban Megszívatott Vesztes kategóriában”.

Valami olyasmi rémlik nekem, hogy a Magyar Királyságnak nemigen voltak tengerentúli birtokai, melyeket elveszíthetett volna. Mint ahogy Spanyolországtól sem csatolták el Kasztíliát pl.:)

xxylon 2014.03.03. 00:01:37

@uraaam: lemiles cikkben trianont offtopic megemliteni gyakorlatilag ontrollkodas. Csak nehogy cimlapos legyen.

Untermensch4 2014.03.03. 00:22:09

@uraaam: a ferenc-józsef földről elég alaposan lecsúsztunk (kétszer...)
sztem a dobogó az előtte-utána összterület alapján jár. a tengerentúli birtokok hiánya milyen összefüggésben van a jó focicsapatokkal és az olimpia-rendezési képességgel?

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2014.03.03. 10:00:55

OFF HA már területvesztéses-traumás-összehasonlítós, akkor inkább Lengyelország az amivel kellene magunkat hasonlitgatni. Többet vesztettek, véresebb a történelmük, a IIVH-t kvázi győztesként, de mégis megszálltként fejezték be. Mégis előbbre tartanak ma, úgy tűnik ők mást tanultak meg ezekből.
ON

Minorkavidor 2014.03.03. 16:38:47

Jó, de Marschall mikor volt elnök, mikor külügyér volt a II. vhb. után, előtte meg A Vezérkari Főnök:))

Titus Pullo Urbino 2014.03.03. 18:48:46

Mi volt az oka, hogy az alapterület hajótestet formált? Így jött ki, ilyen volt a sziget alakja, vagy direkt csinálták ilyenre? És mennyi emelet volt lefelé? Hogyan szigetelték? Van egy csomó kérdésem, persze erről most olvastam először. Köszi Hiryu!

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.03.03. 19:47:04

Marshallt akkor benéztem:)
hajótest alak: gondolom a viharok miatt, és valószínűleg adta magát a sziget formája is.
- azt hiszem ugyanaz az elv játszhatott be, mint a szárazföldi erődöknél, hogy minél kisebb esélye legyen a merőleges becsapódásnak (sokszögű bástyák, mi is a nevük?) és ha csak lehet, lepattanjon a lövedék?
lefele nem voltak szintek, az látszik a tervrajzon is, csak az alapozás.
De mindjárt megkeresem a nagyítható változatuk linkjét.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.03.03. 20:07:42

na itt is vannak:
concretebattleship.org/200101_Report_of_Completed_Works.htm
- ha jól látom, akkor az alap a korall volt, ami nem igazán vízáteresztő, és az egyik belső tervrajzon ott a fal mellett a "gutter" - vízelvezető árok - gondolom ami a tenger felől beszivárgott, azt szivattyúval kinyomták. A beton se lehetett semmi, azt olvastam egy modellező oldalon, több mint 3000 találatot kapott a háborúban, beleértve a bombákat...de tíz hüvelyk körüli volt a legmélyebb kráter...

De közben rájöttem, az a bizonyos Marshall, akiről a nevét kaptaaz üteg: ő lehetett:
www.arlingtoncemetery.net/wlmarshall.htm

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2014.03.03. 20:12:10

@Hiryu 2,0: olaszbástya, de az nem csak azért, hanem hogy oldalazó tűzzel is tudjanak operálni, illetve hogy belőhető legyen az összes bástya és falrész.

soulclipse · http://soulclipse.blog.hu/ 2014.03.03. 21:06:29

Érdekes volt:) Köszi!
A benzin-gázolaj kombó, azért elég beteg...

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.03.03. 21:20:15

A benzin önmagában túl hevesen ég, és a gőze nagyon könnyen belobban, ami nem a legjobb tulajdonság, ha többezer gallont akarsz bepummpálni belőle valahová, ahol esetleg lőni kezdenek, vagy egy unatkozó utász-benzinkutas rágyújt....

OkoskaTo:rp 2014.03.03. 22:00:36

@Titus Pullo Urbino: És mi értelme volt a korallzátony"ra" építeni, ha egyszer azt az aljzatig elbontották?

Analyzer 2014.03.03. 22:04:39

A cikkert koszonet, viszont a trianoni beszolas.....nos, nem meno!

meszena 2014.03.03. 23:15:57

Már elmondták, de még egyszer:
" A naponta trianonozóknak megjegyzem, Spanyolország bőven dobogós lett a Legjobban Megszívatott Vesztes kategóriában"
A kettő nem hasonlítható, hiszen Spanyolország a gyarmatait vesztette el, Magyarországot pedig szétdarabolva 2/3 részben a szomszédai között szétosztották.
A többi viszont érdekes.

teddybear01 2014.03.04. 12:30:54

@OkoskaTo:rp: Mert magára a tengerre nem tudták volna megépíteni.
A korallzátony volt az alap, mint ahogy a váraknál többnyire a szikla. A korall egyébként gyakorlatilag mészkő.

teddybear01 2014.03.04. 12:34:36

@teddybear01: Egyébként a minta a Fort Boyard volt, ami szintén hajóformájú tengeri erőd. Csak éppen a Fort Boyard a XIX. eleji sorhajókat utánozza.

A tengerészek eléggé maradiak, jobban szeretnek a megszokott elrendezésű helyeken harcolni.

butyko 2014.03.04. 13:51:44

Felháborító,hogy az amcsi és angol katonák mit szenvedtek a japán hadifogolytáborokban.Japán katonákat élve elégetni sokkal menőbb.(A félreértések elkerülése végett: ez egy szatirikus megjegyzés volt.)
A cikk egyébként kiváló,köszönet érte!

polovcev1 2014.03.04. 14:33:47

Nem szívesen kötözködök, de sem Roberts, sem pedig McCrea nevezetű elnöke nem volt az Egyesült államoknak.

Amúgy a cikk érdekes és informatív.

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.03.04. 15:55:15

khm..utánanéztem, akkoriban szolgáló főtisztekről kapták a nevüket, bedőltem a két ismerős névnek.

sirdavegd · http://midnight-rider.blog.hu/ 2014.03.04. 16:02:48

Jó poszt.
Mondjuk Iain Banks: Fegyver a kézben (Use of Weapons) című sci fije óta az embernek két dologtól rándul össze a gyomra: a fehér színű széktől és a beton csatahajtól :P
A Csendes-óceánon amúgy is szeretik a hajó alakú szigeteket, lásd Hashima.

Fredda Krueger 2014.03.04. 19:05:11

A Coltos dolog nekem nem jött át.
Hogyan kapcsolódik ide?
Lehet figyelmetlen voltam olvasáskor.(Fredda szőke)

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.03.04. 21:15:46

Voltak akik nem rokonszenveztek az új urakkal sem.
Lázadássorozat volt az amerikaiak ellen. (Moro törzs),
beleértve a bozótvágókéses lerohanásos henteléseket.
Az akkori amerikai revolver nem sokszor nem volt képes megállítani a támadót, volt ideje pontot szerezni a késsel.
A régebbi negyvenötös kaliberű Colt lövedéke viszont igen, ezért vették elő újra ezt a kalibert és rendszeresíteték a legendás M1911-t

hazitroll 2014.03.05. 13:28:24

Nekem tetszik a cikk és a trianonos mondatban is értem a célzást!

tudi 2014.03.05. 18:46:16

Azért szvsz bushidó ide bushidó oda azért a japánok sem voltak hülyék, hogy egy jól felszerelt, jól védett szigetnek csak úgy neki menjenek. Bár ugyanez az építőkről is elmondható mert az amerikaiak is inkább "kifüstölték" a védőket. Bár érdekesebb lett volna a dolog, ha a fegyverek is használhatóak lettek volna.

Voltagemultiplier 2014.05.19. 00:59:33

Egy város vagy közlekedési csomópont védelmében ilyen erődök ma is megfelelnének és teljesen költséghatákonyak lenne fenntartásuk. De a tetőt is 12 ...18 méteresre kell készíteni, nem 6 méteresre. Másik, hogy ilyenkből mindig több kell néhány km-re egymástól, hogy megosszák a támadókat illetve több irányból tűz alá vehessék a támadókat.

Folyadékok betöltése: meg lehet azt okosan tervezni, hogy ártalmatlanul lefollyon vagy akkár visszafollyék, csak kellenek elvezető csatornák, a folyósók padlóit néhány fokos dőléssel kell kivitelezni stb és padlószint fölött nyíló ajtők , valamint túlélőtermek.

Békeidőben szinte semmi ráfordítás nem kell hozzá és hatalmas erősokszorozó, 100 erődszemélyzet ad egy komoly, városra kiterjedő védelmi képességet.
süti beállítások módosítása