Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

július 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (81) alagút (7) állat (8) amerikai (97) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (65) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (9) ejtőernyős (27) életrajz (39) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (87) haditengerészet (49) hadsereg (15) hadtörténelem (149) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (45) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (5) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (57) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (51) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (144) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (64) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (29) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (6) rendőrség (7) rendvédelem (52) róma (13) román (5) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (14) svéd (7) számítógép (9) szavazás (9) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (37) szovjet (60) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (24) titkosszolgálat (66) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (52) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (11) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (60) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Atomfegyver, de nem bomba

2018.06.10. 06:00 proletair

6de709907c09a8f0178e0edb71cd915e.jpgAz atomfegyver megjelenése és azonnali bevetése megváltoztatta a világot. Mivel az első ilyen két fegyvert bombaként vetették be, az emberiség kollektív tudatába atombombaként szerepel minden olyan fegyver, ami nukleáris reakció elvén működik. A jelenlegi poszt témája mindazon fegyverek bemutatása, ami atomfegyver, de nem bomba. A sorozatból kimaradnak az interkontinentális ballisztikus rakéták, mert lényegében ezek is bombák, csak a hordozóeszköz nem repülőgép, hanem egy rakéta. Nem fogunk belemenni abba se, hogy egy fegyver fúziós vagy fissziós elven működik. Ha valami kimaradt volna, vagy kiegészítésért kiállt,kommentben tessenek megtenni.

Big Gun

 

Az atomtüzérség

 

Bár a cím nagyon furcsán néz ki, mégis erről van szó: ágyúval kilőtt tüzérségi lövedék, ami a megszokottnál nagyobbat szól. Jóval nagyobbat. A dolog lényege az, hogy az ellenséget nem egy másik kontinensen akarjuk elpárologtatni, vagy a hátországát apokaliptikus díszletté változtatni, hanem pár kilométerrel odébb, ahová befészkelte magát. Ehhez természetesen nem használhat a saját tüzérség olyan lőszert, aminek a robbanásába a saját erők is megsemmisülhetnek. Az atomtüzérség kialakulása egy technológiai folyamat eredménye volt, amit az egyre korszerűbb és egyre kisebb robbanófejek kifejlesztése tett lehetővé. Ebből kifolyólag a két legnagyobb atomhatalom, az USA és a Szovjetunió rendszeresített hagyományos „ágyús” atomtüzérséget. A szovjetek két típust fekondi.jpgjlesztettek ki: az egyik a 2A3 „Kondenzátor” nevű, lánctalpas önjáró tarack volt. A 64 tonnás ágyúszörnyeteg 25 kilométerre tudta kilőni az egy kilotonnás robbanófejet. Az ágyúcső 406mm belső átmérőjű volt. Kezeléséhez nyolc főre volt szükség, 1956-tól 1960-ig állt a Vörös hadsereg szolgálatában. A relatív rövid idő Hruscsov elvtársnak köszönhető, aki tudvalevőleg szerelmes volt a rakétatechnikába, és az ő utasítására leállították az atomtüzérség fejlesztését. A másik rendszeresített eszköz a 2B1 „Transzformátor” (ne tessenek vigyorogni, tényleg ez volt a nevük) elnevezésű, szintén lánctalpas önjáró ágyú volt. Ezt a fegyvert 1957-ben kezdték el fejleszteni. Az ágyú csövének belső átmérője már 420mm-es volt, a lőtávolságtrans1.jpg 45km. A tűzgyorsaságára viszont egyáltalán nem a gyorsaság volt a jellemző, mert ötpercenként tudott leadni egy lövést. Mondjuk ha ez az egy lövés pont egy atomtöltetű lövedék volt, lehet, nem is volt szükség több lövésre. A fejlesztésnél sok probléma adódott: a lövések keltette erők következtében még a legendásan masszívra tervezett járművekben is károk keletkeztek, főleg az erőátvitelt és a futóművet érték végzetes behatások. A szállítása szintén roppant körülményes volt, lévén csak a harctéren volt önjáró, a harctérre tréleren, vagy vasúton kellett szállítani. Az atom robbanófejek tárolása szintén nagy odafigyelést igényelt. 1960-ra hagyták is az egészet, és nekiláttak gőzerővel fejleszteni a rakétaüzérséget. (Azért a „kinek van a leghosszabb csövű önjáró lövege” versenyt utcahosszal nyerte a szovjet csapat).
A rakétatüzérség megjelenésével pár probléma megmaradt, ilyen volt például a viszonylag lassú tűzgyorsaság. A rakéták feltöltése, a pályaadatok megadása körülményes volt, viszont a hatótávolság jelentősen megnőtt. A szovjet szárazföldi csapatok több ilyen rendszert is kifejlesztettek a hidegháború évtizedei alatt, és a robbanófej nem feltétlenül csak hagyományos vagy atom robbanószert tartalmazhatott, hanem biológiai vagy vegyi scud.jpgharcanyagot is. A legismertebb ilyen rakétatüzérségi rendszer a T7-es volt, ami a NATO kódrendszerben az SS-1 Scud néven vált hirhedté, (Itt a fenti képen, és aki nem tudná, a Magyar Néphadseregnek is volt belőle) de volt még ezen kívül négy másik rendszer is, ami a harcászati rakétatüzérségnél állt szolgálatban. A szovjet technológia 1965-ben ért arra a szintre, hogy olyan kisméretű atom robbanófejet tudjon előállítani, ami már a hagyományos tábori tüzérségi eszközökkel is kilőhető volt. Ezek között volt sok önjáró változat, de még a D-20 vontatott tarackkal is lehetett volna atomot lőni az ellenség állásaira. (A D-20 veterán technika, még mindig aktív szolgálatban áll idehaza.) 1993-ban az (USA-val egy időben) az atomtüzérséget megszüntették.

Az USA szintén jelentős energiákat fektetett egy használható atomtüzérség kifejlesztésébe. Itt a kísérletekhez a haditengerészet nagy hajóágyúit is felhasználták, de alkalmaztak vasúti ágyút is. (Idézzük fel a szovjet önjáró ágyúk űrméretét! Igen, azok „standard” hajóágyú-űrméretek). Többféle robbanófejet fejlesztettek ki, és 1953-ban ezekkel a nevadai kisérleti lőtéren az Operation Upshot-Knothole keretében lövészetet is végrehajtottak. (Itt lent a képen az "Atomic Annie" becenevű tesztágyú) A 11 robnuclear_artillery_atomic_annie.jpgbantásból nem mindegyik volt tüzérségi lövés, volt toronyra szerelt, és levegőben robbantott kísérlet is. Ezeknél a hatóerőt tanulmányozták. A rendszeresített robbanófejeket szintén önjáró ágyúkhoz alkalmazták, később a vontatott tüzérség is megkapta a maga atomrobbanófejét. Az amerikaiak a hagyományos ágyús atomtüzérséget a rakétás tüzérséggel folyamatosan és párhuzamosan fejlesztették. A rakétás tüzérségi eszközökből valamivel többfélét rendszeresítettek, mint a szovjetek. Az amerikaiakhoz fűződik az egyik legkisebb atomfegyver létrehozása is. Az M28/M29 Davy Crockett simacsövű, hátrasiklás nélküli löveg igaz hordozható „kempingfegyver” volt. Kifejlesztéséhez a koreai háborús tapasztalatok vezettek, valamint az a felismerés, hogy az Európában a NATO államokhoz kényelmetlenül közel táborozó szovjet hadosztályokat valószínűleg csak atomfegyverekkel lehet majd megállítani.davycrockett1.jpg Koreában biztos jól jött volna pár ilyen könnyen hordozható eszköz a számolatlanul rohamozó önkéntes kínai elvtársak ellen, főleg olyankor, amikor sem légitámogatásra nem számíthattak, sem a páncélosaik ágyúira. A Davy Crockett csupán 10-20 tonnácska TNT erejével megegyező nukleáris robbanófejet kapott, ennél kisebb atomfegyvert a fizikai korlátok miatt nem lehetett készíteni. A fegyver teljes tömege, állványostul, csövestül, robbanófejestül kicsit több volt mint 34 kg, amit két katona vígan elcipelt, ha kellett, amúgy leginkább egy Jeep hordozta a személyzettel együtt. A lőtávolság csak pár kilométer volt. 1961-1971 között volt rendszerben, és körülbelül 2100 darabot gyártottak belőle. Európában a Német Szövetségi Köztársaság területén állomásozó amerikai csapatoknál is rendszeresítették, egész pontosan a 82. Légideszant Hadosztály tüzérei kaptak belőle. Innen 1967-ben vonták ki. Érdekesség, hogy egy ideig nem csak a hajókat és a harckocsikat nevezték el a jenkik híres emberekről, de a rakétáikat is. A fentebb említett rakétatüzérség két meghatározó egysége közül az egyik első széria MGR-1 Honest John néven állt szolgálatba, ami nevét Holger Nelson Toftoy vezérőrnagytól, az amerikai katonai rakétakísérletek emblematikus alakjától kapta. Honest John egy texasi redneck volt. A másik az MGM-31 Pershing volt. Pershing tábornokról lényegében mindent elneveztek, ami épült, legyen az harckocsi, mozdony, épület. Ennek felsorolása tényleg kitöltene egy külön blogposztot. Tehát davy_crockett.jpgDavy Crockett: a XIX. századi USA ünnepelt hőse, politikus, hazafi, katona. Ezredesként Alamo erődjének híres ostrománál esett el, mikor katonáival a tízszeres túlerő ellen védte az erődöt. Szóval frappáns névválasztás egy ilyen fegyvernek.


A britek sem akartak kimaradni az atomtüzérség fejlesztéséből, és a Yellow Anvill néven tervezték is a létrehozását, végül azonban elálltak ettől. Maradtak a rakétatüzérségnél, ami az amerikai típusokra épült.
A Franciák Pluton néven csak rakétatüzérséget rendszeresítettek, ez 1975-től 1993-ig volt rendszerben. Ennek nagyobb hatótávolságú változata a Hades 1996-ban lett kivonva a rendszerből.


A mélység titka

Az atomaknák

 

A címet ízlelgetve a nyájas olvasó szeme előtt egy hagyományos, földre (vagy picit az alá) rejtve telepített alattomos fegyvert képzel el, ami ha rálépnek, akkor jó nagyot robban. És mivel atom, biztos sokkal nagyobbat fp_demolition_diagram.jpgrobban. Nos igen, majdnem. A NATO parancsnokait folyamatosan idegesítette az Európában állomásozó nagyszámú szovjet páncélos és gépesített lövész alakulatok száma. Komolyan tartottak egy vörös inváziótól, és bizony egy ilyen offenzíva megállításához nem rendelkeztek elegendő hagyományos fegyverrel. A terv az volt, hogy a szovjetek kalkulált támadási irányai elé jól rejtett helyeken a föld alá telepítenek atomfegyvereket, majd az esetleges támadás megindulásánál ezeket felrobbantják. Úgy okoskodtak, hogy az így létrehozott gigantikus bombatölcsérekben a szovjet (és szövetséges) páncélos erők elakadnak, a sugárzás pedig a gyalogos egységek előrenyomulását lehetetleníti el. (És tegyük hozzá, hogy a hagyományos ellentámadás is bizonyos nehézségekbe ütközött volna). Ugyanilyen aknazárat terveztek Észak és Dél-Korea közé is, érthető okokból. Az atomaknásításba a britek is beszálltak. Nekik teherautóra szerelt mobil verziójuk volt, ami nem is volt rossz ötlet, hiszen gyorsan áttelepíthető volt. Ennek először Blue Badger néven kezdték meg a gyártást, később Violet atomakna.jpgMist néven állt rendszerbe. A britek egy Blue Peackock nevű aknatípust is rendszeresítettek, a fegyver eredeti neve Brown Bunny volt, ezt módosították Blue Bunny-ra, végül jött a Blue Peackock. Akinek ezen a ponton a Gyalog galopp című filmből ugrik be egy sisakütögetős jelenete, nos azt meg tudom érteni. Itt a blogon amúgy volt már egy remek vendégposzt ezekről a fegyverekről, így nem is ékeskednék a szerző tollával, aki szeretne többet tudni, az klikkeljen a linkre bátran. Nem fog unatkozni, garantálom.

Top Secret

 A „bőröndatombombák”

 


taskabomba.jpgA címben szereplő fegyvereket azért érdemes idézőjelbe tenni, mert nem bőrönd alkatúak. A fizika törvényei szerint a nukleáris fegyver ugye egy bizonyos tömegnél nem lehet könnyebb, és ez a tömeg bizony nem teszi lehetővé, hogy egy elegáns aktatáskába rejtsék, de a bőröndforma sem lett volna használható. Mivel hordozható robbanóeszközről van szó, sokkal közelebb járunk a valósághoz, ha egy terebélyes hátizsákot képzelünk magunk elé. Az USA a 60-as évekre fejlesztette ki az első hordozható atomfegyverét, amit Atomic Demolition Munition-nek (kábé romboló atomrobbanószer) neveztek. Ezt elsősorban mobil atomaknaként tervezték bevetni. A különleges erők számára kifejlesztett ugyanilyen fegyver, a Special Atomic Demolition Munition már ténylegesen háton hordozható eszköz volt. Két katona kellett hozzá, mert ezt a súlyt egy ember még akkor is nehezen hordozta volna, ha az épp egy különleges műveleti katona volt, extra állóképességgel. Ezt a fegyvert ellenség által megszállt, vagy veszélyeztetett infrastruktúra pusztítására tervezték, tehát hidak, völgyzáró gátak, gyárak, stb. Természetesen a szovjetek is rendelkeztek ilyen fegyverekkel, és a Szovjetunió felbomlása óta folyamatos a para, hogy mennyit vesztettek el belőle az elvtársak, vagy konkrétabban, mennyit adtak el jó pénzért a fegyverpiac legsötétebb sarkaiban. A félelmek annak ellenére jogosak, hogy nemzetközi egyezmények hatására a 80-as években ezeket a fegyvereket a két atomhatalom kivonta a rendszerből.

Tűz a víz alá

 torpedók, mélyvízi bombák

 

A második világháború után sok fegyver, haditechnikai eszköz halt ki, sok viszont bebizonyította életképességét. A tengeralattjáró pont ilyen fegyver volt, ráadásul elképesztő fejlődésnek indult. Folyamatosan változott a hajótest 20090828261702502.jpgkialakítása, a meghajtás, a fegyverzet és a legénység létszáma. Az atommeghajtással és a rakétafegyverzettel egy tengeralattjáró képessé vált arra, hogy a vízfelszín alatt lopakodva érje el azt a körzetet, ahonnan a rakétáit az ellenség célpontjára indíthatja. Emiatt elsődleges feladattá vált az ellenséges tengeralattjárók felderítése, nyomon követése, és megsemmisítése. A felderítésre egyre többet használták a nagy hatótávolságú repülőgépeket, és a víz alá telepített akusztikus bójákat. A tengeralattjárók biztonságos merülési mélysége is megnőtt. Ez az eddig bevált ellentevékenységet elavulttá tette. Eddig ugyanis rendszerint egy felszíni hajó a tengeralattjáró felé úszott, és megszórta a vizet mélységi bombákkal, amik az előre beállított mélységbe merülve felrobbantak. A gond az volt, hogy a korszerű tengeralattjárók szintjéig a mélyvízi bombák nagyon lassan értek le (addigra a tengeralattjáró odébb mehetett), ráadásul a hagyományos robbanótöltetek sem okoztak már akkora károkat az egyre masszívabb tengókban. Adta magát az ötlet, hogy a mélyvízi bomba legyen nukleáris, az ellen már nem nagyon van védelem mk-101_lulu_ndb.jpgmég a víz alatt se. A gond az volt, hogy ez kizárta, hogy felszíni hajóról szórják meg az ellenséges tengeralattjárót, hiszen a robbanásban valószínűleg a hajó is sérült, vagy elveszett volna. Maradt a repülőgépről történő alkalmazás. A fegyver alakja is változott: amíg a háborúban asroc.jpglényegében egy hordó volt a mélyvízi bomba, addig az atomtöltetű utód már inkább hasonlított igazi, hagyományos bombára. Ez a kialakítás amúgy gyorsabb süllyedést is lehetővé tett, így hamarabb érte el a robbanási mélységet. A technika fejlődésével sikerült olyan fegyvert létrehozni, ami hajóról is lehetett indítani, ráadásul rakétaként, tehát a robbanás helyétől biztonságos távolságra. Az amerikaiaknál ez volt a RUR-5 ASROCK fegyverrendszer. Ezt a rakétavetőt minden időjárási és tengeri viszonyok között lehetett indítani, kifejezetten tengeralattjárók ellen. A nukleáris töltettel felszerelt rakéták hatóereje 10 kilotonna volt, és 19km távolságra lehetett kilőni. Az ASROCK rendszert amúgy elég sok szövetséges haditengerészet alkalmazta, természetesen atomtöltetű rakéták nélkül. Az amerikaiak készítettek tengeralattjáróról indítható tengeralattjáró-elhárító rakétát. A körülményes elnevezés mutatja, mennyit változott a tengeri hadviselés: két tengeralattjáró a leggyorsabban rakétákkal tudta egymást kinyírni, nem pedig a hagyományos torpedóval. Az UUM-44 SUBROC rakétát 10 d09e3061-e4c3-4bd9-a9eb-05f70a47c971.jpgkilotonnás robbanófejjel szerelték fel, és 55km hatótávolsággal rendelkezett. A britek is fejlesztettek ilyen fegyvert Green Cheese néven, de végül nem rendszeresítették. A szovjeteknek is megvolt a maguk tengeralattjáró elleni fegyvere, az RPK-2 Vyuga. Ez is egy tengeralattjáróról indítható rakétafegyver volt, 5 kilotonnás robbanófejét kb 45 km távolságra repíthette. A szovjetek többcélú fegyvert is fejlesztettek. Az RPK-6 Vodopad nevű rakéta tengeralattjáróról indítható rakéta volt. Torpedó-vetőcsőből indult, a felszínt elérve rakétahajtással indult a célpontja felé. Ez lehetett felszíni hajó, vagy tengeralattjáró. A továbbfejlesztett változat az RPK-7 Veter volt, ennek hatótávolsága elérte a 100km-t. A második világháború után haditengerészetek rettegett fegyverét, a torpedót is továbbfejlesztették. A torpedó eleve sokoldalú jószág volt, mert lehetett indítani hajóról, tengeralattjáróról, repülőgépről és helikopterről. A flották magját már nem a drága és hatalmas csatahajók képezték, hanem a repülőgép-hordozók. Egy ilyen hajó tűzereje messze felülmúlta a csatahajók tűzerejét, nem is beszélve arról, hogy a rá telepített csapásmérő repülőszázadok fegyverzetében is megjelent az atombomba. Egy ilyen hajó a kísérő hajókkal együtt olyan köteléket alkotott (és alkot ma is) aminek egyesített légvédelme szinte lehetetlenné teszi az ellenük történő eredményes harctevékenységet. A legnagyobb veszélyt egy ilyen kötelékre az egyre modernebb tengeralattjárók jelentik. Célszerű volt tehát a torpedót is „atomizálni”. Lényegében egy ilyen torpedóval nem is kellett telitalálatot elérni, elég volt, ha a megfelelő körzetben indul be a láncreakció. A hidegháború éveiben mindkét szuperhatalom kifejlesztette a maga atomrobbanófejes torpedóját. A szovjetek a T-5 és az ASB-30 elnevezésű fegyvert rendszeresítették. image-28-a-mark-45-torpedo.jpgA T-5 még a korai fejlesztések hátrányaival rendelkezett, például csak +5 Celsius fok feletti hőmérsékleten volt a szerkezet üzembiztos, ez pedig az északi vizeken okozott gondot. 5 kilotonnás robbanófejjel rendelkezett, és a tesztek azt mutatták, hogy ennyi elégséges egy hagyományos amerikai csapásmérő kötelék szétzilálásához. Az amerikaiak sem tétlenkedtek, ők a Mark 45 ASTOR torpedót rendszeresítették (itt a fenti képen egy múzeumi példánya). Lényegében ezt a típust fejlesztették tovább időnként, javítva a meghajtáson, amivel nagyobb sebességet és nagyobb hatótávolságot tudott a torpedó elérni. Az ASTOR 11 kilotonnás robbanást tudott produkálni.

Nagy durranás

légvédelmi és légiharc-rakéták

 

A második világháború után az amerikai fegyveres erőkből kiválva külön haderőnemmé vált a légierő, létrejött a U.S. Air Force, a világ leghatalmasabb stratégiai bombázórepülő flottájával. A szovjetek, hogy ledolgozzák ebbéli hátrányukat, szintén őrületes fejlesztésbe kezdtek, és hozzáláttak a saját stratégiai légierejük felállításához. Ebben nagy segítségükre volt még a háború idején szovjet földönt leszállt Boeing B-29 Superfortress bombázó. images.jpgEzt a típust szó szerint centiről centire lemásolva megkezdhették a Tupoljev Tu-4 stratégiai bombázó gyártását. Az amerikai kontinens máris elérhetővé vált (ne feledjük, ez még az interkontinentális ballisztikus rakéták előtti rövid időszak). Az amerikaiak tisztában voltak a fenyegetés jelentőségével, hiszen eddig pont ők alkalmazták a stratégiai (szőnyeg)bombázást. Az akkor még korszerű Tu-4-es bombázók ellen a hagyományos légvédelmi tüzérség abszolút hatástalan lett volna, a vadászgépek közül pedig nem sok tudott arra a magasságra felkapaszkodni. Ha pedig ott is volt, a bombázók nagy száma és azok erős védőfegyverzete okozhatott gondot. Mivel a stratégiai bombázáshoz nagy mennyiségű bombázógépre van szükség, az 8733728782_6c1a25fb9c_b.jpgUSA légvédelmében olyan vadászgépeket alkalmaztak, amelyek saját radarral rendelkeztek, és nem irányított rakéták tömegét tudták a közeledő, zárt kötelékben repülő gépek ellen indítani. Ha egy ilyen rakéta betalált, az nagy valószínűséggel a bombázógép vesztét okozhatta. Aztán jött a nagy ötlet: nem kell sok kicsi rakéta, elég egy nagy is, ami ha a támadó kötelék közepében robban, és történetesen atomrobbanófejes, akkor szó szerint elfújja az ellenséget az égről. Ez lett a történelem első atomrobbanófejes légiharc rakétája, az AIR-2 Genie. Ezt a fegyvert eleinte az F-89 Scorpion hordozta, később integrálták az F-101 Voodoo, az F-104 Starfighter és az F-106 Delta Dart vadászgépekhez is. A rakéta nem irányított volt, a vadászgép a radarjával befogta az ellenséges köteléket, aztán a megadott időben indította a rakétát, majd azonnal hátraarcot csinált, és a lehető legnagyobb sebességgel próbált távolodni a 1,5 kilotonnás robbanás leendő helyszínétől. A technológia fejlődésével a Genie rakétákat felváltotta (vagy f106318thfis-1200.jpgkiegészítette) a már irányítható AIM-26 Falcon légiharc rakéta( itt ballra indítás közben egy F-106 fegyverteréből). Ez már ha kellett, követni is tudta a célt, magyarán nem feltétlenül kellett az ellenséges kötelékkel szembe repülve indítani. Szovjet atomrobbanófejes légiharc rakétáról nem találtam információt. A rakéta- és radartechnika fejlődésével a légvédelmi rakéták lehetőségei is megnőttek, ezzel érthető módon a bombázógépek bevetése egyre inkább háttérbe szorult. Megjelentek viszont az interkontinentális ballisztikus rakéták, ami ellen nem volt megfelelő védekezési mód. Már a kezdetektől fogva kísérleteztek azzal az ellenérdekelt felek, hogy egymás rakétáit még becsapódás előtt leszedjék. Ez a 60-as évek technológiai színvonalán lényegében lehetetlen volt, legalábbis úgy, hogy az ellenrakéta a közeledő robbanófejet ütközéssel vagy közelségi gyújtósnike-missile-500-19.jpg robbanással megsemmisítse. A hajmeresztő megoldás nem volt más, mint hogy a rakétaelhárító rakéta robbanófeje is legyen atomtöltetű, így egy jókora légköri atomrobbanással kiiktathatja a közeledő rakéta robbanófejét. Atom ellen atom. A gond persze az volt, hogy az elfogás helyének elég messze kellett lennie a lakott területektől. Az amerikaiak elsőként a MIM-3 Nike Ajax és a MIM-14 Nike Hercules rakétákat állították rendszerbe, ezek 2 vagy 20 kilotonnás atomrobbanófejjel voltak ellátva. Idővel az előrejelző rendszerek is finomodtak, így már messzebbről is meg lehetett kísérelni az indítást. A nagyobb hatótávolságú rakétarendszer egyik, igen rövid ideig szolgáló tagja a Nike Zeus lett (Itt jobbra a képen a három Nike). Ennek a robbanófeje 2 megatonnás is lehetett. Egy rövid ideig tesztelték, mint műholdvadász rakétát. Szintén kérészéletű volt a LIM-49 Spartan rakétaelhárító rakéta, ennek robbanófeje már 5 megatonnás volt. Utolsó előttinek pedig említést érdemel a Sprint rakétarendszer, ennek viszonylag kicsi, 4 kilotonnás hatóerővel bírt a robbanófeje. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezeknek a rendszereknek nem csak a U.S. Air Force volt az 0238028.jpgüzemeltetője, hanem a U.S. Army is. A sor végén a legsikeresebb nukleáris elfogórakéta-rendszer álljon: A Boeing CIM-10 Bomarc. Ez már lényegében egy rakétaindítású drón volt, ami a megfelelő sebesség elérése és a rakétahajtómű kiégése után két darab torlósugárhajtóművel repült tovább. Két fő típusa volt, amiből a CIM-10A 400km-es hatótávolságra repült 2,8 Mach sebességgel, a CÍM-10B pedig 700 km-re 3 Mach sebességgel. Mindkét fajtához 7-10 kilotonnás robbanótöltet volt rendszeresítve. A rendszer fénykorában az USA-ban 9, Kanadában 2 alakulatnál állt szolgálatban. A szovjeteknek is megvoltak a maguk nukleáris légvédelmi és rakétavédelmi rakétáik. Az infók ezekről sokkal hiányosabbak, mint az amerikai rendszerekről. Ami biztos, hogy az Sz-75 Dvina rendszer (ez volt a Magyar Néphadseregnek is) 15D és 5V29 jelzésű rakétái rendelkeztek atomtöltettel. Az Sz-200 Angara elsősorban img_0112.jpgnagy magasságban repülő bombázók és felderítő gépek ellen készült, az atomrobbanófejes változat lett volna hivatott a ballisztikus rakéták elfogására. (A honvédség állományában egy ütegnyi Sz-200 állt szolgálatba, Mezőfalván, 1997-ig, természetesen atom nélkül) Moszkva védelmét az A-350 (NATO kódnéven Galosh, itt jobbra) rakétarendszer szolgálta. A terebélyes rakéta az A-35 rakétavédelmi rendszer része volt, ami magába foglalta a korai előrejelző állomásokat, radarokat, műholdakat. Tényszerű adat nem sok van róla, például nincs megbízható adat a robbanófej nagyságáról sem. De sajnos arról sem, hogy hol tart a modernebb rendszerek fejlesztése. Mert bár a posztban említett fegyverek nagy részét már leszerelték, a rakétaelhárító-rakéták létjogosultsága sajnos még mindig fenn áll. 

43 komment

Címkék: atom haditechnika torpedó hidegháború akna

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kullancs1983 2018.06.10. 09:10:02

Két kukacoskodó észrevételem lenne, az egyik, hogy gondolom nem a RUR-5 ASROC rakétavetőt lehetett indítani, hanem a rakétákat belőle, a másik, hogy az USAF nem az amerikai fegyveres erőkből vált ki (szép is lenne) hanem a hadseregtől függetlenedett. A többi jó volt. :)

David Bowman 2018.06.10. 09:22:19

"Egy ilyen hajó a kísérő hajókkal együtt olyan köteléket alkotott (és alkot ma is) aminek egyesített légvédelme szinte lehetetlenné teszi az ellenük történő eredményes harctevékenységet."
Ezt se próbálta még ki senki. Azaz egyszer kicsiben (Faroklandon) és akkor sikerült is.
Ezt hitte a Prince of Wales is.
A Tu22-H22 páros is alkalmasnak tünt. Ma is komoly tervek vannak a kemény dió feltörésére.

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.10. 11:36:56

@Kullancs1983: jogos, amint lehet javítom. ( most nem tudok szerkeszteni)

@David Bowman: igaz, tényleg

Hiryu2,01 2018.06.10. 11:43:59

Kicsit keresgélve: ha jól olvasom, az atomnaknák nem voltak olyan hatásosak mint reméltek. 10 kilotonnás kísérleti robbanás kb 100 méteres krátert csinált... nem igazán ellenfél a szovjet műszaki alakulatoknak.

A Brit fegyver egyik problémája volt hogy anno az alacsony hőmérsékleten, (tél is van Európában) a gyújtószerkezet jó eséllyel nem működött... De jöttek a brit tudósok, és kibélelték hőtermelő csirkékkel.....
www.businessinsider.com/uk-developed-chicken-warmed-nuclear-landmines-2016-11

Kismy 2018.06.10. 12:31:02

"Szovjet atomrobbanófejes légiharc rakétáról nem találtam információt." - pedig van nekik. de még milyen! kétszer olyan halálos, mint az usákoké! és még konzervet is nyit;)

Kismy 2018.06.10. 12:31:44

ja és természetesen köszönjük a posztot @proletair

Head Honcho 2018.06.10. 13:02:31

'95-ben jártam kiképzésen Mezőfalván. Fene se gondolta volna, hogy 2 év múlva vége lesz az egésznek...

Macroglossa 2018.06.10. 19:09:54

Nem kukacoskodni szeretnék, csak tényleg n tiszta, hogy az AIM-26 Falcon-nal miért nem volt szükséges a célpont irányába repülni?

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.10. 19:22:58

@Macroglossa:

Asszem olyasmiről van szó, hogy a rakéta félaktív önirányítással ment a célpont felé, tehát ha az kitérő manőverbe kezdett, akkor a rakéta követte. Az előd rakétát (és a Mighty Mouse rakétákat) lényegében a repülőgéppel irányozták (mint a gépágyút), amerre az orr nézett oda ment a rakéta. A Falconnál már nem. Kicsit hülyén fogalmaztam, elnézést kérek.

Macroglossa 2018.06.10. 20:14:25

@proletair: hát pont ez az, a nem irányított rakétát indítja és kifordul, de a félaktív radarirányításnál továbbra is meg kell világítania a célpontot, ha irányítani is akarja a rakétát...

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.10. 21:27:33

@Macroglossa:

Abszolút logikus, de az is lehet szimplán, hogy a Falcon modernebb volt, és az önirányítás már alapfelszerelésként szerepelt.

Macroglossa 2018.06.10. 22:09:42

@proletair: A Falcon félaktív önirányítású volt, abban az időben csak az infravörös önirányítású rakéták voltak fire-and-forget, majd csak 10 évvel később az AIM-54 volt aktív radaros önirányítású, de az darabonként fél tonna volt, nem egy mázsa...

molnibalage 2018.06.11. 10:45:09

Több komoly technikai tévedést is tartalmaz a légvédelmis része az írásnak:

Az AIR-2 Genie-nél a szembetámadásos módszerre van forrás? Én eddig sehol nem hallottam erről. Az akkori idők AVR és repülőgépen levő fegyverrendszerei - radarok felderítési távolsága - a szembetámadást nem tették lehetővé mindig hátsó légtérből elfogást hajtottak végre. A nemirányított rakétával és a Genievel bajos lett volna előretartásos módon tüzelni, szemből a hatalmas relatív sebesség miatt dettó. Az Genie lényege az volt, hogy faroklövésznek esélye sem volt, de pontosan se kellett nagyon célozni, de azért hátsó féllégtérből erre volt bőven idő. Szemből közeledve kb. 600-800 m/s-mal meg kb. semmi...

Az Falcon rakétánál a "nem feltétlenül kellett szembe repülni" rész is értelmezhetetlen, mert az IR irányítási rakéta volt és az első valóban szemből indítható IR rakéta az AIM-9L volt a '70-es évek második felében. A Falcon laza húsz évvel korábbi...

A Nike Ajaxnak még volt hagyományos harci részes változata, de a Nike Hercules esetén 55 km felett csak nukleáris robbanófej volt az egyetlen opció a rádió-parancsközlő vezérlés korlátai miatt. Közelségi gyújtó létezett az önvezérlő AIM-9B rakétán is. Az RPK vezérlési elv miatt és a rádiógyújtók akkori korlátai miatt volt más az alapvető működési elve az RPK vezérlésű légvédelmi rakéta-rendszereknek. Már a II. vh-ban a jenkiknek tüzérségi grántába és légvédelmibe is sikerült közelségi gyújtót tenni...

A Nike Zeus-t nem szerecsés a másik kettővel együtt említeni, mert azok interkontinentális bombázók ellen készültek, a Nike Zeus meg ballisztikus rakéta-elhárító eszköz volt.

Sz-200-ból, ha mindenképpen az üteg (osztály használatos a magyarban) szót erőltetjük, akkor kettő állt itthon hadrendben, egy osztálycsoporton belül.

Az IR érzékelők és a CONUS vs USSR honi légvédelem és elfogóvadászok és légvédelmi rakéta-rendszerek fejlődéséről bővebben a lenti linken a fenti rendszerek bemutatásával együtt. (Kivéve Zeus)

htka.hu/2017/12/20/haditechnikai-osszefoglalo-2017-es-kiadas/

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.11. 10:51:25

"...nemzetközi egyezmények hatására a 80-as években ezeket a fegyvereket a két atomhatalom kivonta a rendszerből."

Csak az USA-nak és a szovjeteknek volt ilyen, a többi 3 (6?) atomhatalomnak nem?

molnibalage 2018.06.11. 10:51:54

@David Bowman: @proletair: Mi az igaz és tényleg? Az angol flotta légvédelme Falklandon:

ad.1 Olyan környezetben szállt szembe az argentín gépekkel, amire nem terevzék, földháttér volt..

ad.2 Több repülőgép volt, mint célcsatorna...

ad.3 Az angol fregattok no.1 feladata ASW lett volna hh alatt a CBG-ok légvédelmi ernyője alatt szó nem volt tömeges légitámadás - akár repcsi, akár ASM - szólóban történő megállításáról.

ad.4 A hajókon levő légvédelem közül kb. a Sea Wolf volt az egyetlen korszerű mondható légvédelmi rakéta-rendszer.

Igen, Falklandon a fél angol flotta ottmaradhatott volna, ha a bombák gyújtóját jobban állítják be vagy kicsit magasabbról bombáznak az guachók, de azért azt se felejtsük el, hogy mennyire megviselte az ellenfelet a háború. A légierő gyakorlatialg megszűnt létezni. Mindenzt úgy, hogy nem volt AWACS heli sem és F-4K sem csak Harrierek... Az is persze más kérdés, hogy az argi gépek a hatósugaruk szélén repültek.

molnibalage 2018.06.11. 11:08:05

@proletair: A Falcon rakéta infravörös és félaktív vezérléssel is rendelkezett.

Ahogy a MiG-21bisz + R-3R-rel is a radar korlátai miatt nem volt lehetséges a szebetámadás úgy ezzel sem legfeljebb laborkörülmények között főleg, mert 16 másodperces előkészület kellett indításhoz. 600 m/s relatív sebsség esetén ez nem megy. (szubszonikus cél, szubszonikus vadászgép)

Anyagok a Falcon rakétákról, de igen érdekes.
www.alternatewars.com/SAC/

A min. 16 sec előkészítésre forrás.
www.alternatewars.com/SAC/AIM-4A_Falcon_CS_-_September_1963.pdf

Ebben van az aspektus diagram, legaláb 70 fokos megközelítés kellett.
www.alternatewars.com/SAC/AIM-4A_Falcon_SMC_-_September_1963.pdf

A lenti következő forrás azért érdekes, mert mutat szembetámadást is, ami lehetetlen, mert az akkori PbS érzékelők szemből nem érzékelték még a sugárhajtású (turbojet) gépeket sem nemhogy a turboprop Tu-95-öst...
www.alternatewars.com/SAC/AIM-4D_Falcon_SMC_-_September_1963.pdf

A további diagramokon helyenként ki van terjesztve szembetámadásra is, de én úgy vélem, hogy ennek realitása nem volt az akkori repfedélzeti radarok paramétereit ismerve.

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.11. 11:41:30

@tiboru: nem találtam erre forrást, a szovjet cuccokról is nagyjából úgy esik utalás, hogy a specnaz részére gyártottak ilyeneket.

Fredddy 2018.06.11. 11:51:25

Jó, hogy nem próbálták ki ezeket...
A szovjet atomágyúk alváza egyébként az a T-10-es nehézharckocsi volt, ami még a második világháborús ISz harckocsik utolsó továbbfejlesztése.

A Davy Crockett fő baja az volt, hogy a robbanófej veszélyzónája nem sokkal kisebb, mint a fegyver maximális lőtávja, szóval eléggé kamikáze a cucc. A végén egyébként M113-asokra telepítették, az legalább nyújt némi védelmeta személyzetnek.

A Tu-4-est nem ,,centiről centire" másolták le az oroszok a B-29-esről, hanem éppenhogy ,,inchről centire", minden egyes lemezét, furatát és csavarját át kellett tervezni, hogy a metrikus szabvány szerint működő szovjet ipar gyártani tudja.

molnibalage 2018.06.11. 12:01:19

@Macroglossa: Ez sem egészen pontos.

Az AIM-54 elvileg lehetne fire and forget, de a realitás nem egészen ez, az csak tökéletesen egyenesen repöülő és nem manőverező célpont ellen lehet máskülönben a radar végfázisban történő felkapcsolásáig pályakorrekciós jeleket kell küldeni. Ha a célpont manőverezik akkor nagyobb távolságokon más kisebb manőver esetén is a rakéta ott fogja prolongálva keresni a célt a saját radarjával, ahol nincs.

A Falcon rakétát Vietnámban használták, borzalmasan gyenge eredménnyel, persze nem interkontinentális bombázók ellen...

Maga Lenin 2018.06.11. 15:28:31

@proletair: A minap került szóba érintőlegesen ez nálam:
[...] a félaktív radaros irányítású GAR-11-est (1963-tól AIM-26A) indíthatták a gépek []F-102], melynek W54 fejrésze csak 0,25 kt robbanóerőre volt beállítva ebben a típusban. Ez a rakéta csak kis mennyiségben került rendszerbe.

molnibalage 2018.06.11. 16:06:16

@Maga Lenin: Mert kb. akkor lépett szolgálatba, amikor az ICBM-ek kinyírták a szovjet interkontinentális bombázókat. Fenyegetés híján szükség sem volt már rá.

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.11. 18:14:42

@molnibalage:

A fenébe, a minap találtam egy oldalt, ahol az atomrakétás támadási módok voltak, szépen rajzolva, és most nem lelem. HA meglesz, linkelem, mert úgy tűnik jobb ha ide kommenteljük a korrekt infókat, minthogy egy egész bejegyzést javítsak (ezzel értelmetlenné téve egy rakás kommentet)

pina noir 2018.06.11. 18:31:46

A Stalkerban a hordozható atombomba jóval kisebb volt..

lutria 2018.06.11. 21:17:49

Tételezzük fel hogy a ruszkik elvesztettek vagy eladtak volna pár "bőröndatombombát" vajon a vevő mire tartogatná őket már vagy 20+ éve hogy bevesse valaki ellen?Már lett volna jó alkalom,manapság meg már egyre nehezebb lenne valami stratégiai célpont pár km-es közelébe csempészni őket.

ace22 2018.06.11. 21:18:41

Remek poszt!

Ha már atomtorpedó, érdemes megemlíteni a VA-111 "Skval" (Szélroham) rakétatorpedót, ami a szuperkavitáció jelenségét kihasználva 200-250 csomó sebességgel kb. 7 km-es hatótávolsággal és 150 kt-s nukleáris töltettel rendelkezett.

Atomkoffer: a Discovery Channel-en egy magát szakértőnek nevező ember egy orosz atomkoffer állítólagos replikáját mutatta be, külsőre egy jó nagy koffer, belül egy vastag cső, meg sok gomb...

ace22 2018.06.11. 21:22:50

@lutria: Annyit elárult a DC-s szakértő, hogy a kofferek töltete annyi év alatt "megpimpósodott", újra kellene dúsítani, ahhoz meg komoly infrastruktúra kell.

molnibalage 2018.06.11. 22:29:02

@lutria: Az Pu alapú atomfegyverek néhány év karbantartás elhanyagolás után saját magukat vágják tönkre. Szóval már a '90-es évek közepén és végén is legfeljebb piszkos bombát lehetett volna csinálni, de olyan sem volt. De viszont különböző szintű filmek készültek ettől, a B-től a Zs kategóriáig.

molnibalage 2018.06.11. 22:31:06

@ace22: A Pu 239 felezési ideje cirka 24 ezer év. A hasadóanyag tudommal nem koszológik el, hanem a precíziós összerobbantást teszi tönkre maga a Pu bomlása.

Kurt úrfi teutonordikus vezértroll 2018.06.12. 16:17:24

@molnibalage: A pu239 mindig szennyezett pu240-el aminek elég nagy a spontán hasadása, ami miatt a Pu folyamatosan meleg. Ez a spéci preciziós robbanóanyagot és magát a Pu töltetet is folyamatosan rongálja.

[HPhD]Blokkolnam 2018.06.12. 23:54:05

A modern fegyverek közül már sok hibrid, és használnak valamilyen neutron sokszorozót/fúziós szakaszt, pl trícium-deutérium keveréket. Többfajta lépcsős elrendezés van, pl lehet egy fissziós indítás, majd fúziós rész, és végül újra fissziós rész, aminek a hatásfokát az előző fúziós rész nagyban növelni tudja. Amúgy durva, hogy milyen részletes a wikipedia ez ügyben :)
en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_weapon#Other_types
Persze az igazi ütős cucc az antianyag bomba lenne, de azért az már más lépték :)
en.wikipedia.org/wiki/Antimatter_weapon

backbencher 2018.06.13. 00:26:18

@proletair:
@David Bowman: 2018.06.10. 09:22:19
@molnibalage: 2018.06.11. 10:51:54

Eloszor is elismeresem proletair-nak a fenti cikkert, rendkivul jo hianypotlo osszefoglalo lett a temaban.

Nem szivesen szolok bele az egyebkent szinten tanulsagos kommentfolyamban off-kent a Falklandi haboruval kapcsolatos kommentekre, de mar tobb alkalommal felbukkant itt es a htenger.blog.hu-n indult "A nagy verseny" cikksorozatban is, ezert - dontoen egyetertve molni-val - rovid valasz a fenti kommentekre.

1. A Falkland-szk. elfoglalasaert inditott argentin hadm. (Rosario) es a visszafoglalasaert inditott brit hadm. (Corporate) soran szo sem volt nuklearis toltetu raketak vagy toltetek inditasarol egyik reszrol sem.
Argentinoknal azert, mert nem voltak nekik ilyen toltetu raketaik; UK-nel pedig azert, mert a Corporate fo celja a Falkland-szk-nek a brit es helyi telepeseknek emberileg lakhato allapotban valo visszafoglalasa volt.

2. A Corporate soran a RN flottakotelek (Task Force 79) altal a Falkland-szkhez valo felvonulast az argentin legiero es flotta erdemben sem megakadalyozni, sem lassitani nem tudta.

3. A RN TF 79-ben resztvevo hajokon telepitve Sea Cat, Sea Dart, Sea Wolf es Exocet SAM raketak voltak, ahogy a korszakban a tobbi haditengereszetnel is.
3.1 Sea Cat: 18kg HE toltet, rovid hatotav (0.5-5km), kis magassag, manualis radios vezerles (cel es a raketa folyamatos vizualis kovetese, CLOS), lassusaga miatt nem volt az argentin legiero ellen eredmenyesen alkalmazhato.

3.2 Sea Dart: 11kg HE toltet, kozepes hatotav (74km), nagy magassag (18,300m), modern vezerles (fel-aktiv radar iranyitasu, SARH) nagyon jo aranyban szedtek le az argentin repuloket es helikoptereket.
UK-nek es Argentinanak is volt es hasznaltak, de a UK celkoveto Type 965 radar modernebb volt az argentinnal, es ezert az argentin repulok tobb tarsuk gyors kilovese utan kenytelenek voltak atallni az 1-10m magassagu berepulesekre (sea-skimming), amit az akkori brit radar nem tudott folyamatosan kovetni.

3.3 Sea Wolf: 14kg HE toltet, kozepes hatotav (1-10km), kozepes magassag (3,000m), modern pontvedelmi vezerles (automatikus cel es raketakovetes, ACLOS), szinten nagyon jo aranyban szedtek le argentin repuloket.

3.4 Exocet: 165kg HE toltet, nagy hatotav (70-180km), kis magassag (1-10m), felmodern vezerles (inercias navigacio + aktiv radarkovetes), ezt az argentinok alkalmaztak sikerrel tobb brit hajo ellen.
Mindket felnek volt telepitve a haboruban resztvevo egysegein.
Viszont Argentinanak kis keszlete volt Exocetbol, es a haboru alatt UK es Franciao. megakadalyozta nekik a tovabbi beszerzest.
Ezenkivul a meglevo argentin keszlet felrobbantasara brit kommandosakciot inditottak (Mikado), amely vegul azzal jart, hogy Argentina a honi telepitesu vadaszgepeit 1982.05.04-tol mar nem merte inditani, a Falklandi telepitesu repuloiknel pedig csak 2-4 db volt, es az is csak 1-2 gepre volt felszerelheto, amiket 1982.05.21-28. kozott el is lottek.

molnibalage 2018.06.13. 10:03:43

@backbencher: Az első pontos kiegészítést nem értem. Ki mondta, hogy volt...? [fejvakarás]

A lassítás rész sem igaz. Az Atlantic Conveyor elssülyesztésével és pár heli elvesztésével hadművelet közben az angolok légiszállítási képessége végig kritikus volt, de minimum borzalmas a tervekhez képest. Ennél hamarabb eszközük sem volt a közbeavatkozásra, mert a kékek ereje az nem US Navy és nem volt más repülőgépük sem csapásméréshez.

Falklandról nem volt az Super Etendard üzemeltethető azok mindig a kontinensről szálltak fel. A Pucara gépek használhatták emlékeim szerint Port Stanley repterét. Annak szétkapása a tehergépek és könnyű támadó gépek bénítása ellen volt.

backbencher 2018.06.13. 16:51:06

@David Bowman: 2018.06.10. 09:22:19
@molnibalage: 2018.06.13. 10:03:43

1. A poszton belul a torpedokrol szolo reszben a T-5 zold torpedokep folott volt megemlitve a modern flottakotelek elleni legicsapas nehezsege, amit torpedotamadas valthat ki, es igy irt a cikkben a torpedo "atomizalasarol".
Erre volt az a valasz Bowmantol a fenti kommentjeben, hogy "ezt egyszer kicsiben probaltak ki" a Falklandi haboruban, "es akkor sikerult is".
En ezt ertettem ugy, hogy nuklearis toltet bevetesre utalhatott, es a fenti kommentem 1. pontja erre vonatkozott. Persze lehet ugy magyarazni, hogy o "csak hagyomanyos" torpedotamadasra gondolt a Falklandi haboruban, es akkor en tevedtem az ertelmezesben.
Csak ez Bowman fenti kommentjebol nem volt egyertelmu.

Amugy eredetileg sem a Rosario, sem a Corporate nem szamolt nuklearis toltet bevetesevel eredetileg, eppen a hadm-k fo celpontjanak emberileg lakhato allapotban valo megtartasa miatt.
DE Argentina a haboruban 1982.04.25-05.03. kozott bekovetkezett sorozatos szamara kedvezotlen fejlemenyek miatt (04.25. South Georgia-t UK visszafoglalja, 04.27-30. USA hivatalosan UK melle allt, TEZ meghuzasa 04.30., 05.02. ARA General Belgrano-t a HMS Conqueror elsullyeszti, 05.01-03. kozott TF 79 spec ops egysegeket tesz partra 6-8 helyen a Falkland szk-en), volt egy ketsegbeesett argentin diszkret diplomaciai megkereses D-Afrika es Izrael fele, nuklearis toltetu raketak beszerzesere a brit flottakotelek ellen, meg a 05.05.08-ra vart partraszallasuk elott. De mindket orszag (mas-mas okbol) nemet mondott Argentinanak, egyben diszkreten jeleztek UK-nek az argentin probalkozast.

2. TF 79 argentin erok altali akadalyozasa
2.1 A Corporate 1. fazisaban (1982.04.03-05.01.) az arg. erok sem megakadalyozni, sem lassitani nem tudtak a RN TF 79 Falkland-szk-hez valo felvonulasat.
Ezt kovetoen zajlott a Corporate 2. fazisa, a helyi tengeri es legifoleny kivivasa es megtartasa, a brit foerok partraszallasanak elokeszitese (1982.05.01-22.).

2.2 UK reszerol 3 fo donto tenyezo segitett a helyi tengeri es legifolenynek a 2. fazisban valo kivivasaban:
(a) 370km sugaru tengeri zart hadm. zona (MEZ) meghuzasa Falkland-szk korul (1982.04.12.), amit eloszor teljeskoruve tettek (tengeri es legi zart hadm. zona, TEZ, 1982.04.30.), majd egeszen az arg. parti vizekig (22km az arg. partoktol) terjesztettek ki (1982.05.07.).
Ezt 1982.05.04-tol 90%-ban zarni is tudtak az argentinok elott, es az arg. flottakotelek 1982.05.03-tol az arg. honi kikotokbe vonult vissza es onnan elo sem jott a harcok vegeig; es
(b) TF 79 pozicionalasa a Falkland-szknel ugy, hogy a kotelek eppen a honi telepitesu arg. legiero hatosugaranak legszelen (700-1100km) volt, max. 3-5 min harci csapas idot adva; es
(c) 1982.05.04-tol a Falklandon telepult arg. erokhoz semmilyen erdemi utanpotlas nem tudott eljutni az arg. szarazfoldrol.

2.3 Az Exocetrol ekkor (1982.05.04-28. kozott) derult ki mindket oldalon, hogy hajo-repulo harcban nem, de hajo-hajo es repulo-hajo harcban riasztoan hatasos.
De a fentiek egyutt sem gatoltak meg, "csak eltoltak" 15-20 nappal a brit foerok partraszallasat.

3. Falklandi repterek
3.1 1982-ben a szken 3 repter volt, de csak a Port Stanleynel levonek volt 1 db betonozott rovid kifutopalyaja, a masik 2 csak foldes le-felszallopalya (landing strip) volt.
De meg a Port Stanley-i repter is tul rovid volt a sugarhajtasu gepeknek, ezert csak a kulon lassitohajtomuvel felszerelt nehany db A4 Skyhawk, a Pucarak, a Canberrak, es az IAI Daggerek tudtak hasznalni.
Ezert a RN TF 79-nek a legtobb kart az IAI Daggerek okoztak.

3.2 A Port Stanley repter elleni RAF bombazasok nagyreszt sikertelenek voltak (7 hullam 1982.05.01-09.), de megakadalyoztak arg. sugarhajtasu gepek helyi telepiteset, es csak a 3.1-ben irt tipusok maradtak a szk-en.

4. Partraszallas es legi szallitas
4.1 A Corporate 3. fazisanak (a szk. tenyleges visszafoglalasa) kezdetet jelento fo partraszallas (1982.05.21-22.) UTAN tortent a MV Atlantic Conveyor (Military Vessel, kat. celokra igenybe vett ker. kontener szallitohajo) elsullyesztese (1982.05.25.), amit az arg. pilotak osszetevesztettek a 2 brit hordozo egyikevel.

4.2 A MV Atlantic Conveyor (es a rajta levo Chinookok es egyeb felszereles) elvesztesevel nem a visszafoglalas lett kerdeses, "csak" a gyors legiszallitassal valo csapatledobasok az arg-ok hataban.
Ezert kerult sor a Sutton hadm. gyors kidolgozasara, ami 2 reszbol allt:
(a) a Port San Carlosban elso hullamban (1982.05.21-22.) partraszallt erok K fele gyalogmenetben elorenyomulasa - a 2. ee. ezred es a Gurkha ezred DK-re Goose Green-en at Fitzroy-ig es Bluff Cove-ig (05.27-06.03.), ill. a 3. ee. ezred, es a 40., 42., 45. Cdo spec. egysegek EK-re Douglas-en, Teal Inlet-en, Top Malo-n at Mt. Kent-ig (05.28.-06.04.); es
(b) a skot es a wales-i testorezred egysegeinek partraszallasa Port San Carlosnal (1982.05.31.) es Bluff Cove-nal (1982.06.05-08.).

molnibalage 2018.06.13. 17:12:09

@backbencher: Van forrásod az argentin nukis témára?

molnibalage 2018.06.13. 17:13:21

@backbencher: A lassító hajtóműves repülőgépekről is érdekelne forrás.

Untermensch4 2018.06.13. 17:24:35

@backbencher: "A poszton belul a torpedokrol szolo reszben a T-5 zold torpedokep folott volt megemlitve a modern flottakotelek elleni legicsapas nehezsege, amit torpedotamadas valthat ki, es igy irt a cikkben a torpedo "atomizalasarol".
Erre volt az a valasz Bowmantol a fenti kommentjeben, hogy "ezt egyszer kicsiben probaltak ki" a Falklandi haboruban, "es akkor sikerult is". "

A flottakötelék elleni légicsapást próbálták ki kicsiben.

backbencher 2018.06.13. 22:51:45

@David Bowman: 2018.06.10. 09:22:19
@Untermensch4: 2018.06.13. 17:24:35

Elnezest, akkor en ertettem felre es tevesen ertelmeztem Bowman fenti kommentjet.

backbencher 2018.06.15. 08:26:01

@molnibalage:
2018.06.13. 17:12:09
2018.06.13. 17:13:21

1. Argentin ujrafegyverkezes (Operacion Goliat) 1976-1986
1.1 Az Argentina ellen a diktatura kiepitese miatt USA altal 1976-ban bevezetett embargot az orszag ott es azzal jatszotta ki, ahol es akivel csak tudta.
A legjelentosebb partnerek Franciao. (1981-1984, Super Etendard, Exocet, Martha), Spanyolo. (1978-1986, koztes allomas), D-Afrika (1980-1982, raketak, ruhazat, rep. gepalkatreszek), es Izrael volt (1976-1986, repulok, alkatreszek, pottartalyok, raketak, radarok).

1.2 Az arg. fegyverszallitasi keresek:
(a) Izrael fele az Isrex Argentinan (Israel Lotersztain) at, visszafele pedig Perun, Panaman, es Spanyolo-n at. Izrael Ariel Sharon tanacsadojan at jelzett UK-nek.
(b) D-Afrika fele az uruguayi arg. nagykoveten es az Armscor-on at, visszafele az Armscor-on es Uruguay-on ill. Perun at. D-Afrika az uruguay brit nagykoveten keresztul jelzett UK-nek.

A haboru utan ezert az uruguay brit nagykovetasszonyt (Ms. P. M. Hutchinson) lovagga utottek es megkapta a 4. legnagyobb polgari brit kituntetest (CBE).

Forrasok:
(a) Hernan Dobry: Operacion Israel. El rearme argentino durante la dictadura 1976-1983. (Ediciones Lumiere, Argentina 2011)
(b) Max Hastings and John Jenkins: The Battle for the Falklands. Pan Military Classics Series (Pan Macmillan, UK 2010)
(c) John Nott: Here Today, Gone Tomorrow. Recollections of an Errant Politician (Methuen Publishing, UK 2002)
(d) Sir Lawrence Freedman: The Official History of the Falklands Campaign Vols I-II. (Psychology Press, UK 2005, 2007)

Linkek:
(a) www.operacionisrael.com.ar/
(b) www.operacionisrael.com.ar/wp-content/uploads/2011/05/la-ruta-secreta-de-las-amras-la-nacion-operacion-israel-04-17-2011.pdf
(c) www.telegraph.co.uk/news/2016/08/23/israel-sold-weapons-to-argentina-at-height-of-falklands-war-reve/
(d) en.mercopress.com/2011/04/19/falklands-war-book-reveals-israel-s-arms-and-equipment-support-for-argentina

2. Argentin A4 Skyhawkok atszerelese
2.1 Port Stanley-n 2 arg. A4C Skyhawk volt 1982.05.03-09. kozott, de nem telepitve, hanem az arg. flottakotelek 1982.05.03-i gyors visszavonulasa utan "ottragadtak".
Ez a 2 gep 1982.05.09-en Port Stanley-be kisert egy blokadtoro arg. C-130 Herculest, amikor a Port Stanley-tol 22km-re (a HMS Broadsworddal parban) jarorozo HMS Coventry szedte le egy eredetileg a Herculesre kilott Sea Dart sorozattal, ami a 2 gep alatt robbant.
Forras 1 (b).

2.2 Argentina az 1.1, 1.2 (a) alapjan kapott Izraeltol tech segitseget is adtak. A Port Stanley-t visszafoglalo brit csapatok nemcsak izraeli haditech-t zsakmanyoltak, hanem 2 izraeli technikust is elfogtak, akik reszt vettek tobbek kozott a 2 "ottragadt" A4C Skyhawk atszereleseben is.
Forras 1 (d).

backbencher 2018.06.15. 10:35:08

@proletair:
@molnibalage:

Elnezest kerek, de korrigalok tobb kisebb hibat, amiket a fenti 2018.06.13. 16:51:06-os kommentemben ejtettem.

1. A brit flottakotelek a Task Force (TF) 317 volt; a TF 79 az egyik argentin flottakotelek volt.

2. A 3.1 pont utolso mondata helyesen:
Ezert a RN TF 317-nek a legtobb kart a partraszallast kovetoen az A4 Skyhawkok es az IAI Daggerek okoztak.

3. A 4.2. (a)-(b) pontban hivatkozott, a Sutton hadm-ben gyalogmenetben resztvett brit egysegek helyesen:
- 2 and 3PARA (Ejtoernyos Ezred 2. es 3. zaszloalj),
- 1st/7th Duke of Edinburgh Own Gurkha Rifles (7. Gurkha Loveszezred 1. zaszloalj),
- Royal Marines (Kiralyi Tengereszgyalogsag) 3. Brigade (Dandar) 40, 42, 45 Cdo (Commando),
- Welsh Guards (kiralyi wales-i testorezred) 1. zaszloalj, es
- Scots Guards (kiralyi skot testorezred) 2. zaszloalj.

A hibak oka, hogy a kommentjeim szoveget emlekezetbol irtam egy eredetileg a 30. evfordulora irt angol nyelvu eloadasombol, es csak tegnap a fenti forraskutatashoz vettem elo magat az angol nyelvu eloadasomat.

Ha a lemil.blog.hu szerkesztoi hozzajarulnak, akkor rovidesen irhatok egy 3 reszes sorozatot a Falklandi haborurol.

molnibalage 2018.06.15. 12:40:14

@backbencher: Továbbra sem látom azt, hogy hol vannak a spéci jet gépek, amik Port Staney-t tudták volna használni...

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.15. 14:47:49

@backbencher:

Nagyon jó lenne egy falklandi posztsorozat, főleg, ha az olyan érdekességeket is tartalmaz, amik eddig nem voltak ismertek.

backbencher 2018.06.29. 01:12:17

@molnibalage: 2018.06.15. 12:40:14

Nem all szandekomban kotozkodni, de nem irtam soha azt, hogy az arg. sugarhajtasu gepek folyamatosan hasznaltak volna Port Stanley repteret. Egyreszt azert, mert annak betonozott kifutopalyaja (650m) tul rovid volt a "sima" lassitohajtomu nelkuli gepeknek (MirageIII, Super Etandard, A4B/C/Q Skyhawk).

A britek dontoen ezert (is) vittek magukkal SVTOL Harrier-eket, mert azok mindharom falklandi repteret (Port Stanley, Goose Green, Pebbles Island) tudtak hasznalni.

De az arg-ok 1982.05.01-07. kozott elvesztettek a MirageIII egy reszet, es az arg. anyahajora (ARA 25 de Mayo) telepitett A4Q Skyhawkok 3/4-et.

Ezert Argentina az Izraeltol kert kat. tech. segitsegen belul:
(a) uj, mar lassitohajtomuvel felszerelt A4F Skyhawkokat kertek es kaptak (54 db, amik csak a haboru vege utan kerultek leszallitasra); es
(b) a mar meglevo A4C Skyhawkok lassitohajtomuvel felszereleset, ami viszont hajtomuvek leszallitasanak akadalyai miatt (USA es UK embargo) vontatottan haladt, max. 4-6 gepre kerulhetett lassitohajtomu 1982.05.01-ig.
Ezekbol 2 "ottragadt" Port Stanley-n (1982.05.03-09.), es vegul a HMS Coventry lotte le oket ahogy a fenti kommentemben irtam (2018.06.15. 08:26:01, 2.1 pont).

David Bowman 2018.07.04. 11:10:55

Bár ez itt OFF, de Port Stanley repülőterét az egyik Vulcan telibe találta. Pont a közepét. Az Index Fórumba fotókat is tettem róla vagy tíz éve. Sőt, a reptér kijavítását végző angol cég számláját is megtaláltam a károk részletes leírásával.
www.thinkdefence.co.uk/operation-black-buck/analysis/