Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

október 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (83) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (48) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (45) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (147) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (65) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (53) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (13) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (52) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (65) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Szomjan halt katonák mocsara

2018.06.15. 09:00 tucano

20180308_162811.jpgSzomjan haltak a katonák, mielőtt lelőtték volna őket, ha pár szóban összefoglalhatnánk egy borzasztóan kegyetlen háborút Paraguay és Bolívia között, amelyet spanyolul csak “La Guerra de la Sed”,  azaz a “Szomjúságháború” néven vagy hivatalosan Chaco háborúként emlegetnek. Ez volt a XX. század legvéresebb konfliktusa Dél-Amerikában, amelyet egy sós vízzel teli mocsárért vívtak, illetve az alatta rejtőző olajért, ami nem is került elő. Majd' 80 ezer bolíviai katona veszett oda, ráadásul több tízezren azelőtt szomjan haltak, hogy a csatatérre értek volna, pár ezren csaták közben és sok ezren menekülés közben. Bolívia lakossága két százalékát, míg Paraguay polgárai 3,5 százalékát áldozta fel egy most is gyakorlatilag lakatlan területért.

 A háború kirobbantásáért a politika csak közvetve felelős, hiszen Paraguay a Royal Dutch Shell, míg Bolívia a tintin_torott_ful.jpgStandard Oil színeiben indult egy addig szinte lakatlan terület meghódításáért.

Mivel a gyorsan fejlődő közeli Argentína iparának nagyon kellett a nafta, a két óriásvállalat azonnal összeveszett a Chaco (mindjárt részletesen bemutatom) alatt található olajért. Legalábbis azt HITTÉK, hogy van ott olaj. És a terület tulajdonjogáért kitört a háború. Nemcsak most hangzik a történet felháborítóan. Még a világhíres Tintin képregények rajzolója is annyira kiakadt, hogy a történet helyet kapott az 1935-ben kiadott “Törött fül” című albumban.

A Chaco

Csakónak ejtjük a terület nevét, amelyet mindenképpen kerülj el, ha nem vagy nagyon keményen edzett természetjáró, valamint nem zavar hogy nincs mit inni (vagy nincs olyan balszerencséd, hogy rendszeresen oda kell menned, mint nekem). A 675 ezer négyzetkilométeren elterülő “Nagy Chaco”, vagy hivatalosan Chaco-síkság területén több ország is osztozik, de tekintélyes része Paraguayban van. Ez Dél-Amerika egyik legritkábban lakott területe, a paraguayi részen, amely az ország hatvan százaléka, mindössze a lakosság 10 százaléka lakik. Ami nem csoda, mert Attenborough-n és más természetbúvárokon kívül csak az amerikai multik hatalmas tehéncsordái élvezik maradéktalanul a lehetőségeket, mármint az óriáserdők felégetését és az icipici 20180310_182001.jpgédesvíztartalék felitatását. Mert amúgy maga a pokol. Először is egy trópusi őserdő és mocsár keveréke, ahol nincs édesvíz. Viszont sósvíz meg van mindenhol. Kajmánok, óriás- és mérgeskígyók hemzsegnek a területen, ami igen rémisztő, de ezeknél sokkal kellemetlenebbek a mindenféle kimondhatatlan nevű betegségeket terjesztő szúnyogok és egyéb élősködők. Simán tudnál úgy hatalmas és nagyon finom húsú surubi halat fogni, hogy belógatod a kezed a vízbe és beleakad, csak jó fogás helyett rögtön csontig rágnak a piranhák. Ha körbeveszed szögesdróttal a sátradat és bevetsz valami vegyifegyvert a bogarak ellen, attól még simán beugrik valamelyik lábadért egy jaguár. Akik olvasták korábbi kapcsolódó posztjaimat, tudják, hog gyakran jutok el olyan helyekre, amelyek messze vannak és senki sem vágyik oda. Na, ez pont olyan hely, mint a brazil sertão, ahol ezzel a történettel egy időben ugratta lovát Lampião, a brazil puszták szemüveges Rózsa Sándora. Na, az a pusztulat préri valóságos paradicsom a Chaco-hoz képest, és nem felesleges megjegyezni, hogy a Chacóba sose menj be helyi kísérő nélkül és nem árt, ha emelkedett vastartalommal az öveden vágsz neki a bozótnak, ha érted a célzást. 

A Chacoban alig lakik valaki, de azt nem mondhatnánk, hogy nem futhatunk bele bármikor embertársainkba, akiket a következőképpen csoportosíthatunk előfordulásuk esélye szerint:

  • eltévedt indiánok
  • német telepesek és menoniták
  • fa-, fegyver- és kábítószercsempészek
  • paraguayi hadsereg és rendőrök
  • argentín hadsereg és rendőrök
  • bolíviai hadsereg és rendőrök
  • brazil hadsereg és rendőrök
  • DEA és zsoldos egységei
  • EPP (Paraguayi Néphadsereg) gerillái és végül, de nem utolsósorban
  • PCC (Első Fővárosi Kommandó) a legnagyobb (de lehet, hogy a legnagyobb a világon) brazil bűnbanda pistoleiro-i.

(Az indiánok azért tévedtek el, mert a Chacót minden irányba paradicsomi szépségű tájak veszik körül, ahol elég elköpni egy mangómagot a vízesés alatt hűsölés közben, hogy garantálják a következő generációk túlélését. Akkor meg mit csinálnak a mocsárban? És mégis képesek ott lakni, ráadásul nem is hordákban, hanem vannak rendes településeik is).

1932-ben is legalább ekkora volt a káosz a Chacóban, ráadásul először ütköztek össze a nemzeti érdekek, egyszerűen azért mert addigra lett fontos a terület északi része. Paraguay és Bolívia felváltva versenyeztek akkoriban a kontinens legszegényebb országai címért, nem volt sok értelme háborúzniuk. Egyes történészek vitatják is az olajtársaságok szerepét a háborúban, de amúgy mégis mi a fenén lehetett ott összeveszni? Egy apróság azért akad. A Chacón megy keresztül a Paraguay-folyó (onnan vannak a képek) és ezen a hatalmas folyamon keresztül lehet elérni az Atlanti-óceánt, tehát akié a folyó, azé a kereskedelem a kontinens belsejében. Ez speciel pont nem változott azóta.

A háborús felek


Paraguay

A kis ékszerdoboz az 1930-as évekre egyáltalán nem heverte ki a saját Trianonját, hiszen területe és gazdasága több mint felét elvesztette 1870-ben, így lettek egyébként a brazilok és az argentínok nagyon gazdagok. A tengeri kijárat nélküli országot tönkretették az óriási szomszédok és csak mostanra, tehát egészen pontosan 2018-ra sikerült kivakarnia magát a nyomorból és az ország nagy része olyan, mintha a Budapest felét és a teljes Balatont tényleg megvették volna a németek.

Bolívia

boliv_propaganda.jpgBolívia 1879-ben veszítette el tengeri kijáratát és a Csendes-óceáni háborút Chile ellen és pont ugyanolyan kétségbeesett küzdelmet folytattak a nyomor ellen, mint a riválisok a mocsár túloldalán. Mégis egyértelműen nekik állt a zászló, ugyanis lakossága 2,15 millió volt a Paraguay 880 ezer állampolgára ellenében, ráadásul hadseregüket is sokkal fejlettebbeknek tartották.

A háború iránti lelkesedés finoman szólva is eltért a két országban. Míg a bolíviaikat egyáltalán nem érdekelte az egész, addig a paraguayiak egy emberként álltak a hadsereg és a kormány mögé. Azonnal gyűjtések indultak a bajban, az emberek jegygyűrűiket ajánlották fel fegyvervásárlásra, meg a teherautóikat a hadseregnek. (felirat a bolíviai plakáton: Istenemért! Hazámért! Asszonyomért!)

  

A hadseregek

A paraguayi hadsereg 4026 férfiből álllt (355 tiszt és tiszthelyettes, 146 sebész és nem harcoló tiszt, 200 kadét, 690 paraguay-katona.jpgtartalékos és 2653 katona). Ez a hadsereg szinte teljesen homogén, mindenki mesztic, azaz európai-guaraní keverék volt (ez egy külön történet, hogy Paraguayban parancsra mindenki összekeveredett és azóta értelmezhetetlen nekik a fajgyűlölet). A kiképzést egy francia katonai misszió felügyelte. Összesen 150 ezer katona vett részt a háborúban. Angol előzetes becslés szerint a háborút biztosan Paraguay veszíti el, hiszen kevesebb katonája és jóval rosszabbul felfegyverzett hadserege mellett a nyomor miatt sem tudott versenyezni a bolíviai ónbányák ontotta pénzzel, amit már bő tíz éve csak fegyverekre költöttek, készülve a háborúra. (a képen egy paraguayi katona)

Velük szemben a bolíviai hadsereg 60000 főt számlált a háború kezdetekor, de egy időben egyszerre sosem volt a hadsereg kétharmadánál több a Chacóban a hadműveletek ideje alatt. Azok viszont igen gyorsan beépültek a láp árasztotta rothadás bűzébe, hogy finoman fogalmazzunk. A bolíviai egységek kilencven százaléka magashegyi indián volt a  kecsua és az ajmará törzsekből. Az altisztek és a tisztek mind európaiak, főleg spanyolok voltak, a főparancsnok pedig a német első világháborús veterán Hans Kundt, aki egy az egyben átvette a porosz hadsereg mintáit. Kundt egyébként két évvel a háború előtt száműzetésbe kényszerült egy puccsszerű kormányváltás miatt, de a bajban visszahívták. Bolíviai oldalon összesen 250 ezren fogtak fegyvert. Bolívia a távoli népek szenvedését mindig szeretetteljesen figyelő és kemény szavakkal sosem fukarkodó, de valójában borzasztó hasznot bezsebelő Nagy-Britanniától vásárolt, de nemcsak fegyvert, hanem rádiókat, gázálarcokat, iszonyatos mennyiségű lőszert, kulacsokat (a tapasztalat alapján NE brit kulaccsal indulj a bozótosba), sátrakat és mindent.

Egyik ország sem rendelkezett hadiiparral, bár Paraguay nagyon gyorsan elkezdett legalább saját gyártmányú kézigránátokat előállítani.

A paraguayiak pusztán előrelátásból kiképeztek és felfegyvereztek pár határmenti törzset, főleg a makákat, akik alaposan megnehezítették a bolíviaiak ellátását, mert az étel/ital/lőszer csak hatalmas kerülővel juthatott el a harcoló katonákhoz, végig olyan terepen szállítva, ahol az indiánok gyakran portyáztak.

Külpolitikai szempontból lényeges, hogy Argentína Paraguayt támogatta, ha nem is nyíltan, így ők könnyen lőszerhez és fontos hírszerzési információkhoz jutottak a nagy szomszédtól. Az is kiderült, hogy legalább két uruguayi pilóta a légierőben szolgált. Bolíviának viszont sikerült szert tennie 107 chilei “önkéntesre”, akik a Nagy Gazdasági Válság miatt menekültek Bolíviába. Páran közülük túlélték a mocsári kalandot, és később a spanyol polgárháborúban tűntek fel, a Nemzetközi Brigádok altisztjeiként. A paraguayiak beavatkozással vádolták meg a chilei kormányt, mire azok felháborodtak, de aztán küldtek pár altisztet a paraguayiaknak. A globalizáció korai hatásait talán a nyolcvan fős csehszlovák katonai küldöttséggel érdemes illusztrálni, akik első világháborús veteránok voltak bolíviai oldalon. Paraguayhoz csatlakozott viszont még kétszáz "fehér" orosz is, Wrangel két tábornoka is oda sietett, egyikük sírja egyébként indián kegyhely.

Fegyverzet és logisztika

Hiába volt a bolíviai katonai törekvések központjában a húszas évek elejétől a Chaco, valójában semmit sem tettek a későbbi hadműveletek megalapozására. A bolíviai katonák a magashegyi harcászat szakértői (“Kergessen két kecsua fejvadász”, hangzik a régi konkvisztádor átok), de a mocsaras alföldön fizikailag sem voltak képesek helytállni az állandóan párás és egyszerre tűzforró tájakon. A bolíviai hadsereg sokkal modernebb volt, rendelkezett harckocsikkal és volt legalább húsz amerikai CW-14 Ospreys gépük meg pár Vickers Vespa, ezzel szemben Paraguay 14 francia Potez 25-öse állt csatasorba. A paraguayiaknak volt ezenkívül két darab Macchi M.18 hidroplánjuk is, ezek igen okos beruházásnak bizonyultak és aranyat értek. A hatalmas tájon nyilvánvalóan gyorsan kulcsfontosságúvá váltak a repülők, ezért mindkét fél több, de inkább kevesebb sikerrel próbált újabb gépeket is beszerezni.

Haditengerészeti vonatkozásban Paraguay volt a nyerő, hiszen egy helyi mérnök vezetésével megterveztek két folyami hadihajót, majd Genovában legyártatták a Humaitá és a Paraguay ágyúnaszádokat. (Csak érdekességképpen jelezném, hogy azóta részt vettek a térség minden lövöldözésében, utoljára 1989-ben, a Stroessner-diktatúra megdöntésére szervezett puccs során ágyúztak). Ezek koruk legerősebb folyami hadihajóinak számítottak a korszak szakértői szerint és egyenként 1400 embert is tudtak szállítani. Na melyik hajó van a képen? (bocsánat a minőségért, már sötétedett, amikor fotóztam.)20180309_165045.jpg

A bolíviaiaknak fogalmuk sem volt arról, hogy milyen a Chacóban bármit is csinálni, nem hogy háborúzni. Ezzel szemben a paraguayiak rögtön három ellensúlyozhatatlan csodafegyverrel rendelkeztek, amelyek nélkül biztosan elvesztek volna. Ezek a hajók, a lakosság által összeadott teherautók és - a legfontosabb - a vasút voltak. Paraguaynak ugyanis volt vasútja, míg Bolíviának nem. Illetve volt nekik is, csak 500 kilométerre a fronttól és utak nélkül. Ráadásul a paraguayiak tudtak valamit, amiért a bolíviaiak szörnyű árat fizettek: lóval be lehet menni a Chacóba, de az onnan élve ki nem fog jönni. A teherautó pedig nem kér inni, amíg pihen, sőt enni sem.

Volt még egy zseniális trükkjük a paraguayiaknak, ez pedig a kétnyelvűség volt. Felejtsük el a navajo indián rádiósokat a második világháborúból, hiszen csak lopták az ötletet a Chaco-háborúból, Hollywood ide vagy oda. Minden paraguayi kétnyelvű, a guaraní indiánok nyelvét használó rádiósokat a bolíviak egyszerűen nem tudták lehallgatni, illetve az elfogott információkat értelmezni. A sok törzsből besorozott és főleg indián harcosokból álló bolíviai hadsereg viszont kénytelen volt spanyolul kommunikálni, így az ugyanazt a nyelvet is beszélő ellenség könnyebben tudta elemezni a megszerzett információkat.

A háború

 

Incidens a Pitiantuta-tónál

Már 1928-ban elkezdtek szedelődzködni a bolíviaiak, de aztán négy évig nem történt semmi. 

Végül 1932. június 15-én egy bolíviai egység elfoglalt egy kisebb katonai támaszpontot a Pitiantutá-tónál, ráadásul a bolíviai elnök határozott parancsa ellenére, aki megtiltott bármiféle konfrontációt. A tavat ráadásul 1931 márciusában fedezték fel és a bolíviaiak azt sem tudták, hogy létezik, míg 1932 áprilisában véletlenül át nem repültek felette.  Egy hónappal később egy paraguayi egység elkergette a bolíviaiakat. Ennyi elég is volt és Salamanca elnöktől megérkezett a támadási parancs, el is foglaltak három határmenti paraguayi erődöt. Ezenkívül a térségben tartózkodó 4000 emberük mellé újabb hatezret indítottak útnak.

Paraguay diplomáciai jegyzékben tiltakozott, majd a kormány utasította a hadsereget a három erőd visszavételére. Augusztusban Paraguay tízezer embert mozgósított. José Felix Estigarribia alezredes támadni indult, hogy megelőzze a bolíviaiakat, akik még csak javában mozgósítottak. Itt szeretném jelezni, hogy a háború rengeteg kisebb-nagyobb összetűzése közül csak a leglényegesebbeket emelem ki, pedig tudom, hogy lelkesedtek minden egyes elfoglalt, indián nevű apró, előretolt helyőrség történetéért.

A Boqueróni-csata

A Boquerón-erőd volt a paraguayi támadás első célpontja, 619 védőt 5000 embernek sikerült felmorzsolnia 22 nap alatt. A bolíviaiak megpróbálkoztak felmentő egységek bejuttatásával, de ez csak keveseknek sikerült. Légihíd is működött elég jól, de a túlerő végül legyűrte a védőket. Ezután egy gyors átkaroló művelettel megadásra kényszerítették a teljes 8a7a13f781d251bd93c125f9b2e71630.jpgbolíviai expedíciós haderőt. A tízezerből mindössze 4000-en menekültek meg, akik nem várták be a támadást, hanem földig rombolták a nemrég elfoglalt Acre erődjét és visszavonultak.

1932 decemberére a bolíviaiak befejezték a mozgósítást és mind a katonák, mint a bevetésre induló fegyverzet tekintetében felülmúlták a paraguayiakat. Az offenzíva célja a Paraguay-folyót és Concepción városát védő Nanawa-erőd elfoglalása volt. A bolíviai támadásban részt vett a nemzet színe-java és ott is pusztultak a géppuskatűzben, ugyanis az erődöt az első világháborús tapasztalatok szerint építették halálos labirintussá, amelyet rengeteg szögesdrót és rejtett lőállások védtek. A hősies rohamok egymás követték, de még a 6000 lóról leparancsolt "huszárnak" is csak annyit sikerült elérnie, hogy közelebb jutottak a kis erődhöz, de elfoglalni nem tudták. A szárnyakon arattak kisebb győzelmeket és végül visszavonulásra késztették az ellenséges főerőket, bár az erődöt elfoglalni nem sikerült. (a képen halott bolíviai katonák valahol a Chacóban)

A második Nanawai támadás

1933-ban a bolíviaiak újra nekiindultak a Nanawa erőd ellen, de kétezer embert veszítettek, a paraguayi 559 áldozattal szemben. Pedig volt ott minden: repülők, lángszórók, hatalmas frontális roham. Ez volt a háború fordulópontja, mert innentől a stratégiai kezdeményezés átkerült a paraguayiakhoz. A bolíviai közvélemény és a politikusok az egyébként szemlátomást gyengén funkcionáló katonai vezetés ellen fordult. Kundt már ment volna, de nem fogadták el a lemondását.

(Itt találtok egy térképet, köszönöm David Bowmannak a linket!)

Szeptemberben Estigarribia három ponton megindította az ellentámadást és ez annyira jól sikerült, hogy tábornoki rangot kapott. Közben a bolíviaiak végleg letettek az ellenséges főváros, Asunción elfoglalásáról és az ellene indított légitámadásról, el is kezdtek berendezkedni védelemre. Azonban egy újabb átkarolási művelet után a gyakorlatilag az egész 3. és 4. bolíviai hadosztály csapdába került. 2500-an haltak meg, 7500-an adták meg magukat, 8000 karabély, 536 géppuska, 25 kisebb tarack, két páncélos és húsz ágyú került paraguayi kézre. Összesen csak 900 bolíviai tudott elmenekülni a harapófogóból Germán Busch őrnagy vezetése alatt. Majd ezek is folytatták a visszavonulást, sőt a főhadiszállást is kiürítették Muñoz-ban.

A hatalmas veszteségek miatt ismét lemondott Kundt tábornok, de ezúttal el is engedték a kezét.  A paraguayi hadsereg támadott volna tovább, de Eusebio Ayala elnök szerint felesleges lett volna, mert már megnyerték a háborút. Ahogy az ilyenkor tövényszerű, természetesen nem így történt és a politikusok összehozta rövid tűzszünet alatt a bolíviaiak gatyába rázták a hadseregüket és egy újabb, az előzőnél még nagyobb támadóerőt indítottak útnak a mocsáron keresztül. 

1934 elején indult azonban az újabb paraguayi ellentámadás. Az eredeti terv szerint a Pantanal lápvidékén keresztül szálltak volna partra, ehhez azonban nem volt elég csónakjuk, így ismét a főfronton támadtak és kisebb-nagyobb csatározásokkal nyomultak előre, a bolíviaiaknak is voltak csínytevéseik. A Ballivián-erődöt úgy akarták a furfangos paraguayiak elfoglalni, hogy mellette utat vágnak a dzsungelbe és majd hátba támadják a védőket. Ezek azonban rájöttek a trükkre és csapdát állítottak, összesen 67 tisztet és 1400 katonát ejtettek fogságba. Hiába védekeztek most éppen a bolíviaiak hősiesen, a paraguayiak egyenként elfoglalták az erődítményeket és 1934 novemberében a boliviai tisztek kétségbeesésükben kiürítették a Ballivián-erődöt. Ez már sok volt a bolíviai vezérkarnak és amikor Salamanca elnök tett látogatást a vezérkarnál, egyszerűen lemondatták (nagyon meggyőzőek tudnak lenni a dél-amerikai katonák, a puccsok sikerlistáján mindenképpen előkelő helyezést érdemelnek), majd kinevezték az addigi alelnököt, José Luis Tejada-t. Ezzel egyidőben a paraguayiak ismét ostromolni kezdenek körbezárva két újabb erődöt, majd "semlegesítik a célpontokat".

Szomjanhalt katonák tetemei a mocsárban

Ezt a támadást bolíviaiak nem nézhették tétlenül és támadásba lendült a 12 ezer fős bolíviai lovasság, korának legjobbja Latin-Amerikában. Ezek könnyedén visszafoglalták Yrendagüé erődjét és megfuttatták szinte az egész paraguayi hadsereget a térségben. Büszkén indultak tovább hódítani, de egy apróságról elfeledkeztek. A Chacóban egyetlen egy elérhető kút volt számukra, mégpedig abban az Yrendagöében, amelyet éppen elhagytak La Faye irányába. Mire a szomjas lovasok visszaértek a kutakhoz, addigra ott már a paraguayi hadsereg várta őket, akik minden kutat elfoglaltak. Azok, akik nem adták meg magukat azonnal, csak rövid ideig szomjaztak, mert aztán nagyon gyorsan szomjan is haltak a mocsárban menekülés közben. Mindannyian.

A megsemmisült lovashadsereg nyomai állítólag most sem tűntek el, ugyanis a mindenhonnan kibúvó növényzet boliviai_tehen.jpgazóta magasba emelte az ereklyéket és fákról lógnak az elrozsdált puskák, egyenruhafoszlányok csontmaradványokkal és a Ford teherautók alkatrészei keverednek a lőszerekkel a lombkoronák között. Tuti elmegyek oda is és frissítem helyi fotóval a posztot (viszek vizet magammal). (A képen bolíviai katona egy tehénen lovagol)

A végjáték

Az északi és az északkeleti frontok összeomlása teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozta a bolíviaiakat, hiszen a paraguayiak kiértek a mocsárból és már a működő olajkutakat fenyegették a hegyekben. Cserébe fordult a kocka. Ugyanis most már a paraguayiak utánpótlási vonalai húzódtak át a Chacón és messze voltak a hajók meg a vasút, utak pedig nem voltak.

A háború elején egy bolíviai katona átlagosan 14 nap alatt jutott el a csatamezőre, míg ez egy paraguayinak csak négy napjába került. Most ez megfordult. 1935 első fele paraguayi támadással telt, de a hegyesebb vidékhez már a bolíviaiak értettek és ott már a lovaik sem haltak szomjan. Ezúttal a másik oldalon szenvedték el a nagyobb veszteségeket, bár lassan-lassan azért haladtak előre. Most már őket sikerült többször bekeríteni és több ezer katonájuk esett fogságba, mégis náluk maradt a kezdeményezés. A paraguayóknak végül sikerült mindössze 15 kilométerre megközelíteni az olajfúró tornyokat Cordilla tartományban, amikor 1935. június 12-én megkötötték a tűzszünetet.

Ezt a háborút Paraguay megnyerte, azonban mindkét ország katasztrofális veszteségeket szenvedett. A bolíviai kreol elit halálba küldte a puskafogásra képes indiánok tízezreit. A mocsári harcra és szomjúságra nem megfelelően (sehogy) felkészített hegyi indiánok tömegével haltak meg anélkül, hogy a csatatér közelében jártak volna. Ismerős a következő mondás? "A kiszáradás a katona legrosszabb ellensége". Ezek az emberek mind a 3700 méternél paraguay_tank.jpgmagasabban fekvő fennsíkokról származtak, a tengerszint közeli magasságban a trópusi meleg és a Magyarországnál hétszer nagyobb területű Chacoban van még sivatagi szárazság is, ami szintén végzetes volt számukra.  

A háború összesen kicsit több mint százezer katonai áldozatából körülbelül 56-65 ezren voltak bolíviaiak; többen haltak szomjan és pusztultak el maláriában, mint ahánnyal az ellenség végzett. A fogságba esett bolíviai katonák nagy része (21 ezer) és tízezer lakhelyéről elhajtott civil Paraguayban telepedett le, míg másik tízezer bolíviai katona egyenesen Argentínába futott. Paraguay rengeteg hadianyagot zsákmányolt, 2300 géppuskát, 28000 karabélyt és tíz millió dollár értékű lőszert, amely negyven évig volt még elég a hadseregnek (ehhez nem találtam elég forrást). Békét 1938-ban kötöttek (de csak 2009-ben ratifikálták), melynek értelmében a Chaco északi része Paraguayé, legalábbis a kétharmada, tehát 52000 négyzetkilométernyi területet csatoltak az országhoz. Minden négyzetkilométer két bolíviai és egy paraguayi életébe került, vallják az érzekényebb lelkű szerzők. (a képen egy elfoglalt bolíviai harckocsi)

Aztán 77 évig se gáz, sem olaj nem került elő a Chacóban, míg 2012-ben ki nem derült, hogy rengeteg olaj van a Pirity-folyó térségében. A bolíviai gázmezők pedig mélyen áthúzódnak paraguayi területre is, ráadásul a második legnagyobbak a kontinensen Venezuela után. (a lenti képen a Chaco háborúban meghalt katonák maradványai láthatók)

koponyak.jpg


Copyright by Bence Zákonyi - Tucanoprod 2018

(És itt a végére egy tüzes polka, mobilhárfa- és géppuskakísérettel)

79 komment

Címkék: háború latin amerika szomjúság bolivia dél amerika mocsár helyi háborúk tucano Paraguay chaco chaco háború szomjan hal

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2018.06.15. 09:58:45

Nagyon jó cikk! Köszönöm!

Hadrian77 2018.06.15. 10:41:14

Nagyon érdekes írás! Most amúgy mi a helyzet ezekkel az olaj- és gázmezőkkel? Van valami megállapodás és kitermelés?

tucano 2018.06.15. 10:53:25

@Zig Zag: én köszönöm!
@Hadrian77: Köszönöm! Leszarják :D ők termelik a világon az egy főre eső legtöbb energiát a vizierőműveikkel. Nagyon profi, eladnak egy csomót. Az Itaipu erőmű vagy 50x annyit termel, mint az egész ország energia szükséglete.

Fredddy 2018.06.15. 11:28:21

Durva. Azokkal a nagy hajókkal végül mit csináltak? A Chacot körbevevő két nagy folyón használták őket, vagy bementek a mocsárba?

tucano 2018.06.15. 11:38:03

@Fredddy: Ilyen áradáskor a Paraguay folyó, ha van Facebookod: www.facebook.com/tucanus.maximus/videos/vb.100001237563777/1763043360413566/?type=3

30nál több 500 km+ folyójuk van, pár az elég mély a hajókhoz.

Kullancs1983 2018.06.15. 12:18:29

Ó, Dél-Amerika és az ottai háborúk..:)
A bolíviai hadifoglyok megtelepedése mennyire ment simán? Úgy értem ez kb. olyan, mintha Magyarország összeháborúzna Ukrajnával, veszítene vagy 300000 embert, majd helyettük itt maradna 200000 ukrán hadifogoly. Vagy mivel amúgy is kevert a lakosság, gond nélkül beolvasztották őket is? És Bolíviában volt-e ennek valamilyen visszhangja?

tucano 2018.06.15. 13:11:08

@Kullancs1983: Az biztos, hogy nagyon egyszerű volt beolvadniuk, mert ugye egy nyelvet beszélnek, tehát nem lehetett akadálya a beilleszkedésnek. Itt azt írja, hogy most összesen kb ezer bolíviai él Paraguayban, tehát aki még nem szerezte meg az állampolgárságot, azért az nem sok: es.wikipedia.org/wiki/Inmigraci%C3%B3n_boliviana_en_Paraguay
A vold hadifoglyokról meg azt, hogy családot alapítottak. (amúgy álomszépek a paraguayi lányok, sok Pocahontas)

zia77 2018.06.15. 14:50:47

Amilyen szörnyű lehetett a helyzet olyan érdekes az írás, illetve a történet. Soha nem hallottam erről. Micsoda világ lehet ott, talán a mai napig is.

UdjanMineck 2018.06.15. 15:45:55

Melyik háború értelmes?! Na ennyi.

Hungarian Geographic · https://www.facebook.com/hungarian.geographic 2018.06.15. 15:50:18

Piából, vagy füvecskéből fogyasztottál többet miközben ezt írtad?

proletair · http://lemil.blog.hu 2018.06.15. 16:08:56

@Hungarian Geographic:

Trollkodás helyett valami értelmesebb kérdés ki tud jönni magából, vagy inkább ne erőltessük?

Könyveslány 2018.06.15. 16:14:14

Nagyon szórakoztató írás volt, köszi!

@Hungarian Geographic: Idióta...nincs jobb témád ezzel a nicnévvel? Csak mert kicsit rímel a National Geographicra, és az mégis csak egy tudományos rangú médium.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 16:23:25

@Könyveslány:

Ahogy látom, nem a nick az illető legnagyobb problémája :-)

devilstrueface 2018.06.15. 16:33:44

durca.

aztán:
"A paraguayi hadsereg 4026 férfiből álllt..."

"Velük szemben a bolíviai hadsereg 60000 főt számlált a háború kezdetekor..."

"Bolíviai oldalon összesen 250 ezren fogtak fegyvert."

"Összesen 150 ezer katona vett részt a háborúban."

lécci tisztázzuk a matekot :) én tényleg meg vagyok kavarodva picit.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 16:39:29

@devilstrueface:

Hát néhány apró infó, amik talán segítenek megérteni:

1.) egy háborúban nem feltétlenül csak katonák vesznek részt
2.) és nem feltétlenül csak ők fognak fegyvert,
3.) hogy a háború kezdetén egy hadsereg hány főből áll, az nem jelenti automatikusan azt, hogy ennyien vettek részt az adott háborúban
4.) az, hogy valaki "részt vesz egy háborúban" nem jelenti automatikusan azt, hogy "fegyvert is fog".

Így elsőre ezek jutottak eszembe.

felső határ nincs 2018.06.15. 16:50:16

Nagyon jol megirt anyag, nincs tulizzadva, erdekes, termeszetes. Koszi.

Gandosz 2018.06.15. 16:59:29

"A kis ékszerdoboz az 1930-as évekre egyáltalán nem heverte ki a saját Trianonját"

Nem is tudtam, hogy Paraguay ezeréves területeit vesztette el valaha. Ez érdekes, új információ.

buszrajongó 2018.06.15. 17:04:20

"A képen bolíviai katona egy tehénen lovagol."

Ez így képzavaros. Vagy "tehenegel" vagy "szarvasmarhagol".

Egyébként remek írás. A háborúról én hallottam már, de a magyar nyelvű forrásokat nem lehet azzal vádolni, hogy agyontárgyalják ezt a kérdést. Így elmondhatom, hogy magán a háború tényén kívül eddig semmit nem tudtam. Az információt ezért is köszönöm, és ugyancsak a hiányos források miatt szívesen olvasnék a csendes-óceáni háborúról is, mellyel kapcsolatos összes ismeretem a téma (jenki) angol nyelvű wiki oldaláéról származik.

Gandosz 2018.06.15. 17:14:28

"így lettek egyébként a brazilok és az argentínok nagyon gazdagok"

Lakatlan területek elfoglalásával nagyon gazdag lehet valaki? Ez egy érdekes, új információ. De már önmagában az is, hogy nagyon gazdagok lettek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 17:39:57

@Gandosz:

Nem, gazdagságot és komoly bevételeket tényleg csak a nagyon sűrűn lakott területek hozhatnak az ezeket uraló államoknak. Hogy messzebb ne menjünk, ott van például az Arab-félsziget vagy Szibéria, esetleg Alaszka, ahol ugye köztudottan egymás hegyén-hátán élnek az emberek.

tucano 2018.06.15. 17:48:30

Köszönöm szépen az építő kritikákat! :D
@Gandosz: Mert az elfoglalt területek nem voltak lakatlanok. Oda lett Mato Grosso do Sul (mai nevén), meg még sok-sok németek és svájciak lakta rész.

tucano 2018.06.15. 17:49:59

@devilstrueface: hát hogy ennyien voltak a seregben a háború elején, aztán végül összesen ennyi embert sroztak be, ekkorára duzzasztották a hadseregeiket vagy pótolták a veszteségeket.

Gandosz 2018.06.15. 17:54:21

@tiboru: Az írásszerint a terület majdnem lakhatatlan, nyersanyagk, ásványkincsek nincsenek rajta. Tehát valóban nagyszerű a 80 milliós népességű olajban gazdag Arab-félszigettel való párhuzamod, megdicsérlek érte.

9mmPara 2018.06.15. 18:03:48

@buszrajongó: Ne lovagoljunk a szavakon, tisztelt kommentárs! OK? :)

devilstrueface 2018.06.15. 18:09:59

@tiboru: @tucano: vettem, értettem, köszöntem.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 18:18:38

@Gandosz:

Ha el is olvasnád a posztot, amire hivatkozol, majd meg is értenéd, amit olvasol, nem kellene itt egymás idejét lopjuk (igaz, ez a legvégén van, addig biztosan elfáradtál):

"...míg 2012-ben ki nem derült, hogy rengeteg olaj van a Pirity-folyó térségében. A bolíviai gázmezők pedig mélyen áthúzódnak paraguayi területre is, ráadásul a második legnagyobbak a kontinensen Venezuela után."

Nagyon szívesen. Ja és még csak annyit, hogy Szaúd-Arábia népsűrűsége 12fő/km2. A te világodban lehet, hogy ez kurvára sűrűn lakottnak minősül, az enyémben nem igazán.

Gandosz 2018.06.15. 18:23:30

@tiboru: Olvasom.
Akkor magyarázd meg, hogy egy 2012-es fefedezés hogyan tette gazdaggá a 20. században Argentinát és Braziliát?
Szóval fogd vissza magad. Szállj le a magas lóról. Nem kell kioktatnod, nem elegáns, pláne, hogy nincs alapod rá.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 18:53:49

@Gandosz:

Most kurvára őszinte leszek: magas ívben leszarom, hogy te mit tartasz elegánsnak és mit nem. Belekötsz az élő fába is, nyegléskedsz és okoskodsz, ráadásul amikor rávilágít valaki, hogy faszságokkal és tárgyi tévedésekkel érvelsz, elkezdesz átmenni agresszív kismalacba.

Most szólok, mert ma ilyen napom van: nincs több dobásod, a következő lufinál kibaszlak.

Szép napot.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 18:55:18

Hungarian Geographic faszkalapot kitiltottam, mert nem fért a bőrébe. Nem kell ezt túlbonyolítani.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 18:57:59

Gandosz faszkalapot is kitiltottam, mert nem hagyott fel a provokálással.

tucano 2018.06.15. 18:59:47

@tiboru: köszönöm szépen, ő nagyon régi ismerős, valamiért követ évek óta. Valami focibaja volt, de sose értettem, mert engem meg az nem érdekel.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.06.15. 19:02:03

@tucano:

A foci engem se érdekel, a rosszindulatú, de kitartó trolloktól viszont mindig elkezd viszketni a tenyerem :-)

omron 2018.06.15. 19:14:45

Kedves Új Kommentelők!
Ez a blog megy már vagy tíz éve. Van itt jobbkéz felőli oldalon egy csík, amit ha legörgettek, van egy olyan fejléc, hogy VEZÉRKAR ÉS SZERZŐK. Ha majd elolvastok a Fent Említett Uraktól és Hölgyektől negyven-ötven posztot, a hozzá tartozó kommentekkel együtt, rájöttök, hogy igencsak kompetensek a témában, amiről írnak. Velük ellentétben a hozzászólók szoktak beírni hülyeségeket is, mint például én is néha. Néha lebaxnak, és mindig jogosan.

csibirkas 2018.06.15. 19:52:23

@Gandosz:
1. Paraguay elvesztette területének kb. 50%-át, amiből minden környező országnak jutott. Ez elég Trianon-szerű, nem?
2. Ha a Jezsuita Missziót tekintjük jogelődnek, akkor szűk 300 éves (kb. ennyi telt el a töröktől Trianonig). Ha a helyi indiánokat, akkor simán meglehet az ezer év is.
3. Az elvett területek a világ legtermékenyebb földjei. Argentína a századfordulón a világ egyik leggazdagabb országa volt, főként mezőgazdaságának köszönhetően. Mintha lenne némi összefüggés.

Kismy 2018.06.15. 20:14:10

hát erről még csak nem is hallottam eddig. köszi a posztot tucano!:)

tucano 2018.06.15. 20:15:20

@Timár Lénárd: de jó, köszi szépen! Ezt se kell megírnom akkor :D
Nagyon furcsa az a brazil egyenruha, tényleg. Kicsit később már egészen más volt.

Egri2 2018.06.15. 20:26:31

Nekem mindegy, mit fogyasztott, bírom a stílust :-)

Kiváló a cikk, jöhet még :-)

martineden 2018.06.15. 20:27:31

Nagyon tetszett.Meg sok ehhez hasonlot szeretnek.Koszi.

Hiryu2,01 2018.06.15. 20:40:49

@tiboru:
Kiváló poszt volt, én amikor anno azt hallottam erről a háborúról, azt hittem ez is két dél-amerikai operetthadsereg "pávatánca".

David Bowman 2018.06.15. 22:15:55

A cikk nagyon jó, de a térképet hiányolom.

recommented 2018.06.16. 00:18:27

Tök jó poszt volt, köszi!

Jadeite 2018.06.16. 00:21:00

Remek cikk volt. Egyébként érdekes, h a bolíviai lovasság még a 30as években, ilyen körülmények között is hatékony tudott lenni (egy ideig), bár inkább úgy képzelem őket, mint a dragonyosokat.

hhh. 2018.06.16. 04:41:28

@Hiryu2,01: hat, ha Del es Kozep Amerikabn egyszer beindulnak, akkor nehez allnak meg a szivkitepesnel...

tucano 2018.06.16. 08:35:34

@David Bowman: köszi szépen bele is illesztem!

Tenkes Kapitánya 2018.06.16. 09:29:01

"A kis ékszerdoboz az 1930-as évekre egyáltalán nem heverte ki a saját Trianonját, hiszen területe és gazdasága több mint felét elvesztette 1870-ben"

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.06.16. 09:36:57

@Gandosz:

A kérdés nem ilyen egyszerű.

A terület nagy része egyetlen állam volt a XIX. sz. elején. Spanyolország. Azon belül voltak belső megyehatárok. S az egyes helyi identitások kialakulása már akkor megindult.

Íme, csináltam egy térképet, a mai határokat jelezve, a XVIII. sz. végi helyzetről: bircahang.org/wp-content/uploads/2017/11/samericat-768x1000.png - az egyes spanyol tartományok: rózsaszín: Új Spanyolország Alkirályság, sárga: Új Granada Alkirályság, sötétkék: Perui Alkirályság, lila: Río de Platai Alkirályság, narancssárga: Venezuelai Főkapitányság, zöld: Chilei Főkapitányság, szürke : nem-spanyol terület

A spanyolokkal vívott háború 1818-ig tartott, több belső konfliktus is volt, ennek eredménye, hogy végül Argentína, Bolívia, Paraguay, Uruguay külön államok lettek. Paraguayt csak 1852-ben ismerte el Argentína, addig kitartott amellett, hogy az a része. Míg Bolívia kiválását hamar elfogadta, Uruguay esete pedig már vázolva lett fentebb.

Szóval volt egy ilyen ősi konfliktus. Az argentínok nyertek Paraguay ellenében.

Azért Trianon, mert a XVIII. végén már megjelentek az egyes nemzetiségesek, s a paraguayiak az argentín nyerásre úgy tekintettek mint területrablásra. Majd ugyanaz Bolívia és később Chile ellen.

Kullancs1983 2018.06.16. 09:37:45

@tucano: Hát, nekem a vörös a gyengém..:)
Azt gondoltam hogy családot alapítottak, csak a helyi, vagy épp az össznépi reakcióra lettem volna kíváncsi, esetleg hogy mennyire tömbösödtek (Például bolíviai indián nyelvű falu valahol, vagy ilyesmi.) de tudom hogy csak az én mániám hogy mindenféle jelentéktelen mellékvágányokat fel kell deríteni. :)

Tenkes Kapitánya 2018.06.16. 09:44:12

"A kis ékszerdoboz az 1930-as évekre egyáltalán nem heverte ki a saját Trianonját, hiszen területe és gazdasága több mint felét elvesztette 1870-ben"

Ezt jó lenne térképpel igazolni. Mert máshol azt lehet olvasni, hogy a brazil-argentin-uruguay szövetség elleni háborúban Paraguay területi vesztesége 88500 négyzetkilométer volt, a területe kb 20%-a. Ez gyéren lakott terület volt, ahol az állam szuverenitása de facto nem is érvényesült. Trianonhoz tehát nem hasonlítható, mert Magyarország Trianonban nem gyéren lakott, névlegesen igényelt, jelentéktelen perifériákat veszített. Vagy hasonlítható, csak éppen megtévesztő lesz a hasonlat.

Amúgy jó összefoglaló, csak kicsit rövidebb, mint az erről szóló angol nyelvű Wikipedia cikk.
en.wikipedia.org/wiki/Chaco_War

MEDVE1978 2018.06.16. 09:48:18

Nagyon szuper informatív cikk. Anno olvasgattam Dél-Amerika történetéről pár éve, de a wikipedia angol változata korántsem ennyire informatív. Paraguayban nekem is pont a hasonlóság tűnt fel Trianonnal, bár ők még az államiságuk kezdeti időszakában szenvedték el. Gondolom emiatt nem is él az emberekben ekkora traumaként. (Ha jól emlékszem mindenkivel, argentinokkal és brazilokkal is háborúztak, akiknek 25ször volt nagyobb hadseregük és a férfiak óriási része meghalt).

tucano 2018.06.16. 13:15:09

@MEDVE1978: dehogynem, pont ezért említettem. Trianont én csak érzékeltetésnek szántam, de úgy látszik lehet osztályozni az elcsatolások miatti fájdalmat és azok igazságosságát :D
Szóval nagyon élénken él az emberekben és sokszor előkerül, kb annyira mint otthon.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2018.06.16. 18:50:06

Szerintem ez egy nagyon kellemes poszt volt, a történelem egy általam kevésbé ismert epizódjáról.
Különösen értékes benne, hogy a szerző járt ott, ismeri a területet, és a saját képeit használta az íráshoz - ahol lehetett.
Köszönöm!

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://magiavali.blog.hu 2018.06.17. 08:51:28

Ha ezek verték le a spanyolokat, akik leverték az indiánokat, akkor az indiánoknak alig lehetett katonai erejük.

Minorkavidor 2018.06.17. 12:17:10

@Tenkes Kapitánya:

Még hogy nem? A 8 éves háború melyet az argentín-brazil-uruquay-i koalíció ellen vívtak az ország népessége 1.337.000 főről 221.000 főre csökkent,a túlélőkből csak 28.000 fő volt felnőtt férfi.

Tenkes Kapitánya 2018.06.17. 12:23:38

@Minorkavidor: A lakosságszám biztosan csökkent. Hogy mennyivel, arra nagyon sok becslés van, a becslések a lakosság 7%-ától a lakosság 69%-ig terjednek; mivel azt se tudják, mennyien éltek a háború előtt, csak egy háború utáni ilyen-olyan népszámlálás van.
De egyébként nem a lakosságszámot kérdeztem, hanem térképet kértem az elvesztett területekől.

Timár Lénárd 2018.06.17. 12:40:16

@Tenkes Kapitánya: Mert erre én már megadtam a választ (a világjáró blog-os cikk belinkeléssel). De tessék, térkép: :)
m.blog.hu/vi/vilagbarangolo/image/477px-territorial_disputes_in_the_platine_region_in_1864_svg.png

Rammjaeger83 · http://katpol.blog.hu 2018.06.18. 07:50:10

Köszönet a posztért. Egy időben terveztem, hogy írok posztot ide a Chaco-háborúról, de nem lett belőle semmi.

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2018.06.18. 08:13:47

@tucano: Jó poszt megint, kösz. Én is adok egy linket kiegészítésül:
www.makettinfo.hu/index.php?jobb=tortenelem/gran_chaco/gran_chaco.htm&&q=&hash=

Főleg a technikával foglalkozik.

" Felejtsük el a navajo indián rádiósokat a második világháborúból, hiszen csak lopták az ötletet a Chaco-háborúból, Hollywood ide vagy oda. "

Itt viszont tévedsz, az US ARMY már az első VHban is alkalmazott indián rádiósokat, nem csak a másodikban.
Ami a Hollywoodot illeti, az igaz hogy hülyeséget állítottak, a nagy titkolózásról, mert a II VH navaho rádiósait nyíltan és büszkén megemlítették+megmutatták a Meghalsz Tengerész könyv (van ki nem ismeri?) 1955-ös filmváltozatában.

Jó a poszt. Latin-Amerika elég fehér folt még, jöhetnek ilyen érdekességek.

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 08:51:52

@Timár Lénárd: Sehogy nem jön össze 50% területi veszteség. Olyan frontier területeket vesztett csak, amikre csak bejelentett igénye volt, ténylegesen nem volt az övé, nem voltak települései rajta, nem volt kiépített közigazgatása, 20% körül. Olyan területek, mint Argentína antarktiszi területei.

Tenkes Kapitánya 2018.06.18. 12:35:47

@tucano: A Falkland szigetek "elvesztése" (soha nem volt az övék ténylegesen) is része az argentin pszichének. Az 50 pesosra is ráteték a Falkland szigeteket, az argentin útlevélben is Argentina részeként szerepel. Ennek ellenére a Falkland szigeteket nem nevezném Argentina Trianonjának.

David Bowman 2018.06.18. 19:35:57

@Rammjaeger83: Posztolj a cendes-óceáni háborúról.

tucano 2018.06.19. 17:01:22

@Rammjaeger83: köszi szépen!
@Sigismundus: Köszi szépen, pláne az első vh-s kiegészítést, erről nem tudtam! Az meg kész, hogy kerestem magyarul infót a háborúról, de ezt sem mutatta, pedig segített volna sokat.
@Tenkes Kapitánya: hahó, neked becsípődött ez a Trianon dolog, ne haragudj, akkor rossz hasonlat volt. Területveszteség: most Paraguay a hozzácsatolt Chacoval együtt 406,750 km2. A hármasszövetségi háborús bukta után a békeegyezmény szerint 399 988 km2-t vettek el. És ráadásul pont a legfejlettebb területeket, illetve ahová a német/olasz/svájci bevándorlók mentek, legjobb földek/legelők és a kezdetleges, de kialakuló ipar, stb.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.06.20. 08:13:16

Hát így messziről nekem olyan volt ez a háború, mintha Fejér megye vívta volna a harcát Tolna megyével. :-( Teljesen abszurd. Spanyolul beszélnek, egy gyarmatbirodalom "örökösei", aztán mégis egymás torkának estek. Remélem tanultak belőle.

Untermensch4 2018.06.20. 14:50:33

@tucano: Ha tervezel még ilyesmit írni ne tartsd vissza. D-amerika annyira fehér folt innen nézve h csak na. Pl a "parancsra meszticizálódás" is teljesen ismeretlen, meg úgy általában az ottaniak egymás közti háborúi is érthetetlenek (mint rdos írta, tiszta polgárháború-érzet az egész, messziről nézve persze).

Kullancs1983 2018.06.20. 16:52:07

@rdos: Ja, Bolívia azóta másokkal háborúzik. :)

@Untermensch4: Gondolom ők is nehezen értik, hogy szlávok vagy a germánok miét nem tudnak békében élni egymással, vagy hogy Európában családi okokból is háborúztak. :)

David Bowman 2018.06.21. 20:46:53

@rdos: Csak a kevés spanyol volt egy gyökerű. Az indiánok nem.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.06.22. 17:11:26

@David Bowman: Igen, igaz. Közben kicsit utána olvastam az újvilági spanyol gyarmatok történelmének. A napóleoni háborúk alatt szó szerint magukra maradtak, ez adhatott "löketet" a függetlenedésüknek. Hogy jól jártak-e vele ebben a széttagolt formában? Az az érzésem nem ők tehettek róla. :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.06.22. 17:12:23

@Kullancs1983: Tudni kell kellően kicsi ellenséget választani, máris kész a győzelem.

Kullancs1983 2018.06.22. 19:15:42

@rdos: És ha polgárháborúzol, mindenképp a te néped lesz a győztes.

Bicepsz Elek77 2018.07.06. 17:50:57

@Untermensch4:
Amikor Haitin gyoztek a feketek(Anglia segitsegevel) 1806 korul csak olyan feher not hagytak eletben, aki feketenek szult gyereket/ahhoz ment ferjhez. Nem annyira ismeretlen a dolog a tersegben csak "elfelejtodott".
https://en.m.wikipedia.org/wiki/José_Gaspar_Rodríguez_de_Francia

Bicepsz Elek77 2018.07.06. 17:53:36

@Bicepsz Elek77: Rodríguez de Francia established new laws that greatly reduced the powers of the Catholic church (Catholicism was then an established state religion) and the cabinet, forbade colonial citizens from marrying one another and allowed them to marry only blacks, mulattoes or natives, in order to break the power of colonial-era elites and to create a mixed-race or mestizo society.[14] He cut off relations between Paraguay and the rest of South America. Because of Francia's restrictions of freedom, Fulgencio Yegros and several other Independence-era leaders in 1820 planned a coup d’état against Francia, who discovered the plot and had its leaders either executed or imprisoned for life.

Bicepsz Elek77 2018.07.06. 17:57:42

@rdos: Brazilia is ekkor szakadt el. Ebben benne volt az USA es Anglia+az anno 1492 utan Del-Amerikaba menekult kikeresztelkedettek(az elit), akik ekkor szabadulhattak fel.

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2018.07.07. 10:26:48

"A paraguayi hadsereg 4026 férfiből állt..."

vs.

"Összesen 150 ezer katona vett részt a háborúban."

A maradék 145974 akkor gondolom nő volt, vagy transznemű helikopter. Ki tudja?

tiboru · http://blogrepublik.eu 2018.07.07. 13:04:23

@Keresztény szellemiségű luxuskurva:

Feltételezem, hogy a háború elején volt 4026 fős a hadsereg, majd a három évig tartó háború alatt összesen 150 ezren vettek részt benne.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2018.07.08. 13:44:46

@Bicepsz Elek77: Jaja. Megosztani! Uralkodni! Impériumi logika. És van benne ráció. :-(