Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (84) alagút (7) állat (8) amerikai (99) angolok (8) arabok (15) átirányítás (13) atom (12) ausztrál (5) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (5) brazil (7) brit (66) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (10) ejtőernyős (27) életrajz (41) elmélet (11) erdély (5) erőd (8) évforduló (53) fegyver (7) ferencjózsef (11) francia (24) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (91) haditengerészet (50) hadsereg (15) hadtörténelem (151) hadtörténet (19) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (48) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (46) ii világháború (106) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (6) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (58) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) középkor (10) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (53) légvédelem (8) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lovas (6) lovasság (10) lövészárok (5) magyar (147) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (66) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (30) ostrom (6) osztrák (30) osztrák magyar (27) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (8) rendvédelem (53) róma (13) román (7) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) svéd (7) számítógép (9) szavazás (13) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (38) szovjet (61) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (16) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (70) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (52) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (6) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (66) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

A kábítószerkartellek - rejtett hatalomátvétel Közép- és Dél-Amerikában?

2018.10.03. 10:35 Hiryu 2,0

"Mexikóban ha van pénzed, bármit megtehetsz- meg fogod úszni."

cartel-billions.jpg

 

Narkóterrorizmus: az új modell

 

 

Miközben a "régi csibészek"  visszahúzódnak Kolumbiába, (ki hitte volna, hogy egykor még "nosztalgikusan" fogjuk emlegetni a Medellin-kartellt?) Mexikóban az új drogkartellek által elkövetettt gyilkosságok száma rakétaszerűen emelkedik, napjainkra  El Salvador és Honduras gyilkossági rátái a világon a legmagasabbak közé tartozik, Brazilia egyes részein -nem csak a rioi favellákban- a hadsereg egységeit kell bevetni a bűnözői csoportok ellen. Olyan,  újfajta  irreguláris háborúknak vagyunk tanúi a dél-amerikai kontinensen, amelyek magát az államokat  és kormányokat támadják meg, de ellentétben a  térség "felszabadító háborúi"-val nincs ideológiája és vezérlőelve a puszta mohóságon túl.

 

A kolumbiai kormány ötven év után írta alá a békeszerződést a FARC-al, de a kábítószerkereskedelemhez köthető erőszakcselekmények folytatódnak. Bónusz, hogy a szervezet egyes részei csak névleg írták alá a békeszerződést, más tagjai, és egyéb kisebb szervezetek pedig nem tartják magukra nézve kötelezőnek az abban foglaltakat.

 farc3.jpg

 Kolumbia: a nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nemcsak terroreszközöket alkalmaz, hanem gerillaháborút is vív a kormány ellen, gyakran választva katonai célpontokat. Az 1964 óta tartó kolumbiai polgárháborúban kb. 200 ezren veszítették életüket és megfigyelők szerint.

A  baloldali FARC, amely az ország Svájc méretű területét tartja ellenőrzése alatt, megadóztatja az itt élő kokatermelőket. A FARC nem ritkán arra kényszeríti a parasztokat, hogy kokát termeljenek, ami a kokain alapanyaga. Bevételt hoz a kokainlaboratóriumok és a titkos felszállóhelyek védelme és a helyi drogkereskedelem is. Kolumbiában, a 60-as években jöttek létre a nagy baloldali terrorszervezetek,  a több évtizedes belső harcoknak csak az vetett véget, hogy végül a  két legnagyobb politikai párt megegyezett abban, befejezik a fegyveres küzdelmet,  és megosztja a hatalmat. A FARC ország legrégibb, legnagyobb, a legaktívabb és a legjobban felfegyverzett marxista szervezete, kommunista harcosok és paraszti származású önvédelmi csoportok egyaránt megtalálhatók benne.

...


A baloldali szervezetek számlájára az évi átlagban 3500 civil áldozat mindössze 15%-a írható. (A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők (AUC) szélsőjobboldali félkatonai csapatai felelősek a polgárháború polgári áldozatainak legkevesebb 75%- áért) A  FARC harcosok száma megközelítőleg 9-12 ezer főre tehető, de nem tudni, hogy elsősorban vidéken mennyi támogatójuk lehet (egyes vélemények szerint a teljes taglétszám eléri a 18 ezret). Elsősorban a farmerek és a parasztok közül toborozza tagságát, akik az általa ellenőrzött területen élnek. Ezen kívül megcélozza azokat is, akiket a szélsőjobboldali félkatonai csoportok terrorizálnak. Ismert az is, hogy előszeretettel toboroz tagokat kiskorúak közül is, nem ritkán erőszakkal. Tevékenységük Kolumbián kívül (az ország őserdővel borított részein és az Andok magasan fekvő síkságain) kiterjed Venezuelára, Panamára és Ecuadorra is. Szakértői becslések szerint a szervezet évente több tízmillió dolláros bevételeinek legalább a felét zsebeli be az illegális drogkereskedelemből. Ezen kívül hasznot húz az emberrablásokért kicsikart váltságdíjakból, zsarolásokból és abból a nem hivatalos adóból, amelyet azoknak a területeknek a lakosságára vet ki, amelyeket ellenőrzése alatt tart. Az adók ellentételezéseképpen védelmet és szociális szolgáltatásokat ajánl fel.

Az AUC szélsőjobboldali félkatonai elemeket foglal magában, támogatást pedig a gazdag földbirtokosoktól, a drogkartelektől és a kolumbiai hadsereg bizonyos tagjaitól kap. Tiszteletben tartja a magántulajdont, és véget akar vetni a baloldali gerillaszervezetek emberrablásainak, zsarolásainak, valamint törvényes politikai erőként akarja elismertetni magát. Szeretne tárgyalásokat kezdeni a kormánnyal és a baloldali gerillákkal. Tagjai baloldali gerillákat, politikusokat, aktivistákat és más kolumbiai civileket gyilkoltak meg. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy a szélsőjobboldali félkatonai csapatok felelősek a kolumbiai polgárháború polgári áldozatainak (kb. 200 ezer fő 1964 óta) legkevesebb 75%-áért....A csoport kolumbiai politikusokat is felvesz, akiket bevon a drogkereskedelembe szeptemberében John Ashcroft, az Egyesült Államok államügyésze azzal vádolta meg a szervezetet, hogy 1997 óta 17 tonna kokaint csempésztek be az Egyesült Államokba (megj: ez is jó régi adat) és Európába. Az AVC leginkább Észak-Kolumbiában tevékeny, mert itt élnek azok a drogkereskedők és földbirtokosok, akik támogatják. A 90-es években kiterjesztette területeit és ma már az ország középső és nyugati részén, valamint a városokban is aktív.   (2)

Annak hogy a   FARC  és  az ellenfelei parancsnokai sem tudják engedelmességre bírni az öszes alájuk tartozó egységet, fő oka az illegális kábítószertermelés és kereskedelem. 2014 óta a kokaintemelés az országban 34 százalékkal nőtt, így már több kokainalapanyagot állítanak elő Kolumbiában, mint a lista következő két helyezettje együttvéve. Az Andok egyes részein pedig ismét felbukakntak a más nemzetiségű kartellek, így ma már jóval több kábítószer kerül a nemzetközi piacra az országból, mint Pablo Escobar fénykorában..

Egy tanulmány szerint napjainkban Mexikót csak Szíria előzi meg a gyilkosságok arányaiban.

 

2017 volt Mexikó történetének legerőszakosabb éve, a hivatalos adatok szerint több mint huszonötezer gyilkosság történt az országban. Ez a legmagasabb szám azóta, hogy ezeket az adatokat rögzítik. A szervezett bűnözést terhelte felelősség ezeknek a gyilkosságoknak a kétharmadáért.

Miközben Enrique Peña Nieto mexikói elnök, és hivatali elődje, Felipe Calderón is több mint egy évtizede háborút viselnek a bűnözői bandák ellen, vajmi kevés eredményt tudnak felmutatni.

 

Számos nagyobb kartell vezetőjét letartóztatták vagy megölték, de ahelyett, hogy csökkentette volna a gyilkosságok számát, a kartellek elleni hadjárat a már meglévő bűnszervezetek szétaprózódásához és új kábítószer-kereskedő bandák megjelenéséhez vezetett. (3)


 A gyilkossági ráta Salvadorban 2015-ben 109, Hondurasban 2016-ban 60, 2017-ben 43 volt  százezer lakosonként.

Összehasonlításképpen mellékelem az USA statisztikáját:

kepkivagas15.PNG

 

 

 

 

 A biztonsági helyzet romlása szerte ezekben az országokban félkatonai "biztonsági szervezetek" és civil milíciák megjelenéséhez vezetett. Az "autodefensas" legtöbbször tűzzel kivánják a tüzet eloltani: a bűnszervezetek erőszakos módszerivel próbálnak a bűnszervetek ellen harcolni, jelezve milyen konfliktusok várhatóak ott, ahol az állam nem tudja polgárainak biztonságát garantálni, és ez az újfajta konfliktus már közvetelnül érinti az Egyesült Államokat is.

Ioan Grillo ezt így fogalmazta meg könyvében: Ezek a közép-ameriakia és mexikói bűnözői csoportok nem olyanok mint a XX. "klasszikus" felkelői csoportjai. Nincsen meghatározható ideológiájuk, mint  marxizmus, vagy az iszlámizmus. De ezek a csoprtok már túlmutatnak a hagyományos bűnözőcsoportokaon, mint a maffia, vagy a yakuza: nyíltan, fegyvresen szállnak szembe országuk biztonsági erőivel.  Zászlóalj nagyságú fegyveres csoportokat képesek kiállítani,  gépkarabélyokkal, könnyű- és nehézgéppuskákkal, páncéltörő fegyverekkel, amelyekkel már több kormányzati helikoptert is lelőttek.

zetas-800_1.jpg

Ezek a csoportok nem  törekednek arra, hogy átvegyék a kormányzat helyét, nem működtetnek kórházakat, iskolákat, közműveket,  mint a FARC, vagy akár az ISIS. A kartellek és a hadurak kihasználva a helyi kormányzat gyengeségeit, arra törekednek, hogy terrorizálják a helyi szervezeteket, és a kormányokat erőszakkal kényszerítik arra, hogy azok átengedjék nekik a kábítószer termelésére használt területek, a vizí és légi szállítási útvonalaknak az ellenőrzését. A csoportok ereje a brutálitáson,az erőszakon alapul, gyakran pszichopatikus, erőszakos személyek vezetik őket, na persze a végrehajtó állomány se különb..

Jól felfegyverzett, erőszakos gyilkosok, akik a struktúrán belül bármely utasítást végrehajtanak- egy komoly, a nemzetbiztonságot fenyegető probléma ez.

zeta.png

 

.

 

 

Az új  terrorizmus születése

 

Dr. Robert J. Bunker, (a kutató oktatott az USA katonai akadémiáján is) a "narkóterrorizmus" szót használja a  a kábítószerkartellek taktikájának meghatározására.

A narkótererrorizmus a pszichológiai hadviselés egyik formája, sokszor kínzást, az áldozatok látványos kivégzését, akár feldarabolását is alkalmazva, hogy megfélelmlítsék a rivális bűnözői csoportokat, a hatóságokat, és a helyi lakosságot.

A kutató Amerika szempontjából különösen veszélyessnek tartja a mexikói bünözői csoportokat, és hatásukat az országra, különösen a határ államokbeli oldalán terjedő korrupciót.

Az általa is említett egyik  texasi McAllan városa határváros mexikói "szomszédja" a mexikói Reynosa városa, itt az Öböl-kartell, és a Los Zetas  harcol egymással az állmokba vezető csempészútvonal feletti uralomért.

 

 A Los Zetas nevű drogkartell vezetőinek gazdagsága világszerte legendás a bűnözők között. A kegyetlen bűnszervezetet a mexikói hadsereg különleges alakulatából (az Egyesült Államokban képeztek ki őket, gerillahadviselés-ellenes kiképzésben is részesültek) dezertált katonák alapították 1999-ben. Magját kezdetben 31 elitkatona alkotta. Nevét onnan kapta, hogy első vezetőjét, Arturo Guzman Decenat (2002-ben egy rivális kartell meggyilkolta) az állami szervek a lehallgatások során Guzmant Z1 kódjellel illették a felvételekben, vagyis „Z”, így lett az ex-kommandósokból „Zetas”. Hidegvérűségükkel, brutalitásokkal és az ezzel párosuló katonai múltjukból fakadó precizitásukkal hamar hírnevet szereztek maguknak a mexikói utcákon.

 

A mexikói kartellek, mint reklámarcuk, a Zetas, egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak:  egyes egységei a csoporttól SWAT jellegű képzést kapnak, felszereléseik között megtalálhatók a testpáncélok, az IED-ek ellen is védő páncélos járművek, az .50-es kaliberű mesterlövészpuskák, etc. Városbeli ellenfelük fő fegyvere viszont a szinte korlátlan utánpótlás a fiatal, a kamaszkorból sokszor ki se nőttt, mindenre kész az emberi életet semmibe vevő  fegyveresek  a város utcáiról.

pendejete3.jpg

Persze a legfőbb bevételi forrás, a kábítószer, de nagy összegek folynak be az embercsempészetből is.  A bűnszervezetek persze tudják, hogyan kell megolajozni a dolgokat: egyre jobban terjed a korrupció a határ északi oldalán. Ráadásul ez bevételeikhez képest aprópénz:  egy cikk szerint 2006-2016 között 200  amerikai illetékes bukott le, akik a kábítószer és embrekereskedelemben való aktí és passzív részvételért 15 millió dollárt fogadtak el. Mondom, ennyien  buktak le. Többen felhívták a figyelmet, az  országok, így az USa is, képes lehet a fegyveres támadások elleni védelemre, de a szivárgó korrupció a polgároknak az államba vetett bizalmát ássa alá lassan, de  biztosan.

Itt a kérdés: igaza volt-e Trump elnöknek a mexikó határa tervezett határzárral? A lenti kép 18+, de elég nehéz volt olyan illusztrációt találni a Zetas gyilkosságairól, amik nem voltak olyanok mint egy ISIS lefejezés, és ezt komolyan mondom.

zetas.jpg

2018-ra  pedig a mexikói kartellek nyíltan, a büntetéstől nem is tartva avatkoztak be a  helyi és országos választásokba: bárki a választáson induló jelölt,aki nem tetszett nekik, gyilkosság áldozata lehetett, legalább 100 ilyen gyilkosság törént az országban az év első felében.  De a megválasztott képviselők sincsenek biztonságban:

https://444.hu/2018/08/15/masfel-honappal-a-megvalasztasa-utan-maris-elraboltak-egy-kepviselonot-mexikoban

 

Ugyanez a helyzet Kolumbián is, ott is több tucat jelölt, bíró újságíró lett a bandák gyilkosainak áldozatává. A képen az egyik csoport kiáltványa, amiben politikusokat, aktivistákat és újságírókat fenyegetnek halállal.

kepkivagas14_1.PNG

 A mexikói bandák a legszervezettebbek, de a környékbeli társaik sem a második ligában játszanak. Például a közép-amerikai Maras csoport  ugyan kevésbé militarizálódott, az erőszakos utcai ás börtönbandákból toboroz, de a kézi lőfegyverek mellett szakértői az IED-ek használatának.

  Említettettük a Kolumbiai FARC-ot. A jelentések szerint tagjai jó pénzért kiképzőként dolgozik a kolumbiai és braziliai bandáknál.

A brazil bűnözőkről  elsőnek a gettók, a favellák fegyveres bandái  jutnak eszünkbe, de a helyzet, ha lehet ezt mondani, ennél is súlyosabb: pédául tavaly az egyik csoport,  Primerea Commande del Capital  az ország ésazki felében megostromolt egy rendőrparancsnokságot, egyidejüleg elrablva 8 millió dollért egy pénzszállító cég lerakatából. Véres utcai és börtönlázadások, a közbiztonság romlása, a kormányzat minden szintjét átszövő korrupció: nem csoda hogy Brazilia elnyerte a "Gangland" elnevezést a médiában. 

6f71793c81bff86d292932ac92cb2fed.jpg

 

Minek is nevezzelek?

 

A közbiztonság  romlása kifejezés polkorrekt, és csak akkor lenne találó, ha eddig éhes zombihordák kóboroltak volan az utcákon arrafelé: mint feljebb is írtuk, Mexikó  ezzel  felállhatott a képzeletbeli dobogóra, rögvest Szíria után, megelőzve az olyan turistaparadicsomokat mint Irak vagy Afganisztán.  2016 óta térségben évente 50 százalékkal nőtt az emberölések száma, amiknek legtöbbjét kézi lőfegyverrel követték el.  Nevezzük nevén a dolgokat: a kartellek háborút indítottak a kormányzatok ellen, hasonlóan mint a tálibok, az al-Kaida, vagy az Iszlám Állam a szíriai-iraki térségben. A helyi kormányok pedig számos okból, nem kockáztatva a nyílt konfliktust, és mert tudják, hogy önmagukban kevés esélyük  lenne a harcedzett az állam ellen nem egyszer szövetséget kötő bandák ellen, alkalmankénti sikereiken - mint időnként egy drogbáró lekapcsolása - helyi tűzoltó/propaganda akciókkal mutatják erejüket  a külvilág  felé: egy-egy ültetvény felperzselése, a rendkívüli állapot elrendelése, hadsereg bevetése, időszakos "rendteremtés", mint az utcák megtisztítása a rioi olimpia idejére.  Ismerős képlet ugye: mint egy polgárháború, csak a kartellek még nem kívánják átvenni a politikai hatalmat, nem kívánnak törvényeket hozni, de saját "törvényeiket" akarják betartatni - az állammal is.

Van-e kiút?

Vanaank persze elképzelések, hogyan lehetne kihúzni a kígyó méregfogát, javasolják például:

-drogtörvények enyhítését

- korrupció felszámolását, valós igazságszolgáltatást

- okatási, egészségügyi és nyugdíjreformokat.

Kérem tegye fel a kezét, aki úgy gondolja hogy menni fog.... Köszönöm. ( mexikanizáció kifejezést nem véletlenül használta a sajtó már a 19,században a térség leírására, és akkoriban nem arra gondoltak hogy a politikai korrektség érdekében több mexikói származású színész szerepeljen a színpadon. )

https://academic.oup.com/ahr/article/117/2/387/30112

 

Mások szerint a megoldás ugyanaz mint a "szír modell" az ISIS ellen, lehetőeg az orosz légierő bevetése nélkül: a kartellek vezetőinek azonosítása, a hálózat felderítése, a kulcspontok kiiktatása,  (finomkodva így nevezik az ablakon beküldött irányított bombát) a pénzek blkokkolása, etc..

De: ehhez a helyi kormányoknak se eszköze, se ereje, a szóba jöhető északi Nagy Testvérnek pedig semmi kedve, vagy jogi alapja. Hacsak nem lesz Jack Ryan az elnök és élőben nem adják a "Végveszélyben"-t.

letoltes_2.jpg

 2 )https://docplayer.hu/9396827-Narkoterrorizmus-bebesi-zoltan-phd-hallgato.html

(3) http://latin-amerika.hu/index.php/elemzesek-uj/4509-mexikoi-droghaboru-a-letartoztatasok-nem-mersekeltek-az-eroszakot

http://smallwarsjournal.com/author/robert-bunker

 https://alfahir.hu/mexiko_egyik_legbrutalisabb_bunszervezetenek_zsoldjaban_egy_magyar_no-20120810

 https://www.seattletimes.com/nation-world/homeland-security-agents-took-15m-in-bribes-closed-their-eyes/

https://amerika21.de/nachrichten/2012/04/51554/zetas-maras-kooperation

https://www.cartacapital.com.br/sociedade/carnificina-de-manaus-pode-se-repetir

https://amerika21.de/blog/2018/07/207284/heimlicher-politischer-genozid-kolumbien

http://smallwarsjournal.com/jrnl/art/third-generation-gangs-strategic-note-no-10-military-takes-control-policing-rio-de-janeiro

 

 

 

 

22 komment

Címkék: kartell kábítószer terror dél amerika

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

NAR 2018.10.05. 10:35:03

A kokain legalizálása ugyan elvonná a drogpénzeket a kartellektől, de akkor inkább más bevételekre (pl. bank- és emberrablás) állnának át...

Untermensch4 2018.10.05. 11:12:04

@NAR: És az államhoz átkerült drogpénzekből mennyit lehetne fordítani közbiztonságra..?

hátramozdító 2018.10.05. 12:15:06

Hű, de jó poszt volt. Vajon itt, a lángoktólöleltben mikor lesz jóóóóóóóól megadóztatott zárjegyes legális tudatmódosító a trafikokban?

Keresztény szellemiségű luxuskurva 2018.10.05. 12:27:27

"Az adók ellentételezéseképpen védelmet és szociális szolgáltatásokat ajánl fel."

Jé ezek olyanok, mint pártunk és kormányunk! Ajánlani ajánl, csak nem jut.

Hiryu2,01 2018.10.05. 13:09:53

@NAR: hát... a nem is olyan hosszútávú hatások szerintem sokkal többe kerülnének, mint az adóbevétel.

www.mondjnemetadrogokra.hu/drugfacts/cocaine/effects-of-cocaine.html

Aztán lehetne fogadásokat a Zetas és tsai versus Máktermelő tálibok meccsre...

NAR 2018.10.05. 14:17:57

@Hiryu2,01: A hosszútávú hatásokkal akkor is számolni kell, ha drága a szer, mert a súlyosan függő akkor is beszerzi... Az alkohol hosszútávú hatásai jelentős átfedésben vannak a kokainéval (nyilván a felszippantással és az intravénás használattal kapcsolatosak nem, viszont a kokain elvonási tünetei között nincs ott a halál), aztán az mégis legális.

NAR 2018.10.05. 14:19:22

@Untermensch4: Nem közbiztonságra, hanem megelőzésre kell fordítani ("a drog az rossz, értem?"), attól javul a közbiztonság is hosszú távon.

Untermensch4 2018.10.05. 16:20:12

@NAR: A közbiztonság önmagában attól javul ha az olcsó drog ára nem megy az egekbe az állami tiltás piactorzító hatása miatt. A tiszta kokain előállítási költsége a '90-es években kolumbia tájékán ha jól emlékszem 10 (azaz tíz) dollárcent (azaz cent) volt, kilogrammonként...

Untermensch4 2018.10.05. 16:25:18

@Hiryu2,01: " hát... a nem is olyan hosszútávú hatások szerintem sokkal többe kerülnének, mint az adóbevétel"

Ha mindkét változatban a teljes társadalmi költséget nézzük akkor nem feltétlenül. És a táliboknak sztem nagyon lecsökkenne a piaca ha versenyezniük kéne a török és magyar ópiátokkal.

a gonnok én vagyok 2018.10.06. 17:55:31

@Untermensch4:
Magyarország a rendszerváltás előtt a világ legnagyobb legális ópiumtermelője és exportőre volt. Azóta nem tudom mi a helyzet, de nyilván megint fel lehetne futtatni. :)

népszopás 2018.10.06. 19:31:31

szabályzás kérdése az egész:
keresleti oldal - golyó
kínálati oldal - atom

molnibalage 2018.10.06. 19:49:13

Azért egészen durva, hogy odáig fajult a helyzet, hogy lényegében pont annyira nincs államhatalom jelen, mint Irakban vagy Afganisztánban. És ez az USA határának tövénél...

Untermensch4 2018.10.07. 11:00:30

@népszopás: Ha nincs ember, nincs probléma...

A kereslet-kínálat törvényszerűségei alól a prostitúciót és a drogokat sem lehet kivonni. Szted a mexikói kormánynak atomot kellene dobni mexikóra?

Hiryu2,01 2018.10.07. 11:10:28

@a gonnok én vagyok: Orvosi ópiátok termelése folyt, viszonylag kis mennyiségben, itt pedig erről beszélünk.
www.hetek.hu/kulfold/201611/opium_a_senki_foldjerol

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmeg-előzési Hivatalának (UNODC) legfrissebb jelentése szerint ismét 200 ezer hektár fölé emelkedett az ópiummákföldek területe Afganisztánban, aminél csak 2013-ban és 2014-ben volt aggasztóbb a helyzet. Afganisztánban hozzávetőlegesen 2,9 millió kábítószerfüggő van az amerikai Külügyminisztérium tavalyi beszámolója szerint, ami az ország népességéhez viszonyítva az egyik legmagasabb arány a világon. A UNODC becslése szerint csak az idei évben 43 százalékkal nőtt az ópiumtermelés aránya, ami 4800 tonna termést jelent. Az ENSZ szerint a termelés növekedésének hátterében többek között a kedvező időjárási körülmények, az ország nemzetközi támogatásának csökkenése és a tálibok, valamint az Iszlám Állam tevékenysége nyomán romló biztonsági helyzet áll... Napjainkban a tálibok megerősödése mellett súlyos problémát jelent, hogy már afgán kormányzati tisztviselők és rendőrök is részt vesznek az ópiumkereskedelemben, mely sajnálatos módon a nem elegendő nemzetközi humanitárius segítségnyújtás miatt az egyetlen viszonylag gyors készpénzszerzési lehetőség a mélyszegénységgel küzdő lakosság számára. Ugyan az Egyesült Államok 2001 októbere óta összesen 8,5 milliárd dollárt fordított az afgán kábítószer-kereskedelem felszámolására, mégis az ország maradt a világ első számú ópiumforrása, így a tálibok éves szinten legkevesebb 100 millió dollárnyi bevételhez jutnak.

Az Egyesült Államokba egyébként a Fehér Ház értesülései szerint Kanadán keresztül jut el az ópium egy része, aminek a többsége Afganisztánból származik.

A Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) idei jelentéséből viszont egy másik, szintén aggodalomra okot adó tendencia rajzolódik ki, ugyanis az afgán heroint többségében nigériai terjesztők csempészik az országba kereskedelmi repülőjáratokon utazva; de arra is volt példa az elmúlt években, hogy Kabulban állomásozó NATO-katonák terjesztették a drogot hazájukba való visszatérésük után.

Hiryu2,01 2018.10.07. 11:20:10

De közben előkere3stem: a magyar orvosi minőségű ópiáttermelés csúcskorszakában
24.hu/fn/gazdasag/2015/05/22/opium-nagyhatalom-voltunk-kadar-alatt1/6-7 tonna lehetett évente...

(Ui magánvélemény: a hülye nép mennyire rá van kattanva a mobiljára... Ehhez adjunk még szabad forgalmú heroint, etc? )

Még egy gondolat: ha esetleg meg is valósulna, a dél-afrikai - afgán paraszt az ültetvényen akkor se keresne többet, de ugyanúgy gyártaná gyereket, úgyanúgy nem lenne orvosi ellátása, etc, a helyzetük semmit sem javulna. Szerintem fából vaskarika.

Untermensch4 2018.10.07. 11:29:21

@Hiryu2,01: Érdekesek a számok a cikkben.

"A tiltás nyomán 94 százalékkal csökkent az ópiummák-termelés aránya, így az amerikai kormány 43 millió dollárnyi segélyt adott Afganisztánnak."

"2008-ra már 50 heroin-laboratóriumot működtettek, és 425 millió dollárnyi „adót” róttak ki az „ópiumágazatra”, melyből fejenként 300 dolláros fizetést tudtak biztosítani az őket támogató gerilláknak."

Ha a segélyek összegénél magasabb drogbevételből nem tudtak élelmiszert importálni az sztem arra utal hogy a korrupció a tálibokat is sújtja. :)

népszopás 2018.10.07. 15:02:45

@Untermensch4: szerintem Amerika szívesen megtenné
persze tudom nem ez a megoldás, de ha tényleg ekkora a probléma, azt hagyományos eszközökkel már nem fogják egyhamar megoldani, bármilyen szomorú is lenne valami drasztikusabb

mondjuk felőlem így is maradhat, szerencsére egyik oldal(a) sem érint

Untermensch4 2018.10.07. 16:46:42

@népszopás: Sajnos attól hogy nem látványos, mindkét oldala érint téged is mert a jelenség kihatásai globálisak.

népszopás 2018.10.07. 18:30:29

@Untermensch4: persze érint, mint minden, ha minden mindennel összefügg, de jóval kevésbé, mint amennyire megjelenik. Hisz amiket meg se tudunk is érintenek akkor. Van ennek egy látens funkciója is. És a mai világban igen csak fontos - ha nem a legfontosabb - annak felismerése, hogy mik azok a dolgok, amik valójában nem ránk vonatkoznak, és nem is azért tálalják nekünk, hogy megtudjuk. Ha ott ölik egymást, akkor ölik, és ez nem közöny.

a gonnok én vagyok 2018.10.08. 13:52:32

@Hiryu2,01:
Nemhogy nem keresnének többet, hanem konkrétan semmit se. A kokacsrjét leszámítva bárhol lehet kendert meg mákot termeszteni.
Ha minden legális lenne Nyugaton, akkor ott helyben termelnék.
Lásd a kendert. Amióta legális pár államban, túltermelési válság alakult ki. Nem kell oda már a mexikói fű.

Minorkavidor 2018.10.16. 21:53:11

A helyzet megoldhatatlan:
Az ópiátok alapanyagát adó növények termesztése olcsó, jelentős technológiai beruházást nem igényel. Felmerült és Afganisztánban kipróbálták, hogy más növények termesztésével biztosítani jövedelmet a helyi parasztoknak. Csakhogy az általuk megtermelt árút meg is kell vásárolni valakinek és nemcsak országhatáron belül, hanem kívül is, hogy devízához jussanak. Igen ám, de itt sok esetben belép a gazdasági nacionalizmus és/vagy csak egyszerűen a politikai haszonszerzés 8ki a külföldi árukkal). Ez különösen akkor fájó ha már kisikerült építeni a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és külföldre juttatásának az infrastruktúrájak (közlekedés,élelmiszeripari üzemek, hűtőházak stb.)