Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Mérföldkövek és érdekességek a technikai védelemben - I/II

2014.01.24. 07:57 Papírzsepi

image002.jpg

Régi igény az emberek részéről a megszerzett javak megvédése lopás, rablás, vagy tűzvész ellen. Erre elsősorban az élőerős őrzés és a mechanikus védelem alkalmas; így a biztonsági őr, a tűzfigyelő, illetve a jó erős vasrács és a megerősített láda alkalmazása már eléggé régen elterjedt módszerré vált.

Később ezeket kezdte kiegészíteni a technikai védelem, ami az elektronika megjelenésével lett igazán hatékony.

Most két poszt erejéig az elektronikus tűz- és vagyonvédelemről fogok mesélni. A múltról, a jelenről és a jövőről. Érdekességekről és trendekről, elvekről és gyakorlatról. Szóval most egy ízig-vérig technikai jellegű poszt (páros) következik, így az elöltöltős puskák és ejtőernyős különleges katonai alakulatok rajongói ma eltávot kapnak.

Bevezetés

A kezdetek

 

Az elektronika megjelenése sokmindent megváltoztatott a technikai védelem terén, ám az élőerő (ami lehet ember, kutya, esetleg liba) és a mechanikai védelem ma is megkerülhetetlenek; még akkor is, ha bizonyos tendenciák nem ezt mutatják. Az elméleti háttér ugyanis az elektronikus védelmi eszközök megjelenésével sem változott: a szirénázó riasztó nem fogja megakadályozni a lopást, ez még ma is a mechanikai védelem dolga. A vasalatoknak és záraknak pedig addig kell kitartaniuk, amíg a kigyúrt szekus a helyszínre nem ér rendet tenni; az elektronika csak abban segít, hogy emberünk hamarabb észlelje a bajt, így a rosszfiúknak kevesebb ideje legyen.

Szóval nem sok értelme van a házunkba riasztót tenni átjelzés, vagy helyi élőerő (bazinagy kutya, nyugdíjas rendőr szomszéd, élesnyelvű anyós, stb.) vagy átjelzés nélkül.

Persze nincs ez másként a tűzvédelem esetében sem: a tűz- és füstgátló elemeknek kell addig tartaniuk a frontot, míg mindenki sikeresen el nem menekül, és a helyszínre nem érnek a tűzoltók. Annyiban viszont más itt a helyzet, hogy tűz esetén azért a technikai védelemnek is megvan a lehetősége – és kötelezettsége-, hogy beavatkozzon: a tűzgátló ajtókat zárni kell, a füstelszívást indítani, az oltórendszert aktiválni, a lifteket a földszintre küldeni….

A tűzgátló ajtó onnan ismerszik meg, hogy vastag, robosztus, és időnként elektromágnes tartja nyitva. Ja, és általában rá van írva, hogy „Tűzgátló ajtó”. A képen is egy ilyen látható. Ha tűz van, a lejtős sínen egyszerűen a helyére gurul, és elzárja a tűz útját. Ha ilyenkor mégis ki kell nyitnunk, egyszerű kézi erővel visszatolható a helyére, de kitámasztani nem szabad.

image003.png

image005.pngSajnos a hőskorban mindehhez elég soványka eszköztár állt csak rendelkezésre. Az elektronika drága volt és butuska. Nem véletlen, hogy elsősorban a mechanikus megoldások domináltak, minimális elektromossággal kiegészítve. Ezen megoldásokból sok ma is használatban van az egyszerűségük és a megbízhatóságuk miatt. Ilyenek például a nyitásérzékelők, melyek mágneses térben záródó elektródákkal dolgoznak (reed-csövek). Vagy ilyen a az oltórendszerek szórófejeinél használt üvegcső: adott hőmérsékleten a benne lévő folyadék hőtágulása széttöri az üveget, és a fej locsolni kezd.

 

De ilyen a kézi tűzjelző egység is. Ezek azok a kis piros dobozok a falon, melyekkel a tűzjelző kézzel aktiválható. Sok esetben egy üveglapot találunk bennük: ha az üveglapot megnyomjuk, az eltörik és már nem tart benyomva egy kis kapcsolót – a tűzjelző pedig megszólal. Az üveglap nem forr össze magától, így jól látható hol jeleztek.


Amúgy ez régi probléma: a tűzoltók kapnak egy jelzést, és nem lehet tudni, hogy ki és miért nyomta meg a gombot. Mérlegelni meg nem nagyon szabad: a kézi tűzjelző mindig azonnal jelez. Megoldásként volt olyan ötlet, hogy az utcai kézi tűzjelző működtetéséhez egy üregbe kellett benyúlni, és a működtetés egyben oda is bilincselte az illetőt a cucchoz. Így nem volt kérdés, hogy ki jelzett – ám a megoldás ezer sebből vérzett, így elég gyorsan elvetették.

De említhetek még egy példát: fejlett elektronika ide, intelligens rendszerek oda, de még ma is a pánikgomb - azaz támadásjelző kapcsoló vagy pedál - a legmegbízhatóbb jelzés (bank)rablás esetén.

image009.png

Szóval a hőskorban az elektronikus jelzőrendszerek még igencsak primitívek voltak. Épphogy teljesítették azt, amire terveztettek. Ekkor alakultak ki a ma is használt alrendszer-kategóriák:

  1. Tűzjelző rendszerek. Csak tűzjelzésre valók.
  2. Oltórendszerek. Csak tűz oltására. Miért is állnának szóba a tűzjelzőkkel?
  3. Behatolás-védelmi jelzőrendszerek. Klasszikus vagyonvédelemre, lásd: lakásriasztók.
  4. Beléptető rendszerek. Itt a cél: csak a jogosult személyek léphessenek be a védett helyiségbe. Technikai okok miatt általában inkább azt nézik, hogy csak jogosult személy haladhasson át bizonyos átjáró pontokon. Szóval az úgynevezett „kulcs” korszerű változatáról van szó…
  5. CCTV - zártláncú kamerarendszerek. Sosem sugároznak reklámot.
  6. Területvédelmi rendszerek. Kerítésvédelem, külterületek védelme, és még sok egyéb. Határterület a behatolás-védelemmel.
  7. … és még sokan mások. Ma már rengeteg különféle alrendszer működik egy-egy épületben, de most koncentráljunk a vagyon- és tűzvédelemre.

Ezek az alrendszerek egymástól teljesen függetlenül működtek, közöttük csak a kötelezően előírt kapcsolatok voltak meg (például tűzjelzéskor a menekülési útvonalakon nyitni kell az átjárókat.) De semmit több, igazából nem is nagyon voltak alkalmasak egymás segítésére és/vagy kiváltására.

Okoska

 

Ám az elektronika fejlődése a 80-as években sokat lendített az említett alrendszerek képességein. A nem jól teljesítő elektro-mechanikus megoldásokat gyorsan elektronikusra cserélték. Az elektronika árának csökkenése miatt ugyanannyi pénzből egyre nagyobb, és egyre komplexebb rendszert lehetett építeni, így a védelem is egyre teljesebbé vált. A mikroszámítógépek, később meg a mikrokontrollerek megjelenése (illetve az áruk elérhetővé válása) miatt a rendszerek is egyre okosabbak lettek, és a funkcióik is gyorsan szaporodtak. A CCD képfelvevő chipek lehetővé tették kisméretű, olcsó színes kamerák használatát a CCTV rendszerekben.


image012.jpgA középületekben nagy mennységben jelentek meg az automata tűzjelzők (füstfejek, melyek idővel meglepően komplex eszközökké váltak), és a passzív infra (PIR) mozgásérzékelők tömegtermékké válva már a lakosság számára is megfizethető vagyonvédelmi jelzőrendszereket tettek lehetővé. A beléptető rendszerek mágnes-csíkos kártyáit gyorsan a háttérbe szorították a közelítéses (proxy) kártyák, ami akkor ugrásszerű minőségi javulást jelentett.

Ám mindez nem sokat változtatott az alrendszerek szeparáltságán. Az új lehetőségek legtöbbször csak teljesebbé tették a fő funkciót, és ha volt is átfedés két alrendszer között, az nem volt jelentős. (Például egy ajtó nyitása vagy zárása éppúgy lehet egy behatolás-jelző rendszer feladata, mint egy beléptetőé.) Ugyanis az egyes alrendszerek egymástól nagyon eltérő struktúrát használtak, teljesen más technológiai hátteret, teljesen más megközelítést, és velük szemben az elvárás is más volt.

image014.jpgPéldául egy tűzjelző mindig robosztus, hibatűrő felépítésű; lángálló kábelezéssel, szigorú szabványok szerint szerelve. Viszont nem kell nagyon gyorsnak lennie. Egy betörésjelző ezzel szemben gyorsan riaszt, erősen szabotázsvédett, de elég egyszerű a működési logikája. A beléptető rendszer hasonló feladatkörben van, mégis sokkal komplexebb logikát kezel. Meg temérdek adatot, így szükségképp máshogy épül fel. Egy klasszikus CCTV rendszer meg végképp eltérő felépítésű: kamerák, koaxkábelek, rögzítők és monitorok…. Szóval az egyes biztonságtechnikai alrendszerek –kevés kivétellel- köszönőviszonyban sem voltak egymással – akármennyire is felokosodtak az évek során.

Hova tovább?

 

Ám a fejlődés nem állt meg. Egyre erősebb számítógépeket és mikrovezérlőket lehetett venni egyre kisebb fizikai méretben, egyre olcsóbban. A piaci verseny erősödött, a készülékgyártóknak valamit kezdeniük kellett a fölösleges processzorkapacitással, hogy versenyben maradhassanak. Alapvetően három kérdésre próbáltak választ találni:image016.jpg

  1. Hogyan lehetne még tökéletesebben megvalósítani az alapfunkciót, kihasználva a hatalmas számítógép-teljesítményt és a korszerű tudományos elveket?
  2. Hogyan lehetne kibővíteni a funkciókat (akár más alrendszerek territóriumára is bepofátlankodva), kihasználva a hatalmas többlet-kapacitást, amit az elektronika kínál?
  3. Hogyan lehetne modernizálni a 30 éves alapokat, és új, korszerű technológiákat átvenni?


Mindenki ezekre a kérdésekre kereste a választ, és még most is keresi. A technikai védelem ugyanis szükségképp csak lassan reagál a környezet változásaira (különösen igaz ez a tűzjelzőkre, ahol a szigorú szabványok eléggé bebetonozták az őskori elveket).

Mindemellett a harmadik kérdésre a választ sokan az informatikában látják: az internet protokoll, mint közös platform, és az informatikai technológiák és megoldások begyűrűzése alaposan átrendezheti a klasszikus viszonyokat: lassan eljön az az idő, amikor a funkciók átlapolódása és keveredése miatt már nem is lesz érdemes (később meg már nem is lehet) szétválasztani a klasszikus védelmi rendszereket: minden összemosódik majd az informatika nagy olvasztókohójában.

image017.png

A továbbiakban a fenti három kérdésre fogom keresni a választ – többféle alrendszert vizsgálva meg a múltban, a jelenben és a jövőben. Kezdjük is mindjárt a zártláncú video-megfigyelő rendszerekkel.

 

 

image020.jpgCCTV rendszerek

 

A kamerarendszerek világa ma az egyik legdinamikusabban fejlődő terület. Ennek oka egyszerű: hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak még benne. Meg rengeteg máig megoldatlan kihívás.

Az alapelv ugyebár egyszerű: nem állítunk őrt mindenhová, csak leteszünk egy kamerát helyette. A kameraképeken az idő túlnyomó részében semmi érdekes nem történik, egy őr így több kamerát is figyelhet egyszerre. Ráadásul sokkal jobb munkakörülmények között, mintha fenn kéne ülnie a kamera helyén, az oszlopon….

A kamera képét rögzíteni is szokták, ami sokat tud segíteni az események utólagos felgöngyölítésében.

Sőt: olyan véleményt is hallottam már komoly szakembertől, hogy igazából a cselekmény megakadályozására nem is nagyon alkalmas a kamerarendszer, csak utólagos vizsgálódásra. Hát…

De kezdjük a dolgot az elején.

A hőskor

 

image021.pngA hőskorban tényleg általános célú TV-kamerákat használtak. A képernyő drága volt, a kamera kisfelbontású, így egy képernyőre több kamera képét is kitették. Ez a „mátrix” ma is közkedvelt megoldás, mégha lenne jobb most már is. (A képen látható mátrix egy elrettentő példa...)

Amúgy az első CCTV rendszert 1942-ben telepítette a Siemens Peenemündében, a V-2 rakéták repülésének megfigyelésére. Később a világ számos pontján megjelentek a polgári célú kamerarendszerek, viszont a képeket rögzíteni csak az 1970-es évektől tudták (mert addig nem létezett videomagnó).

A képeket eleinte szalagos videomagnón rögzítették. Több kamera képét egy magnószalagon úgy, hogy folyamatosan kapcsolgattak a kamerák között. Így minden kamerára –mondjuk- másodpercenként csak egyszer került sor, de szalag-takarékos megoldás volt. Ez is megmaradt: a CCTV rendszerek ma sem sietik el a rögzítést: nyugalmi esetben jellemzően másodpercenként csak 1-2 képet rögzítenek (vagy még annyit sem). Persze ha mozgás van a képen, akkor többet.

Vannak kivételek. A kaszinókban és a pénztáraknál például elvárás, hogy állandóan teljes sebességgel rögzítsenek. A kaszinók amúgy is rengeteg kamerát használnak, és mindenféle speciális igényeket is támasztanak – igaz, van is rá pénzük.

DVR-ek mindenhová

 

Később a szalagos rögzítőket kiváltották a digitális rögzítők (DVR-ek). Ezek digitalizálás után merevlemezen rögzítik a képeket.

A CCTV rendszerek szeretnek önálló, egész képeket tárolni. Tehát nincs félkép-rendszer, mint a tévéknél, és az olyan video-tömörítést sem szeretik, ahol az egyes képek építenek egymásra. Cserébe az önálló teljes képeket vízjelezni szokták, hogy ne lehessen hamisítani őket. A bíróságok így valamiért jobban szeretik.


A DVR-ek gyakran sima nagymegbízhatóságú ipari PC-k egy-két képdigitalizáló kártyával, (Linux vagy Embedded WinXP oprendszerrel) és egy rajta futó célszoftverrel. De azt azért nem szabad elfelejteni, hogy 16 kamera képét teljes TV felbontással és teljes sebességgel digitalizálni, elemezni, tömöríteni és lemezre menteni nem kis feladat. És akkor a RAID-et, a párhuzamos visszajátszást és a hálózati elérést még nem is említettem. Szóval erős gépek, gyakran célhardveres támogatással.image023.png


Mind a mai napig ez a legegyszerűbb megoldás: analóg kamera (1-2-4-8-16 darab) és DVR. A jobb DVR-ek tudnak képtartalom alapján keresni, tárolnak metaadatokat, kezelni tudják a mozgatható kamerákat, weben át elérhetők, és … olcsók. Emiatt ma már mindenkinek lehet ilyenje otthon.

A problémák

 

De tulajdonképpen mi (volt) a gond a klasszikus kamerarendszerekkel?

Több is:

  1. Az analóg kamerák a TV-szabványokat – és megoldásokat - követik. Tehát nem tudnak jobb felbontást, nem tudnak többletinfót adni, és gyakran nem is helyezhetők túl messzire a rögzítőtől.
  2. A kamerát bámuló ember igen gyorsan elfárad. Egy klasszikus kísérletben átlagembereket kértek meg arra, hogy egy 16 kamerás mátrixot figyeljenek, és jelentsék, ha valami rendkívülit látnak. Kiderült, hogy 20 perc bámulás után az alanyok már azt sem vették észre, amikor csirkének öltözött emberek szekrényeket tologattak az egyik képen. Egyszerűen az ember nem alkalmas tartós képmegfigyelésre.

    image025.png
  3. A kamerákat sok minden zavarja. Sötétben és ködben nem látnak jól. [Éjjel a kamerákat át szokták kapcsolni fekete-fehérré, és kiszélesítik az érzékelési spektrumot is. Így érzékenyebb, és jobban lát.]. De zavarja a kamerákat a szembefény, a becsillanás, és a szél is rázni tudja a kamera-oszlopot. Ezért külterületen nagyon problémás a dolog.
  4. A mozgatható kamera Murphy törvénye alapján sosem arra néz, amerre kellene.

Ezeket a problémákat két nagyon különböző irányból próbálják megoldani: célorientált speciális kamerákkal, illetve digitális képfeldolgozással. Lássuk elsőként az utóbbit.

Intelligens CCTV

 

Az elv egyszerű: dobjuk ki a TV-szabványt és a korlátait. Dolgozzunk végig digitálisan, kezdve a képfelvevő chippel, egészen a rögzítésig. Így bármilyen felbontás és képsebesség mehet, és ott a remek informatikai rendszer minden másra. Hiszen adatot átvinni számítógép-hálózaton is lehet, vannak is rá szuperjó szabványok (pl. H.264). Tárolásra adattár- szervereket használhatunk, és mindjárt különféle képfeldolgozó algoritmusok is futhatnak rajta. Szembefény-korrekció, fehéregyensúly… de lehet letakarás-felismerés, elfordítás-érzékelés, sőt, állókép-érzékelés is a repertoárban.

image027.png

Jól hangzik, de ennél több is kihozható a dologból.

De először is nézzük a felbontást. A legjobb analóg felbontás, a D1 (azaz 4CIF) PAL szabvány esetén 704x576 (NTSC: 704*480) pixeles. Ez még fél megapixel sincs. Persze az IP-kamerák megjelenésével CCTV rendszereknél is gyorsan kirobbant a megapixel-háború. És pont annyit is ért, mint a mobiltelefonos esetben: semmit.image029.png

Elsőként is észre kell venni, hogy ha a CCD képfelvevő chip mérete nem változik, akkor több pixel esetén az egyes pixelek kisebbek lesznek. A kisebb felület kevesebb fényt gyűjt be, és pontatlanabb is a gyártása. Emiatt kisebb fény mellett több zajjal kell számolnunk. Magyarul: a több megapixel ugyanakkora kamerával rosszabb fényérzékenységet jelent, sötétben zajos lesz a kép. Ezen lehet különféle trükkökkel segíteni, de sok értelme nincs: igazából csak marketing-szempontból lesz jó. A másik dolog: a sok megapixeles kamerához sok megapixeles optika is tartozik. Ha valaki már elgondolkodott azon, hogy miért is van olyan bazinagy (és bazidrága) optika egy profi kamerán (ami mondjuk csak FullHD: 2 megapixel), miközben temérdek lámpával világítanak felvétel közben, az gyorsan rájöhet: egy jól megcsinált 1 megapixeles kamera képe jobban kiértékelhető, mint egy olcsó, gyenge optikával szerelt 4 megapixelesé. És csak negyed annyi tárhelyet és sávszélességet igényel.

image031.png

Persze vannak igen komoly, hozzávaló optikával ellátott, jó fényérzékenységű nagyfelbontású kamerák is. Ezeket gyakran használják mozgatható kamerák automatikus pozícionálásához, pályaudvarok figyeléséhez és még sok másra. De azt nem szabad elfelejteni, hogy a nagyon nagy felbontás igen gyorsan eszi meg a sávszélességet és a merevlemezt. Valamint a nagyon részletes kép kiértékelése gyorsan meghaladja egy ember képességeit.

Az ész a fontos….

 

Ezért most lendüljünk tovább az intelligencia irányába. Az intelligens videorendszereknél tulajdonképpen kép-analizáló programokról van szó, melyek futhatnak a rögzítő szerveren, a kamerába épített jelfeldolgozó processzoron, vagy egy önállóan dobozolt egységben.

Az első ilyen algoritmusok a központi szerverekre jelentek meg. Ám ez nem skálázható megoldás: sok kameránál a szerver lesz a szűk keresztmetszet. Ezért ma inkább a kamerába építik a képfeldolgozó rendszert. Gyakran még nyílt oprendszer is fut a kamerán, és bárki fejleszthet rá saját képfeldolgozó algoritmust. Így külön lehet pénzt kérni a kameráért és a benne futó analizáló programért. A külön dobozos technika az analóg kamerák jelének fogadása miatt használatos, ma tipikusan a speciális kameráknál használják.


image033.pngSzámfelismerés, közlekedés

A legelső alkalmazások egyike a rendszámfelismerés (illetve konténerszám-felismerés) volt. Igazából a rendszámfelismerés hagyományosan a beléptető rendszer része szokott lenni, tehát ez egy remek példa egy igazi rendszerközi funkcióra.

Sokszor látni már speciális, kifejezetten rendszámok leolvasására optimalizált kamerákat, főleg parkolóházaknál. De máshol is lehet ilyennel találkozni; akár még az autópályákon is…

A rendszám-leolvasó kamerák réme a Nap, meg az autók fényszórója. Ezért a célkamerák csak erősen szűkített spektrumban érzékenyek, gyakorlatilag csak a rendszámot látják. De azt remekül. Nem lehet őket csak úgy elvakítani, még kínai xenon-buhera bevetésével sem.

image035.png

A közlekedés amúgy is jó terep a képfeldolgozó algoritmusoknak. Például az M0 is ilyen intelligens kamerákkal van telerakva. Mit is lehet figyelni?
image037.png

- Forgalommal szemben haladó autók. Beleértve a „visszatolatunk az előző lehajtóig” eseteket is. Remek gyűjteményük van a kamerás fiúknak ilyenekből.

- Leállósávon álló autó.

- Átlagsebesség mérése (torlódás jelzésére). Az M0-n is a kamerák alapján számolják a várható menetidőt, ami a kijelző táblákon megjelenik (bár van radaros sebesség-mérő is mellettük).

- Autópályán gyalogló/bicikliző ember.

Persze nem csak autópályán lehet nézelődni:

- Tiltott helyen parkolás. Beleértve a rokihelyen megálló autókat is.

- Elzárt területeken áthajtás, beleértve tiltott visszafordulást is.

- És még sok minden más.

Ráadásul nem is kell folyamatosan bámulni a képernyőt. A rendszer ugyanis jelez, ha az algoritmus talál valami érdekeset. Sőt, nem is feltétlen kell képernyő; így a kamera tulajdonképpen intelligens érzékelőként működik.

Itt most álljunk meg egy pillanatra. Hogy is működnek ezek?

Hát elsőként is kalibrálni kell a kamerát. Meg kell mondani neki, hogy a kép adott részén hány pixelnek mekkora valós fizikai távolság felel meg. Elvileg már 2-3 kalibrációs pont alapján is ki lehet számolni a perspektívát, de ha a talaj nem egyenletes, vagy ha nagyobb pontosságra van szükség, akkor érdemes több referencia-pontot felvenni. Innentől kezdve a képfeldolgozó algoritmus már ki tudja számolni, hogy a képen egy alak a valóságban mekkora.

Ezután általában leválasztják az állandó hátteret a képen mozgó alakzatokról. Ettől kezdve folyamatosan lehet ezeket követni, számolható a méretük, és a különféle jellemzőik alapján kisakkozható, hogy emberről vagy autóró, vagy miről van szó. Jellemzően már 5-8 pixel magas ember is elég a stabil felismeréshez.

Ezután az azonosított folt mozgását követik a képen, és ellenőrzik a beállított szabályokat. Ez az elv, de persze a valóságban a dolog sokkal bonyolultabb.

image039.jpg

Kültér

A kültéri behatolás-védelem igencsak kemény dió. Rengeteg a zavaró hatás. Aki már nézegetett órákon át nyuszicsaládot, komótosan hálót szövő pókot, a kamera előtt átsétáló kutyát, vagy épp szélfútta leveleket az igazi betörés képsorait keresve, az tudja: felbecsülhetetlen érték, ha a kamera fel tudja ismerni az embert ÉS azt, hogy tiltott helyen jár.

Márpedig ez ma már rutinfeladat. Ehhez persze –ahogy már írtam - a kamerát kalibrálni kell, majd meg kell adni, hogy mikor jelezzen az analizáló algoritmus:image041.png

- Vonal átlépésekor

- Adott területre belépés, vagy kilépés esetén

- Céltalan bolyongáskor (az ember mozgási iránya visszafordul)

- Futó vagy épp fekvő ember észlelésekor

Egy jó intelligens kamerarendszer bizony meglehetősen pontosan és megbízhatóan érzékeli ezeket a szituációkat. Vegyük észre, hogy a kamerarendszer ezzel tulajdonképpen egy túlfejlett (és jó drága) mozgásérzékelővé vált. Ez egy nagyon tipikus esete annak, mikor az egyik rendszer beteszi a lábát a másik territóriumára.

image044.jpgCsak mellékesen jegyzem meg, hogy jellemzően a behatolásjelző húzza a legrövidebbet. Gyakorlatilag egy megfelelő intelligens kamerarendszer, egy beléptető rendszer és egy épületautomatikai rendszer összekapcsolásával nagyjából ki is váltható. Hogy mégsincs teljesen így az a speciális érzékelőknek és a biztosítók előírásainak köszönhető.

Múzeum


image045.pngAhogy írtam, az algoritmus szétválasztja a hátteret és az előtte mozgó foltokat. Általában a foltok az érdekesek, de van pár eset, mikor nem. Az oldalt látható kép például egy képtár, ahol a kamerák azt figyelik, hogy a képeket (melyek a háttér részét képezik) nem akarja-e valaki hazavinni.

A háttér figyelésével nem csak a tárgyak eltűnését lehet érzékelni, de idegen tárgyak otthagyását is (pályaudvar, repülőtér, CIB-bank, stb.). Mégpedig úgy, hogy a normál forgalom – fel-le járkáló emberek- ezt nem zavarják.

Pénztár

image047.pngVannak speciális alkalmazások is. Kamerákat gyakran használnak munkaerő-ellenőrzésre (láttatok már közvetlenül pénztárgép kijelzőjére belőtt kamerát? Valaki előbb-utóbb ez alapján ellenőriz fog valamit…) De érdemes megemlíteni a nagyáruházak pénztárait monitorozó kasszafigyelő rendszereket is. Ezek képesek felismerni, ha a pénztáros nem azt üti be, amit kéne; képesek az abnormális mozdulatok észlelésére, de a pénztáros megtámadását is jelzik. Magyarországon is üzemelnek ilyen rendszerek, de nem túl feltűnőek.

Amúgy még valami ide kívánkozik: az őrzőket is illik megfigyelni. Elég gyakran szerelnek rejtett/fedett kamerát a biztonsági őrök megfigyelő helyiségébe is. Érdekes dolgokat lehet látni az ilyen felvételeken….

Egyebek


image049.pngAz intelligens kamerák ma már többre alkalmasak, mint gondolnánk. Képesek emberek nemét meghatározni, életkorukat megtippelni, tiltó listán lévő embereket azonosítani (meglepően pontosan), de össze is tudják hasonlítani a beléptető kapun áthaladó ember arcát a nyilvántartásban szereplő fényképpel.

A fejlődés töretlen, az iparág szivacsként szívja magába a szakembereket, akik naponta rukkolnak elő valami még újabb, még jobb megoldással.

Viszont hadd mondjak itt valamit. Általában a kamerákat elég magasra szerelik fel, hogy ne legyenek útban, és nehéz legyen őket macerálni. (Meg jellemzően a kamerák egymást is figyelik. Nincs annál abszurdabb látvány, mikor látni a felvételen mikor a rosszfiú épp felmászik a létrára kiütni egy másik kamerát…). Viszont így a kamerák nemcsak, hogy a hollywoodi filmek tipikus trükkjét nem tudják (amikor utólag kiélesítik a képet, hogy még a fazon ujjlenyomata is látszódjon…persze-persze.), de egy közönséges baseball-sapka is már remekül kitakarja az arcot. Amikor az a cél, hogy a kamera arcot figyeljel, akkor derékmagasságban szokták elhelyezni őket, ami elég feltűnő....

Speciális kamerák

 

Az intelligens kamerák rendkívül hatékony eszközök. Ám amikor besötétedik és leszáll a köd, akkor pont annyit érnek, mint a buta változatok: semmit. A sötétséggel még lehet kezdeni valamit lámpákkal, bár elég nehézkes mondjuk egy teljes repülőteret bevilágítani. De a köd ellen nincs orvosság.

Máskor meg pont a túl sok fény a probléma: a Nap remekül el tudja vakítani a kamerákat, főleg a rendszámfelismeréshez optimálisan alacsonyra telepítetteket. A külterületen működő kamerák tehát gyakran találkoznak olyan körülményekkel, melyeknél a hatásosságuk erősen csökken.

De szerencsére van megoldás. Nem a látható fény tartományában kell nézelődni.

Hőkaremera


A hőkamerák a környezeti hősugárzást fogják be. A kép ál-színezése jellemzően az egyes tárgyak/személyek hőmérsékletkülönbségét mutatja. A pontosság akár tizedfoknál is jobb lehet, és semmilyen külső fényforrásra nincs szükség.

A hőkamera rendkívül hatékony, mikor a hagyományos kamera csődöt mond: éjjel, ködben, füstben. Intelligens képfeldolgozóval együtt is használható.

Az alábbi kép hagyományos kamerával készült, éjszaka:

image051.png

A következő ugyanitt, ugyanekkor, hőkamerával:

image053.jpgAz alábbi kép is hőkamerával készült (csak más színezéssel):

image055.png

A hőkamerákat előszeretettel használják nagy területek megfigyelésére: repülőterek, katonai támaszpontok, zöldhatár esetén rendkívül praktikusak. (Nemrég pont egy repülőgép-katasztrófát nézegethettünk hőkamerák felvételein át.)

De remekül működik füstben, ködben, éjjszaka is.

image057.png

image059.pngAz ilyen eszköz füstágyú esetén is jól használható. A füstágyú olyan vagyonvédelmi eszköz, mely parancsra hatalmas mennyiségű színházi füstöt generál. Olyan sokat, hogy 10-20 másodperc alatt nullára csökken a helyiségben a látótávolság.

Ilyenkor nehéz folytatni a betörést vagy a rablást, még a kijárat megtalálása is kihívás. Ám a hőkamera ilyenkor is jól lát.

Megjegyzés: a füstágyú újabb remek példa arra, mikor különböző védelmi alrendszerek együttműködnek. A behatolás-védelem aktiválja, a kamera lát a füstben, de a tűzjelzőnek is szólni kell róla: különben tűzjelzés lesz, és a füstelszívó villámgyorsan kiszívja a műfüstöt.

A hőkamera nagyszerű eszköz. Nagyon jó tapasztalataink vannak vele. De azért van pár hátránya is:image061.png

  1. Létezik olyan időjárási helyzet, mikor nem lát különbséget az ember és a környezete között. Ilyenkor nem használható. Ez jellemzően szép napos, meleg időben fordul elő, történetesen pont akkor, mikor a normál kamerák a leghatékonyabbak. Nem is véletlen, hogy általában együtt használják őket.
  2. A hőkamerák drágák. Nagyon drágák. Már a kisfelbontású változatok is több százezer forintba kerülnek, és a 160*120-as felbontás tényleg elég kicsi. A nagyobbak már a milliós kategóriába tartoznak. Én még nem is láttam 1024*768-nál nagyobb felbontásút, és már az is az autóm árának a többszörösét érte. Ráadásul a hozzájuk tartozó optika is speciális: nem üvegből van, mert az ugye nem átlátszó ebben a spektrum-tartományban. Sokkal inkább germániumból vagy cink-szulfidból készül, rendelésre. Olcsónak végképp nem mondanám őket.
  3. Kicsit faksznis. Régen a hőkamerák komoly hűtést igényeltek, és lehűlési időt; a mostaniak jobbak, de most sem szeretik a meleget. Ezért gyakran spéci kameraház kell nekik.

Mivel a hőkamerák ára szépen csökken, várhatóan előbb-utóbb a jelenleginél sokkal elterjedtebbek lesznek.

A csodálatos mikrofon

 

Érdemes még egy dolgot megemlíteni: ez pedig a hang kérdésköre. Ma már kezd megszokottá válni, hogy a CCTV rendszerek hangot is rögzítenek. Sok esetben pedig egy jól elhelyezett mikrofon hatékonyabb tud lenni, mint tucatnyi kamera: raktáraknál, raktár-áruházaknál remek módszer belehallgatni az épület csendjébe. Ha ugyanis a raktár épp zárva van és közben vad pakolászás, netán vijjogás hallatszik belőle, akkor érdemes gyanút fogni….

 

 

A következő részben a beléptető és azonosító rendszerekkel folytatjuk.

22 komment

Címkék: haditechnika számítógép rendvédelem CCTV Technika Vagyonvédelem

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bandras 2014.01.24. 10:00:17

Mi a helyzet ha otthoni kamerám rögzíti a betörőt és a rendőrség be is azonosítja a kép alapján, de az ellopott érték nem kerül elő. Fizetni fog a biztosító vagy azt mondja, hogy polgári perben követeljem az elkövetőtől?

Serathis 2014.01.24. 11:19:32

@bandras: Ha jól tudom, a bíróság nem szereti a nem hitelesített kamerával készült felvételeket.

Titus Pullo Urbino 2014.01.24. 11:27:55

Grat Pzs, jó a cikk!

@Felsmukk: nincsen kötött bizonyítási rendszer Magyarországon, ez azt jelenti, hogy a bíróság kötetlenül és szabadon értékeli a bizonyítékokat. Ha ez egy 12 éves szemtanú vallomása, vagy egy nem hitelesített kamera, mindegy, szabadon értékeli a bíróság. Ha meggyőzi a bírót, akkor dönthet így. Viszont precedensjog sincsen, Békés megyében dönthet egy 100 %-ban hasonló perben máshogyan a bíró ugyanazon okirati bizonyítékok alapján, mint Csongrád megyében. Ez a bírói szabadság alapelve.

bandras 2014.01.24. 12:40:51

@Felsmukk:
Nem is kell a bíróságnak szeretnie elég ha a nyomozást segíti. Pl. a rendőrség a felvétel alapján megtalálja az elkövetőt, bizonyíték meg mondjuk az ujjlenyomata lesz.
Kamerától függetlenül az a kérdésem, hogy ismert tettes esetén fizet-e a biztosító?

charlie 2014.01.25. 10:29:12

@bandras: biztositasi csomagtol fugg, nem nindegy, hogy egy evi 10e Ft-os vagy havi 10e Ft-osrol van szo...

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.01.25. 10:48:48

Papírzsepi élt!
Papírzsepi él!
Papírzsepi élni fog!

Kösz a cikket!
El is mentem venni egy szép nagy baseballsapkát..
Na meg egy kicsit paranoiás is lettem....:(

De lenne egy kérdésem is: mostanában nagyon reklámozzák azokat a borsos árú tárcákat, amibe belepakolva bank, -belépőkártyát mobiltelefont... etc azok védve lesznek az RF leolvasás eleln..

Ígéri a forgalmazó, hogy így majd nem fogják a rosszarcok megszerezni kódjaimat, leemelni a pénzt kártyáról telefonról etc...

Igaz ez vagy csak blöff, esetleg alapvető fizikai dolgot (Faraday-kalitka) dolgot dizájnosítottak meg, és sóznak a jónépre?

Ld a fent említett vegyél több MP-s telefont,az milyenjó lesz neked projektet?

Everyl 2014.01.25. 12:04:56

kis adalék:

több mint 10 éve dolgoztam egy cégnek akik beléptetőrendszereket forgalmaztak/üzemeltettek. Saját fejlesztésű rendszámfelismeréssel. Az összes MOL telep + Mammut. Ide egy kis érdekesség: anno az volt a nagy előnye, hogy amikor az automata adta a jegyet a sorompónál a rendszámod rajta volt, fizetés után meg ha rácsorogtál a sorompóra akkor leolvasta a rendszámodat is kiengedett, nem kellett a kihajolni, jeggyel bűvészkedni. Mondjuk ezt nagyon kevesen tudták, vettékészre. Meglepően jó volt a rendszer hatékonysága :)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.25. 14:46:16

@Hiryu 2,0: Sima Farady-kalitka lehet. Nem túl bonyolult némi fémhálóval leárnyékolni a kártyákat, de sokat lehet kérni érte.
Amúgy volt egy rendszeres találós kérdésünk. Volt az asztal közepén egy doboz. Ha kinyitották, a helyiség másik felében csipogni kezdett egy egység. Ha becsukták, elhallgatott. Nem volt vezeték a dobozhoz, és nem is volt látható nyitás-érzékelő. Kérdés: hogy érzékelték a doboz nyitását?
A válasz az volt, hogy RFID egységek voltak a dobozban, de a doboz fala leárnyékolta őket. Kinyitáskor olvashatóvá váltak, és a nagytávolságú olvasó észlelte őket. Öröm volt nézni, amint a sok szakember vért izzadva kereste a dobozon a nyitásérzékelőt....

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.25. 15:01:39

@Papírzsepi: ...de majd a jövő héten felteszem a második részt, ahol erről a kártyás dologról lesz szó, bőven.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.01.25. 22:12:06

@Papírzsepi:

"Sima Farady-kalitka lehet."

Az is lehet, hogy a szokásos RFID-frekvenciákra hangolt, rövidrezárt induktív hurkokat tartalmaz. Ezek mintegy elszívják a térerőt a közelükben lévő RFID-kártyák elől.

Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2014.01.25. 23:03:32

Remek leírás, rejtett kamerákról viszont nincs szó benne, azt hiányoltam. Ha kell, abban tudok segíteni, elég sokat láttam már és forgalmazom is őket.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.26. 07:59:06

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Igen, lehet az is. De ebben az eseten az összes szabványos kommunikációs frekvenciára külön hangolt kör kell. Ilyenből viszont sokféle van, és nagyon mások. Egy bigyógyártó számára ez nem praktikus.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.26. 08:01:52

@Csakjoaruk Webáruház: remek ötlet, ezen a területen nem vagyok otthon. Ám ha tudsz írni róla egy jó, nem-reklámcélú cikket (tehát gyártók és forgalmazók nélkül), szívesen felteszem neked.

proletair · http://lemil.blog.hu 2014.01.26. 09:16:30

@Everyl:

Az Örs vezér téri IKEA garázsa most is így működik.

@Felsmukk:
Mivel szakmabeli vagyok (fogadok ezt itt kevesen tudták) tudom, hogy a rendőrség imádja az ilyen felvételeket. Maximum a bíróság nem szereti, de ahogy azt itt fentebb megírták, sokszor nem is kell a bírósági szakaszhoz kamerakép. Amúgy például egy térfigyelő kamera által látott közúti baleset nagyon sokat segít a rendőröknek. A kisebb fokú közúti szabálysértések (tilosban megállás, tilosba behajtás, járdán parkolás, stb) is nyomon követhetők és büntethetők.

@Papírzsepi:
Szép volt, jó hogy reaktiváltad magad:)

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2014.01.26. 20:41:47

mellesleg.
most olvasom az egyik orosz antirepcsi izé (Pancir)
rajongóink fórumát, ahol idéztek nekem a gyári brosúrából:

A radarral párhuzamosan működik egy hőkamera, amely hajtóművel nem rendelkező fegyvert 10 km-en belül képes észlelni. A radar egy csökkentett észlelhetőségű eszközt vagy bombát 7 km-e belül észlel.

na amit fent írtál a hőkamerákról..picit számolgattam mekkora felbontás kellene...

na persze hajtómű nélküli fegyvernek tekinthető az ICBM légkörbe visszatérő robbanófeje, vagy egy C-117 rakterében a kidobás hegesztőpisztollyal jól megkezelt Abrams páncélos is...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.27. 07:14:22

@Hiryu 2,0: Azt nem mondtam, hogy hőkamerából nincs nagyobb felbontású. Csak elképesztően drága, és egy bizonyos felbontás felett már katonai eszköznek minősül - tehát engedélyköteles (export szempontjából is korlátozott).
Az amúgy eszköz eleve katonáéktól került át a polgári iparba, amikor végre sikerült a hűtőszekrénytől és a folyékony nitrogéntől megszabadulnia.
Hobbi vadászathoz és túrázáshoz amúgy a 160*130 is elég. Repülő tárgyak elhárításánál meg valószínűleg nem a hőkamera a rendszer legdrágább eleme.
Egyébként hőkamerából is többféle van attól függően, hogy milyen IR tartományt érzékel. A katonai eszközök ilyen szempontból is jobbak: a sztratoszféra által keltett "fényt" kihasználva éjjel is olyan képet adnak, mintha derűs nappal lenne. Szóval van fejlődés...

haku 2014.01.27. 19:05:46

Nekem a hőkameráról rögtön az jutott eszembe, hogy mennyivel nyugodtabb lennék, hogy ha este, mikor nagy ködben vezetek, akkor ülne mellettem valaki, aki egy előre néző hőkamera képét nézné, és szólna ha jön a róka/nyúl/biciklis/gyalogos az út szélén.

Ilyesféle "extra" rendelhető / beszereltethető az autókba, vagy itt azért még nem tartunk?

Az igazi mondjuk az volna, ha egy képfeldolgozó algoritmussal lenne összekapcsolva, és az autó jelezne, hogy "vigyázz, veszély jobbról".

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2014.01.27. 20:48:45

@haku: Szerintem remek ötlet. De mivel a hőkamera nem lát át az ablaküvegen, azt nem olyan egyszerű beépíteni a kocsiba - mint mondjuk egy sávelhagyás-figyelmeztetős jelzőtábla-felismerős hagyományos kamerát. Az utóbbi is intelligens kamera (esőérzékelés, sávelhagyás, vészfék-asszisztens, táblafelismerés, adaptív tempomat: mindez gyakran egy kamerával kezdődik), tehát lehetne "veszély jobbról" jelzés is. Talán van is. Hőkamerával még nem láttam ilyet, de a világ erre halad...

Flankerr 2014.01.27. 20:56:06

@haku: BMW 7-s sorozathoz évek óta rendelhető extra, de asszem máshoz is már. Szép lassan le fog szivárogni az olcsóbb modellekbe is. Még közel se tökéletes, de már valami elindult.

wazelin 2014.01.28. 07:54:46

Remek poszt, a legnagyobb baja, hogy csak két rész lesz belőle. Egyszer-kétszer volt dolgom térfigyelőkkel, de vagy a lassú képfrissítés, vagy a vállalhatatlanul gyenge minőség miatt nem sikerült érdemi infókat kinyerni belőlük.

teddybear01 2014.01.29. 00:01:00

@Papírzsepi: Mint ahogy @Flankerr: is írta, az infrakamera már megrendelhető extra a felső-kategóriás autóknál. Az, hogy a kamera nem lát át az ablaküvegen, nem számít, mert nem is úgy építik be, hanem a motorház homlokfalába van a helye. Legfeljebb gyakrabban kell törölgetni a lencsét.

Voltagemultiplier 2014.05.19. 01:25:43

Az új piac a kiterjedt mezőgazdasági területek és erdők megfigyelése, itt kamerákkal nem nagyon lehet operálni, mert a gyakori akadályok (dombok, fák, a terület határának kanyarodásai) rengeteg kamerát és rádiós képtovábbítást, szoftveres képfelismerést tennének szükségessé, horror áron (kb 2 millió euró/km) . Állami szervezetek mondjuk ezt megengedhetik maguknak, pl a határőrség, de farmerek, erdészeti társaságok ezt nem tehetik meg.