Kedves olvasóink, kommentelők, vendégposztolók, satöbbi!

Ahogyan azt a kiskorú prostikat futtató egyszeri strici mondta az őt kihallgató erkölcsrendészetis nyomozónak: de felügyelő úr, maga is tudja, hogy nem lehet elég korán kezdeni!

Régóta felvetődött egy olyan összejövetel megszervezésének ötlete, ahol a több, mint 400 napos blogunk szerkesztői és olvasói IRL is válthatnak egy-két mondatot egymással, behajthatják kiegyenlíthetik az (italokban és egyéb valutákban) felhalmozódott tartozásokat, jól megnézhetik egymást (nagy élmény lesz, érzem...) és egyáltalán. 


Nos, ez egy olyan poszt, ahová a valamikor február végére (esetleg március elejére - milyen szép gesztus is lenne mondjuk a nemzetközi nőnap környékén lemilbulit szervezni...) tervezett alkalomra lehet jelentkezni, ötletelni a helyszín (meg minden egyéb releváns dolog) vonatkozásában.

Nagyjából úgy képzelem a dolgot, hogy (miután nagyjából tisztázódik a minél többünknek leginkább megfelelő időpont, valamint a létszám) kiválasztunk egy vendéglátóipari ojjektumot, lefoglalunk egy (több) asztalt, helyiséget, csapost, pincérlányt, mittudomén, majd ki-ki alapon annyit eszünk/iszunk, [moderálva], amennyit jóérzésünk (családtagjaink, főnökeink, pénztárcánk, satöbbi) megenged. Nem xy vagy John Doe bulija lesz, hanem a lemilé, ezért a szó klasszikus értelmében vett házigazda nem lesz (tudjátok, aki kínosan vigyorog, nem mer sokat inni és miután mindenkit hazavittek, ő takarítja fel a törmeléket és a cserepeket, hogy a többiről most ne is beszéljek).
Dióhéjban mostanra ennyi. A hátralevő jó pár hét arra is elegendő, hogy új-zélandi, kanadai vagy dél-afrikai olvasóink is megvegyék a repülőjegyet és lefoglalják szállásukat. Időről időre át fogom tekinteni a jelentkezéseket és a szervezőmunka állását, következtetéseimről komment formájában tájékoztatást adok.

A bulin való részvétel joga természetesen minden olvasónkat megilleti, függetlenül attól, hogy mióta előfizetőnk és hány kommenttel gyarapította az emberiség közös kultúrkincsét.

Első körben azt javallom: érlelgessétek, ízlelgessétek magatokban a gondolatot; idő még van bőven, nem kell kapkodni.

Nos, vágjunk bele!