Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Kalózok 2.0: Henry Morgan

2010.05.10. 08:00 Kismy


Kismy
barátunk (aki igen határozott léptekkel közeledik a blogszerkesztői státuszt jelentő második csillag felé) folytatja a tengeri rablókról elkezdett sorozatát, melynek mai részében arról a fazonról ír, akit nemes egyszerűséggel már azok a kortársai is Kalózkirálynak hívtak, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy túlélték a vele történt találkozást.



Minden idők egyik leghíresebb kalóza, sir Henry Morgan a viszonylag kimondható nevű walesi falucskában, Glamorganshire-ben született 1635 környékén. Papája a környékhez képest jól menő üzletet vitt: a mai Cardiff közelében fekvő, kevésbé kimondható nevű Llanrhymni község ura volt. A családi példa okán matróznak álló Morgan a tűzkeresztségen Hispaniolán esett át, ahová egy balszerencsésnek induló angol expedíció tagjaként érkezett. A sereget ugyanis visszapüfölték a birtokukhoz el nem ítélhető módon ragaszkodó spanyolok. Tartva az odahaza őket váró kínos és kényelmetlen kérdésektől, a támadók a hazavezető út helyett Jamaica felé fordultak – szintén spanyol gyarmat – és elfoglalták azt.
Szó se róla, így könnyű megelőzni a kellemetlenségeket. Jamaica innentől kezdve stabilan angol fennhatóságú volt, kikötője (Port Royal) pedig biztonságot nyújtott az angol flotta és némely erre járó bukanér-hajó számára. Maga Morgan ezután, pár évig csupán tapasztalatokat gyűjtött, hogy a későbbiek legmenőbb kalóza legyen.

Történt ugyanis, hogy a Jamaicán tolongó bukanérok, kalózok, tengeri rablók és más hasonszőrű foglalkozást űzők szakszervezeti elnökét, nevezett Edward Mansfieldet 1665-ben fülön csípték a spanyolok, és a lehető legrövidebb úton kendertáncot járattak vele (más források szerint emberei (?) megmérgezték). A megüresedett bizalmi állást az ekkor már meglehetős tekintéllyel rendelkező Henry Morganre bízták, aki így a „Partok Testvéreinek Admirálisa” lett.

A „Partok Testvérei” vagy „Partvidéki Testvériség” névre hallgató kalóz-szakszervezet az 1640-es években alakult Tortuga szigetén, és a közös érdekvédelmet szem előtt tartó, kapitányaik és hajótulajdonosaik elnyomó, kizsákmányoló módszereit megunó bukanérok hozták létre, hogy (megfelelő osztályöntudattal fellépve) optimalizálják az egy főre jutó GDP-t.

Az így kialakult szövetség szigorú szabályokkal dolgozott. A belépő újoncoknak esküt kellett tenniük, hogy elfogadják a „Partvidéki Kódex” szabályait. Az aktuális rakomány-felderítő expedíciók indulása előtt taggyűlést tartottak, ahol közösen döntöttek a célról, és egyeztek meg a bevétel szétosztásáról, továbbá rögzítették a kárpótlások mértékét (elveszített végtagok, szemek, fogtömések, műkörmök, stb). A közös szervezeti és működési szabályzat ellen vétők némileg drasztikus, ámde jól bevált büntetést kaptak.

Nem, nem a tagsági könyvecskéjüket vették el, hanem levágták orrukat, fülüket. Ha pedig valaki visszaesően csalt, azt egyszerűen „partra tették”, ami a gyilkosságnak egy igen kifinomult és humánus formája volt: jobb esetben egy kulacs víz, egy muskéta és egy golyó társaságában a vétkest teleportálták egy lakatlan sziklaszigetre, ahol az illető nagy valószínűséggel igen hamar éhen halt.

Morgan „admirális” első haditette a kubai Santa Maria de Puerto Principe (ma: Camagüey) városának megtámadása volt. A kalózok áthajóztak a szigetre, majd nekiláttak a városig vezető 45 km-es gyaloglásnak. Néhány száz kalóz csörtetése a kubai erdőkben persze nem maradt észrevétlen, így Principe városvezetése elkezdte megtenni a védelmi intézkedéseket: kincsek elásása, néminemű torlasz építése, és gyorstalpaló lövészkiképzés.

Mire Morgan és emberei a város alá értek, ott már jelentős akadályok emelkedtek. A remek stratéga Morgan nem esett kétségbe, néhány tucat emberét harsány üvöltözésre utasította, hogy ezzel is lekössék a védők figyelmét, míg maga a többiekkel megkerülte Principét, és onnan rohanta meg. Az ellenállást pillanatok alatt letörték, ezután pedig lehetőség nyílt a közös kassza megtöltésére. A lakosokat a templomokban gyűjtötték össze, majd közölték velük, hogy addig nincs kaja-pia, míg az elrejtett kincsek elő nem kerülnek. A bukanérok mintegy két hétig üdültek Principe városában, és ez alatt az idő alatt alaposan visszavetették a település jövőbe vetett hitét.

Mint tudjuk, evés közben jön meg az étvágy, így a tele pénzeszacskókkal rendelkező kalózok rövid, de annál tartalmasabb lerészegedés után új célpontot kerestek. Morgan Puerto Bello (Portobello) városát szemelte ki magának. Nem véletlenül, Puerto Bello ugyanis ekkor az Újvilág harmadik legnagyobb városa volt (Havanna és Cartagena volt az első és második), rendkívül fontos kikötő, ahol a Perui Alkirályság felől érkező kincseket rakták a spanyol galeonokra.

Morgan – jó parancsnok módjára – maga indult feltérképezni a várost, és arra a következtetésre jutott, hogy a kulcs az azt védő erődök elfoglalása. Hogy meglepetést okozva tudjon támadni, ismét a gyaloglós módszerhez nyúlt: embereivel a Boca del Tora-öbölben szállt partra, és így közelítette meg a települést.
Hiába volt egy éber spanyol, aki lövésével riadóztatni tudta a várost, a töketlen védekezés miatt a kalózok pillanatok alatt berobogtak a házak közé. Miközben az erődökben csilingelt a riadóharang, Morganék már a lakosokat terelték a Principében jól bevált templomokba. A vezér csak ezután fordította figyelmét az erődökre.

A kikötőtől nem messze álló San Geronimo erőd védői, a rohamra induló bukanérok számát meglátva jobbnak látták, ha meglengetik a kötélen száradó fehér (a barna színű rajtuk volt) alsóneműjüket. A jobban felszerelt Santiago erőd nehezebb falatnak tűnt. Morgan azonban nem hiába „admirális”, most is előhúzott egy remek ötletet. Több száz túszt, nőket, gyerekeket és apácákat (oké, jó esetben ők is nők) hajtott az erőd felé, közéjük, mögéjük állítva kalózait. Miközben a katonák tétován álltak, és nézték a közeledőket, Morgan egy másik csapatot indított csónakokban az erőd felé, akik gyorsan megmászták a falakat, majd jelet adtak társaiknak. Az ütközet nem tartott sokáig; az őrség tüzérparancsnoka annyira megalázónak tartotta vereségüket, hogy könyörgött a kalózoknak, lőjék le. Az egyik bukanér – áldott jó ember lévén – megkönyörült rajta, és kivégezte.

A város és az erődök sikeres elfoglalása után Morgan (szemtelenséggel kellően fölruházva) levelet írt don Augustin de Bracamonténak, Panama kormányzójának, melyben felkérte 100.000 arany kifizetésére, melynek átvétele után esetleg nem gyújtja fel a várost. A kormányzó
nem kicsit lett bosszús, és 800 legjobb katonájával megindult Puerto Bello felé. A derék ember logisztikai zseninek nem volt nevezhető, így megfelelő ellátmány hiányában katonái harci kedve igencsak megcsappant, mire elérték a várost. Csatáról így persze szó sem lehetett. A két fél három héten át alkudozott, míg végül megegyeztek. Morgan és bukanérjai a városban összeszedett kincsek mellé 4.000 aranyat, 40.000 ezüstpesót, valamint 43.000 pesó értékű ezüst- és aranyrudat kaptak.

Nem csoda hát, hogy Morgant emberei és a Port Royalban élő bukanérok hősként ünnepelték. Személyét immáron nem lehetett figyelmen kívül hagyni, híre Európába is eljutott, ahol az angliai spanyol követ levélben követelte letartóztatását, illetve a rablott holmi visszaszolgáltatását.

A temperamentumos fiúk hamar a seggére csaptak a rablott aranynak, és nemsokára harsányan dörömböltek admirálisuk ajtaján az újabb kalandot követelve. Morgan egy újabb nagyvárost nézett ki magának célpontul: Cartagenát. A célpont, illetve a vezér varázsa közel 700 kalózt és 10 hajót gyűjtött a közös lobogó alá. A hajók közt volt Őfelsége Oxford nevű fregattja, amit az angol kormány kifejezetten kalózhajónak küldött a Karib-tengerre. Morgannak tetszett a dolog (no és a hajó is), nem csoda hát, ha admirálisi zászlaját is erre vonta fel.
 

Pechjére, ugyanis a rájuk váró nagy kalandtól és némi elfogyasztott jamaicai rum hatására

a hajón lévő bukanérok lövöldözni kezdtek. Egyikük különösen jól célzott, és telibe kapott egy puskaporos hordót. A bekövetkező tűzijátékot el lehet képzelni: a hajó elsüllyedt, vele együtt 350 kalóz távozott huzamosabb időt búvárkodással tölteni. Maga Morgan megúszta a robbanást és az úszást is, de a hatalmas emberveszteség miatt le kellett mondani Cartagenáról.  

Másodcélpontként a szintén gazdag Maracaibo (peches egy hely, ismerjük azért el!) városát szemelte ki. A rajtaütés sikerült, kalózaink már épp hajóik fenekébe rakodták a zsákmányt, mikor a zsák alakú Maracaibo-öböl bejáratához megérkezett don Alonso del Campo, a nyugati-indiai spanyol hajóhad parancsnoka és flottája, hogy megakadályozza Morgant a távozásban.

Talán az ezt követő ütközet mutatja be leginkább Morgan zsenijét. A kalózvezér egyik hajóját gyújtóhajóvá alakíttatta át, ágyúk helyett farönköket helyezett a lőállásokba, valamint a legénységet is ruhába burkolt ágakkal pótolta. A puskaporral, és mindenféle éghető anyaggal megrakott hajót pedig nekivezette a spanyol admirális vezérhajójának, a 142 tonnás Magdalénának. Az utolsó pillanatban meggyújtott kanócok az ütközés pillanatában robbantották be a lőport, felgyújtva a másikat. A megriadt spanyolok kapkodni kezdtek, minek következtében másik hajójuk zátonyra futott, a harmadikat pedig Morgan foglalta el. A csatát megnyerték a bukanérok, a háborút azonban még nem: útjukat állta az a hatalmas erőd, amely az öböl bejáratát védte.

A frontális támadás helyett Morgan megint a furfanghoz nyúlt. Embereit fényes nappal, fegyveresen, némi ágyúval felszerelve ladikokon, kisebb hajókon az erőd szigetére szállította. Az őt immáron kellőképpen respektáló spanyolok attól tartva, hogy szárazföldi támadást készül indítani, minden csapatukat és fegyverüket az erőd szárazföldi oldalára összpontosították. Morgan azonban a sötétség leszállta után kalózait visszavitte hajóikra, majd felszedte a horgonyt, és angolosan távozott a báván néző spanyolok orra előtt.

A történetet némiképp kiszínezve olvashatjuk Rafael Sabatini: Blood kapitány viszontagságai c. regényében, amiben a fenti sztorit lenyúlva, saját hősét ékesíti vele. A kapitány kalandjaiból pedig film is készült a kalózosan sármos Errol Flynn, és a bűbájos Olivia de Havilland főszereplésével:


A hírnevével immáron az egeket verdeső Morgant nem túl jó hírek várták Jamaicán. Az európai spanyol tiltakozás hatására sir Thomas Modyford kormányzót utasították, hogy egy darabig állítsa le a bukanérok akcióit. Maga Morgan visszavonult birtokára – saját részesedését ugyanis több, mint 300 hektár föld vásárlására fordította – és háttérbe húzódva várta a vihar elültét. A Partok Testvérei azonban nem törődtek olyan aprócska dolgokkal, mint a nemzetközi politika, és miután ismét könnyelmű módon elszórták vagyonukat rumra, borra, sörre, nyárson sütött ökörre, cápauszonyra, valamint barna, fekete, fehér és egyéb színű leányzókra, ismételten jelentkeztek vezérüknél a következő kaland ötletével.

Morgant segítette, hogy a spanyolok a Karib-tengeren már nem voltak annyira békepártiak, és változatlanul folytatták üzelmeiket. Végül az „admirális” magától a kormányzótól kapta meg utasításait és kalózlevelét, hogy csapjon le minden spanyol hajóra, ami csak a keze ügyébe kerül.

A „kalózlevél” igen fontos kelléke volt a korszaknak. Tulajdonképpen ez választotta el a „privatért” a kalóztól. A kalózlevél hivatalos dokumentum volt, melyet az uralkodó, a kormány, vagy annak képviselője adott ki. Tulajdonosa felhatalmazást kapott arra, hogy anélkül elfoglalhassa az ellenséges nemzet kereskedelmi hajóit, hogy kalózkodással vádolnák. Nevüket onnan kapták, hogy nem a flotta egységei, hanem magán („private”) hajók látták el azt a feladatot. Hamarosan már nem csak a hajó, hanem legénységük is erre a névre („privateer”) hallgatott.

Az abszolút nem szívbajos Morgan most „kincses Panama” városát szemelte ki magának, ez volt ugyanis a központja a dél-amerikai spanyol kereskedelemnek. A bukanérok a Chagres folyón felfelé haladtak, hajóikról átszálltak kenukra, majd gyaloglásra kényszerültek. Izzasztó túra lehetett nyakig felfegyverezve kóvályogni a mocsarakban, miközben az ember még az ellátmányt is cígöli, és a susnyából az indiánok lövöldöznek éjt nappallá téve. Nem csoda, hogy a támadók száma alaposan megcsappant, mire „kincses Panama” kapui elé értek.

A helyi kormányzó, don Juan Perez de Guzman persze értesült jöttükről, és alaposan felkészült. Összevonta az összes elérhető katonát a környékről, így több, mint 2.000 emberrel – köztük 400 lovassal – rendelkezett. Morgan, aki azonnal átlátta a dolgot, régi ötletéhez nyúlt: csapatainak egy részét kerülésre küldte, és elfoglalt egy dombot a spanyolok oldalában. Közben a védők is támadásba lendültek, de a közelharcban sokkal jobb bukanérok visszaszorították őket. A leírások szerint a csata végén a síkságot halott és haldokló spanyol katonák borították. A kormányzó a vesztett ütközet ellenére sem adta föl, az előrelátóan hajókra rakott kincseket most kivitette a nyílt tengerre, és aláaknázta a várost is.

A győzelemtől fellelkesült kalózok lelkesen rohantak be az üresen álló városba, mikor az utóvéd szerepét betöltő katonák meggyújtották a kanócokat. A robbanást kilométerekre is hallani lehetett, Panama pedig hatalmas lángokkal égett.
Másnap reggelre csupán a kevéske kőépület maradt épen, a kalózok pedig kincsek nélkül maradva, vöröslő fejjel a város környékén bujkáló lakosokra vadásztak. Nem is jártak rosszul, végül igen nagy mennyiségű kincset gyűjtöttek össze (200 öszvért pakoltak meg velük), melyet megfeszített munkával visszaszállítottak a hajóikra. Csak odahaza derült ki, hogy ami a panamai őserdőben soknak tűnt, az valójában nem is annyira az. Az osztozkodásnál állítólag 15 arany jutott egy-egy bukanérra… Az optimista verzió szerint azért, mert rengeteg ember közt kellett megosztani, a rossznyelvek szerint maga Morgan lovasította meg a zsákmány legnagyobb részét.

Legalábbis ezt írta le Alexander Olivier Exquemelin „The Buccaneers of America” című könyvében. Exquemelin igen jól ismerte a kalózokat, lévén maga is az volt. Fiatalon, a francia Nyugat-Indiai Társaság alkalmazottjaként került Tortugára, ahol kb. 1670-ig dolgozott a cégnek. Ekkor úgy döntött, hogy ideje izgalmasabb foglalkozás után néznie, így bukanérnak állt, és a hajóorvos tisztét töltötte be. Többek közt szolgál L’Ollonais és Morgan alatt is. Élményei alapján írta meg kora bestsellerét, a fentebb említett művet. A könyv népszerűségére jellemző, hogy egy éven belül több kiadást is megért.

Amikor megjelent, egy példányt magának Morgannek is elküldtek, aki a könyvben foglaltak ellen egyáltalán nem tiltakozott, csupán azt kérte, hogy javítsák a hibát: ő nem kalóz, hanem privatér. Miután ez nem történt meg, beperelte a kiadót, és a sajtópert meg is nyerte: 200 fontot kapott.

Morgan emberei egy részével visszatért Port Royalba, ahol a kormányzó személyesen köszönte meg neki tevékenységét. A spanyolok korántsem voltak ennyire hálásak, heves tiltakozásuk most már kifejezetten zavarta Londont. Először a jamaicai kormányzó bukott bele a diplomáciai bonyodalomba, de a legkatolikusabb király és udvara továbbra is követelte Morgan fejét, akit végül kénytelenek voltak letartóztatni, és visszaszállítani Európába. A sors fintora, hogy az utat a Welcome nevű hadihajón tette meg… Morgant két évig tartották fogva, de ügye sosem került bíróság elé. Egész egyszerűen nem akadt bíró, aki ítélkezni mert volna fölötte. Végül nem, hogy eltélték volna, hanem kitüntetéssel zárta angliai kalandját: 1674. január 22-én II. Károly lovaggá ütötte, egyúttal Jamaica alkormányzójává nevezték ki.

1676-tól kezdve Morgan visszavonult a kalózkodástól, alkormányzói feladatait végezte, illetve birtokán gazdálkodott – valamint ivott, mint a gödény. Bár állandó összetűzései voltak a kormányzóval
Lord Vaughnnal –, munkáját lelkiismeretesen végezte. Ő építette ki Port Royal erődrendszerét, valamint megszabadította a szigetet volt harcostársaitól – bukanérjai választhattak: vagy távoznak, vagy felkötteti őket Jamaica közismert kivégzőhelyén a Gallows Pointon. És továbbra is ivott, mint a gödény.

1682-ben lemondott hivataláról és visszavonult a közélettől. Ezután azzal foglalkozott, amihez a legjobban értett: ivott, mint a gödény. Szervezete nem is bírta sokáig. A világ valaha volt legnagyobb kalóza 1688. augusztus 25-én halt meg, kollektív bánatot okozva ismerőseinek és Port Royal kocsmárosainak. Albemarle hercege állami temetést rendelt el számára, testét a King’s House-ban ravatalozták fel, a temetés napján az erődök díszsortűzzel búcsúztak tőle. 

106 komment

Címkék: spanyol kalóz angolok vendégposzt közép amerika

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Emree 2010.05.10. 10:59:06

Titus a kalózok/bukanérok/privateerek egyáltalán nem voltak szedett-vedett népek. Igaz, hogy nem a legfegyelmezettebb csoprt voltak, de a harchoz nagyon értettek. Hiszen ebből éltek. És fegyverek terén jobban elvoltak látva mint a spanyolok ha figyelembe vesszük mennyi egyéni fegyvere volt 1 spanyol katonának legyen lovas v gyalogos illetve egy bukanérnak. Ehhez jön hogy eddigre már nem valószínű, hogy a legelitebb egységek voltak ide telepítve hiszen a hódítások jó részt lezárultak spanyol részről.
És vhol azt olvastam, hogy a spanyol lovasokat úgy nyomták le, hogy azok még az őserdei úton a kalózoknak támadtak de azok torlaszt emeltek és valóban halomra lőtték őket.De ez nem tuti lehet keverem 1 másik kalózzal.

Titus Pullo Urbino 2010.05.10. 11:11:03

@Emree: @szomszédsrác: van erről valami hiteles forrás, könyv, jegyzet, ilyesmi? Tök érdekelne a dolog, gyermekkoromból csak a romantikus kalózregények írtak erről, vagy a lövöldözős - csókolózós kalózfilmekből van emlékem, de a valóság szerintem ennél sokkal szárazabb volt. A kalózélet sem lehetett nagyon fényes, hónapokig hajóztak, aztán mérföldeket gyalogoltak, harcoltak napokig, aki meg túlélte, annak jutott pár arany és néhány karibi mosónő.

DRH 2010.05.10. 11:32:32

@Titus Pullo Urbino:
figyeltek volna oda az isiben, lehettek volna akármi is... :)

2010.05.10. 11:37:22

A Spektrumon volt régebben egy film egyik hajójának kereséséről. Ott azt mondták, hogy gyerekkorában elrabolták, illetve csapnivaló navigátor volt, több hajót is zátonyra vitt.

spájdernecc 2010.05.10. 12:10:03

@Hadrian77:
az "Black Eye" Bellamy volt,
ha jól emlékszem

teddybear01 2010.05.10. 12:44:05

Ez megint egy remek írás! Köszi!

Ami a harcot illeti: Egy kalóz nem sokáig él, ha szarul harcol. Hamar kirostálódtak a rossz harcosok közülük.
Valahol olvastam, hogy egy parti testvér három spanyol gyalogossal ért fel az akkori megítélés szerint.

Thaddeus Griffin · http://osztgyunamigyun.blog.hu 2010.05.10. 12:44:05

@hazitroll: Pont ezt néztem én is. Míg L’Ollonais igen csak véres és kegyetlen dolgokkal vívta ki a hírnevet, addig Morgan inkább stratégaként.

teddybear01 2010.05.10. 12:46:36

@Hadrian77: Abban az időben a legtöbb harci parancsnok még nem volt egyben navigátor is.

A két pozíciót az angolok kezdték összevonni, náluk alakult ki "A kapitány az isten után az első!" módi.

Vészmadár · http://foxhole.blog.hu 2010.05.10. 12:47:58

Amennyire emlékszem, anno utánaolvastam, és a bukanír-ok jóval az átlag feletti lövészek voltak. Emellett esélyes, hogy az akkor/ott elérhető talán legjobb tűzfegyverekkel rendelkeztek, szemben a spanyoloknál alkalmazott, egységesített, átlag-muskétákkal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ők választották meg a terepet, illetve, hogy magasról tettek a hadviselés akkori szabályaira (:) ), esélyes, hogy a 400 lovas, plusz a gyalogság legyőzése valós.
(Magaslati pont ellen lovastámadást vezényelni nem jó ómen tűzfegyverek alkalmazása esetén...)

teddybear01 2010.05.10. 12:51:03

@Vészmadár: Na igen. Egy, a fedezékre támasztott puskával sokkal könnyebb kilőni egy lovat a lovas alól, mint egy fedezék mögé húzódó puskást a vágtató lóról.

Vészmadár · http://foxhole.blog.hu 2010.05.10. 13:02:37

@teddybear01: Plusz megtaláltam, hogy a spanyolok ekkor még bőven a harquebust, vagy muskétát használtak, aminél az utóbbi rémesen pontatlan fegyver volt, az előbbinek az effektív lőtávolsága kb 150m.
A bukanírek viszont a flintlock rendszerű puskákat használták, ami ugyan vadászatra készült eredetileg (még emlékszünk, honnan ered a nevük? :) ). Viszont megbízható volt, könnyebb, a lőtávolsága kb 200-250 m. Ja, és mivel vadászfegyver, egyes írások szerint az akkori kor legpontosabb fegyvere volt:)
Esélyes, hogy a spanyolok 2-3 sortüzet is kaptak, mire lőtávolba értek.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.05.10. 13:22:23

@Thaddeus Griffin: Meg hány olyan kalóz van aki békéban és életmódjához mérten öregkorában hunyt el ágyban és párnák közt úgy, hogy nem kellett bujkálnia? Lényegében egy alernatív sikereses katonai pályafutás után helyi kiskirály lett.

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2010.05.10. 13:40:58

@Titus Pullo Urbino: Rákerestem erre a csatára, és amit találtam, az "viccesebb" mint amit itt eddig összehordtunk.

www.ospreypublishing.com/articles/17th_century/henry_morgans_panama_campaign_1671/

Röviden: A spanyolok felsorakoztak, középen a kb. 1200 milícia (kanócos muskétákkal), a szárnyakon a 400 fős lovasság, fele-fele arányban. (és volt egy titkos fegyver, erről később)

Velük szemben a kalózok 3 csoportra oszlottak. Egy 200 fős "elit" a bal szárnyon és két 400 főnél kisebb test alkotta a frontot és a hátvédet. Fegyverzetük változatos, ám jellemzően a modernebb, kovás muskétákkal voltak ellátva.

A város tüzérsége - ha volt is szerepe - egyik fél visszaemlékezéseiben sem szerepel. Ennek az lehetett az oka, hogy a kalózoknak úgy sikerült feljutniuk a cikkben is említett dombra, hogy nem maradt idő a tüzérség áttelepítésére.

A terep bár nyílt volt, ami kedvezett volna a lovasságnak, de mocsoras, nedves, mély, ami viszont szopó... izé szomorú volt a védők számára.

Ezzel együtt amint feltüntek a kalózok, a spanyolok lovasrohamra indultak. A mély terep (és az emelkedő, hisz dombról van szó) viszont alkalmaz adott arra, hogy a kalózok alakzatba álljanak, és teljes sortüzet (3 sor tüzel) adjanak le a rohamozó lovasságra. Ez nagyjából el is intézte a lovasság felét. A maradék visszahúzódott, újabb - immár kevésbé elszánt -rohamra indult, őket követték a muskétások.

A kalózok ezt a rohamot is fogadták, a muskétások egy részét a főcsapattól is elválasztották.

A kormányzó ekkor a titkos fegyver bevetése mellett döntött. Ez pedig több száz marha volt (mármint szó szerint, nem a lovasságot előreküldő parancsnok...). A terv szerint ráhajtották volna őket a rohamozó kalózokra, de egyrészt a hajcsárok időközben elszivárogtak, másrészt a marhák is levették a lőpor meg a vér szagából, hogy ez most nem békés legelészésről szól... Ennek megfelelően ki is törtek, és nekiláttak mindenféle tervszerűség nélkül (és főleg barát-ellenség felismerő rendszer nélkül) letiporni azt, ami a környéken volt - jelesül az eddig előre nem küldött maradék milíciát. Végül is a csodafegyver valóban csodálatosan működött...

A kormányzó még támadást vezényelt, de ez nem sok jóval kecsegtett. Egyrészt a lovasság romokban volt, a gyalogság egy része elveszett, a védők sorait szétzilálták a marhák, és a kalózok pedig jól beállva tudták fogadni az ellenséget.

Ennek megfelelően megfutamították a spanyol sereget, és üldözőbe vették a város felé menekülőket.

A város kitarthatott volna, ám a menekülők miatt nem zárták időben a kapukat, és bár voltak próbálkozások, sortüzek a kalózok megállítására (valószínűleg komoly arányban vesztek oda a menekülő spanyolok is), nem tudták megakadályozni a kalózok betörését.

A lakosságot (meg nyilván a katonák jelentős részét) a cikkben is említett flotta várta, így hát aki tudott, az menekült (ez mondjuk a kikötőben vezethetett csúnya jelenetekhez)... estére a város Morgan kezében volt.

Ebből a rövid összefoglalóból is látszik, hogy ami hibát csak véthettek, azt mind megtették a spanyolok. Semmi felderítés, az ellenség kisétált a tüzérség elől, harc nélkül elfoglalt egy magaslatot egy közeli dombon. Ezek után lovasrohamot indítottak a sárban felfelé, amitől lemaradt a gyalogság, majd "bombát robbantottak" saját soraikban, rendezetlenül rohamoztak, ahelyett, hogy visszavonultak volna, majd mikor megfutottak, beengedték a kalózokat a falakon belülre.

Lehet, hogy nem a kormányzóra kellett volna hagyni a seregek vezetését?

Bodzaszedő Manager (törölt) 2010.05.10. 14:09:47

Ha én lettem volna a spanyol kormányzó, kifizetek egy jó nagy sarcot, és leülök egy pohárkára MOrgan Úrral, nem állok neki lövöldözni. Az indián meg negro peonok úgy is termelnek eleget...

teddybear01 2010.05.10. 14:12:32

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: "Lehet, hogy nem a kormányzóra kellett volna hagyni a seregek vezetését?"

Na de spanyol módi szerint a legérdemesebbnek kell a parancsnoknak lennie. Ez persze a kormányzó, hisz őt nevezte ki a király, ő a legelőkelőbb. (Ha csak nem mászkál a környéken épp egy Grand..)

teddybear01 2010.05.10. 14:14:26

@Bodzaszedő Manager: Aztán meg feljelent a királynál egy haragos. Aztán a következő hajóval jön az utód, meg két inkvizítor...

Titus Pullo Urbino 2010.05.10. 14:17:59

@A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél: ez marhaság. Így nem is csoda, hogy elvesztették a csatát, gyakorlatilag az összes hibát elkövette a spanyol parancsnok. Meg is érdemelték a bukást.

Kismy 2010.05.10. 14:27:14

köszi mindenkinek a hozzászólást!

- a csatához nem sokat tudok hozzáfűzni, Lesből Támadó mindent bemásolt, amit tudni kell. a kalózok előörsét John Morris kapitány vezette, a fősereget Morgan, a balszárnyat egy bizonyos Collier, a jobbot Bledri Morgan (névrokon csak, tudtommal) irányította.

- lehet, hogy Morgan nagyobb stratéga volt, mint bármelyik kalóztársa (L'Ollonais-hoz képest biztosan), de azért ő sem ment a szomszédba, ha az elrejtett aranyat kellett előhozatni. Exquemelin könyvében pont Panama ostrománál írja le Morgan és embereinek kegyetlenkedését. és, mint tudjuk, az öreg nem tiltekozott...

A Lesből Támadó Ruhaszárítókötél · http://www.planetside.blog.hu 2010.05.10. 14:31:11

@Titus Pullo Urbino: A spanyolok műve valóban, szó szerint MARHA-ság... :)

Ha viszont a leírásra gondolod, hogy marhaság, mentségemre szóljon, hogy: "About The Author
Angus Konstam has written a number of books for Osprey, mainly on 18th century subjects. His recent work include Campaign 44: Pavia 1525 and Elite 67: Pirates 1670-1730. Angus previously worked as a curator of weapons at the Royal Armouries, London, and Chief Curator of the Mel Fisher Maritime Museum, Florida."

Nem végeztem hosszas forráskeresést és forrásösszehasonlítást, csak összefoglaltam az első olvasmányos leírást, amit a google dobott. (ráadásul a szerző sem olyannak tűnik, mint aki itt írt volna először kalózos-romantikus ifjúsági regényt)

Kismy 2010.05.10. 14:36:05

@Titus Pullo Urbino: magyarul nem jelent meg - tudtommal - nagyobb összefoglalás a kalózokról. Marjai Imre Nagy hajóskönyve az, amelyik egy fejezetet szentel nekik. a külföldi munkák mindegyike pedig a korszakban, vagy közvetlenül utána született írásokra támaszkodik. pár példa:

Exquemelin, Alexander Olivier: The Buccaneers of Amerika. London, 1684
Ellms, Charles: The Pirates Own Book: Autenthic Narratives of the Lives, Exploits and Executions of the Most Celebrated Sea Robbers. Boston, 1837
Johnson, Charles: A General History of the Robberies and Murders of the Most Notorious Pirates. London, 1724 -----> ő a legvitatottabb szerző, máig nem tudják pontosan ki is volt. van olyan feltételezés, hogy Daniel Defoe a szerző!!!
Pyle, Howard: Howard Pyle's Book of Pirates: Fiction, Fact & Fancy concerning the Buccaneers & Marooners of the Spanish Main. -----> neki elsősorban a rajzaira szoktak hivatkozni, noha minden valószínűség szerint ő volt az, aki kitalálta a "palánkon sétáltatás" sztoriját; uis a korabeli feljegyzések sehol sem említik ezt a kivégzési módot

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.05.10. 15:35:39

@Kismy:

Nekem rémlik tán Ráth-Végh Istvántól (?) egy kalózos könyv...

No, majd utánanézek.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.05.10. 15:45:27

@tiboru:

Nem, rosszul emlékeztem. Erre a könyvre gondoltam, és mivel az egyik Ráth-Végh mellett volt annó a polcon, ennyi év távlatából egymásra csúsztak az emlékek :-)

www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=evezredek-kalozkronikaja-i-ii&ID=272567

És természetesen valaki nem hozta vissza... Lehet, ismét be kéne szereznem, mert emlékeim szerint egészen jó kis összefoglaló volt.

juditmanó 2010.05.10. 15:57:26

Abból a rengeteg aranyból-ezüstböl küldtek Angliába is, az uralkodónak, vagy minden helyi felhasználásra került. Ezek a nagyságrendek nem rengették meg a helyi "nemesfémpiacokat", vagy annyira azért nem volt sok akkori viszonylatban:

P.S. nagyon értdekes volt a poszt:)

teddybear01 2010.05.10. 16:26:25

@juditmanó: Azt olvastam, hogy a port rolyali királyi tizedből fizette ki az akkori angol uralkodó az államadósságot.

Emree 2010.05.10. 17:51:14

@Titus Pullo Urbino: Sajna nincs + a könyv címe könyvtárból vettem ki még anno 4-5 éve.De ha +lesz leírom mi volt az.

Collingwood 2010.05.10. 18:00:43

Most, hogy tudom, hogy Sir Henry kedvenc foglalatossága a vedelés volt, már nem meglepö hogy egy rummárkát is elneveztek róla.(www.captainmorgan.com).

Egyébként kiváló poszt, a Blood kapitány viszontagságai gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt.

Nathaniel Arthur Parrott 2010.05.10. 18:39:23

@tiboru: Köszi a könyv linkjét, lehet beszerzem.
Ismét egy nagyszerű cikk. Ezt is köszönöm, esetleg arról a vérengzésről, amit említettek, nem tudnátok írni. Mindig a szaftos részeket hagyjátok ki.:)

Árpádka 2010.05.10. 19:01:00

@teddybear01: Azért a Hudson-öböli Társaság meg a kelet Indiai is jól jövedelmezett
@tiboru: Nekem meg van még Nagymamám Diákkönyvtár készletéből :D Ráth-Végh klasszikusával eggyüt. Lehet Ceusescu egy két dolgot az örült dolgaiból egy két példát innen vet át :O

Kismy 2010.05.10. 20:03:37

@tiboru: na eztetet nem ismer(t)em. ezentúl figyelem, hátha fellelem valahol

delvideki 2010.05.10. 21:32:29

Figyelmetekbe ajánlom Germán Arciniegas "A karibi világ életrajza" című könyvét (Európa könyvkiadó, Budapest, 1977, Századok-emberek sorozat).

Aron M 2010.05.10. 21:38:46

Állítólag él még egy leszármazottja, David Morgan ügyvéd, a FEDECRAIL vasútpártolók egyik vezetője.

cro 2010.05.10. 21:52:09

@Titus Pullo Urbino: Nem állítom, hogy a spanyolok perui kirándulása fáklyásmenet volt, de a teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy egy olyan népet igáztak le, akik nem használtak fémeket és nem ismerték a puskaport. Kőből, fából, csontból készült fegyverek, íj és nyilak. Ráadásul az első időszakban a benszülöttek alapvetően baráti szándékkal közeledtek az idegenekhez, köszönhetően annak a mondának is, mely évszázadok óta ismeretes volt közöttük, miszerint valamikor a felkelő Nap irányából fehér bőrű emberek fognak érkezni, akiket testvéri megnyilvánulásokkal kell fogadni.

ptarjan 2010.05.10. 21:56:04

Ha már kalózos könyveknél tartunk, nagyon jó Elizabeth Garrett tollából a The Sweet Trade is:
www.amazon.com/Sweet-Trade-Elizabeth-Garrett/dp/0812578511
Hiányos történelmi tényeket szerzői fantáziával szerencsésen ötvöző regény "Calico" Jack Rackamről, akinek hajóján két kalóznő, Anne Bonny és Mary Read is szolgált.

Iustizmord 2010.05.10. 21:57:42

@tiboru: a letters of marque (kép) linkjét be lehetne nyomni? érdekelne a szöveg, nagyító nélkül

a régi angol szövegek csodálatosak, nekem van pl egy kb 185x-ben írott jelzálogkölcsön-szerződésem, eredetiben, nagyon érdekes...

ptarjan 2010.05.10. 21:59:18

...pontosabban inkább a két nő a főszereplő, nem Calico Jack.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.05.10. 23:16:05

@Kismy: jó poszt! sőt: kíváló! csak egy hozzáfűznivalóm való lenne: d'Exquemelin könyve biztos, hogy a legjobb forrás? Ő ugyanis - egyesek szerint - kissé ... khm ... túl színesen írta le a dolgokat ...

misszlemon 2010.05.11. 06:25:45

Huha!
Itt elek majdnem 3 honapja, es csak azt olvasom mindenutt, hogy Morgan kaloz tonkretette. Szivesen olvasnek valamit, ami konyha( noi ) nyelven ertheto. Ez azert megsem latszik olyan szornyunek, mint a sajat veru Balboa kivegzese? Egyebkent Panama Viejo lenn volt es van a parton.

Kismy 2010.05.11. 08:10:16

@molnibalage: oppácska! bejelentkezhetek egy lefénymá...ööö elolvasásra?

Kismy 2010.05.11. 08:12:12

@NagyTeve: nos valóban, néha megszaladt a tolla a fiúnak. a témában leghitelesebbnek tartott, így a legtöbbet idézett mű Charles Johnson-é.

Kismy 2010.05.11. 08:14:57

@Iustizmord: a kalózlevelet én küldtem át tiborunak. ha hazaérek kikeresem az oldalt, ahonnan lekaptam, és berakom ide.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.05.11. 08:34:25

@Kismy: Neked nincs meg? Akkor honnan ismered? :)

Eőkotrom és megkérdem fatert, hogy kölcsön adhatom -e. (Budapesti vagy?)

rozsdafarku 2010.05.11. 08:53:33

Nagyszerű, izgalmas, érdekfeszítő írás.Igenis! humoros!A hozzászólások is nagyon tartalmasak.Köszönet mindenkinek, a szerzőnek gratula!
Számomra külön ajándék, hogy élőben is hallhattam gyermekkorom egyik kedvenc könyvében /Jack London - A kalózhajó/ olvasott sorokat:
"Heten a halott ládáján,
Ho-ho-ho, meg egy üveg rum."

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.05.11. 09:25:15

@NagyTeve:

Sejtettem, hogy neked is megvan :-)

Az Előre Kiskönyvtár mellesleg egészen jó cuccokat hozott ki annó.

vén betyár 2010.05.11. 09:33:01

@rozsdafarku: Mindez úgy igaz ahogy írod., de én úgy emlékszem, hogy az idézett sorok R.L.Stevenson A kincses sziget című könyvében olvashatóak.

Kismy 2010.05.11. 11:49:50

@molnibalage: na izé... ácsi... ÉN a tiboru által belinkelt könyvre gondoltam. ezek szerint te nem :) ha a Marjai-félére, az mögvan :) rongyosra van olvasva :)

Rogue 2010.05.11. 12:58:12

Nekem a bukanér szó maga is újdonság volt, egy angol kalóz-szinonima hangalaki átvételének tűnik (bucaneer). Kábé hasonlóképpen sérti a fülem, mintha piratér-t írna a posztoló. Szerintem van elég szép magyar szinonima, illetve körül lehet írni pár módon, hogy tengeri rablóról beszélünk.
Más helyen kifejezetten erőltetetten oldja ezt meg a posztoló : "bukanérok, kalózok, tengeri rablók", ahol is gyakorlatilag három szinonimát sorol fel. Mintha azt írná, hogy "rendőrök, fakabátok és zsaruk". Ez ugyanaz.

szferi 2010.05.11. 13:46:53

Szia kismy!

Ha mélyebben is beleástál a témába, és angol irodalmat is használtál, találkoztál e La Santa Roja nevével Morgan kapitánnyal és panamával kapcsolatban? (olvastam anno egy életrajzi regényt morgan kapitányról, kíváncsi lennék, hogy csak a 20. századi író találta ki, vagy ténylegesen része a morganhez fűződő legendáknak)

paráznabillegető 2010.05.11. 13:53:58

@Rogue: nem ugyanaz!
ennyi erővel navy, marine, seal = ugyanaz, katonák...

paráznabillegető 2010.05.11. 14:00:13

@Rogue: vagy magyarban, mint sámán, boszorkány, javasasszony, garabonciás = istentelen pogányok.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.05.11. 14:43:05

@Rogue:
A bukanér szó miért fáj? A zsandár is jól átjött a magyarba.

Nathaniel Arthur Parrott 2010.05.11. 15:31:56

@proletair: Nekem is furcsa a hangzása, de meg lehet szokni, meg gondolom anno a zsandárt is sokan furcsállták eleinte, de az évtizedek során "belekopott" szókészletünkbe.

hazitroll 2010.05.11. 15:34:49

@proletair: Mert nem vicces, erőltetett. Erőltetten magyarít. A kevesebb több lett volna. Meg a szokásos hasonló. (meg gondolom nem olvasta az előző posztot)

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.05.11. 16:57:41

@tiboru: ha idejében szólsz, elhozom a Szt. Arnold napi taktikai akcióra :)

Kismy 2010.05.11. 19:31:19

@juditmanó: a helyi angol bevételre jellemző, hogy külön pénzverdét telepítettek ide, hogy feldolgozzák a zsákmányolt kincseket.

Iustizmord 2010.05.11. 22:29:05

@Kismy: nohát, a szokásos angol szövegezés, csodás.

felhívom a figyelmet a kenning használatára: "wind and weather permitting", alas king & country,feuer und flemme, now or never, hiába, a germán nyelvek szépségei.
amúgy kenning: en.wikipedia.org/wiki/Kenning

btw, bárki gondolkodott már az óangol / ófelnémet/északi germán szépségén, pl man-of-war = warship, etc???

Iustizmord 2010.05.11. 22:40:45

@Iustizmord: egyébként elbasztam, mert a germán verselésben marha gyakori alliterációra gondoltam, a kenning az más, aza dolgok körülírása, vö man-of war = warship.

sorry.

Iustizmord 2010.05.11. 22:43:45

@Iustizmord: és hutterer miklós: germán nyelvek c. munkáját ajánlom mindenkine, hisz ki hallott volna pl pennsilfaanisch (pennsylvania-i germán) nyelvi dialektusról, holott van...

juditmanó 2010.05.12. 10:12:07

@Kismy: köszi a választ, ez azért nem semmi :). És saját tervezésü érméket vertek, vagy az óhazából kapták a "nyomólemezeket"?

juditmanó 2010.05.12. 10:15:40

@Iustizmord: én halottam :), az egyetemen tanultuk nyelvtörin. Meg az aafrikans rokonsßagi fokát a középfelnémettel:). Egyébként igazad van az alliteráciḱkal, az elsö germán/német nyelvemlékekben is gyakran elöfordul (pl. Merseburger Zaubersprüche). Törött csontokat gyógyítottak vele, a kalózoknak is biztos jól jött volna, ne legeyek már teljesen OFF. ;-)

vén betyár 2010.05.12. 14:43:26

@proletair: "navigációs eszközeik és fegyvereik java részét elkobozták."Ezt ismerjük, nem sok maradhatott náluk...Arról meg nem szól a híradás, hogy hány apró lyuk volt a gumicsónakon...
Russzkij szoldat /matróz/ nyet agresszor...

Titus Pullo Urbino 2010.05.12. 14:50:41

@proletair: ivánék nem sokat tököltek a szomáliai kalózokkal, 300 mérföldre a parttól beültették őket egy csónakba és "szabadon engedték" a fogoly kalózokat. A nk jog szabályaival ez persze ellentétes (ki kellett volna adni őket Szomáliának) de az vesse rájuk az első követ, aki nem így tett volna.

Persze lehetett volna más megoldás is:

USA: elszállítják őket Guantanomora
Japán: egy bálnavadász hajó megszigonyozza őket
Német: megtorpedózzák a szállítóhajót, majd a kalózokat nem mentik ki a vízből
Angol: a csónakba rakott kalózokat messziről lelövöldözik, persze közben fogadásokat kötnek

tucano 2010.05.12. 14:54:44

Legjobb kalózos film Szandokánnal a főszerepben:
www.youtube.com/watch?v=vg9mw0wVOjE
annyira fellelkesedtem a posztoktól, hogy megvettem a kölöknek néhúszért, nagyon rendben van.

@proletair: szerintem a történelem ismétli önmagát egy picit, a szomáliai kalózok üzleti berendezkedése kísértetiesen hasonlít a régi elődökéhez. Olvastam egy cikkben, hogy egy "rakátagránátra" elegendő beruházással már lehet profitot termelni. Ha jól emlékszem egy özvegyasszony fektetett be néhány ezer dollárt a lövedékbe és azóta már több, mint 40.000 dollárt termelt neki. Egyébként a kalózkodás az albán partoknál is dívott, csak a guarda di finanza új motorosai megoldották a problémát.
www.radiodara.it/FCKeditor/files/image/scafo%20finanza.jpg

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.05.12. 16:00:08

@vén betyár:
@Titus Pullo Urbino:
@tucano:
Nem tudom, hogy vagytok vele, de elég finoman bántak a ruszkik a kalózokkal. Én azt feltételeztem volna, hogy behajigálják őket a tengerbe. (és már ez is egy finom megoldás lett volna) De úriember módon még csónakot is adtak a kalózoknak.

tucano 2010.05.12. 16:18:22

@proletair: Persze, csak ne feledd el, hogy a szomik eddig nem nagyon bántottak senkit. A helyi kalózfészkekben a túszok állítólag szabadon is mászkálhatnak. Ezek az emberek megrémülni, megrettenni nem fognak, még a ruszkik se tudnak olyan kegyetlenek lenni, mint a saját uraik. Lehet őket irtani, de ehelyett valami más lesz a megoldás. Egyébként voltak szomi osztálytársaim, akik komoly pénzekért jöttek át ejrópába (10.000 euró), körülnéztek, majd közölték, hogy ez egy szar hely, otthon többet lehet keresni és hazamentek. Pedig nem is kalózok voltak (legalábbis ezt mondták), hanem piacozók.

tucano 2010.05.12. 16:21:01

@tucano: Egyébként én nem hinnék az orosz haditengerészet sajtósainak. Sztem simán vízbe lőtték őket. Persze.... egy óra múlva elhallgatott a rádiójuk...:) Majd megnézem a híradóban, hogy filmre vették-e az elengedést.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.05.12. 16:40:03

@tucano:
Ez valahogy úgy lehet a kalózokkal, mint a kémekkel. Azok sem ártottak szinte soha senkinek, mégis a legszigorúbb elbánásban volt részük. Van egy olyan érzésem, hogy a tengereket járók jobban harapnak, ha kalózokról esik szó, mint mi, szárazföldi rágcsálók. Szerintem ez történelmileg így alakulhatott ki: a hajósok mindig ki voltak téve a tenger szeszélyeinek, és szinte mindig veszélyben voltak miatta. Namármost egy kalóztámadás már a bajok betetőzése lehetett, és bár a tenger sokszor vett el tengerészéletet, bántani ezért nem lehetett, a kalózt viszont le lehetett ölni. A mostani keménykedést is a tengerészhagyományoknak tudom be, még akkor is, ha a szomik nem ölnek meg senkit, és csak a rakomány (váltságdíj) kell nekik, és hogy a mai hajókat már kevésbé veszélyezteti a tenger haragja.

teddybear01 2010.05.12. 20:38:26

@tucano: " Persze, csak ne feledd el, hogy a szomik eddig nem nagyon bántottak senkit. "

Mondjuk azért megkérdezném, hogy akkor minek visznek magukkal gépfegyvereket, páncélöklöt. Arról nem is beszélve, hogy ki merne ellenkezni egy csurig bekhatozott géppisztolyos állattal? Főleg, ha már a fedélzeten lövöldöz?

Ami azt illeti, a muzulmán államokban, főleg Észak-Afrikában, egész a 19. századig komoly jövedelemforrás volt az európai hajók fosztogatása. Ennek azután a térség gyarmatosítása vetett véget.

teddybear01 2010.05.12. 20:40:51

@tucano: Az, hogy filmre vették a búcsút, nem jelenti azt, hogy teljesen véletlenül nem mentek keresztül egy órával később a csónakon, teljes gőzzel.

teddybear01 2010.05.12. 20:45:13

@proletair: Akárhogy magyarázod, ez rablótámadás. Ha gyilkolnának, akkor viszont előbb-utóbb a sértettek radikálisabb ügyintézést követelnének. Azaz felfegyvereznék a hajók legénységét. De, amíg nem, vagy alig gyilkolnak, addig a hülyébb emberbarátok még a pártjukra is állnak.

Pedig ez nekik csak kőkemény üzlet. Ami ottani fogalmak szerint nagyon jól jövedelmez, és minimális kockázattal jár.

Iustizmord 2010.05.12. 23:56:08

nem tudom hibáztatni a ruszkikat, itt a jog tehetetlen. (jogász vónék)

kalózkodott, megcsapták, rápacsált, ez van. a hatásos intézkedés mindééég jogszerűtlen, bár itt a jog is kérdéses.
a kalóz kb törvényen kívüli (ius gentium oder was) teht vele szemben sem kell pozitívjogászkodni.

(kellene, de nem van pozitív jog, úgyhogy felejtős, jön a ius naturale...Í)

Iustizmord 2010.05.12. 23:59:47

@juditmanó: na mi a különbség? én csak ahhoz szktam h londonban megkérdezek x dologról egy szemmel láthatólag nem britet, oszt homály. elképesztő h ott SENKI nem bezséli a british englisht, középosztály alatt... pakik, urduk, hungrishesk, polákok, , indiák, etc.... a világ olvasztó...szemétdombja.

bbc outta question.

tucano 2010.05.13. 01:01:00

@teddybear01: Még ma is komoly jövedelem forrás a kalózkodás, nem kell a 19.-be visszamenni:) De ezt a kérdést sem erővel, sem szép szóval, szóval sehogy sem lehet megoldani. A khatot viszont egyszerű lenne, mert az Jemenből megy mindennap 2 repülővel, nem lenne nagy kunszt lelőni ezeket. Viszont ez az egyetlen működő dolog Szomáliában, mondhatjuk az állam büszkesége. Akié a reptér, azé a nyugalom és az összes vörös fogsor/szem az országban.

Illetve Líbiában olasz kormánypénzért cserébe irtják azokat, akik Európába vágynak, de hajó ott is van, mert eladják a bárkát, átveszik a pénzt, majd ha mindenki szépen együtt van, akkor jöhet a gyilok, majd újra eladják a hajót.. és így tovább.

teddybear01 2010.05.13. 01:55:55

@tucano: Ha kimarad a etiópiai-jemeni khat-járat semmi perc alatt fellázadnak Jemenben. Volt már példa rá. Egy naivabb kormány megpróbálta betiltani. Piszok rövid ideig tartott a regnálásuk.

Szomáliában meg fegyveresekkel védett ültetvényeken termesztik, szóval hacsak valamilyen biológiai fegyverrel nekik nem megyünk, hogy kipusztuljon ez a vacak, akkor el tudják látni magukat. Még akkor is, ha Etiópiából nem tudnak becsempészni. Ugyanis az etiópot mondják a legjobbnak, a többit meg kevésbé.

Ami pedig a líbiai menekülőket illeti, Líbia klasszikus diktatúra, és mint minden ilyenben, a vezetőség rossz szemmel nézi a menekülőket. Mert, ha mindenki lelép, akkor kinek fognak parancsolni?

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.05.13. 07:56:26

@proletair: A sztori nagyon sántít.

Az cikk eleve zavaros. Szomáliai vizeken fogták el őket. Ez azt jelenti, hogy parti sávon belül?

Akkor meg mi az a 300 mérföldes távolság a parttól + elengedés? Csak azért elhajóztak ilyem messzire?

Titus Pullo Urbino 2010.05.13. 08:33:43

@molnibalage: a "kontinentális talapzat" szélességében az ország felségvizének számít az óceán, ez lehet akár többszáz mérföld is. Egyébként meg aki kalózkardot ránt, az legyen felkészülve arra, hogy matrózkard által vész.

hazitroll 2010.05.13. 10:02:07

@Titus Pullo Urbino: Ez egy nagyon szép megfogalmazás! Én csak úgy tudtam volna, hogy aki kurvának áll, az ne sírjon, ha kefélik. Amúgy valahol olvastam egy cikket, ami teljesen gazdasági szempontból elemzi a szomáliai kalózkodást, és láss csodát, még a hajótársaságoknak is megéri (!) kifizetni a váltságdíjat, mert olcsóbb, mint minden hajót felfegyverezni, vagy esetleg olyan biztosításokat kötni, amik kalózok ellen is védenek. Tehát kalózkodni jó a szomiknak. Kalóztámadást elszenvedni nem jó a hajótársaságoknak, de olcsóbb kifizetni a váltságdíjat, mint felfegyverezni minden hajót. És olcsóbb ezt fizetni, mint megnövelni az utat, hogy Dél-Afrikánál kerüljenek a hajók a szuezi-csatorna helyett. És a fél világ hadiflottája lenne csak elég, hogy az összes ottani vizet ellenőrizzék, ami megint nem gazdaságos.

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.05.13. 12:05:16

@hazitroll: Nehogy már olcsóbb legyen kifizetbni 1-10 millió dollárt, mint felvenni 6-8 képzett fegyverest.

teddybear01 2010.05.13. 12:33:50

@hazitroll: Tehát "gazdaságos kalózkodni mindenkinek"!

Ennél nagyobb hülyeséget régen hallottam.

Rövidtávon ugyan érdemes kifizetni a váltságdíjat, de hosszútávon csakis úgy lehet élni, ha a kalózoknak sehogyan sem éri meg hajókra támadni. A kalózkodás meg mint mondtam rablás.

Amúgy már régen nem csak a szomáliai vizeken támadnak, mert ott egyre sűrűbbek az őrjáratok, hanem elmennek egészen az Indiai-óceánra is. Kikerülni egyre nagyobb probléma a veszélyes övezetet.

Ennek csak akkor lesz vége, ha a veszélyeztetett hajók országai egyszerűen elfoglalják a kalózok szárazföldi bázisait, és véget vetnek a "humánus üzletnek". Csakhogy akkor megint jönnek majd a "szemét amerikaiak, nem hagyják élni szegény szomáliaikat", meg "az olajuk kell nekik" dumával.

szferi 2010.05.13. 23:12:56

@Kismy: köszi! olvastam a könyvet is, az volt a gondom, h nem tudtam eldönteni, steinbeck alkotta meg, vagy átvette valahonnan az alakját, de ezek szerint steinbeck ötlete volt. amúgy az első rész után fogadni mertem volna, h morgan története következik :)

hazitroll 2010.05.14. 08:39:53

@teddybear01: Lehet rosszul idéztem vissza. Szóval nem mindenkinek gazdaságos kalózkodni, de jelen pillanatban a hajózó vállalatoknak gazdaságosabb kifizetni a váltságdíjat, mint minden hajóra fegyvereseket tenni. @molnibalage: Az eltérített/megtámadott hajók aránya olyan alacsony, hogy egyszerű matematikával ez jön ki. Egy több tíz- ha nem több százezer főt alkalmazó cég vezetésében csak ez az egy tényező dönt.

Kismy 2010.05.14. 11:44:53

@szferi: na ja, Morgan kihagyhatatlan. most meg azon filózok, ki légyen a harmadik. túl sok a jelölt :)

molnibalage · https://militavia.blog.hu/ 2010.05.14. 13:47:21

@Kismy: A Pirtes összes főkalózán végigmész? :)

Vanek főfoglár úr. 2010.05.14. 14:43:52

@Kismy: Ki legyen, ki legyen?
A Kalóz Pepi!
Más kérdés?

Kismy 2010.05.14. 15:19:39

@molnibalage: még két poszt max. aztán szabadságra megyek :)))

@Hutchinson: így könnyű! aki már választott csillagot..! :)

teddybear01 2010.05.14. 15:51:12

@hazitroll: Egy-két hajónál igen, de ha rendszeres lesz, akkor már nem. Így is az egekbe szökött a térségben hajózó hajók biztosítási díja. Ráadásul a vevők bizalma is megrendül abban a társaságban, amelynek rendszeresen elkapják a hajóját. Én sem bíznám a cuccom olyan fuvarosra, akinél eltörik, vagy elvesztik a dolgaimat. Úgyhogy ez előbb-utóbb lépéskényszerbe teszi az érintetteket.

Azért produkálhatják egyelőre magukat a szomáliaiak(meg az indonéziaiak), mert a nemzetközi hajóstörvények tiltják a nem hadihajók legénységének felfegyverzését. És tűzoltótömlővel nem nagyon lehet kalasnyikovok ellen harcolni.

cynara 2010.05.14. 20:04:20

@teddybear01: A történelem tanúsága szerint sem nagyon lehet mást tenni: Cn. Pompeius Magnus is csak úgy tudta megszüntetni (egy időre legalábbis) a kalózkodást a Földközi-tenger keleti medencéjében, hogy elpusztította a kalózok szárazföldi bázisait Krétán meg Ciliciában.

teddybear01 2010.05.14. 22:54:39

@cynara: Pár hozzászólással előbb pont ezt taglaltam. Mármint Szomália elfoglalásának szükségszerűségét. És felvázoltam az európai "értelmiség" várható reakcióját is.

Tudod, vannak akik nem tanulnak a történelemből, ezért újra át kell élniük azokat az eseményeket, amiket amúgy elkerülhetnének.

Nash vs. Keynes 2010.05.24. 12:38:55

előbb utóbb gazdaságilag racionálissá fog válni a kalózok csónakjainak a legéppuskázása a helikopterekről, hogy ezzel a gazdaságtalanságig növeljék a kalózbiznyec költség/haszon arányát.

Donna Anna · http://operahumor.blog.hu/ 2010.06.12. 11:45:03

Erről a pasiról lehetne pár jó kis filmet csinálni. :D Csak össze kéne vonni a spanyol ellenfeleit, hogy legyen egy állandó főellenség. :D
süti beállítások módosítása