Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Asszír katonai titkosszolgálat

2010.10.30. 08:00 Kismy

Ókori titkosszolgálat - amiről az agyagtáblák mesélnek 

 

A lemil egyik – méltán – legnépszerűbb sorozata a történelem homályos részének hőseit bemutató kém-füzér. Nos, ha aa. tiboru műveivel nem is tudom felvenni a versenyt, megpróbálkozom egy hasonló témával, amely már évek óta birizgálja a fantáziámat, s amelynek időről időre különböző lecsapódásai vannak életemben.

Miután egyik előző posztomban ígéretet tettem a saját tördelésre, hát ezennel megtettem (majd' hosszabb ideig tartott, mint megírni az egészet). És izé... Legközelebb jobban fog sikerülni!

 

A Közel-Keletnek nevezett, politikailag, történelmileg és földrajzilag igen nehezen és sokféle módon lehatárolt terület ókori történetének egyik meghatározó eleme volt az Asszír Birodalom. Magával a Birodalom történetével helyhiány miatt nem különösebben kívánnék foglalkozni, csupán az alapozás kedvéért jár pár infó. Eredeti központja Assur város szűkebb környéke az Idiglat partján.

 

 
 

Azt hiszem mindenkinek – vagyis a lemil törzsolvasó, -kommentelő, és posztot író közönsége számára biztosan – nyilvánvaló, hogy a környék „Mezopotámia” elnevezése pár évszázaddal (sőt akár évezreddel, nézőpont kérdése) későbbi, mint az itt helyet és városokat foglaló birodalmak fennállási korszaka. Az erre kóválygó görögök adták az általunk is ismert neveket (Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz), én azonban a történeti hűség kedvéért maradnék az akkád elnevezéseknél. Azaz Tigris=Idiglat, Eufrátesz=Purattu.

 Ez az „Assur” egyébként egy tökéletes „3 in 1”, lévén egyben a helyi főisten, a birodalom és a város elnevezése is – a korszak magoló iskolásai nagy örömére. Erről a zsebkendőnyi területről terjeszkedett aztán Asszíria, majd omlott össze és kezdte újra. Ezt a pulzáló tevékenységet még én sem tudnám jobban összefoglalni, mint egy klasszikussá vált film egyik szereplője:

- Kiszabadítanak, nem?

- Most már kicsit késő.

- Nem, ne hidd! Van néhány napunk. Rengeteg időnk van. Azalatt kiszabadítanak.

- Igen?

- Persze. Engem a bátyám mindig kiszabadít. Ha húsz percnél tovább kibírja dugás nélkül.

- Mi?

- Örökké nyomja! Hol alul van, hol fölül, mint az Asszír Birodalom!

 

Ennyit a fjordokról.

 Az idők folyamán totális katonaállammá alakuló Asszíria agyba-főbe vezette hadjáratait, és jobb minőségű vasfegyverei, valamint remekül kiképzett hadserege révén általában sikerrel is járt. Hogy a dobogó asszír gyalogság, a dübörgő lovasság és nyikorgó harci szekeres osztagok ne fussanak bele jól elhelyezett csapdákba, a Birodalom jelentős méretű kémszolgálatot (továbbiakban Asszír Titkosszolgálat = AT) tartott „fegyverben”. Miután az időszak kevés elektronikusan dokumentált adattal rendelkezik – gyakori volt az áramszünet – leginkább az irattárak agyagtáblái szolgáltatnak információt. Az agyagtábla a tökéletesen újrahasznosítható papírok közé tartozik – ha nem tetszik, amit írtam, akkor simán radírozható – ráadásul a városokat gyakorta elpusztító tűzvészek direkte jót tesznek nekik, merthogy tartósítják a későbbi korok furcsa érdeklődésű elvontjainak legnagyobb örömére.

 Ezeken az agyagtáblákon rögzítették az asszírok azokat kémjelentéseket, összesítéseket, amelyekből következtetni tudunk koruk MI5-jének működésére. Minthogy akkoriban a királyok nem csak az erkélyről integettek évente kétszer a népnek, hanem tevékenyen részt is vettek a kormányzásban, a hadsereg irányításában, nem meglepő, hogy az AT élén a mindenkori uralkodó állt. Ez mindig így volt, tök mindegy, ki volt épp az aktuális király, lehetett ő Tukulti-ninurta, Tukulti-apil-esarra, Sulmanu-asaridu, avagy Assur-ah-iddína, hogy csak a számomra legszebb nevűeket említsem. Az első, uralkodóknak szóló kémjelentések az óasszír korszakból származnak, címzettjük I. Šamši-adad és Išme-dagan voltak – ők ketten (papa+fia) igencsak régen, i.e. 1809-1748 közt boldogították a Folyóköz népeit. A legtöbb ilyen jelentés az Újasszír Birodalomból maradt fent (és ezek nagy többsége is az északi szomszéddal, Urartuval foglalkozik), talán az a csekély, ezer év különbség még az agyagtáblák szavatossági idején belül van. A táblák felirataiból kiderül, hogy az AT minden szintjéről elért a királyokhoz az információ, amivel egyrészt gyorsan jutottak naprakész információhoz, másrészt ellenőrizhették is az egymástól független láncokat.

 Mielőtt rátérnénk a különböző módszerekre, nézzük meg a hírszerzési piramis szintjeit. Az uralkodó mellett, mintegy aligazgatóként tevékenykedett a trónörökös. Ő is megkapta az alsóbb szintű jelentéseket, melyeket összesítve, összefoglalva küldött tovább apjának. Ezekben a jelentésekben jelzi az információ forrását, beérkeztének idejét. Szerepe és helyzete kiemelkedő fontosságú, hiszen a legfontosabb információkat rendszerezve adja át, amivel megkönnyíti az ágyasai körében rendkívül elfoglalt papa dolgát.

A következő szintet a birodalom főhivatalnokai képviselik. A főpohárnok, a főkincstárnok, a palotahírnök, a vezír, a fővezér, a főbíró és a főeunuch mind jól képzett, több nyelven beszélő hivatalnokok voltak. Erről a Biblia is tanúbizonyságot ad, amikor leírja az asszír követ gond nélküli, héber és arámi nyelven folytatott tárgyalásait. 

Csakis az ínyencek kedvéért – meg hogy kipróbáljam lehet-e ilyen bötűket alkotni a wordben, – íme akkád elnevezésük:

főpohárnok – rab sāqê; főkincstárnok – masennu; palotahírnök – nāgir ekalli; vezír – sukkallu; főbíró – sartinnu; fővezér – turtānu; főeunuch – rab ša-rêši

 

A főhivatalnokok mindegyike rendelkezett „saját” – vagyis az uralkodótól kapott – tartomány csoporttal, melynek irányítása teljes mértékben a feladata volt. Ők feleltek többek közt az adott határszakasz védelmének összefogásáért, a környék államainak megfigyeléséért, és az AT helyi működéséért. Még abban az esetben is, ha seggnyalás jelentés céljából a fővárosba kellett utazniuk. Mindegyikük saját kémhálózattal rendelkezett, amely teljesen független volt a másik főméltóság hasonszőrű szervezetétől. A Birodalom-menti vazallus, vagy ingadozó státuszú államocskák (pl. Musasir, Azabia, vagy a sok gondot okozó Kumme) királyai, mind-mind nekik küldték jelentéseiket. Tudunk olyan esetről, amikor a főhivatalnok leterheltsége miatt helyettest alkalmazott területén, aki úgymond tehermentesítette urát. Jelentéseik általában az uralkodóhoz, vagy a trónörököshöz futottak be.

Miután a hivatalnokok önmagukban is hatalmas terület felett rendelkeztek, erőteljesen rá voltak szorulva a helytartókra. Így aztán néhány lusta helytartó hamar fejfájást okozhatott főnökének, átvitt és szószerinti értelemben is. Sőt, ez akár rövid ideig tartó, éles nyak- vagy szívtájéki fájdalommal is járhatott – utána néma csönd, legalábbis még senki nem jött vissza mesélni róla. Ezek a helytartók rendelkeztek területük katonai erőivel, meg kellett akadályozniuk az ellenséges, imperialista agresszorok beszivárgását, valamint ideológiailag képzett önkénteseikkel megfigyelés alatt kellett tartaniuk a határ menti hadmozdulatokat, tevékenységeket.

Alattuk pedig minden hírszerző szerv működésének alapjai, a talpasok kémek, felderítők, informátorok dolgoztak. Persze az ő életük volt a legnehezebb, őket kapták el leghamarabb, miközben postagalambra adták agyagtáblás jelentéseiket. Tevékenységük nem sokban különbözhetett napjaink hasonló tevékenységet folytatóitól: helyben éltek, dolgoztak, miközben végezték titokzatos melójukat is. Kicsit másféle aspektusban, de hozzájuk hasonló melóval bírtak a határ menti erődök őrségei is, akiknek feladatuk volt az állandó katonai felderítés.

Érdemes egy személyt külön, név szerint is megemlíteni, aki II. Šarrukīn uralkodása alatt volt korának Abel ezredese (egyéb kémzsenik rajongóitól ezúton kérek elnézést, neve természetesen opcionálisan behelyettesíthető). Ő volt Aššur-rēsūwa, aki Kumme királya mellé „ültetett” rezidensként irányította saját hálózatát az alávetett államokban, és a korszak legnagyobb ellenfelének, Urartunak területén. Az agyagtáblák szerint mindenkinek jelenthetett, hiszen hírforrásai voltak még az urartui királyi udvarban is!
 

Az asszírok természetesen minden módját felhasználták az információszerzésnek. Dolgoztak nyílt és rejtett csatornákon, ahogy napjaink hírszerző szervei is. Bár sokkal izgalmasabb elképzelni, ahogy a napszemüveges asszír titkosügynök beáll az urartui főváros egyik zsúfolt parkolójába, leugrik áramvonalas harci szekeréről, zabostarisznyát akaszt a pacik fejére, majd kaftánja alól előveszi távcsöves irányzékú íját, célra tart, tüzel – a célpont jobblétre szenderül – aztán a dögös, nagymellű, szőke segítő átadja az értékes agyagtáblákat tartalmazó, cca 150 kg súlyú táskát; majd a következő képen egy Toros-beli fogadó lakosztályában dugnak beszélik meg a következő akciót, a la Aššur-jamešû-bondh – valójában ők is az emberekkel való beszélgetésből szerezték az infókat.

„Ahogy hallottam, Elam királyára is nagy nyomás nehezedik, és több város fellázadt ellene, mondván:”Mi nem kérünk a Te hatalmadból!” Én jelentettem a Királynak, az én Uramnak, amit hallottam.”

 

Kihasználták az utazók, kereskedők megfigyeléseit, sőt, az a kereskedő, aki külföldi útja után nem jelent meg rövid beszámolóra némi ajándékkal megspékelve, az hamar elveszíthette engedélyeit. Jöjjön egy beszámoló, melyet Sín-ahhé-eribba trónörökös írt II. Šarrukīn számára, egy Urartuból visszatérő kereskedő kihallgatásáról: 

„[…] az Istabup városából való Itu’eant, akit […]-ból hoztak elém. Kikérdeztem őt az urartuiakról és ő azt mondta nekem:”Az urartui [király és főemberei] vereséget szenvedtek a kimmerek elleni hadjáraton, és most nagyon félnek a Királytól, az én Uramtól,. Most reszketnek és csöndben vannak, mint a nők, és senki sem [akarja támadni] a Király, az én Uram erődjeit. A helyzet nagyon jó.”

 

Mint manapság, a diplomáciai küldetés akkor is remek álca volt hírszerző tevékenység folytatására. Persze a szomszédos államok vezetőit sem ejtették a fejükre, pontosan tudták, hogy mi a célja a fele küldöttségnek. Így aztán többször kapcsoltak le olyanokat, akikről vagy tudták, mi a valódi foglalkozásuk, vagy egyszerűen csak nem akartak kockáztatni.

Fontos szerep jutott az AT-nek a hadiszökevények felkutatásában. Ők duplán is veszélyesek voltak, egyrészt gyengítették a hadsereget, másrészt pedig eljárhatott a szájuk egységeikről. Sokkal szimpatikusabb volt, amikor Asszíriába menekülteket lehetett kihallgatni; Aššur-ušallim – az elfoglalt Babilon helyi kémfőnöke visszaigazolása Aššur-ah-iddínna királynak: 

„Tekintettel arra, hogy helyőrségek állomásoznak az erődökben Urartuban, Manna területén, a médek területén [és] Hubškiában, ahogy az én Uram, a Király írta: Utasítsd őket, hogy beszéljenek velük világosan: nem hagyhatják a katonaszökevényeket felügyelet és figyelem nélkül. Ha egy katonaszökevény Mannából, a médektől, vagy Hubškiából közéjük menekül, el kell helyezni, ha fontos üzenete van, el kell küldeni a trónörököshöz. Ha hír van a szájában, mond [el neki]: Te barátságosan fogsz beszélni a trónörökössel, beszélni fogsz vele [arról, amit] tudsz.”

 

Aztán ott voltak a fedett informátorok, akik a nagy dolgokat szállították a főnökségnek. Akkádul dajālu-nak hívták őket, akik a vazallus és ellenséges államok királyai körül, a helytartók mellett szolgáltak, s – valószínűleg – jó pénzért adták a híreket át a szomszédnak. Bizonyosan közéjük tartoztak azok, akik a fentebb említett Aššur-rēsūwa megbízásából épültek be az urartui főváros, Turušpa felsőbb köreibe. De ők, a profin kiképzett hírszerzők csaptak le olyanokra is, akik kikérdezése fontosnak tűnhetett. Aššur-dur-paniya helytartó jelentése:

„A hegyekben az embereim elfogtak egy kémet, aki Argistiani-tól jött Ariye-hez, keresztül a hegyeken. Kikérdeztem őt az Urartui hírekről, és ő az alábbiakat mondta nekem…” Sajnos, hogy mit mondott nem tudjuk, mert a tábla többi része letört.

 

Mivel is foglalkozott egy ókori titkosszolgálat? Az eddigiek alapján – és amúgy – sem kell hozzá nagy fantázia, hogy rájöjjünk: amivel ma. Szomszédos államok belső stabilitásával, vagy éppen instabilitásával – sokszor maguk is segítettek a mérleg nyelvének egyik, avagy másik oldalra eldőlni. Jelentettek lázadásokról, azok leveréséről, helytartók kinevezéséről és leváltásról.

„Az urartui király most érkezett meg Turulpába és kivallatta őket. Elővezették őket és az összeesküvők többi résztvevőjét – 100 embert, közöttük eunuchokat és szakállas hivatalnokokat – kivégezték. Ursenêt, a főparancsnokhelyettest, Abliuqnu fivérét szintén letartóztatták Turulpában.”

 

Aššur-rēsūwa például naprakész volt a vazallus államok királyocskáinak titkos találkozóiról, ugyanakkor arra is odafigyelt, hogy bizonyos kummei események hatására az Asszíriában élő és a Birodalom távoli szegletébe deportált kummeiek közül kimentse pár emberét, hogy újra bevethesse őket.

                                       

 

„Az ukkui [király] elment, hogy üdvözölje Arijét. Kettejük között, a kummei szorosban van egy ukkui város, amelyet Elizkinek hívnak. Az ukkui ott találkozott [Arijével] és ahogy ott együtt leültek, ekként szólt hozzá: [Menj] egyenesen […]-ba; ha ad neked egy ökröt, vagy egy [juhot], vagy egy disznót, fogadd el!”

 

„A kummei hírszerzők, akik zsoldért jöttek el Kumméból, még nem tértek vissza, hanem még mindig ott vannak. A királynak, az uramnak ki kell vizsgálnia az ügyet, nehogy a többi kummeivel együtt őket is deportálják. A királynak, az én uramnak vissza kell küldenie őket Kumméba.”

 

Természetesen megfigyelték az ellenséges katonai mozgásokat. Az asszír vezetést mindig érdekelte a szomszédok hadrafoghatósága, hiszen a Birodalom élete múlt egy-egy hadjárat sikerén, avagy sikertelenségén. Nyomon követték a határ menti területek útjainak, hídjainak felújításait – ezáltal képesek voltak arra, hogy előre jelezzék a szemben állók hadmozdulatait. Figyelemmel kísérték az ellenséges vezérek mozgását, az elhelyezett tartalékok helyzetét és mennyiségét.


„A velünk szemben [a határ túloldalán] álló helytartó a helyettesével együtt Harda városában, a vezírrel szemben állomásozik. Csapataikat városról városra, egészen Turulpáig szétosztva, csatarendben állomásoztatják.”

 

„Dolgoznak a [kummei erődön] munkájuk [jól halad].”

 

A jelentések sorozatából, tartalmából nyilvánvaló, hogy az asszír királyok egy-két napos késéssel értesültek a szomszédos országok eseményeiről. Ez – a kor technikai felszereltségét figyelembe véve – egészen elképesztő teljesítmény! Nem csoda, hogy hadműveleteik szinte mindig sikerrel végződtek. Az információk birtokában könnyű volt megszervezni a hadjáratokat: tudták kik szállhatnak velük szembe a határ túloldalán, mely és mekkora egységek érkezhetnek meg a frontra néhány nap múlva.

II. Šarrukīn nevezetes VIII. hadjárata során – ez okozta a kimmer támadással együtt Urartu bukását – például tisztában volt azzal, hogy az ellenséges csapatok mely, nehezen járható völgyeket szállták meg, így seregét járhatatlannak ítélt hegyi utakon (érezhetünk némi párhuzamot egy Hannibal nevű fickóval) vitte át a hátukba, többször is úgy, hogy a több ezer katona csupán libasorban volt képes haladni, miközben harci szekereiket szétszedve cipelték.

 


„[…] a keskeny utat, szűk ösvényt, ahol a gyalogság hadrendje csak [egyes] sorban tudott vonulni, seregem átvonulására [a hegyek] között megjavítottam. Lábam harci szekerét hátra vették, és én a seregeim előtt mentem, lovagló menetben; harcosaimat, valamint a lovakat, akik az oldalamon mentek, egyes sorokba rendeztem el, és a meredek helyeken így vonultattam át.”

 

A hírszerzés a hadműveletek alatt sem szünetelt, több olyan agyagtábla maradt fent, amely a menet közben beérkezett információkat taglalja. Nem csoda, hogy az asszír uralkodó nyugodtan tett egy kitérőt kelet felé, mielőtt fő ellenfele, az urartui király ellen fordult volna, hiszen pontosan tisztában volt azzal, hogy Rusa mennyire tehetetlen.

És persze a kémelhárítás is ott figyelt az assuri, majd ninivei palota hátsó traktusának zegzugos termeiben. Nem csak a külföldi betolakodókra figyeltek oda, hanem nagy erőket fordítottak arra, hogy saját embereik személyazonosságát is megvédjék.

 

„Amennyiben ez az ügynök jönne hozzád személyesen, vagy küldené az üzenetét neked, akkor nem engedhető meg, hogy a táboron kívül beszélj vele. Te tudod, hogy ő egy áruló.”

 

Végeredményben elmondhatjuk, hogy egy ókori birodalom hírszerzése a maga színvonalán ugyanolyan jó munkát végzett, mind modern társai. Sőt! A magam részéről csak annyit mondanék: Le a kalappal!

55 komment

Címkék: titkosszolgálat ókor asszír kémek és hírszerzők

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Iustizmord 2010.10.30. 11:41:15

picit tán off, de a Sulmanu- Soliman-Szulejmán-Salamon , tehát az S-L-M-N mássalhangzók előfordulása etimológiailag azonos tőről fakad?

zum trucc 2010.10.30. 12:47:49

"Ennyit a fjordokról."
Ezzel a rövid és adekvát mondattal szerintem zseniálisan összefoglaltad a lényeget. Csak elismerés illet a posztért is, meg a lángészre valló közbevetésért külön. Tetszett módfelett.
Egyébként volt, igaz, kicsit később AT-505 is.

Nathaniel Arthur Parrott 2010.10.30. 13:25:33

Azaz idézet melyik filmben hangzott el?

Ahmet · http://www.tinylittlebigthing.blog.hu 2010.10.30. 14:25:57

@Nathaniel Arthur Parrott: Brian élete, általános iskola második osztályos tananyag. :)

Kullancs1983 2010.10.30. 15:34:07

Nekem inkább az böki a csőrömet, hogy kik voltak a szakállas hivatalnokok? Miért voltak külön kiemelve?
Szégyen és gyalázat hogy ilyen műveletlen vagyok?

Szalacsi_Dezső 2010.10.30. 18:15:34

@Kullancs1983: a szakállasokkal mindig csak a gond volt, lásd bojárok Oroszországban.
Sőt a CIA is komoly reményeket fűzött a Fidel Castro csizmájába szórt porokhoz, amitől kihullott volna a derék Commandante arcszőrzete. :-)

cynara 2010.10.30. 18:25:35

@Kullancs1983: Mivel az eunuchokkal vannak párhuzamban, logikus, hogy azok a hivatalnokok, akik nem voltak eunuchok. A kasztrálás némi hormonváltozással jár. Pl. szőrzetnövekedés elmaradása. (Ja, az eunuchokat nem felnőttkorukban kasztrálták, hanem már gyerekként kiválasztották funkciójukra. Nem biztos, hogy magas tisztségre jutottak, de több esélyük volt rá, mint azoknak, akik nem voltak eunuchok, mert szabadabb bejárásuk volt a palotába, az uralkodó közvetlen környezetében teljesítettek szolgálatot.)

Mentula 2010.10.30. 20:43:46

Kismy, [menj] egyenesen […]-ba; ha adnak neked egy ökröt, vagy egy [juhot], vagy egy disznót, fogadd el! Ezért a kiváló posztért ez a minimum :)

dr. Pascal 2010.10.30. 20:52:41

érdekes téma, és persze nagyszerű színvonal!

de azért van ebben némi irónia:
nagyon régen nagyon sikeres birodalom, ami még mindig nagyon régen szépen elsöprődött.

A "nagyon régen" és a "még mindig nagyon régen" között ráadásul olyan idő telt el, ami még a Magyar Királyság számára is tekintélyes idő.
Tehát a ma számára ezek az agyagtáblák sokat nem jelentenek. Akkor miért...? 42 :)
Persze, pillangó-hatás: hogyan hatott volna a magyarok őseire, ha az Asszír Birodalom +/- 200 év eltéréssel bomlik fel? :)

zum trucc 2010.10.30. 21:45:16

@dr. Pascal: "hogyan hatott volna a magyarok őseire, ha az Asszír Birodalom +/- 200 év eltéréssel bomlik fel?"
Kicsit OFF kérdésedre nagyon egyszerű a válasz, szívesen segítek máskor is, főleg, ha ennyire könnyű a feladat: sehogy. Amikor az Újbabilóniai Birodalom felbomlott, 1400 és még néhány évvel járunk a honfoglalás előtt, meg vagy tízezer kilométerre légvonalban, vagy többre mondjuk Etelköztől. Az ókori globalizációnak ez egyszerűen túl sok volt.
Őseink, ha nem nyers, fagyott halat ettek éppen, akkor szőrén ülték meg az amuri tigrist, valahol Szibériában, és magasról tettek az asszírokra.
Persze, mert nem olvasták Kismy remekbe szabott írását.

tucano 2010.10.31. 00:10:17

Gratulálok, fogalmam sem volt róla, hogy ennyire semmi sem változott az eltelt időben az egyik legősibb szakmában (a másikban sem). Le kellett szűrnöm a tanulságot, hogy mégis vannak összefüggések a két nép között, hiszen nálunk is a főnökök között rengeteg a rab ša-rêši, vagy ősmagyarul: töketlen.

Titus Pullo Urbino 2010.10.31. 06:49:33

Gratula Kismy! Jó téma, izgalmas poszt, remek képek, ügyes szerkesztés, ötös és osztályfőnöki dícséretben is részesülsz. Yossarian századost kicsit hiányoltam, de majd a kommentekben biztosan előjön a témához való kapcsolata.

Nathaniel Arthur Parrott 2010.10.31. 08:35:47

@Ahmet: Úristen de rohadt régen láttam akkor, nekem csak a Fikusz Kukisz ugrik be, meg a próféták tere.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.10.31. 09:22:45

Remek poszt lett kolléga, a galambok linkeléséért külön köszönet:)

Ugye hogy nem nehéz a poszt szerkesztés? Remélem fogsz még ilyeneket írni!
És természetesen:
ROMANES EUNT DOMUS!

Hullafotós 2010.10.31. 12:26:01

Kismy, ha nem kaptal […]-t a múltkor, a legközelebbi [lemilbulin] kapsz egyet stop

[hullakatt]

Kismy 2010.10.31. 15:19:12

@cynara: spec az asszíroknál a főeunuch volt a király állandó hadseregének a főparancsnoka, így állandóan az uralkodó mellett tartózkodott. gondolom az, hogy katonai zseni volt, sokkal többet nyomott a latba, minthogy nem tudott sunyiskodni a háremben :)

@Titus Pullo Urbino: köszi az osztályfőnökit, bár be kell vallanom, hogy hiába olvastam a 22es csapdáját többször is, meg láttam filmen is párszor - most nem tudom mire gondolsz... ensuldigungzibitte

@proletair: hát, ha valaki elárulná, hogyan lehet képet mondjuk a szöveg jobb oldalára rakni...

@Hullafotós: a [...] az egyéntől függően behelyettesíthető? :)

cynara 2010.10.31. 17:50:53

@Kismy: Attól tudott kiderülni róla, hogy katonai zseni, mert a helyszínen volt. Manapság is az ismerősöket szokták megbízni a legfontosabb feladatokkal...
Egyébként persze az eunuchok közt sok kiváló hadvezér volt, később is, pl. a Bizánci Birodalomban vagy az Oszmán Birodalomban is.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.10.31. 18:54:32

@Kismy:
A szövegdoboz felett bal oldalon (a forráskód fülecske alatt)van egy olyan izé, hogy stílus. Ott a nyilacskával legörgeted, hogy aszongya kép jobbra, vagy valami ilyen. és hopp, ott vagyon. (amúgy feltűnt hogy csak bal oldalon vannak képek, mert én is így jártam az elsőnél)

amúgy gyors segítség:www.screencast.com/users/DavidKukacBlogPontHu/folders/Jing/media/61cb687a-0e2d-4a2e-876a-2ab9e8e7b453

Kullancs1983 2010.10.31. 20:38:41

@Kismy: Yossarian százados (állítólag) asszír származású volt. De a neve biztosan.
Csak hogy én is csöpögtessek valami infót..:D

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.11.01. 00:20:02

Gratula, élvezetes volt :) Miért is változtak volna sokat a módszerek? Max a műszaki lehetőségek javultak ... :)

pimpo 2010.11.01. 06:20:04

Nagyon korrekt cikk. Sikererült meggyöznie hogy az asszírok titkosszolgálata milyen fenomenal volt, az ellenfél titkosszolgálatát viszont nem említit. Kábé olyanformán, mint ahogy a Bibliában a római - pártus határvidék legkritikusabb pontján játszódó drámának csak az egyik aspektjét említették, a másik mintha nem is létezett volna.

Nagyon klasszak az illusztrációk is, nekem leginkább a babiloni fantáziarajz a nyerö. Tehát ilyen volt kábé Babilon, mikor az asszírok betörtek és elfoglalták, s végig az asszír terroruralom alatt permanent felkelésben tiltakoztak az elnyomók ellen.

Tehát a mezopotamiai területnek három olyan korszaka volt, amikor tisztán szemita uralom ütött be a túlnyomórészt másfelekezetü népek közé. Elöször ie. 2200 körül volt egy 120 éves period, amit a nagykirályukról szargonita idöszaknak tartanak, s az Aggade nevü fövárost építtették hozzá. Az Aggadenek sajnos csak a neve maradt fenn, mivel a szumír felszabadító csapatok azt az utasítást kapták, hogy még a helyét is töröljék el, annyira, hogy csak "a skorpiók és hegyikecskék találjanak oda", ahogy ez egy korabeli agyagtáblán fennmaradt. Ez maradéktalanul sikerült, mivel Aggadet azóta se sikerült megtalálni. Pedig nekik is marhajó titkosszolgálatuk volt.

pimpo 2010.11.01. 06:32:49

A második, ugyancsak 120 éves szemita idöszakhoz egy fergeteges nagy név köthetö: Hammurabi. Az ö családjuk nemcsak titkosszolgálatban volt fergetegesen nyerö, hanem a neve törvényalkotásban is etalon, mivel ha nem is az elsö törvénykönyvet alkotta meg, mint ahogy azt hirdetik (egy Ur-Nammu nevüjé kicsivel korábbi...) de márványba elöször lett vésve az azóta is örökérvényü igazság, hogy ami nekem magától értetödö, ahhoz neked kuss. Itt is csúcs volt a titkosszolgálat, de sajnos a túlerö, visszajöttek a füevönépség.

pimpo 2010.11.01. 06:56:20

Namost a harmadik komoly period volt az asszír. Itt pontosan úgy zajlott minden, mint a cikk mellékelt térképén is látszik, a kis sötétzöld terület a ténylegesen Asszir, a többi hódítás, permanent végigrabolt rész, ahol mindenkinek azt kellett mondani, hogy ök hívták...

A titkosszolgálati rész teljesen igaz, annyira hogy az ó-szövetségi híradások is részletesen beszámolnak a Sodoma és Gomorra fejezetben erröl az idöszakról. A Job fedönevü titkosügynök, aki családjával együtt dolgozik, s a felsö kapcsolat figyelmezteti, hogy a csapás elöl vonuljanak vissza. A sztory legalább annyira érdekes realitas vonatkozásban is, mint a cikk, mivel azóta is rágódnak két újabban felbukknt információn, ami az eredetit lényegében erösíti. A menekülés közben lemaradt csaj nem sóbálvánnyá vált, hanem a korabeli uralkodó nyelvjáráson párává, ami a mi hirosímai tanulmányaink során már nem is olyan meglepö. Mivel az izraeli hatóságok leástak Sodoma romjai alá, s megállapították, hogy még most is messze túlzott radioaktivitas van a talajvizben... persze ez már egy kicsit más történet, de ha szokatlan is, a kort jellemzi.

Tehát Assziria körkörösen támadott a minden oldalról védekezö ellenség ellen. Ezeknek a gonoszságára jellemzö, hogy végülis teljesen kiszorították a szinte egész földrészt befoglaló kereskedelmi mozgásból is (fennmaradt olyan elemzés, hogy az egyiptomi fáraók aranykincse, és a szumír kincsek is erdélyi aranybányákból származnak, de az asszír sírokban csak néhány kis rézgyürüt találtak, ami arra mutat, hogy az évezredes kapcsolat idölegesen megszakadt.) Késöbb visszaállt, de addigra az asszír, jogosan mindent meghóditó népesség letette a fegyvert.

tucano 2010.11.01. 11:56:05

"fennmaradt olyan elemzés, hogy az egyiptomi fáraók aranykincse, és a szumír kincsek is erdélyi aranybányákból származnak"

Hol maradt fenn?

pimpo 2010.11.01. 13:34:46

@tucano:
kedves Tucano, sir Woolley archeolog írja hogy egész Eurazsiában csak az erdélyi aranyérc tellurtartalmu. Ezt a típusu aranyat találták a vízözön utáni UR városában, akiásott királysírokban és ebböl készültek a késöbbi, a Tutenkamon féle gyüjtemény aranykincsének anyaga is.

cynara 2010.11.01. 18:03:21

@pimpo: Lehetne kicsit pontosabb forrásmegjelölés? Elég sok assziriológiai szakirodalmat olvastam, de ezzel az elmélettel még nem találkoztam. A nevek átírása is archaikus kissé. Modernebb ókortudományi munkákban: sumer, Tut-Ankh-Amon.

pimpo 2010.11.01. 19:00:49

A sumert egy archeolog találta ki, s csak azért alkalmazzák, mert még véletlenül sem akarják, hogy elhangozzon az a név, ahogy az illetö nép saját magát nevezte.

Flankerr 2010.11.02. 07:41:56

Kiváló cikk, gratulálok..:)

pimpo 2010.11.02. 09:20:49

ie. 612-ben a médek földig rombolják Ninivét, ezzel vége az "asszír" uralomnak. A médek szövetségesei, Nabopolassar, a lázadó babiloniak vezére, és csapatai elkésve érkeztek, de az összes történetíró hüledezö kommentárjaival is, de elismeri, hogy a médek az eredeti megállapodásuk szerint a fele hadizsákmányt átadták az elkésö szövetségeseknek. Naszóval egy ilyen ellenséggel nem bír egy akármilyen csúcs terror-sereg titkosszolgákkal együtt sem...
A mat-mada-a, méd néptöl eredezteti Plínius a szarmatákat, akiket Herodotos királyi szkítáknak ismer el. (Her.IV.CXVI-CXVII.)

De sebaj, az asszírok vezetösége csapatostul a görög városállamokban bukkan fel, ahol az összes üzemszervezési vívmány rohamosan felbukkan, ahogy az kell.... Nagyon szépen megemlékezik Hollywood erröl a legutóbbi nagy Trója-filmben, ahol Brad Pitt deszantos különitménye feketére festett római egyenruhákban már elörehozva a dicsöséges jövöt, mig Agamennon, és az inváziós erök teljes parancsnoksága meghökkentöen egységesen asszír egyenruhákban flangál, s itt valóban sikerült revansot venniük a szkíták legfontosabb városán...

gatsy 2010.11.02. 11:34:59

@pimpo: azért egy Hülyevúdi filmet venni pédaként ezen a blogon, elég merész... :S

BISMARCK 2010.11.02. 13:39:00

@pimpo:

Kár,h Dezső Tamás nem olvassa ezt a blogot, tuti elnyernéd a tetszését.

hazitroll 2010.11.02. 15:39:54

Remek írás, tetszik!
@pimpo: Én nem akarok mindenáron kötekedni, meg vegyész sem vagyok, csak kicsit el szoktam gondolkozni, és (wikipédia alapján) a tellúr az
- arany- és ezüst ércekben előfordul
- olvadáspontja az aranyénak a fele (~500 Celsius szemben a ~1000-rel)
- ahol az arany olvad, ott a tellúr már gőz
Ezekből az következik számomra, hogy
a, bármely aranyérc lehet tellúrtartalmú
b, ha aranyat állítok elő, olvasztok ki érceiből, akkor nem maradhat benne tellúr, mert elpárolog
A saját fenti gondolataim természetesen cáfolhatók, ha anno például nem olvasztásos technológiával nyerték ki a fémes aranyat az ércből, bár szerintem nem ciános technológiával dolgoztak az ókorban.
Szóval nekem kommented némiképp légbőlkapottnak tűnik.

pimpo 2010.11.02. 17:18:23

@hazitroll: Kedves úr, én is csak egy grafikus-illusztrator vagyok,.... de volt ahol azt olvastam, hogy az erdélyi arany tellur, hol viszont azt írták, hogy antimon részecskék voltak nyomelemként, kiséröjelenségként. Azt mindenesetre olvastam, hogy a hozzáadott anyagok annyira egyediek, mint egy kocsi rendszámtáblája.

A "hülyevudi, hogy az egyenruhákat megjegyzem, az többrendbeli szakmai ártalom, s nem értem, miért kéne szégyellnetek, hiszen gyünföl annál sokkal szennyesebb is, mint egy kis asszír nosztalgia. A titkossolgálati reinkarnació viszont annyira csereszabatos, hogy a 20-30as évek Csekájába simán befértek volna a pacákok...

cynara 2010.11.02. 18:41:11

@pimpo: Az idézett Hérodotos-szöveg arról szól, hogy a szküthák az amazónoktól származtak, ezért szokás náluk az, hogy a nők a férfiakkal együtt harcolnak, valamint hogy egy nő sem mehet férjhez addig, ameddig legalább egy ellenséget meg nem ölt.
Nem igazán látom, hogyan kapcsolódik ez ide?
Plinius hol? Valamint az idősebb vagy az ifjabb?
Én sajnos ókoros vagyok.

Kismy 2010.11.02. 18:44:24

@cynara: de téged megtéveszt a világméretű történész-összeesküvés :)

cynara 2010.11.02. 18:51:43

@Kismy: Bizony, bizony. Sőt, lehet, hogy rosszabb: én is összeesküvő vagyok.

Kismy 2010.11.02. 20:30:55

@cynara: ó, tán csak nem kollégával írok szemben?

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.11.03. 14:20:48

@dr. Pascal: rosszul tudo, ők maguk voltak a magyarok ősei, sőt, magyarok.

pimpo 2010.11.03. 16:21:08

@Professor Pizka:
Ez talán azért túlzás, mégha most trendi is a közelkeleten,
de valóban, az ÚZ lovasság egy része benne volt. Dehát hol nem voltak magyarok, voltak janicsárok, labancok, Kún Béla talpasai ....
hogy csak a fontosabb posztokat vegyük.
Jellegzetes volt az assír meggyözési, beszervezési technika, a ninivei palota kapuk bronz reliefjei meggyözö realizmussal prezentálják a választási lehetöségeket.... a hegyekbe rakott levágott fejek ezen kívül nemcsak humanista, mélyen empatikus, szinte kifejlett liberalizmusról is tanuskodnak...

Kismy 2010.11.04. 20:25:55

@Professor Pizka: ők is????

@cynara: részemről csak egy mezei történelem tanár (meg valami bölcsész szó is szerepel a diplomán, de arra még nem jöttem rá, hogy az mi)

David Bowman 2010.11.12. 14:50:34

@zum trucc: Valahol az asszírok közvetlen szomszédságában, tőlük ÉKre élhettek a magyarok ősei akkortájt. Ilyen földrajzi nevek között: Árpa, Zab (folyók), Paripa város.

David Bowman 2010.11.12. 14:53:22

@hazitroll: Én ugyan nem vagyok kohász, de vegyipari analógiák mentén úgy tünik, hogy metallurgiai érvelésed nem helytálló. Bőven marad tellúr az aranyban öntés közben.

David Bowman 2010.11.12. 14:55:47

Az asszírok pár éve haltak ki. 2 iraki falut laktak még 10 éve is.

vrátja (törölt) 2010.11.14. 19:21:30

@David Bowman: ez, persze, ostobaság.

/Sosem értettem teljesen, mi játszódhat le azoknak az embereknek a fejében, akik úgy próbálják erősíteni az énképüket, hogy mindenféle "felsőbbrendű" ősöket konstruálnak maguknak. Hiszen legfeljebb 3 másodpercbe kerülhet csak annak belátása, hogy 1) minden ember ugyanolyan régi ősökkel rendelkezik 2) a történelmi magaskultúrák nem azért alakultak ki, mert az adott kultúrahordozó nép valamiképp "jobb", "okosabb" stb. volt, mint mások./

Lásd még hangzóváltozás, etnikai összetétel stb.
/Persze tudom, hogy semmi értelme az ilyen "elméletekkel" szembeni racionális érvelésnek - de azért csak illik jelezni a többi olvasó miatt a képtelenségüket.../

malkavitamin ventrueknak 2010.12.16. 21:53:19

Wow, gratula a cikkhez, igencsak szakmai, talán Dezső Tamás maga se tudta volna jobban:D

Kismy 2010.12.17. 22:24:27

@malkavitamin ventrueknak: nem titkolom, magyar nyelven csak tőle lehet olvasni erről a témáról, és én ezt meg is tettem. pluszban netről szedett angol tanulmányokat tettem hozzá. a téma adja, hogy akárki is foglalkozik ezzel a dologgal, ugyanazokat az agyagtáblákat és ugyanazokat a szövegeket használja fel - ergo nagy eltérés nincsen. van egy hosszabb angol nyelvű könyv - neten elérhető, olvasható - ami a Biblia alapján elemzi az asszír titkosszolgálat tevékenységét, azonban idő- és helyhiány miatt nem foglalkoztam mélyebben vele.

Suppiluliumas 2010.12.19. 07:10:02

Grat a szerzőnek, kiváló munka. Ha már Dezső Tamás szóba került. Kb. tíz éve hallottam tőle egy történetet, ami a cikknek ehhez a részéhez kapcsolódik:
"Fontos szerep jutott az AT-nek a hadiszökevények felkutatásában."
Egyszer valamilyen fontos ember átment Urartuhoz. Hogy ne járhasson el a szája, utánaküldtek egy "megoldóembert" (DT, ha nem tévedek "terminátornak" nevezte). Ha jól emlékszem, ezek a kitűnően képzett szakemberek remekül el tudtak vegyülni az idegen országban, mivel ismerték a nyelvet, a helyi szokásokat stb., amellett persze, hogy bárkinek az elhallgattatását is a lehető leghatékonyabban hajtotték végre, miként a szóban forgó személyét is...

zum trucc 2010.12.29. 00:28:00

@David Bowman: Az asszírok nem haltak ki, Irakban pl. a kurd területen élnek, és kb. úgy nyomják el őket a kurdok, ahogy a kurdokat a törökök és az arabok.
Még az egykori SzU kaukázusi területein is voltak asszírok.
Személyesen ismerek egy iraki asszírt, aki most Svédországban él, magyar csaja van, és kurva jól főz, bár fogalma sincs a higiéniáról.

Kissattila 2011.01.13. 09:24:29

Kismy!
Az idézeteid a ninivei agyagtáblákról valók? Nem tudnád megadni a forrásodat?Köszi!