Még most sem hiszem el:  az egyik nap még egy egyszerű vidéki srác voltam, másnap pedig már ott lógott a Becsületrend a nyakamban. Ez hihetetlen.

 

Nyilatkozta az újságíróknak Rubin Tibor,  magyar származású holokauszt-túlélő, akit 2005. szeptember 23-án a koreai-háborúban tanúsított hősiességéért George W. Bush a legmagasabb rangú amerikai kitüntetéssel, a Medal of Honorral tüntetett ki.

 Ui... A szövegben többször a Becsületrend szót használom, de ez ne csapjon be senkit.

 Rubin (Ted) Tibor 1929 június 18-án született Pásztón, egy hatgyerekes cipész egyik fiaként.  Apja az első világháborúban az orosz fronton szolgált, több kitüntetést is kapott, majd éveket töltött hadifogságban. A családot 1944-ben a magyar hatóságok deportálták: anyja és tízéves lánytestvére az auschwitzi gázkamrákban végezte. Őt és apját kiválasztották kényszermunkára Auschwitzban, később átszállították őket Buchenwaldba, ahol apja is meghalt. A tábort az amerikai csapatok szabadították fel, a gondos orvosi ápolás megmentette az életét.

Nem tért vissza Magyarországra, sikerült felkutatnia életben maradt testvérét. 1948-ban kivándoroltak az Egyesült Államokba, ahol először cipészként, majd hentesként dolgozott. 1949-ben megpróbált az amerikai hadseregbe jelentkezni, egyrészt azt remélve, hogy így hamarabb juthat amerikai állampolgársághoz, másrészt abban bízva, hogy bejuthat a hadsereg hentesiskolájába. Mivel akkor még épp hogy alapfokon beszélt angolul, a nyelvi teszten megbukott. 1950-ben újra próbálkozott,  két társa segítségével letette a vizsgát:  felvették a hadseregbe. 

Az amerikaiak szabadítottak fel minket. Amikor megtaláltak,már csak csont és bőr voltam, betegen. Kórházba majd egy árvaházba vittek.  Köszönöm Istennek hogy megsegített, és arról álmodtam, hogy Amerikába jussak, a seregben szolgálhassak, hogy visszafizethessem Államoknak  mindazt, amit értem tett.

 

1950. júliusában Rubin közlegényt az 1. gépesített hadosztály 8. ezredének I. századával átvezényelték Koreába, ahol Artice V. Watson őrmester lett a  közvetlen felettese, aki zsidó volta  miatt többször "önkéntesként"  a legveszélyesebb küldetésekre és őrjáratokra küldte Rubint. Ezt később az őrmester alatt szolgáló több katonatársa esküvel is megerősítette. Harcban tanúsított bátorságáért parancsnokai  Rubint  három alkalommal is felterjesztették a Becsületrendre.  Mindkét parancsnoka a felterjesztés után nem sokkal életét vesztette, viszont Watsonnak parancsba adták a kitüntetés megítéléséhez szükséges iratok elkészítését. Ezek a felterjesztések viszont sohasem készültek el...  / A Medal of Honor egyik sajátossága, hogy elnyeréséhez "jól dokumentált hősiesség" szükséges -  nem találtam jobb szófordulatot, de értitek miről van szó - ez nem Brezsnyev elvtárs aranycsillag-esője./  Speakman őrvezető később így fogalmazott:  "Úgy érzem, hogy Watson főtörzs akár a saját testi épségét is kockára tette volna, ha  ezzel megakadályozhatja, hogy egy zsidó származású katonát Medal of Honorral tüntessenek ki."

 Élete kockáztatásáért, kiemelkedő vitézségéért és bátorságáért,  a szolgálat által megköveteltek messzi túlteljesítéséért:

Rubin Tibor  tizedes kiemelkedő hősiességéről tett tanúbizonyságot 1950. július 23. és 1953. április 20. között, amikor az amerikai hadsereg 1. gépesített hadosztályának 8. ezredének I. századának lövészeként a Koreai Köztársaságban szolgált. Amikor egysége a puszani arcvonalból visszavonulásra kényszerült, Rubin tizedes parancsot kapott a visszavonuló egységek számára létfontosságú Taegu-Puszan főútvonal fedezésére. A kialakult csata során erős észak-koreai egységek támadták a Rubin tizedes által egyedül védett magaslatot. Az elkövetkező 24 órán át tartó egyszemélyes csatája során Rubin tizedes döbbenetes mértékű veszteségeket okozott a támadó ellenségnek, egymaga lelassította az ellenség előretörését és így lehetőséget biztosított a 8. gépesített ezred teljes és sikeres visszavonulására.

A puszani katlanból való kitörését követően a 8. gépesített ezred észak felé nyomult és behatolt Észak-Koreába. Az előrenyomulás közben Rubin tizedes és társai több száz észak-koreai hadifogoly ejtettek.. 1950. október 30-án éjszaka a túlerőben lévő kínai egységek támadták meg Rubin szakaszvezető Unszanban állomásozó alakulatát. Az éjszaka és a következő nap folyamán Rubin szakaszvezető az egység arcvonalának déli végén egy .30-as kaliberű gépfegyvert kezelt, miután az előző három lövész elesett vagy megsebesült. Rubin tizedes a gépfegyver muníciójának kifogytáig tartotta az arcvonalat. Ez a tette lelassította az ellenség előrenyomulását, és lehetőséget adott egysége maradványainak a déli irányú visszavonuláshoz.

 A dühöngő csata közben Rubin tizedes súlyosan megsebesült és kínai fogságba esett.

    A  pukchin-i fogolytábor, ahova került a beszédes "Death Valley" nevet kapta az ott raboskodó szövetséges katonáktól. Az első időkben a halálozási arány elérte  a 40 százalékot is. Orvosi ellátás, élelmezés szinte semmi, mindennapos volt a foglyok bántalmazása. 

"Éhesek voltunk és fáztunk, fertőzések... Bűz és halottak mindenütt. Harminc-negyven nap alatt meghaltak az emberek... Én jobban bírtam mint az amerikaiak, aki nem találkoztak ilyen viszonyokkal... de én már megkaptam a kiképzést Németországban.

Tapasztalatait felhasználva mindent megtett, hogy segítsen bajtársain:

Személyes biztonságát kockára téve éjjelente elhagyta a tábort, hogy katonatársai számára élelmiszert szerezzen. Az raktárak és kertek fosztogatásával Rubin őrvezető a biztos halált és kínzást vállalta. Bajtársait nem csak élelemmel látta el, hanem beteg és sérült fogolytársainak orvosi segítséget biztosított, segített megőrizni a foglyok morálját. 

 

Később az észak-koreaiaktól a kínaiak vették át a tábor őrzését, aki a propagandaháború keretében megpróbálkoztak a foglyok "átnevelésével", és az  agymosással. Mikor megtudták hogy Rubin magyar származású, többször is felajánlották neki, ha részt vesz a propaganda-hadjáratban az észak-koreaiak oldalán, könnyítenek a sorsán, jobb ellátást kaphat, akár vissza is térhet a szülőföldjére, Magyarországra. Ő mindezt visszautasította. Két és fél évnyi raboskodás után szabadult ki. Megkapta  az amerikai állampolgárságot, megnősült és két gyerek született.

 1998-tól napjainkig az elakadt kitüntetési eljárásokat felülvizsgálva, vagy az új bizonyítékok fényében több mint tizenöt Becsület Érdemérmet osztottak ki a régebbi háborúk hőseinek. Egy 2002-es rendelet értelmében a hadsereg átvizsgálta  a seregben szolgált zsidó és hispán származásúak aktáit, hogy korrigálhassák az őket ért hátrányokat. Többen nyerhették el így jól megérdemelt kitüntetésiket, sajnos sokan már csak haláluk után.

Rubin Tibort 2005. szeptember 23-án Bush elnök a Fehér Házban tüntette ki a Kongresszusi Becsületrenddel.

Az idézetek a kitüntetés hivatalos indoklásából, illetve a Rubinnal és bajtársaival készített interjúkból, hozzászólásokból származnak.

http://thomas.loc.gov/cgi-bin/query/z?c107:H.R.606.IH:

http://www.jewish-history.com/ww2/rubin.html

http://www.army.mil/medalofhonor/rubin/profile/index.html

http://www.army.mil/medalofhonor/rubin/citation/index.html

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:kDuTMmedElAJ:www.koreanwar.org/html/comm.cfm%3Fcom_url%3D2004_army_bbs_2%26threadid%3D2759+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu