A BMP-2 gyalogsági harcjármű

(A főbb szovjet változatok)

A BMP-2 szinte naponta tűnik fel a mostanában a Szíriában készült felvételeken is, ezért megérdemli, hogy írjunk róla néhány szót. (A teljesség igénye nélkül.)

Az alapok

Mi a PSZH és mi a GYHJ?

-  Páncélozott szállító harcjármű (Armoured Personnel Carrier - APC). Olyan könnyű páncélzattal rendelkező harcjármű, amely egy raj erejű alegység szállítására alkalmas és 20 mm-nél kisebb űrméretű szervezetszerű tűzfegyverrel (géppuska) rendelkezik. Alkalmazhatják még valamely nehézfegyver hordozására, mozgó hírközpontként, vagy mozgó harcálláspontként is.

-  Páncélozott gyalogsági harcjármű (Armoured Infantry Fighting Vehicle - AIFV). Olyan harcjármű, amelyet elsődlegesen egy raj erejű alegység szállítására terveztek. A harcjármű alkalmas a raj páncélvédett szállítása mellett arra is, hogy belőle az alegység korlátozott ideig tűzharcot folytasson. A harcjárműnek rendelkeznie kell legalább 20 mm-es gépágyúval és esetleg páncéltörő rakétával is.
A páncélozott gyalogsági harcjárműveknek számos alváltozata lehet (pl. BMP-1, BMP-2), és alapvetően a szárazföldi csapatok páncélos, harckocsizó vagy gépesített alegységeinek és egységeinek a felszerelésébe tartoznak.

A gyakorlatban pedig azt, hogy mi PSZH és mi gyalogsági harcjármű,  igazából a következők döntik el:

Az egyik, hogy miként kívánják használni (hol a helye a harcrendben):

-az első vonalban halad a gyaloggal együtt, folyamatosan támogatva azt "harcol" (BMP),

- vagy csak előre viszi valameddig a gyalogot, majd attól lemaradva, "hátul kullog, immel-ámmal támogatgat", vagy  eleve olyan egységet szállít, annál van rendszeresítve, aminek nem is elsővonalbeli, frontharcos szerepet szántak. (BTR)

A híres előd

   A szovjet hadiipar a BMP járműcsaláddal létrehozott egy világszínvonalú gyalogsági harcjárműtípust, ami vitathatatlan előnyei mellett egy sor magyarázható, és néhány indokolatlan hátránnyal rendelkezik, amelyek az alkalmazás során kerültek felszínre. Egy olyan harcjárművet akartak kialakítani, amely terepen képes együtt mozogni a harckocsikkal, különösebb előkészítés nélkül úszóképes, alakja, páncélzata és manőverezőképessége révén jó védelmet biztosít a személyi állománynak, fegyverzete révén alkalmas az ellenség harckocsiijainak megsemmisítésére kis és közepes távolságon.  Az oldalsó lőrések használatával a szállított deszant is részt vehet a megjelenő célok leküzdésében és a harcjármű önvédelmében, anélkül hogy el kellene hagyniuk a járművet.

A nagy számban exportált BMP-1 több helyi háborúban is részt vett, és a közel-keleti harcokban több hátrányos tulajdonsága is kiderült. Főfegyverzete, a 73 mm-es simacsövű löveg tűzgyorsasága és hatásos lőtávolsága alacsony volt, kb. 500 méter. A málházható lőszermennyiség sem bizonyult elegendőnek.  A toronyfegyverzetet függőleges síkban csak -4 és +30 fok között volt mozgatható, így szinte teljesen lehetetlenné vált az ellenséges légi célok (harci helikopterek) elleni sikeres harc. Az afganisztáni háború is már a kezdet kezdetén megmutatta a koncepció más problémás pontjait: a képtelenséget a közeli, magasan elhelyezkedő célpontokra történő tüzelésre, illetve a  farokstabilizált kumulatív gránátok „tévelygését” az oldalszél hatására.

Az 1PN22M2 félautomata töltőberendezéssel viszonylag gyorsan újra lehetett tölteni az ágyút páncéltörő gránáttal, de a töltőberendezés ezt a csak a vízszinteshez közeli töltési helyzetben képes elvégezni, és eközben az irányzék látómezejéből kikerül a cél. A töltés befejeződése után az irányzónak újra meg kell azt keresnie, ami sok időt vehet el. Ráadásul balesetveszélyesnek bizonyult, mert a szűk toronyban nem volt semmi védelmi eszköz a töltőberendezés és kezelője között.

 A rendszeresített Maljutka páncéltörő rakéta kezelőjének folyamatosan figyelnie kellett a célpontot és a rakétát, amit kézzel irányított a célpontra, ami állandó gyakorlást igényelt, és harctéri körülmények között a rakéta viszonylag lassú sebessége miatt sokszor meg kellett szakítani a rávezetését, mert az ellenfél hamar megtanulta felismerni az indításával járó hang és fényjelenségeket. Ilyenkor pedig minden lehetséges eszközzel tüzet nyitottak a rakétaindítás helyére, ami a vékony páncélzatú BMP-ben ülők számára nem egy életbiztosítás, másrészt a robbanások felverte por eltakarta a célpontot, a nem látható tereptárgyak, a lövedékrepeszek pedig elszakíthatták a rakéta irányítókábelét.

 Egyenetlen talajon, nagy sebességgel haladva a jármű elektromos rendszerei hajlamosak voltak a meghibásodásra.

Az egyszemélyes torony sem vált be: az ott ülőnek kellett kezelnie a fegyverzetet, folyamatosan figyelnie a környezetet, és információkkal ellátnia a parancsnokot, mert ő külvilágot csak a 180 fokot befogó figyelőprizmákon és a kis látószögű mozgatható eszközökön át látta.

Ezért a szovjet mérnökök drasztikusan áttervezték a típust.

Szinte csak a motorhoz, és az erőátviteli rendszerhez nem nyúltak, mert ami megállja a helyét a Golan-fennsík sziklás terepén, azzal máshol sem lehet gond.

Nézzük hát az egyik legutolsó változat adatait a gyártó honlapjáról:

Műszaki adatok

De mi is rejtőzik a szikár adatok mögött?

A páncélzatot megerősítették, szemből már képes ellenállni egy 25mm-es gépágyú lövedékeinek.

Az áttervezés során egy nagyobb, kétszemélyes torony került a járműre, ezért a deszanttérben szállítható katonák száma hatra csökkent. A rajparancsnokuknak a BMP-1 parancsnokának helyén, a sofőr mögött jutott hely.

A megnagyobbított toronyban foglal helyet a parancsnok és a toronylövész, közöttük helyezkedik el a két síkban stabilizált 30 mm-es gépágyú, melyet az oroszországi KBP tervezőiroda fejlesztett ki és a Tulamaszavod vállalat gyárt. A lövegcső -4/74 fok között emelhető/süllyeszthető. Gyengén páncélozott célok ellen 2000 m-ig, élőerő és páncélozatlan célok ellen 4000 m-ig hatásos, emellett legfeljebb 2000 m-en repülő, hangsebesség alatti célok ellen is használható, 2500 m ferde hatótávolságig. Harcjárműveken és harci helikoptereken egyaránt alkalmazzák az 1980-as évek óta. ( BMP-2, BMD-2, -3 BTR-90 BMPT,  Mi-28) A fegyvert a KBP-ben Vaszilij Grjazev és Arkagyij Sipunov vezetésével fejlesztették ki az 1970-es évek második felében. Az első kísérleti példányok 1978-ban készültek el a Tulamaszavod vállalatnál. A fegyver gázelvezetéses rendszerű. A hátralökés csökkentésére amortizátorral látták el, ami a lövésnél 30–35 mm-es hátrasiklást biztosít, emellett csőszájfékkel is felszerelték. A fegyvercső huzagolt, a huzagok száma 16 db. Tűzkésszé tétele manuálisan vagy piropatronnal lehetséges, utóbbi esetben három piropatron áll rendelkezésre. Egyeslövés, valamint nagy és kis tűzgyorsaságú sorozatlövés adható le belőle. A lőszerjavadalmazás kéthevederes rendszerű, a különböző lőszerekkel töltött hevederek közül a fegyverkezelő választhat lövés közben. A gépágyúhoz használt két alapvető lőszer típus a repesz-gyújtó és páncéltörő-nyomjelző lőszer, melyek elektromos gyújtásúak de rendszeresítettek hozzá APDS lőszert is. A lőszerjavadalmazás a harcjármű, illetve a harci helikopter típusától függ, maximálisan 500 db több rakaszban elhelyezve.

 „Kemény” célpontok ellen a Konkurs illetve a Fagot páncéltörő rakéta  típusváltozatai állnak rendelkezésre.

A 9M113 Konkursz félautomatikus, vezetékes parancsvezérlésű távirányítású páncéltörő rakétarendszert az egykori Szovjetunióban fejlesztették ki az 1960-as évek derekán, és állították rendszerbe 1974-ben.  A rakétatestet egy hermetikusan lezárt konténerben tárolják. Ez védi a rakétát a fizikai és más környezeti behatásoktól, ezáltal megkönnyíti a megfelelő tárolást, hosszú idejű raktározást, szállítást, harctéri mozgatást. Rakétaindításkor a konténerben elhelyezett indítóhajtómű lőportöltetének gyors égésekor felszabaduló gázok hozzák mozgásba a rakétát. Indítás során a konténer vezetőcsőként is funkcionál. A menethajtómű az indítóállványtól biztonságos távolságban (kb. 20–25 méter) indul be, a a minimális hatótávolsága 75 maximális (elméleti) pedig négyezer méter. A rakétákat kumulatív hatású harci fejjel szerelték fel, 500 mm homogén páncélzat átütésére képes. Sebessége 208 m/sec.

A Fagot rendszer félautomata parancsközlő távirányítást alkalmaz. A rakéta és az irányzóberendezés közti parancsjeleket a rakétában lévő dobról repülés közben legördülő vékony vezeték továbbítja. A kezelő az irányzékot folyamatosan a célon tartja. A vezérlőrendszer érzékeli a befogott cél és a rakéta hátulján lévő infravörös fényszóró helyzetét. Amennyiben a kettő helyzetében eltérés van, a vezérlőberendezés megfelelő kormányjeleket dolgoz ki, és a rakéta korrigálja a pályáját. Ez a félautomata parancsközlő irányítás nagy megbízhatóságot biztosít a rendszernek, és a viszonylag képzetlenebb kezelők is nagy hatékonysággal tudják alkalmazni. Az erre alkalmas BMP-re a torony két oldalára, két-két indítótubust lehet felrögzíteni. Valamivel lassabb, mint a másik típus, és hatótávolsága 2000-2500 méter, sebessége, páncélátütési képessége valamivel kisebb.

( A gépágyú és a rakéták adatai erősen függenek attól, hogy milyen forrást olvasunk. Az orosz stb. oldalak jellemzően „szebb” adatokat adnak meg, mint a nyugatak.)

„Puha” célok és a gyalogság ellen, önvédelemre, vagy gyors célzásra szolgál a gépágyúval párhuzamosított 7,62 mm-es géppuska.

A küzdőtérben rekeszeket alakítottak ki kézi légvédelmi- és páncéltörő rakéta szállítására 2 illetve 5 rakétával.

Javítottak az optikákon is: a toronyban jobboldalt ülő parancsnok a három periszkóp mellett egy légvédelmi üzemmódban is alkalmazható 1-4x nagyítású 1PZ-3 nappali, és egy OU-3GA infravörös kereső- és TNP-165A célzóoptikát, illetve egy TKN-3B binokuláris optikát használhat, aminek nagyítása nappali üzemmódban 4.75x, éjszakaiban pedig négyszeres. A BMP-2 rendelkezik lézeres távmérővel is.

A toronylövésznek egy hátrafelé és három előre/oldalra néző periszkópja van. Használhatja a BPK-1-42 optikát, ez hold-/csillagfénynél 400-650 méterig, infravörös fénynél 350 méterig használható, illetve a TNP-1 célkijelölő rendszert. Az FG-126 infravörös fényszórót a löveg mellé, azzal párhuzamosítva szerelték fel.  

A vezető három periszkópot használ, a középső TNPO-170A optika kétéltű műveletekhez TNPO-350, éjszakai harchoz TVNE-1PA típusúakra cserélhető. A sofőr mögött ülő személy is használhat egy TNPO-170A optikát.  Az

 A torony két oldalára 3-3 ködgránátvetőt szereltek fel.

A BMP-2 természetesen rendelkezik ABV védelmi rendszerrel.

 Javítottak a fűtésen, amire szintén panaszok sora érkezett a BMP-1 felhasználóitól. A melegebb éghajlatra szállított példányokba nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszert szereltek, de ez bekapcsolva kb. 40 lóerőt elvesz a motor teljesítményéből, ami már a mozgékonyság rovására megy.

Főbb típusváltozatok, a teljesség igénye nélkül:

-          BMP-2 obr. 1980: A kezdetben gyártásba került modell.

-          BMP-2 obr. 1984: Fejlesztett verzió, megerősített páncélzattal a torony elején.

-          BMP-2 obr. 1986: Az eredeti BPK-1 optika helyett fejlettebb készülék, a BPK-2-42 került beépítésre.

-          BMP-2 D (deszantnaja) A harci  tapasztalatok alapján  kiegészítő páncélzat került a jármű elejére, és a sofőr, a rajparancsnok ülése köré. A torony is 6m-es kiegészítő páncélzatot kapott. A jármű elejére aknakifordító eke szerelhető.  A jármű nem úszóképes. 1982 óta áll szolgálatban.

-           BMP-2K (komadirszkaja) parancsnoki jármű. Felismerhető a kiegészítő rádió és IFF antennákról a páncéltesten. A torony tetejére egy a lövegtől függetlenül mozgatható infravörös fényszórót szereltek fel, és oldalanként csak egy lőrést alakítottak ki. R-123M és R-130M , vagy modernebb R-173, R-126 és R-10 rádiókészülékeket kapott. Személyzete hat fő.

-          BMP-2M  A modernizált változatok elnevezése, ez gyártótól függően mást jelent: A KBP konszern «Конструкторское бюро приборостроения»  „Berezhok”gyártmánya egy AG-30 gránátvetőt, 2x2 Kornet rakétaindítót, és új nappali optikákat kapott.

-          Ezzel szemben a Kurganmashzavod fejlesztésébe erősebb motor, új BPK-3-42 és TKN-AI irányzékok, nagyobb teljesítményű légkondicionáló rendszer került.  Az AG-17 „Plamya” gránátvetővel és új reaktív páncélzattal látták el. Megerősítették a futóművet, kifejlesztettek egy gumibetétes lánctalpat. A hírek szerint országúti menethez a láctalp helyére felszerelhető egy speciális pótkerékszett, de erről nem találtam képet.

-          BMO-1 (boyevaya mashina ognemyotchiko) 2001-ben állt szolgálatba legénysége hét fő.  Harminc 93-mm-es RPO-A Shmel rakétát szállít. . A 12 kg-os nem irányított rakéták termobarikus töltettel rendelkeznek, de van füstképző és repesz-robbanófejjel szerelt változatuk is, hatótávolságuk 20-600m.

BMP-2-t szovjet/orosz hadiiparon kívül ország is gyártotta, többucat típusváltozatot kialakítva. A harcjármű, vagy helyi változata több mint negyven országban áll, szolgálatban, beleértve a ma már nem létező államokat is, Afganisztántól Ugandáig… Nem unatkoztak volt/van részük háborúban bőven:

- 1975 – 2002 Angola

- 1979 – 1989 Afganisztán

- 1980 – 1988  Irak-Irán

-1988 – 1993 Grúzia

- 1991 – 1992 Dél-Oszétia

- 1992 – 1993 Abkházia

- 1988 – 1994 Hegyi-Karabah

- 1989 - a grúz-oszét konfliktus

- 2008 - Dél-Oszétia

- 1990 – 1991 az első Öbölháború

- 1992 – 1997 Tadzsikisztán, a polgárháború

- 1994 - a jemeni polgárháború

- 1994 – 1996 az első csecsen háború

- 1998 - Abkházia, a hatnapos háború

- 1999 - a második csecsen háború

- 2000-2003 - Indonézia, a kormányerők műveletei Aceh tartományban.

- 2001- napjainkig- Afganisztán

- 2003 - Irak megszállása

- 2008 - a dél-oszét háború

- 2011-től- a szír polgárháború

Összefoglalva: A BMP-1 továbbfejlesztett változata ma is sok helyen áll rendszerben, hála erős fegyverzetének, kiváló terepjáró képességének, egyszerű karbantarthatóságának. Ha nem is tudták az elődtípus valamennyi hibáját kijavítani, sikerült alapjain egy nagyságrendileg ütőképesebb harcjárművet létrehozni. A fejlesztés, üzemeltetés során megszerzett tapasztalatokat pedig felhasználhatták a váltótípusok kifejlesztésénél.

A cikk írásához a következő anyagokat használtam fel:

http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/vilag/21.html

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=109641839&t=9098576

http://portal.zmne.hu/download/konyvtar/digitgy/20011/vszt/lopocsi.html

http://www.kurganmash.ru/en/machines/bmp2/

http://dbpedia.org/page/30_mm_automatic_cannon_2A42

http://www.katonasuli.hu/virtualis-laktanya/adat/raketak/konkursz/info.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/9M111_Fagot

http://www.iranmilitaryforum.net/land-forces/bmp-2/

http://armor.kiev.ua/Tanks/Modern/BMP1/

http://jedsite.info/fulltrack-bravo/bravo-bmp/bmp2_series/bmo-1/bmo1-intro.html