Az elmúlt héten több olyan cikket olvashattunk a hazai sajtóban, amelyek azzal a hírrel foglalkoztak, mely szerint a rendőrök túlóráit a jövőben kizárólag csúsztatással (körülményesebben megfogalmazva: szabadidőben történő megváltással) lehet ellentételezni, vagyis kifizetéssel nem. Mivel ahogy elnéztem, mindenki megszólalt már a témában, csak éppen azok nem, akiknek a bőrére (illetve a zsebére) megy az egész, úgy gondoltam, hogy a Lemilblog demokratikus hagyományainak megfelelően fórumot biztosítok azoknak a rendőröknek, akik a rendelkezés szopóoldali végén állnak.

Ennek érdekében pár nappal ezelőtt a Tiborublog és a Lemilblog FB-oldalain arra kértem az érintett olvasókat, hogy röviden tájékoztassanak a véleményükről, írják meg, hogy hogyan is áll ez a túlóra-mizéria, na és meséljék el, hogy mennyire fényesnek látják a saját szakmai jövőjüket a fejlemények tükrében. Felhívásomra 34 visszajelzés született (nem állítom, hogy reprezentatív minta, de több, mint semmi), amelyek információtartalmát felhasználtam a poszthoz, s amelyekből kiemelt keretben fogok részleteket betördelni, természetesen odafigyelve arra, hogy még véletlenül se maradjanak bennük olyan apróságok, amelyek a szerzők azonosítását lehetővé tennék. Mert hiszünk mi a szólásszabadságban, de hülyék azért nem vagyunk.

Előre szólok, hogy az itt nálunk megszokott hangnemnél ez a poszt egy kicsit komorabb lesz. Nem véletlenül. Elöljáróban csak annyit mondok: minden jel arra utal, hogy valakik tényleg nagy szardarabot készülnek beledobni a rendvédelem ventilátorába. És ha ez bekövetkezik, a szétfröccsenő fekália mindannyiunkat beborít majd.

Először is néhány tényt szeretnék pontosítani, már csak azért is, mert a már említett cikkek főállású újságíró-szerzői (tisztelet a nagyon kevés kivételnek) ragyogóan bizonyították, hogy fingjuk sincs arról, amiről írnak. A kályha, ahonnan elindulunk, az a 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról (röviden: HSZT), a rendőrök (és még néhány rendvédelmi szerv) alapvető munkajogi bibliája.

Lássunk néhány tényt. Néha lehet, hogy itt-ott egy kicsi odafigyelést igényel a poszt értelmezése, de meggyőződésem, hogy megéri figyelmesen olvasni.

1.) A rendőr munkaideje főszabályként heti 40 óra, erre van kiszámítva az illetménye. Most nem megyek bele részletesen olyan finomságokba, hogy a szolgálatteljesítési idő többheti keretben is meghatározható (lásd vezényléses munkarend, 12/24-es vagy 12/48-as munkarend, stb.), azt viszont tudni kell, hogy a túlszolgálat (a „túlóra”) gyakorlatilag bármikor elrendelhető, ha a szolgálat érdeke úgy kívánja.

2.) Uniós alapajánlás (gyakorlatilag elvárás), hogy a heti elrendelt (és teljesített) túlmunkaórák száma ne haladja meg a 8-at, vagyis a munkaidővel együtt a rendőr hetente nem dolgozhat többet 48 óránál. Ez kábé azt jelenti, hogy egy hónapban nem vállalhat többet 32 túlóránál, évente 416 túlóránál (átlagokról beszélek), s értelemszerűen ennél több túlórát a parancsnoka jogszerűen nem is rendelhet el neki. Hahaha.

És itt máris álljunk meg egy polgári szóra. Arra a kérdésemre, hogy 2017-ben mennyi túlórát teljesítettek, a nekem válaszolók döntő többsége ennél magasabb számot mondott. A rekordot a Készenléti Rendőrség munkatársai tartják, ahol a tavalyi év során nem volt ritka az 1000 (ezer!) túlóra, de voltak olyan kollégák, akik megugrották az 1200 (egyezerkettőszáz) túlórát. Megyei főkapitányságokról és városi (kerületi) kapitányságokról is érkeztek 600-700 túlóráról szóló beszámolók, ami röviden és velősen azt jelenti, hogy a túlórákat elrendelő parancsnokok vagy szarnak bele az uniós ajánlásba, vagy a nyilvántartásuk nem ér egy fityinget sem. Igen, tudom: azzal védekeznek, hogy az utcára akkor is kell rendőr, ha mondjuk már októberben lekettyent a négyszázakárhány elrendelhető túlóra, és hát megnézném magamnak azt a tökös kapitányt, aki odaáll a polgármester elé és érces, férfias hangon közli mondjuk október 15-én, hogy se a nemzeti ünnepen, se karácsonykor, se szilveszterkor nem lesz egy fia járőr vagy forrónyomos nyomozó sem a településen, mert elfogyott a kakaó, s a fiúk éppen a jól megérdemelt csúsztatásaikat töltik.

Menjünk tovább a jogszabályok és belső normák keszekusza erdejében.

3.) Mindeddig a hétvégi, illetve pihenőnapi túlórákat 200%-os „áron”, a normál túlórát 100%-os áron fizették ki, ha kifizették. Információim szerint például a KR-nél, a TEK-nél és az NNI-nél csont nélkül, máshol azért nem ilyen fényes a helyzet. A behivatkozott HSZT előírásai szerint 2019. január elsején megszűnik a kifizetés lehetősége, ettől a naptól kezdve a teljesített túlórákat kizárólag csúsztatással lehet ellentételezni. Mégegyszer mondom: ez három éve benne van a HSZT-ben, nem most találták ki. Csak ugye mindenki reménykedett, hogy ilyen idióták azért nem lesznek, majd módosítják. Hát nem tették. Talán majd most :-)

És ezzel elérkeztünk a legnagyobb problémához.

Gondolkozzunk csak egy kicsit. Tegyük fel (ábrándozzunk inkább, ez a helyes kifejezés), hogy 2019. január elsejétől az uniós ajánlásnak megfelelően maximálisan csak havi 32-36 túlórát fognak elrendelni. A szabályok szerint ezt lehetőleg (!) 30 napon belül ki kell adni szabadidőben. A 32-36 munkaóra az 4-4,5 nap havonta, vagyis a rendőr a következő hónapban nem 21-22, hanem csak 17-18 munkanapot fog dolgozni. Értitek: egy olyan kapitányságon, ahol eleve 15%-os rendőrhiány van (átlagot mondok, kaptam hírt olyanról is, ahol a járőrök 30%-a hiányzik), a meglévők csak a munkanapjaik 80%-át fogják konkrétan ledolgozni, ami lefordítva annyit tesz, hogy még a fullosan feltöltött állománytáblás kapitányság is olyan lesz, mintha a munkaerő 20%-a hiányozna... Mert hiányozni is fog: otthon sörözik, esetleg maszekol, a füvet nyírja vagy a gyereket neveli, teljesen jogszerűen, elvégre éppen a túlóráit csúsztatja.

4.) Belső normák évekig úgy szabályozták a túlórák kifizetésének, illetve lecsúsztatásának szabályait, hogy az első x túlórát le kell csúsztatni (általában x = 200, vagy x = 300 volt az előírás), az efölöttieket meg ki kell fizetni. Ez egy átlagos rendőri szervnél azt jelentette, hogy úgy nyár végére letudták a csúsztatandókat, aztán ősztől pénz állt a házhoz. Ez is megszűnik.

Ha már pénzről beszélünk: egy naptári évben egy átlagos munkavállaló (az átlag rendőr is) ugye alapból dolgozik 2000 órát (ez átlagosan 250 munkanapot jelent évente; most lehetőleg ne kötözködjön senki, hogy néha ennél kevesebb, néha meg ennél több néhány nappal). Ha ehhez eddig teljesített mondjuk 500 kifizetett túlórát, az annyit tesz, mintha a fizetését az adott évben megemelték volna 25%-kal. Ha a fentebb említett készenlétiseket nézzük (akik 1000 túlórát teljesítettek 2017-ben), ez olyan, mintha 50%-os fizetésemelést kaptak volna a tavaly. Voltak olyan KR-esek, akik 2016-ban és 2017-ben több millió forintot vittek haza csak a túlóráik után (nem utolsósorban a déli határkerítés miatt, az ég áldja azt a sok migránst!). Na ettől is megfosztják őket a januártól érvényes szabállyal. Cserébe kapnának (és most kapaszkodjatok meg) 6 (hat) hónapnyi csúsztatást. Megvan ez nektek? Az alapszabadságuk mellé (ami minimum 5 hét, de inkább 6) még otthon tölthetnek fél évet. Évente.

Ugye hogy abszurd? És ugye, hogy aki ezt kivitelezhetőnek tartja a jelenlegi létszámmal, azt a legrövidebb időn belül zárt osztályra kell beutalni, kurvaerős rácsok mögé, mert hogy nem normális, az biztos. És a négy matematikai alapműveletet sem ismeri.

5.) Nem akarom én feleslegesen basztatni a titkosszolgálatokat, hangulatot se akarok csinálni ellenük, de ők megint jól jártak. Mert a HSZT velük bizony kivételezik, méghozzá (hogy ne legyen félreértés) szó szerint így:

350.§. (4a): A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből dönthet úgy, hogy egyes szolgálati beosztások esetében a teljesített túlszolgálat a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően csak díjazással vagy csak szabadidőben ellentételezhető.

Magyarul: a gumitalpúaknak (természetesen szolgálati érdekből) továbbra is kifizethetik a túlórákat, ha a főnökük úgy dönt. Köszi srácok! - mondják most a rendőrök, fináncok, bévések, katasztrófavédelmisek. Aztán sok sikert, mert a nemzetbiztonsági érdek az tényleg mindent überel!

És hogy mi a megoldás? Hát erről is olvashattok szubjektív véleményeket a keretesek között, de összefoglalom én, mert nem túl komplikált:

a.) A HSZT 140.§, (3) bekezdését (amelyik a csúsztatást mint a túlmunka egyedüli ellentételezését jelöli meg) azonnal (de még 2019. január 1. előtt) módosítani kell és vissza kell állni a kifizetéses verzióra, ha a munkavállaló úgy akarja.

b.) Ha ez nem történik meg, a megfelelő közrend és közbiztonság biztosítása érdekében haladéktalanul ki kell képezni és fel kell szerelni még legalább 20 ezer rendőrt, fináncot, katasztrófavédelmist, bévést, stb. Kackac.

c.) Ha sem az a.), sem a b.) pontban foglaltak nem következnek be, akkor bizony le kell húzni a rolót és marad a "térdre, imához!". Nem viccelek: a jelenlegi 40-42 ezres rendőrség (ahány forrás, annyiféle számot mond) az új szabályok miatt gyakorlatilag úgy fog működni, mintha 20-25%-kal csökkentett létszámmal, vagyis mintha úgy 28-30 ezresen funkcionálna tovább. És akkor még nem beszéltünk arról a leszerelési hullámról, ami következik. Mert hogy csapágyasra fogják hajtani azt, aki marad, arra mindenki mérget vehet.

Azt is mondhatnám, hogy ébresztő, de ez nagyon elcsépelt. Maradjunk inkább a "térjetek észhez, amatőr, hülye politikusok és rendőri vezetők!" verziónál. 2019. január elsejéig van még öt hónap, ne tegyétek végképp tönkre az amúgy is tragikus állapotban levő magyar rendvédelmet.

Innen is köszönöm valamennyi üzenetküldőnek, azoknak is, akiktől nem idéztem, "csak" felhasználtam az információikat. Srácok, vigyázzatok magatokra!

És most jöttök ti: rendőrök, civilek, katonák, fináncok, érdeklődő amatőrök, bévések, katasztrófavédelmisek, tűzoltók, felőlem még titkosszolgák és politikusok is. Mi a véleményetek a posztban felvázolt problémakörről? Mi lenne a ti megoldási javaslatotok?