A csajjal szívesen eljutnék a... Khm! ...a csúcsra!

Ha a Kaukázusban ilyen kellemes "hegyek" vannak, akkor megyek. A Kaukázusba. :-) Utolsó képre rezonálva. :-) Ronda voltam és férfi sovén. :-)

Viccet félre téve. A riadót és a vodka lángját aránylag könnyű lefújni. A 96%-os tiszta szeszét vélelmezem nehezebb. :-( Ezt is megúsztuk. :-)

Illetve hát azt kérdezem tisztelettel, hogy hatezer helyen be illik jelenteni egy tudományos rakettaindítást, pont azért, hogy az ilyen eseteket elkerüljük. Nem lehet, hogy szokás szerint az oroszok is megkapták pár hónappal korábban, csak valószínűleg valahol elvesztek, vagy megakadtak az adminisztráció írasztalai közt?

@ROTFL Manó: A wiki szerint pontosan ez történt, az indításról előzetesen tájékoztatták Oroszországot is, de az orosz radarkezelők valahogy nem kapták meg az infót, így abból indultak ki, amit láttak. Az pedig tényleg pont úgy nézett ki, mintha.
Remélem pár vodkaszagú vállap letépődött utána csendben...

@Tehéntőgy: szerintem előléptették őket...éberség elvtársak, éberség!

A felső ábra szerint a rakéta Kanada felé repült (azaz ellentétes irányba Oroszországtól). Ez nem tűnt fel az operátoroknak? Egyébként miért Norvégiából lőtték a rakétát, miért nem Alaszkából? A Föld forgása miatt keleti irányba könnyebb rakétát fellőni, mindenki arrafelé szokott rakétt felbocsájtani (kivéve az izraeliek, akiknek veszedelmes lenne kelet felé lövöldözniük).

@Tehéntőgy:

Mindenesetre Putyin most nagyon boldog az új rakétájával:

hvg.hu/vilag/20181226_Akkor_mostantol_az_oroszok_a_vilag_barmely_pontjara_lohet_raketat

Az utolsó képen egy alulfizetett rakétamegfigyelő katonát látunk, akinek már egyenruhára se futja, de a feladatát kötelességtudóan ellátja? :)

Nem hinném, hogy ennek a túlspilázott cikk sugallata szerint esély lett volna egy orosz válaszcsapásra. Korábban már volt hogy az infraszenzorok hibája miatt 6 db rakétaindítást észlelt egy orosz műhold Montana állam területén, de abból se lett incidens, mivel ott is ugyanaz volt a helyzet mint ebben az esetben: Nem volt tömeges jelenség.

Kéretik a fideszpárt propaganda osztályáról, hogy a népeink közötti megtörhetetlen barátság jegyében, a szovjetorosz vezetők és a felszabadító orosz hadsereg tisztjeire ne tegyen dehonesztáló megjegyzéseket a liberális média, beleértve a bérkommentelő Orbán-trollokat is.

@kutyás majmok népe:

Ez a 2018as ev off topic es troll dijas hozzaszolasa.

Bocs, de hogy lehet azt leirni egy ilyen posztban, hogy Szovjetúnió? SzovjetÚnió??

@Fermentátor: Most már tudom. Ahogy én leírtam az egyik szót? :)))

Ez a ritka józan pillanatok egyike lehetett Borisz Nyikolajevics életében..:)

Valóban senki nem tudna beavatkozni akkor, ha az aktuális elnök éppen, láthatóan tökrészeg? Nincs valamilyen protokoll ilyen esetekre? Egy kicsinyes észrevétel még: az a kies norvég táj, szerintem kietlen akart lenni. :)

@szmakarov: Ismered az idevonatkozó viccet?

Két rendőr beszélget:
- Te Józsi, mondd csak, a "kies" szó ellentéte a "kietlen"?
- Nem, a kies ellentéte a BEes...

:-D

Jelcint és a józanságot egy lapon emlegetni szinte sértés. Lehet, hogy valamelyik ismeretlen tanácsosa intette nyugalomra.
A norvégok protokoll szerint előre értesítették az oroszokat, de azok olyanok lehettek, mint Jelcin a képen.

@Melee: Csempésztek némi altatót a vodkájába, nehogy elhirtelenkedje a dolgokat..:)

Tisztelettel, de ha tengeralattjáróról indul, akkor SLBM, nem ICBM.
Pedig egy jó EMP kezdés befigyelhetett volna, elpuhultak már az oroszok... :-)

@NAR: Amennyire én értek hozzá, poláris pályán kevésbé számít, mert a rakéta a forgásból származó kezdősebességre majdnem merőlegesen gyorsul.
Abban sem vagyok biztos, hogy szuborbitális repülés esetén számít-e. Ha a rakétát a felszín meghatározott pontja fölé kell eljuttatni, akkor gondolom minden ugyanabban a forgó rendszerben van és csak a távolság érdekes.
Az is lehet szempont, hogy mennyire bonyolult/költséges átvinni egy rakétát Norvégiából Alaszkába.

Samsonite. Jelcin atombőröndje egy Samsonite aktatáska. :)

@szmakarov: 1.. kösz hogy szóltatok a únió miatt, javítom.
a kiesnek pont két jelentése van: az egyik a kellemes vidék, a másik pedig kb a félreeső lakatlan:)

@Maga Lenin: . ICBM kategória az 5500 km-nél nagyobb hatótáv definició szerint Az SLBM annnyit tesz hogy tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéta, igaz mára már mind megfelel az interkontinentális hatótávolságnak.

@kutyás majmok népe: Mivel te a dk agitprop osztályáról vagy, ezért nyilván jobban ismered az idevágó protokollt.
Szörnyű, hogy erre a tudásodra nincs szükség már sehol de azért próbálod eladni, hogy hátha.

@Hiryu2,01: Ebben igazad van, de akkor melyikre gondoltál? :)

@Hiryu2,01: No és az LMBTQ..?

@Serény Vélemény: Limuzint tudtak maguknak gyártani, aktatáskát nem..

@soarvány:
"Nem hinném, hogy ennek a túlspilázott cikk sugallata szerint"
Tanulj meg magyarul, te szerencsétlen.

@soarvány:

"Nem hinném, hogy ennek a túlspilázott cikk sugallata szerint esély lett volna egy orosz válaszcsapásra..."

BIztos vagy te ebben? A cikk szerint:

"A riasztás ... eljutott ... Borisz Jelcinig, aki ... aktiválta a szovjet atombőrőndöt, ... és készen állt a megtorló nukleáris csapás elrendelésére. Az eset komolyságáról annyit, hogy a kiszivárgott információk szerint eddig ez volt az első,és egyetlen eset, amikor élesítették a rendszert"

Ez nekem igencsak komolynak tűnik.

@Hiryu2,01: Tudtommal nem alkategóriája egyik sem a másiknak. Meg gyors keresés szerint sem. De ez úgymond "nevezéktani kérdés", nyilván a lényegen nem változtat. Elnézést ha már így is túl van tárgyalva. ;-)

@ételizésítő: anyád a szerencsétlen, hogy ilyen debil gyereke van.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Szerintem legenda. Erre akartam célozni, hogy kiértékelésnél az első szempont, hogy tömeges e az észlelt jelenség

@soarvány: "Nem hinném, hogy ennek a túlspilázott cikk sugallata szerint"

Ez tényleg olyan mintha külföldiből kapkodva guglifordítóztad volna... szóval mint megfogalmazás tényleg eléggé szerencsétlen :)

@ételizésítő: Ha nem magyarul írta akkor milyen nyelven?

@NAR: olvasd el ujra. Nem raketatol feltek ruszkik, hanen attol, h az urben kilovik a vedelmuket, es utana tamadnak.

@NAR: Egészen pontosan az északi sark felé repült, mivel a Spitzbergák felett akarták a sarki fényeket vizsgálni. Ahhoz meg jóval közelebb van Norvégiából.

Egyébként meg attól függ, hogy hova akarsz műholdat fellőni. Keletnek akkor érdemes rakétát indítani, hogy ha alacsony inklinációú (pálya egyenlítővel bezárt szögét) geostacionárius vagy geoszinkron pályára akarsz állítani műholdat. Jellemzően ilyenek a kereskedelmi távközlési és kommunikációs műholdak vagy az időjárás figyeléshez használt műholdak. Ezek általában egy ponton állnak a földről nézve vagy látszólag egy kört ír le az égbolton. Esetleg csak szimplán alacsony föld körüli pályára akarsz állítani valamit (pl. űrállomás, annak ellátása), de ez egy picit bonyolultabb sztori.* Ilyenkor előny a keletre indulás és az egyenlítőhöz való minél nagyobb közelség. (Olyannyira, hogy pl. csak az, hogy Francia Guaianából, Kourouból indítanak Soyuzokat Bajkonur helyett helyből ad +8..9%-ot a fellőhető teherben.**

Azonban amikor kifejezetten a Föld megfigyelése a cél alacsony pályáról (lényegében a tudományos és hadi földfigyelés zöme) akkor általában a magas inklinációjú pályákra lőnek, mint a napszinkron pálya (sun sync orbit - SSO) vagy a Molnyija pálya (vagy más néven Highly Elliptical Orbit). Előbbinek előnye, hogy végig alacsony pályán mozog a műhold és folyamatosan ugyanolyan fényviszonyok jutnak a pálya ugyanazon részére a Földön, valamint folyamatosan napsütésben van a műhold. Utóbbinak meg előnye, hogy sokáig tartózkodik a műhold ugyanazon terület felett látható jó 8..11 órát, ami hadi felderítéshez alkalmassá teszi. Véletlenül pont az orosz Molnyija műholdak (meg a hozzá tartozó ugyanolyan nevű R-7 (Szojuz) rakétacsaládba tartozó rakéta) utána kapta a nevét. Oroszoknak az északi elhelyezkedés miatt a nagyon alacsonyan lennének az egyenlítő közeli geostac műholdak.

Magas inklinációhoz viszont kifejezetten hátrány az egyenlítő közeli elhelyezkedés, ott pont, hogy a sarkvidék (lenne) az ideális indítási helyszín, hiszen, ha az egyenlítőről indítanál egy rakétát, akkor rengeteg üzemanyagot kellene elhasználni arra, hogy "megemeld" az inklinációt. Nem véletlen van Plesetszkben űrközpont, illetve nem véletlen van Nyugat-Amerikában a Vandenberg támaszpontról is rakétaindítás (akár civil, akár katonai), ahol a szárazföld miatt pont, hogy nem indítanak keletnek rakétát. Plesetszkből egyébként több európai Föld figyelő ESA műholdat is indítottak már orosz rakétákkal, mert jobban megérte onnan indítani SSO-ra. (Sentinel-3A, 3B, 5p, például egyébként egész érdekes programok)

Szóval azt, hogy mikor, honnan, merre lőnek egy rakétát azt behatárolja, hogy, milyen nehéz terhet, milyen célból, milyen pályára lőnek (melyik égitest köré, milyen magasra, milyen inklinációval, milyen jellegű pályára, stb.), milyen rakéta érhető el, azok honnan, milyen irányba indíthatóak és melyik szomszédos ország fog megorrolni arra, hogy ha valakinek a házára esik egy elhasznált rakétafokozat.

Bocs, ha hosszú lett, érdekel a téma és rámjött a szófosás. :)

* Pl. a Nemzetközi Űrállomásnak az inklinációja azért 51° körül van, mert így tudnak az oroszok úgy rakétát indítani Bajkonurból, hogy a Soyuz rakéta elhasználódott fokozatai Kazasztánban essen le és ne érintse Kínát még véletlenül se. Egyébként az amerikaiak alacsonyabbat akartak volna, mert "olcsóbb" elérni. (Értsd: kisebb rakéta is elég vagy több a felvihető teher.) Más kérdés, hogy így nagyobb területe felett halad el a Földnek, ami tudományos szempontból előnyös.

** Persze ez önmagában nem ennyire egyszerű sztori, szintén számít az, hogy hova. Pl. a Falcon Heavy-nak jól mutat az, hogy papíron 63 tonnát tud alacsony Föld körüli pályára állítani szemben pl. az Atlas V-vel (20,5t) viszont az FH-nak "nehéz" a második fokozata (RP-1 vs folyékony hidrogén), így távolabbra az Atlas V felül fogja múlni a hatékonyságával, ha pl bolygóközi pályára kellene valamit állítani.

@azt mondták irjak blogot:

Köszönöm szépen a téma alaposabb elmagyarázását.

Szintén köszönet a kiegészítésért.

Amikor riadóztak az oroszok, és már Jelcin is tudta, és a parancsnokság. Nem az az első, hogy ellenőrzik, hogy valaki jelentette rakéta kilövést akkora? Vagy legalább azt kiderítik ki volt, vagy tényleg az USA támadott. Elég hirtelen reakció volt.

A radarokról olvasgattam pár információt, és a szovjet P-37 felderítőradarok csak 20km-ig mérnek a függőlegesen, és 200 km vízszintesen a földről, (hatótávolság: 500km), akkor tehát a légkör peremén nem észlelhették a rakétát a radarral.

"Azt észlelték, hogy egy nagy sebességű, meredeken emelkedő rakéta közeledik"
Az oroszok szemszögéből azon a magassági ponton észak, észak-nyugati irányban haladt el, ha beleszámoljuk a tengely kismértékű mozgását. A start hely nyugatra volt tőlük. De az is 800-1000 km távolságra. Ha látták azt szabad szemmel, és távcsővel tehették, a kilövés után nem sokkal, és a rakéta típusát is csak így állapíthatták meg. És az első elem leválását észlelhették vsz.
És a hideg háború csak 5 éve volt vége, különös, hogy nem ismerték azt a rakéta állomást, ami szovjet volt, és még most még aktív létesítmény.

De összességében, annyiban igazuk volt az oroszoknak, hogy amerikai is benne volt a rakétakilövésben...