Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (157) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (10) rendvédelem (53) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Amerikai mesterlövész - 1862

2020.10.16. 10:34 Hiryu 2,0

 

36177684_124041995311.jpg

Az  1808-ban született Jack Hinson -"Captain Old Jack"- az amerikai polgárháború legidősebb és valószinűleg  legeredményesebb mesterlövésze volt.

 

Elfújta a szél

 

Az amerikai polgárháborúról még mindig él sokak fejében az egyszerűsített  kép, hogy a "jó" északiak harcoltak "rabszolgatartó" déliek ellen. Hogy ez mennyire pontatlan, arra jó példa Jack Hinson története, aki akarata és szándéka ellenére kényszerült harcolni a családját ért tragédiát követően.

1862-ben már több mint egy éve tartott a polgárháború. A Kentucky és Tennessee határvidékén elhelyezkedő Stewart megye, és a Folyóköz, ahol ahol Hinson és családja Bubbling Springs nevü dohányültetvénye is elhelyezkedett, lassan hadszíntérré vált. A szomszédos állam ugyan a konfliktus elején semlegességet hirdetett, de egy sikertelen déli támadás után, amit Leonidas Pork tábornok vezetett, rövid politikai huzavona után az állam az Unióhoz fordult segítségért, és 1862-re az Ulysses Grant vezette csapatok Kentucky nagy részét ellenőrzésük alá vonták, majd behatoltak Tennessee államba is.

opening-position_0.png

  A tízgyermekes Jack Hinson ekkor még közömbös volt a háború kimenetelét illetően, annak ellenére, hogy egyik fia önkéntesnek állt a déliek seregébe másikuk pedig a tennessee-i milíciába jelentkezett.  Bár ültetvényesként rabszolgákat tartott, nem támogatta az állam kiválását az Unióból. Vendégül látta ültetvényén Grant tábornokot is, aki egy időre ott állította fel főhadiszállását Fort Henry és Fort Donaldson elfoglalása után. Mint sokan mások, Hinson is azt hitte, nagyobb baj nélkül vészelhetik át a háborút. De ez hamarosan megváltozott.

A határvidéken élők egy része gerillaháborút kezdett az északi csapatok ellen. A  bushwhackerek-nek nevezett fegyveresek,  (a név a függetlenségi háború idejében keletkezett) valóban hajtottak végre támadásokat az ellenséges  katonaság ellen, de elkövették bűncselekmények sorozatát is a polgári lakosság ellen. Az északi hatóságok reakciója is kegyetlen volt: legtöbbször megkínozták és a helyszínen kivégezték az elfogottakat,  túszokat szedtek a civilek közül, a bushwhackerek családtagjaikat száműzték, mint például a későbbi elnök, Harry S. Truman anyai nagyanyját és rokonait, felégették azokat az ültetvényeket ahonnan szerintük a gerillák támogatást kaptak harcukhoz.  A 11. számú rendelet kiadása után a kijelölt területek lakosait, több tízezer embert kényszerítettek lakóhelyük elhagyására, több ezer négyzetkilométeren módszeresen elpusztították a farmokat és ültetvényeket, hogy a gerillák ne juthassanak utánpótláshoz.

george_caleb_bingham_order_no_11_google_art_project_1.jpg

 1862 őszén Hinson két fia, a 22 éves George és a tizenhét éves Jack szarvasvadászatra indult, Egy mérföldnyire a házuktól  5. iowa-i lovasezred járőre elfogta a fiúkat. Az osztagot vezető hadnagy  azzal vádolta  meg őket, hogy a gerillákhoz tartoznak, és a helyszínen kivégeztette őket. A holttesteket  ló után kötve visszavonszolták őket a közeli városba, Dover-be, és közszemlére tették a bíróság épülete előtt. De ez sem volt elég. A hadnagy parancsára a testeket lefejezték, majd a fejeket kiakasztották a Hinlon-ültetvény kapujára, hogy hirdessék a gerillák elleni kíméletlenséget. 

Egyes források szerint a család a déliek számára fegyvereket rejtegetett az ültetvényen, amit átkutattak az északiak, de nem találták meg azokat. Máshol azt írták Grant tábornok"védszelleme" óvta  meg Bubllin Sprigs-t az azonnali pusztulástól.

Bosszúvágy 

 

Az ír-skót származású Hinson ekkor úgy döntött, fiai meggyilkolása nem maradhat megtorlatlanul. Feleségét és  gyermekeit nyugatra, Sulphur Wells-be küldte (két lánya kanyarós volt, legyengült szervezetük nem is bírta ki az  utazást, belehaltak a betegségbe.) Rabszolgáit hivatalosan felszabadította, készleteket rejtett el a környéken, felkészült egyszemélyes megtorló hadjáratára. És igen, mint egy hollywood-i klisében, elkészítette magának a céljainak megfelelő fegyvert. A történet szerint a  helyi  fegyverkovács módosított számára egy Withworth féle 50-es kaliberű  puskát nehezebb, hosszabb csövet készítve a fegyverhez., De utánaolvasva ez a fegyver igaz távcsővel felszerelve, akár ezer dollárba is kerülhetett, nem hiszem hogy egy kisvárosi fegyverműves tartott volna raktáron. Talán egy zsákmányolt fegyver lehetett.amit Hinson kéréseinek megfelelően -díszítések eltávolítása, célzószerkezet esetleges cseréje -módosítottak..  (Más források szerint csak egy "Kentucky puskára" illesztett a fegyverkovács egy 44 hüvelyk hosszú csövet, létrehozva egy majdnem kilenc kilogramm súlyú 50-es kaliberű puskát.)  

Whitworth azzal kísérletezett, hogy milyen huzagemelkedési szögre van szükség ahhoz, hogy a kúpos lövedékeket megfelelően stabilizálni lehessen. Kutatásai során három területen módosította az Enfield puskák paramétereit. Felgyorsította a huzagemelkedést annyira, hogy a spirál 20-25”-es távolságon forduljon egyet (vagyis több mint háromszorosára gyorsította azt). A lövedékek hosszát is növelte, de ez azzal járt, hogy a lövedék tömege aránytalanul megnőtt, így a lőportöltetet is növelni kellett. A növelt töltettel bíró töltény azonban nehezebb volt, vagyis kevesebb lőszert vihetett volna a katona a csatába, valamint visszarúgás is jelentősebb volt, ami fokozottan fárasztotta a katona idegrendszerét. Ennek elkerülése végett csökkenteni kezdte az űrméretet a rendszeresített 0,577”-ről 0,451”-re. A jelentős csökkentésnek köszönhetően a kiskaliberű lövedékek tömege éppúgy 530 grain (34,3 g) lett, mint az 0,577”-es töltények esetében, miközben a megnövelt lövedékhosszból adódó kedvező ballisztikai tulajdonságok előnyét is élvezhették. Whitworth a huzagolás profilját is változtatta. Úgynevezett poligon huzagolást tervezett, mely nem a megszokott barázdákból és oromzatokból állt, hanem

Csőkeresztmetszet és lövedék

Csőkeresztmetszet és lövedék

metszete hatszöget formált. A hexagonális huzagolásba hexagonális metszetű lövedéket töltött, ami biztosította a a cső lövedék teljes illeszkedését, és csökkentette az ólomlerakódások kedvezőtlen hatását. A kiskaliberű hosszú lövedékek már nem tiszta ólomból készültek, hanem 1:10-hez arányban ónnal keményítették az ötvözetet.

,,,,,,

A típus első tesztje 1857-ben történt a a Hythe-i lövésziskolában. Egy Enfield puskával hasonlították össze a fegyver képességeit. A papírcélon az Enfield 1400 yardnál vérzett el, míg a a Whitworth puskával még 1880 yardon is értek el találatot. 500 yardon az Enfield puska szórása akkora volt, mint a Whitworthé 1100 yardon. Míg a Whitworth lövedéke 33 és fél fenyőpalánkot ütött át, addig az Enfiled Pritchett lövedéke azonos távolságon mindössze 12 lap mélységig hatolt a célba.

Enfield és Whitworth puska szórása 500 yardon - korabeli teszt

Enfield és Whitworth puska szórása 500 yardon – korabeli teszt

A keményebb lövedékre és a poligon huzagolásra elsősorban azért volt szükség, hogy a lövedék nagyobb sebességre gyorsulhasson a csőben anélkül, hogy jelentős ólomlerakódásokat okozna, vagy átugrana a huzagoláson. A hosszú lövedék kedvezőbb ballisztikai formával rendelkezett, melynek köszönhetően a lövedék átütőereje messze jobb volt, mint az Enfield hadipuskáké. Az angol The Engineer magazin 1860. május 11-i száma szerint 800 yard távolságon a Whitworth lövedék 17 fenyődeszkát ütött még át, míg az Enfield lövedék mindössze négyet. Még nagyobb különbség jelentkezett a pontosság terén. A nagy űrméretű Enfield puskákat és több kiskaliberű elöltöltő puskát összehasonlító brit Hadianyag Választó Bizottság (Ordnance Select Committee) a következő eredményeket kapta a fegyvertípusok szórásképének összehasonlítása során:

Távolságok (yard)

Átlagos szóráskép nagysága (láb)

.577 Enfield

.451 Whitworth

300

0,79

0,33

500

1,6

0,68

800

4,17

1,46

1000

Nincs találat

2,18

1200

Nincs találat

3,91

A táblázaton végigfutva azonnal szembetűnő, hogy milyen nagy a különbség a kiskaliberű, gyors huzagolású csőből lőtt lövedék és a hagyományos szolgálati, nagy kaliberű, szoknyás Minié lövedék szórása között. A Whitworth puska tesztek során mért szórás teljesítménye becsületélre válik egy modern hadi puskának is, jobb, mint amit egy távcsöves SzVD puskával felszerelt lövésztől ma elvárunk.

.......

 

Igaz, hogy a Whitworth puskák nem láttak sok csatateret, mégis Sir Joseph Whitworth elvitathatatlan érdemekkel rendelkezik a tűzfegyver történelem terén. A gyors huzagolású, kiskaliberű, hosszú, kúpos lövedéket tüzelő fegyverek térhódításának köszönhetően a huzagolt elöltöltő hadipuskák képességének határai 1500-1800 méterre emelkedtek emberméretű célok tekintetében. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ilyen puskával felszerelt katona képes is volt célba találni ilyen elképesztő távolságból. A 19. század derekán a 13,9 mm – 14,8 mm közötti űrméretű hadipuskák alapvetően alkalmasak voltak arra, hogy 300 lépésig (225 m-ig) ember méretű célt eltaláljon egy jól képzett katona. A rendszer ugyanis két összetevőből áll: a puskából és az emberből, s általában ez utóbbi limitálja erősen a hatékony lőtávolságot. A Whitworth puska, és az általa elindított fejlesztések ezt a távolságot megduplázták, ami olyan jelentős ugrásszerű fejlődés, mely ritkán tapasztalható a haditechnika történetben.

https://kapszli.hu/a-whitworth-puska-a-vilag-egyik-elso-mesterloveszfegyvere/

 A lövedékének a kortárs lőszerekhez viszonyítva jellegzetes fütyülő hangja volt, innen tudjuk, hogy a csatában elesett legmagasabb rangú északi tisztet, John Sedgewick tábornokot is ilyen fegyverrel lőtték le. Majdnem utolsó szavai:  "Ezek egy elefántot sem tudnának ebből a távolságból eltalálni. "

(Az 1860-as angliai nemzeti lövészbajnokságon egy állványra rögzített Whitworth-al sikerült  Viktória királynőnek 400 yardról majdnem a cél kellős közepébe találnia. Az állvány azért is bölcs döntés volt, mert a fegyver visszarúgása akkora volt, hogy a csata után sokszor könnyű volt felismerni a fegyvert használókat a kék-zöld foltokról az arcukon. )

Bosszúvágy 

 

Hinson hetekig tervezgette a bosszúját. Első áldozata a uniós járőrt vezető hadnagy volt, aki parancsot adott fiai kivégzésére és lefejezésére.  Őt osztaga éléről, a nyeregből lőtte ki. Második célpontja az az őrmester volt, aki a levágott fejeket az ültetvény bejáratára tűzte ki. A két áldozat után az északiaknak nem volt nehéz rájönni, ki volt a tettes. Az ültetvényt megtorlásul felégették, járőröket küldtek ki, hogy elfogják Hinsont, aki viszont addigra köddé vált, és elrejtőzött a folyóparti karsztvidék barlangjaiban. Bár sohasem volt katona, a földművelőként és vadászként elég tapasztalattal rendelkezett, hogy más bushwackerekkel felvéve a kapcsolatot, túléljen a vadonban, miközben folytatta  bosszúhadjáratát. Fő célpontjai a folyón utazó északi tisztek voltak.  A Tennessee, a Mississippi  voltak a fő szállítási és csapatmozgási útvonalak, ahol  a szárazföldi utakkal ellentétben gyorsan lehetett  céljukhoz eljuttatni a készleteket és az embereket, hála a folyami gőzhajóknak.

 Hinson megkereste azokat a helyeket, ahol a hajók a folyami akadályok miatt lassan, minimális sebességgel haladhattak, a magas partoldalról kiválasztotta célpontját  fedélzeten tartózkodók közül, és  lőtt. A lövéseket átlag 500 méterről adta le, ezért  szinte semmi esély nem volt rá, hogy a hajóról eltalálják őt. A módszer annyira sikeresnek bizonyult,  hogy egy hajó meg is adta magát a láthatatlan lövésznek,  elkerülendő a további vérontást. Igaz, Hinson akkorra már messze járt.

 main-qimg-87268c3d41e17428aa31b3a2b6a3269f.png

 

 Bár továbbra is apolitikus maradt, segíteni kezdett a Konföderációs Hadseregnek. 1864 novemberében például Nathan Bedford Forrest altábornagyot  és csapatait  Johnsonville-be vezette amikor azok huszonhárom napos portyájuk során megtámadták az Uniós seregek ellátási központját, akkori értekben több mint kétmillió dollárnyi készletet elpusztítva.

Nem vénnek való vidék

 

Bármilyen hihetetlen,  csekély készletei, a fejére kitűzött  vérdíj  és az őt üldöző északi csapatok ellenére Hinson  túlélte a háborút, de ő és családja nagy árat fizetett.  Elpusztult az ültetvényére a család sohasem tért vissza. Nem csak az említett négy gyermeke halt meg: két fia beállt a déliek seregébe, és egyikük elesett Petersburg-nál.  Másikuk hadifogolytáborba került, megérte a fegyverletételt, hazatért, de szervezete annyira legyengült a táborbeli éhezéstől, hogy  nem sokkal később elhunyt. A hetedik gyermeke a gerillákhoz csatlakozott és valahol Tennessee-ben halt meg. 

Hinson 1874. április 28-án halt meg, tüdőgyulladásban, és a Cane Creek-i temető családi parcellájában helyezték végső nyugalomra.36177684_125763193423.jpg

 

 Hogy hány ellenségével végzett? Ezt nem tudni pontosan, ő maga sohasem beszélt erről. Annyi biztos hogy puskáját 36 beütött kör díszíti, de ezek valószínűleg csak házi készítésű ékítmények. Az uniós körözvények 130 katona katona haláláért teszik felelőssé, de mértékadóbb kutatások is száz fölé teszik áldozatai számát.

sniper-jack-hinson-punch-marks.jpg

https://www.findagrave.com/memorial/36177684/john-hinson

https://www.warhistoryonline.com/american-civil-war/jack-ninson-civil-war-sniper-hell.html

m/2013/07/mission-of-vengeance-by-tom-rizzo.html

https://www.warhistoryonline.com/ancient-history/the-battle-of-megiddo-recorded.html

https://guns.fandom.com/wiki/Whitworth_rifle

https://www.battlefields.org/learn/articles/river-war

http://www.theloganjournal.com/Stories.aspx?Article=features183

 https://en.wikipedia.org/wiki/General_Order_No._11_(1863)

 

58 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Flankerr 2020.10.17. 21:55:23

Nem volt meg ez a történet, köszönöm :)

("Hinlon" ez Hinson lenne gondolom)

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2020.10.18. 10:38:26

@Flankerr: Ne kérdezd miért, Hinsont olvastam, de kb végig Hinlont írtam. Utána javítottam egyenként, de úgy látszik volt ami kimaradt.... Update. Ha nem jön közbe semmi, lesz poszt a déli oldal kegyetlenkedéseiről is.

Fajankó 2020.10.18. 14:33:00

Mel Gibson alakított hasonlót...

hátramozdító 2020.10.18. 14:50:24

Nagyon szépen köszönjük, izgalmas (és számomra tök ismeretlen) sztori volt.

Cymantrene 2020.10.18. 21:12:15

Nem semmi pofa volt, meg tudom érteni, hogy miért döntött így, még akkor is, ha én nem így tennék.
Az összehasonlításnál talán érdemes megjegyezni az újszülötteknek, hogy a Minié-puska az akkor még viszonylag új, pár évtizedes volt, és a hagyományos elöltöltősökhöz képest jóval nagyobb pontosságú és lőtávolságú volt. Katonapuskaként már az is nagy dolog volt, hogy egyáltalán célozni lehetett vele. Fogtam a kezembe a szabadságharcban használt elöltöltőst, konkrétan ha vállhoz emelve nem lehetett végignézni a cső mentén, nem hogy célozni vele. Tömegfegyverként használták, mindenki kb. a cél fele lőtt, a fejét el is fordította, hogy ne csapja arcon a lőporfüst, és aztán vagy talált vagy sem.

Cymantrene 2020.10.18. 21:23:25

Az sem semmi, hogy a rabszolgáit fölszabadította, kb. érhettek annyit, mint az ültetvénye (a Huck Finn egyik legerősebb jelenete számomra, amikor Jim, a szökött rabszolga kijelenti, hogy "Bízon, hiszen most is gazdag vagyok; én az enyém vagyok, és nyócszáz dollárt érek.").

Hiryu 2,0 · http://theidf.blog.hu/ 2020.10.18. 23:32:28

@Cymantrene: Pedig Mark Twain Jim árát csak az átlagárra írta. Azt olvasom, mai árfolyamon olyan 150 000 dollár. www.measuringworth.com/slavery.php

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.10.19. 16:37:10

Érdekes cikk volt, ma is tanultam valamit. Csak a technikai részére reagálok.

Érdekes hogy a tűzfegyverek kezdték sima csővel és gömb alakú golyóval. Majd jött a cső huzagolása ami stabilizálta a hosszúkás és a gömbnél áramvonalasabb alakú lövedéket. Újabban harckocsi ágyúkban megint terjed a huzagolás nélküli cső, mondván, az űrméret alatti, nyílvesszőre emlékeztető alakú lövedék is stabil. Újra "föltaláltuk" a kőkorszaki technikát a nyílvesszőt. :-)

jkoenig 2020.10.23. 22:07:01

@rdos: a gondolatmenet kb. a következő volt: a mozgási energiával (KE) romboló lövedékek teljesítménye a kezdősebesség növelésével (is) fokozható, de ennek gátja a huzagolás, ezért az elhagyják.Viszont a lövedéket a repülés közbeni "bukdácsolás"ellen stabilizálni kellett így bukkant fel a stabilizáló szárny a lövedék farkán.Sima csőből kevesebb problémával lehet kilőni kumulatív (CE) lövedéket is, mert a hossztengely körüli forgás egyébként is rontaná a hatásfokát.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.10.24. 15:39:58

@jkoenig: Köszönöm az infókat. Mivel ehhez sem értek, bátran belekérdezek. :-)

Ha ennyi előnye van a sima csövű harckocsi ágyúnak, akkor az egyéb lőfegyverekben miért nem terjedt el a huzagolatlan cső?

Mintha láttam volna olyan sörétes vadászpuskába való ménkű nagy ólom? hosszúkás "golyót", aminek a farkincáján szárnyacskák voltak ráadásul úgy hogy a menetszél megpörgette a hossz tengelye mentén az amúgy brutális lövedéket. On.

9mmPara 2020.10.24. 16:24:54

@rdos: Úgy képzelem, hogy sorozatlövésre alkalmas lőszer+fegyvercső kombinációt az indokoltnál macerásabb/drágább lenne gyártani.

A huzagolásnak illetve a lövedék huzagolásba való bepréselődésének nem csak a gáztömítés a szerepe, hanem a lőpormaradványok csőből való kipucolását is meg kell oldani. Ez a modern, gyér füstű lőporoknál kisebb gond, mint a klasszikus salétrom+faszén+kén lőporoknál, de a tűzgyorsaság, így az elégetett lőpor mennyisége is megnőtt.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.10.24. 16:48:11

@9mmPara: Közben rákerestem, de amit valaha láttam (sörétes puskába egy darab lövedék) az nem a gyöngygolyó vagy brennekke volt. :-( Arra sem emlékszem hogy nyílnak a vesszője volt a 3-4 szárnyacska vagy perdítette is a lövedéket? :-(

Amúgy még az átkosban SorozatVető irányzó voltam, és ott a BM-21? SV-ből a 122-es rakéta lövedékeknek is volt 3 szárnya, ami a csőkötegben 120 fokos szimmetria mentén a rakéta végének a palástjára simult, és ha elhagyta a csőköteget a rakéta - lövedék akkor nyílt csak ki rugók hatására. 20 km-en volt az SV szórása 200 m, szóval ez nem pont lövő fegyver volt és lehet hogy itt is a válasz a kérdésemre, jobb a csőben megpörgetni a lövedéket mint a levegőben?

jkoenig 2020.10.24. 21:41:05

@rdos: A huzagolás elterjedése ugrásszerűen növelte a tűzfegyverek pontosságát a legkisebbtől a legnagyobb kaliberekig, tehát a huzagolt cső az általános, a páncéltörő ágyú egy speciális fajta löveg ahol az előnyökért megérte szakítani a jól bevált huzagolással.A többi tűzfegyver (ami nem lő kumulatív gránátot ill. amelyek teljesítménye elégséges extrém nagy kezdősebességek nélkül is) kiválóan elvan a huzagolt csövekkel.

jkoenig 2020.10.24. 21:56:04

@rdos: ha a pontosság a cél akkor a huzagolt cső a bevált, ha a területtűz a cél, akkor kapóra jön az SV rakétahajtóművének " gyártási szórása" ill. az egyszerű kinyíló szárnyak pontatlansága.( bár mindkettő nyíllövedék, a tankágyú lövedék szárnyait és a testét ( penetrátor) sokkal kisebb tűréssel gyártják .

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.10.24. 22:32:01

@jkoenig: Jobban belegondolva, az SV majdnem 3 méter hosszú rakéta lövedéke sacc 4 méter hosszú csőből lett indítva. A nem pontlövő tulajdonságáért lehet hogy ez is felelt, de nem rugózom többet a témán. On.

jkoenig 2020.10.25. 09:03:01

@rdos: Más a hajtás elve: egy puskában egy pontosan kiadagolt töltet még a csőben
felgyorsítja a lövedéket a max sebességére, az SV rakéta még akkor is sokáig gyorsul
amikor elhagyta a csövet. A rakéták pontosságát sokszor hossztengely körüli megforgatással igyekeznek javítani mert a testnek is van asszimetriája, a BM 21-nél nem tudom forog-e a rakéta.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.10.25. 11:00:46

@jkoenig: Igen a BM 21 rakéta lövedéke a cső elhagyása után még hosszú száz méterekig gyorsította a lövedéket. Rémlik valami szélpuska is (függőlegesen fellőtt ólom golyó rikító vörös szalaggal, hogy könnyebb legyen megtalálni a földön), amivel az üteg helyén a szélviszonyokat fel lehetett deríteni (persze hogy 1-5-14 km-el odébb milyenek voltak a szélviszonyok, azt ebből nem tudhattuk meg). Az is rémlik, hogy ha oldal szél volt, akkor nem szélirányba, hanem ellenkező irányba korrigáltunk, mert a lángcsóvába jobban belekapott a szél mint magába a rakéta testébe.

Évtizedekkel ezelőtt (ha már ennyit offolok a "nyílvessző" mellett, szemben a poszt szuper huzagolásával) volt egy számszeríj pisztolyom (ma sem minősülne fegyvernek, csak játszani volt jó). Annak a sacc 15-2o cm hosszú vesszőjének csak két egyenes tolla volt, ez és a fél cm vastag sem vessző feküdt fel a két szánon. Ha oldal szelem volt eltolta a lőlap elől a szél a vesszőt. Erre egy kis perdületet olvasztottam a pvc tollba, láss csodát, így már nem zavarta az oldal szél (és visszakanyarodott a lövedék szélirányba és nem merőlegesen ért a céltáblába mintha a szél nem is fújt volna). On.

Untermensch4 2020.10.26. 15:48:19

@Cymantrene: "Nem semmi pofa volt, meg tudom érteni, hogy miért döntött így, még akkor is, ha én nem így tennék. "

Nyilván vegyészként nem puskát hanem IED-et használnál... :)

debreczenizoli 2020.10.28. 12:55:56

@jkoenig: "A többi tűzfegyver (ami nem lő kumulatív gránátot ill. amelyek teljesítménye elégséges extrém nagy kezdősebességek nélkül is) kiválóan elvan a huzagolt csövekkel."

Teljesen igazad van.

Amíg a szarvasok 800 mm RHA értékű bőrt nem növesztenek akkor valóban nem lehet szükség APFSDS vadásztöltényre.

debreczenizoli 2020.10.28. 12:58:51

@Cymantrene: vajon a légpuska lövedéke Minié típusú skuló?

Szoknya van ezen is.

9mmPara 2020.10.28. 19:52:09

@debreczenizoli: "Szoknya van ezen is"

A szoknyássággal nagyjából el is mondtunk minden hasonlóságot a két típus között :) A minié ugyebár elöltöltő fegyverhez való, tehát a lövedéknek viszonylag kényelmesen bele kell férnie a csőbe, hogy töltéskor könnyű legyen végigtolni. Ezért nem lehet túlméretes, mint a hátultöltőké. Emlékeim szerint a csőfarban van egy tüske, amin a töltővesszővel zömíteni kell a lövedéket, hogy egy picit szétnyíljon a szoknya, nem elég csak egyszerűen lenyomni a cső alján lévő lőporra, mint az egyszerűbb elöltöltősöknél.

Mellesleg volt még más szoknyás lövedék is, csak mivel az amerikai polgárháború Enfieldjei és Springfieldjei minié rendszerűek voltak, a többiről hajlamos elfeledkezni a nép.

Plieur 2020.11.03. 14:08:08

@Hiryu 2,0: Szia, ha csak ennyi lenne a gond- a lassan szokásos elírások- még nem volna nagy gond, de van itt más is:
www.flickr.com/photos/scott_fam_pics/sets/72157614976106266/with/3337850521/
Megvan az elkövetés eszköze:), az albumban ott vannak a csőtorkolat képei is, csak ki kell nagyítani:), látszik a huzagolás:), a lakaton az eredeti fegyverműves jelzés.
Nem Withworth:) hanem Kentucky, kissé átalakított ágyazással, gyorsítóval és a mai fogalmak szerint custo csővel.

9mmPara 2020.11.10. 14:34:24

@Rosszindulatú Vászka: Egy időben, amikor már komolyan kezdett felfutni itthon az elöltöltős szakág, erősen terveztem, hogy megszervezném a monarchiabéli Augustin-puska és a hozzá való töltény kis szériás replikagyártását. Osztrák-magyar viszonylatban évi néhány tucatnyit biztos el lehetne belőle adni.

Aztán egy idő után úgy döntöttem, hogy inkább megvárom, amíg valaki más megcsinálja és majd veszek tőle egyet.

Plieur 2020.11.14. 14:19:20

@Cymantrene: Már ahol és már akik...
Napóleoni háborúk ideje, 9 sz. könnyű gyalogsági ezred, az Incomparable ( Marengonál szerezték ezt a művésznevet:) a császártól...), nos ott előltőltős, sima csövűvel rendeztek lövészversenyeket, ilyennel:
armesfrancaises.free.fr/fusil%20d%27infanterie%20Mle%201777%20an%20IX.html
3 frank a győztesnek:).
A 9-es chasseur ezred egy elit ezred volt, ahol egy újoncnak igyekeztek biztostani a 3 hónapos kiképzést, igaz ennek jelentős részét a szokásos vonal-oszlop stb. alakzatváltások foglalták le. A versenytávról leltem már több adatot, a 100 lépést tartom a legvalószínűbbnek.
Forrás:
www.napoleon-series.org/reviews/military/c_Incomparable.html
Ha pechje volt és nagyüzem ( 1810 után ez különösen jellemző) akkor néhány nap és irány a spanyol vagy keleti front...
A napóleoni sereg sosem volt valami nagy huzagolt cső felhasználó ( a 1777-es Charleville-nek volt huzagolt csövű változata is) ugyanis a bonyolultabb töltést hátrányosnak tartották, épp elég stressz éri a katonát a csatatéren, nem még hogy több műveletből álljon a töltés. A huzagolt csövű fegyvert épp ezért az ezredek elit századainál használták ( carabiniéres vagy voltigeurs) akik eleve válogatott katonák voltak.
Szóval egy korabeli zászlóaljnál volt 8 század vadász ( 8x104 fő) + 1 század ( 64 fő) carabiniéres.
Más megoldás:
www.austerlitz.org/download/manuel.infanterie.pdf
A korabeli ( 1808-as) szabályzat 81-ik oldal szerint:
800-900 lépés: bizonytalan a találat, a cél fölé kell célozni 3 lábbal hogy találat legyen
600 lépés, ugyanaz a helyzet, csak 1,5 láb
450 lépés: a cél csákójára kell célozni
300 lépés: a derékszíjra kell célozni
150 lépés: a térdre kell célozni
Nem bízták Jean-Marie-Madeleine :) közlegényre az önálló tűzvezetést:), ellenben volt egy örmi vagy tiszt aki nagyobb gyakorlattal rendelkezett a távolság becslésben ( ill. volt ehhez eszköze is) és kiadta a vezényszót a sornak: mikor, mire célozva lőni.

omron 2020.11.16. 21:57:13

@rdos: Kicsit off, de hátha belefér. Sport/vadász/harci tevékenységre csak akkor jó az íj, ha a vesszőt forgatja a tollazás, legyen madártoll, vagy szintetikus. Másképp öszevissza bukdácsol. Ránézésre olyan 10 fordulat per sec. A piszok gyors csigás íjra elég a három pici 'lapka', a jóval lassúbb longbow-ra, húnra, magyarra lényegesen nagyobb kell.

9mmPara 2020.11.17. 10:17:24

@omron: Bocs, de ez erős tévedés. Ha támolyog a vessző, akkor az a lövész oldási hibája miatt van. Kifejezetten szoktam/szoktunk tollazás nélküli, kopasz vesszővel gyakorol(tat)ni, mert megmutatja, hogy mit hibázik a lövész. Pontosabban, hogy oldáskor merre ránt bele az idegbe vagy a markolatba.

Az kétségtelen, hogy a tollazás stabilizál (ezért találták ki), de a forgatásnak picit más szerepe van, különösen vadászat során. A modern vadászhegyek úgy vannak kialakítva, hogy minél erősebb vérzést okozzanak a vadnak és ebben nagy segítség, ha a tollazás miatt egyfajta forgó húsdarálóként csapódik be a vessző. Az íjjal történő vadászat során a tipikus lőtávolság annyira kicsi (néhány tucat méter), hogy már egy 50-60 fontos csigás íjjal lőve is egyszerűen átrepül a vadon a vessző. Klasszikus "poén", hogy lövéskor felporzik a mező a mezei nyúlon túl, a nyúl elrohan, a vadász meg bosszankodik, hogy elhibázta. Aztán -- ha és amikor -- megtalálja a vesszőt, azon meg szőr- és vérnyomok vannak.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.01. 15:56:59

Ami még eszembe jutott erről a 6 szög keresztmetszetű és erősen megperdített lövedékű mesterlövész puskáról. Ha ennyire jó, kicsi szórása van a fegyvernek, akkor a mai mesterlövész puskák miért nem ezt a technikát használják? Ha Jack Hinsonnak ennyire bejött, szerintem utódaik sem méltatlankodnának egy pontosabb pontlövő puskán - lőszeren.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.01. 16:02:36

@jkoenig: BUÉK. Elfelejtettem válaszolni kérdésedre. :-( Emlékeim szerint forgott a rakéta, azaz a 3 db hengerpalást alakú tollának az alkotója nem volt párhuzamos a rakéta hossz tengelyével, de a kicsi szögeltérés mértékére nem emlékszem.

Wildhunt 2021.01.04. 00:30:20

@rdos: mert nem lőpor-ólom kombót használnak. A modern lőszer a lövedék anyaga +sebessége miatt soxor, mély huzagolásban pörgetve pár lövés után tönkretenné a fegyvert.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.04. 12:50:46

@Wildhunt: Értem. Köszönöm a választ. Felteszem a puha ólom golyóbis mai napság már nem elég jó a mesterlövészeknek?

Wildhunt 2021.01.04. 15:07:34

@rdos: a gond a súrlódás. Az ólomgolyó nagy sebességen felkenődik a cső falára. A FMJ is ólom belül, de a jacket nélkül tönkretenné a fegyvert.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.04. 16:24:23

@Wildhunt: Köszönöm a választ. FMJ = Full Metal Jacket? Ha igen és megint csak laikus kérdésem. Ha az FMJ-s lőszernek olyan lenne a keresztmetszete, mint egy fogaskeréknek és a fegyver csöve nyilván ehhez igazodna, akkor már nem ólom, hanem valami keményebb fém (metál) súrlódna a kisebb menetemelkedésű huzagolásban. Ha a menetirányra, lő irányra merőleges nagyobb forgás kisebb szórást ad akkor nem lenne érdemes a mesterlövész puskákat ilyen lőszerrel - negatív fogaskerék metszetű csővel ellátni? Azt érteni vélem hogy nehezebb tölteni (a "fogaskereket" pontosan elforgatva kell a csőbe tolni), de lehet hogy a pontosság növekedés miatt megérné. A mesterlövészek amúgy is ritkán lőnek, lenne? ideje elszöszölni a pontos - szorulás mentes töltéssel?

Mivel nem értek hozzá, ezért bátran kérdeztem. :-) Ha meguntál, ne válaszolj!

Wildhunt 2021.01.04. 21:02:17

@rdos: az is felforrósodik és deformálódik. Az FMJ azért kellett, mert az ólom már azon a kB. 2-300 fokon olvad, amire a modern lőfegyverek felhevülnek. Ha növeld a súrlódást (további huzagolás, nagyobb szög) akkor már annyival melegebb lesz, hogy a réz is megolvadhat az FMJ-n, valamint a nagyobb szög miatt több energiát veszít amivel a csövet melegíti és roncsolja.

Plieur 2021.01.04. 21:49:31

@rdos: Most eltekintve attól az apróságtól hogy Hines-nak nemigen válhatott be- mert nem az volt neki:), a Withworth huzagolásnak volt és van még egy hatalmas hátránya -a wildhunt által említett mellett: nem volt alkalmas hátultöltő fegyverekhez.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.05. 11:41:22

@Wildhunt: Valamiért volt egy sejtésem hogy nem fedeztem fel a spanyolviaszt. :-) Köszönöm a választ.

@Plieur: Neked is köszönöm.

Wildhunt 2021.01.05. 14:03:01

@Plieur: @rdos:
Meg ha már belejöttem:
a ballisztikának mindig kompromisszumokat kell kötnie. Először is meg kell oldani, hogy a lövedék (nyíl, rakéta vagy akár ágyúgolyó) elég messzire menjen, másodszor meg hogy egy darab messze nem ideális formájú valami lehetőleg oda menjen, ahová küldi a lövész. Mindehhez van egy erősen meghatározott mennyiségű felhasználható energia. A lövedék energiája ideális esetben E=p+I, vagyis az öszenergia = impulzus+tehetetlenségi nyomaték elemekből állm össze. NOMOST az összenergia adott, nagyon növelni nem lehetr, mert a fegyver nem fogja elviselni a megnövelt terhelést. A lőtávolságot az impulzus p=mv határozza meg. Vagyis minél nagyobb a lövedék "egyenes" sebessége, annál messzebbre fog menni. Ez kb. 0 stabilitást jelent viszont, mert egy minimális szerkezeti hiba már kitéríti a röppályáról és a találati pontosság kb. 0 lesz. Erre példa a muskéta, aminek a golyólya nagyobbat ütött mint egy kalasnyikov, de célozni vele esélytelen volt.
Tehát az összenergiából elveszünk valamennyit, és tehetetlenségi nyomatékká alakítjuk, ami Newton első törvénye alapján megnehezíti az egyenes vonalú egyenletes mozgásból való kitérést. (ez mind ideális eset, most kihagytam a gyorsabb pörgésből következő megnőtt energiaveszteséget a súrlódás mián) Példa erre a Dűne maulapuskája, ahol a lövedék iszonyú gyorsan pörög a tengelye körül, elképesztően pontos és annyira lelalassul, hogy a Holzmann-pajzson is átmegy.
Tetszőleges fegyver tervezője ezekkel kell dolgozzon. A mesterlövészpuska pont jó példa erre, ott ha lehetne inkább egyáltalán nem kellene pörgetni a lövedéket (ezért fejlesztik az intelligens lövedékeket is, pld.)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.05. 14:37:00

@Wildhunt: Köszönöm a részletes választ. Utolsó gondolatodra, mert ex tüzérként azért néha jár ilyenen is az agyam. :-) Mesterlövész puskánál sima falú (huzagolatlan) cső és űrméret alatti nyíl lövedék (mint a harckocsiknál) nem lehetne megoldás?

Elismerem hogy miniatürizálni biztosan nem olcsó mulatság, nagyon precíz tűrések, miazmás. Na, de nem is ötletelek tovább. :-)

Wildhunt 2021.01.05. 14:50:24

@rdos: az intelligens tudtommal pont az - kinyílnak a szárnyacskái. A sima sabot típusú valószínűleg túl könnyű lenne.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.05. 15:26:20

@Wildhunt: Na. Így jártam. :-) Megint nem találtam fel a spanyolviaszt. :-)

Plieur 2021.01.05. 20:16:03

@Wildhunt:
@rdos:
Csak kiegészítésként, de érdekes. Mivel ugyanazokkal a gondokkal találkoztak, a fegyvertervezők "kompromisszumkészsége" hasonló megoldásokat eredményezett a cső/lövedék / huzagolás terén. Elvégre ugyanaz volt a feladat, a 8-14 g teljes köpenyes, 6,5-8 mm kaliberű lőszerrel a hadi puska tudja azt amit wildhunt már leírt.
Kevéssé ismert, de a Lebel, Moszin-Nagant, Mauser huzagemelkedése 240mm ( dettó az AK is:), a Springfield és a Lee -Enfield 254mm.
A huzagok száma 2-7 helyi adottságoktól függően, pld. az első vh-ban a britek gyártottak Lee-Enfield-ot 2 huzaggal a szokásos 5 helyett, egyszerű elgondolásból: a lövészárok háború lőtávolságaihoz elég a pontossága,viszont egyszerűsödik a csőgyártás:)

Walter_Dornberger · www.jagger.hu 2021.01.06. 12:27:45

Tetszett a poszt köszönet érte!

Plieur 2021.01.07. 12:43:20

@rdos: Nyíllövedék+papucs kombó egyéb lőfegyvereknél is ki lett próbálva, még az AK-hoz is:)
old.municion.org/
Ha legörgeted, van ott finn, amcsi, dél-koreai...
Nem terjedtek el igazán mert minden ilyen lőszernek van egy rossz tulajdonsága: a leváló köpeny miatt nem alkalmas csőszájfék/lángrejtő használatához. A köpeny nem egyenletes távolságra válik le a csőtorkolattól, tehát ami elmegy egy AKM-nél ahol csak egy sima ferde kompenzátor van az kellemetlen jelenségeket okozna pld egy AK-10x fegyvernél, amely az AK-74 lángrejtője/csőszájféke van felszerelve ( pontosság romlása,rezgések, extrém esetben tömődések). Ez egyéb kalibereknél is érvényes.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.07. 15:57:38

@Plieur: Hú! Köszönöm a linket és hsz-eidet is. :-) Linkeden elbóklásztam egy darabig. :-) Parádés.

Visszatérek első ötletemhez, de ígérem ez az utolsó hsz-em mesterlövész lőszer témában. :-) Belülről sima cső és csepp alakú lőszer (elől félgömb, hátul kúp, közte egy kicsit hengeres, hogy az egyesített lőszer hüvelyében ne forgolódjon). A hátsó, keskenyedő szakaszán hossztengellyel párhuzamos szárnyacskák (SV-s "vérem" nyílvessző párti :-)).

Megfejelve két aprósággal. Townend gyűrű az elülső, félgömb alakú részére, mint a csillagmotoros repiken a harmincas években. Csak printet találtam, ennek 253. oldalán a Townend gyűrű "lelkivilága".

www.antikvarium.hu/konyv/karlson-paul-a-gepmadar-640939-0

A másik, az egy dolog hogy célba kell juttatni a lövedéket és persze ekkor a kis légellenállás hasznos és az egy másik dolog, hogy a célban rombolnia kell. Belső - kompozit? kialakítással szerintem megoldható. Kívül áramvonalas - csepp alakú ólom (ha páncélra érkezik úgyis palacsintává lapul), belül keményebb és tűhegyes mag.

Talán egyszerűbb mint mini kompútert építeni a lövedékbe?

Plieur 2021.01.07. 20:47:33

@rdos: Javaslom gyorsan szerezni egy esztergát+ egy fröccsöntő gépet vagy egy lőszergyárat:), de azért érdemes odafigyelni hogy a csepp alak ideális, de hangsebesség alatti lövedékeknél.:)
Hasonló ötletek már voltak, beütni a keresőbe :
balle fléche sauvestre
balle fléche sauvestre plus
utána lehet csodálkozni:)
ha nem is mesterlövész fegyverbe, de vannak konkurensek:)
Egy mesterlövész puska pontosságnak a lőszer csak az egyik tényezője, van ott még sok minden...
Csak egy példa: a cikkben említett Withworth diadalútja nem sokáig tartott, 1880-ban már ott tartottak a fekete lőporos Gibbs, Rigby, stb. fegyverek hogy találat 2000 y.-on.
Egy modern lövedék alakja egy kompromisszum eredménye: a legjobb alakot keresik hangsebesség alatti és fölötti minimális légellenálláshoz.
www.lapua.com/bullets/lock-base/

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.01.08. 10:11:13

@Plieur: Hangsebességgel igazad van. Kulcsszavakat köszönöm, ahogy a linket is. :-)

Plieur 2021.01.08. 11:30:30

@rdos: Nincs mit, nagyon szívesen:)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.09. 20:59:59

Ugyan az ezer méteren belüli pontosságról nincs adat, de az oroszok mintha csináltak volna valamit mesterlövész puska ügyben.

sg.hu/cikkek/143164

Withworthról itt se nincsen szó.

9mmPara 2021.02.14. 08:39:45

@rdos: nagyon régi és halványuló emlékeim szerint a szabványos mellalak eltalálása nemtommilyen, de nagyon magas százalékban <-- ez a katona kézifegyverek pontossági követelménye

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.15. 12:22:37

@9mmPara: Köszi. Nekem 300 m rémlik, igaz mi tíz db koncentrikus körből álló elég nagy lőlapra lőttünk. 3 db-ot. :-)

Gondolom úgy voltak vele, hogy a tüzérnek amúgy sem ez a fő fegyvere, minek gyakorolni vele. :-(

Untermensch4 2021.02.16. 12:46:03

@rdos: :)
"Uram, ezt a sértést nem tűrhetem. Várom holnap napkeltekor a város melletti dombon hogy párbajban vegyek elégtételt."
"Rendben. Ön választott helyet és időpontot, így én választok fegyvert. Mivel tüzértiszt vagyok, az ágyút választom."

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.02.20. 14:54:21

@Untermensch4: Off. Ha már tüzér tiszt, mókát és kacagást én is tudok. :-)

Az 195o-es évek elején a magyar tüzérek gyakorlatoztak. Látható célt kellett eltalálni. Ugye aki volt tüzér, az tudja, hogy a tüzér legtöbbször nem látja a célt, vagy ha látja, akkor már nagy a baj és az adrenalin szint. :-( De viccben elmegy.

Órák óta nem képes eltalálni az álló célt a tüzértiszt. Mire mondja a juhász aki a lőtéren legeltette birkáit (ugye ez is vicces, mert lőtéren ilyen nem lehet, de viccben elmegy). Vitéz úr tisztelettel! Hagy tegyek én is egy próbát! X-edik alkalommal mondta a tiszt, na jól van bátya, próbáld meg te is.

A juhász elsőre telibe találta a célt. :-)

Tüzér tiszt hüledezve! Bátya! A múlt rendszerben én is juhász voltam, akkor Te hogyan vagy képes eltalálni a célt?

Mire a juhász. A múlt rendszerben tüzér tiszt voltam. :-)

On.

A "páncélost törő" tüzérek, a mesterlövészek, a nyulak látják a célt.

Plieur 2021.02.21. 18:06:08

@rdos: Sebaj, lehet narratívát építeni tévedése is, lásd Withworth-Kentucky viszonyt:)
Az a DVL érdekes cucc, már csak a kaliber miatt is, a 7,62x51N még érthető, de a 605x47 Lapua viszont kimondottan új ( és jó) céllövő kaliber:)
Inkább kereskedelmi cuccnak tűnik, de hát a GRAU útjai kifürkészhetetlenek. Van jó néhány nyugati fegyver amely ezt tudja

Sluck Ödön 2022.01.31. 15:20:52

Nem akarjátok folytatni a blogot? Hiányzik.

Sluck Ödön 2022.03.14. 11:45:23

@sóskatáska: Ugye? Vajon hova tűnhettek? :(

Wildhunt 2022.06.15. 07:41:12

Uraim! A szomszéd háború nagyjából végtelen anyagot szolgáltat!
süti beállítások módosítása