@Titus Pullo Urbino: Volt meg egy gyujtoakcio is az eszaki testverek javara, meleg ruha, tartos elelmiszer, stb. Nem tudom vegul lett-e belole valami vagy veget ert addigra a haboru.

@Kullancs1983: '98 tavaszán úton Bosznia felé megálltunk az Északi Támogató Dandárnál (lengyelek, baltiak, skandinávok). Kb. 15 fok lehetett, de a dánok már kifeküdtek napozni (rövid nadrág+feltűrt ujjú ing, pasik csajok vegyesen).
Ott jöttem rá, hogy az északiak sokkal lazábbak, mint az amerikaiak: ott még pihenőn is a "Sir! Yes, Sir!" mentalitás volt, emitt meg Isaszegi (akkor még) ezredes sajnálkozva közölte, hogy ha egy héttel hamarabb jövünk, megnézhetjük a fehérneműs divatbemutatót/szépségversenyt. :D
(Arról nem beszélve, hogy amikor körbevezettek minket, rácsodálkozhattunk a Harleykra és a nagylábúsított rohamtrabantra.)

@Titus Pullo Urbino: nincs sok időm, hintázunk :D

@Sigismundus: Még ma is van orosz fegyverzet, bár a Buk légvédelmi rendszereiket vissza akarják adni, mert nincsene vele megelégedve.

@Pacák: meglestem trailert, nem csak Star Trek. A trekkes hajók a Babylon 5 sorozat Földerő hajóival csapnak össze. Amelyiknek középek van a forgó részük azok az omega osztályú rombolók, a háromágú hosszúkás meg victory osztály. Nem vagyok kocka, áá.

A rokonság bizonyítéka a sok dízelmotoros lada, meg fiat-motoros trabant. Ebben ugyanis a finnek is nagyon otthon voltak a IIVH alatt. Morane-Saulnier vadász a lezuhant orosz gépekből (Lavocskin-Gudkov-Gorbunov, röviden: LaGG) volt a LaGG Morane. Súlypont, centrírozás, ezek ilyen úri ficsúr dolgok. Volt favázas Messzer kópiájuk is de azt már nem gyártották, pedig állítólag a proto jól repült.

Ne feledkezzünk meg az erős háttériparról. Ott van a Valmet vállalat, ami gyártott Kalasnyikovot, Porsche kabriót, kiképzőrepülőt, mindent.

A másik, kevédbé ismert válallat a Sisu. Ez teherautókat gyárt, egyedi (és finn hadi-) megrendelésre. Mindent a gyártó igénye szerint ez már nem is a teherautók rollsa, hanem egyenesen a Morgan-je. Elakadt finn teherautós képet épp ezért nem nagyon találni, mivel ez a független gyár vagyis inkább manufaktúra gyártja sokak szerint a finnek legjobb teherautóit. Gyártanak lánctalpas vontatókat, illetve a Patria nevű PSZH-k gyártásában is benne vannak (a Valmet-tel egtyütt)

A sisu egyébként a nagy finn nemzeti tökösséget kifejező szó, minden szótárban egy fél oldalas közelítő definícióját adják az egyszerű lutheránus erkölcsökből, a hideghez szokott emberek kitartásából, szótlanságából, a hazájukat védők bátorságából, a székelygóbéságból, a svédek rutinszerű pofonveréséből, a haza szeretetéből, hősiességből, két liter vodkából és 3 cl campariból álló koktélnak.

Akit érdekelnek a Téli Háborúban való magyar katonai részvétel részletei (tavaly őszi számban részletesen volt szó róla): www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_megrendeles/a_teli_haboru/1/1/0.

@proletair: na, itt a kivonatos fordítás:

30 m légpárnás harci hajó

A 2002 júniusában a Finn hadintegerészetnek leszálltott hajó a gyors harci hajók eljönedő sorozatának prototípusa.

A Hajóraj 2000 számára egy másik prototípust gyártott az Aker Finnyards: a Hamina takétahordozó naszádot, amit 1998 augusztusában szállítottak le, ezt a 2003 májusában leszállított Tornio és a 2005 júniusában leszállított Hanko követték. Az eljövendő hajórajt tervek szerint 4 rakétahordozó naszád fogja képezni. A FAC Hamina a Rauma által 90-92 között gyártott 4 Rauma-osztályú rakétahordozó naszád utódja. A hajógyár hosszó együttműködés a haditengerészettel még az 50-es években kezdődött.

A légpárnás járműre szóló szerződés technológiatranszfert feltételezett az AEA irányából. Az alapvető légpárnás tehnológiát az AEÁ-ban tesztelték, ez segítette a finn tervezőket e saját haditengerészetük a teljes évben, kemény parti viszonyok között végrehajtandó tevékenységről szóló feltételeinek teljesítésében.

A hajó ára több, mint 70 mo FIM (EUR11,773,155). Vékony tengerészeti alumínium panelekből heggesztették össze a törzsét, a kiálló részeket pedig kompozit felépítményekkel kötötték össze.

A hajó 27.4 m hosszó és 15.4 m széles, a szoknya magassága több, mint 2 m. A meghajtó és lebegtető berendezés 4 gázturbinából áll - ebből 2, meghajtószíjakon keresztül müködteti a 2 légcsavart, 2 pedig a felhajtóerőt szolgáltató propellereket és az orrba szerelt manőverező meghajtókat működteti. A 4,500 kW motorok 50 csomós csúcssebességet biztosítanak.

A kormányállás, lakóhelyiségek és a gépház a hajó közepén, a fegyverzet és a meghajtócsavarok a két szélén találhatók. Főfegyverzete rakétákból, aknákból és torpedókból áll. Légelhárító fegyvereket is fel lehet szerelni.

Adatok
Hossz 27.4 m
Szélesség 15.4 m
Súly max 95 t
Legénység 10
Meghajtóerő 6,000 kW
Max sebesség 50 csomó

FONTOS MEGJEGYZÉS: a helyesírásra és a fordítás pongyolaságára vonatkozó megjegyzések esetében azonnali, súlyos és kétoldalú anyázáshoz fogok folyamodni!

@NagyTeve:
Köszönöm, mások nevében is!

@Professor Pizka:

Köszi a kiegészítést.

Akkor az a 650 darab PSZH-t a szárazföldieknél tényleg Sisu Pasinak hívják :-)

@NagyTeve:

Igen, köszönjük! És ez a műszaki specifikáció a végén nagyon hasonlít a Tuuli 10 adataira.

@tiboru: ja. valszleg továbbfejlesztett változatról van szó.

@Kullancs1983: Persze, ha nem a Lordira szavaznak, feldarabolták volna az összes ellent.

Érdekességképpen megjegyezném, hogy az itt is megénekelt Operation Flashpoint - ArmA - ArmA2 sorozathoz is van egy finn hadsereg kiegészítő. A cucc nagyon jó, kinézetre a gyárinál is jobb minőségű, összeszedett, koherens, maximálisan követi a finn hadsereg felszerelését.

Az először kiadott csomagba kampány is került, aminek a kerettörténete szerint valamikor a 80-as évek vége (vagy a 90-es eleje?) felé járunk és a Szovjetunióból/Oroszországból eleinte burkoltan, később kevésbé burkoltan támogatott kommunista szeparatisták ellen kell harcolni. Később készült még történelmi kiegészítő a II.-vh ottani eseményeiből és van a mostani finn hadsereg külföldi tevékenységét feldolgozó játékmód is.

Egyébként teljesen jól átjön belőle az érzés, a felszerelés meghatározza, hogy a játékban is hasonló harcmodort kell követnünk, mint ahogy az valószínűleg a valóságban is működne (a nagy mozgékonyságú "könnyebb" egységeken van a hangsúly).
Ráadásként finnül karattyolnak a bakák csata közben (persze azért angolul feliratozva, hogy az egyszerű halandó is tudjon játszani vele), az átvezető részek alatt pedig teljesen autentikus északi villanygitáros (szintén finn nyelvű) dajdajozás hallgatható.

Sajnos jobb videókat most nem találtam, itt egy az ős-OFP-ből:
www.youtube.com/watch?v=bHJJiICL5Xo&feature=related

itt meg egy jellemző zenei betét:
www.youtube.com/watch?v=LqnAX3PpD_E&feature=related

ez pedig a fejlesztők oldala:
www.fdfmod.org/

Ha valaki játszik az OFP-vel vagy a leszármazottaival, annak mindenképpen érdemes kipróbálnia, talán a legjobb kiegészítő.

@Professor Pizka: Sisu, sauna, salmiakki. Ez a három dolog definiálja Finnországot állítólag. A szauna egyértelmű, a szalmiakki pedig... Nos, aki nem kóstolta eddig, az tegye meg. Apropó, van kátrányos piájuk is, az szerintem még a szalmiakkinál i@tiboru: s rosszabb, de csak kevéssel.

@tiboru: Egy olyan nyelven, ahol a "persze" azt jelenti, hogy segg, bárminek lehet értelme.

@hazitroll: segg? nekem azt mondták, hogy a "persze" női nemi szervet jelent (a kiskorú olvasók miatt nem akarom leírni: függőleges, négy betű)

@Hullafotós: utánanéztem kicsit a magyar részvételnek, Európában mi voltunk talán az egyetlen nép, aki meg merte kockáztatni a németek haragját a finnek támogatása miatt, Teleki össze is akasztotta a bajuszát Hitlerrel, aki nem hitte volna, hogy a lengyelek melletti magyar kiállást egy újabb szimpátiaakció követi. Állítólag a németek nem engedték, hogy a Finnországba induló "sítúrázó csoport" vonattal keresztülutazza Némethont, ez egy kicsinyes bosszú volt az 1939. szeptemberi (ne feledjük: 60 nap telt csak el azóta!) magyar elutasításra, miszerint a német csapatok nem vonulhattak Polska ellen magyar sínen.

@hazitroll:(és mindenki) Ez lehet még egy nagyon karaj film: www.tali-ihantala.fi/

@Collingwood: Azért azt hozzá kell tenni hogy a finn Buffalok nem is Zerok ellen harcoltak...

Magyarország pénzt, hadianyagot (4 cm-es Bofors lgv. gépágyú, magyar 36 M rohamsisak, puskák, lőszer stb.) és kb. egy zászlóaljnyi önkéntest küldött Finnországba Kémeri Nagy Imre főhadnagy parancsnoksága alatt (őt Mannerheim a visszaindulás előtt előléptette századossá, ezt itthon el is ismerték).

A magyar zászlóalj egyébként nem került harcba, mert mire végeztek a téli kiképzéssel, elkezdődött a fegyverszünet. A nemzetközi önkénteseket ekkor egy ideig ennek az ellenőrzésére "vetették be".

A Néprajzi Múzeumban most van egy fotókiállítás erről militia.hu/node/2620

Finnland!
www.motivatedphotos.com/?id=1045

Amúgy a Múzeum körúton pár éve nevetséges összegért lehetett hozzájutni egy antikváriumban Mannerheim emlékiratainak fordításához a Téli Háború idejéből (persze csak kivonat). A hazai kiadást a finn nagykövetség is támogatta, csak aztán valahogy elhalt a dolog.

@Markgraf:
Pont ezt a filmet akartam én is említeni :)
Esetleg nincs meg neked angol felirattal?

www.vatera.hu/g_mannerheim_a_teli_haboru_163819980.html
most is kapható :)

a finn rallisok meg a finn f1-s maffia hová számít?

@SchA: Ma délelőtt szereztem szereztem tudomást róla hogy egyáltalán létezik :) De felkerült a beszerzési listára:D

A FlugWerk 190 Nachbau-ról olvasgattam, és írták hogy az is van benne (Fw-190 modern utángyártás).

@Iustizmord: jó kérdés :-) kankkunnen forever@Titus Pullo Urbino: "segg? nekem azt mondták, hogy a "persze" női nemi szervet jelent (a kiskorú olvasók miatt nem akarom leírni: függőleges, négy betű)"

ööööööö SHOP?

@Markgraf: Tényleg nem Zerok ellen harcoltak, de 1943 után már szembekerültek Hawker Hurricane-ekkel, Lagg-3-asokkal, Mig-3-asokkal, P-40-esekkel is. Emlékeim szerint kb. 25 lelőtt ellenséges gép jutott minden légiharcban elvesztett Brewsterre. Ez még úgy is szép teljesítmény, hogy eleinte elavult orosz típusokkal kellett megküzdeni (I-15, I-153, I-16).

Más: még senki sem említette a finnek legjelentősebb haditechnikai fejlesztését, a Molotov koktélt. (olyat is olvastam, hogy ezt a fegyvert már a spanyol polgárháborúban is használták, de az elnevezés biztosan a téli háborúban született)

Bizony, a svédek mellett a magyarok voltak azok, akik "önálló" alakulattal támogatták a finneket a Téli Háborúban! Persze, voltak önkéntesek más országokból is: összesen 26 nemzet 11.500 katonája. Ebből a svédek 8.500-an, a magyarok 350-en voltak, de a "toborozás" során országszerte 25 ezer önkéntes jelentkezett! A Magyar Önkéntes Önálló Zászlóalj Jugoszlávián, Olaszországon, Anglián, Norvégián és Svédországon keresztül jutottak el Finnországba - és valóban nem vehettek részt a küzdelemben...

@Collingwood: A téli háborúban a svédektől is kaptak segítséget: indafoto.hu/nar/image/6938341-57d3cf95/user

Az én nagyapám tiszt volt a II vh.alatt az orosz fronton.Ő mesélte ,hogy mindenki ujjongott ,amikor megjöttek a hírek a Finn győzelmekről. Mannerheim nagy tiszteletnek örvendett nálunk is. Már gyerekkoromban felvilágosítottak otthon a "ruszkikról" és halottam ugye a Finn sztorit ,ezért aztán úgy tekintettem rájuk, mint az Istenre.:-))

Es emlekezzunk meg Mannerheim magyar szarmazasu segedjerol is:

fi.wikipedia.org/wiki/Alad%C3%A1r_Paasonen

A szauna a mindenük. A koszovói táborukban darabot számoltam össze. Volt közöttük olyan amit egy Chinook szállítot át Boszniából, mert ott már nem volt rá szükség.
Természetesen az tábori kocsma mennyezetén a finn jégkorong válogatott mezei lógtak...

A Rapid Deployment Force felvarrónak valószínűleg az is a jelentősége, hogy a NATO és egyésb szövetséges parancsnokságokon a képviselet a fenti egység tagjai látják el.
A temperamentumukról csak annyit, hogy az elhalálozás első három oka között nem találjuk a szívroham, agyvérzés és magas vérnyomás kifejezést.

@bet-li, kínai játékos: Ellenben az alkoholizmus vezető halálok nőknél, férfiaknál második.@Titus Pullo Urbino: Nekem többen, többször is - finnek - az "ass" angol szóval fordították. Az meg sem nem bolt, sem nem száj.

@Hullafotós: Igaz, nem vagyok prémekben otthon, de nem értem. Ha fejbelövök egy mókust, akkor a feje szakad szanaszét, hidrodinamikai hatás értelmében. Vagy a feje nem számít a prémeknél? Mert ilyen akkor azért elég volt "csak" a fejét eltalálni, nem kellett feltétlen a szemét.

@tiboru: A 100 legnagyobb finn listáján ven még egy elég érdekes életúttal rendelkező finn katona (52. helyen)

en.wikipedia.org/wiki/Lauri_T%C3%B6rni

Azt viszont magyarázza el valaki hogy Otto Kuusinen mi a sz*rt keres azon a listán (a 38. helyen)? A fickó képét be lehetne tenni bármelyik lexikonba a "hazaáruló" szócikk illusztrációjának...

@Markgraf: en.wikipedia.org/wiki/Suuret_Suomalaiset Ez meg itt a lista, ha valaki csemegézni szeretne. 25. helyen amúgy a lánya. (csak wikiről olvasom az életrajzukat)

A közeljövőben újabb svéd-finn összecsapás várható, persze olimpiai keretek között, azért néhány csepp vér kiontása és pár zúzódás belefér, nem adják ingyen a harmadik helyet sem a hokiban.

@Markgraf: Kuusinen? na és Kádár János, mint a "20. század legnagyobb magyarja"?

A finn-szovjet háborúkról:
renhirek.blogspot.com/2008_08_14_archive.html (ez a téli háborúról szól)
renhirek.blogspot.com/2008_08_16_archive.html (ez meg a folytatásáról)

A hakkapelitákról:
renhirek.blogspot.com/2008_12_19_archive.html

@Titus Pullo Urbino: egykutya...

@füves övezet:

www.youtube.com/watch?v=10VGe34d-T8

Suomalaisen ratsuväen marssi

És akkor már a másik kedvenc finn indulóm:

www.youtube.com/watch?v=1o4yccttch4

Remek cikk, igazán köszönöm!

@tiboru
Azt lehet tudni miért nem szállták meg a szovjetek teljes Finnországot?
Nem tudták vagy nem volt érdekükben?

@GlaP: elképesztő jól halandzsáznak a finnek a rádión. szétröhögtem magam, mikor valami olyat makogott, hogy "tella üppszi" :D ha lesz egy kis időm letöltöm a MOD-ot és kipróbálom.

@rusztaveli:

Szerintem túl nagy erőket kötött volna le, és az ár/érték arányban nagyon nem érte volna meg :-)

A nagy norvég ellenállási eposzban a Max Manus-ban is finn-szovjet háborús vendégszerepléssel kezdi a főhős, majd a vöröskatonák lelövöldözése után átáll a német Wehrmachtra, akik időközben beköltöztek Norvégiába. A film nemrég jelent meg a mozikban és elég életszagú a finnországi rész.
www.imdb.com/title/tt1029235/
itt a film trailere
www.youtube.com/watch?v=WbK4WTQFf9U

Két sör áráért vettem meg Mannerheim: A téli háború c könyvét,sajna még nem tudtam elolvasni.

Egy észrevétel a poszthoz: Pl Gusztáv Adolf seregében is jópár finn katona harcolt, erről is lehetett volna még írni.(Mondjuk nem kevés skót katona is, talán lesz poszt, a skótokról is :))

Eszembe jutott még egy apróság Finnországgal kapcsolatban. Nyilván nem véletlen az sem, hogy Európa egyik legliberálisabb fegyvertartási szabályai ott vannak. Ugyanis ott tényleg nagyjából mindenkinek van puskája. Mint az az USA, vagy Svájc kapcsán már láttuk, nem jó az ilyen országokban hódítani.

@Kálmán:
itt vannak a skót posztok
csurtus.blog.hu/tags/sk%C3%B3cia
lemil.blog.hu/tags/sk%C3%B3tok

különösen pedig ez
csurtus.blog.hu/2007/07/12/skocia_katonak

meg még ez
lemil.blog.hu/2008/02/13/vendegoldal_3_0_neoprimitiv_a_royal_scots_greys

köszönjük a linket
renhirek.blogspot.com/2010_02_23_archive.html

@Zig Zag:
Annyira azért nem. Bár otthon tarthatod, de pl. városban még a hivatásos vadász se használhatja. Tiszta röhej, de az esetleg betévedő állatokat számszeríjjal kénytelen kilőni, mert a rendőrön és vagyonőrön kívül senki nem használhat lőfegyvert.
A finneket nem csak a fegyverek miatt nem érdemes meghódítani, hanem a terep miatt. Komoly kihívás egy ekkora és ilyen területet ellenőrzés alatt tartani.

Mellesleg Finlandiát csak turisták isznak, a finnek inkább Koskenkorvát. (mellesleg sokkal jobb is :) )

@Lord_Valdez: kösz a reakciót. viszont nem is arról beszélgettem, hogy az utcán masírozó hódítók s.ggébe "engedéllyel tartott lőfegyver szabályszerű használatával" durrantanak. Az USA történelmében is ez nyomós érvként jelentkezett a hódítókkal szemben, lásd Hazafi. Nem Mel Gibson miatt mondom, hanem amiatt a hadtörténelmi szituáció miatt amit megmintáz. Azaz nyomasztó számbeli és technilőgiai fölényt legyőzi a szervezett guerilla harc, amibe a lakosság széles spektruma száll be, és a fegyverzet/utánpótlás sem okoz gondot. Ha Che Guevara, Arábiai Lawrence vagy Mao élt volna ekkor, biztos tanulmányozzák a függetlenségi háborút és írnak belőle egy könyvet.

Hasonló okok alapján Svájccal sem érdemes próbálkozni annyi különbséggel, hogy ott mindezt reguláris keretek között oldották meg.

Remek poszt!

Három apróság:

1: A Néprajzi Múzeumban levő kiállítást, benne a téli háborús összeállítással én is mindenkinek ajánlom!

2: @Hadrian77: A Karélia visszavásárlásáról szóló pletykák megjelentek a finn sajtóban is, de úgy tűnik, hogy hivatalos ajánlat sose hangzott el, csak Jelcinék játszottak el a gondolattal a tizedik vodka után. Így a finn elutasítás valószínűleg nem több városi legendánál. (Ld. www.hs.fi/english/article/Yeltsins+Russia+secretly+calculated+price+for+Karelia/1135230060537 )

Egyébként a finnek kitelepítették szinte a teljes finn népességet az elvesztett területekről, így azok jelenleg etnikailag majdnem teljesen orosszá váltak. Nem tartom reálisnak, hogy visszakapják és szerintem ezt a finnek is így gondolják.

3: A finn hadsereg színvonaláról tősgyökeres civilként keveset tudok, de "kis színes" gyanánt elmesélném, hogy amikor Finnországban dolgoztam, a csoportunk kétszer is elment paintball-ozni. Az első alkalommal külföldiek vs. finnek felállás volt, a finnek gyakorlatilag veszteség nélkül lemészárolták a külföldi csapatot. Ez azért valamit elmondhat a finn sorkatonai kiképzés színvonaláról. (A második alkalommal két vegyes csapat alakult, hogy az eredményt ne lehessen előre borítékolni.)

@Zig Zag: felejtsük már el cse gavarát, nőzés és ivás volt a fő profilja, batistát meg még egy 8 kerületi gyerekbanda is megbuktatta volna

@rusztaveli:
45 után az oroszok attól tartottak, hogy Finnország szovjetizálása arra késztetné a svédeket, hogy hagyományos semlegességüket feladva a NATO felé közeledjenek. Ezért nem érte meg nekik. Egy semleges Svédország messze többet ért Sztálinnak, mint Szovjet-Finnország.

Kár, hogy idén nem jön Kecskemétre az F-18-uk, nagyon szép programot szokott repülni.

@Lucius Flavius Arrianus: Szerintem igazából 44-ben volt az a történelmi pillanat, amikor Sztálin dönthetett a megszállásról. Ekkor viszont a finnek nagyon keményen ellenálltak és Sztálinnak nyilván fontosabb volt egy finn békekötés révén a többi európai hadszintérre átcsoportosítani (Lengyelország, stb.) az erőit, mint Finnországban lekötni.

45 után nyilván Finnország státusza is része volt a nagy hidegháborús kötélhúzásnak. Viszont nagyon nem volt mindegy, hogy - szemben mondjunk velünk - Finnországban csak politikailag tudott nyomást gyakorolni, de ez a megszálló hadsereg jelenléte nélkül nem volt elegendő a szovjetizáláshoz.

@Lucius Flavius Arrianus: igen, ezt én is így gondolom, a semleges pólussal nem akartak az oroszok közös határt.

@promontor:
természetesen igaz, hogy tisztán katonai szempontból a megszállás nem jelentett volna különösebben megerőltető feladatot az oroszoknak. Ha akarták volna - hősies ellenállás ide, remek harcmodor oda - úgy tapossák el a finn ellenállást, mint dühös paraszt a rohadt tököt. Politikailag nem érte meg nekik.
A témáról Kenéz Péter és Leszek Kolakowski is írt.

@Titus Pullo Urbino:
bizony, a svédek féltek. Más dolog semlegességet játszani úgy, hogy köztem és a nagy medve között ott van még egy ütközőállam, és más, ha itt van ante portas. Ezt tudta Sztálin is, és döntött.

@Lucius Flavius Arrianus: Hát, hogy mennyire lett volna megerőltető, azon nyilván lehet sokat vitatkozni.

Szerintem legalább annyira megerőltető lett volna, hogy ha arra fordította volna az erőit, akkor pl. Németországból kisebb területet tudott volna elfoglalni a háború végére. Márpedig Németország (meg persze a lengyelek is) neki sokkal fontosabb volt.

Ami a svédeket illeti, nyilván igazad van, de ha könnyen el tudta volna foglalni Finnországot, szerintem megtette volna: aztán ráért volna a svéd semlegességről jobb pozícióból alkudozni.

@promontor:
A finnekkel fegyverszünetet kötött még a német kapituláció előtt. Sztálin ekkor még - részben - tartotta magát a nyugatiakkal kötött szerződésekhez, tehát nem kebelez(het)te be Finnországot, legalábbis anélkül nem, hogy Churchillék a fejére olvassák ezt is, márpedig Szálin mindenképpen fenn kívánta tartani a megbízhatóság látszatát, legalábbis a német kapitulációig és a japánok elleni háborúig.
Katonai értelemben pedig - akár szomorú, akár nem - Finnország semmilyen komoly ellenállást nem tudott volna kifejteni. A 45-ös Vörös Hadsereg nem a Téli Háború Vörös Hadserege volt.
A svéd diplomácia már 42 végén - még a sztálingrádi kapituláció előtt! - jelezte a stockholmi szovjet nagykövetségnek (Kollontaj volt a nagykövet, igen érdekes életút), hogy mit gondol egy, az oroszok által megszállt Finnországról. Molotovék komolyan vették a svéd félelmeket.

Köszönöm a válaszokat!
Kenéz Péter és Leszek Kolakowskinak pedig utánanézek.

@Lucius Flavius Arrianus: "Katonai értelemben pedig - akár szomorú, akár nem - Finnország semmilyen komoly ellenállást nem tudott volna kifejteni."

Lehet, hogy a Wikipedia nem a legpontosabb forrás (majd utánanézek az általad említett szerzőknek) de azoknak a '44-es hadjáratoknak a leírásából nem úgy tűnik, hogy "semmilyen komoly ellenállást" nem fejtettek ki a finnek. Nyilván le tudták volna őket győzni az oroszok, de így is lekötöttek 0,9-1,5 millió katonát (wikipédia adat innen: en.wikipedia.org/wiki/Continuation_War ) és ez '44 őszéig nem volt elegendő a finnek legyőzéséhez. (Mondjuk kiváncsi lennék, hány orosz állt fegyverben a teljes keleti fronton, erre hirtelen nem találtam adatot...)

Azt persze készséggel elhiszem, hogy adott esetben egy diplomáciai jelzés (meg persze a mögötte álló geopolitikai megfontolások) többet érhetett, mint félmillió finn fegyverben, a világpolitika már csak ilyen.

@promontor:
senki nem tagadhatja a finn ellenállás hősiességét és - már amennyiben lekötő harcokról beszélünk - eredményességét, ilyet nem is állítottam. Állítom ellenben azt, hogy a Vörös Hadsereg koncentrált, átfogó, előkészített, Finnország területének elfoglalását és harci akaratának megtörését szolgáló offenzívájának egészen minimális ideig álltak volna ellen. A karéliai front ekkor már igazán másodlagos hadszíntér volt, és a politikai megfontolások játszották a főszerepet, no meg Finnország is deklarálta a háború UTÁNI szempontjait. Sztálinnak ez elegendő volt, és így nem is volt szükség Finnország - clausewitzi értelemben vett - legyőzésére.
Illúzióink azonban ne nagyon legyenek, ha Sztálin másként dönt, akkor a karéliai front a norvég fjordoknál állt volna meg. Mert a katonai képesség akkor megvolt. Nem véletlenül rettegett Churchill egy korai amerikai kivonulástól.

@Lucius Flavius Arrianus: OK, azt én sem tagadtam, hogy a 44-es vagy 45-ös VH képes lett volna földbe tiporni a finneket (igazából a sokkal gyengébb 39-es is képes lett volna, ha tovább folytatja Sztálin a Téli Háborút: ott is Finnországon kívül álló szempontok miatt állt le: viszont a finneknek ki kellett addig tartani, amíg ezek a szempontok megváltoztak...).

Az más kérdés, hogy dönthetett volna-e másként logikusan Sztálin? Azaz miért elégedett meg a finn békével? Te a svéd szempontot emeled ki és annyiban egyetértek, hogy nyilván az is fontos volt neki. Viszont azt is gondolom, hogy legalább ilyen fontos volt az, hogy versenyt futott Németországért és minden erőt oda akart koncentrálni.

@Kullancs1983: sirály:)

@tiboru: 65 db F-18 ki sem nézztem a derék finnekböl, nem veszik félvállról a védelmet

Annyira nem veszik felvallrol a vedelmet, hogy a parlamentben a Szocialdemokrata Part (ellenzeki) felvetette a nok kotelezo sorkatonai szolgalatat, bar elsosorban nemi egyenlosegi szempontok miatt.

Link: www.helsinkitimes.fi/htimes/domestic-news/politics/9879-finlands-sdp-would-extend-obligatory-service-to-women-.html

Erdemes finnekkel a katonai szolgalatrol beszelgetni, jo sztorikat tudnak (-30-ban 30 kmes sifutas teljes menetfelszerelesben meg hasonlok :)

@promontor:
persze, Sztálinnak fontos volt minden meghódított négyzetkilométer, mindazonáltal a németországi megszállási övezetek határait - nagyjából-egészéből - már 45 legelején kijelölték a szövetséges tárgyalók. A berlini versenyfutás sem volt verseny, hiszen az amerikai politika mereven ragaszkodott az előre lefektetett stratégiához, bármennyire is fújt rá Churchill - és ki mondhatja a következmények ismeretében, hogy nem volt igaza?
Azt hiszem tehát, hogy Sztálin finnországi céljai már 44-ben teljesültek. Egyszerűen nem volt szüksége többre. Ami a céljait illeti, ő ekkor már a háború utánra tekintett, arra az időre, amikor is az amerikaiak - elhatározásukhoz híven - kivonulnak Európából. Ne feledjük, hogy a kommunista iniciatíva az volt, hogy a felszabadult Európa népei - a kommunista pártok és a VH hathatós segítségével - a szocializmust választják, nem csupán a szovjet uralom alatt álló Kelet-Európában, hanem nyugatabbra is. Ez egyszer azonban az amerikaiak józan esze győzött, no meg Sztálin berlini mohósága sem fizetődött ki.
És: egyetértünk, mert a finnek bátor és elszánt ellenállása kitartott addig, amíg az szükséges volt. Summa summarum, nem ők döntöttek a saját sorsukról, ezt ma már tudjuk, de helytállásuk ma is példaadó lehet minden nép számára.

@Lucius Flavius Arrianus: OK, maradjunk ennyiben: szép zárszava ez az eszmecserénknek.

@promontor:
ok, én is élveztem; ugyanakkor van egy általad feltett kérdés - ami ugyan itt és most off - mégpedig: "Az más kérdés, hogy dönthetett volna-e másként logikusan Sztálin?"
No, ez a hátborzongatóan izgalmas és fontos kérdés, hogy valójában mit miért tett... :-)

@Bodzaszedő Manager: mindhárom név a gerilla hadviselés emblematikus figurája, szakértője. Che lehet hogy imádott csajozni, de írt egy könyvet gerilla hadviselésileg - ezért ebben a tekintetben nem fikázandó. Nemrég megjelent magyarul is, javasolom olvasd el!

@promontor: ne felejtsük el azt sem, hogy Norvégiából is a Vörös Hadsereg hajtotta ki a németeket és ott is önmérsékletet tanusítottak a szovjetek. Mondhatjuk: ezek voltak a kivételek.

szokásos jó kis poszt, köszi!

csak elképzelem a beszélgetést egy finn-X konfliktus esetén, amikor a megfigyelő jelenti, hogy "itt hármas megfigyelő, jelentem két szakasz Sisu Pasi közeledik!" "részeg maga, katona?"
:))

@promontor: nagyjából mindenki, azok kivételével akik Vlagyivosztokot, meg Kamcsatkát őrizték, meg a csendes-óceáni flottánál szolgálók mind a hárman.

Sisu perkele!

Hyva Suomi!

És a finn csajok a legmelegebbek, főleg ha a szaunában a löülü- (gőz) ben találkozol velük!

:-)

Kiitosz! (Köszönöm)

Hölökön kölökön v. kippisz ha iszol velük!

Piszok jó arcok!

@Kismy:

:-D

Csao

Király egy blog. Üdv Svédországból. Itt a finn kollégámmal jókat derülünk a svédeken és oroszokon. Még hogy nincs rokonság???? Felejtsétek el. Mi itt ugyanazokon nevetünk, kacsintásból értjük egymást, hasonló a mentalitásunk, és ez azonos az összes finnel, akivel eddig találkoztam.
Most éppen a Svéd-szlovák jégkorong meccs eredményén derülünk. Tudjátok, a svédek előtte verték a finneket, a finnek szerint taktikai okokból - el akarták kerülni a szlovákokat.

A bloghoz annyit még, hogy Sztálin 1948-ban pohárköszöntőt mondott a bátor finn katonákra, akiket a legkeményebbeknek mondott!!!!! 44-ben tényleg megpróbálták finnországot elfoglalni, nagy erővel támadtak, de a finnek kitartottak a béketárgyalások végéig. Van egy kiváló film erröl:
www.framomframstalinjen.fi/ Ismeritek??

Üdv

Csak hogy tudjátok: a hvg.hu is szemlézi a blogot:

hvg.hu/Tudomany/20100222_finnorszag_hadsereg_tortenelem

kicsit trackbackeltem.

@proletair: valamint Fiat Freccia-k is.Később MEsser 109-f -ek, amit Mersu-nak hívtak. Vicces lehetett, amikor az amcsi Curtissekkel támadtak rá a szintén Curtiss orosz P-40 esekre, angol Spit-ekre :)

Nagyon tetszett a cikk! Esetleg a közeljövőben lesz a norvég és a svéd hadseregről is?

@Eversman:

a saamikról és az inuitokról nem is beszélve! :)

@Kismy: :)

@hami:

Velkám!

@Eversman:

A svéd különlegesekről már írtunk, a norvégok még nincsenek a listán.

Nagyon jó írás! Egy hiányérzetem azért akadt: kicsit több szót érdemelt volna Mannerheim marsall. Ha nem untatlak benneteket, kiegészítésül összefoglalnám nem mindennapi életútját, melyből az is kiderül, hogy mi mindent köszönhet neki Finnország:

Carl Gustaf Emil von Mannerheim báró (1867. június 4. - 1951. január 27.)
Az orosz Birodalmi Hadsereg altábornagya (1917), Finnország régens-kormányzója (1918-19), a Finn Védelmi Erők tábornagya (1933), Finnország marsallja (1942), a Finn Védelmi Erők főparancsnoka (1918 és 1939-1945), a Finn Köztársaság elnöke (1944-46).
A finn függetlenség egyik megteremtője, Finnország XX. századi történelmének legnagyobb alakja, nemzeti hőse.

Német-svéd eredetű finn főnemesi család sarja. A finn katonai iskolából fegyelmi okok miatt kicsapták. Ezt követően 1887 és 89 között orosz hadiiskola diákja volt, majd lovassági egységekhez osztották be, többek között a Cári Gárdához. Majd 30 évig szolgálta a cári Oroszországot. Harcolt az orosz-japán háborúban. A mukdeni csatában tanúsított hősiességéért kitüntették és előléptették. A cári hírszerzés megbízásából 1907-ben több ezer kilométeres, Belső-Ázsiát feltérképező expedíciót vezetett. Az első világháborúban az osztrák–magyar fronton az orosz hadsereg hadtestparancsnokaként véghezvitt hőstetteiért megkapta a Szent György-rend, a legmagasabb orosz katonai kitüntetés 4. fokozatát.
A bolsevik hatalomátvétel és a szovjet-orosz beavatkozás veszélye miatt a finn szenátus 1917-ben hazahívja. Az 1918-as finn polgárháborúban a fehérek vezéreként, régens-kormányzóként meghatározó szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ezt követően példátlan keménységgel, több mint 8000 vörösgárdista és kommunista vezető kivégzésével számolta fel a finn bolsevizmust.
A 20-as években, most már valóban geográfusként beutazta a világot. Erről írott művei a finn irodalom értékes kincsei. 1931-től ismét vezető katonai és társadalmi tisztséget töltött be, többek között ő volt a finn Vöröskereszt elnöke is.
A szenátus és a parlament felkérésére teljhatalommal felruházva 1939-40-ben ő vezette a finn hadsereget a téli háborúban. A hagyományos hadviselést a partizán taktikával ötvözve súlyos veszteségeket okozott a szovjeteknek, de a háború a számbeli és technikai fölény miatt a szovjetek javára dőlt el és Finnország területek feladására kényszerült a Szovjetunió javára. Ez vezetett ahhoz, hogy Finnország fokozatosan Németország irányába tolódott el.
Finnország 1941-ben Németország oldalán belépett a Szovjetunó elleni háborúba. A finnek azonban kikötötték, hogy csak elvesztett területeiket szerzik vissza. Amikor Hitler példátlan módon személyesen látogatta meg 1942-ben, 75. születésnapján, átadva neki a Vaskereszt Lovagkeresztjét, és felszólította, hogy csapataival vegyen részt Szentpétervár ostromában, ő ezt kereken megtagadta. Az elvesztett területeket sikerült egy rövid időre visszaszereznie, de később feladni kényszerült.
1944-ben a Mannerheim vezette Finnország diplomáciai húzások sorozatával, majd különbékét kötve elkerülte a szovjet megszállást. A Finn Védelmi Erők Mannerheim parancsának maradéktalanul eleget téve, rövid, de véres harcok után lefegyverezték és internálták az országban állomásozó német csapatokat.
Ekkor Mannerheim Finnország elnöke lett, majd 1946-ban visszavonult a politikától. A következő évben gyógykezelésre a svájci Lausanne-ba utazott, ahol 84 évesen, 1951 januárjában halt meg. Hősnek kijáró állami pompával temették el Helsinkiben.
Mannerheim marsall ma Finnországban pártállásra való tekintet nélkül köztiszteletnek örvend. Helsinki egyik főútvonala viseli nevét, melynek végén 2,5-szeres életnagyságú bronz lovasszobra látható. Múzeuma Helsinki egyik tengerparti részén található.

@Történész:

Köszönjük az alapos hozzászólást!

@Történész:
Ha Horthynak fele ennyi esze lett volna, akkor most nem itt tartanánk agyilag...

@lángszóró: De jo hogy vannak ilyen okos emberek... Nos, oszinten szolva Horthy nem eppen a szivem csucske, de! HA kimaradhatunk az I. vilaghaborubol, HA nem baszunk ugy ra utana, HA nem epp ott vagyunk ahol, HA... Erted, ugye? ;)

Hogyhogy senkinek nem figyelt be a fordított horogkereszt? Légierőjelzés, állami kitüntetések - és nemcsak a II VH előtt, hanem bőven utána is...

U.i: persze, kinek mi a fordított...azt hiszem ezt talán jobbsodrású horogkeresztnek nevezik a "gonosz" balsodrásúval szemben.

Gratulálok! Hiányt pótló remek kis írás volt! Méltó a bloghoz, de hát mit is várhatnánk mást. ;)

Külön gratula a hvg.hu címlaphoz!

Éljenek a finn testvérink és az ő remek vodkáik! :))

rendszeres és remek írásokkal elkényesztett olvasótok vagyok, ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a blog (és persze a hozzászólások) szerzőinek. mivel jómagam laikus vagyok, nem nagyon éreztem szükségét eddig a hozzászólásnak. most is inkább kérdeznék: a finn heraldikában föltűnő "svasztika" az biztos svasztika? nekem még valami kalevalás önjáró szélmalom rémlik messzi középiskolai irodalmi emlékekből mint eredet, ráadásul jóval a nácik előtt használták már a finnek. van valakinek infója (angol/magyar linkje), pontosan mi is ez a szimbólum?

@lvjtn:

Köszönjük az elismerő szavakat!

A finn légierő egykori (1918 és 1944 közötti) felségjele valóban horogkeresztet (szvasztikát) ábrázolt, az az önjáró szélmalmos dolog nekem újdonság...

www.factacular.com/facts/Air_Force_Roundel_of_Finland_1918-1944

Amúgy ha jól emlékszem, a lett légierőnek is horogkereszt volt a felségjelzése a harmincas években - már amíg nem jöttek a szovjetek.

A szvasztika többezer éves nap-szimbólum (Indiától Afrikáig mindenhol felbukkant már), nem a nácik találták ki; ők csak kisajátították, mint a koncentrációs tábort és az Übermensch-elméletet. És persze lejáratták a horogkeresztet, amit civilizált ember még kábé háromszáz évig nem fog használni.

Egyszer azt olvastam, hogy valamelyik mai finn repülős alakulat felvarróján még mindig látható, de ezt valahogy nehezemre esik elhinni.

@tiboru: köszönöm a válaszod! a szampó, a csodamalom, a kalevalából, arra gondoltam, esetleg ahhoz lehet köze. valahogy a finnek esetében kevésbé valószínűsíteném indiai gyökereket, meg kicsit más is a szára számos ábrázoláson

a wikipedián (tudom, nem a megbízhatóság forrása) ilyen "elnöki zászló" kép szerepel:

en.wikipedia.org/wiki/File:Presidential_Standard_of_Finland.svg

sajnos egy kukkot nem tudok finnül, de ebben a cikkben bőven vannak 1945 utáni használatról képek:

www.virtualpilots.fi/feature/artikkelit/kunniakas_hakaristimme/

@lvjtn:

Nocsak, ezek szerint mégis megtartották a horogkeresztet, mint fő vexillológiai és heraldikai szimbólumot...

Köszi a linket; finnül én sem tudok, de a képek és az évszámok ömagukért beszélnek!

A horogkereszt a mai napig lathato itt-ott Finnorszagban. Allitolag, mert en meg nem jartam arra. Egyebkent meg a finn elnoki zaszlo bal felso sarkaban lathato kereszt kisertetiesen emlekeztet a lengyel hegyivadaszok (Podhalasci?) II. vilaghaboruig hasznalt jelvenyere..:)

@lvjtn: A finn légierő története egy svéd gróf, egy bizonyos Eric von Rosen által adományozott Thulin Typ D repülőgéppel kezdődött, a svasztika pedig a gróf személyes szerencseszimbóluma volt, ezzel volt megjelölve a gépe és a finnek megtartották.

A jó gróf később Göring sógora lett - az élet érdekes dolgokat produkál.

Üdv.

Nem tudom írtátok e már a kommentekben vagy ezt olvassa e valaki majd, de pár saját tapasztalatot megosztanék.

A védelem részhez annyit kötnék hozzá, hogy jelenleg is (legalábbis 2008 ban még) minden közintézmény alá kötelezően óvóhelyet (ahogy ők fogalmazták atombunkert) kell építeni. Volt szerencsém ilyenben járni 2006 és 2008 ban. Az újabbaknak saját áramfejlesztővel is rendelkeznek. Voltak részek ahova nem engedtek be mert külföldi vagyok, azokat is csak azért láthattam mert sors nemzet vagyunk :D. Amikor megkérdeztem mégis miért épitenek ilyeneket egybehangzoan csak annyit mondta, hogy az oroszok bármikor jöhetnek.

@Bexter: Persze, hogy olvassuk. A gyalogsági aknák tilalmáról szóló egyezményhez se csatlakoztak ugye. Vajon miért? Nyilván azért, mert az aknák a védelmi rendszerük része.

@Bexter:

Gondolom, nem csak én vélek felfedezni bizonyos párhuzamokat a finn és a svájci védelmi doktrína között.

" Szerintem igazából 44-ben volt az a történelmi pillanat, amikor Sztálin dönthetett a megszállásról. Ekkor viszont a finnek nagyon keményen ellenálltak és Sztálinnak nyilván fontosabb volt egy finn békekötés révén a többi európai hadszintérre átcsoportosítani (Lengyelország, stb.) az erőit, mint Finnországban lekötni."
A Talli-Ihantala film pont erröl szól.Ihantalánál megállitották a ruszkikat.Megvan a film csak feliratos.

@manes:
www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=101464