A rendvédelemben is vannak különlegesek: ez tiszta sor. Ott van pl. a jól ismert SWAT, ami szintén egy akroníma, mert a Special Weapons And Tactics azaz különleges fegyverek és taktikák szavakból jön össze. Az angolban a to swat ige azt jelenti, hogy lecsap.

jó poszt :)

de:nem csak a reneszánsz ember specialisták vannak..vannak azok is,akik egy dologhoz értenek,de ahoz nagyon..utászok,tűzszerészek,mérnök-vagy akár fogászati egységek..(ha már Kavics emlegette őket :))

Hát igen. A különlegesek iránt érdeklődő emberek régi dilemmája, miért jobb 300 lefetyelő, mint 35000 letérdelő. Erre egy Jehova Tanúja munkatársam adta meg a választ: mert ők ivás közben is éberek maradtak, figyeltek. Persze más kérdés, hogy 300 bögre összetörése, 300 ember huhogása miféle ellenséget képes úgy megrémíteni, miként az ott olvasható........:D

A SWAT-tal kapcsolatban hallottam már a South-West(ern) Action Team értelmezést is, de gondolom, az itt említett a helyes. Lehet, hogy csak az öntudatos LA-i lakosok nevezik így.

Elnézést, még 300 égő gyertyát is lengettek, muhaha!

BR,
A special weapons & tactics az authentikus, de a leggyakrabban alkalmazott SWAT név helyett ás rövidítéseket is alkalmaznak - ízlés szerint. Hallottam/láttam ilyeneket:
SRT - special response team /különleges reagáló csapat
SET - special entry team/különleges behatoló csapat.
Mivel az Egybesült Államokban annyi rendőrség van, mint a rosta lika, égen a csillag és valamirevaló rendőrség rendelkezik különleges halálbrigáddal, elnevezni is maguk szeretik, majd legyártanak nekik jóegynéhány felvarrót, ezért az ilyen felvarró gyűjtő emberkéknek az USA egy aranybánya.

Ja, arról se feledkezzünk meg, hogy van is munkájuk bőven. Akit érdekel, mennyi esélye van egy ilyen hivatásos utcai harcosnak a nyugdíjkorhatár elérésére, az próbálja ki saját képességeit a SWAT 3, vagy a 4-es videojátékban - nagyon életszerű, nem csak lőni kell a varangyok hadseregére, hanem tényleg életszagú... bekukucskálunk az ajtónyíláson, betükrözünk, fénygránát be, behatolunk, szitává lőttek, mit rontottam el? - újra.

Hűűű de meg lettem említve... :D

Köszönöm, valami ilyesmire vágytam.

Tehát a különlegesek nem ütköznek meg csatában, nem loholnak a tankék nyomában stb...

Na nekem ez nem volt tiszta, hogy ők most ilyen önálló kvázi szabotázs csoportok vagy elite/veterán egyéségek különleges kiképzéssel.

Köszi
Kavics

Dehogynem . Szükség esetén ugyanúgy felhasználják őket is golyófogónak !

leonov!
ugyan drágák golyófogónak-de néha tényleg ott végzik..

Honnantól és meddig különleges a katona ?

Ez csak egy megnevezés. Nyílvánvalóan az ember büszke a helyére, de minél komolyabb egységben van/volt, annál szerényebbnek KELL lennie !

Némileg relevánsan és nem a hadtörténettudomány irányából közelítve elmondhatom , hoyg a heylszíni/harctéri parancsnok mindig azzal tervez, amije van.Ez szükségszerű és mindig így van.
Nem találkoztam olyan egységgel mely éles helyzetben pihenőn volt, mert várta, hátha lesz valami fontosabb operationne.Sokkal inkább jellemző az "azonnal előre" verzió.

hogy ki különleges, ki nem, azt mindig az aktuális szervezet dönti el. egy snassz lövészakakulatnak / bocs exnyulak / is van/lehet spec. feladatokra kiképzett egysége / pl. tüzérség felderítők, rádiolokációs felderítők/ és időnként az alapfeladatot ellátó egyíségekből is emelhetnek ki embereket spec feladatra / mesterlövészek, műszakiak / Viszont a szó klasszikus értelmezésére Tiborunál a pont
"megfelelő ember kényes feladatra" :))

én a szlovák hds.1gp.zlj.szolgáltam,ott mink is pici elit voltunk.ha let volna valami,az ejt.után benunket vetetek volna be1.igaz a tisztek mindig megjegyezték,hogy háboruban 2percig élnénk...!

cap csaba!
:DD

A különlegesek szinonímája nem mindig a kigyúrt gyerekek fekete ruhában és csak a szemük látszik::))
(Csak Kavics kedvéért említettem meg.) (Vannak veterán elitek, de sztem ők már kevésbé harcolnak::)) Az általam ismert megközelítésben a hadsereg elitje e mélységi felderítők. (Azt hiszem ez valahol Tiboru posztjának mondanivalójával is) Persze ide is érvényes az az alaptézis, hogy: kiképezni és ne csak kinevezni!
Számomra ezen a területen példaértékű a Special Air Service (SAS).

Nekem egy kicsit sántít az a rész, ami konrétan az ellenséges vonalak mögötti tevékenységet jelöli meg sarkalatos jellemzőként. Bár az esetek jelentős számában ez igaz, de például pont az említett SWAT egységekre, már kevésbé. Minnél inkább visszafele lapozunk a történelemben annál bonyolultabb a kérdés. A rajtaütésekben erős hajdúk, akik nem alakzatban, hanem az egyénileg többféle fegyverrel küzdöttek, gyakran mélyen az ellenség felségterületén (frontvonal akkro még ugye nem volt), akkro most különlegesek vajon? A másik oldalon a janicsárok, akiket gyerekkoruk óta katonának neveltek, korszerű lőfegyverekkel voltak felszerelve most vajon elit egység volt, vagy csak egy kiemelkedő harcérétékű alakulat? Meg így utolsónak még eszembe jutottak az első világháború második felében felbukkanó német rohamosztagok. Vajon az általuk alkalmazott újfajta gyalogsági taktika különlegesekké tette őket, amikor a harctéren, még a frontális gyalogsági rohamok voltak dominánsak.

Nem kötekedni szeretnék, még ha úgy is tűnhet, csak megfogott a kérdés, nekem sincs biztos válaszom a feltett kérdésekre.

Condottiere,

a meghatározásom szavakba öntése során katonai különlegesekre gondoltam, ezért az "ellenséges vonalak" kifejezés; SWAT-egység rendvédelmi szolgálatoknál (rend-, csend-, valamint pénzügyőrség) dolgozik, ahol ugye elvileg nincs olyan, hogy hátország meg front meg ilyenek.

Hát igen, a janicsárok nem felelnek meg 100%-osan a meghatározásomnak, hiszen jó sokan voltak.

És távolról sem tekintjük kötekedésnek a megjegyzéseidet, sőt: örömmel olvassuk az ellenvéleményeket.

Condi et al,

A SWAT úgy került témának, hogy nyomtam 1 kommentet, és megelmlékeztem róluk is, hogy a "rendvédelemben is vannak különlegesek". A fejtegetésed egyébiránt szerintem jogos, mert vannak részei a haderőnek, amelyek sajátos harci technikákat fejlesztettek ki, sajátos a képzésük, harcmodoruk, állóképességük, miegymás. Egy kissé filozófikusnak hangzik, de a fegyvernemi sajátosságok és a különleges státusz közötti határ azért igencsak elmosódik; ott már, hogy ki különleges, ki nem, pusztán akarat kérdése.
Érdemes konkrét példákat megvizsgálni. Klikk ide:
www.imperialglory.com
Ez egy ismert hadi játék, ami nagyon kultúráltan szemlélteti, modellezi a napóleoni kor hadseregeit. Nézzük meg a francia szárazföldi erők gyalogos egységeit!
RECRUITS - lényegében népfelkelők, akik képességei naggyából a kocsmai verekedéshez szükséges színvonalon mozognak, de sok lúd disznót győz formációban jól alkalmazhatók kevés létszámú lövészek vagy szintén kicsi lovas egység ellen.
FUSILIERS - a muskétások sorezred formációja, nem túl képzettek, nem túl ügyesek, messze se látnak/tüzelnek, a lovassági ékek pedig úgy szétzavarják őket, mint legyeket a légycsapó.
GRENADIERS - gránátosok, kb mint Fusiliers, de az épületek elfoglalásánál ügyesebbek, és sorezredként is jobb képességekkel megáldottak, közelharcban is jobban exponálják magukat.
VOLTIGEURS - vadászok, fegyverzetük könnyű, puskájuk pontosabb, messzebbre hord, közelharcban pedig a gyíkfingot két paraszthajszállal múlják felül.
TIRAILLEURS - magasan képzett vadászokra hasonlatos egység, ami zseniális a sorezred különböző lövészformációinak váltásakor, lőnek mint a veszett fene, és tojnak arra, ha épp rájuk lövöldöznek.
IMPERIAL GUARD - azt gondolják magukról, hogy őket nem fogja a golyó, elszántságuk kb. mint a T100-as terminátornak, ha nem háborúznak éppen, hát kiképzésen töltik az időt, létszámuk korlátozott, (csak a lefetyelve ivók kerülhetnek ide), piszokul sokba kerülnek, szóval ők a különlegesek.

A janicsárok, a török hadi gépezet gerincét alkották. Nagy számú, nagyon jó utánpótlással, fegyverzettel és harci eljárásiokkal felvértezett egység volt. Mégsem nevezném őket különlegesnek, mert ők a néhány gyalogos népség közt nagy számban és fő szabályként voltak megtalálhatók. Az "elit egység" viszont kijár nekik, szerény nyomott véleményem szerint.

Egy picit összekeverednek a "különleges" és az "elit" fogalmak. Az ejtőernyős alakulatok pl. - úgy vélem - mindenhol elitnek számítanak, de ezen belül is vannak speciálisan kiképzett csoportok, egységek. Hogy egy korábbi cikket hozzak például: a Királyi Tengerészgyalogság elit alakulat, de a II. vh-ban ezen belül működtek a speciális tengerészgyalogos commandok.

A rendőrségi különleges egységek azért fedik pontosabban egyszerre a két fogalmat, mert egyrészt a rendőrség más működési rendben dolgozik (nem szakasz, század, stb.), másrészt a SWAT jellegű egységek feladata gyökeresen eltér a rendőrség általános feladatától: a bűnöző élve történő elfogása általában nem elsődleges cél.

Tistedur egy kérdés: más ügy kapcsán belefutottam néhány érdekes anyagba az LRDG-ről. Érdekelne esetleg erről egy összefoglalás?

Kedves Neo,
A rendvédelem és a katonai erők más szabályok szerint működnek. A rendvédelemben például fő szabályként nincs ellenség, csak ellenfél, akiknek a megsemmisítése NEM cél. Még a különlegeseknél sem. A cél csak azok ártalmatlanítása, akik másokra veszélyesek. Tehát az, hogy
1. lehetőleg mindenki túlélje
2. lehetőleg a legkevesebb és a legkisebb sérülések keletkezzenek
3. és ha már halálos erőt kell alkalmazni, pl tűzfegyverek, akkor azt úgy, hogy a prioritás a karcképesség azonnali megszüntetése az ellenfélnél, nem pedig az ellenfél megsemmisítése.
4. Megjegyzendő az is, hogy mindezt egyúttal a vétlen személyek testi épségének lehetőség szerinti minimális kockáztatásával.

Az már egy másik kérdés, hogy egy bankrabló, aki pl késlekedés miatt már nem tud elmenekülni a helyszínről és túszhelyzet áll elő, szóval egy ilyen bankrabló semmilyen körülmény között sem menekülhet el. Bármit kér, bármivel fenyegetőzik, akár cigánygyerekek is hullhatnak alá az égből, akkor sem. A kérdés ilyenkor már csak az, hogy a végelszámolásnál az elfogását és ártalmatlanítását milyen áron sikerül elérni. Vagyis ha fegyvert használ, biztos hogy lelövik - de nem meggyilkolják. Persze a lőtt sebekbe nem nehéz belehalni. Ez már kevésbé kiszámítható, inkább a szerencse birodalma.

engem perszehogy érdekelne..de szerintem a többieket is :)

Zig Zag

Nem poénkodásból írtam a "nem elsődlegest". Persze, a lehetőségeken belül mindenki maradjon épen, de mondjuk egy túszhelyzetnél elsődleges cél a túszok életének védelme és csak másodlagos a túszejtő(k)é. Ettől még én sem gondolom, hogy megölni akarják őket.

Neo,
Igen, a túszhelyzetek terén többfajta iskola is van.
De a túszejtő, mindegyik esetben nulla eséllyel néz szembe, mikor a menekülést latolgatja.
Másrészt pedig a túszok életét csak kétféleképpen lehet védeni:
1 rábeszélik a túszejtőt, hogy engedjen el minél több túszt
2 ha a túszejtő nem akarja megadni magát, akkor minél előbb semlegesíteni kell.
Vagyis közvetlenül a túszokkal a szabadítóknak nem sok dolguk akad. Az elengedés esetét kivéve azon fő szabályként mindvégig passzívak maradnak a szituációban. A szabadítók tehát a túszejtő(k)re koncentrálnak, nem pedig a túszokra.

Ja, és bocs, én sem poénkodásnak írtam, amit írtam, hanem csak érdekes a téma szerintem. Meg talán hallottam olyanról, aki látott már ilyet. :)

Zig Zag

Imperial Glory-t épp pár hete töröltem le, nagyon szórakoztató kis játék, szeretem is. De a taktikai rész nagyon arcade, ha belegondolsz pont a vonalharcászat korának legalapvetőbb elemét a morált nem kezeli. Az egységek ledarálják egymást frontálisan, holott ugye tudjuk, hogy akkoriban viszonylag alacsony veszteség is futásra ösztökélte a vitézeket (nyílt terepen vonalban állva érthető ha az embernél hamar elpattan a cérna. Emellett nem nagyon korlátozza az egységek hatékonyságát, ha baráti egység van a tűzvonalukba, és hasonlóan lazán belelőhetsz az éppen egymás öldöklésében elmélyült egységek profelhőjébe, nincs baráti tűz. És a legdurvább, hogy az ágyúknak korlátlan lőszer áll rendelkezésére. Nincs olyan mint ami a 48-as szabadságharcabn elő-előfordult, hogy az ellenség által kilőtt golyókat lőtték vissza, muníció híján. :D
Viszont jön majd a totalwar új része, ami szintén a napóleoni érában játszódik. (nem mintha elfutna a gépemen, vagy lenne rá időm)

Tiboru,

A Swat egységek esetében megalapozott a kifogás. Csupán arra akartam utalni, hogy véleményem szerint különleges egységek, valóban mindig voltak a történelemben, ám az általad felvázolt rendszerezés, leginkább csak a 20. század utolsó 2/3-adára igaz, mert más korban álkalmazva más eredményt kapunk. Ez a történettudomány egyik legelsőször felmerülő problémája, hogy egy napjainkban felállított rendszer egy más korban, és más földrajzi/gazdasági/társadalmi körülmények között, lehet hogy meg is felel minden kritériumnak, ám egészen más belülről, még ha külsőre anak is tűnik. Még mindig a Hajdúk (a XVI.század végi értelmében) jelentik erre a legjobb példát,kis számú, ellenséges vonalak mögött tevékenykedő, egységek, melyek fegyverzete és harcmodora esetén az egyéni harci teljesítményen van a hangsúly. Ez utóbbi elem például a korszakban nemzeti sajátosság, nem pedig kiképzés beli: de az eredmény ugyanaz, ami a rendszerezés kritériumainak megfelelővé teszi, ám az odavezető út egész más. Összességében a hajdúk meg kéne, hogy feleljenek a kritériumoknak, ám mégis egyértelmű, hogy nem voltak különleges alakulatok, inkább amolyan partizánféleségek voltak, ha 20. századi alteregót keresünk nekik.

Az oldal amúgy baromi jó, először két szuszra olvastam végig a teljes termést.

Ja és még egy apróság ami most tűnt fel. A rendszerbe nem illeszthető be sem az idegenlégió (analógia viszont itt megvan a Janicsárokkal, legalábbis eleinte, aztán ők is elkúrvultak rendesen.), a Ghurkák, és talán még a hegyivadászok sem.

A megoldás talán tényleg az elit és a különleges alakulatok szétválasztásában lehet.

Az Ótestámentumi kérdésre a válasz: aki letérdel, azt könnyebben seggberakja az oroszlán. Sőt akár meg is eheti, vagy valami ilyesmi. Természtesen, ha nincs maximum mellmagaságban csobogó forrás, vízesés, mosdókagyló, az elmélet bukik.

,,Persze más kérdés, hogy 300 bögre összetörése, 300 ember huhogása miféle ellenséget képes úgy megrémíteni, miként az ott olvasható........:D"

Akkoriban nemigen volt szokás éjszaka harcolni, szépen kialudták magukat, felálltak reggel egymással szemben és üsdvágdnemapád. + háromszáz fáklya az nem 300 embert jelent, hanem LEGALÁBB 300 embert +ha csak egy hülye midiánita elkiáltja magát, hogy ,,jajistenem, nyakunkon a zsidók megölnek mindenkit wáááá", akkor már meg se kell őket ölni, egymást tapossák agyon a pánikban:)

+asszem a Bibliában benne is van, hogy valóban az éberség miatt kellett a folyóból ivós trükk, de előtte még szólt is Gedeon, hogy aki beszari, az húzzon el, csak a bátrak maradjanak.

Érdekes egyébként, John Laffin A hadvezetés titkai c. könyvében is szerepel ez a történet, de ő nem is annyira a különleges egységeket látja benne, hanem egyszerűen a mennyiséggel szemben a minőségre törekvést és a meglepetés erejének felismeréét.

Magamak akkó jól szűröm le a tanulságot (a nem minden rovar bogár, de minden bogár...) analógiájára, minden különleges elit, de viszont nem? Ahogy Condittore is írja, a posztbéli ismérvek szerint a hegyivagászok stb. inkább elit.

De pl. Búvár Kund megfelel Tiboru definíciójának, és ő tkp. egy egy személyes különleges. Tehát nem a kiképzés, felszerés, ütőképesség a döntő ismérv, hanem a felhasználás módozata.? (ez merőben elméleti szombaton, bizonyos pincéből jövet :)

mentula,
logikus következtetés :)
és jól is hangzik

hát:mi az hogy különleges? ha a fogászati alakulat lülönleges:márpedig az :)..akkor most ők is elit?
vagy a tűzszerészek..vagy az utászok..vagy ők csak speciálisok,de nem különlegesek..:P

speciel ez is jogos felvetés :(

Na de tistedur ! Amikor már az európai értelemben vett kompromisszum kezd kibontakozi, bekavarsz itt rendszertanilag kétes egységekkel ?! Vegyünk akkor három halamzot. Elit, különleges, és a szó hétöznapi értelmében vett különleges pl. Erste Dental Division "Amalgam". Ezek közt nyilván van átfedés, de így mindekinek jut hely a seregben :)

Hát igen; talán külön kellett volna csoportosítani az elit csapatokat és külön a speciálisokat...

Most már mindegy; mentula, ismét igazad van. Ne feszítsd a húrt...

a fogalmi válság egyáltalán nem meglepő:egy olyan szervezetről beszélgetünk,ahol a században tutira több vagy kevesebb ember van mint száz..:P

egyébként mi lenneha a három halmazt elitnek,speciálisnak és különlegesnk neveznénk?

kollegák,
picit se zavarjon senkit, hogy a speciális, meg a különleges ugyanaz

Zig Zag, tistedur,

A - mélyen elméleti - felvetésem szerint a 3. halmaz a tistedur által nehezen besorolható egységekre vonatkozott, melyek nem harcászati értelemben, hanem, a hétköznapi jelentés szerint különlegesek, vagyis ezen a blogon végtére is nem azok.

szerintem,legyen 1 elitcsapatok blog..USMC,ejt.csapatok,stb.

Kedves Csaba,
Kíváncsian várjuk az elitcsapatok.blog.hu indítását. ha esetleg így döntesz, számíthatsz tőlünk néhány vendégoldalra :)

Sokat változott a világ. Jelenleg minden reguláris egység különlegesnek számít, sőt speciálisnak. Megszüntek a zászlóajnyi gyalogosrohamra "kiképzett" csapatok. A jelenlegi modern haderőben a kislétszámú és SPECIÁLISAN kiképzett egységek vannak. A technikai fejlődés elég sokmindent megváltozatott.Sok klasszikus feladat szüntmeg, vagy vette át egy másik szereplő. (pl. tüzérségi felderítő) pedig ki gondolná hogy a tüzérségi felderítők az átkosban még megkapták az eje. kiképzést is.
"A hadsereg nem egy nagy ZÖLD rendörség ! "

A már szinte akadémikus szemantikai vitáhához egy kis adalék :
"Use of the term varies internationally and at times indiscriminately applies to military, rather than civilian policing, capabilities skilled across a spectrum of employment areas. In the United States a distinction is formally drawn between Special Forces and Special Operations Forces, the term Special Forces being reserved for the United States Army Special Forces. Media usage does not always reflect this distinction.

The term is sometimes erroneously associated with elite units which are also highly trained, but are tasked with variations of conventional military operations. The term also does not refer to the wide range of military specialists, such as engineers, forward observers, medical personnel, and mechanics, who are not tasked with special forces operations as previously"

és két link :

en.wikipedia.org/wiki/Special_forces

de.wikipedia.org/wiki/Spezialeinheiten

Az első az angol szöveg forrása, a másik egy - gondolo példálózó, de jó hosszú - felsorolás a világ különlegeseiről.

Hohó mentula,

lebuktál! Eddig ártatlanul azt mondogattad, hogy neked az angol nem gyerebe...

Amúgy köszi a linkeket; tanulmányozom.

Még egy kis olvasnivaló ;-)

www.soc.mil/SF/creed.htm

Tiboru, nem mondtam, hogy nem tudok angolul(persze nem is tudok), csak nem annyira, mint magyarul vagy németül:) Szakmai szöveget meg mégúgyse.

Dworkill. ez az eskü, ez olyan amerikai, hatásvadász, és ha nekem kéne elmondanom, nem biztos, hogy mentálisan megerősítene. Persze mi cinikusak vagyunk. Vagy én.

Nem eskü, hanem krédó.

De attől a hivatástudat az még hivatástudat, ha egy jól képzett fegyverest pályára állítunk, akkor inkább így gondolkozzon, mint máshogy.

Értem, hogy szinpadias kicsit, de melyik eskütétel vagy pl zászlóavatás nem az. Ha nem élted át belülről, akkor nem tudom elmagyarázni, de egy sima katonai eskü is egy jókora lépés a civilből a "katonává" válás felé.

Ehh, nem tudom visszaadni. Bocs.

Bocs má Dworkyll, néha nem csak cinikus vagyok, de egyben tapló is, és pl. ilyenkor nem gondolok arra, hogy másoknak ez sokat jelenthet. Ráadásul pár liter szekszárdi veresbor után ez a rossztuéajdonség csak fokozódik

Én tettem már le pár hivatalos esküt (tudom az credo volt, de ha már az eskükről is szó esett) sőt be is tartottam őket :) De az én kérges lelkemre ezek nem hatottak, na de ez legyen már az én bajom. Mindettől függetlenül még tettem a dolgom.

"Mindettől függetlenül még tettem a dolgom."

Valami csak motivált, ezek szerint. Próbáld meg szavakba önteni, és jó esélyel olyan lesz, amitől egy edzett cinikus ugyanúgy reagálna, mint most te.

Szerintem ez normális.

Minden kibaszott zászlófelvonásnál elszorul a torkom, és minden eskütételnél könnybeszökken a szemem; hogy a Himnuszról ne is beszéljünk.

Eddig azt hittem: beteg vagyok és nem tehetek róla.

Jó tudni, hogy nem vagyok egyedül.

Mielőtt szétzokognánk a topikot itt egy kis "lélekfrissítés" a harci szellem végett:

Az eredeti:
www.sightm1911.com/lib/ccw/gunfight_rules.htm

Az extra biturbó (értsd tengerészgyalogos ;-) változat:
www.jacksjoint.com/rules_for_gunfights.htm

OK. Dworkyll szépen hangzik, amit írsz, de alapvetően több ebertípus létezik. Én pl. irigyellek titeket. De ha a munkától, és az ahhoz kapcsolódó formaságoktól odébbállunk, akkor nálam is máa a helyzet, a himnusz, és még egy-két dolog az más.

A motivációnak meg nem kell érzelmi alapunak lenni, az max megerősít. Biztosan sokaknak segít, de van aki tudja mit várnak tőle és egyszerűen eleget tesz annak.

Nagyon tetszik a post és a blog is! Zsír!:)

Mellesleg, szerintem, aki a folyóból a tenyeréből iszik, az közben tud figyelni arra is, ami körülötte zajlik, míg aki térden állva lefetyel, az olyan kiszolgáltatott, mint a zsiráf az oroszlánoknak, az itatónál... ;)
Szóval lehet ez egy IQ teszt!:)

Az

mellik agyas is volt az a 22-es csapdájában (tán a Scheisskopf? már tábornok korában?), aki a légierő bombázó parancsnoka létére begyűrt maga alá vmi különleges alakulatokat, mondván hogy "mi más lenne az ellenség bombázása, mint különleges feladat"?

hehe