A bűnügyi (tágabban: a rendőrségi) hírek olvasóinak népes tábora nap mint nap szembesül az újságírók által előszeretettel használt büntetőjogi terminus technicusokkal, s közülük csak azon keveseknek szúrnak szemet a következetlenül használt (gyakran megtévesztő) szavak, akik valamiféle jogi előképzettséggel (vagy legalábbis ilyen irányú érdeklődéssel) rendelkeznek.

Blogunk – közszolgálati küldetéstudattól eltelve – egyik feladatának tekinti a nagyközönség tájékoztatását, továbbá azt, hogy elősegítse az idióta tudósítások és cikkek szerzőinek kipellengérezését.



A zsurnaliszták (akik oktatóiktól már az újságíró-iskola első évfolyamában virtuális körmösöket és valódi homlokráncolásokat kaptak egy-egy gondatlan szóismétlés folyományaként) görcsösen lapozgatják a szinonimaszótárakat, amikor (egy-egy fogalom cikken belüli újbóli felbukkanásakor) az egyhangúság ellenszereként rokon értelmű szavakat keresgélnek. Igyekezetük (legalábbis ami a rendőrségi híradásokat illeti) gyakran nem a helyes választást eredményezi.

Természetesen nem lehet célunk a Köztársaság polgárait, valamint a magyarul beszélő, író és olvasó földlakók tömegeit büntetőjogból leszigorlatoztatni vagy államvizsgáztatni.

Ezt határozottan és megnyugtatóan állítjuk, pedig biztosak vagyunk abban, hogy dr. Blaskó Béla tábornok, tanár úr nagy élvezettel vezényelne le egy ilyen laza projektet, akár egy szűk délelőtt alatt; ha emlékezetünk nem csal, saccra úgy másfél-két órára lenne szüksége ahhoz, hogy a tőle annó megszokott operativitással a több millió vizsgázó 80 százalékának pont azt a mentőkérdést tegye fel, amiről a szóbanforgó alany nem is hallott. 

Szóval nem kívánunk az olvasónak büntető anyagi jogi gyorstalpalót kezdeményezni, de az említett szavak közötti különbségnek (szerintünk) nemcsak szakmabeliek számára kellene nyilvánvalónak lennie. Lássuk tehát, szándékosan leegyszerűsítve, de a lényeget kiemelve az első kis csokrot.

Kezdjük mindjárt a lopás, rablás, illetve kifosztás szavak önkényes, egymással történő felcserélésének jelenségével.


Lopás (Btk. 316. §): ha a másét valaki „simán”, erőszak nélkül elveszi. A lopást a tolvaj szokta elkövetni, például a zsebmetsző a villamoson vagy a piacon, amikor kiemeli a pénztárcánkat a farzsebünkből vagy a táskánkból. Lopás a betörés is, csak „dolog elleni erőszakkal” elkövetve: a betörő bezúzza az ablaküveget, eltöri a hengerzárat és úgy hatol be a lakásba. Fontos apróság: csak „dolgot” lehet ellopni, személyt nem! Na jó, ötletet is.

Jó példamondat 1.: A kurva anyját, hát nem kilopta a szatyorból a Kőbányaimat?!

Jó példamondat 2.: Ellopták az utolsó lélekharangot is Csernelyen

Rossz példamondat 1.: Ellopták a menyasszonyt

Rossz példamondat 2.: Ellopták a rendszerváltást


Rablás (Btk. 321. §): ha a más cuccát személy elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel veszik el: lőfegyverrel a levegőbe lőve, késsel, esetleg kézigránáttal fenyegetőzve (lásd a szomorú aktualitású bankrablásokat), két pofont adva, kezet hátracsavarva. A rabláshoz tehát minden esetben erőszak, esetleg közvetlen fenyegetés kell (most nem taglaljuk a „közvetlen” szó jelentését, hiszen ezen komoly jogászok szoktak egy-egy ügy kapcsán heteket-hónapokat vitatkozni, de ez a szép ebben a szakmában).

Jó példamondat 1.: Kést a nyakához szorítva rabolták ki a postást

Jó példamondat 2.: Kézigránáttal fenyegetőzve rabolták ki a talponállót

Rossz példamondat 1.: Kirabolták az üresen álló nyaralót

Rossz példamondat 2.: Csak másnap reggel vette észre, hogy rablók vitték el az asztalon felejtett vibrátorát


Kifosztás (Btk. 322. §): a szlengben ez a klasszikus „markecolás”-nak nevezett tevékenység, amikor azért itatnak le valakit, hogy annak részegségét kihasználva elvegyenek tőle valamit. Rosszhiszemű kurvák által évezredek óta kedvelt (és anyagilag elég kifizetődő) módszer.

Ingatlant vagy autót nem lehet kifosztani, kizárólag személyt!

Jó példamondat 1.: Amikor magához tért a József és a Víg utcák kereszteződésében, a feje fájt, zsebei üresek voltak. Akkor döbbent rá, hogy kifosztották.

Jó példamondat 2.: Dzsenifer kifosztotta Jenőt, aki – miután magához tért – megverte  Dzsenifert, mint a lovat.

Rossz példamondat 1.: Kifosztották az Erste óbudai fiókját

Rossz példamondat 2.: Miután visszaérkezett a parkolóba, észlelte, hogy kocsiját kifosztották, még a rágógumit is elvitték a kesztyűtartóból


Kedves újságírók! Kérünk benneteket, ne használjátok azonos értelmű szavakként a lopás, rablás, kifosztás kifejezéseket! Jó, tudjuk, nem ez a világ legfontosabb dolga, de higgyétek el: abból még sohasem keletkezett zűr, ha egy tollforgató igényes volt önmagával és olvasóival szemben.

Kedves olvasók! Ha a sajtómunkások által a posztunkban felvázoltakhoz hasonló marhaságokra bukkannátok, ne habozzatok és kommenteljétek be ide, hadd röhögjünk együtt.