Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Elmélet - John Keegan (x)

2009.03.31. 03:31 tiboru

Önmagam és a lemilblog többi szerkesztője nevében (akikkel előzetesen nem egyeztettem ugyan, ezért máris elnézést kérek tőlük, hogy ezt teszem) egy kis önkritikát kell gyakorolnom.

Az utóbbi időben meglehetősen elhanyagoltuk ugyanis a harcászat és a hadászat teoretikusait és krónikásait, márpedig
a gyakorlat a megfelelő, elméleti hátország nélkül olyan, mint a fröccs buborék, vagy a szeretkezés előjáték nélkül: a végső cél elérésére alkalmas ugyan, de – legalábbis ínyencek számára – csökkentett élvezeti értékkel bír.

Mai posztunkban egyik kortárs kedvencünket, John Keegant mutatjuk be nektek, egyúttal elnézést kérünk mindazoktól, akik készségszinten fújják életrajzát és olyan alaposan ismerik munkásságát, mint Michelle Wild a férfiak anatómiáját; ők addig eltávot kapnak.


A posztot - teljes terjedelmében - ide kattintva olvashatod!

63 komment

Címkék: ajánló brit életrajz elmélet

movik 2009.03.31. 07:59:24

Kedves Tiboru!
A tudatlan néptömegek nevében köszönöm-köszönjük!
Mohó állatként csak annyit kérdeznék, hogy a féléves időtartamot lehet 4 hónapra röviditeni?
Illetve, egy kérdés:
A beadandó olvasónapló formai követelményeit valamint a beadási határidőt nem találtam. Részleteznéd?:)
Üdv

Neoprimitív 2009.03.31. 08:17:45

Tiboru, nagyon köszönöm! Sajnos - szégyellem - de eddig nem olvastam tőle semmit, de most elkezdem pótolni a mulasztást.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.31. 08:29:44

@movik:

Az őszi lemilbulin a bejáratnál lesz 7 villámkérdés a blogból, s csak azok nyernek bebocsátást (vagy csak azok mehetnek el - még nem tudjuk, melyik verziót szavazzuk meg a szerkesztőségben), akik ebből legalább ötre helyesen válaszolnak a rendelkezésre álló 2 percen belül.

A hét kérdésből kettő Keegan könyveiből válaszolható meg.

MTi 2009.03.31. 08:50:36

Aki még nem olvasott Keegan-könyvet, azt azonnali szülői és tantestületi megrovóban részesítem :)
Tessék a Nyuszinak írni és Husvétra Keegan-könyvet kérni!
tiboru - a nagy Kevin Keegan is ír/skót lenne?

movik 2009.03.31. 08:53:47

Oksa,
más:
egy link amit talán ismertek, talán nem, komplett könyvek vannak fenn. Talán hasznos, talán nem.

www.scribd.com

amiket az imént gyüjtöttem:
William Weir: 50 weapons that change warfare
W.D. Hanson: The wars of ancient greeks

Üdv

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.31. 08:57:37

@MTi:

Bizony; ő is ír származású, és ráadásul ő is megkapta ugyanazt a kitüntetést (Order of the British Empire), mint mai főhősünk.

limbekcs 2009.03.31. 09:26:45

jesszusom, mi van a legalsó bácsi kezében? tán csak nem egy interkontinentális ballisztikus rakéta? :)

Dirky 2009.03.31. 09:42:02

Remek kis összefoglaló poszt egy hadtörténeti szerzőről, akinek a munkássága többnyire remekül írt bevezetőkből áll. Csak két megjegyzés:

1. A hadvezéri mesterségről szóló könyv teljes címe "Maszk - A parancsnoklás álarca." Érdemes egyszerre sort keríteni "A csata arca"elolvasására is: ugyan nem ugyanazok a háborúk szerepelnek a két kötetben, de együtt lefedik, hogy változott a hadviselés évszázadok alatt a közkatonák és a hadvezérek számára.

2. Az iraki háborúl szóló műve szvsz a leggyengébb, az első fele szinte teljes egészében erősen elfogult politikatörténet és a háború igazolása, így kevés hely marad a hadműveletek ismertetésére és elemzésére.

Nemeréről és Földiről nem lesz poszt? ;-)

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 09:43:15

Köszönjük Mester! Valóban érdekes életrajz, furcsa úton hogyan lehet eljutni a jezsuita iskolától a hadelméleti fejtegetésekhez. Ráadásul puskaporszagot sose szívott emberről van szó, valószínűleg kiült benne a zsenialitás. Elég komoly irodalmat hagyott eddig maga mögött, ízelítő:

Barbarossa: Invasion of Russia, 1941 (New York, 1971) ISBN 0345021118
A csata arca: a közkatonák háborúja – 1415–1976 Agincourt, Waterloo és a Somme. (2000) Budapest, Aquila Kiadó ISBN 9636790582 / The Face of Battle (London, 1976) ISBN 00670304328
Who Was Who In World War II (1978) ISBN 0853681821
Six Armies in Normandy (1982) ISBN 0140052933
Maszk: a parancsnoklás álarca – A hadvezéri mesterség Nagy Sándortól napjainkig. (1998) Budapest, Aquila Kiadó ISBN 9639073350 / The Mask of Command (London, 1987) ISBN 0712665269
A tengeri hadviselés története. (1998) Budapest, Corvina Kiadó–Faktum Kiadó ISBN 9631344762 / The Price of Admiralty: War at Sea from Man-of-War to Submarine (London: Arrow Books Ltd., 1988) ISBN 0091737710
The Illustrated Face of Battle (New York and London: Viking, 1988) ISBN 0670827037
A második világháború. (2003, 2008) Budapest, Európa Kiadó ISBN 9789630784573 / The Second World War (Viking Press, 1990) ISBN 0670823597
A hadviselés története. (2002) Budapest, Corvina Kiadó ISBN 9631351998 / A History of Warfare (London, 1993) ISBN 0679730826
Warpaths (Pimlico, 1996) ISBN 1844137503
Who's who in military history: From 1453 to the present day (London and New York: Routledge, 1996) (társszerző: Andrew Wheatcroft)
The Battle for History: Refighting World War Two (Vintage, 1996) ISBN 0679767436
Fields of Battle: The Wars for North America (1997) ISBN 0679746641
War and Our World: The Reith Lectures 1998 (London: Pimlico, 1999) ISBN 0375705201
The Book of War (Viking Press, 1999) ISBN 0670888044 (szerkesztette)
The First World War (New York: Knopf, 1999) ISBN 0375400524
Winston Churchill (2002) ISBN 0670030791
A háborús felderítés: Az ellenség megismerése Napóleontól az al-Kaidáig. (2005) Budapest, Európa Kiadó ISBN 9630778971 / Intelligence in War: Knowledge of the Enemy from Napoleon to Al-Qaeda (2003) ISBN 0375400532
Az iraki háború. (2004) Budapest, Európa Kiadó ISBN 9630776901 / The Iraq War (2004) ISBN 0091800188

Olvassátok, keressétek, okosodjatok!

Todd. PT 2009.03.31. 09:45:21

@limbekcs:

Áhh. Teljesen alap technika ez odaát. Egy M-249-es ejtőernyős betolható tussal, collapsable rakasz tárral, AN-Peq 2-vel, alsó rail-el és surefire lámpával. Az optika nem látszik...


Egyébként jó poszt, végre egy kis könyvajánló.

Zzoorroo 2009.03.31. 10:05:06

@TRambó: azért Nemerét ne hasonlitsuk Keeganhez, pliz!

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 10:09:45

Agincourt nagy mérföldkő volt a hadtörténet országútján, nem véletlenül elemzik annyian (Keegan is a Csata arca című művében) azóta is. Sekszpír Viliem volt az egyik legkorábbi megírója a történetnek, fantasztikus drámát írt belőle V. Henrik címen. Ezt is olvassátok el, lustábban filmen is megnézhetik. Jótanács: ha a könyvtári katalógusban lapoztok, ne a vé betűnél keressétek, a V. nem vé, hanem ötödik.

Dirky 2009.03.31. 10:11:55

@Zzoorroo: Nem szándékoztam, mert a színvonal valóban nehezen összehasonlítható. De ha más nem, egy elrémítő posztot a magyar puhaborítós szerzők válogatott hülyeségeiből egyszer le lehetne hozni. Kontrasztként.

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.31. 10:17:21

@Titus Pullo Urbino:
a lustábbak pedig élvezhetik Kenneth Branagh, Emma Thompson és Paul Scofield a legjobb brooki hagyományokhoz méltó alakítását :-)

janos900 2009.03.31. 10:18:07

Sziasztok!

Nalam az egyik Top hadtorteneti konyv a Csata arca, kulonlegessen a Waterloo-rol szolo szakasz, tavaly elolvastam megint vagy 20-adjara, aztan irany a National Army vonatkozo terme! :-D
Nekem ez a kotet adot inspiraciot, hogy elkezdjek foglalkozni a napoleoni haborukkal, mivel Magyarorszagon ez ugyszolvan tabu tema, ennel mar csak a heteves haboru van jobban elfelejtve. Kulonossen jo egyutt a nepszeru Sharpe konyvekkel, ami ugyan ponyva de a katonak mindennapi elete realisztikus benne.
Az Irakos konyve nekem is gyengenek tunt, olyan altalanositott mismasnak, konkretumok es kritika nelkul. A parancsnoklas alarca meg oszinten szolva unatott, de lehet, hogy csak neki kene allnom megegyszer. A hadviseles tortenete, meg a tengeri hadviseles szinten nagyon jo konyv, szerintem.

Dirky 2009.03.31. 10:19:12

@Titus Pullo Urbino: Pedig igazából a csatatér választása döntötte el az eredményt, nem a taktikai döntések. Ha száz méterrel szélesebb a fák közti tér, netán nincs felásva a talaj, a franciák simán érvényesíteni tudták volna a számbeli fölényüket. Azért én örülnék, ha nyugati hadtörténészek századannyi figyelmet fordítanának a jelentősebb közép-európai csatákra, mint Agincourt újraelemzésére.

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 10:24:09

@Lucius Flavius Arrianus: igen, az a film is jó, írta Viliem Sekszpír, fordította Arany János, magyar hangja Juhász Jácint. Azért a könyv sokkal jobb, elolvasni érdemesebb, mint végignézni.

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.31. 10:27:08

@TRambó:
...meg az angol íjászok fölénye, meg az elszántság, meg sok egyéb; érdekes, hogy a franciák csőrét leginkább az b...ta, hogy közönséges angol földi halandók intézték el őket, és nem lovagok. Kulikovok. Bakák. Kopaszok. Bokorugrók. Sorozott közrendű személyek :-)

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.31. 10:29:12

@Titus Pullo Urbino:
ez minden írott műre igaz, bizony. Az adaptáció, legyen bármilyen igényes, sosem adja vissza az eredetit. Ráadásul nekünk volt egy Arany Jánosunk is :-)

juditmanó 2009.03.31. 10:48:29

@Lucius Flavius Arrianus: szuper film volt, de én olvasni is szerettem a drámát
"Ki ágyban hever most Angliában,
Átoknak érzi, hogy nem volt ma itt, és szégyennek,
ha olyan férfi szól,
Ki itt harcolt Crispin napján velünk." (Vas István fordítása) az egyik kedvenc részem.

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 10:58:33

@Lucius Flavius Arrianus: Bizonybizony, Arany János, a mi zsenink, aki ugyan angolból fordított, nem is akármilyen szinten, viszont beszélni nem tudott angolul, a fonetikát ugyanis nem tudta könyvből megtanulni. Puszta sír... Sír rímpár a velszi bárdokban, ugyeugye.

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 11:00:33

@juditmanó: Kettő molylepke beszélget hazafelé, miután kirepültek a moziból.
- Na, hogyan tetszett a film?
- A könyv jobb volt.

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.31. 11:04:25

@Titus Pullo Urbino:
az a csoda, hogy magyarra bármit le lehet fordítani, vice versa ez sajnos nemigen megy.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2009.03.31. 11:13:46

@Lucius Flavius Arrianus: a legnehezebb vicceket forditani. En ket angol nyelvteruleten lehuzott evem alatt egy viccet birtam leforditani angolra.

( Ide nem ertve az amerikai zsidovicc-meselo klubdelutanokat, amelyeken Hamid a Los Angeles-i szonyegkereskedo perzsa (gyereke), Robert az echt zsido Los Angeles-i orvosgyerek, Kenny a teljesen WASP, Ivy League diplomas de idegen kulturakra nyitott amerikai es en vettem reszt. De a zsidovicc egyreszt minden nyelven zsidovicc, masreszt meg kellett allapitanom Hamid es a neha becsatlakozo Szlava (aki ormeny) vicckincsebol hogy a szefard es a buharai zsidoviccek nincsenek olyan jok, mint a Robert es en altalam ismert askenazi viccek :-))

juditmanó 2009.03.31. 11:13:59

@Titus Pullo Urbino: lehet, hogy lassú vagyok ma (általában nem jellemző), de nem teljesen értem, milyen céllal osztottad meg velem ezt a viccet. :)
Én éppen azt írtam, hogy milyen jó a dráma könyv formában. Ezen kívül még nagyon-nagyon régen a a BBC-sorozat is futott a régi királyi TV-ben. Gyerekként azt is szerettem

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.03.31. 11:50:11

A tengeri hadviselés története itt figyel a polcon. Kár, hogy csak a nagy, döntő csatákról ír. Pl. Csuzimát hiányolom.
Szerintem jobb a témában Ronald H. Spector: Háború a tengereken

Titus Pullo Urbino 2009.03.31. 12:09:24

@juditmanó: erről jutott eszembe a vicc, pont idevágott.

Bartush 2009.03.31. 12:22:49

Érdekes volt, köszönöm!
Más érdekességeket is említettél, talán érdemes lenne róluk írni(lehet, hogy csak én nem találtam meg eddig a cikkeket): Falkland-szigetek, Sandhurst.

juditmanó 2009.03.31. 12:28:41

@Titus Pullo Urbino: akkor jól van, biztosan a láz meg a torokfájás, ill. a nem használó tabletták miatt kicsit ködös a fejem :(

gaborov 2009.03.31. 12:41:52

A hadviseles tortenetet olvastam tole. Tenyleg elvezetes a stilusa, es nagyon erzodik a tema iranti vonzalma. Az adatok azomban nehol nagyon santitanak, legjobb pelda erre talan a gorog falax harcmodjanak leirasa. Azert kezdetnek nyugodtan el lehet olvasni. :D. Magyar hadtorteneszek kozul (nekem o az abszolut kedvenc) Nagy Laszlot ajanlom mindenkinek. Eleg behatarolt korszakrol ir, de arrol igen elvezetesen, Sok kortorteneti erdekesseggel kiegeszitve. :>>

cirrus minor 2009.03.31. 13:11:57

mindíg is azokat az embereket szerettem akik nem szakmát vagy ideológiát hanem egy emberi magatartást tanítottak...
feltétlen be fogom illeszteni a könyvespolcomba

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2009.03.31. 16:50:28

A csata arcá-ból a Waterloo-s fejezet önálló könyvként is megjelent itthon, még 1990-ben.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.31. 17:10:58

@Markgraf:

Elég vékony (80-90 odalas?) könyvecske lehetett :-)

Lucius Flavius Arrianus 2009.03.31. 17:17:03

@Professor Pizka:
akkor már csak Carlos, az egykori illegális bevándorló gyermeke (hispano), valamint Joe White Hind (neodakota-native american) és Harry Chen (chinese) hiányzott nb. társaságotokból; mondja még valaki, hogy nem a népek olvasztótégelye az az Ámerika :-)

Dirky 2009.03.31. 17:27:09

@Professor Pizka: Egy perzsa, egy zsidó, egy magyar, egy amerikai és egy örmény ülnek egy teremben... Ez valami metavicc? ;-)

@gaborov: De legalább eseménydús az a behatárolt korszak. Nekem is egyik kedvencem, a Hajdúvitézek ráadásul elég vékony emlékeim szerint, azzal érdemes kezdeni.

gaborov 2009.03.31. 17:57:51

@TRambó: Igen igen :>. A behatarolt korszak csak annyiban zavaro, hogy tole az o stilusaval szivesen olvasgatnek mas korokrol is.
En A török világ végnapjai magyarországon cimu irassal kezdtem, es ezutan kezdtett erdekelni igazan a hadtori.

master sergeant 2009.03.31. 18:26:58

@tiboru: Nagyon jó kis poszt! A tagot nem láttam még képen eddig, de bizonyára nem veti meg az árpalevek átalakult formáit! :-) Csak előnyére válik. (Nagyon hasonlít az "S" csatornán szereplő főzősműsor sztárszakácsára. Aki pár korty bor után kezd csak főzni:-)
A csata arca és a tengeri hadviselés története cimű könyvét olvastam. Nagyon olvasmányosan ír részletekbe menően. Ami a fő lényeg! Nem szárazan! :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.31. 18:42:59

@master sergeant:

Ez az! Éreztem, hogy egy másik, nagyon szimpatikus figurára emlékeztet, de nem ugrott be. Hát persze, hogy Keith Floyd!

Amúgy Floyd hivatásos katona is volt... Ja, és skót származású :-)

SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.31. 19:51:46

Keegan bácsit mink is szeressük, jófej ember!

Ha jól tudom tőle származik (vagy ő hozta vissza a köztudatba) a "fog of war" kifejezés, amit azóta is lelkesen magyaráz félre boldog-boldogtalan.

"biztonság- és védelempolitikai szerkesztőként az ő feladata megakadályozni, hogy katonai bullshit jelenjen meg az újságban"

Na ja, a britek katonai/háborús kultúrája egy csöppet fejlettebb a mienknél.

master sergeant 2009.03.31. 20:15:45

@tiboru: Köszönöm a segitségedet! Sehogy sem ugrott be a neve. (Ford Fairlane-ként: Na b..ssza meg, filmszakadás!:-) Hasonlóság azért van rendesen. Mind a két úriember érti a szakmáját, miközben szórakoztatóan teszik közkinccsé a tudálékosságukat! :-) Na és a származásuk??? Beletrafáltál!!!

Dirky 2009.03.31. 20:18:58

@SchA: Az biztos, hogy Keegan gyakran használja, War Nerd is neki tulajdonítja az elterjesztését: www.exile.ru/articles/detail.php?ARTICLE_ID=8474&IBLOCK_ID=35

Mondjuk sokan Clausewitz-idézetnek tartják, de ilyen formában az Öreg biztosan nem használta. Az igazi első használó személye FoW-ba burkolózik...

tomcsi71 2009.03.31. 20:47:44

a II. Vh-ját olvastam lelkesen... nagyon jó, de nekem nagyon brit - kevés a keleti front... de én amúgy is abnormis vagyok a ruszkiknak drukkolok... ja az A.J.P. Taylor egyébként még szórakoztatóbb... :)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2009.03.31. 21:00:13

@Lucius Flavius Arrianus: volt native american (a mezei Mark nevre hallgatott) , kinai (Chou),es hispanobol tobb is. De ok nem ertettek a vicceket :-)

peelou75 2009.04.01. 15:28:10

@tiboru: ...Hát bizony vékonyka volt az a Waterloo könyv, de amikor anno gimisként kikölcsönöztem a könyvtárból, leesett az állam, hogy ilyen megközelítésben is lehet írni hadtörténetet, nem csak úgy, hogy "10.14-kor a jobbszárny támadása indult, amely 10.28-kor elakadt az erős parittyatűzben, majd 10.32-kor lovassági szárnytámadásra került sor, de a 23. Mélyföldi Fekete Lándzsás Vadászezred visszaverte a próbálkozást" és aztán ezt variálják még a szerzők 15 oldalon keresztül. Azóta el is olvastam tőle mindent, ami itthon megjelent. A legjobb tényleg a hadviselés története, de a 2.vh-s könyv is nagyon sok egyéni megközelítést tartalmaz, csak ajánlani tudom.

LouiS 2009.04.01. 15:49:26

Én végigtoltam a mestertől a 2. világháború történetét (nem mondom, vaskos darab), bár volt, amivel nem értettem egyet (különösen a rólunk szóló részeknél vontam fel szemöldökömet), összességében korrekt munka.

Emree 2009.04.01. 16:21:18

A Hadviselés története mestermű.Főleg,ahogy keresztül viszi azt a nézetet,hogy az emberi jellem sokkal inkább jelen van a hadviselésben,mint azt gondolnánk.
De arra kíváncsi lennék,hogy a Csata arcában mien sommei csatáról van szó ami 1976-ban történt :) ?

Dirky 2009.04.01. 16:52:30

@Emree: Az utolsó fejezet - ahogy a Maszkban is - kitekintés a második vh. utáni időszak kérdéseire is. Amúgy az 1976-os (titkos) somme-i csata eseményeiről bővebben olvashatsz ebben a hamarosan megjelenő könyvben: lemil.blog.hu/2009/03/25/rovidhir_fedett_nyomozo

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2009.04.01. 17:01:36

@peelou75: ennek a mufajnak valamelyik repulos ujsagban van egy kivalo muveloje. Azt olvasod a cimben, hogy pl. a Fw-190 D valtozatok tortenete, es ilyenkor mar felremlik benned ahogy von Spritzensaft es von Hinten kapitany gepparban megtamadja a 432nd bomber groupot es ket ezrednyi kiseretet, es lelovik Jackson, Burke, Armand, Binelli, Fitzherbert, Paulson, Mickiewicz, Svendenborg, Trufler, Gonzalez, Scott es Martinsen hadnagyokat...
ehelyett: az 1943-as masodik szeria mar a DB-605-3-9/B-8/F Versuchungsversion G motorral keszult: a gyari szamuk.... (ket bekezdes) azonban a Luftwaffe mar a (harom bekezdes) gyari szamokkal vette at oket... satobbi

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.04.01. 17:25:01

@Emree:

Ez annak idején nekem is feltűnt a könyv borítóján (aztán a belső két nyitólapon - vagy minek hívják - megismétlik).

A kötet 1976-ban jelent meg Londonban; feltételezem, a magyar kiadás szerkesztői azt akarták ezzel érzékeltetni, hogy 1975-tel bezárólag tartalmaz okosságot.

Vagy simán elszúrták, de már kint volt a polcokon, amikor észrevették (ha észrevették) és csak ennyiért nem akartak bezúzni több ezer kötetet :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.04.01. 17:28:08

@Professor Pizka:

:-)

Egyszer én is megvettem egy ilyen számot - az a borzasztó, hogy vannak, akiknek ez a vegytiszta tudományos ismeretterjesztés, és minden más csak bulvár.

Emree 2009.04.01. 22:25:32

tiboru Dirky/T.Rambó Kösz a választ.Reméltem,hogy nem maradt ki nekem vmi ezen a téren :) .

molnibalage 2009.04.02. 12:16:50

Asszem tudom mire fogom elkölteni a tavalyi ajándékutalványaimat. :)

hphp 2009.04.02. 13:33:12

én is a II. világháborús könyvét olvastam, jó kis összefoglaló mű. és külön köszi a könyvajánlót!

Monty H. 2009.04.10. 17:11:41

Jó kis összefoglaló, és Keegan meg is érdemli.
A CSATA ARCÁt én is ajánlom mindenkinek. Ahogy végigveszi benne, hogy mi minden befolyásolja egy ütközet kimenetelét, nagyon érdekes. Pl. mit evett a katona aznap reggel, mit csinált az azt megelőző pár napban, stb.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2009.04.12. 13:31:12

akartam is kérni, hogy írhatnátok keeganről.

az mintha kimaradt vona a posztból, hogy állítólag az ő nevéhez köthető a "hadtörténetírás mikrotörténeti fordulata". nem értek a témához, ezt a könyv előszavában olvastam, és ha így van, akkor ez nem mellékes. szerintem.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2009.04.12. 13:32:01

@mirko vosátka: mármint a csata arca előszavában. ez meg az én kommentemből maradt ki :)

fgm 2009.04.14. 23:55:57

A Második Világháború Története az eddigi legjobb összefoglaló könyv amit olvastam. Ugyan a mérete kicsit elrettentő (cca 1000 oldal) de annyira gördülékeny, olvasmányos és frappáns, hogy könnyedén le lehet nyomni egy háromnapos szünetben :) Mindenkinek ajánlom. A Katonai Felderítés már inkább volt rágós.

Rogue 2009.05.15. 17:42:48

Érdekes, hogy e blog alcíme: Clausewitz is ide írna.
Keegan A hadviselés történetét nem egyszerűen Clausewitzel kezdi, hanem a könyv vezérfonala az, hogy híres mondásával vitatkozik és cáfolja...
A hírszerzésről írott könyvéhez viszont szerintem helytelen alapvetést választott: a hírszerzés fontosságát szeretné csökkenteni (cáfolni?), ha jól értem, amit beleolvastam.
Az iraki háborúról szóló könyvét nehéz elfogultnak nevezni, nyilván az háború indokairól szóló résszel nem értett egyet a fenti olvasó... A könyv azonban több ennél, az ország történetével kezd és a háború lefolyását is tárgyalja, amikben nyilván nem tud elfogult lenni.
A csata arca a legjobb írás arról, hogy miért mennek az emberek olyan helyre, ahol meghalhatnak, és mit tapasztalnak ott.

Kerékfi 2010.02.21. 18:14:48

Keeganról: jó,olvasmányos és tanulságos könyvei vannak, és ez a Maszkra is áll. A tengeri hadviselés történetével - és itt-ot más írásaival is - az a bajom, hogy átüt rajta a brit történészek clausewitzi krédója, "a történetírás a háború folytatása más eszközökkel". Főleg a legutóbbi háborús ellenfeleket illetően:Jamamotóról "arcátlanságot" állapít meg, az U-hajók és Dönitz dolgában a háborús propagandanyelvezetig süllyed. Persze erről a fordítás is tehet, de valamelyest is komoly történész et a stílust hagyja meg Commagernek. A tárgykörben alapműként Liddell-Hart Stratégiáját tudom ajánlani - brilliáns, elfogulatlan és következtetései még ma is jövőbe mutatóak, pl. a gerilla-hadviselésről.

Kerékfi András, nyugdíjas, Budapest