Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

augusztus 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) USA (7) usa (54) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Kalózok 1.0: François L’Ollonais

2010.04.20. 08:00 Kismy


Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ami engem illet, amennyire vissza tudok emlékezni, zsenge gyermekkorom pályaválasztási elképzelései között (a szinte kötelező kovboj, villamosvezető és űrhajós után közvetlenül) előkelő helyen szerepelt a vérszomjas kalóz. Kismy mai posztjában egy olyasvalakiről olvashatunk, akinek (velem ellentétben) össze is jött a dolog; igaz, közel 400 évvel ezelőtt.


Amióta az ember kitette a lábát – pontosabban a hajóját –
a tengerekre, kalózkodás azóta létezik. Hiszen nincs élvezetesebb dolog, mint gondtalanul hajókázni a kék tengeren, a kék ég alatt (jó, ez egy kis idő után már unalmas), és minden velünk szembe jövő hajóra lecsapni, kifosztani, elsüllyeszteni – már persze, ha az kisebb és gyengébb nálunk. Tudunk főniciai, görög és római kori kalózokról (Pompeius Magnus és Iulius Caesar is összeakadt velük), fosztogatták a Hanza hajóit (Claus Störtebeker és Michel Godeke neve lehet ismerős). A legismertebb félszemű és féleszű tengerjárók azonban a XVII.-XVIII. század fordulóján szelték hajóikkal a habokat a világtengeren.

Közülük is „kiemelkedik” Jean-David Nau, alias François L’Ollonais, a talán valaha élt legvérengzőbb tengeri rabló. Pontos születési idejét nem ismerjük, de sacc/kb 1635 környékén jött világra a művésznevét adó Sables d’Olonne régióban, a későbbi karibi népesség legőszintébb bánatára. Már egészen fiatalon a Karib-szigetekre került, ahol pár évet inaskodott, majd megismerkedett pár zord modorú, ámde igen impulzív személyiségű „bukanér”-ral.

A „bukanér” kifejezés francia eredetű (boucan – nyárson sütés; „boucanier”), és a Hispaniola (ma Dominikai Köztársaság és Haiti) szigetén kóborló, javarészt vadbivalyokra és disznókra vadászó embereket jelentette. Nevüket onnan kapták, hogy az elejtett állatokat az arawak indiánok módszerével, nyílt tűzön sütötték/pácolták. Miután számuk egyre nagyobb lett, a spanyol hatóságokat egyre jobban idegesítette jelenlétük, míg végül megpróbálták őket kiűzni a szigetről. Miután ez nem sikerült, inkább az állatokat irtották ki… A bukanérok pedig a vadbivalyokról átszoktak a hajókra.

Nos, az ifjú Jean-David (vagy François), csatlakozva újdonsült barátaihoz, hamar magába szívta későbbi élete alapvetéseit: mindenki, aki spanyolul beszél, spanyolos hangzású neve van, netántán a korabeli Real Madrid drukkere, az csak rossz ember lehet, lehetőleg megfosztandó minden pénzétől, és ha már ott vagyunk, akkor az életétől is.

A húszas évei közepén járó L’Ollonais a bukanérokkal jutott el Tortugába, amely ekkor a karibi térség tengeri és egyéb rablóinak gyülekezőhelye volt. Itt megismerkedett a hely (fél)hivatalos kormányzójával, Monsieur de la Place-szal, aki fantáziát látott a fiatal, ámde annál lelkesebb férfiban. Átadott neki egy kisebb hajót, hogy használja, ahogy tudja. L’Ollonais tudta, mit kell tennie. Pár év alatt olyan – lássuk be: kétes – hírnévre tudott szert tenni, hogy a bájos „Fléau des Espagnols” (a spanyolok ostora) névvel illették. Ez persze nem csak előnyt jelentett. Egy alkalommal hajótörést szenvedett Campeche környékén, legénységével sikerült partra vergődnie, azonban hamar kiderült, hogy kik is ők. A helyiek pedig (kihasználva a kalózok befürdését) alaposan megruházták őket – maga L’Ollonais is csak úgy tudott életben maradni, hogy társai hullái közé/alá rejtőzött.

Tortuga szigete Hispaniola északi partjainál fekszik, jellegzetes alakjáról (=teknősbéka) kapta nevét, amelyet még Kolombusz adott neki. Magas sziklapartjai, zátonyai lehetetlenné teszik a kikötést, csupán egyetlen helyen lehetett megközelíteni a partot. A legelső tengeri fosztogatók azonnal rájöttek, hogy ideális támaszpontjuk lehet a későbbiekben. Az első kalózvezér, aki tábort vert a szigeten Belain d’Esnambuc volt, de igazi bukanérbázissá honfitársa, Jean La Vasseur tette, aki megépítette Rocher erődjét (=Fort de Rocher). Ő maga lett az első kormányzó, majd Chevalier de Fontenay követte a poszton. Innentől kezdve a sziget kormányzója Franciaország félhivatalos képviselője volt, minthogy hivatalosan csupán a Francia Nyugat-Indiai Társaságot képviselte.

L’Ollonais legnagyobb zsákmányát 1667-ben szerezte. Ez évben mintegy ötszáz bukanért gyűjtött maga mellé, és egy több hajóból álló flottával indult portyázni. Tortugából indulva (zsákmányra éhesen) Észak-Hispaniola felé hajóztak. Az első áldozat egy spanyol áruszállító hajó volt. A röpke háromórás lövöldözés után a hajó megadta magát, a kalózokra hagyva rakományát, 120.000 font (kb. 54 tonna) kakaót, úgy 40.000 spanyol aranyat és néminemű arany- és ezüstékszert, csak úgy apróságnak. A hajót L’Ollonais visszaküldte Tortugába, míg ő tovább hajózva egy másik spanyol hajóval csapott össze, melynek legénységét szintén a hullámsírba küldte, a poggyászt – 7000 font (3 tonna) puskaport, fegyvert és 12.000 spanyol aranyat – pedig jó érzéssel használta föl.

A fellelkesült L’Ollonais szövetséget kötött a hozzá hasonló természetű Michel de Basque kalózkapitánnyal, és közösen indultak Maracaibo városa felé, menet közben kardjukat és fogukat fenve az ott rájuk váló sokféle örömre. L’Ollonais embereivel legyőzte a várost védő erődöt, majd megrohanták magát a települést. Ami ezután következett, az távol áll a ma oly népszerű Captain Sparrow-féle imidzstől. Első körben kifosztottak minden épületet, amit lehetett – házakat, palotákat, templomokat – majd a környező erdőkbe menekülők után eredtek. Mintegy 20.000 spanyol arannyal, megszámlálhatatlan állattal, vagyontárggyal – és húsz fogollyal tértek vissza.

A férfi foglyokat kínpadra vonták, és a kalózok – vezérüket követve – a legelképesztőbb kínzásokkal próbáltak információhoz jutni az elrejtett kincsekről. Mivel a spanyolok nem hajlottak a beszédre, L’Ollonais előrántotta kardját, és a szó legszorosabb értelmében miszlikre szabdalta az egyik foglyot. A megrémült foglyok azonnal elmondták, hogy szerintük hol rejtőznek társaik, de pechükre, mire odaértek, ott senkit nem találtak. A fentiek alapján senki számára nem lehet kérdés, hogy ezek után velük mi történt.
L’Ollonais később sem ment a szomszédba kegyetlenebbnél kegyetlenebb kínzásokért. Kedvelt módszere volt – természetesen nem csak neki, hiszen beszédes melléknévvel rendelkezett kollégája, Monbars az Emberirtó („Exterminateur”) is, itt jobbra – az elfogottak végtagjait kötéllel szétfeszíteni, majd a szerencsétleneket botokkal, bambuszrudakkal ütni. Mondhatni mindennapos kínzás volt az „izzasztás”, amikor is kör alakban gyertyákat helyeztek a földre, majd a foglyokat ezek körül kellett futni, miközben a kalózok ütötték, vagy szurkálták őket. Sokszor égő kanócot dugtak áldozataik ujjai közé, és elevenen kezdték őket égetni.

L’Ollonaisról tudjuk, hogy egy alkalommal saját kezűleg fejezte le egy spanyol hajó teljes 90 főnyi legénységét, tevékenysége közben kéjes élvezettel nyalogatta véres kardját, míg máskor úgy próbált vallomást kicsikarni egyik foglyából, hogy annak szeme láttára vágta ki egy másik – természetesen élő – ember szívét, majd azt megetette vele. Ha egy foglya nem akart vallani, akkor gyakran kivágta annak nyelvét, és jóízűen
elfogyasztotta. Sokszor alkalmazta (alkalmazták) az elfogott szerencsétleneken a fej köré kötött kötéldarabot kínzásként. Az áldozat homloka, feje köré egy rövid kötéldarabot kötöttek, melynek hurokszerűen kiképzett végébe egy rövid pálcát dugtak. A pálca forgatásával egyre szorosabbra tudták csavarni a kötelet az illető fején, míg végül az akkora nyomást gyakorolt a koponyára, hogy a szemek szó szerint majdnem kiugrottak üregeikből.

Miután Maracaibo több kincset nem tudott adni, a kalózok áthajóztak a hasonló nevű Maracaibo-tavon, és a szomszédos Gibraltár városát rohanták le. Az ostrom során elég sok embert vesztettek, így bosszúból több, mint egy hónapig maradtak a városban. El lehet képzelni, mi maradhatott a településből… Végül négy életben maradt fogollyal üzentek az elmenekülteknek, hogy ha nem akarják városukat porig égni látni, akkor fizessenek, de azonnal. A bevétel 10.000 spanyol arany volt. A távozó bukanérok ismét meglátogatták Maracaibót, és az oda visszatérő lakóktól az újabb fosztogatás és a vele együtt járó mindenféle élvezetek elkerülése érdekében 30.000 aranyat követeltek. Nos, az épp, hogy élő városiak alkudni próbáltak, végül 20.000 aranyban és 500 marhában kiegyeztek.

A sikeres „portya” hatására L’Ollonais a leghíresebb kalóz lett a Karib-tengeren. Hiába szerzett embereivel együtt 260.000 spanyol aranyat, ékszereket, selymet, és sokféle más dolgot, jó kalózhoz méltóan hónapok alatt sikerült elverni a bevételt italra, dohányra, valamint mindenféle színű és alakú könnyűvérű leányzóra.

Jut eszembe: a kalózok kedvenc rumpuncsa a „kill-devil” névre hallgatott, és olyan erős volt, hogy Modyford jamaicai kormányzó az alábbiakat írta róla: „A spanyolok nagyon csodálkoztak azon, miért van ennyi beteg mifelénk, miután azonban megismerték italaink erejét, még jobban csodálkoztak azon, hogy miért nem halt meg itt senki.”


Az új portyára induló L’Ollonais hasonló sikereket remélt, mint Maracaibónál. Nem véletlenül, hiszen most már 700 kalóz csatlakozott hozzá. A vitorla hajtotta hajók azonban gyakran nem oda mennek, ahová gazdáik szeretnék – nos, ez történt most is. A viharos szél a Hondurasi-öbölig sodorta hajóit, ahol csak apróbb falvak voltak. Persze L’Ollonais nem volt olyan ember, aki ettől kétségbe esett volna; ha ló, akarom mondani város nincs, akkor jó a falu jelszóval azokat fosztogatta lelkesen. Így, faluról falura vándorolva jutottak el Puerto Cavallo városába, amit módszeres alapossággal kiraboltak – foglyul ejtett lakosságából összesen ketten maradtak életben… Innen gyalog indultak a következő város, San Pedro felé. Annak kormányzója – értesülve a bukanérok közeledéséről – több alkalommal is támadást indított ellenük. A többszöri összecsapás során mind a kalózok, mind a spanyolok veszteségeket szenvedtek. Végül San Pedrót is megtámadták, de az időben elmenekülő lakók alig hagytak valamit a kalózoknak.

A fáradt, és az elmaradt bevételek miatt morcos kalózok a tengerpartra vonultak, ahol kénytelen-kelletlen halászatból próbáltak megélni (ó, te kegyetlen karibi Szűzanya!). A még kifosztatlan falvak azért biztosítottak némi szórakozást az embereknek, akik között L’Ollonais egyre mogorvábban nézett a jövőbe. Kalózai ugyanis csak akkor követték vezérüket, ha az megfelelő bevétellel látja el őket. Égi mannaként érte tehát a hír, hogy a közelbe érkezett egy 42 ágyús spanyol gálya, szinte tálcán kínálva magát a kifosztásra és elfoglalásra. A kiéhezett vérfarkashoz hasonlító L’Ollonais azonnal meg is támadta, és némi kardozással el is foglalta azt. Aztán az egészséges testmozgástól kipirult arcú, a rájuk váró töménytelen mennyiségű kincstől csillogó szemű bukanérok lemásztak a hajófenékbe. Hogy mi várta őket? Nos, tömény pofára esés. A gálya ugyanis már megszabadult rakományától, így a „kincs” néhány korsó bor, 50 vasrúd és némi papír volt.

L’Ollonais mérge határtalan volt, csakúgy, mint embereié. A vezér az összehívott tanácskozáson új célt javasolt, az eddig még meg nem látogatott Nicaraguát. A kincsek nélküli legénység egy részét azonban nem motiválta a bizonytalan jövő, és helyi munkanélküli segély hiányában a Tortugába való visszatérés mellett döntöttek. A „spanyolok ostora” nem is bánta, hogy megszabadult a felforgató elemektől, és maradék kalózaival nekiindult a Moszkitó-partnak. A baj azonban nem jár egyedül: hajójuk a De Las Pertas-szigetek közelében zátonyra futott,
olyan mélyen a homokba fúródva, hogy a bukanérok mozdítani sem tudták. Végül saját kezűleg vágták maguk alatt a hajót, hogy a deszkákból egy újat építsenek.

A hajó építése igen lassan haladt, végül is a bukanérok inkább a hajók rongálásában és nem pedig építésében jeleskedtek. A források szerint 5-6 hónapig maradtak a szigeteken, teljesen magukra utalva, lévén a helyet csupán néhány kannibál indián törzs lakta, akik jóízűen el is fogyasztották L’Ollanais egyik emberét.


A könnyebb mozgás érdekében elindultak felfelé
a Nicaragua folyón, hogy meglovasítsanak pár kenut a bennszülöttektől. Maga L’Ollonais is embereivel tartott, amit utóbb biztosan megbánt. Az ő bal- és minden karibi jószerencséjére belefutottak néhány darien indiánba. L’Ollonais-nak és embereinek fogalma sem volt, kikkel is találkoztak, így pisztolyaikat elsütve, kardjukat lengetve rohanták meg őket. A darienek azonban a környék legvadabb és legharciasabb indiánjai voltak, akiket a területet uraló spanyolok még jól felszerelt sereggel sem mertek megtámadni. Az indiánok végül legyűrték a kalózvezért, és élve tépték darabokra, majd testrészeit egyenként égették el. Nem tévedünk, ha kijelentjük: senki sem gyászolta. Még emberei sem, akik ekkor már azon töprengtek, melyikük lesz az előétel, illetve a főfogás az indiánok aznap esti menüjén.

130 komment

Címkék: kalóz hajók vendégposzt közép amerika

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

drazsé 2010.04.20. 16:42:41

YARRRRRRR!!!

:)

holnap jöhet a következő, szárazföldi patkányok, vagy megismeri a pázsitotok a kilencfarkú macskát!

YARRRRRR!!!

teddybear01 2010.04.20. 16:57:35

@MTi: "Vagy arról, mikor a spanyolok győztek, nincs történet? "

Van akkor is. És az sem valami vidám. Akasztás, agyonverés, halálra korbácsolás, esetleg hajó alatti áthúzás, cápaetetéssel kombinálva, csak találékonyság kérdése az egész. De akkor elmarad a happy end, és az rosszul mutat a mozivásznon.

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.20. 17:48:43

@MTi: Haditengerésznek a kalózirtás szerintem a "kötelező gyakorlat" kategória. Különösebb dicsőséggel nem jár.
Hírértéke annak van ha a kalózok győznek.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.20. 18:14:10

@HgGina: a különbség annyi, hogy Hegyi Margit alias HgGina vagy HgGina alias Hegyi Margit ... az "alias" annyit tesz, hogy "egyébként azon a néven ismert". Mivel az atyafi polgárice Nau volt és egyébként "l'Ollonais" néven volt ismert ... tessék levonni a következtetéseket.

@Nathan D'Xantine: te olyan hülye vagy, hogy nagyon. Sztem köszönd meg az Alapító Atyáknak, hogy ezen a blogon maximális tolerancia uralkodik!

Gbacsi 2010.04.20. 18:47:29

Ismét egy remek poszt! Annyit hozzászólásként, hogy Marjai Imre Nagy Kalózkönyve szerint 1630-ban született Jean Nau néven.

LittleWildGuy 2010.04.20. 19:15:10

Kismy, nagyot alkottál! Az azért némi szomorúsággal tölt el, hogy sikerült felvenni a blog folytatásokba vetett rendületlen hitét is.

Az utólagos romantikázás persze nem csak a kalózoknál van (bár talán itt a legerősebb a Disney-hatás) : Mátyás idejében sem lehetett álom kipengetni évente kétszer a rendkívüli hadiadót, mégis egyik legnagyobb királyunknak tartjuk.

Kismy 2010.04.20. 19:26:44

köszi a pozitív és negatív hozzászólásokat is!
tömören egy-két válasz:
1. dolgozom a folytatáson, de, hogy melyik kalóz lesz az, az maradjon még az én titkom :)
2. gálya vs galleon - a magyar fordítás egyértelműen "gályát" ír, és bár töprengtem a galleonra cserélésen, végül maradtam ennél
3. "alias" - az idegen szavak és kifejezések szótára szerint (most direkt megnéztem) a jelentése "azaz, vagyis, másként, más néven", az eredete latin "alius"="más". szóval sztem jó ez ahogy van :)

NAR 2010.04.20. 21:07:31

@Vészmadár: Nekem is, tényleg nehéz dolog Nicaragua felől visszahajózni gazdagabb célpontok felé a játékban is :-)

Valandil 2010.04.20. 22:15:24

@teddybear01: Csodálkoztam is, hogy óceáni környezetben gályáról beszélünk. A Földközi-tengeren még sokáig használatosak voltak hadi célokra a gályák, de a karibi térségben nem találnám életképesnek: annyira azért nem tengerállók.

Valandil 2010.04.20. 22:18:14

@Kismy: 42 ágyút hogy helyezel el gályán? Ja, és használni is kellene őket, tehát rakományként nem jó. (Amúgy sem jellemző a nagy raktér a gályák esetén.)

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.20. 22:47:37

@Kismy: "magyar fordítás" ... na látod, itt a baj :( Ha kiváncsi vagy, milyen a "magyar fordítás", amit ráadásul a KFH akkor főigazgatója szaklektorált, nézd át a Rendfokozatok a NATO-ban című könyvet (Zrínyi kiadó, 1998). Hányinger elleni tablettát előzetes vegyél be! Én szóltam ...

Egyébként a galleon tényleg a gályából ered, ugyanis a gályák (igen, a görög, római, stb gályáok is) vitorlát is használtak. Egy idő után, főleg a kereskedelmi hajókon, egyre több lett a vitorla és egyre kevesebb az evezős ... így lett a galera-ból (gálya) galeón, azaz "gályácska"

tucano 2010.04.20. 23:10:16

Kínzásról szólva ne felejtsük, hogy még az 1880-as évek végéig Londonban hivatásos utcai állatkínzók működtek, akik például azzal mulattatták a kifejezetten úri közönséget, hogy felhevített vasakat dugtak kutyák végbelébe, majd kérték a pénzt. Ehhez képest még bizonyos tv műsorokat is elviselhetőbbnek tartok (kínzás kategóriánál maradva). Akik az akkori karib-tengeri vidékre tévedtek (persze általánosítani nem lehet), nem voltak túl finomlelkű népek (www.recoveredhistories.org/images/enslave-02.jpg). Irtottak erdőt, indiánt, bármit/bárkit aki a kezük közé került és kinézett belőle 1 fillér haszon. A kalózok közül meg ráadásul sokan hivatalos felhatalmazás birtokában melóztak.

Kicsit kapcsolódik: tudtátok, hogy magyar búvárok komoly mennyiségű aranyat találtak elsüllyedt portugál hajókon Észak-Kelet Brazíliában?

tucano 2010.04.20. 23:13:50

@tucano: illetve holland és portugál hajókon, bocsánat

killercsiga 2010.04.20. 23:25:11

Jó poszt, tetszett.

Azért nekem gyanús, hogy a leírt kegyetlenségek legvadabbja nem fedi a valóságot. Azért akkor is mentek a szóbeszédek meg a gerillamarketing. (buccaneermarketing LOL :D)

teddybear01 2010.04.21. 00:07:50

@NagyTeve: Bocs, de hibás az elméleted.
A galleon előfutárai a portugál karak, illetve a más fajta mediterrán hajótípusok voltak. Mint például a genovai koka, vagy a karavella.

A galleon a nevét a gallion-ról kapta, nem a gályáról, ami a hajóorr szobra. A gálya normális neve ekkor galere volt.

Ezeknek semmi közük a gályákhoz, annál inkább az ókori kereskedőhajókhoz. Azok sem használtak evezőt, legfeljebb a kikötői manőverezésben.

Az evezős hajók ugyanis a kisebb közegellenállás érdekében hosszú, de keskeny és kismerülésű hajótesttel rendelkeztek. Ez viszont nem tette lehetővé a nagy tömegű áruszállítást. Ráadásul az evezős drága volt, még rabszolgaként is, mert etetni, itatni kell, a szél meg ingyen van.

teddybear01 2010.04.21. 00:10:41

@killercsiga: Vagy éppen még szépítettek a dolgon, amennyiben saját kutyáról van szó. Mégis nehezen mondja ki egy szövetségesről egy politikus, hogy elmebeteg vadbarom, és kötélen a helye.

bloggerman77 2010.04.21. 00:36:45

@teddybear01:

... és akkor még nem beszéltünk a galeasse-okról, galeon típusú orr és tatkialakítással, az evezősök felett kialakított ütegfedélzettel.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.04.21. 07:27:51

@NagyTeve:
Azt a könyvet én is láttam, de már nem olvastam bele. Ott köptem egy egészségeset, amikor megláttam, hogy a magyar honvédségnél a rendfokozatok az őrmesternél kezdődnek. Ezt akkor szakaszvezetőként eléggé nehezményeztem. És ez a Zrínyi kiadónál... a pofám leszakadt.
Amúgy milyen félrefordítások vannak benne?

teddybear01 2010.04.21. 08:37:10

@bloggerman77: Az a típus volt a legnagyobb változat, de mint a többi, ez sem volt alkalmas óceáni utakra. A gyarmatokra leginkább galleonok, és karavellák jártak.

Ami a legnagyobb hibája volt, az a gyenge tengerállósága. Erősebb hullámzásban a víz befolyt az evezőnyílásokon. Ezért főleg csak partközelben használták.

Ha jól emlékszem, a Nagy Armadában több galleasz is volt, de egyik sem tért vissza.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.21. 08:57:07

@proletair: hát a legjobb amire emlékszem, az 1 csillagos tengernagy esete volt - ahány ország, annyi elnevezés, a "tengerész ezredes"-től (nem röhögni!) az "ellentengernagy"-ig és "flottakapitányig" minden, amit el tudsz képzelni. Az angol repülő tiszti rendfokozatok megint nagyon érdekesen voltak leferdítve, a th rendfokozatok ... nos, a németeknél időnként olyanok fordulnak elő, hogy "fő-törzs-főőrmester", stb ...

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.21. 08:59:57

@teddybear01: tudod, erre mondaná a bölcs rabbi, hogy neked is igazad van :)

Amennyire tudom a galleon eredete mindkét hajótípusból származik, tehát mindketten igazat beszéltünk ...

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.21. 09:26:45

@NagyTeve: ezt azért furcsállom mert ha jól tévedek akkor elég megnézni a NATO-kódot, és nem kell a fordítással bíbelődni. Hauptmann, Stabshauptman mindkettő OF-2 tehát százados, és akkor nem kell baszakodni a törzs-századossal. Protokollszempontból persze gondolom nem mindegy, de minek erről könyvet írni?

(amúgy én kicsi koromban kukásautó-sofőr szerettem volna lenni)

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.04.21. 09:33:46

@NagyTeve: Mivel tényleg nem voltam hajlandó egy szót sem elolvasni abból a könyvből, így csak el tudom képzelni, mi lehetett a rengeteg amerikai tiszthelyettesi fokozat fordítása...

Titus Pullo Urbino 2010.04.21. 09:57:06

@Professor Pizka: banyek, én is csodálattal vegyes bámulattal tekintettem a kukásokat, bár nekem a kukapörgető ember volt az álmaim netovábbja. Aztán kicsit később már Csapajevért rajongtam, de szerencsére az is már a múlté.

Kismy 2010.04.21. 09:58:23

a kalózok kegyetlenkedése semmiben nem különbözött a hivatalos szervekétől. az volt a korszokás, és kész. mi moralizálhatunk ezen, de ez semmit sem változtat. gondoljunk arra, hogy a kivégzések egyenlőek voltak a népszórakozással. minél kegyetlenebben csinálták, annál jobban tetszett a népnek. és a "nép"-be beletartozott a négyéves kisgyerektől elkezdve a jól szituált polgárkisasszonyon át a visszavonult miniszterig mindenki. de ez helyettesítette a mozit, a tv-t, a színházat.

ettől függetlenül persze L'Ollonais egy szadista barom volt.

proletair · http://lemil.blog.hu 2010.04.21. 10:07:21

@Titus Pullo Urbino:
Én nem akartam lenni semmi. Majdnem sikerült:)

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.21. 10:14:27

@Kismy: tényleg, kivégzős post belefér a blog profiljába, kedves nép?
(bár már készül a John Philip Sousa post...)

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.21. 10:35:00

@Professor Pizka: na ja, de akkor nem a KFH főigazgatója és hadtudományok doktora kellett volna szaklektorálja, hanem max egy kilós - az nem mert volna ilyet kiadni a kezéből.

@proletair: első fő törzs fő őrmester és társai ... tényleg érdemes olvasgatni, főleg, ha alacsony a vérnyomásod ... meglepő eredményeket tud produkálni akár már 2-3 oldal elolvasása is ... főleg miután a bekezdés "igényes fordításról és megjelenésről" beszél ... :D Ja, meg az is jó benne, hogy az eredeti mű A4-s formátumú lehetett, a Zrínyi verziója meg A5-ös, tehát egyik oldalon írja, hogy "1. tábornagy" aztán az annál a sorszámnál mit ad Isten egy szakaszvezető rendfokozata látszik :P

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.04.21. 10:53:30

@Professor Pizka:

Kivégzős? Naturalista részletességű kultúrtörténeti ámokfutás?

Fene se tudja. Szerintem a tagok szavazzanak a Lemilklubban:

kozossegek.inda.hu/lemil/

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.21. 10:57:26

@tiboru: nem lépek be. juszt sem lépek be. az az én fődem. nem lépek be. a szekeret sem adom!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.04.21. 11:49:39

@Professor Pizka:

Meséltem már, hogy egyetlen embert ismerek, aki gyermekkorában jogász szeretett volna lenni?

Most irodabútorokkal kereskedik Vancouverben.

Kismy 2010.04.21. 11:49:50

@Professor Pizka: jut eszembe erről egy vicc

- Józsi bácsi, hát kend hogy, hogy belépett a TSZ-be?
- Ankéton voltam, fiam.
- Ankéton?
- Azon. Bevittek a pártházba, aztán kaptam 'ankét pofont, hogy rögtön beléptem!

MTi 2010.04.21. 14:38:14

@tiboru: mostoha gyerekkora lehetett...

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.21. 14:42:21

@NagyTeve: Garantált borzalom magyar fordítás témában az 1000 katonai egyenruha c. album.

Ha érdekel, küldök részletezést :)

vén betyár 2010.04.21. 15:18:37

@Professor Pizka: Kemény dió!Tragikus esetekről, kegyetlen módszerekről tudományos igényességgel, érzelemmentes tárgyilagossággal lehet szólni.De humorosan?Mennyi felháborodott hozzászóló lesz!
Akasztják a hóhért!

Rohleder 2010.04.21. 15:40:27

Gratulálok a poszthoz!
Ami a fordításokat és lektorokat illeti, biztosan a google translatort használják :)
Ilyen szempontból az egyik kedvencem a Vér és verőfény című könyv magyar kiadása. A korall-tengeri csatáról szól. Azt már megszoktam, hogy a repülőgép-hordozót mindenütt anyahajónak fordítják, de ebben a műben csapatszállítótól kezdve a rombolón át a cirkálóig szinte mindennek.

Titus Pullo Urbino 2010.04.21. 15:53:38

OFF

@Markgraf: óriási kérésem van, nézzél rá lécci a rokonok a nagy háborúban című utolsó kommentre, segítséget szeretnék kérni. Megérkezett a Kriegsarchivból a levél. Köszi előre is.

ON

@Rohleder: azt a könyvet én is olvastam, de nem csak a fordítás miatt gondolok undorral a könyvre, igazi amerikai böszmeség.

Collingwood 2010.04.21. 16:04:14

@Rohleder: A "The hunt for the red October" - Vadászat a Vörös Októberre c. film magyar szinkronjában a hajócsavart is sikerult légcsavarra fordítani.

A másik kedvenc "leiterjakabom" az .50 cal machine gun forditasa: 50mm-es gépágyu. Ezzel már annyiszor találkoztam, hogy nem is bosszankodok rajta.

De, hogy ne csak negatív példákat soroljak: Patrick O`Brian Aubrey/Maturin sorozatából megjelent két kötet magyarul is. A fordítónak nem lehett könnyu dolga-a könyvek elképesztö részletességgel ábrázolják a Nelson korabeli Royal Navy mindennapjait - de megoldotta. A fordítás nagyon jó lett.

Titus Pullo Urbino 2010.04.21. 16:15:02

@Collingwood: Ebben a műfajban a legjobb sztori, amikor Lucas Münchenben haknizott a Star Wars filmeket népszerűsítendő, persze a szavait német tolmács fordította, hogy mindenki megértse. Ám a tolmács nem lehetett topon SW témában, mert a következő mondattal búcsúzott: "május negyedikén találkozunk". Persze Lucas ezt bírta búcsúzóul mondani: "May the force be with you."

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2010.04.21. 16:32:44

Jó kis cikk, a kalózok szívemet hájjal kenegetik. No persze a maiakból már kiveszett a khm "romantika". Bár Thaddeus szerint ez kiveszett a kalóz metálból, azért ellenpéldaként fel tudom hozni az Alestorm nevű skót zenekart! Tény, hogy a Swashbuckle már kicsit vaskosabb. :)

Collingwood 2010.04.21. 16:36:48

@Titus Pullo Urbino: Ez nagyon jó:)

Pedig milyen szépen hangzik ez németul: Möge die Macht mit euch sein.

Elnézést, ezt nem tudtam kihagyni, német szinkronnal láttam elöször a Csillagok háboruját, és ezek a mondatok bevésödtek a memóriámba.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.21. 17:53:08

@Collingwood: hát igen, a gyerekkori élmények... természetfilmek ugyebár: gnadenlose Kampf ums Leben... meg azt is hittem, hogy Schicksal (sors) egy német színésznő. Volt egy zsibbasztóan idióta sorozat (Für alle Faelle Stefanie) aminek az ajánlójában Stefanie úgy nézett, mintha kiderült volna, hogy mégis lesz gázáremelés, és ez alatt egy dájcse bariton a sorsról hadovált.
Mondjuk ez mind semmi ahhoz képest, hogy egész sokáig azt hittem, hogy "feat." valami zenész aki nagyon sok klipet csinál...

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.21. 18:40:50

@NagyTeve: Én egy 5 oldalas hibajegyzéket dobtam össze belőle :) Mivel két éve kaptam karácsonyra, meg is volt az elfoglaltságom az ünnepek alatt.

@Titus Pullo Urbino: Odaát válaszoltam.

hungaryhonvéd 2010.04.21. 19:14:35

Remek!

Leguccsó, értékrendembe beillő LEGO készlet a kalózos volt! Előtte a lovagokkal (is) próbálkoztam, de aztán győzött az arany ragyogása...

Bloodscalp 2010.04.21. 19:45:27

nekem a végére totál elment az étvágyam...

Walter Rall 2010.04.21. 19:56:17

Mikor a lefejezős, kardnyalogatós részhez értem megéheztem.

Amúgy én lennék az első ember, akinek szimpatikus az, amit ez a francia művelt?
Egyéb adalék, egy időben írogattam egy kisregényt, abban volt egy köbö 6-7 oldalas kínzásjelenet. Sajnos nem volt túl reális, senki nem bír ki annyit, amennyit az a fickó szenvedett, ezért elvetettem.

9876 2010.04.21. 21:37:34

Gyermekkorom kedvenc olvasmánya volt Emilio Salgari: Fekete kalóz c. regénye mek.oszk.hu/02400/02439/, ami Maracaibo ostromáról szól és a posztban említett kalózok is szerepelnek benne. Fikció persze, a kalózromantika példaműve. Ha jól emlékszem ez a szerző írta a Sandokan-t is.

bloggerman77 2010.04.21. 22:11:57

@teddybear01:

"Az a típus volt a legnagyobb változat, de mint a többi, ez sem volt alkalmas óceáni utakra."

"Ha jól emlékszem, a Nagy Armadában több galleasz is volt, de egyik sem tért vissza."

***

De akkor a spanyolok miért vitték ki az Atlanti-óceánra a galeasszokat?

Hivatalosan pl. a Monarchia Dunai Flottillája folyami haderő volt, mégis 1918-ban kimentek a igen viharos Fekete-tengerre és vissza is tértek veszteség nélkül.

Bár vannak olyan vélemények, hogy a Tegetthof osztály pl. nem tudott volna teljes értékű hajóegység lenni óceánon, mégis a Monarchia hadihajói több világóceánon megtett utat teljesítettek.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.21. 22:30:04

@Markgraf: hehe, nekem a "talpasok" voltak a kedvenceim ... LOL

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2010.04.21. 22:30:40

@Walter Rall: nem volt elég a kínzás, még feleséget is írtál neki?

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.21. 22:58:38

@NagyTeve: Jaja, eltartott egy darabig, míg rájöttem hogy Fusilier-Regimentet sikerült a t. fordítónak így magyarítani.

Nálam a "Lovassági szakaszvezető segédje" vitte a pálmát, azt máig se tudom mi lehet.

Everyl 2010.04.22. 00:38:06

nahát a kedvenc közhelyemet még nem lőtte el senki:

Petike kiskorában komp akart lenni...de nem komp lett. :-)

általános 4.ik teljesen logikusnak tünt egy novella (bár az alsós könyvekben nem így írták), mely szerint rögtön nyugdíjas, de erről lebeszéltek.
Amúgy katona,taxisof, IT-s a sorrend. :-)

a kalóz romantika, gondolom meg olyan mint álmodozni egy kharkovi ütközetről, egy helyes panzerkampfagen fünf-ben, elképzelve szép, csak átélni ne kelljen. :-)

Everyl 2010.04.22. 00:41:35

ja, farsangon: zorro meg darth vader

teddybear01 2010.04.22. 08:38:32

@bloggerman77: II Fülöp parancsára a lehető legnagyobb hajóhad gyülekezett össze, hogy lerohanja Angliát. Kb. 130 hajó, amelyek között főleg galleonok voltak, de akadt benne mindenféle. Valódi gályák is.

Fülöppel nem lehetett beszélni, a szakemberek nem számítottak, a hajóhad parancsnoka, Medina Sidonia 7. hercege, meg ugyan spanyol grand volt ugyan, de a hajózáshoz semmit sem értett. A hajóhadat irányító haditanácsba meg nem hívták meg a navigátorokat, mert nem voltak elég előkelő származásúak.

Végül 65 hajó tért vissza, de a többségüket úgy megviselte az Északi-tengeri, illetve az Észak-Atlanti út, hogy le kellett bontani.

teddybear01 2010.04.22. 08:39:27

@Walter Rall: És orvos már látott? Bár amíg csak irkálsz, addig nincs baj.

Old Man 2010.04.22. 10:25:21

@teddybear01: David Howarth - Az Armada pusztulása )Kossuth 1984( 9.oldal:"Fülöp elkoboztatta a portugál flotta gerincét, a gályákat /galeonokat/,a portugál közhit szerint a világ legkiválóbb hadihajóit."
11.o.:"...négy nápolyi háromárbócos hadigálya /nagy testű vitorlás és evezős hajók/, amelyekről azt tartották, hogy vmennyi hajótípus közül a leghasznosabbak a csatában, végül négy, szintén evezővel hajtott portugál gálya..."
65.o.:Kép:Óriási vitorlás gálya.
/három árbóc, 4o pár evező/
l99.o.:"... a ronccsá lett San Lorenzo háromárbocos hadigálya volt? sok száz rabszolga inaszakadtából húzta az evezőt..."
274.o.:"...65 tért haza, 65 veszett el.A hiányzók között szerepelt 41 vitorlás hadihajó, három a háromárbocos hadigályák közül..."

teddybear01 2010.04.22. 11:18:56

@Old Man: A galleon valódi vitorlás hajótípus volt. A többségük felfegyverzett kereskedőhajó, kisebb részük hadihajónak épült. Ez utóbbiak is rendelkeztek korlátozott szállítókapacitással.

A nápolyi hajók viszont galleaszok voltak. Evezős-vitorlás hajók. A szokásos fordítói hozzánemértés.

A gályákat(evezős hajókat) a XV-XVI. századi, földközi-tengeri ütközetekben használták előszeretettel, de ezek minden előnyük ellenére nem voltak igazán alkalmasak óceáni utakra. Ha csak tehették, nem is vitték ki őket a Gibraltári-szoroson kívülre. Ha mégis, akkor sem távolodtak el velük a parti vizektől. II Fülöp meg annyit sem értett a hajókhoz, mint én.

Summa-summárum, a 130 hajóból talán két tucat valódi gályaféle lehetett, főleg galeasz, de néhány galere is. Az utóbbiakból egy sem, az előbbiekből néhány került vissza, de a visszakerült hajók közül is sokat ki kellett vonni a használatból.

Nem mellesleg, az angolok is összeszedtek mindenféle hajót a csatába. Alig volt olyan hajójuk, amit kifejezetten hadi célokra építettek. Csak az angol hajók jobban bírták a hazai körülményeket, mint a spanyol(és portugál) hajók.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.22. 11:25:14

@Markgraf: azért csendben bevallom, hogy lányos zavaromban a latin nyelvvizsgámon a magister equitum-ot simán főlovászmesternek fordítottam...

teddybear01 2010.04.22. 12:01:42

@Old Man: Ja és még valami.

Az eredeti haditerv szerint az Armadának a La Mans-csatornában meg kellet volna semmisítenie az angol hajóhadat, majd el kellett volna foglalnia néhány angol kikötőt. Ezután a megszerzett pozíciókból fedeznie kellett volna a németalföldi megszálló had átkelését. Az Armadán szállított csapatokkal együtt ez a had bőven elég lett volna I. Erzsébet országának megszállására.

A terv nem számolt sem az angolok lehetséges és már ismert ellenlépéseivel (például a nagyobb kikötők megerősített védelme), sem az időjárással, sem a földrajzi sajátosságokkal, sem pedig Párma hercegének szabotáló műveleteivel.

II. Fülöp kicsit egy olyan sakkozóhoz hasonlítható, akit mindig meglepnek az ellenfél lépései.

juditmanó 2010.04.22. 14:31:08

@Professor Pizka: Professzor Úr, maga ilyen sorozatokat nézett egykor? Tán a GZSZ is mond valamit, meg a Traumschiff?

Walter Rall 2010.04.22. 14:52:13

@teddybear01: Természetesen látott, azt mondta teljesen normális vagyok, bár lehet azért mert az előző kettőt megsütöttem.:D Csak viccelek, amolyan kísérletező novella volt, hogy mennyire vagyok képes lefesteni egy-egy jelenetet.

@szomorutojas: Nem, nem feleség volt. Vagy legalábbis még nem.

Cikkhez hozzászólva, sőt az egész bloghoz hozzászólva örülök, hogy végre az olyan hülyék, mint én is végre megértem valamennyire a hadtörténelmet, mert az csak annyira megy, hogy 2153. augusztus 14. mucsaröcsögei csata, résztvevők az ukránok és az albánok, nyertes az ukrán fél, hathatós kenyai támogatással.

Professor Pizka · http://raerunk.blog.hu/ 2010.04.22. 15:42:24

@juditmanó: egyiket sem néztem, mindnek csak az ajánlóját, mivel már akkor is zsigeri gagyisorozat undorom volt. (apámtól örököltem) Az ajánlók égtek be. Ahogy a hangalámondó velőtrázóan mondja, hogy Schicksal és ott néz gyászos arccal Stefanie... nem lehet elfelejteni.

A legnagyobb német sorozat amúgy a Raumschiff Unterpreis volt Otto előadásában.

Ist es ein Junge?
nöööö
Ist es ein Madchen?
nööööö
Denn was ist es?
Es ist ein Otto! :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.04.22. 15:50:01

@Professor Pizka:

A német nyelvtudásom hatalmas hiátusokkal küzd, de ebből a pár szóból máris levágtam, hogy Otto nem a kereszténydemokratákra szavaz.

Valandil 2010.04.22. 19:04:55

@teddybear01: Bár a legendával ellentétben az angol hajók nem voltak aprók, és sok szép nagy ágyú is volt rajtuk. Ennek ellenére klasszikus tengeri csatát nem vállaltak: gyújtóhajók + terelgetés/szurkálás volt az angol harcmodor.

Kismy 2010.04.22. 19:09:20

@tiboru: ó, elolvastam a Gambrinus-posztot, onnan átlovagoltam a belga sörösre, és most görcsösen nyeldeklem az ászokat... te jó ég, azok az isteni Chimay sörök..! Brüsszel és a Delirium Tremens! Ahh!

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.22. 20:32:53

@Professor Pizka: De gondolom a nyelvvizsgádat utána nem adtad ki 336 oldalon, kemény kötésben, 6000 forintért...

juditmanó 2010.04.22. 20:33:58

@Professor Pizka: keletfríz, olyan mintha nálunk Rátótról jönne. hasonló vicceket is csinálnak az Ostfriese-ről Németo-ban :D

Sunsetjoy · http://retemu.blog.hu 2010.04.22. 21:39:03

Szuper poszt, kalózunk azt hiszem pont olyan véget ért, amit megérdemelt:D

OFF: A kalózok a Pirates! játék óta ismeretesek előttem. Megemlítve az anno a CoV 92-es évkönyvében megjelent több tucat oldalnyi leírást a játékról, és a valódi kalózok tevékenységéről.
Kedvencem (nem szó szerint):
Holland hajó, cargo fleuyt, avagy fleute...Tudjátok mitől lett szegény ilyen, felül keskeny, alul öblös? Röhejes, de a dán vámtörvények miatt. A dánok ugyanis a fedélzet legnagyobb szélessége szerint szedték a vámot a Kattegat-szorosban. Ezt nevezik tudományos hajótervezésnek :)

arg258 2010.04.22. 22:55:28

Helló mindenkinek. Jó móka volt olvasni,gratula. Addig jár a kalóz a kútra,amíg meg nem eszik,esetleg szét nem tépik:)

teddybear01 2010.04.22. 23:18:28

@Valandil: Az angolok is összeszedtek minden harcra alkalmas hajót. Ez azt jelenti, hogy mindenféle volt náluk.
Zsákmányolt galleon, karavella, meg egyéb volt spanyol hajó, ami kalózhajóvá lépett elő. Direkt hadihajónak épített, ami a Királyi Flottában szolgált, és besorozott kereskedőhajó.
Ezeket mind megrakták ágyúval, és felhasználták. Ami a létszámot illeti, hát az nagyjából az angoloknak kedvezett.
Például az angol vezérhajó, az Ark Rolyal 800 tonnás( eredeti nevén Ark Raleigh), és a Golden Hind 300 tonnás(Drake Aranyszarvasa, eredeti nevén Pelican) is galleon típusú hajó volt, a hadihajós változat.

Ami a csatát illeti.

Az angolok nem is akartak a spanyolokkal közelharcba bocsátkozni. A spanyol hajók fedélzetén többen voltak, és nem csak tengerészek, hanem szárazföldi csapatok is. Egy hajófedélzeti harcban az angol hajók többsége elvérzett volna(ez nem vonatkozott a gyakorlott kalózlegénységekre, de ebből nem volt sok).

Az angol csataterv elsődleges pontja a spanyol partraszállás megakadályozása volt. Ez sikerült is. A többi pedig a hagyományos odaütök, elszaladok stílusú harc körébe tartozott, amiben az angol hajók jobbak voltak..
A gyújtóhajók sem akkori találmányok, minden tapasztalt flottaadmirális vitt pár kisebb és ócskább hajót erre a célra. Itt is bevált a módszer.

Ami az egyes angol parancsnokok "magánakcióit" illeti, az ebben az időben szokásos mellékkeresetnek is felfogható. Drake is és mások is "szereztek" így hajót.

Titus Pullo Urbino 2010.04.23. 09:25:06

@tiboru: a világ legvékonyabb könyve lenne a német humorról írandó, talán még a német konyha ízvilágáról írt könyvet is alulmúlná oldalszámban, valahol a Chuck Norris harci vereségei és Martin Bormann kedvenc zsinagógái közötti lapszámú lehetne ez a könyv.

@teddybear01: ebben jók az angolok, amikor 1940-ben a tengerbe szorították őket a németek, akkor is mozgósítottak mindenféle vizijárművet, meg is mentették az összes katonájukat, sőt, még pár francia zászlóaljat is elvittek. Horgászhajók is vízen voltak naphosszat. A gyújtóhajókról én is olvastam már gyerekkoromban, akkor sem értettem, hogy ezek hogyan tudják felgyújtani az ellenséges hajókat? Szembe mentek velük? És honnan fújt a szél? Miért nem kerülték ki őket? Mai napig nem értem ezt, homályosíts fel lécci. Köszi előre is.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.23. 10:15:54

@Titus Pullo Urbino: tisztelettel kérném a német konyhát nem bántani! csak annyit mondok, hogy Schweinshaxe bei Scholastika!

teddybear01 2010.04.23. 10:50:30

@Titus Pullo Urbino:
Szóval a gyújtóhajók.
Kétféle gyújtóhajó létezett a történelem folyamán.

1. Bizánci gyújtóhajó. Ez gyakorlatilag egy evezőshajó volt, lángszóróval felszerelve. Közelharcban az ellenséges hajók felgyújtására használták. Könnyű elképzelni, hogy mire volt képes az akkori, fából épült hajók ellen. Meg a megtámadott hajók legénysége sem köszönte meg a rájuk zúdított tűzvihart. A napjainkban rekonstruált lángszórójuk kb. 15-20 méterre vitt, de a feljegyzések szerint volt olyan hajó, amely 80-100 méterre hányta a tüzét.

2. A közismert gyújtóhajó. Ezek minden esetben rögtönzött jószágok voltak. Kiválasztottak egy-két ócskább kishajót, és megpakolták gyúlékony anyagokkal. Olajjal, gyapottal, zsírral, kátránnyal, szurokkal, kóccal, puskaporral. Kedvező szél esetén pár önkéntes, akiknek a veszélyes munkáját külön jutalommal honorálták, ha túlélték a dolgot, rávezette a meggyújtott hajót az ellenséges flottára. Amint a hajó beállt a kívánt irányba, rögzítették a kormányt, és elhagyták a hajót, ha az addig fel nem robbant. Ha szerencséjük volt, akkor a gyújtóhajó nekiment egy ellenséges hajónak, és felgyújtotta.
Bevetni akkor vetették be, amikor az ellenség a védett hazai kikötőben horgonyzott, és nem tudott gyorsan reagálni. Esetleg akkor is bevetették a gyújtóhajót, ha az ellenfél hadrendjét akarták megbontani.
Nem volt túl hatékony technika, de ha bejött, akkor pokoli károkat tudott okozni.

A Nagy Armada ellen Calais kikötőjében vetettek be 8 gyújtóhajót. Nem sikerült felgyújtaniuk egy hajót sem, de rákényszerítették a spanyol hajókat a főhorgonyuk feláldozására, és nem mellesleg megzavarták őket. Bár az Armada dicséretes hatékonysággal járt el, azért egy gálya a partnak csapódott, több pedig összeütközött. A főhorgony elvesztése miatt később már nem is tudtak kikötni.

Titus Pullo Urbino 2010.04.23. 11:01:49

@teddybear01: mindig tanul az ember. Köszi. A kamikaze akcióra és a főhorgonyra nem is gondoltam.

@NagyTeve: ez szász étel, nemdebár?

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.23. 11:19:00

@Titus Pullo Urbino: Bajor! Bajor! BAJOR!!! Hát hol van a Scholastika??? Nem Münchenben?!? Grrrr! Ha így megy tovább, legközelebb képes leszel a flekkenyt összekeverni a brassói aprópecsenyével! Na hadd csak el, jössz te ide, aztán majd meglátod! Addig tömlek, amig nem fújod kívülről az összes erdélyi ételspecialitásokat! Ja, hogy utána majd külön teherautóval kell hazavigyenek ... hát Istenem (igen, az az EGY!), ez van ... :P

Titus Pullo Urbino 2010.04.23. 13:04:25

@NagyTeve: jójó, ételből jól állsz, de jelvény lesz-e?

Walter Rall 2010.04.23. 15:15:22

@NagyTeve: A skolasztika nem egy filozófiai irányzat, amit Aqunói Szent Tamás alapított(bocsi, ha tévedek eléggé homályosak ezen téren az ismereteim)

Lucius Flavius Arrianus 2010.04.23. 16:11:58

@Walter Rall:
1. Valóban, a középkori kereszténység ismeretanyagát mintegy keretbefoglaló filozófia.
2. Bónuszként pedig Szent Skolasztika, aki a bencés rendet alapító Benedek ikertestvére volt.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.23. 16:22:07

@Walter Rall: @Lucius Flavius Arrianus: eretnekség! mágláyra veletek! A Scholastika München második legjobb kocsmája, ahol az ablakban sütik nyárson a csülköt!

Lucius Flavius Arrianus 2010.04.23. 17:11:58

@NagyTeve:
mész ám a gladiátolképszőbe, de dulván! :-)))

Egyébként ilyesmi is csak mesebéli helyeken eshetik meg, ablakban sütni az gyesznót; itten minálunk, amice, azt a végtagot ellopnák.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.23. 20:08:29

@Lucius Flavius Arrianus: senki se számt au Inkvizícióra! Fegyverünk a hitetlenek számára felállított máglya és csülök ... 2 fegyverünk a máglya, a csülök és a knödl ... 3 fegyverünk a máglya, a csülök, a knödl és a sauerkraut ...

Walter Rall 2010.04.23. 21:34:48

@NagyTeve: Ha Münchenben járnék(elő nem fog fordulni, hiányos német tudásom miatt, a 3 év alatt ameddig tanultam annyit bírtam megjegyeznu, hogy Ich Heiße Anna, pedig biztos forrásból tudom, hogy nem Anna a nevem) akkor felkeresem, bár inkább a belga szerzetesekhez mennék, ők tudnak JÓ sört főzni.

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2010.04.24. 00:19:00

@Walter Rall: tessék okulni:

www.kuffler-gastronomie.de/de/muenchen/haxnbauer/index.php

egyébként tilos kihagyni:

www.augustineramdom.de/html/home.html

valamint:

www.der-pschorr.de/

ez utóbbiban kötelező mogyorópálinkát inni! Nem likőr, főzött pálinka!

Valandil 2010.04.26. 08:21:46

@Titus Pullo Urbino: Ez egy jó kis sorozat (könyvben is jó); királyi/duna tv adta anno, talán csak az utolsó kettőt nem vettük meg.

Arrius (ex-Nathan D'Xantine) 2010.04.28. 14:16:58

@teddybear01: Igazából nem az angolok akadályozták meg a partraszállást.
Eleve képtelenség volt a terv, és nem is álltak készen Alba csapatai.
Ha a spanyolok képesek lettek volna eljuttatni a csapatokat a flotta védelmébe, majd megfordulni a csatornán és széllel szemben átkelni, akkor az angolok ugyan megszórhatták volna őket messziről, de megállítani nem lettek volna képesek. Ahogy addig sem tudták megállítani őket.

teddybear01 2010.04.28. 20:10:29

@Nathan D'Xantine: Teljesen mindegy, hogy miért nem szálltak partra a spanyolok Angliában.

Az angolok stratégiai célja a partraszállás megakadályozása volt. Ez sikerült. Mindegy, hogy hogyan, és mi okból. Tehát a stratégiai célt elérték, azaz győztek.

A spanyolok stratégiai célja az angolok hazai terepén történő szárazföldi ütközetben történő megverése, majd az ország megszállása volt. Kicsit ugyanaz, mint Hódító Vilmosnak. Ehhez több taktikai győzelmet kellett volna elérni. (Elfoglalni több angol kikötőt, partra tenni a hajók fedélzetén szállított sereget, egyesülni a németalföldi megszálló sereggel, átszállítani az egyesült szárazföldi sereg többi részét a Csatornán, és mindez idő alatt feltartóztatni, vagy olyan vereséggel sújtani az angol flottát, hogy ne tudjon beleavatkozni a manőverekbe.)

Egyszerűen, túl bonyolult, túl sok teljesítendő taktikai részcélkitűzés volt a haditervben.

A spanyolok gyakorlatilag egyetlen taktikai részfeladatot sem tudtak megoldani, így teljes mértékben vesztesnek tekinthetjük őket.

És persze ott volt Párma hercege, aki gyakorlatilag az egész idő alatt szabotálta az egész hadjáratot. A Calaisi katasztrófára azért kerülhetett sor, mert a kapcsolatteremtési kísérlet során a választ akarták megvárni Medina-Sidónia hercegék a kikötőben.

Ami a flottamanővereket illeti, a spanyolok egyéniben is, és flottakötelékben is messze elmaradtak az angolok szintjétől. Gyakorlatilag a legegyszerűbb manőver, a szélirányba történő haladás kivételével semmilyen más manőverre képtelenek voltak. Ezért próbáltak Anglia és Írország megkerülésével visszavonulni a csata után.

Arrius (ex-Nathan D'Xantine) 2010.04.29. 15:05:41

@teddybear01: Hogy lenne már mindegy!

Az angol kikötők elfoglalását Fülöp megtiltotta, illetve csak végső menedékként engedélyezte.

A spanyoloknak nem volt stratégiai célja. Hangozzé ez bármilyen furcsán. Fülöpnek volt egy rögeszméje. Ez nem stratégia.

Partra tenni nem a hajók katonaságát kellett volna, hanem a Alba inváziós erőit.
Az átszállítást az Armada csak fedezte volna.

A probléma kettős volt: Alba inváziós serege nem létezett. Illetve ha létezett volna se tudott volna csatlakozni az Armadához.
A másik gond pedig az volt, hogy az Armada képtelen volt szél ellenében hajózni, tehát az adott időpontban, nem tudott volna megfordulni és a Temzére behajózni (a parancsa erre szólt).

Taktikai szinten az Armada gyakorlatilag sértetlenül eljutott a tervezett találkahelyre. Tehát ezt a pontot megvalósította.

Több angol kikötő elfoglalására a spanyol flotta képtelen lett volna. Max egyet tudott volna önerőből ellenőrzés alá vonni.

A hadjárat kudarca a(z épelméjű) stratégia hiánya, és nem annak sikertelen teljesítése volt.

A szitu kb ua. mint a balti orosz flotta szereplése az orosz-japán háborúban. Már az csoda volt, hogy eljutottak a harctérre.

Flottamanővereket meg kár összehasonlítani.
Az angolok persze jobban manővereztek.
Egyrészt nekik akadtak manőverezésre alkalmas hajóik, másrészt nekik nem kellett szállítóhajókat védelmezni.

Az Armada a tőle joggal elvárható feladatot teljesítette. Hogy irreális volt az elvárás az más tészta.

teddybear01 2010.04.29. 23:29:16

@Nathan D'Xantine: "Az angol kikötők elfoglalását Fülöp megtiltotta, illetve csak végső menedékként engedélyezte."

Nem. Csak a parancs arról szólt, hogy előbb randevúzni kell Párma hercegének németalföldi seregével.
Aztán mindenképp kikötőt kell volna foglalni az angol partokon, mert másképp nem tudták volna partra tenni egy ekkora sereget.

"A spanyoloknak nem volt stratégiai célja. Hangozzé ez bármilyen furcsán. Fülöpnek volt egy rögeszméje. Ez nem stratégia."

Minden hadmozdulatnak van stratégiája, és az ezt megvalósító taktikai célok összessége. Legfeljebb nem írják le. De itt éppen ez volt, Fülöp az íróasztalán, papíron leírt mindent, csak a valósággal nem számolt.

"Partra tenni nem a hajók katonaságát kellett volna, hanem a Alba inváziós erőit.
Az átszállítást az Armada csak fedezte volna."

Nem csak a németalföldi sereg kellett volna partra tenni, hanem az Armadán szállított szárazföldi csapatok többségét is. Meg az Armada által szállított utánpótlást is. Ennek a manővernek a megvalósításához előbb mindenképp meg kellett verni az angol hajóhadat, hogy a manőver zavartalanul folyhasson. Csakhogy az angolok nem bocsátkoztak a számukra előnytelen fedélzeti harcba. Rákényszerítették az ellenfeleikre a saját hajó-hajó elleni taktikájukat, és nyertek.

"A probléma kettős volt: Alba inváziós serege nem létezett. Illetve ha létezett volna se tudott volna csatlakozni az Armadához.
A másik gond pedig az volt, hogy az Armada képtelen volt szél ellenében hajózni, tehát az adott időpontban, nem tudott volna megfordulni és a Temzére behajózni (a parancsa erre szólt)."

Ezzel egyetértek. Egyik stratégiai részfeladatot sem tudták végrehajtani. Párma hercege egyértelműen szabotálta az egész hadjáratot.

"Több angol kikötő elfoglalására a spanyol flotta képtelen lett volna. Max egyet tudott volna önerőből ellenőrzés alá vonni."

Egy ekkora sereg(Egyesítve a tervezett létszámú két részt, közel százezer ember!) partra szállítása, és legalább a meneteléshez rendbeszedése egy akkori angol kikötőben nem volt lehetséges. Nem volt akkora hely sem a rakparton, sem a városok közelében. Még a legnagyobbak sem tudtak egyszerre egy-két tucat közepes hajónál többet fogadni ekkor. Ezért legalább kettőt kellett volna elfoglalni, vagy még többet. Hogy sikerült volna? Nem tudom. El lehet játszogatni a "mi volna ha-" kezdetű mondatokkal, de nem érdemes.

"A hadjárat kudarca a(z épelméjű) stratégia hiánya, és nem annak sikertelen teljesítése volt."

Éppen ezért volt sikertelen a stratégia, mert képtelenek voltak teljesíteni. Egy jó stratéga sohasem tűz ki olyan célokat, amit az adott felszereléssel nem lehet teljesíteni.
Például: A lengyel hadsereg lovasságának nem volt mivel útját állni a német gépesített csapatokat, vesztettek is.

"A szitu kb ua. mint a balti orosz flotta szereplése az orosz-japán háborúban. Már az csoda volt, hogy eljutottak a harctérre."

Gondolom az 1905-ös Csuzimai Ütközetre gondolsz. Igen, a flotta nagy utat tett meg odáig, de nem volt más választásuk, menni kellett. Előző évben a Sárga-tengeri csatában elvesztették mind a legjobb orosz tengeri parancsnokot, Makarov admirálist, mind pedig a térségben állomásoztatott hadihajók javát.
A flotta átirányítása sikeres volt, ezzel a stratégia első részfeladatát sikerrel teljesítették. Sajnos a többit nem tudták. Vesztettek, ott és akkor.

"Flottamanővereket meg kár összehasonlítani.
Az angolok persze jobban manővereztek.
Egyrészt nekik akadtak manőverezésre alkalmas hajóik, másrészt nekik nem kellett szállítóhajókat védelmezni."

A flottamanővereket össze kell hasonlítani.
A két flotta mozgatása egyértelműen a kor legnagyobb tengeri manővere volt. Hogy az angolok jobbak voltak? Igen. Mert az angol flottát szakemberek vezették. Tulajdonképp az angol flotta haditanácsában gyakorlatilag csak több évtizedes hajóparancsnoki és hajócsoportok feletti parancsnoksági tapasztalattal rendelkező tisztek vettek részt.
A Spanyol Armadának a legfelsőbb vezetése viszont a legelőkelőbb nemesek szűk köréből került ki, amelyek többnyire nem voltak kíváncsiak az alsóbbrendű szakembereik tanácsára. Hajót sem láttak többnyire azelőtt.

Ami a két flotta hajóit illeti, mindkét flotta hajóinak többsége besorozott kereskedelmi hajó volt. A valódi hadihajók csak kis számban voltak jelen mindkét oldalon. Szóval nem volt olyan nagy különbség a két hajóállományban. Mindkét flotta többsége galleon típusú hajóból állt.
A hajóparancsnoki szinten azonban már nagyobb volt a különbség. Míg az angol hajók parancsnoka és navigátora többnyire egy személy volt, A spanyol és a többi nemzetnél ez nem így volt. Volt a parancsnok, és volt a navigátor. Utóbbi értett a hajózáshoz, az előbbi meg parancsolt. A tisztázatlan hatókörök persze gyakran kavarodást okoztak.

Egy hajó parancsnoklása természetesen sokkal könnyebb feladat volt, mint egy hajórajé. Például, ha egy hajó kényszerül szélnek hajózni, az csak akkora szögben tud a szél irányába fordulni, amekkorát a hajó szerkezete megenged. Ez egy átlagos galleonnál kb. 55-60% volt ebben az időben. Hogy az irányt tartani tudják, jobbra-balra ki kellett térni a hajóval. Az angol hajórajok képesek voltak adott jelre egyszerre fordulni, a spanyolok nem.
És egy tengeri ütközetben az volt előnyben, az tudott kezdeményezni, aki a szél felőli oldalon hajózott.

eMM2 2010.05.03. 08:49:00

@NagyTeve:
Nem igaz.Nem uralkodik a blogon maximális tolerancia.Sőt.
Egyébként a post jó hiánypótló és texett.

eMM2 2010.05.03. 10:31:32

@LittleWildGuy:
Talán azért nem volt túl nehéz kipengetni Mátyás idején azt a bizonyos rendkívüli hadiadót(én évi egyről tudok) mert hagyták élni és termelni a jobbágyot.
Egyébként szeretnék én most is "csak" annyit adózni mint amit akkor kelett.
Egyébként meg igen, a kalózok véreskezű hóhérok is voltak, de a sok vér nem mutat jól a filmvásznon.
Szerintem egyébként a legjobb kalózos film a Roman Polanski féle Kalózok.

eMM2 2010.05.03. 10:41:16

@teddybear01:
Az egy legenda hogy a 2.VH-ban a lengyel lovasság megrohamozta a német tankokat.Ha mégis így volt a német PZI-ellen még esélyük is lett volna,(és azon a harctéren még nagy számban alkalmazták őket) mert a ló berúgja a tank oldalát.:)
De ez már tényleg nem idevaló téma csak ezt nem tudtam megállni.:D

Egyébként meg nem tudom hogy az angol flottában mennyi volt a besorozott kereskedelmi hajó,az tény hogy sokkal fürgébben mozogtak mint a spanyolok pont nem ezt támasztja alá.