Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp

Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen. *** imélke nekünk: blog.lemil(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Megjelent a Kémek krémje!

borito_240.jpg

Naptár

május 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Lemil-fészbúk

Olvasóink lobogói

Pillanatnyi olvasólétszám:

website stats

Utolsó öt komment

Fontosabb címkék

1848 49 (46) afganisztán (6) afrika (13) ajánló (88) alagút (7) állat (8) amerikai (102) angolok (8) arabok (16) argentin (5) átirányítás (13) atom (13) ausztrál (6) ázsia (15) balkán (6) betyár (5) biofegyver (5) biztonságpolitika (6) brazil (7) brit (67) buli (6) büntetésvégrehajtás (7) büntetőjog (11) címer (6) csata (9) csatabemutató (9) csendőrség (6) dél amerika (11) ejtőernyős (28) életrajz (41) elmélet (12) erdély (6) erőd (8) értékelőposzt (7) évforduló (53) fegyver (8) ferencjózsef (11) francia (24) gallup (5) görgey (13) görögök (5) háború (6) háborús bűn (8) hadifogoly (5) haditechnika (98) haditengerészet (54) hadsereg (16) hadtörténelem (162) hadtörténet (23) hadvezérek (9) hagyományőrzők (5) hajók (5) harckocsi (23) határőrség (7) hellókarácsony (5) helyi háborúk (17) hidegháború (53) híres bűnözők (8) honvédség (12) horthy (6) humint (24) huszár (10) i. világháború (49) ii világháború (108) izrael (26) japán (22) játék (6) k.u.k. (8) kalóz (6) kamikaze (6) kanada (7) katonazene (10) kelták (5) kémek és hírszerzők (59) kiképzés (7) kína (5) kínai (5) kivégzés (6) könyv (5) könyv ajánló (5) középkor (12) közép amerika (7) kuba (9) különlegesek (71) légierő (56) légvédelem (9) lengyel (17) lengyel magyar barátság (8) lista (5) lovas (7) lovasság (11) lövészárok (5) magyar (158) makett (7) monarchia (13) múzeum (12) német (68) nevezéktan (5) nők (12) ókor (13) olasz (13) önvédelem (5) orosz (31) ostrom (7) osztrák (30) osztrák magyar (28) pestis (6) plakát (12) podcast (9) polgárháború (5) porosz (5) portugál (6) programajánló (10) reform (6) reklám (5) rendőr (7) rendőrség (11) rendvédelem (54) róma (13) román (9) rövidhír (18) sigint (6) skandináv (7) skót (6) sorozat (15) spanyol (5) svájci (5) svéd (7) számítógép (9) szavazás (20) szerb (11) szlovák (5) szolgálati közlemény (39) szovjet (63) sztálin (5) telefonkártya (6) tengeralattjáró (17) tengerészgyalogos (10) terror (25) titkosszolgálat (71) török (15) tűzfegyver (9) ünnep (5) usa (54) USA (7) utánközlés (24) vadászgép (12) várostrom (7) vendégposzt (80) vértanú (11) vicc (7) vietnam (5) vitaposzt (76) wysocki légió (12) zene (11) A többi címke

Közkívánatra: feedek

Vendégposzt - Nukleáris katasztrófák 1.0

2011.03.10. 10:00 Papírzsepi

Papírzsepi kolléga most induló posztsorozata az atomenergia (többé-kevésbé) békés célú felhasználása kapcsán azokat a katasztrófákat elemzi, amelyek az elmúlt évtizedekben jó párszor beletették az ideget az emberiség tájékozottabb (és mennyiségi szempontból minden bizonnyal kisebb) hányadába.

A mostani, első rész alapos tanulmányozása pedig különösen azoknak javasolt, akik odahaza a sufniban esetleg egy kisebb atomerőművet szeretnének barkácsolni; a gázárak és az elektromos energia költségének alakulását figyelembe véve ez lehet, hogy nem is olyan hülyeség.


A nukleáris energiának mind a mai napig nem nagyon sikerült igazán hatékony alternatívát találni. A teljes életciklusra (a létrehozástól a működtetésen át a végső megsemmisülésig) ennél az energiatermelési módnál a legalacsonyabb a költség, és a környezet-terhelés – ha egységnyi megtermelt energiára vizsgáljuk. Igen, környezetbarátabb, mint a szélerőmű – az előállított óriási energiamennyiség miatt. Mármint akkor, ha minden az előre eltervezett módon alakul…

Mielőtt rátérnénk a nukleáris technikához kötődő szerencsétlenségekre, érdemes gyorsan kijelenteni: az atomreaktorok nem potenciális atombombák. Habár egy fissziós bomba működési elve nem különösebben bonyolult, annak szigorú követelményeit egyáltalán nem egyszerű teljesíteni. Márpedig az atomerőművek felépítése ezeket meg sem közelíti. A nukleáris baleseteknél, ha történik is detonáció, akkor az vegyi-, gőz- vagy porrobbanás.

De kezdjük az elején. Az első atomreaktorok nagyjából 2 milliárd évvel ezelőttre datálódnak. Mivel akkoriban az ember még csak Isten tervezőasztalán létezett, rögtön látható, hogy ezek természetes képződmények voltak. Az első ilyet Oklóban, Közép-Afrikában találták, de azóta több hasonlót is felfedeztek. Ma már persze egyik sem működik, és mivel az ilyen képződmények létrejöttéhez olyan speciális körülmények kellenek, melyek már régen nem állnak fenn, nem is nagyon reménykedhetünk, hogy működő természetes reaktorra bukkannánk. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne kibányászni, mint megépíteni…
Ezek a reaktorok ugyanúgy működtek, mint a mai példányok. Atomreaktorok működtetéséhez az urán-235, a plutónium vagy a tórium használható, de a tórium csak szaporítóanyag, a többi közül a természetben csak az első található meg. Ez az izotóp meglehetősen bomlékony, sokkal könnyebben hasad, mint a jóval gyakoribb urán-238, ezért aztán gyorsabban is fogy a Föld készletéből. Míg régen az uránkészlet 3,44 %-a volt 235-ös, ma már csak 0,7%-a. Energiatermelésre (és bombának is) a 235-ös urán alkalmas, ezért a bányában kitermelt érc önmagában nem nagyon használható: dúsítani kell benne az izotópot, amely egy elég drága és problémás művelet. Reaktorhoz 2-40%-ra, bombához 30%-nál nagyobbra kell növelni a 235-ös mennyiségét.

Az erőművi láncreakció úgy működik, hogy az uránatom-mag befog egy lassú neutront, és széthasad. Ekkor keletkezik némi energia, valamint 1-3 új neutron. Csakhogy ezek gyors neutronok, melyeket az uránmag nem tud befogni, tehát a láncreakció itt megállna. Ezért előbb a gyors neutronokat le kell lassítani valahogy. Erre szolgál a moderátor közeg. A lelassított neutronok egy része pocsékba megy, viszont van átlagosan 1 lassú neutron, mely eltalál egy újabb urán-235 magot, és hasítja azt. Ezzel a folyamat önfenntartóvá válik.

A természetes atomreaktorok esetében az U-235-ben dús, porózus talajba víz szivárgott, ami moderátorként működött. Megindult tehát a láncreakció, az urán felmelegedett, felforralta a vizet,
ami elpárolgott. Így a moderátor megszűnt, és a láncreakció leállt – amíg ismét víz nem szivárgott a résekbe. Ez tehát egy elég stabil, önszabályozó reaktor-konstrukció. Később nem csak ilyennel fogunk találkozni…

Ezzel ugorjunk is az időben. Egyenesen 1942-be, amikorra is a láncreakció elve már ismert volt (4 éve). Ebben az évben épült a világ első atommáglyája Enrico Fermi (itt balra) és Wigner Jenő  vezetésével a chicagói egyetem sportstadionjának lelátója alatt (gondolom így akarták feltüzelni a szurkolókat).

Ez egyszerű szerkezet volt: a 6 tonna uránhoz moderátorként 315 tonna grafitot használtak fel.  Bár ez csak egy kísérlet volt, de a biztonság kedvéért fellógattak egy kadmiumrudat (mely jó neutron-elnyelő) egy kötélen a kupac felett. Baj esetén egy ember fejszével vágta volna el a kötelet, és a leeső rúd leállította volna a reakciót. Az erőművek biztonsági rendszerét azóta is így hívják: Safety Control Reserve Axed Man, azaz rövidítve: SCRAM.
Közben folyt a háború, és ugyan szép meg jó, hogy sikerült láncreakciót csinálni, de mind az USA, mind Németország sokkal jobban vágyott ennek a hadi alkalmazására: egy nukleáris „csodafegyverre” (Ja. Csoda, hogy még élünk). Az amerikaiaknál a Manhattan-terven dolgoztak (élénk szovjet érdeklődés közepette), a németeknél pedig Werner Heisenberg (itt jobbra) vezette a kutatásokat. Ő nem mindennapi koponya volt: 24 évesen leteszi a kvantum-mechanika alapjait, később megalkotja róla elnevezett határozatlansági relációt, 26 évesen pedig már fizikaprofesszor… (asszem kicsit késésben vagyok) Az USA-ban tartottak is a németektől annak ellenére, hogy Heisenberg jóval szerényebb technikai ellátottsággal rendelkezett, és ezt még nehezíttették is: a Gunnerside akció keretében felrobbantották a Norvégiában üzemelő nehézvíz-üzemet; pedig a nehézvízre szükség lett volna a plutónium előállításához.

Ám a háború végén nem találtak kész náci atombombát. Heisenberg ugyanis hibásan számolta ki, mennyi uránra van szükség ahhoz, hogy a felszabaduló neutronok még a hasadóanyag-tömb elhagyása előtt újabb maghasadást hozzanak létre. Ezt kritikus tömegnek hívják, és a német fizikus számítása szerint 11 tonna tiszta urán-235 vagy plutónium kellett volna hozzá. A korabeli technikával irreálisnak tűnt ennyit legyártani, ráadásul Heisenberg anyagi ellátása is akadozott. Ezért feladta, és kiszállt a projectből. Amúgy a valóságban U-235-ből nagyjából 7 kg, plutóniumból 10 kg a kritikus tömeg – de ez függ a dúsítottságtól.

Mindenesetre a fenti tévedés eléggé érdekes: egy ilyen zseni hogyan véthetett ekkora hibát? Egyes konteók (TM, R, C, stb.) szerint szándékosan. Nem nagyon akarta ugyanis, hogy Hitler
atombombához jusson. Később ezért is szállt ki a projectből; talán erkölcsi aggályai voltak. Ugyanakkor ennek ellent mond egy 1957-es levél, amit Bohr írt Heisenbergnek; ebből az derül ki, hogy a német fizikus mindig is a Bombában látta a háború megoldását. Egy bizonyos Rainer Karlsch történész könyve szerint viszont Heisenberg jól számolt, de szándékosan publikált téves adatokat. Így az atombombát meg lehetett építeni, de ezt már egy kevésbé ismert fazon, egy bizonyos Walther Gerlack  (itt balra) tette meg. Karlsch szerint a bombát ki is próbálták 1945-ben Türingiában, de utána már nem voltak meg a feltételek az éles bevetésre. 2005-ben előkerült egy vázlat is a bombáról (itt jobbra). Nos, a kommentekben lehet még vitatkozni erről egy kicsit.

Visszatérve a fő csapásirányhoz: a történelem első katonai nukleáris balesete is Heisenberg csoportjához kötődik. 1942-ben a lipcsei atomreaktorban dolgoztak (a hadi felhasználhatóságot vizsgálták), mikor valahogy sikerült uránport juttatni a levegőbe. Ez persze berobbant, ami aztán még további közvetett gőzrobbanásokat okozott. A labor is kigyulladt.

Eközben viszont az USA-ban Oppenheimer vezetésével jól haladt  a Manhattan-terv megvalósítása.
Két irányt is vizsgáltak: a természetben megtalálható, de dúsítandó urán-235, és a mesterségesen előállítható plutónium-239 alkalmazását. A hiroshimai Little Boy  (itt felül) urán-alapú, míg a nagaszaki Fat Man (itt alul) plutónium alapú volt. Ez utóbbi egyébként sokkal jobbnak bizonyult, de egyrészt az instabilitása miatt sokkal-sokkal nehezebb plutónium-bombát építeni, másrészt a plutóniumot elő is kell valahogy állítani. Erre ugyan több lehetőség is van (pl. ciklotronnal), de a legjobb atomreaktort használni.

A kezdeti atomreaktorok tehát elsősorban plutónium termelésre készültek. Ilyen volt a brit földön, Windscale-ben épített is. Ez egy grafitmoderátoros, léghűtéses (kémény!), plutóniumtermelő reaktor volt, és az első brit atombombához gyártotta az alapanyagot. Alapvetően egy nagy grafit-tömbről volt szó, amibe lyukakat fúrtak, ezekbe meg természetes urán-rudakat (ma inkább a barátságosabb urán-dioxidot használják erre) és izotóptároló tartályokat tettek. 
A technológia még nem volt kiforrott, 1957. október 10-én ez vissza is ütött. A grafit túlmelegedett (az úgynevezett Wigner-hatás miatt – legyünk büszkék Wigner Jenőre), majd kigyulladt. Megpróbálták gyorsan eloltani, de nem sikerült. Ezután elárasztották a reaktort 25 tonna folyékony széndioxiddal, de az sem tudta eloltani a tüzet. Egy idő után a reaktorban már 1300 fok volt, olvadtak a fűtőelemek (11 tonna urán!), és már az egész szerkezet összeomlással fenyegetett. Nem maradt más megoldás, a vizes oltás mellett döntöttek, ami a nukleáris tüzek esetében igen kockázatos dolog. A víz ugyanis ilyen hőmérsékleten nem simán felforr, hanem elkezd reakcióba lépni az olvadt fémmel. A reakció kiveszi a vízből (H2O) az oxigént (O). Ami megmarad, az tiszta H2, tehát a hidrogéngáz, amelynél viszont nem feltétlenül előnyös, ha egy atomreaktor belsejében van.

Emlékezzünk még majd erre.

Mindenesetre a vizes oltás sikeres volt, de Windscale elég jól bemutatta a grafit-moderátoros reaktorok alapvető problémáit. A baleset a környezetszennyezés miatt elég nagy publicitást kapott, és a későbbiekben kerülni kezdték a konstrukció használatát. Mármint a Szovjetunió kivételével, ahol kicsit máshogy működnek a dolgok.

A britek után az amerikaiak következtek. Az Idahóban található Idaho Fallsban állt szolgálatba az SL-1 kísérleti reaktor, mely mindössze 3 MW teljesítményével egyértelműen nem az energiatermelést szolgáló, hanem katonai célú berendezés volt. 1960 karácsonyakor a reaktort leállították újratöltésre, karbantartásra és szerelésre, majd 1961 január harmadikán frissen és lendületesen kezdték meg az újraindítási folyamatot. A kávé megivása utáni feladat a központi fékező rúd (ami a neutronok túlnyomó részének elnyeléséért, tehát a reakció féken tartásáért volt felelős) rácsatlakoztatása a mozgató automatikára - lett volna. Ehhez a rudat meg kellett emelni, de véletlenül túlságosan is kihúzták a reaktorból. Ez hiba volt: a reaktor prompt kritikussá vált (tehát magától elindult benne a láncreakció), és hirtelen rengeteg hő képződött. Ez felforralta a mag körüli vizet, ami elementáris erővel robbant ki. A 12 tonnás reaktortetőt 3 méter magasra lökte, a rajta álló embert belepasszírozva a mennyezetbe. A reaktor lövedékként szétrepülő alkatrészei további két személyt megöltek és többeket megsebesítettek. Ez volt az USA történetének mindmáig egyetlen közvetlen halálos áldozatokat követelő reaktorbalesete.

De nem a legsúlyosabb, és nem a legdrágább. Ezt a címet ugyanis egy polgári (energiatermelő) reaktor szerezte meg, Middletownban, Pennsylvania államban. A létesítményt Three Mile Island Atomerőműnek (TMI) hívják. 1979-ben ez már egy elavulóban lévő, meglehetősen túlbonyolított, szerencsétlen konstrukciójú erőműnek számított, ahol Babcock & Wilcox nyomottvizes reaktorokat használtak. A nyomottvizes reaktorok a legelterjedtebb konstrukciók, az atomreaktorok túlnyomó része ebbe a típusba sorolható (Paks négy VVER-440-es blokkja is nyomottvizes). Ebben az elrendezésben a moderátor közeg és a hőelvonó/hűtő közeg is (könnyű) víz.

És hogy miért kell „nyomni” a vizet? Hogy ne forrjon fel. A reaktor tehát egy jókora nyomásálló doboz, amiben az uránrudak és a betolható fékező rudak mellett nagy nyomáson tartott víz van (kering).
A fűtőelemek felmelegedése felhevíti a vizet, ami nem forr fel még 315 fokon sem (ehhez persze a légköri nyomás 150-200-szerese kell). A nagyon forró vizet átpumpálják egy hőcserélőbe, ahol felmelegíti és felforralja a kevésbé nyomott vizet. A termelődő gőz forgatja a turbinát. Aztán valamilyen módon (TMI-nél jókora hűtőtoronnyal) a vizet lehűtik, és az egész kezdődik elölről.

1979. március 28-án hajlani négykor TMI 2-es reaktora épp 97%-os teljesítménnyel termelt. A kezelők a 12 nappal korábban bemutatott „Kína-szindróma” című katasztrófafilmet nézték éppen, amikor karbantartás során víz került az erőműben egy olyan csőbe, ami amúgy hivatalosan nem is létezett.

Kitérő:

Ezekkel a csövekkel, karbantartásokkal  és a vízzel nem árt vigyázni. A bophali vegyiüzemben is rossz csőbe került víz 1984 decemberében. Ehhez persze az kellett, hogy ne tartsák be a karbantartási- és üzemeltetési szabályzatot (nagyon ne), és az is, hogy a vegyi üzem (még indiai mércével is) elég lestrapált állagú legyen. A víz végül befolyt egy MIC (Metil-izocianát) tartályba. A MIC sosem találkozhat vízzel, mert magától megfutó (exoterm) reakcióba kezd vele, rengeteg hőt és MIC gázt termelve. A hő tovább gyorsítja a reakciót, a MIC gáz meg növeli a nyomást. Ezt a gyár – eredetileg brit - építői is tudták, ezért voltak olyan szigorú előírások a karbantartásra (nem tartották be), külön bunker messze a gyártól (ettől még cső kötötte össze őket), túlnyomás a tartályokban (már rég megszűnt, és ez senkit sem érdekelt), külön hűtőrendszer a tartályokhoz (a vezetőség leállíttatta, mert sokat fogyasztott – Indiában vagyunk!), valamint gázszűrő-torony (épp nem üzemelt).

Aztán 1984. december 3-án éjszaka a tartály már nem bírta a strapát (mondjuk esélye sem volt), és nagyjából 40 tonna MIC gázt fújt rá az üzem melletti bádogvárosra. A MIC gáz reakcióba lép a vízzel, tehát először megvakítja az embert, aztán a tüdejét is szétmarja. Mindenki aludt, sokan már eleve arra ébredtek, hogy meg vannak halva. 3.000 ember vesztette az életét azonnal, és 15-20.000 később. Egyes vélemények szerint a sérültek száma a 100.000-et is elérhette. A balesetért senkit sem voltak felelősségre.

De térjünk vissza a TMI-hez. A nemlétező csőbe jutó nemlétező víz nagyonis létező (de nem túl üzemszerű) módon leállította a gőzfejlesztő tápszivattyúit, ami miatt a továbbiakban semmi sem vezette el a hőt a hőcserélőtől. Az tehát melegedni kezdett. Ekkor a SCRAM lecsapott, és helyből leállította a reaktort és a tubinát. Ám egy ekkora szerkezet nem áll le csak úgy, egy darabig továbbra is van hőképződés. A primer kör tehát melegedett tovább, és mint minden melegedő rendszer: tágult. Tehát nőtt a nyomás is, amitől kinyitott egy nyomáslevezető szelep. Ez teljesen üzemszerű és helyes működés volt, a felesleges vizet egy tartályba vezették.
Az viszont már nem volt olyan üzemszerű (és helyes sem), hogy a szelep be is ragadt, így annak ellenére nem zárt vissza, hogy erre a nyomásérzékelők utasították. A nyitva maradt szelepről a vezérlő teremben senki sem tudott semmit, mert roppan okosan a visszajelző lámpa nem azt mutatta, hogy a szelep ténylegesen milyen állapotban van, hanem azt, hogy mire kapott vezérlést (milyen állapotban kéne lennie). Tehát szökött a primerköri víz, így csökkent a nyomása. Ezt érzékelve beindultak az üzemzavari tápszivattyúk, de mivel két nappal korábban elfelejtették kinyitni a tolózárjaikat, csak magukban pörgtek. Tehát a nyomás csökkent tovább. Ettől elindult automatikusan az üzemzavari zónahűtő rendszer, de mivel az operátorok nem tudtak a beszorult szelepről, ezt leállították. Mindkettőt. Egy utólagos vizsgálat kimutatta, hogy a baleset során volt olyan időszak, ahol az operátornak 55 másodperc alatt több, mint 80 kezelőszervet kellett megfelelő helyzetbe állítania (és csak kettőt rontott el). El lehet képzelni, mennyi ideje volt gondolkodni…

Szóval a nyomás csökkent tovább, így a kavitációs (alacsony nyomás miatti gőzfejlődés-okozta) sérülések elkerülésére leállították a fő keringető szivattyút is. Ettől kezdve semmilyen hűtés nem volt a reaktorban. A víz felforrt, a fűtőelemek túlmelegedtek, és 1100 fokon szétnyíltak. Az urán a vízgőzből elkezdte az oxigént kivonni, így a reaktorban hatalmas mennyiségű hidrogén gáz kezdett felhalmozódni. Később ennek eltávolítása nem kevés problémát okozott.

Közben az a tartály, amihez a beszorult túlnyomás-levezető kapcsolódott megtelt, és a radioaktív plötyi elkezdett szétfolyni. Ezt egy szivattyú ugyan összegyűjtötte, de valamennyi radioaktív gáz átjutott a szivattyún, és kijutott az erőműből. Egyébként a termelődő hidrogénből is kijutott valamennyi, ami a levegővel keveredett, majd be is robban egy tartályban, de a kezelőknek ilyen apróságokkal nem volt idejük foglalkozni.

Aztán 7:30-kor kihirdették a vészhelyzetet. 17:30-ra sikerül rájönni, hogy a szelep nyitva maradt, és visszazárták. Ezután újabb 10 óra kellett, mire sikerült ismét feltölteni a reaktort vízzel és elindítani a keringetést és a hűtést.

A balesetben végül senki sem sérül meg, de a reaktor gazdasági totálkáros lett.

Csakhogy a dolog nem volt ennyire egyszerű. Míg az erőműben azon izzadtak, hogy megtalálják a hiba okát, a városban pletykák kezdtek terjedni az erőműbalesetről. Ezt ugyan cáfolták, de mindenki tudta, hogy ez mit is jelent valójában…

A hangulat tehát már adott volt, amikor a CBS televízió a következőket mondta be: „Ez az első lépés egy nukleáris rémálom megvalósulása felé. Az atomerőművön belül olyan erős a radioaktivitás, hogy áthatol az 1 m vastag védőfalon és mérföld távolságban is mérhető."

Ez egyáltalán nem volt igaz (és akkor még nem volt Médiahatóság sem, hogy lecsapjon), de a csúcspont akkor következett be, mikor egy teljesen más hiba folytán megszólaltak a harrisburgi katonai légvédelmi szirénák. Ekkor kitört a pánik, mindenki futott, amerre látott. Pár perc alatt 120 baleset történt, és többen meghaltak. A baleset elég nagy mértékben hozzájárult az atomenergia biztonságához, de sokba is került: a teljes felszámolás költsége 2,4 milliárd USD-t emésztett fel. Amivel ez a baleset persze csak a második helyen áll.
 

158 komment

Címkék: atom usa vendégposzt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.10. 20:37:17

@cyd: pázsit van. Ezért előrelátólag mind a három részt megírtam egyben, és leadtam tiborunak. Szerintem ha végez az átviteltechnikai feladataival, majd a folytatás tördelésére is sort fog tudni keríteni.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.10. 20:43:55

@ati27: van a postnak még két folytatása. Az Amik után szerinted mi következik...? Eltaláltad.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.10. 20:46:03

@Valandil: van ilyen. Állítólag a Titanic elsüllyedése előtt egy évvel megjelent egy könyv egy Titán nevű hatalmas hajóról, ami első útján jéghegynek ütközik, és elsüllyed. Még a hajó méretei is kb. stimmelnek. Esetleg tiboru majd csinál egy gyűjtést a megjövendölt katasztrófákról a Konteóblogon...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.10. 20:52:12

@Metal_Storm:
@hazitroll:
Sajnos a helyzet bonyolultabb. A katasztrófák egy része valóban elkerülhető lett volna a szabályok betartásával, de ez nem mindig igaz. Gyakran a szabályok rosszak, máskor valamiért lehetetlen betartani őket. De elég gyakori dolog, hogy a szabály értelmes és hasznos, elvben be is lehetne tartani, csak éppen nincs olyan élő ember, aki képes is erre.
A kedvenc baleseteim és katasztrófáim pont azok, amelyek nem szimplán az emberi hülyeségről szólnak, hanem valami újat tanulhatunk belőle. A TMI például rávilágított arra, hogy a túl bonyolult szerkezetek emberi kezelése nem jó megoldás, automatizálni kell. De vannak sokkal jobb példák. Talán egyszer majd írok ezekről is.

folti_ 2011.03.10. 21:54:32

@teddybear01: "Meghát az oroszok elindították a Mandzsúria elleni támadásukat, és már az első napok eredményein lehetett látni, hogy ott lesznek a Japán szigeteken indítandó partraszállásnál." - Szabadna megtudnom hogy mivel próbltak volna partraszállni az oroszok japánban? Partraszállások nem éppen vágott a profiljukba, illetve mivel a Nagy Honvédő Háborúban a flotta csak kisegtő szerepet játtszott, nem volt igazán túlfejlesztve, nemhogy ilyen - addig sosem szükséges műveletekre felszerelve és kiképezve.

Viszont az üzenetértékével egyetértek, az már a szovjeteknek is szólt.

teddybear01 2011.03.10. 21:58:29

@molnibalage: Focke-Wulf FW 200. Berlintől New-Yorkig el tudott repülni, legfeljebb vissza nem. Londonig, Varsóig, Párizsig oda-vissza minden probléma nélkül.
Olyan 2 tonnával terhelhették meg max, az amerikai bombák ennél két és félszer(Fat Man), illetve kétszer(Litle Boy) súlyosabbak voltak.

teddybear01 2011.03.10. 22:23:16

@folti_: A szállítási kapacitás megvolt. Az oroszok rendelkeztek elég szállítóhajóval egy kisebb hadtest átdobására a Koreai-félszigetről, vagy Vlagyivosztokból Japánba. Szahalint amúgy is visszafoglalták augusztus végére, egy kicsit délebbre meg ott van Hokkaidó.

Nem mellesleg, ha Japán nem adja meg magát augusztusban, akkor az oroszok lazán elfoglalják egész Koreát, mert nem álltak volna meg a 38. szélességi körnél, arra mérget vehetsz. Ezzel ugyan elmaradt volna a Koreai Háború, de az amerikaiaknak ez elfogadhatatlan helyzet lett volna. Nem beszélve az oroszoknak a japán anyaországbeli bevonulásáról. Ami esetleg egy másik háborút jelenthetett volna, a koreai helyett.

Igaz hogy az orosz haditengerészet kisebb volt a császári japán haditengerészeténél, de az utóbbit addigra már szétverték az amerikaiak. A maradékkal is elbántak volna, ha kell.

Oidipus Prime · http://oidipusprime.blog.hu/ 2011.03.10. 23:03:51

1 kérdés. Miért csak ennyi? Én legszívesebben hajnalig olvastam volna! Nagyon gyorsan kérem a folytatásokat mert elérem a kritikus tömegem! :D

xstranger 2011.03.10. 23:17:45

Niels Bohros tortenetet en is hallottam mar, mondjuk en ugy tudom hogy nem sor volt benne :)

Titus: Azert szivesen latnek arra vonatkozolag egy forrast hogy az USAnak egyaltalan eszebe jutott hogy atomot dobjanak le barhol Nemetorszagban.

En abban se hiszek hogy nagyon a ruszkiknak szolt volna Hiroshima, keznel volt, kellett, bevetettek. Akkor nyilvanvalo okokbol meg nem volt ekkora huha a nukik bevetese korul. A gep egyik szemelyzete mondta hogy nem is volt kerdes hogy mit tettek, abban az idoben siman mindenki azt mondta, minel tobb halott japo, annal jobb.

laverdasfc 2011.03.10. 23:21:33

Dicséret helyett én egy kicsit bírálnám a cikket. Bocs, de szerintem ez most nem jött össze. Amivel bajom van:

- Túlságosan tág a témakör. Akkor most polgári, vagy katonai balesetekről beszélünk? (A közép-afrikai természetes reaktorok pl. egyik témakörbe sem illenek.) Szerintem a blog irányultságából adódóan a nukleáris fegyverbaleseteket kellene kivesézni.
- Sajnos ahhoz külön cikksorozat kellene, hogy a tudományos alapokat elmagyarázza, de bevezetésként ezzel kellett volna kezdeni, mert pl. a Wigner-effektus nem ilyen egyszerű, és akkor még nem is ejtettünk szót számos fontos dologról, ami nélkül nehéz lesz pl. Csernobilt megérteni. Pl. a prompt-kritikusság fogalma sem hiszem, hogy túlságosan közismert
- A reaktorok alapvető működési elvét a laikusoknak el kellett volna mondani. És nem csak a nyomottvizesét.
- Csapongó történeti szál
- Oda nem illő kifejezések (radioaktív plötyi)
- A nukleáris technika tipikusan olyan terület, ahol a náciknak nem sok lapot osztottak. Itt nem a német (és elüldözött német) tudósokra gondolok, mert nekik jelentős részük volt ennek a tudományterületnek a kifejlődésében, hanem Adolfékra. Persze ha azt nem számoljuk, hogy az ostobaságukkal tettek egy nagy szívességet az USA-nak (és a szovjeteknek). Kár nekik akár egy sornál is többet szentelni.
A magyar szál már érdekesebb lett volna (pl. Teller-hatás).

Más: Április 1-én és 8-án nyílt nap lesz egy osztrák atomerőműben. Ha valakit érdekel egy ilyen létesítmény belülről, itt az alkalom. De sietni kell, mert máskor csak több hónapos várakozás után lehet bejutni.

zum trucc 2011.03.10. 23:30:36

@Papírzsepi: hát írjál a repülőgép-katasztrófákról is, engem ez a cikk meggyőzött, lelkes olvasód leszek.

Prof. William · http://profwilliam.wordpress.com/ 2011.03.10. 23:31:57

A legjobban a cikk legelején megemlített természetes reaktorok leptek meg. Eddig még nem is halottam róluk.

zum trucc 2011.03.10. 23:45:21

@laverdasfc: túl szigorú vagy. Lehet, hogy mindenben igazad van, de a poszt alapvetően új témát feszeget, érthető, jó olvasni és kerek, tehát értékes. Ne öntsd ki a fürdővízzel a....papírzsepit. Amit felvetsz, azt viszont röviden meg is magyarázhatnád, mert engem például érdekelne.
Egy atomerőmű-baleset és a kezelése nem utolsósorban nemzetbiztonsági kérdés is, tehát a téma nem lemilidegen szerintem. Az atomfegyver-balesetekről pedig már annyi helyen volt cikk, azt hiszem a lemil-en is.

xstranger 2011.03.10. 23:47:28

@laverdasfc: Apr1 osztrak atomeromu??? Ez valami vicc?

Ha jol tudom egy atomeromuvuk van amiben sose folyt reakcio mert a zoldek meg a vizmulobbi megfurta. Allitolag filmeket szoktak benne forgatni. Erted, atomeromuveseket, diszletnek jo.

wlakos 2011.03.10. 23:54:41

@laverdasfc: Ne fogd vissza magad! Írd meg a cikkedet. Szívesen olvasnék még ebben a témában is.

Papírzsepi:Uram köszönöm az írást tetszett!

Kentaur67 2011.03.11. 02:53:18

@laverdasfc:

Jobboldalt, az oldal tetején olvashatod a blog alapítóinak hitvallását:
”Összeálltunk páran, hogy kipróbáljuk: lehet-e szórakoztatóan, ugyanakkor informatívan foglalkozni rendvédelem-történeti, valamint katonahistóriai témákkal. Szerintünk igen.”

Nekem szimpatikus ez a hozzáállásuk, ezért olvasom minden posztjukat. Ha megnézed, a többi anyag is hasonló stílusú, mégis az egyik legolvasottab blog, szóval tartok tőle, véleményeddel kisebbségben maradtál.

Papirzsepi:
gratulálok, megírtad az első olyan atomenergiával kapcsolatos cikket, amelyet sikerült (élvezettel) végigolvasnom. Az ilyen egyszerű lelkek számára, mint én, kb.ez az az arány, amely még nem riaszt el az olvasástól.

vizsla_barat 2011.03.11. 04:38:04

szeretnem hinni,hogy a mai ifjusag es kevesbe ifjusag latott mar kemiai kiserletet,pl femnatrium es viz reakciojat es elmagyarazta a tanar,hogy mi az az elektrokemiai potencial. Hamar litiumelemekkel tomjuk az autokat.
de jo lenne hinni abban,hogy a sok hablaty mellett neha a ttks targyak oktatasara is jut ido es penz.

Azert remeljuk,a vegere majd lesz szo a fuzios eromuvekrol is!

molnibalage 2011.03.11. 08:28:26

@folti_: Ez 10-15 kt-ás töltet max. 1,5 km-es körzetben tarolt volna, de inkább kisebben.

molnibalage 2011.03.11. 08:30:38

@taser: És egyirányú út lett volna...

molnibalage 2011.03.11. 08:33:14

@Papírzsepi: Asszem jóval korábbi volt a köny, 1900 táján jelent meg. A Walter Lord féle Titanic könyv ezzel indít. Majd otthon csekkolom.

molnibalage 2011.03.11. 08:34:11

@teddybear01: 1944/45-ben más tudtommal egy árva darab nem volt belőle.

molnibalage 2011.03.11. 08:36:09

@xstranger: Igen, eredetileg Németországre is le szerettek volna dobni egyet, csak a program lassabb volt, a győzelem meg gyorsabb. Célpont sem volt már igazán. 1945 április közepe táján a RAF leállíotta a stratégiai bombázást, mert már nem találtak célt, amit kifizetődő lett volna támadni...

molnibalage 2011.03.11. 08:37:48

@laverdasfc: Az áltlad említett dolgokra rá lehet keresni. A lemil alapja alavetően a gondolatébresztés. Ez nem tudomány és technika topik 100 oldalas cikkekkel. (Annak ellenére, hogy két hosszabb írásomat linkelték.)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 08:51:15

@Iustizmord: nem vagyok helyszínelő. Én megelőzni akarom a baleseteket, nem utólag kiértékelni. Csak hát a megelőzéshez a tapasztalatok levonása után lehet hozzákezdeni....

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 08:59:29

@laverdasfc: bíráld nyugodtam a postot. Tudom, hogy nem tökéletes. Egy kompromisszum eredménye.
A doktori disszertációm, hidd el, merőben más stílusban született. Rajtam és a bírálókon kívül más nem is érti, és mást nem is érdekel. Ebben a blogban a dolog fordított: inkább legyen kevésbé szabatos, legyen csapongó, pontatlan, de jól olvasható és élvezetes.
Mindemellett semmi sem tart vissza attól, hogy javítsd benne a pontatlanságokat (ahogy a tóriumnál többen meg is írták), még örülök is neki: így akit érdekel elolvassa, akit nem, átlépi a kommented. De ekkor ne kövesd el magad bírálta hibát: nem elég dobálózni, tessék pontosan és korrekten kifejteni a mondandód (ahogy mások is teszik)!

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 09:06:28

@indiscriminating power: hát igen, ez is egyike volt azoknak a témáknak, amiket kihagytam. Valahol húzni kellett egy határt, mert így is a blog tűrőképességét feszegettem. De legalább megvan a lehetőség, hogy mások is postolhassanak atom-balesetes témában.

laverdasfc 2011.03.11. 09:54:58

@xstranger: Igen az AKW Zwentendorf az. Az erőmű 100%-ban meg lett építve, már a hasadóanyag is ott volt, csak arra várt, hogy a reaktortartályba helyezzék. Egy népszavazás csekély többséggel elsöpörte a beindítás lehetőségét, a hasadóanyagot elvitték az országból, az erőmű pedig a német nukleáris energiaipar elsőszámú szimulátoraként (!) szolgál, kvázi itt tréningezik az újoncokat a német AKW-kba.
Tavasztól késő őszig van nyitva az erőmű, de hónapokra előre be kell jelentkezni, ha meg akarja valaki látogatni. Április 1-én és 8-án nyílt nap lesz, azaz több embert is beengednek, de sietni kell, mert itt is regisztrációs sorrendben lehet belépni.

Egyébként olyan, hogy vízműlobbi nincs, mert a vízművek közműszolgáltató cégek. Akikre te gondolsz, azok a vízienergia-ipar. Ez persze már konteo.

GrG 2011.03.11. 09:55:49

Szerintem nagyon jó lett a poszt, és várom a folytatását (mert azért sajno a sztorinak még nincs vége).
G

hazitroll 2011.03.11. 09:56:58

@Papírzsepi: Igazad van. Nekem amúgy tetszett az írásod, különösen a természete erőművek rész, a többit nagyjából már ismertem, de kedvenc lemezünket is meghallgatjuk sokszor..
Bohrról amit én hallottam történet: Nobel díjat kapott (22-ben, ez tény), amihez jár egy arany plakett is. Ezt nem tudom, hogy tényleg így van-e, sajnos nekem nincs, és attól tartok, nem is lesz. Amikor a németek megszállták Dániát, először összeírták a zsidókat, és minden értéket elvittek tőlük. Ezt nagyjából lehetett előre tudni, hogy mi következik, ezért Bohr az arany plakettet feloldotta királyvízben, így azt nem vitték el tőle házkutatáskor. Aztán később, mikor kimenekítették a valódi deportálások elől, akkor ezt magával vitte, és később a Nobel-intézet az ebből visszanyert aranyból újraöntötte neki a plakettet.
A történetet a középiskolai kémiatanárnőm mesélte, nem tudom, igaz-e, de igazából nem is akarok utánanézni.

teddybear01 2011.03.11. 10:00:00

@molnibalage: Még akkor is volt belőle. Idézem:
"A Condor-t rendkívül eredményesen használták az atlanti konvojok ellen: vagy maguk bombázták a felderített hajókat, vagy rádión riasztották az U-Bootokat. 1944 közepétől már csak csapatszállításra használták. Hátránya volt az elégtelen fegyverzet (könnyű prédának bizonyult a szövetséges vadászok számára), de sokkal súlyosabb gondot jelentett a gyenge építés. A polgári célokra tervezett gépet ugyan megerősítették, ám így is sokszor szerkezeti hibák jelentkeztek, főként leszálláskor. Ilyenkor több gép szárnya vagy törzse eltört."

Berlin elfoglalása közben semmisítették meg a szövetségesek az utolsó német példányokat.

A típus legutolsó példányait a spanyol légierőből 1950 körül selejtezték ki.

Jelen pillanatban van még belőle egy múzeumi példány, ezt az 1990-es évek végén emelték ki Norvégiában, a Trondheimsfjordból. A Berlini Műszaki Múzeumban restaurálják.

laverdasfc 2011.03.11. 10:15:03

@wlakos: Még az is előfordulhat, ha lesz időm + a blog befogadja az írásomat. Nem azért bírálom az írást, mert ez a hobbim, hanem mert az adott témával elég sokat foglalkoztam, illetve ismerek olyanokat, akik ebben dolgoznak/dolgoztak, és nagy névnek számítanak akár nemzetközi szinten is.

A formai megjelenésre vonatkozó kritikám abból ered, hogy egy kezemből kiadott irománynál a esztétikai-tartalmi minőségre törekszem, mert ezt verték belém az iskolában és a munkahelyen is. Például egy irodalomjegyzéket mindenképpen csatoltam volna, persze tudom, hogy ez nem tudományos közönségnek szóló cikk.

Hogy konkrét javaslatot is adjak: A SZU-ban zajló eseményeknek nagyobb teret adtam volna. Kurcsatovék tevékenysége, illetve az ennek során jelentkezett (és máig csak részben feltárt) események igen érdekfeszítőek. A polgári és katonai balesetek elválasztása pedig lehetőséget adna a részletesebb kifejtésre. A katonai esemányek során meg lehetne említeni pl. a szovjetek hadgyakorlat során bevetett (!) bombáját, a Little Rock-i eseményt, de akár a nagy vihart kavart francia kísérleti robbantásokat is a '90-es években (miért is volt ezekre szükség?).
Polgári események felsorolását először is a NAÜ eseményértékelő skála bemutatásával kezdeném, mert annak tükrében lehet egymáshoz viszonyítani az egyes eseteket. Külön érdekesség lehetne a néhány évvel ezelőtti paksi esemény, melynek valós (és kissé hihetetlen) történetét a mai napig nem ismeri a nagyközönség.

De akkor tényleg inkább meg kellene írnom ezekről egy (vagy több) cikket. Csak az idő....

molnibalage 2011.03.11. 10:22:38

@teddybear01: Elégséges számú nem. Ugyanis 1-10 gépet nem indíthatsz útnak. Ha mondjuk 100 gép megy és egy visz bombát, akkor annak talán lett volna esélye. Annyi nem volt. Taktikai szempontból értettem, nem fizikailag. Pongyola voltam. :)

molnibalage 2011.03.11. 10:23:45

@laverdasfc: Az a baj, hogy egy olyan témát hozol fel megint, ami már ki volt tárgyalve. Nem is túl rég. Még poszt is született kapcsán. Nyitott ajtókat döngetsz...

lilabirka 2011.03.11. 10:32:18

Papírzsepi!

"1979. március 28-án hajlani négykor TMI 2-es reaktora épp 97%-os teljesítménnyel termelt. A kezelők a 12 nappal korábban bemutatott „Kína-szindróma” című katasztrófafilmet nézték éppen"

Ezt honnan tudjuk?

Egyetemen hallgattam e baleset kiértékelését elég részletesen, a film megjelenését is említették, de ez az apróság ott nem szerepelt, érdekelne, tényleg igaz-e.

laverdasfc 2011.03.11. 10:45:59

@molnibalage: Mire gondolsz? Melyik cikkre?

xstranger 2011.03.11. 10:54:23

@hazitroll: Majdnem jo:

en.wikipedia.org/wiki/George_de_Hevesy

When Germany invaded Denmark in World War II, de Hevesy dissolved the gold Nobel Prizes of Max von Laue and James Franck with aqua regia to prevent the Nazis from stealing them. He placed the resulting solution on a shelf in his laboratory at the Niels Bohr Institute. After the war, he returned to find the solution undisturbed and precipitated the gold out of the acid. The Nobel Society then recast the Nobel Prizes using the original gold.

laverdasfc 2011.03.11. 11:03:37

@molnibalage: Jah kérem, ahol olyan bőséges információanyaggal látnak el egy-egy témában, mint azon az oldalon, amit belinkeltél.
Értem a mondanivalódat, az inkább a terület szakértőinek szóló oldal. Nem "kötözködöm" tovább.

hazitroll 2011.03.11. 11:14:07

@xstranger: Én azért nem néztem soha utána ennek, mert azt gondoltam, hogy ha nem igaz, akkor egy "illúzióval" kevesebb. De akkor legalább tényleg megesett, ha nem is Bohrral.

storm · http://napirokk.blog.hu 2011.03.11. 11:22:29

@laverdasfc: a paksi eseményekről lenne nagyon jó, ha megírnád a cikket. én ugyan családi érintettség okán sokmindent tudok/hallottam, de nagyon kíváncsi vagyok, milyen egyéb információk vannak még.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 11:42:47

@laverdasfc: lesznek még oroszok, ne aggódj! Az irodalomjegyzék egy érdekes dolog; be lehetne vezetni a blogban is, de ez elég forró pont, így inkább beálltam a sorba. Amúgy a felvetéseid jók, én is szívesen olvasnék a témáról. Szerintem az alapító Atyáknál kezdd, és vigyázz: addiktív!

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 11:48:22

@storm: hát igen, eléggé 'gázos' szituáció alakult egy 'meleg' helyzetből...

storm · http://napirokk.blog.hu 2011.03.11. 12:05:22

@Papírzsepi: én ezt értem, de sokan szerintem nem:) nem akarod tényleg megírni?

storm · http://napirokk.blog.hu 2011.03.11. 12:05:59

@storm: na, ezt elqrtam, azt hittem laverdasfc válaszolt:)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 12:17:45

@storm: a végén írok (írtam) pár szót róla, de csak említés szintjén, egy mondatban. Nyilván lehetne róla sokat is írni, de ez egy rendvédelmi blog, tehát Paks is ebből az irányból közelítendő. Pl. a vészhelyzeti forgatókönyvek és módszerek engem is érdekelnének - akár az ominózus eset apropóján...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 12:21:00

@storm: amúgy szerintem laverdasfc sosem fogalmazott volna ilyen pongyolán, mind pl. 'gázos' szituáció. Ez szakmailag nem teljesen korrekt, és még az irodalmi hivatkozás is hiányzik.... ;-)

laverdasfc 2011.03.11. 12:58:26

Hoppá! Pont a témához kapcsolódik:
A ma reggeli sajnálatos események következménye:
"A japán kormány főtitkára, Jukio Edano szerint mechanikai hiba történt a Fukushima atomerőmű 1. blokkjában a reaktor hűtésében az atomerőmű leállítása után. A veszélyhelyzetet "elővigyázatosságból" rendelték el, a létesítmény "nincs közvetlen veszélyben"."
(Index)
A következő oldal is érdekes hírt közöl:
www.agiweb.org/geotimes/july07/article.html?id=WebExtra071607.html

Tehát kijutott mintegyy 1000 liternyi feltehetően a hűtőközegből. Nem tudni, hogy melyik körből.

Ehhez azt tenném hozzá, hogy azért nem lebecsülendő mennyiségű radioaktiv anyag távozik a hűtés révén egy-egy erőműből, még ha az el is oszlik, és nem okoz különösebb problémát. Erről azok a geodéták tudnának mesélni, akik a paksi erőmű csatornarendszerét szokták mérni (rendszeresen kell ellenőrizni, hogy nem mozdult-e el). Elvileg nem lehet semmi bajuk, de gyakorlatilag a nyakuk (pajzsmirigy) hatalmasra dagad a mérés után.

Ha már Paks: azért érdekes, mert kb. akkor volt az eset, amikor egyetemista voltam. A vizsgálóbizottságban érintett volt az egyik tanszék, ahol az egyik professzor elmagyarázta, hogy a németek (franciák) mit rontottak el. A teljesség igénye nélkül olyasmit, amit egy végzős mérnöknek sem illik.

BobChemistry 2011.03.11. 13:07:03

Szép összefoglaló, kisebb (vagy nagyobb?) szakmai hibával.
Az urán nem vonja ki a vízből az oxigént.
Egyszerűen arról van szó, hogy ilyen magas hőmérsékleten a vízmolekula elemire esik szét (két rész hidrogén, egy rész oxigén) és a keletkező durranógáz berobban. Ennyi.

xstranger 2011.03.11. 13:24:50

@laverdasfc: Hacsak nem piszkolsz bele a postolo kov cikkeibe, akkor engem a teljesseg igenyevel is erdekelne.

Jol ertem hogy a japo eromuveket veszleallitottak de meg nem "hult" le, es ezzel a hutessel van baj?
Vagy melegszik es sietni kell, de akkor mitol melegszik ha a reakcio mar leallt?

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 13:43:26

@BobChemistry: sajnos ahány forrás, annyi módon magyarázza a hidrogén megjelenését. Nekem az volt az érzésem, hogy több reakció is lehetséges a környezettől függően. A legtöbb helyen oxidációról írnak, aminek a maradéka hidrogén. Van előbb szétesik, és utána oxidál (ha van mit)?
A lényeget amúgy nem befolyásolja.

laverdasfc 2011.03.11. 14:32:10

A Wigner-effektus lényege dióhéjban az, hogy a rendkívül nagy energiaájúrészecskék (jelen esetben neutronok) a rácsszerkezetben található szénatomokat gerjesztik(tehát grafitmoderátoros reaktorról beszélünk). Ezek enregiája megnő, majd ahogy hőt adunk át nekik (reaktorról beszélünk) hirtelen leadják az energiájukat. A grafit pedig meggyullad (Windscale).

Van egy másik híres hatás is, a Teller-effektus (van Teller-Jahn is, de az kémia, és csak a felfedezőjük a közös), ami Csernobilnál játszik majd szerepet, de nem "piszkítok" bele a cikkíró dolgába, biztos hallani fogunk a félelmetes pozitív visszacsatolás jelenségéről.

Ha már Teller: SDI-ról valaki írna egy cikket?

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.11. 14:48:07

Japánban felrobban egy vegyi üzem, ég egy atomerőmű és a hűtésével is gondok voltak...
Nem mondom, elég jól sikerült időzíteni a postot.

bloggerman77 2011.03.11. 20:18:39

@Papírzsepi:

Most éppen azon agyalnak, hogy a nyomás csökkentése miatt kieresztik a radioaktív gőzt...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 10:43:43

@bloggerman77: Fel is robbant az egyes reaktor. Hidrogénrobbanásnak tűnik. A helyiek nem örülnek.
Tiboru, ha konteót ír a "véletlen" egybeesésekről, kezdheti ezzel a posttal. Amúgy ő időzítette a megjelenést...

GeoThrasher 2011.03.12. 11:42:01

@Papírzsepi:
Nekünk ez mit jelenthet. Okozhat bármiféle problémát ránk nézve?

hazitroll 2011.03.12. 11:48:52

@laverdasfc: Nem kötekedve, atomenergiához nem értek, viszont mérnök vagyok, és én sem értettem elsőre az általad leírt folyamatot, úgyhogy wikipedia segítségével magyaráztam magamnak.
Adott valami nagy energiájú sugárzás, ami egy szabályos rácsserkezetű anyagban (tipikusan: fémek, szénstruktúrák) az atomokat kibillentik a rácsszerkezeti helyükről és instabil állapotba kerülnek. Kicsit erőltetett hasonlattal: feltornyozol kurva sok követ egy hegyoromra valami éppen stabil helyzetbe. Előbb-utóbb le fog borulni. A leborulás ott is (helyzeti) energiaváltozással fog járni - itt is. Itt a hőmérséklete nő meg az anyagnak, ami nem feltétlen lenne baj, csak ha grafitról van szó, akkor az viszonylag könnyen ég, és ez egy atomerőműben meglehetősen kínos.
A windscale-i balesetről még nem hallottam, itt annyi az érdekes, hogy a jelenséggel tisztában voltak, és a melegítés hatására ellenőrzött körülmények között akarták leadatni a grafitban tárolt plusz energiát. Elvileg ez sikerülhetett is volna, a spontán nagy hőfejlődést elkerülendő gondolták ezt így megoldani - meg is lehetett volna oldani, csak az erőmű tervezésekor ilyennel nem számoltak.
Bocs, ha mindenki más értette volna elsőre, csak néha át szoktam fordítani dolgokat műszakiról kicsit közérthetőbbre.

hazitroll 2011.03.12. 11:49:39

@GeoThrasher: Igen, a japánok Tiborut és Papírzsepit vonják felelősségre, és nem lesznek újabb posztok :)

GeoThrasher 2011.03.12. 11:52:17

@hazitroll:
Nyilván úton van már egy Kempetai egység is...
@Papírzsepi:
Köszi!

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 13:47:03

Sajnos tiboru kicsit elhamarkodta ezt a demót, mert a 2. részben szólok majd csak a forralóvizes reaktorokról, és a harmadikban a japán esetekről. Meg kellett volna várnia a másik két részt ezzel a földrengéssel.
De azért figyelemre méltó, hogy egy bloggazda mit meg nem tesz az olvasottságért és a napi aktualitásokért...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.03.12. 14:05:49

@Papírzsepi:

Sajnos a HAARP technikusai félreértették az írott utasításaimat (csupa indiai srác, akik a magyarral még hadilábon állnak) és két héttel előrehozták az újabb tesztet.

A felelősök megbüntetése folyamatban van.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.03.12. 14:08:26

@hazitroll:

Ma hajnalban egy díszes kardot találtam az ajtóm előtt, meg egy krikszkrakszos papírdarabot. Nem értem a dolgot, de biztos, ami biztos, a papírt kidobtam, a kardot meg egy késes haverommal elcseréltem három svájci bicskáért.

Laeviathan 2011.03.12. 14:22:28

Ha minden igaz, volt egy kevéssé ismert, egészen közeli olvadásos reaktorbaleset is, nagyon a forrásoknak nem néztem utána, de itt egy cikk
www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=5720
(van benne pár hülyeség)
Amúgy Windscale (Sellafield néven reprocesszáló üzem működik ott) igencsak elszennyezett területnek számít mind a mai napig, és nem csak az 57-es események miatt, hanem a derék angolok szépen összeszennyeztek ott mindent.

lpt1 2011.03.12. 14:43:18

Néhány érdekes amerikai baleset:

- Castle Bravo, a bomba, amely két és félszer akkorát durrant, mint számították
- Harry K. Daghlian, Jr., aki ráejtett egy volfrámtéglát a plutónium magra
- Louis Alexander Slotin, aki egy kézben tartott csavarhúzót használt távtartónak, ami persze megcsúszott a kezében

Az utóbbi két halott mind egy mag áldozata volt, a fentebb linkelt Demon Core-é.

Még néhány, a kritikus tömeggel kapcsolatos balsikerű amerikai kisérlet:

www.cddc.vt.edu/host/atomic/accident/critical.html

És egyéb, sugárterheléssel járó balesetek:

www.cddc.vt.edu/host/atomic/accident/radexpos.html

Laeviathan 2011.03.12. 14:47:12

Meg persze ott van Kishtim is..

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 15:37:05

@lpt1: azért minden poént ne lőj le...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 15:38:24

@nomad: igen, olvastam is. Jó volt, de akkor még túl kicsi voltam ahhoz, hogy összekapcsoljam a dolgokat.

lpt1 2011.03.12. 15:38:43

@Papírzsepi: Bocsánat, úgy értelmeztem, ez volt Amerika, jön a SZU, aztán a világ maradéka...

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 16:41:46

@lpt1: nem gond, alapvetően a reaktorbalesetekre és a nagyobb disznóságokra fókuszálok. Amit felsoroltál nem ez, tehát nincs gond; de azért óvatosan...

hazitroll 2011.03.12. 16:50:08

@lpt1: Esetleg egy poszt ezekről? Most amúgy is aktualitása lett atommal foglalkozni :(

lpt1 2011.03.12. 18:16:10

@hazitroll: Laikus vagyok, maximum le tudnám fordítani a linkelt anyagot, azt meg gondolom megtették már hozzáértők, csak én nem találtam (még) meg magyarul.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.12. 18:30:02

@lpt1: pedig szerintem menne neked is. Nem fordítani kell, hanem emészthető, szórakoztató formába önteni a dolgokat. Ehhez nem kell szakembernek lenni, elég ha van érzéked az íráshoz és lelkes vagy a témában. Nem ez a nehéz része. Szerintem próbáld ki!

flimo13 2011.03.12. 20:48:35

@laverdasfc: "Elvileg nem lehet semmi bajuk, de gyakorlatilag a nyakuk (pajzsmirigy) hatalmasra dagad a mérés után."

Hm??

Bаzs (törölt) 2011.03.13. 02:27:43

Papírzsepi! Nagyon érdekes olvasmány volt, köszönjük! Ezt már beírtam egyszer a japán földrengés előtt is, csak elnyelte. Most viszont szomorú aktualitást nyert az írásod, úgyhogy visszatértem, hogy megkérdezzem: Látnok-e vagy?

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.13. 07:28:51

@Bаzs: a kérdés jó. De fentebb már kitárgyaltuk. De azért veszek egy lottószelvényt. Talán nyerek. Ha ŐK is ezt akarják...

Sheriff az égből 2011.03.14. 01:02:13

kul, ezt tudnam olvasni allo nap, meg

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2011.03.15. 17:10:57

Szép volt Papírzsepi! Gratulálok.

Szomorú aktualitása is lett az ügynek. Japán. A posztban is szerepel több helyen, Csernobilban is és most Japánban is a beton kupola nem elégséges szilárdsága miatt nem sikerült az "üzemben tartani" a bajt.

Nem értek hozzá, ezért bátran meg is kérdezem. Itt olvastam:

lemil.blog.hu/2010/08/17/legvedelmi_erodok_a_iii_birodalomban

a németek csoda (piszok szívós) "hadi betonjáról" (kommentek között legalább manager2008 és proletair is említi).

Nem kellene ezt a receptet leporolni és jól becsomagolni a reaktorokat ebbe a szuper betonba?

Szalacsi_Dezső 2011.03.15. 18:19:54

"A reakció kiveszi a vízből (H2O) a zoxigént (O)."
Na ekkor kell elhagyni az ojjektumot. :-)

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.15. 19:37:33

@rdos: Azért az atomerőművek betonja se piskóta. Egyszer egy irányított robbantós brigád lepődött meg, mikor megnyomták a gombot, és a durranáson kívül nem történt semmi.
De azért a 9-es földrengés az bizony elég erős. Ráadásul a földrengésnél minél merevebb valami, annál jobban sérül. Tehát a dolog méretezés és tervezés kérdése inkább, de a problémás erőművek alapból 40 évesek voltak, és csak jóval kisebb rengésre voltak méretezve.
De még így sem állunk olyan rosszul, ami mondjuk egy RBMK reaktornál lehetne. De ez majd a 2. post témája...

folti_ 2011.03.16. 18:46:07

@rdos: Csernobilban nem volt containment (magyarul nemtudom a szép nevét) épület a reaktor körül, míg Fukushimánál a nagy betonkocka épületek már azok a reaktor körül.

Állítólag terveztek csernobili blokkok fölé is ilyet, csak a tervkészítő elvtársak szerint túl drága lett volna ...
Mondjuk azis igaz, hogy az RBMK reaktorok méretei miatt a sokkal nagyobb épület kellett volna (a Fukushimai "kockák" ilyen 60mx55mx60m méretekkel bírnak).

sztupi 2011.03.17. 11:55:02

@Papírzsepi: Voltam a paksi atomerőműben egy látogatáson.
A látogató központban van egy baromi jó kép.
Amikor építetteték az ojektumot akkor hamarabb megérkezett a reaktor test mint ahogy a fogadohely elkészült.
erre a kivitelezők azt gondolták, hogy haladjanak a kivitelezéssel felheggesztették a csőcsonkokat a reaktorra. A pofára esés akkor jött amikor a reaktor be akárták tolni az ajtónyíláson ugyanis a felheggesztett csőcsonkok miatt nem fért be az ajtónyíláson. Mivel nem lehetet értelemszerűen levágni a csonkokat nem maradt más mint, hogy az ajtónyílásban kivésték abban a baromi kemény vasbetonban a csőcsonkok helyét. Na ez van lefényképezve.

laverdasfc 2011.03.17. 22:12:29

@rdos: Csernobilban a containment hiánya nagy gondot okozott, de máshol szerencsére nem spóroltak: az alapozás jóval vastagabb volt a nyugaton szokásosnál, és lehetővé tette, hogy alagutat fúrjanak alá, onnan hűtve a hasadóanyag-halmazt. Ha nem érik el időben az eredeti reaktor alatti helyet, akkor (mint azt a néhai Tóth professzor mondta) a leolvadt anyag belesüllyedt volna a talajba, majd a földkéreg átégetése után akár a feltörő magmával is kitörhetett volna. Ebben az esetben az időjárástól függően akár a Ruhr-vidékig is ki lehetett volna üríteni Európát.

@flimo13: Sugárbetegség. Két munkát nem vállal a kollégám: Atomerőmű tercier-hűtőkörének, illetve üzemelő vasútvonalaknak a geodéziai bemérését. Előbbire a fenti a magyarázat, utóbbira pedig az, ha kimegyünk a pályaudvarra, jön a vonat, de nem halljuk, mert felőlünk fúj a szél.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2011.03.18. 10:23:03

www.es.hu/2003-01-16_a-szintiszta-igazat
A "színtiszta igazság" valahol odaát van, és általában mindig utólag ismerjük meg.

¿Qué tapas hay? 2011.03.21. 22:32:50

Idióta módon visszafelé kezdtem el olvasni a sorozatot, és csak most értem ide. Ez a poszt nagyon jó! Kalapot le! És még az SL-1 is benn van remek! Tetszik!

Windscale-hez: a grafit attól melegedett túl, hogy a felhalmozott Wigner-energia ellenőrzött "elengedéséhez" szándékosan túlmelegítették, hogy a grafit diszlokációi szépen egyidejűleg rendeződjenek vissza. (Ez akkoriban szabvány eljárás volt) Másik kérdés, hogy a reaktort a tervezetthez képest meghekkelték, hogy plutónium előállításán kívül más transzmutációkat is végrehajthassanak. Ez egy kicsit megváltoztatta a zónán belüli hőmérséklet-eloszlást, aminek nem lett jó vége.

@laverdasfc: A csernobili konténment esetleges hasznával kapcsolatban mindig kicsit szkeptikus vagyok. Nem tudom, hogy az akkori technikával tudtak-e volna olyan ellenállóképességű, 60×24×35 méter méretű konténmentet gyártani/építeni, ami alatt nem süllyed el az alatta lévő 36 méter magas épület, valamint rezzenéstelenül ellenáll a kb. 10-15 m/s sebességgel (élével) nekicsapódó kb. 3000 t tömegű testnek. Az ehhez képest kulcstartódísz méretű SL-1-nél ez sikerült, de Csernobilban sikerült volna? nem hiszem.

A reaktorépület alatti vágat kihajtása végülis teljesen fölösleges volt, mert az olvadék megállt a nedvesakna alsó szintjén. Persze ezt akkor még előre senki sem tudta, hogy így lesz.

Papírzsepi · http://lemil.blog.hu 2011.03.23. 20:46:21

@¿Qué tapas hay?: Ha eddig úgy tűnt, hogy visszafelé haladtál, akkor ez hamarosan meg fog változni: a 3. rész megjelenésével összevisszává fog válni....
Amúgy egyben írtam a 3 részt, csak tiboru szétszedte emészthető darabokra. A harmadik részre viszont kicsit várni kell, talán nem sokat....

tuleon 2012.12.13. 23:44:59

Sziasztok!

Nagyon remek lett a poszt, az összes atomos témát olvastam, mind jól sikerült.

Viszont ha már nukleáris baleseteknél, és katasztrófáknál tartunk, akkor még a kezdetek kezdetéről Los Alamosból Harry Daghlian nevét meg kell említeni. Daghlian gyakorlati fizikus volt, aki a bomba összeszerelésén dolgozott 1945 ben. Ő volt az, aki segédkezett a McDonald farmon, Alamagordo környékén, a Július 16.-i Trinity teszt plutónium magjának összeszerelésében.
A story a következő: Kitalálták, hogy implóziós szerkezetű bombához plutóniumot kell használniuk, kiszámolták hogy kb 6,5 kiló elég is lesz belőle,kitalálták, hogy az implózióhoz gömb alakúra kell formázni, és rájöttek, hogy félbe kell vágni, ha nem akarnak szuperkritikus tömeget, de azt nem tudták, hogy a két félgömb közötti részt milyen, és mekkora vastagságú anyaggal töltsék ki, hogy szállítás közben épp hogy ne induljon be láncreakció, viszont az implóziós detonáció simán össze tudja nyomni. A Trinity teszt után Daghlian végzett kritikussági kísérleteket, hogy kiderítsék, a plutónium mag mikor válik superkritikussá, és hogy a két félgömb összeillesztése között mekkora az a távolság, ahol még éppen nem indul be a láncreakció.

Daghlian fogott két félbevágott plutónium gömbött, majd egymásra helyezte, utána elkezdett körbe wolfram-karbid téglákból falat építeni. A wolfram-karbid remekül veri vissza a plutóniumból kisugárzott szabad neutronokat. A 6. réteg, kb 40 centi magas fal befejeztével az utolsó téglát is felrakja, és akkor egy kék fény kíséretében pillanatra beindul a láncreakció, a PU szuperkritikus lesz, majd az emberünk szegény a jobb kezével gyorsan leveri az egyik félgömböt, így megmentve a teremben tartózkodó többi kollégája életét. Ez sajnos neki 15 000Rem-be került, és hát a pu-t kézzel nem jó dolog tapogatni. 3 nap múlva a jobb tenyerén megjelenik egy 8,5 centi átmérőjű égési seb, ami a megtenyerelt plutónium lenyomata volt. Daghilan 15 nappal később belehal a radioaktív sugárzás okozta sérülésekbe. A teremben mindenki kapott kisebb-nagyobb dózisú sugárzást. Ez volt a világ első nukleáris balesete állítólag.
Egy évre rá Slotin csinált hasonló tesztet plutóniummal, akkor csavarhúzóval tartotta a távolságot a két félgömb között, mire egyik kollégája meglökte, a csavarhúzó kiesett, a két félgömb összeért... kék fény kíséretében 10 000REm-et kapott, és ő is puszta kézzel tette arrébb a félgömb plutóniumot... Később a Slotin- féle magot szerelték be a Baker nevű 1947-es víz alatti tesztrobbantás eszközébe.

tuleon 2012.12.14. 00:27:41

Egy kis érdekesség:
1945 júliusában Alvarez Tinian szigetére érkezik ezzel a kis dobozkával:

nuclearsecrecy.com/blog/wp-content/uploads/2011/11/TR-620.jpg

Benne a Fat Man bomba egyik plutónium félgömbje
Mai árfolyamon a dobozka 2,5 milliárd dollárt érne.
John Coster-Mullen csinált pár fotót a dobozról és a többi tudósról, akik a dobozzal pózoltak, és pár nap múlva összeszerelték a FatMant. A dobozról, amely több ezer japán életet oltott ki...

Állítólag a doboz Alvarez kezéhez volt bilincselve a repülőn, senkinek nem beszélhetett róla, hogy mi van benne, és elmondása szerint állandóan "fűtött" 30-40 fok volt a hőmérséklete. (plutónium bomlása)

¿Qué tapas hay? 2012.12.15. 20:09:57

@tuleon: A két baleset részletes leírása:
pbadupws.nrc.gov/docs/ML0037/ML003731912.pdf
74-76. oldal. A képeken jól látszik mindkét kísérlet rekonstrukciója (Daghlian 41. ábra, Slotin 42. ábra). Ez utóbbin a félgömbök mérete jól érzékelhető a kólásüveggel összehasonlítva. Mindkét balesetben ugyanaz a félgömb-pár szerepelt, amit el is neveztek Daemon Core-nak, az én tudomásom szerint ez a Crossroad Able-be került beépítésre, nem sokkal a Slotin-féle baleset után.

¿Qué tapas hay? 2012.12.15. 20:13:31

@tuleon: Érdekes kép, köszönet a megosztásért. A dobozka árát én egy kicsit túlzottnak tartom, mert a legértékesebb rész, a 3,1 kg tömegű plutónium-félgömb manapság kb. 15 millió dollárt érne. (bár nem tudom a fegyvertisztaságú fém-plutónium napi árát, az 5000 USD/g értéket régebbi olvasmányélményből becsültem)

folti_ 2012.12.15. 21:57:19

@¿Qué tapas hay?: Korabeli technológiával készítve sokkal drágább volt az előállítási költsége. Ne felejtsd, a Hall-Héroult eljárás kidolgozásáig a tiszta aluminium a magas előállítássi költségek miatt luxuscikknek számított.

¿Qué tapas hay? 2012.12.15. 22:43:53

@folti_: Ez így teljesen logikus, viszont a Wellerstein által is használt kalkulációt én nem tartom megalapozottnak. W. eredeti forrásai alapján úgy számolt, hogy a Manhattan-terv teljes költségvetését a háború végéig bevethető négy bomba aktív hasadóanyag-töltetére osztotta szét, majd azt számolta át 1996-os dollárértékre. Így jött ki egy félgömbre 2,5 Mrd$. (bár szerintem a dobozban két félgömb volt, W. is ezt írja: "that little box is a padded, shielded container that holds the plutonium core for the “Fat Man” bomb (...) The amount of plutonium in that box was worth about $5 billion dollars in modern money")

Ezzel a (szerintem túlzó) számítással is W. megfogalmazása helyesnek tekinthető (abban a dobozban lévő plutónium-mennyiség mai értéken számítva ötmilliárd dollárt ért). Viszont mai árfolyamon a dobozka harmincmilliót érne + a doboz értéke.

tuleon 2012.12.16. 11:33:18

@¿Qué tapas hay?:
Hát nem tudom, olvastam olyan cikket is, hogy a két félgömböt két ember vitte Tinianra. Bár mondjuk biztonsági okokból jobb ha külön van tartva. Az biztos, hogy akkori mértékkel is nagyon sokba került az előállítása, meg a háttérmunkálatok.

Ha képet megnézzük, akkor azért látszik, hogy van súlya a doboznak (gondolom jól kibélelték ólommal)

( Én mondjuk nem szívesen lennék vele egy légtérben, farkasszemet sem néznék vele, lehet ő győzne :D )

Ezeken a régebbi képeken látszik az amcsik lazasága, hogy akkoriban nem igazán tudták, hogy mivel van dolguk, és nem is nagyon létezett biztonsági szabályzat az ilyen anyagok kezelésére, szállítására.

tuleon 2012.12.16. 11:52:21

Az első bomba, a Gadget belső szerkezetéről sajnos nincs fénykép (vagy még titkosítva van), viszont találgatások vannak:

Van egy kép amikor Herb Lehr megérkezik a Gadget egyik fél plutónium darabjával a McDonald farmra:

www.brookings.edu/FP/PROJECTS/NUCWCOST/lehr.jpg

És van egy amikor már az összeszerelt plutónium magokat bedobják a kocsi hátsó ülésére:

www.brookings.edu/FP/PROJECTS/NUCWCOST/core.jpg

Állítólag így nézhetett ki összeszerelve az egység ( Pit Assembly):

www.flickr.com/photos/conqueror_worm/5081612380/lightbox/

tuleon 2012.12.16. 12:05:35

Van egy nagyon ritka, érdekes kép a FatMan belső szerkezetéről, még építés alatt készíthették:

www.nytimes.com/slideshow/2008/12/08/science/120908-Bomb_2.html

Ezen látszanak a robbanó lencsék, és a belső mag is.
Ha jobban megnézzük, látszik a mag felső részén egy "dugó", szóval elképzelhető, hogy teljesen megegyező Pit Assembly-t használtak mint a Gadget-nél.