Köszönet!

Mindig inspirálnak az ilyen képek. Aztán ha sokat nézegetem, akkor meg lelomboznak, hogy én sohaabüdöséletben nem fogok tudni így makettezni. Azért nekiülök egynek ma :)

A mosoni show-ra már régóta tervezek menni, de szerintem a börzén otthagynám a fél fizetésemet.

Szép hobbi a makettezés, csak egyrészt addiktív, másrészt elég drága tud lenni. És a drágasága (néha egészen pofátlan árú maketteket is látok) sok ifjút elriaszt ettől a hobbitól.

@proletair: ugyan, nem az ár az elriasztó, hanem a munka. Itt arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akik sok idő ráfordításával egy kicsi, de csodaszép terméket állítanak elő. Ez keveseket vonz. Inkább letöltik internetről. Egyébként meg kell nézni, hogy a fiatalok milyen cipőben járnak, egy cipő árából kijön egy ilyen darab, szerintem az sem drágább 15-20-ezernél. Vagy igen?

@Titus Pullo Urbino:

Ha valaki most kezdene hozzá a makettezéshez, akkor a lehető legrosszabb az, ha egy mai gyártású makettet vesz. GYönyörű kidolgozás, részletesség és nagyon magas ár. A régi kiadású makettek még ma is megjelennek, például az egyszerű, de könnyen építhető Matchbox makettek Revell köntösben újra kiadásra kerültek. Áruk megfizethető, és nem rejt annyi bonyodalmat, amiből könnyen egy sikertelen, kudarcos makett lesz. Egy elsőre elrontott drága makett a makettezés azonnali végét jelentheti. Sajnos a makettező társadalomban is jelen van a sznobizmus, és vannak, akik keményen lenézik és megszólják a 80-as 90-es évek Monogram, ESCI, Matchbox, Airfix makettjeit. De már az amúgy űberprecíz 70-es évekbeli Tamiya makettek is lenézés tárgyai olykor.

Az ár: egy 1:48-as japán gyártású F-4 Phantom simán karcolja a 10000 forintot, feljavítók nélkül. Egy ESCI, Revell Monogram 1:48-as Phantom már kijön 4000-ből is. (Most a kisszériás gyártókról nem beszélnék, ott nagyon sokért képesek nagyon hitvány minőséget árulni, de egy magamfajta gyűjtőnek így is megéri)

@proletair: @Titus Pullo Urbino:
Urak! Erre eszi a fene magukat, oszt sörözés közben jól kibeszéljük... :)
Amúgy a közeli vendéglő-kávézó olyan forgalmat nyomott, hogy alig győzték, hotelek fullra voltak.
A meghívás nem csak jövő ilyenkorra vonatkozik, bármikorra, ha erre jártok!

Az is elriasztó lehet hogy az ember belenéz egy dobozba,és rengeteg kis alkatrész van,és néha a felét fel sem kell használni.Lehet most már nem kezdenék ilyen hobbiba,de már túl késő...

Makettezés jó hobbi, a mosonmagyaróvári verseny is jó volt, csak lassan kinövi azt a helyet.

Legendás német páncélosokból pont sikerült két Löwe-t berakni illusztrációnak:) Ezekből igazából sose lett tank, 1942-ben még a rajzasztal-fázisban lelőtték a projektet (a német témán belül az ilyen sosemvolt, de lehetett volna ,,paper Panzer"-ek amúgy népszerűek a makettezők körében)
Az első éjjellátók meg csak a háború legvégén kerültek használatba. Természetesen a német oldalon. Főleg (kizárólag?) Párduc harckocsik voltak felszerelve vele, illetve volt gépkarabélyra szerelhető változat is, de a német ipar akkor már nem állt úgy, hogy sok készüljön belőlük.
www.achtungpanzer.com/german-infrared-night-vision-devices-infrarot-scheinwerfer.htm

@proletair: ma is készülnek könnyen összerakható és szép makettek, és a régi egyszerűeket sem mindig könnyű megépíteni, de makettezők (akár netes fórumon megtalálható példányok) általában szívesen segítenek, hogy melyik készlet ideális kezdőnek. A lényeg, hogy tájékozódás nélkül vásárolni nem szabad, de hát ez meg az élet kb minden minden területén így van.

@Fredddy:

Ez egy jó téma, lehetne erről jó sokat vitatkozni. Én a napokban vettem egy 1:48-as Italeri Kfir C1/C2 makettet, mondván majd csinálok belóle egy F-21 Lion-t. A doboz ízléses, a matricák elsőrangúak, de sejtettem, hogy maga a makett nem új. Bejött, ez egy ősrégi ESCI makett, tele olyan hibával, ami miatt maga a makett egyáltalán nem éri meg az árát. Na és itt a bibi, ha az ember nem bújja a szakportálokat, akkor simán kifog egy ilyen őskövületet (pozitív panelek, illeszkedési hibák, bántó részlettelenség, sorjahegyek) és azt hiszi, hogy a gyártó ilyen szarokat gyárt, ilyen egy mai makett. Én nem érzem így, rutinosan faragom ki belőle a megfelelő makettet (ez is a hobbihoz tartozik) de azért ott a becsapottság érzése.

Apropó: tud valaki olyan oldalt, lehetőleg magyarul, ami a makettezés történetét taglalja? Én kerestem, de nem leltem. Írnék egy blogbavágó cikket erről a hobbiról.

@proletair: nem kell hozzá szakportált bújni, beírod, a gugliba, hogy

[típus][méretarány][gyártó] review

, és özönlenek a találatok, pláne egy olyan nagy gyártó népszerű típusánál, mint az Italeri Kfir.
www.cybermodeler.com/hobby/kits/it/kit_it_2688.shtml

Nekem elég sok makettem van, egy-két igazán ritka van, amelyikről semmit nem találtam a neten, tipikusan az ilyen csehszlovák erdőszélen ötven példányban gyártott darabok, amiknek az eredetijét sem ismeri senki. (A mindenkori magyar hadsereg eszközeit gyűjtöm, szóval van a listán néhány ritka darab: a repülők még csak-csak, de a második világháborúban bevonultatott civil autók, meg a KGST teherautói nem annyira népszerűek a makettgyártók körében, nem is értem:))

Egyébként nagyon kevés olyan gyártó van, akinek a termékeit utánanézés nélkül veheted meg, a patinás nagy nevek a saját régi cuccaikat szokták elővenni időnként, a kicsik ugye alapból neccesek, a kínaiak meg jó minőségben új tervezésű makettek sorát adják ki, csak a nagy kapkodásban nem mindig nézik meg az eredetit eléggé.

@Fredddy:

Nem is magamról beszéltem, hanem a kezdő, de lelkes makettezőről. Neki még nem alap a Cybermodeler, a Modeling Madness, vagy a Hyperscale.

Én is tematikusan gyűjtöm a maketteket: 1:48, csak amerikai katonai felségjelzésű repülőgép/helikopter, ami a 2.vh után volt hadrendben. Van nekem is pár ritka madár, például a Twin Mustang, amit faragni kellett (nem reszelni) vagy az F-11 Tiger, ami egy Lindberg gyártmány volt, és inkább gyerekjáték. De van egy Hawk gyártmányú F2H Banshee-m is, aminek az összeállítási rajza egyetlen lépésben letudta a makett összerakásának fáradságos folyamatát. Lényegében egy robbantott ábra volt. Amúgy 50-es évekbeli jószág, és jó sok meló volt vele, mire vitrinkésszé lett nyilvánítva :) A Twin Mustang sokba került, ott háborogtam a silány minőségen, a Banshee meg a Tiger gombokért volt, ott tudtam, mire számíthatok, és a sok meló megérte a fáradságot.

@Machaerophorus (Zoli):

Szavadon fogunk ám :)

,,1:48, csak amerikai katonai felségjelzésű repülőgép/helikopter, ami a 2.vh után volt hadrendben"

Na, az is egy szép gyűjtemény lesz a végére :), saccra helikopterből lehet vagy 100 típus, altípusokat nem számolva.
Én 1/72-ben gyűjtöm a repülőket, 1/35-ben a szárazföldi harcjárműveket első vh-tól máig, csak a magyarok által használtat. Ez úgy nagyjából a világ teljességét jelenti, ahogy ásom bele magama témába, kiderül, hogy MINDEN volt, ha más nem, oktatójárműnek használt zsákmányként.(Ha nagyon precíz akarok lenni, akkor a korábbi korszakokat 28mm-ben, ez egy-két figurát jelent, de azért csak legyen valami a polcon a Fekete Seregből, vagy 1848-ból is :))

,,Nem is magamról beszéltem, hanem a kezdő, de lelkes makettezőről. Neki még nem alap a Cybermodeler, a Modeling Madness, vagy a Hyperscale."
Hát, továbbra is azt mondom, hogy akinek van 5000 (10000, 15000) forintja makettre, agya is legyen hozzá valamennyi, nem kell minden oldalt ismerni, de a netes keresés azért 2015-ben már alap.

Összerakásiból nekem a legkeményebb eddig egy 1/35-ös Zsu-52-7 (T-55-ösre épített duplacsövű légvédelmi ágyú, Magyar Néphadsereg használta egy ideig). Műgyanta az egész, saccra 5-600 alkatrész, a belső tér egy része is ki van dolgozva, szóval a sok kis biszbaszból úgy 20-at tudsz józan paraszti ész alapján elhelyezni, a többit a derék lengyelek lerajzolták neked nem több, mint négy lépésben, leginkább egy ufó DNS-ére hasonlít az ábra. Már elmentem Kecelre és Zsámbékra fotózni eredetit, hátha úgy enyhül majd a fájdalom, de egyelőre még mindig csak az erőt gyűjtöm hozzá.

@Fredddy: Zsu-52-7...helyesen Zsu-57-2
egy ilyen jószág:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/43/Polish_ZSU-57-2.jpg/440px-Polish_ZSU-57-2.jpg

@Fredddy: ...meg az alváza sem T-55, hanem egy rövidített T-54.

@Fredddy:

Réges rég csak 1:72-ben toltam, aztán fogytak a lehetőségek. Volt egy csomó típus, amit nem tudtam beszerezni, például a híres Century széria pár darabját: az F-102 és F-106 vadászokat. Aztán vagy tíz évre abbahagytam a makettezést.

És 7 éve egy játékboltban ott vigyorgott előttem egy F-102-es Delta Dagger, csak 1:48-ban. Ezzel kezdtem újra a makettezést. (A makett összerakási rajzát sikeresen elhagytam, és enélkül raktam össze. Aztán festés után meglett a rajz...)

A 45-utáni amerikai gépekbe simán beleférnek még 2.vh-s gépek. Sőt, a J2F Duck két háború közti konstrukció, de az USAF még az 50-es években is használta. Most asszem 60 darabos a gyűjtemény, és van még 15 összerakatlan. Ezek közül jópár makett "bontott", tehát valaki már összerakta, megunta, kidobta. Így szereztem B-25-öst, és Liberatort is. Egyelőre helyhiány miatt nem rakom össze ezeket, egy B-24 elég nagy helyet foglal.

HA egyszer megunom a repülőket, talán hajókat fogok összerakni. Persze moderneket, mert egy vitorlás kötélzetéhez az én idegeim nincsenek hozzászokva.

Ja, és saját építésű steampunk meg scifi járgányok vannak, de az csak úgy. Had kopjon a festékkészlet :D

Makett...
épp tegnap néztem fel egy hazai makettezéssel fokűglalkozó oldalra.

Kb tipikus vitatéma volt, hogy hány tizedmilliméter vastag drótból, milyen szögben hajlítva kell elekészíteni valamelyik gép szellőzőrács-nyitogató zsaluzatát,,,

Képeket elnézve, oldalhossznyi témák, hogy milyen festéket, milyen arányban keverve, milyen szórópisztollyal...

(Nekem ez már kicsit a "Soha ne toldd fullba... aranyszabály megsértése..)
Garantáltan elveszi a kedvét azoknak a kedvét, akik nem leonardo mostani reinkarnációi...

Nekem meg bőven elég volt a "Légierő a konyhaasztalon c kötet, meg egy két Revell ecset, hogy jól érezzem magam...

De tényleg, tudtok ajánlani olyan oldalt maik kezdőknek, és örömmakettezőknek szól?

@Hiryu2,01: melyik oldal volt ez?
Én elég sokat olvasok ilyeneket, a zsaluzathoz való drót azért nem tipikus téma, pláne vitatkozni nem szoktak rajta.
A festékkeverés és a szórópisztoly sajnos az, ezzel az a baj, hogy a szórópisztolyozást nagyon könnyű elbaszni akár rosszul hígított festékkel (minden márkának más a jó), akár rosszul használt pisztollyal.

@Hiryu2,01:

A makettezés alapvetése, hogy miközben alkotsz, jól érezd magad. Ne mások elvárásainak akarj megfelelni. Egy igazi makettező sosem fogja leszólni a másik munkáját. Egy élethű makett nem ott kezdődik, hogy a fülkéből be lehet gyújtani a hajtóművet.

A profik világa más. Ott már mesterleveles makettező művészek tolják, náluk azért van egy szint, és ezt mindenki elismeri. De ők is Technokol Rapiddal és temperával kezdték...

@proletair:
:)

@Fredddy: Sajnos passz... Brezsnyev szemöldökéről ( a pótpáncél) kerestem képet, aztán valahol megakadt a szemem valami ilyesmi szövegen.

Jó képek, én is ott voltam, csak nem vittem fényképezőt. Amin meglepődtem, hogy őszintén szólva azt hittem, hogy ez egy kicsi rendezvény, amit alig ismernek, erre a vasútállomáson a taxis már a botorkálásunk láttán megkérdezte: "Makettkiállítás?" :D. Később a munkahelyen az ebédlőben említettem, hogy hétvégén Móváron voltam, erre jött a kérdés: csak nem a kiállításon? Szóval tényleg ismert rendezvény.

Az egyik barátom a hajós szekcióban volt döntőbíró, úgyhogy én ott voltam a legtöbbet (eléggé alulreprezentáltak a hajók), de persze bejártuk az egészet többször is, iszonyat jó volt. Bár szeretem és az átlagnál jobban ismerem a harcjárműveket, nekem is az ilyen diorámák tetszettek a legjobban, pláne azok, amiknek volt valami üzenete. Pl. volt egy olyan is, ahol a németek éppen egy sárba beragadt T-34-est készülnek kilőni. Meg ezek az apróságok, amikor a 76 millis Pak ágyú kezelőjének ott a hajszálvékony cigi a szájában. De a legjobban a "dzsuvák" tetszettek, ahogy a tankon, teherautón meg volt csinálva a kosz, állítólag ezt is komoly tervezés előzi meg. Áh, messze vagyok én ettől. :D

Ja, külön vicces volt a földszinten a barátjukra/férjükre várakozó nőknek odakészített széksor, mintegy bosszú a cipőboltokért. :)